|
Korábbi kérdések / válaszok |
Kérdés:
Tisztelt Cím!
Vettem egy külföldi táska szabásmintát, amelyen szerepelt, hogy csak saját felhasználásra. Ugyanakkor megkértek, hogy varrjak eladásra hasonló táskát. Kérdésem: milyen fokú eltéréstől nem sértek jogokat? Mennyiben kell ilyen esetben eltérni az eredeti szabásmintától? Válaszukat hálásan köszönöm!
(2022.11.25) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel megkaptuk érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt jelezzük, hogy a szellemitulajdon-jogok megsértésével kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírósági útra tartozik, ezért a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban Hivatal) túllépné a hatáskörét, ha ilyen jellegű kérdésben tanácsot adna vagy állást foglalna. Így csupán általános támpontokat adhatunk a kérdést illetően az alábbiak szerint.
Egy táska szabásmintájának a jogi védelmére a formatervezésiminta-oltalom, illetve a szerzői jog jöhet szóba.
A formatervezési mintákról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (Fmtv., elérhetősége: https://njt.hu/jogszabaly/2001-48-00-00) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében formatervezési mintaoltalomban (a továbbiakban: mintaoltalom) részesülhet minden új és egyéni jellegű formatervezési minta (a továbbiakban: minta).
Új a minta, ha azzal azonos minta nem jutott nyilvánosságra az elsőbbség időpontját megelőzően. A mintákat egymással azonosnak kell tekinteni akkor is, ha külső jellegzetességeik csupán lényegtelen részletekben különböznek [2. § (1) és (2) bekezdés].
A mintának egyéni jellege van, ha az elsőbbség időpontja előtt nyilvánosságra jutott bármely mintához képest a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tesz.
Az egyéni jelleg megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a szerző – különösen a termék természetére és az ipari, illetve kézműipari ágazat sajátosságaira tekintettel – milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát [3. § (1) és (2) bekezdés].
A formatervezésiminta-oltalom abban az országban / régióban áll fenn, ahol oltalmat kértek és kaptak a mintára. Ezért érdemes utánanézni, hogy a minta Magyarországon oltalom alatt áll-e.
A kutatást többek között az alábbi formatervezési minta adatbázisokban célszerű elvégezni:
- hazai formatervezési minták (csak Magyarország területén hatályosak): E-kutatás;
- közösségi formatervezési minták (az egész EU területén, így Magyarországon is hatályosak): eSearch plus;
- nemzetközi formatervezési minták (a kiválasztott tagországokban, így számos esetben Magyarországon is hatályosak): Hague Express
- több mint 70 ország, illetve regionális szervezet formatervezési mintái egy felületen egyszerre, egyszerre kutathatók: DesignView.
Amennyiben a minta oltalom alatt áll a tervezett felhasználási területen, a felhasználásához a jogosult engedélye szükséges.
A mintaoltalom terjedelmét a termék egészének vagy részének megjelenését befolyásoló, a mintaoltalmi lajstromban elhelyezett fényképből, rajzból vagy más grafikai ábrázolásból (…) megállapítható külső jellegzetességek határozzák meg.
A mintaoltalom kiterjed mindazokra a mintákra, amelyek a tájékozott használóra nem tesznek eltérő összbenyomást.
A mintaoltalom terjedelmének megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a szerző – különösen a termék természetére és az ipari, illetve kézműipari ágazat sajátosságaira tekintettel – milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát [20. § (1), (2) s (3) bekezdés].
A törvény azzal kapcsolatban, hogy milyen mértékű eltérés kell ahhoz, hogy egy minta már ne ütközzön valamely korábbi mintához fűződő jogokba, a fenti általános iránymutatást adja.
Egy minta által a használóra tett összebenyomást a minta jellegzetességei, különösen a formája, színe, anyaga, díszítései, stb. befolyásolják. Lényegtelen részletek megváltoztatása ezért általában nem elegendő az eltérő összbenyomás eléréséhez, míg a minta egyéni jellegű változtatásai (más alak, egyéni díszítő elemek stb.) az eltérő összbenyomást megalapozhatják.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.tv) 1. §-a szerint az egyéni, eredeti jelleggel rendelkező irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a kérdéssel érintett iparművészeti, ipari tervezőművészeti alkotásokat - a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellegük alapján részesülhetnek szerzői jogi védelemben. A jogi védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől, mindössze annyit vár el a jogalkotó, hogy az alkotás egyéni, eredeti jellegű legyen.
Egy adott szellemi alkotás akkor minősül egyéninek, ha az adott körülmények között a megalkotójának lehetősége volt többféle kifejezési módra, s ezek közül egyéni módon valósította meg azok valamelyikét. Eredeti műről pedig akkor beszélhetünk, ha az nem csupán valamely már meglévő alkotás szolgai másolata.
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16. § (1) bek.].
A mű felhasználásának minősül különösen az átdolgozás [Szjt. 29. §].
Átdolgozás alatt a mű olyan megváltoztatását értjük, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű (származékos mű) jön létre, és a származékos műből az eredeti mű felismerhető. Az átdolgozás a szerző kizárólagos joga, csak a szerző adhat másnak engedélyt a műve átdolgozására.
(Amennyiben a változtatások annyira csekély jelentőségűek, hogy a mintát tulajdonképpen lemásolják, akkor a felhasználás vélhetően többszörözésnek minősül, ami szintén engedélyhez kötött.)
A fentieket összegezve a minta lényegtelen részleteinek megváltoztatása, vagy olyan megváltoztatása, amely mellett az új mintában az eredeti mű felismerhető, más jogát sértheti.
További általános kérdések esetén szíves rendelkezésére állunk, de jelezzük, hogy tanácsot az ügyben szellemitulajdon-jogban jártas szabadalmi ügyvivő vagy ügyvéd adhat (elérhetőségek: www.szabadalmikamara.hu, illetve http://www.magyarugyvedikamara.hu, illetve a www.ugyvedbroker.hu).
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2022.12.05)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Szép napot !
Kérdésem az lenne hogy milyen engedély szükséges egy olyan vállalkozáshoz ami különféle sport csapat logoit illetve film karaktereket, címeket használ fel különböző ajándék tárgyak gyártásához illetve annak értékesítéséhez.
Tömérdek ilyen hírdetést találni a neten.
Ezért gondolom hogy van ennek valami járható útja, azon kívül hogy egyesével engedélyt kérni minden egyes érintettől.
Válaszukat előre is köszönöm !
(2022.10.19) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az érdeklődését, amelyben a sportegyesületek címerének felhasználásával kapcsolatban érdeklődik.
A kérdése a szellemitulajdon-védelem két területét, a védjegyjogot és a szerzői jogot is érinti.
1.) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ
- a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
- olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy
- a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét [Vt. 12. §-ának (1) és (2) bekezdése].
A Magyarország területén hatályos védjegyek az alábbi elektronikus adatbázisokban kutathatók.
Az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU) adatbázis tartalmazza a - nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi - lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket.
A európai uniós védjegyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra, ezekről az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) adatbázisban lehet tájékozódni.
A Tmview (https://www.tmdn.org/tmview/welcome) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.
A kutatás esetenként választ adhat arra, hogy ki a jogok tulajdonosa, és ily módon segítségül lehet abban, hogy kihez kell fordulni a felhasználási engedélyért.
2.) Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a filmes karaktereket és művek címeit - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt./ https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.TV) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például a filmekben megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek kereskedelmi hasznosításának (pl. értékesítés, forgalmazás) az engedélyezése a szerzői jogi jogosult kizárólagos joga.
Felhívjuk a figyelmét, hogy a szóban forgó filmes karakterek formatervezésiminta-, illetve védjegyoltalom, művek címei akár védjegyoltalom alatt is állhatnak,
Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - főszabályként a jogtulajdonos engedélyéhez kötött.
A Magyarország területén hatályos formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#), illetve az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) elektronikus adatbázisokban kutathatók. A kutatáshoz a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárának munkatársai igény esetén segítséget nyújtanak. A Szakkönyvtár elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/frecskay-janos-szakkonyvtar/elerhetoseg. Az adatbázisban való kutatás választ adhat arra, hogy ki az iparjogvédelmi jogok (védjegy, formatervezési minta) tulajdonosa, és így feltehetően a szerzői jogok jogosultja, ily módon a segítségére lehet annak megállapításában, hogy kihez kell fordulni a felhasználási engedélyért.
A felhasználási feltételeket a felek egymás közötti megegyezés alapján, szabadon állapíthatják meg, és védjegyek esetében védjegylicencia szerződésben, szerzői jogok esetében felhasználási szerződésben rögzíthetik.
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselő feladata, további - általános - kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak.
A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2022.10.20)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Webáruház indítását tervezem és érdeklődni szeretnék, hogy a MucoFirst bármilyen formában le van-e védve. Használhatom márkanévként?
Köszönettel: Balogh Katalin
(2022.09.29) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Mindenekelőtt jelezzük, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala védjegykutatást kérelemre, térítés ellenében végez (részletek: https://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/kutatasi-szolgaltatasok/vedjegyszolgaltatasok), de az alábbi adatbázisokban bárki maga is tájékozódhat arról, hogy valamely (vagy ahhoz hasonló) megjelölés védjegyoltalom alatt áll-e, illetve, hogy annak annak ki a jogosultja.
A Magyarország területén hatályos védjegybejelentések és védjegyek az alábbi, ingyenesen elérhető elektronikus adatbázisokban kutathatók:
- az E-Kutatás adatbázis (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU ) tartalmazza a nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi lajstromozott védjegy bejelentéseket és védjegyeket;
- ez európai uniós védjegy bejelentésekről és védjegyekről - amelyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra - az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch ) adatbázisban tájékozódhat;
- a TMview ( http://www.tmview.europa.eu/tmview/welcome.html ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további több mint 60 ország nemzeti védjegyei kutathatók egyetlen felületen.
Jogszabály nem írja elő a gazdasági tevékenység körében használt megjelölés (név, szó, logó, szlogen stb.) védjegyként való lajstromoztatását, de a jogsértőkkel (pl. akik a névvel összetéveszthető megjelölés alatt végeznek hasonló tevékenységet) szemben csak érvényes védjegyoltalom alapján lehet fellépni. A Védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt., elérhetősége: https://njt.hu/jogszabaly/1997-11-00-00) 12. §-ának (2) bekezdése értelmében a védjegyjogosult a kizárólagos használati jog alapján bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében a védjeggyel azonos, vagy azzal összetéveszthető megjelölést használ az árujegyzékben szereplő árukkal/szolgáltatásokkal azonos, vagy ahhoz hasonló áruk/szolgáltatások, jóhírű védjegyek esetében bármilyen áru/szolgáltatás vonatkozásában.
Ezért a kutatás során célszerű figyelmet fordítani a lajstromoztatni kívánt megjelöléssel összetéveszthető védjegyekre is, mert ezek esetében is ütközés lehet, ha az árujegyzékben is szerepelnek hasonló áruk/szolgáltatások.
Amennyiben a kutatáshoz segítségre van szüksége, az Ügyfélszolgálat munkatársai útmutatást adnak az adatbázisok kezeléséhez.
Kiemelve, hogy iparjogvédelmi ügyekben szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása iparjogvédelmi területen jártas szakjogászok feladata, további kérdések esetén személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állunk.
A szabadalmi ügyvivők és ügyvivői irodák jegyzéke a http://www.szabadalmikamara.hu/ oldalon, az ügyvédek névjegyzéke a http://www.magyarugyvedikamara.hu oldalon érhető el.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
www.sztnh.gov.hu
(2022.10.05)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Hogyan lehet saját márkát levédeni?
Kihez kel fordulnom ezzel?
(2022.03.07) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Kedves Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk megkeresését, amellyel kapcsolatban az alábbiakat ajánljuk szíves figyelmébe.
Egy gazdasági tevékenység körében használt megjelölés (márkanév, cégnév, logó) jogi védelmére a védjegyoltalom a megfelelő oltalmi forma.
A Magyarország területén hatályos védjegyek lajstromozását a Szellemi Tulajdon nemzeti Hivatalához (továbbiakban: Hivatal) benyújtott kérelemmel lehet elindítani.
Egy védjegy bejelentésben egy megjelölés oltalmát lehet kérni, ami lehet márkanév, szlogen vagy logó, illetve ezek bármilyen kombinációja (pl. ábrás megjelölés, amely ábrát és szöveget is tartalmaz).
A bejelentési kérelem (elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/urlapok-dijak oldalról) az alábbi módok valamelyikén juttatható el a Hivatalhoz:
- személyesen vagy kézbesítő útján történő átadással a Budapest, 1081 II. János Pál pápa tér 7. szám alatt ( tekintettel a rendkívüli helyzetre, a szokott rendtől eltérően személyes átvétel: hétfő-péntek: 10.00-12.00 óráig, automata érkeztető készüléken keresztül: minden nap 0-24 óráig); vagy
- postai úton, a beadványt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (1438 Budapest Pf.: 415) címezve; vagy
- faxon az 1 474-5534-es számon,
- elektronikusan kizárólag a TMeFiling védjegy bejelentési rendszer útján ( https://uk-prod.sztnh.gov.hu/cas/login?service=https%3A%2F%2Fugyintezes.sztnh.gov.hu%2Fsp-ui-tmefiling%2Fj_spring_cas_security_check ) az ott leírt módon.
(Elektronikus úton minden további, az eljáráshoz kapcsolódó beadvány az e-ügyintézés / https://ugyintezes.sztnh.gov.hu/eBej2/step1 felületünkön elérhető űrlapok használatával, az ott megadott módon nyújtható be.)
A megjelölés oltalomképessége a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény által előírt lajstromozási eljárás során dől el. Ha az eljárás oltalommal zárul, annak hatálya - visszamenőlegesen, a bejelentés napjától számított - tíz évig tart.
Az oltalom további tíz-tíz éves időtartamokra korlátlan alkalommal megújítható.
A lajstromozási eljárás lépéseit, részleteit a: http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalunkon tekintheti át.
Ha az eljárás során a védjegy mégsem kerül lajstromozásra, a bejelentési díj visszaigénylésére nincs mód. Már ezért is célszerű a védjegybejelentés benyújtása előtt tájékozódni arról, hogy a megjelölés a célterületen nem áll-e oltalom alatt.
Jelezzük, hogy Magyarországon a magyar nemzeti, európai uniós, valamint a Magyarország területére kiterjesztett nemzetközi védjegyek hatályosak.
A magyar nemzeti és a Magyarország területére kiterjesztett nemzetközi védjegy bejelentések és védjegyek az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas), az európai uniós védjegy bejelentések és védjegyek az eSearch plus (https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch ) adatbázisban kutathatók. (A nemzetközi védjegy bejelentések és védjegyek részleteiről a Madrid Monitor adatbázisban (https://www3.wipo.int/madrid/monitor/en/ ) találhatók részletesebb információk.)
Megjegyezzük, hogy a TMview (https://www.tmdn.org/tmview/welcome ) adatbázisban a fenti adathalmazok, illetve ezek mellett több mint 60 ország védjegyei egyetlen keresőkérdéssel egyszerre kutathatók.
A kutatás során célszerű figyelmet fordítani a lajstromoztatni kívánt megjelöléssel összetéveszthető megjelölésekre is, mert ezek esetében is ütközés lehet, ha az árujegyzékben is szerepelnek hasonló áruk/szolgáltatások.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A szabadalmi ügyvivők és ügyvivői irodák jegyzéke a http://www.szabadalmikamara.hu/ oldalon találhatók, ahol a nagyobb irodák több évtizedes tapasztalattal rendelkezhetnek védjegyügyekben is.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2022.03.08)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Cím
az lenne a kérdésem, hogy a nagykereskedőtől vásárolt kiskereskedésben a licensz díjas anyagokból varrhatunk e eladásra pl. ruhákat. Úgy tudom, hogy a licens díjat a nagyker megfizette és az ő tájékoztatása szerint a kiskereskedés varrhat eladásra ezekből az anyagokból. várom válaszát. üdv.
(2022.02.08) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a szellemi alkotásokkal összefüggő jogviták rendezése bírósági útra tartozik, így a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) túllépné a hatáskörét, ha ilyen természetű ügyben tanácsot adna, vagy állást foglalna.
A kérdésében említi, hogy licenc díjas anyagokról van szó, így az anyagokon feltehetően valamilyen jogi védelem alatt álló elem (pl. jellegzetes filmes karakter vagy mesefigura, fotó, logó, stb.) látható, ezért az alábbi tájékoztatásunk ezeket az eseteket veszi számba.
A fentieket előrebocsátva a kérdésével kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.
A tudományos és művészeti alkotások - beleértve a filmes karaktereket, mesefigurákat, fotókat, grafikai alkotásokat is - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt. 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére.
A szerzői jogi védelem alapján „a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga” [Szjt. 16. §-ának (1) és (3) bekezdése].
Minden filmfigura, amelyet az átlagember megismer és ahhoz a forráshoz társít, amiben megjelent (így pl. Szimbát az Oroszlánkirály Disney filmhez), jellegzetes és egyedi alaknak minősül, mivel a szerző saját alkotása, amelyet képesek a nézők egyedileg beazonosítani, mint az ő munkája. Ez az ún. merchandising jog a szerző önálló vagyoni jogát képezi. A merchandising jog szabályozási alapja e jellegzetes szereplők gazdasági értéke, és ezért minden felhasználásuk kizárólagos engedélyezése a jogosultat illeti a szerzői jog védelmi idején belül. Ez a védelem a szerző életében és a halálától számított 70 évben áll fenn Magyarországon és az EU többi államában, de amennyiben az USA-ban készült alkotásokról van szó, a szabályozás 1998-as változása okán egyes karakterek esetében hosszabb lehet (1923-as munkák csak 2019 év elején kerültek a közkincsbe).
A kereskedelmi forgalomban szabadon megszerezhető merchandising termékek esetében a megvásárlással a fogyasztó kizárólag az adott termék tulajdonjogát szerzi meg. Ebből következik, hogy az egyetlen cselekmény, amelyhez a továbbiakban nem szükséges engedély, a megvett termék tulajdonjogának átruházása, de ha az anyagból további termékeket szeretnének készíteni, ehhez már engedélyt kell szerezni a jogtulajdonostól.
Amennyiben tehát az anyagon jellegzetes és eredeti alakok láthatók, a tervezett felhasználás, azaz az anyagból ruházati cikkek készítése vélhetően a merchandising körébe esik, így a termék megvásárlásával nem szerez jogot erre a felhasználásra, ahhoz a jogtulajdonostól kell megszerezni a merchandising jogokat.
Felhívjuk a figyelmét, hogy az anyagon látható mintázatok akár védjegy-, illetőleg formatervezésiminta-oltalom alatt is állhatnak.
Érvényes formatervezésiminta-, illetve védjegyoltalom esetén a hasznosítás – amennyiben a jogok kimerülése nem áll fenn (a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 16. §-ának (1)(2) bekezdése, illetve a formatervezési mintákról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 18. §-a ) – a szerzői joghoz hasonlóan a jogosult engedélye mellett jogszerű.
Jogvita esetén a bíróság jár el, és a jogkimerülés körülményeinek fennállását (pl., hogy az áru ténylegesen az eredeti jogtulajdonos hozzájárulásával került kereskedelmi forgalomba) Önnek kell bizonyítania. Ha a jogkimerülés mégsem következett be, nem bizonyítható, vagy esetleg kiderül, hogy a termék hamis, az iparjogvédelmi oltalmak bitorlásának és a hamis termék forgalomba hozatalának valamennyi büntető és polgári jogi következménye alkalmazandóvá válik. Ezért már a beszerzés során célszerű a forgalmazótól beszerezni a megfelelő igazolásokat, illetve az eredeti jogtulajdonossal is egyeztetni.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás, illetve az eSearch Plus adatbázisban kutathatók (az adatbázisok elérhetősége: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/ ; https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch). Megjegyezzük, hogy a TMview (https://www.tmdn.org/tmview/welcome) és Designview (https://www.tmdn.org/tmdsview-web/welcome#/dsview) adatbázisokban a fenti adathalmazok számos további ország adatbázisával együtt, egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.
A fentieket összegezve javasoljuk, hogy a szükséges engedélyekért keresse meg a szerzői jogi jogosultat, illetve érvényes védjegy vagy formatervezési mintaoltalom esetén vegye fel a kapcsolatot a nyilvántartásban szereplő jogtulajdonossal.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetősége: http://www.szabadalmikamara.hu; http://www.mük.hu .
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2022.02.14)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Egy alapítványnak készítünk óriásplakát grafikákat. Az egyik plakáton egy Csányi Vilmos idézet által inspirált feliratot szeretnénk használni. A felirat jelentése teljesen megegyezne az eredetivel, illetve csak néhány szó maradna ki.
Szeretnék érdeklődni, hogy ebben az esetben van-e teendő?
Előre is köszönöm!
(2022.02.03) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönjük az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) az egyéni eredeti jelleggel rendelkező irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi. A védelem a szerző életében és a halálától számított 70 évben áll fenn.
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében „a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.”
Az Szjt. értelmében ugyanakkor a szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges.
A szabad felhasználási módok egyik esete az idézés. Az Szjt. 34. §-ának (1) bekezdése szerint „a mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével - bárki idézheti.”
Az idézéshez kapcsolatos további lényeges információ, hogy az idézett részletet mindig valamilyen másik szerzői műbe kell beágyazni, valamint, hogy az átvevő mű a céljának, üzenetének, tartalmának célba éréséhez, közvetítéséhez használja az idézett részletet. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az átvevő és az idézett műnek tartalmi egyetértésben, átfedésben kell lenniük, elég, ha az átvevő mű céljának, üzenetének eléréséhez az idézett részlet eszközként szolgál. A szabad felhasználás körében ugyanakkor teljes mű (pl. bölcsesség, aforizma) nem idézhető.
Ha az eredeti művet csupán inspirációként használják (az új műből az eredeti mű nem ismerhető fel), a felhasználás szintén nem díj- és engedélyköteles.
Az előzőek alapján elképzelhető, hogy az üzenetében vázolt felhasználáshoz a szerző engedélye szükséges, de ezzel kapcsolatban nincs felhatalmazásunk állást foglalni. A kérdéssel összefüggésben szakvélemény kérhető a Szerzői Jogi Szakértő Testülettől (SZJSZT), illetve jogvita esetén bíróság dönthet.
Mindent összevetve javasoljuk, hogy egy esetleges jogvitát megelőzendő a felhasználásról egyeztessen a jogtulajdonossal.
További általános kérdések esetén szíves rendelkezésére állunk, de jelezzük, hogy tanácsot az ügyben szerzői jogban jártas jogi tanácsadó adhat. Szakembert többek között a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján, illetve a www.ugyvedbroker.hu címen találhat.
Bízunk benne, hogy tájékoztatásunkat hasznosnak találja.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2022.02.08)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Falimatricák gyártásán, árúsításán gondolkodunk.
Első körben Minecraft figurákat szeretnénk matricákra nyomtatni.
Szabályszerűen, hogyan tudunk eljárni vagy megbizonyósodni, hogy nem szegünk szabályt?
Vagy mi az a határ ahol még szabályos?
Előre is köszönöm!
(2022.01.27) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi kérdéseit, amelyekkel összefüggésben a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a szoftvereket, video játékokat - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.
A szerzői jogi védelem alapján „a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga” [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Minden film- vagy videojáték-figura, amelyet az átlagember megismer és ahhoz a forráshoz (jelen esetben a Minecraft videojátékhoz) társít, amiben megjelent, jellegzetes és egyedi alaknak minősül, mivel a szerző saját alkotása, amelyet képesek a nézők egyedileg beazonosítani, mint az ő munkája. Ez az ún. merchandising jog, amely a szerző önálló vagyoni jogát képezi. A merchandising jog szabályozási alapja e jellegzetes szereplők gazdasági értéke, és ezért minden felhasználásuk kizárólagos engedélyezése a jogosultat illeti a szerzői jog védelmi idején belül. Ez az időszak a szerző halálától számított 70 év Magyarországon és az EU többi államában, de más országokban ettől eltérő is lehet.
Felhívjuk a figyelmét, hogy a szóban forgó figurák akár védjegy-, illetőleg formatervezésiminta-oltalom alatt is állhatnak az érintett termékek vonatkozásában. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás, illetve az eSearch Plus adatbázisban kutathatók (az adatbázisok elérhetősége: ). Megjegyezzük, hogy a TMview és Designview adatbázisokban - mint másodlagos adatforrásokban - a fenti adathalmazok egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.
A Wikipédia alapján 2014-ben a Microsoft felvásárolta a Minecraft videojáték fejlesztésével és kiadásával foglalkozó céget, ezzel együtt birtokukba került a Minecraft tulajdonjoga is.
Összességében javasoljuk a szükséges engedélyek beszerzése végett a jogtulajdonost, vagy magyarországi képviseletét megkeresni.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők elérhetősége:
Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara, Magyar Ügyvédi Kamara.
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2022.02.01)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Címzett!
Szeretnénk egy nyereményjátékot, amelyben utazási utalványokat sorsolunk ki egy közvetítő cégen keresztül a legismertebb külföldi football csapatok mérkőzésire.
Feltehetjük-e a nyereményjáték plakátjára a legismertebb külföldi football csapatok logóját?
Mivel gyakorlatilag a közvetítő cég szolgáltatását sorsoljuk ki nyereményként és a közvetítő cég vélhetően rendelkezik a logók használatára vonatkozó igazolásokkal, hogy tudunk szabályszerűen eljárni?
Válaszukat előre is köszönöm
(2022.01.20) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönjük megkeresését, amellyel kapcsolatban elöljáróban jelezzük, hogy a védjegyek használatával kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírósági útra tartozik, így a Hivatal túllépné a hatáskörét, ha ilyen természetű kérdésben állást foglalna vagy tanácsot adna.
A fentieket előrebocsátva a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) alapján a kérdéssel kapcsolatban az alábbiakat ajánljuk a figyelmébe.
A Vt. 12. §-ának (2) bekezdése értelmében a védjegyjogosult a kizárólagos használati jog alapján bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ a védjeggyel azonos, vagy azzal összetéveszthető megjelölést az árujegyzékben szereplő árukkal/szolgáltatásokkal azonos, vagy ahhoz hasonló áruk/szolgáltatások, jóhírű védjegyek esetében bármilyen áru/szolgáltatás vonatkozásában.
Ennek megfelelően a jelzett védjegyek nyereményplakáton történő jogszerű megjelentetése engedélyköteles. Az engedély származhat közvetlenül a jogtulajdonosoktól, illetve olyan természetes vagy jogi személyektől, amelyeknek az eredeti jogtulajdonosok engedélyt adtak a további felhasználások engedélyezéséhez.
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő (ügyvéd vagy szabadalmi ügyvivő) feladata, további általános kérdések esetén szíves rendelkezésére állunk.
Védjegy területen jártas képviselőt többek között a szabadalmi ügyvivői irodákban (elérhetőség: www.szabadalmikamara.hu) találhat.
Üdvözlettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
(2022.01.24)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Cím!
Évek alatt kidolgoztam egy pedagógiai programot iskolánkban tanulásban akadályozott gyermekek részere honvédelmi nevelés terén. Jelenleg kollégám saját szellemi termékeként szeretné felhasználni portfoliójában. Hogyan tudnám a konkrét programomat levédetni?
(2022.01.17) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amelyben oktatási anyag jogi védelme iránt érdeklődik.
A kérdésével kapcsolatban a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.
A szellemi alkotások jogi védelemét világszerte jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.
Az iparjogvédelem körében a különféle megoldások védelmére különböző oltalmi formák alakultak ki. Így az új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható - műszaki jellegű - megoldások jogi védelmére a szabadalom, a szabadalom műszaki színvonalát el nem érő szerkezeti megoldások esetén a használatiminta-oltalom jöhet szóba. Termékek külső jellegzetességeinek -, megjelenésének (dizájn) védelmére a formatervezésiminta-oltalom szolgálhat, a gazdasági tevékenység körében használt megkülönböztető megjelölésekre (nevek, ábrák, logók, egyéb megkülönböztetésre alkalmas megjelölések) jogi védelmet pedig a védjegy adhat. Az iparjogvédelem körében a jogi védelem kérelemre, hatósági vizsgálat eredményeképpen születik.
A megkeresésében jelzett pedagógiai program jogi védelmére a fenti oltalmi formák vélhetően nem alkalmasak.
A magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.; elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.TV) értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg.
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben [Szjt. 31.§ (1) és (3) bek.].
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
A szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16. § (1) és (2) bek.].
Felhívjuk a figyelmét, hogy a szerzői jog a formába öntött művet védi, így valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek [Szjt. 1. § (6) bek.]. Mindez azt jelenti, hogy ha Ön a programot írásba foglalta, az Ön által írt anyag, mint írásmű szerzői jogi védelem alatt áll, így aki azt felhasználja (többek között többszörözi, terjeszti, átdolgozza) megsérti a szerzői jogait. Aki azonban a leírtak alapján megvalósítja a programot, nem sért szerzői jogokat.
Megemlítjük még, hogy a gazdasági értékkel bíró ismeretek (know-how, üzleti titok) jogi védelem alatt állhatnak az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:47. §-a alapján, amennyiben azt titokban tartják. Ha a kollégája jogszerűen, pl. a közös munka során ismerte meg a programot, ez a jogi védelem vele szemben nem alkalmazható.
Az előzőeket összegezve maga a program jogi úton történő védelmére vélhetően nincs mód.
Ugyanakkor lehetőség van a szerzői művek önkéntes műnyilvántartásba vételére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (a továbbiakban: Hivatal).
Az önkéntes műnyilvántartás jelentősége a szerzői jogi törvényben foglalt ún. szerzőségi vélelem okán bír jelentőséggel. Ennek lényege az, hogy a törvény [94/B. §-ának (1) bekezdése] szerint bár alapvetően „az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét ilyenként a művön a szokásos módon feltüntették.”, de amennyiben ez nem alkalmazható, akkor az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, aki a művet sajátjaként a Hivatalnál vezetett - közhitelesnek minősülő - önkéntes műnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal igazolja.
A fentiekből következik, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vételének célja nem a szerzői jogi oltalom keletkeztetése (az ugyanis automatikusan keletkezett), hanem egy bizonyítási eszköz létrehozása, amely annak igazolására szolgál, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg hogy azt a szerző a magáénak elismerte. Amennyiben élni kíván a lehetőséggel, a szolgáltatás részleteiről az alábbi címen tájékozódhat: https://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/szerzoi-jogi-vedelem/onkentes-munyilvantartas#1.
Végezetül felhívjuk a figyelmét, hogy a szerzői jogi vitás kérdések rendezésére bírósági útra tartozik.
Ugyanakkor egy esetleges bírósági eljárás megindítása előtt célszerű a rendelkezésre álló peren kívüli eszközöket igénybe venni, mint a felszólító levél, a mediáció, vagy internetes jogsértések esetén az értesítési és eltávolítási eljárás.
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további általános kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Jelezzük, hogy a szerzői jogban jártas ügyvédet többek között a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján (https://www.mük.hu/), illetve a https://ugyvedbroker.hu/ címen találhat.
Tisztelettel,
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2022.01.19)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Autó márkajelzések felhasználása abban az esetben is jogtalannak tekinthető amikor a logóval ellátott tárgy biztosan nem kerül továbbértékesítésre?
Gondolok itt egy márka iránt rajongónak közvetlenül készített pólóra, kulcstartóra,üléshuzatra stb.
Válaszukat előre is Köszönöm!
(2021.12.30) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönjük a kérdését, amellyel kapcsolatban az alábbiakat ajánljuk a figyelmébe.
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt., elérhetősége: https://njt.hu/jogszabaly/1997-11-00-00) 12. §-ának (2) bekezdése értelmében a védjegyjogosult a kizárólagos használati jog alapján bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében a védjeggyel azonos, vagy azzal összetéveszthető megjelölést használ az árujegyzékben szereplő, vagy ahhoz hasonló áruk/szolgáltatások, jóhírű védjegyek esetében bármilyen áru/szolgáltatás vonatkozásában.
Bár az autómárkák jellemzően Magyarországon is védjegyoltalom alatt állnak, azért először célszerű ellenőrizni, hogy a kérdéses márka esetében az oltalom fennáll-e.
Magyarországon a magyar nemzeti, európai uniós, valamint a Magyarország területére kiterjesztett nemzetközi védjegyek hatályosak.
A magyar nemzeti és a Magyarország területére kiterjesztett nemzetközi védjegy bejelentések és védjegyek az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas), az európai uniós védjegy bejelentések és védjegyek az eSearch plus (https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch) adatbázisban kutathatók.
Megjegyezzük, hogy a TMview (https://www.tmdn.org/tmview/welcome) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, illetve ezek mellett több mint 60 ország védjegyei egyetlen keresőkérdéssel egyszerre kutathatók.
Amennyiben logóról van szó, a logó a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., elérhetősége: https://njt.hu/jogszabaly/1999-76-00-00) alapján szerzői jogi védelem alatt (is) állhat, ezért, ha védjegyoltalom nem védi az ábrázolást, a felhasználás szerzői jogokat még sérthet.
A fentiek alapján a Vt. nem (és az Szjt. sem) teszi mennyiségi jellemzőktől függővé a jogsértés tényét, ezért, ha az egyetlen példány előállítása gazdasági tevékenysége körében (az Szjt. szerint jövedelemszerzés céljából) történik, a jogsértés vélhetően megállapítható.
(A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. §-ának 46. pontja értelmében gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.)
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A szabadalmi ügyvivők és ügyvivői irodák jegyzéke a http://www.szabadalmikamara.hu/ oldalon elérhető, a szakterületen jártas ügyvédet többek között a www.mük.hu, illetve í https://ugyvedbroker.hu/ugyved címen találhat.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2022.01.04)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Póló mintákat szeretnék készíteni olyan módon, hogy saját ötletű és megrajzolású grafikai elemek mellett egy pár szavas dalszöveg részlet is megjelenne feliratisan egy magyar együttestől. Kérdésem, hogy ha feltüntetem az együttes nevét is, jelezve hogy idézetet használok, értékesíthetek-e ilyen termékeket?
(2021.12.03) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szabadalmi törvény.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500033.tv oldalon).
E mellett jeleznünk kell, hogy a szerzői művek felhasználásával kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírósági útra tartozik, így a Hivatal túllépné a hatásköré, ha ilyen természetű kérdésekben állást foglalna.
A fentieket előrebocsátva a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.; elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.TV) alapján a következőket ajánljuk a figyelmébe.
Az Szjt. értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg [Szjt. 1. § (1)és (3) bekezdés)]. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék [Szjt. 9. § (1) bekezdés)].
A szerzői jogok a szerző életében és a halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bekezdés)].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére.
E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16. § (1) bek.].
Amennyiben a mű egyéni, eredeti jellegű (feltehetően a dalszövegek többnyire ilyenek), és a szerző még él, vagy a halála óta még nem telt el 70 év, a felhasználás főszabályként a szerző engedélyével jogszerű – függetlenül attól, hogy a szerző neve fel van-e tüntetve.
Az Szjt. alapján néhány kivételes esetben ugyanakkor lehetőség van a művek felhasználására a szerző engedélye és díjfizetési kötelezettség nélkül is (úgynevezett szabad felhasználási esetek; Szjt. 33. §-a (1) bekezdése).
A szabad felhasználás körében a mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti [Szjt 34. §-a (1) bekezdés].
A szabad idézés feltétele, hogy az kizárólag a mű egy adott részletére vonatkozhat, teljes mű (pl. aforizma, szólás, frappáns szöveg, graffiti) átvételére az idézésre vonatkozó szabályok nem jogosítanak.
"Az idézés csak akkor jogszerű, ha van jogszerű idézési cél (gondolati kapcsolat) az idéző és az idézett mű között." (Szerzői Jogi Szakértő Testület SZJSZT-08/11 számú szakvéleménye).
Az előzőek értelmében ahhoz, hogy az idézés jogszerű legyen, feltétlenül szükséges, hogy műhöz kapcsolódjon, azaz önmagában az idézet egy pólón elhelyezve feltehetően nem elégíti ki ezt a követelményt.
Végezetül jelezzük, hogy a Szerzői Jogi Szakértő Testületet hivatkozott szakvéleménye számos további megállapítást tartalmaz az idézetekkel, illetve azok felhasználásával kapcsolatban, amelyek a segítségére lehetnek a szövegek felhasználhatóságának megítélésében.
Amennyiben továbbra is bizonytalan, hogy a tervezett felhasználás a szabad felhasználás körébe esik-e, a Szerzői Jogi Szakértői Testülettől erre vonatkozóan szakvéleményt kérhet. Az SZJSZT tevékenységéről, díjairól és elérhetőségéről a https://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/szerzoi-jog/szerzoi-jogi-foosztaly/szerzoi-jogi-szakerto-testulet internetes oldalon tájékozódhat.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálatunk munkatársai – jelenleg elsősorban telefonon és írásban - szíves rendelkezésére állnak, de felhívjuk a figyelmét, hogy tanács adása, és az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések megfogalmazása, képviselet ellátása bíróságok, hatóságok előtt) hivatásos képviselő feladata.
Ha jogi segítségre van szüksége, a szakterületen jártas ügyvédet többek között a https://ugyvedbroker.hu/ címen találhat.
Reméljük, a fentiek a segítségére lesznek a jogsértések elkerülésében.
Üdvözlettel
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
(2021.12.08)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Új művészeti stílusirányzatot, ahhoz kapcsolódó kiáltványt, a nevét s mindent ami azzal kapcsolatos hol tudok levédetni? Köszönöm!
(2021.11.30) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő
Engedje meg, hogy kérdésére válaszolva röviden az alábbiakról tájékoztassuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján a szerzői jogi védelem az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat, ún. műveket illeti elsősorban (pl. szépirodalmi művek, zeneművek, filmalkotások, festés, szobrászat útján létrejött alkotások), de védelmet biztosít olyan műtípusok esetében is, mint a szoftverek, illetve az adatbázisok A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik [Szjt. 9. § (1) bekezdés], és a szerző életében, valamint a halálát követő hetven évben áll fenn [Szjt. 31. § (1) bekezdés].
A szerzői jog mindig az adott formába öntött művet védi, és létrejöttének feltétele, hogy a mű egyéni, eredeti jellegű alkotás legyen. Az egyéni jelleg akkor áll fenn, ha az adott körülmények között lehetőség van többféle kifejezési módra és ezek közül a szerző egyéni módon valósítja meg, hozza létre alkotását. Az eredetiség azt jelenti, hogy a művet maga a szerző alkotta meg és nem egy már korábban létező alkotás egyszerű másolatáról van szó.
Honlapunkon részletesebben olvashat a szerzői jogról: https://www.sztnh.gov.hu/hu/szerzoi-jog/szerzoi-jogi-alapfogalmak.
Összefoglalva: nincs arra lehetőség hogy karakteres saját stílust "védjen le" az alkotó egy művészeti ágban, az egyes, adott formába öntött egyéni és eredeti műveket viszont automatikusan védi a szerzői jog.
Egy kiáltvány – mint írásmű – szintén a szerzői jog hatálya alá tartozik, és amennyiben manapság keletkezett és egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik, automatikusan szerzői jogi védelem alatt áll.
Vita esetén arról, hogy az alkotás szerzői műnek tekinthető-e, és a szerzői jogi védelem kit illet, a döntés a bíróság hatáskörébe tartozik. A jogvita során hitelt érdemlően kell bizonyítani az alkotással kapcsolatos tényeket és körülményeket, gyakran több évvel a mű születése után. Ehhez kínálhat hatékony segítséget a műnek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál való önkéntes műnyilvántartásba vétele. Az eljárásról bővebben a http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/szerzoi-jog/hogyan-vedjem-meg-szerzoi-jogaimat/onkentes-munyilvantartas oldalon olvashat.
További kérdések esetén Ügyfélszolgálatunk munkatársai rendelkezésére állnak a következő elérhetőségeken: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.
A stílusirányzat nevének a védelmére a védjegyoltalom jöhet szóba.
A Magyarország területén hatályos védjegyek lajstromozását a Szellemi Tulajdon nemzeti Hivatalához (továbbiakban: Hivatal) benyújtott kérelemmel lehet elindítani.
A bejelentési kérelemben a Nizzai osztályozás (http://classifications.sztnh.gov.hu/nice/ ) szerinti osztály(ok) megjelölésével, osztályonként szövegesen meg kell megadni azokat a szolgáltatásokat, illetve árukat, amelyekkel kapcsolatban a védjegyet használni kívánja (árujegyzék).
Az eljárási díj az árujegyzékben szereplő - Nizzai osztályozás szerint- osztályok számától függ. Egy áruosztály esetén a díj 60 000 Ft, de ha az árujegyzékben több áruosztály szerepel, a díj magasabb lesz. A díjakat a honlapunkon elérhető díjtáblázatban http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/dijtablazatijo2.pdf találja.
A megjelölés oltalomképessége a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény által előírt lajstromozási eljárás során dől el. Ha az eljárás oltalommal zárul, annak hatálya - visszamenőlegesen, a bejelentés napjától számított - tíz évig tart.
Az oltalom további tíz-tíz éves időtartamokra korlátlan alkalommal megújítható.
A lajstromozási eljárás lépéseit, részleteit a: http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalunkon tekintheti át.
Ha az eljárás során a védjegy mégsem kerül lajstromozásra, a bejelentési díj visszaigénylésére nincs mód. Már ezért is célszerű a védjegybejelentés benyújtása előtt tájékozódni arról, hogy a megjelölés a célterületen nem áll-e oltalom alatt.
Jelezzük, hogy Magyarországon a magyar nemzeti, európai uniós, valamint a Magyarország területére kiterjesztett nemzetközi védjegyek hatályosak.
A magyar nemzeti és a Magyarország területére kiterjesztett nemzetközi védjegy bejelentések és védjegyek az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas), az európai uniós védjegy bejelentések és védjegyek az eSearch plus (https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch ) adatbázisban kutathatók.
Megjegyezzük, hogy a TMview (https://www.tmdn.org/tmview/welcome ) adatbázisban a fenti adathalmazok, illetve ezek mellett több mint 60 ország védjegyei egyetlen keresőkérdéssel egyszerre kutathatók.
A kutatás során célszerű figyelmet fordítani a lajstromoztatni kívánt megjelöléssel összetéveszthető megjelölésekre is („Intelligens keresés” opció kiválasztásával), mert ezek esetében is ütközés lehet, ha az árujegyzékben is szerepelnek hasonló áruk/szolgáltatások.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása
(beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A szabadalmi ügyvivők és ügyvivői irodák jegyzéke a http://www.szabadalmikamara.hu/ oldalon találhatók, ahol a nagyobb irodák védjegyjog területén is akár több évtizedes tapasztalattal rendelkezhetnek.
Végezetül kérjük, ossza meg velünk véleményét, észrevételeit az Ügyfélszolgálat működésével kapcsolatban, az alábbi linken található rövid kérdőív kitöltésével:
http://kerdoiv.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/575543/lang/hu
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2021.12.02)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözlet!
A The Secret könyv borítóját használhatom háttérnek egy videóban, amiben a könyvből tanultakról beszélek, saját tapasztalatokat osztok meg, ennek a háttérnek a használata engedélyköteles?
Előre is köszönöm a választ! Lívia
(2021.11.12) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban az alábbiakat ajánljuk szíves figyelmébe.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) az egyéni eredeti jelleggel rendelkező irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi. Az Szjt. 1. §-ának (2) bekezdése h) pontja értelmében szerzői jogi védelem alá tartozik a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve. A védelem a szerző halálát követő év január elsejétől számítva 70 évig áll fenn. Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében „a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.”
Az előzőek alapján a felhasználni kívánt borítóterv vélhetően szerzői jogi védelem alatt áll, így a felhasználás feltételezhetően engedélyköteles, melyet főszabályként a szerzőtől kell beszerezni.
Már nyilvánosságra jutott, szerzői jogi védelem alatt álló fotók, képek – animációs filmek jellegzetes alakjait ide nem értve - felhasználására engedélyt ugyanakkor már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől kell kérni, amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra. A HUNGART elérhetősége: http://www.hungart.org/kapcsolat.php.
Maga a borítókép tartalmaz egy logót és egyéb feliratokat is. Amennyiben ezeket nem szeretné felhasználni, csak a hátteret, elképzelhető, hogy a felhasználás már átdolgozásnak minősül, amelyre azonban tudomásunk szerint a HUNGART nem ad engedélyt.
(Ebben az esetben javasoljuk, hogy forduljon a kiadóhoz, illetve a borítón feltüntetett szerzői jogi jogosulthoz (a kiadót és a jogosultat a https://www.lira.hu/hu/konyv/ismeretterjeszto-1/ezoterikus-irodalom/ezoterikus-irodalom/the-secret-a-titok-1?kampany=aw-visual&gclid=Cj0KCQiAhf2MBhDNARIsAKXU5GRxs6yRNnVuzCiP9oGR7aurPS-SUuaJqOlpUj2kQ0mLbynbAjOFRhcaAoF4EALw_wcB#beolvaso oldalon az „Olvass bele” címszóra kattintva találja.)
Felhívjuk a figyelmét, hogy a borítón látható ’The Secret’ logó Magyarország területén védjegyoltalom alatt áll a 9.,16., 28. és 41. áruosztályban az árujegyzék szerint. Amennyiben a logót is használni kívánja, ahhoz a védjegyjogosulttól javasolt engedélyt szerezni.
A „The Secret” ábrás ( ) és a „The Secret” szó megjelölés európai uniós védjegyoltalom alatt áll, a regisztrációs szám: 908662, illetve 900573.
A védjegyek további adatait a Madrid Monitor adatbázisban éri el (https://www3.wipo.int/madrid/monitor/en/ ).
További általános kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselő feladata. A képviselet ellátására jogosult ügyvédet többek között a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján (https://www.mük.hu/ ), illetve a www.ugyvedbroker.hu ) címen találhat.
Reméljük, hogy a tájékoztatásunkat hasznosnak találja.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
(2021.11.30)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdv.
Hires amerikai szinészekről, sportolókról, zenészekről pulóverre való nyomtatása (akár átdolgozott saját grafikával) ezt árulva törvénybe ütköző? Köszönöm
(2021.11.29) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk megkeresését, amellyel kapcsolatban a következőket ajánljuk a figyelmébe.
Színészek, sportolók, zenészek képeinek pólóra nyomtatása többféle jogi kategória hatálya alá is eshet.
A magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.; elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.TV ) értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása [Szjt. 1. §-ának (1) bekezdés], így a fotó- és filmművészeti alkotások is. A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg [Szjt. 1. §-ának (3) bekezdéae].
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben [Szjt. 31.§.].
Az Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése a szerző önálló vagyoni jogaként nevesíti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának jogát. Ez az ún. merchandising jog. A merchandising lényege szerint az annak alapjául szolgáló jogosultságok az eredeti felhasználásuktól eltérő értelmet nyerve (például egy film karakter, amely alapvetően filmalkotás céljára készült, megjelenik különböző használati eszközökön, pólókon, hirdetésben, számítógépes játékban stb.) másodlagos felhasználásra kerülnek, jogi szabályozási alapja pedig e jellegzetes szereplők gazdasági értéke. Ezért filmek jellegzetes karaktereinek, ill. színészekről, sportolókról, zenészekről készült fotóművészeti alkotások jelzett felhasználásához, átdolgozásához a jogosult engedélye szükséges.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a jellegzetes karakterek, illetve például színészek, sportolók, zeneszerzők nevei, aláírásai akár védjegyoltalom alatt is állhatnak a – függetlenül attól, hogy szerzői jogi védelem alatt állnak.
Érvényes oltalom esetén a hasznosítás a lajstromban feltüntetett jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás és az eSearchPlus adatbázisokban kutathatók. Szíves figyelmébe ajánljuk, hogy a TMview adatbázist, amelyben az előbbi adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei, illetve nemzeti formatervezési mintái egyetlen felületen, egyszerre kutathatók. Az adatbázisok minden esetben tartalmazzák a jogtulajdonos nevét és címét/székhelyét.
Jelezzük, hogy a szerzői jogi jogosult általában megegyezik a védjegyoltalom jogosultjával, de attól eltérő is lehet.
Már nyilvánosságra jutott, szerzői jogi védelem alatt álló fotók, képek – animációs filmek jellegzetes alakjait ide nem értve - felhasználására engedélyt ugyanakkor már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől kell kérni, amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra. A HUNGART elérhetősége: http://www.hungart.org/kapcsolat.php.
Végezetül felhívjuk a figyelmét, hogy a felvetett kérdés a szerzői jogokon túl személyiségi jogokat is, ezen belül a képmáshoz fűződő, valamint kegyeleti jogokat is érintheti. Tájékoztatjuk, hogy e terület jogszabályi hátteret a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) adja, egyben jelezzük, hogy a kérdéskör kívül esik a Hivatal hatáskörén.
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további általános kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai – jelenleg elsősorban telefonon - szíves rendelkezésére állnak.
Amennyiben segítségre van szüksége jelezzük, hogy a szerzői jogban jártas ügyvédek többek között a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján, illetve a https://ugyvedbroker.hu/címen találhatók.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
(2021.11.30)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Szeretném a logómba ezt a három szavat használni, de nem tudom, hogy ezzel sértik e valamilyen jogot!? Concordia, Integritas, Industria
Ezt egy címerének láttam…
Előre is köszönöm a segítségüket!
(2021.11.25) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Mindenekelőtt szeretnénk felhívni a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. § d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre a szellemi tulajdonnal kapcsolatban tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, a Hivatal egyedi ügyekben jogi tanácsadást nem végezhet.
A fentieket előrebocsátva a következőket ajánljuk a figyelmébe.
Az Ön által látott címer (illetve azon szereplő Concordia, Integritas, Industria szavak)
1) egyfelől védjegyoltalom tárgyát képezheti
A védjegy a gazdasági tevékenység során az áruk, illetve szolgáltatások azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére árujelzőként használt megjelölések [(pl. szó, szlogen, logó, illetve ezek bármilyen kombinációja (pl. ábrás megjelölés, amely ábrát és szöveget is tartalmaz) stb.] jogi oltalmát szolgálja.
Magyarországon a magyar nemzeti, európai uniós, valamint a Magyarország területére kiterjesztett nemzetközi védjegyek hatályosak.
A magyar nemzeti és a Magyarország területére kiterjesztett nemzetközi védjegy bejelentések és védjegyek az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas), az európai uniós védjegy bejelentések és védjegyek az eSearch plus (https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch ) adatbázisban kutathatók.
(A nemzetközi védjegy bejelentések és védjegyek részleteiről a Madrid Monitor adatbázisban (https://www3.wipo.int/madrid/monitor/en/ ) találhatók részletesebb információk.)
A TMview (https://www.tmdn.org/tmview/welcome ) adatbázisban egyetlen keresőkérdéssel egyszerre kutathatók a fenti adathalmazok, illetve ezek mellett több mint 60 ország védjegyei.
A Vt. 12. §-ánakak (2) bekezdése értelmében a védjegyjogosult a kizárólagos használati jog alapján bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében a védjeggyel azonos, vagy azzal összetéveszthető megjelölést használ az árujegyzékben szereplő, vagy ahhoz hasonló áruk/szolgáltatások, jóhírű védjegyek esetében bármilyen áru/szolgáltatás vonatkozásában.
2) másfelől szerzői jogi oltalom alatt állhat
A szerzői jog az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg (1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról / Szjt. http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066 ). A védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és meghatározott ideig (a szerző életében és a halálát követő 70 évben) fennáll anélkül, hogy a jogvédelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
Fentiek értelmében fennálló szerzői jogok nem kutathatóak.
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A szerző kizárólagos joga a műve felhasználásának [Szjt. 16-17. §], így különösen többszörözésének [Szjt. 18-19. §] és átdolgozásának [Szjt. 29. §] az engedélyezése. Felhasználási engedélyt a jogosultak írásba foglalt felhasználási szerződésben adhatnak [Szjt. 45. § (1) bekezdés],
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai – jelenleg elsősorban telefon – szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselő feladata.
A szabadalmi ügyvivők és ügyvivői irodák jegyzéke a http://www.szabadalmikamara.hu/ oldalon találhatók, a szakterületen jártas ügyvédet többek között a https://ugyvedbroker.hu/ugyved címen találhat.
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2021.11.26)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Címzett,
Olyan kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy szeretnénk egy webshopot üzemeltetni magyarországi székhellyel de a termékek megvásárlása/beszerzése külföldön EU-n belül történne. Számlával tudjuk igazolni és KATAs adózás lenne a cél.
Abban az esetben, ha pl Ausztriában vagy Németországban vettem egy Disney játékot(bármilyet)és értékesíteni szeretném a magyar webshopomban akkor ha jól értettem ez nem jogdíjas ugye? Hiszen számával igazolni tudom és a bolt akitől megvettem már fizetett díjat ezért, illetve nem új terméket hozok létre.
Válaszukat előre is nagyon köszönöm.
(2021.11.21) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönjük a megkeresését, amellyel kapcsolatban a következőket ajánljuk a figyelmébe.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a rajzfilmeket is - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék [Szjt. 9. § (1) bek.].
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.]. A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16. § (1) bek.].
Emellett a szerzőt kizárólagosan illeti meg a műben szereplő jellegzetes, eredeti karakter kereskedelmi hasznosításának joga is [merchandising jog, Szjt. 16. § (5) bek.].
Amennyiben kereskedelmi forgalomban kapható, Disney, vagy más animációs film figurákat tartalmazó termékeket szeretne forgalmazni, amelyeket a jogosult vagy az ő kifejezett hozzájárulásával másvalaki adásvétellel vagy a tulajdonjog más módon történő átruházásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozott, a tovább forgalmazáshoz már nem kell a jogtulajdonos engedélye [jogok kimerülése, Szjt. 23. §-ának (5) bekezdése].
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szóban forgó figurák akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak, illetve a termékeken egyéb védjegyek is szerepelhetnek, amelyek esetében a jogkimerülés feltételei megegyeznek a szerzői jognál leírtakkal [a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 16. §-ának (1) bekezdése, illetve a formatervezési mintákról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 18. §-a].
Jelezzük, hogy a Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) adatbázisokban kutathatók.
Amennyiben a Németországban és Ausztriában vásárolt termékek a fentiekben leírtaknak megfelelően kerültek kereskedelmi forgalomba, a termékek továbbforgalmazásához már nem kell további engedély.
Jogvita esetén a bíróság jár el, és a jogkimerülés körülményeinek fennállását (pl., hogy az áru ténylegesen az eredeti jogtulajdonos hozzájárulásával került kereskedelmi forgalomba) Önnek kell bizonyítania.
Azzal kapcsolatban, hogy egy számla bizonyítékként elfogadható-e a jogok kimerülésének igazolására, javasoljuk, hogy érdeklődjön a NAV Szellemi Tulajdonjog Védelmi Osztályán:
NAV Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatósága
Vám Főosztály
Szellemi Tulajdonjog Védelmi Osztály
1135 Budapest, Frangepán u. 87. főépület
Tel.: (06 1) 437-4389
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata. A képviselet ellátására jogosult ügyvédet többek között a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján (https://www.mük.hu/ ), illetve a www.ugyvedbroker.hu ) címen találhat.
Reméljük, hogy a válaszunk a segítségére van.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
(2021.11.25)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
A poet.hu lévő verseimet többen felhasználtak az engedélyem nélküli. Hogyan vedhetem meg??
(2021.11.07) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk a megkeresését, amellyel kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy a jogsértésekkel kapcsolatos vitás kérdések kívül esnek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörén.
Amennyiben a műveit jogtalanul felhasználják, a jogsértőkkel szemben a következő jogérvényesítési lehetőségek állnak a rendelkezésére:
1) Peren kívüli eljárások:
- felszólító levél küldése
- mediáció
2) Polgári peres út:
- polgári jogi eljárás
3) Büntetőjogi eljárás
4) Szabálysértési eljárás
5) Értesítési és eltávolítás eljárás (internetes jogsértések esetén)
A felsorolt eljárásokról bővebben tájékozódhat a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) honlapján a http://www.hamisitasellen.hu/vallalkozasoknak/milyen-jogi-lepeseket-tehet-a-hamisitoval-szemben/ címen.
A különböző jogi eljárásokkal kapcsolatos kérdésekkel javasoljuk, hogy forduljon ügyvédhez.
További, az SZTNH hatáskörébe tartozó kérdések esetén szíves rendelkezésér állunk.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2021.11.09)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Címzett,
Érdeklődni szeretnék a szellemi tulajdonnal kapcsolatban.
Adott egy ismert film/sorozat, ha ehhez kapcsolódó mintákat termékeken szeretném elhelyezni úgy, hogy a mintákat a saját stílusomban készítem el, de mégis felismerhetően, (ezeket árusítani) akkor ebben az esetben is szükséges engedély hozzá a kiadótól?
(2021.10.19) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban a következő általános tájékoztatást adjuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.tv) 1. §-a alapján az egyéni, eredeti jelleggel rendelkező irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, beleértve a filmalkotásokat [Szjt. 1. § (2) bek. g) pont] a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellegük alapján részesülhetnek szerzői jogi védelemben .
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A szerző kizárólagos joga a műve felhasználásának [Szjt. 16-17. §], így különösen többszörözésének [Szjt. 18-19. §] és átdolgozásának [Szjt. 29. §] az engedélyezése. Felhasználási engedélyt a jogosultak írásba foglalt felhasználási szerződésben adhatnak [Szjt. 45. § (1) bekezdés],
Nem egyértelmű, mit ért a rövid üzenetében a filmhez/sorozathoz kapcsolódó „minták” alatt, úgy gondoljuk, esetleg a film jellegzetes figuráit, karaktereit, ezért az alábbiak is erre vonatkoznak.
Említi, hogy a mintákat a termékeken a saját stílusában kívánja elhelyezni, de úgy, hogy mégis felismerhetőek legyenek.
Ebben az esetben feltehetően nem többszörözésről, hanem inkább a mű átdolgozásáról lehet szó, ami minden esetben a szerző engedélyéhez kötött felhasználási mód.
Megemlítjük, hogy ugyanez a helyzet, ha pl. egy film, vagy animációs film jellegzetes motívumait használják fel.
A megkeresésben utal arra, hogy a filmhez kapcsolódó "mintákkal" ellátott termékeket kereskedelmi forgalomban tervezi értékesíteni, ezért felhívjuk a figyelmét, hogy a szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így a filmekben, animációs filmekben megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek kereskedelmi hasznosítása a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez van kötve.
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további általános kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai –szíves rendelkezésére állnak.
Jelezzük, hogy a szerzői jogban jártas ügyvédet többek között a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján (https://www.mük.hu/), illetve a https://ugyvedbroker.hu/ címen találhat.
Üdvözlettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
(2021.10.27)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt cím!
Egyedi készítésű lámpákat készítek, amiket igény szerint díszítek. Amennyiben pl egy Disney karaktert kérnek rá, kell valakitől engedélyt kérni a felhasználásra? Anyagból készülne, úgy kell elképzeli hogy például egy Google képtalálatot/mesekönyvben lévő jelenetet valósítok meg 3D-ben a búrán. A lámpa maga teljesen egyedi, azzal nem lehet probléma.
Köszönöm.
(2021.10.17) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönjük a megkeresését, amellyel kapcsolatban az alábbiakat ajánljuk szíves figyelmébe.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a rajzfilmeket és egyéb grafikai alkotásokat is - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.,) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék [Szjt. 9. § (1) bek.].
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16. § (1) bek.].
E mellett a szerzőt kizárólagosan illeti meg a műben szereplő jellegzetes, eredeti karakter kereskedelmi hasznosításának joga is [merchandising jog, Szjt. 16. § (5) bek.].
A kérdésével kapcsolatban a figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Kft-t, amely a tudomásunk szerint Walt Disney, Star Wars és néhány egyéb rajzfilm figura kereskedelmi hasznosítására engedélyt adhat. Amennyiben ez a szervezet nem jogosult az engedély megadására, a szerzői jogok jogosultját kell megkeresni az engedélyhez. Tudomásunk szerint amerikai filmalkotások esetében általában a filmet előállító filmstúdió szerzi meg a merchandising jogokat is, így a felhasználásra is a stúdió adhat engedélyt.
Jelezzük továbbá, hogy a jellegzetes rajzfilm figurák, futball klubok és autó márkák logói, autók megjelenése, italok címkéi stb. védjegyoltalom, illetve (dizájn) formatervezési mintaoltalom alatt állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás kizárólag a lajstromban feltüntetett jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás és az eSearchPlus adatbázisokban kutathatók.
Szíves figyelmébe ajánljuk, hogy a TMview és Designview adatbázisokat, amelyekben - mint másodlagos adatforrásokban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei, illetve nemzeti formatervezési mintái egyetlen felületen, egyszerre kutathatók. Az adatbázisok minden esetben tartalmazzák a jogtulajdonos nevét és címét/székhelyét.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai – jelenleg elsősorban telefonon - szíves rendelkezésére állnak, de jeleznünk kell, hogy tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása, stb.) szabadalmi ügyvivők, illetve az iparjogvédelmi területen jártas ügyvédek feladata.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2021.10.20)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Szellemi Tulajdonnal kapcsolatos kérdésem lenne.
Adott egy külföldi sorozat, amit a mű tulajdonosa internetes portálon megosztott. Ha egy vállalkozás lenne kiépítve a sorozat fordításával kapcsolatosan, az mennyire tenné legálissá a mű fordítását és feliratozását úgy, hogy közben javadalmazás történik? És mi van akkor, ha nem történik javadalmazás? Úgy gondolom, a jogdíj megléte mindenképp elengedhetetlen.
Köszönöm válaszukat.
(2021.10.06) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) részére megküldött megkeresését, amelyben egy külföldi sorozat fordításának jogi vonatkozásai iránt érdeklődik.
Válaszaink a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezésein alapulnak.
Az egyéni, eredeti jelleggel rendelkező irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, így például egy (film)sorozat szöveges anyaga a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján szerzői jogi védelemben részesülhet [Szjt. 1. § (2) bekezdés a) és g) pont és (3) bekezdés].
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16. § (1) bek.].
A szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve, hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt. 29. §].
Az előzőeket összegezve, ha a szerző (szerzői jogi jogosult) még él, illetve a halála óta 70 év még nem telt el (ami az adott esetben valószínűsíthető), és a művet az egyéni, eredeti jellege alapján megilleti a védelem, a felhasználás, azaz a mű fordítása a szerző engedélyéhez kötött. Arról, hogy az engedélyért kér-e jogdíjat, jogosult szabadon dönt.
Filmalkotások esetén a film-előállító a filmhez kapcsolódó szerzői jogokat általában megszerzi illetve, ha a jogokkal mégsem rendelkezik, esetleg tájékoztatást adhat arról, kinél az érintett (adott esetben a szöveghez fűződő) jogok.
A fentiek függetlenek attól, hogy a fordító milyen jogi formában végzi a fordítói tevékenységet, azt milyen formában kívánják felhasználni, illetve, hogy az ügylet (fordítás, feliratozás, forgalmazás stb.) során történik-e javadalmazás.
Reméljük, hogy a válaszunkat hasznosnak találja.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu .
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2021.10.14)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Cím,
Ha baráti kör szeretne egy régi egyetemi logo használatával pulcsit készíteni, ez lehetséges egyeztetés nélkül? Illetve, ha nem pont ugyanaz a logo lenne, hanem egy nagyon hasonló, de saját tervezésű?
Előre is köszönöm válaszát!
(2021.10.05) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönjük a megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt jelezzük, hogy a válaszunk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatásköréből adódóan tájékoztató jellegű és a kérdés szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik.
A fentieket előrebocsátva a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.), valamint a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) alapján az alábbiakat ajánljuk szíves figyelmébe.
A Vt. 12. §-ának (2) bekezdése értelmében a védjegyjogosult a kizárólagos használati jog alapján bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ a védjeggyel azonos, vagy azzal összetéveszthető megjelölést az árujegyzékben szereplő árukkal/szolgáltatásokkal azonos, vagy ahhoz hasonló áruk/szolgáltatások, jóhírű védjegyek esetében bármilyen áru/szolgáltatás vonatkozásában.
Amennyiben a pulcsik gazdasági tevékenység körében készülnek, és a logó Magyarország területén védjegyoltalom alatt áll, a védjegy árujegyzékétől függően, jóhírű védjegy esetében attól függetlenül a felhasználás védjegyjogokat sérthet, amely esetben a felhasználáshoz célszerű a védjegy jogosult engedélyét megszerezni.
Amennyiben a logó Magyarország területén nem áll védjegyoltalom alatt, a magyarországi felhasználással kapcsolatban védjegyjogi aggály nem merül fel.
Magyarországon a magyar nemzeti, európai uniós, valamint a Magyarország területére kiterjesztett nemzetközi védjegyek hatályosak.
A magyar nemzeti védjegybejelentések és védjegyek az E-kutatás, az európai uniós védjegybejelentések és védjegyek az eSearch plus, a nemzetközi védjegybejelentések és védjegyek a Madrid Monitor adatbázisban kutathatók.
Megjegyezzük, hogy a TMview adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, illetve ezek mellett több mint 60 ország védjegyei egyetlen keresőkérdéssel egyszerre kutathatók.
Szólni kell ugyanakkor a szerzői jogról is, ugyanis egy logó – mint egyéni, eredeti jellegű grafikai alkotás – szerzői jogi védelem alatt állhat.
Az Szjt. 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem hatálya alá azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások tartoznak, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek.
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt [Szjt. 16. § (1) bekezdése]. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi idő alatt áll fenn [Szjt. 31. §-ának (1) bekezdése].
A szerző kizárólagos joga a műve felhasználásának [Szjt. 16-17. §], így különösen többszörözésének [Szjt. 18-19. §] és átdolgozásának [Szjt. 29. §] az engedélyezése.
Átdolgozás alatt a mű olyan megváltoztatását értjük, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre. Az átdolgozás a szerző kizárólagos joga, csak a szerző adhat másnak engedélyt átdolgozásra.
Amennyiben az új műből az eredeti minta bármilyen formában felismerhető, az átdolgozásnak minősülhet. Az átdolgozással létrejött származékos mű az új szerző műve lesz, azonban elkészítéséhez az eredeti szerző előzetes engedélye szükséges.
Abban az esetben, ha a minta csupán inspirációként szolgált, és az új műből a mintaként használt mű nem ismerhető fel, az inspiráció alapjául szolgáló mű szerzőjének engedélye a felhasználáshoz nem szükséges.
Így a logó, illetve egy ahhoz hasonló ábrázolás – annak ellenére, hogy ez utóbbit Önök tervezték – használata szerzői jogokat sérthet.
Ha a logó egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik, és a szerző halála óta még nem telt el hetven év, jelenleg szerzői jogi védelem alatt áll, így a felhasználása főszabályként a szerző (a szerzői jogok jogosultja) engedélyével jogszerű.
Az Szjt. értelmében ugyanakkor már nyilvánosságra jutott vizuális művek (kép, fotó, reprodukció) esetében minden további, azaz ún. másodlagos felhasználás ugyanakkor a közös jogkezelés körébe tartozik. Így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől (elérhetősége: http://www.hungart.org/kapcsolat/) kell kérni, amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra. Ugyanakkor a HUNGART által adott engedély átdolgozásra nem jogosít.
Bízunk benne, hogy tájékoztatásunkat hasznosnak találja. További kérdések esetén keressen bennünket bizalommal.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2021.10.07)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Cím,
Egy ruhadarabot tervezek varratni, és ezzrl kapcsolatban érdekelne, hogy ezt le kell-e védetnem, vagyis nem tudom mi a helyes megfogalmazás eztel kapcsolatban, vagy hova kell fordulnom a kérdésemmel, köszönöm!
(2021.09.27) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
A kérdése alapján nem egyértelmű, mi a háttere az érdeklődésének, ezért általánosságban az alábbiakat ajánljuk a figyelmébe.
Senki nem köteles a szellemi alkotását jogi úton védeni, de ha ezt elmulasztja, a másolókkal szemben nem, vagy csak nagyon korlátozottan lesz lehetősége a fellépésre.
Ezért a jogi védelem megszerzésének akkor van jelentősége, ha a tervek hasznosítására lehetőséget lát, és erre kizárólagos jogot szeretne szerezni. Amennyiben csak egy darabot szeretne a ruhadarabból készíteni, és nem tervezi a tervek nagyobb volumenű hasznosítását vagy eladását, a jogi védelem megszerzése feltehetően szükségtelen.
A továbbiakban a jogi védelmi lehetőségekről tájékoztatjuk röviden.
A szellemi alkotások jogi védelemét világszerte jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.
Az iparjogvédelem körében az oltalom kérelemre keletkezik. A különféle megoldásokhoz különböző oltalmi formák kapcsolódnak. Az új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható - műszaki jellemzőkkel leírható - megoldások jogi védelmére a szabadalmi oltalom, a szabadalom műszaki színvonalát el nem érő szerkezeti megoldások esetén a használatiminta-oltalom jöhet szóba. A termékek külső jellegzetessége - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok - védelmére, amennyiben a minta új és egyéni jelleggel rendelkezik, a formatervezésiminta-oltalom az alkalmas oltalmi forma.
Egy ruhadarab jogi védelmére elsősorban a formatervezésiminta-oltalom merülhet fel, de a megoldástól függően nem zárható ki egészen a szabadalom vagy a használatiminta-oltalom sem.
Függetlenül attól, hogy a fenti oltalmi formákkal védik-e a ruhadarabot, az, mint iparművészeti vagy ipari tervezőművészeti alkotás szerzői jogi védelem alatt is állhat. A szerzői jogi védelem keletkezéséhez nem kell lépéseket tenni, a jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttétől megilleti az alkotást. A védelem nem függ minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől, csupán annyi szükséges, hogy a mű egyéni, eredeti jelleggel rendelkezzen.
Reméljük, hogy a tájékoztatásunkat hasznosnak találja.
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban további kérdései vannak, az Ügyfélszolgálat munkatársai – elsősorban telefonon – szíves rendelkezésér állnak, de jelezzük, hogy szellemitulajdon-védelmi ügyekben szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt stb.) a szakterületen jártas szakemberek feladata.
A szakterületen jártas szabadalmi ügyvivők a http://www.szabadalmikamara.hu/ címen, ügyvédek a Magyar Ügyvédi kamara honlapján, illetve a http://www.magyarugyvedikamara.hu oldalon érhetők el.
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2021.10.05)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Saját készítésű gyertyákat tervezek készíteni ajándékboxba. Le kell védetni majd? Illetve kell valahol engedélyeztetni ha kereskedni szeretnék vele?
(2021.09.13) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönjük megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt jelezzük, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a kérdés szellemitulajdon-jogi vonatkozásaiban illetékes.
A fentieket előrebocsátva a kérdésével kapcsolatban a következőket ajánljuk a figyelmébe.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve az iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotásokat - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt./http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik, és fennáll a szerző életében, valamint a halálától számított hetven évben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].
A fentiek értelmében egy egyéni, eredeti jellegű gyertya automatikusan szerzői jogi védelem alatt állhat.
A gyertyák külső jellegzetességei –különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, a díszítések -, ha a minta új és egyéni jelleggel rendelkezik, a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (Fmtv.) alapján formatervezésiminta-oltalommal is védhető.
A formatervezésiminta-oltalom – ellentétben a szerzői joggal – regisztrált jog, amely kérelemre, díj ellenében, hatósági vizsgálat eredményeképpen keletkezik. Ezért egy jogvita esetén hatékonyabb védelmet jelenthet, de hangsúlyozzuk, hogy jogszabály senkit nem kötelez az oltalom megszerzésére.
A formatervezésiminta-oltalommal kapcsolatban további információkat talál az alábbi oldalakon:
az eljárás folyamata: https://www.sztnh.gov.hu/hu/dizajn/a-nemzeti-formatervezesiminta-oltalom-megadasara-iranyulo-eljaras-folyamata;
díjak: https://www.sztnh.gov.hu/formaterv/forma_dij.pdf.
További általános kérdések esetén szíves rendelkezésére állunk, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt stb.) hivatásos képviselő feladata. A szakterületen jártas szabadalmi ügyvivőt a http://www.szabadalmikamara.hu honlapon, ügyvédet többek között a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján (https://www.mük.hu/ ), illetve a http://www.ugyvedbroker.hu honlapon találhat.
Reméljük, hogy a fenti információt hasznosnak találja.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat
(2021.09.22)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözlöm,
A kérdésem, hogy egy cég belső csapatépítéshez használná a Nemo feliratot és a jól ismert bohóchalat. Van-e teendő, engedélykérés stb. és ha igen, kitől? Köszönöm, OCS
(2021.09.16) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönjük a megkeresését, amellyel kapcsolatban az alábbiakat ajánljuk a figyelmébe.
A bohóchal vélhetően a Némó nyomában c. rajzfilm egyik jellegzetes figurája, s mint ilyen szerzői jogi védelem alatt áll.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a filmes karaktereket, mesefigurákat is - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt./http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik, és fennáll a szerző életében valamint a halálától számított hetven évben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].
Amennyiben szeretne a felhasználásra engedélyt szerezni, a figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Kft-t (https://disney.hu/ ), amely tudomásunk szerint a Disney figurák licence engedélyeinek kiadásával (is) foglalkozik.
Felhívjuk a figyelmét, hogy a szóban forgó figura (a bohóchal) akár védjegy-, illetőleg formatervezésiminta-oltalom alatt is állhat. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Némó név feltehetően nem áll szerzői jogi védelem alatt, a gazdasági tevékenység körében történő használata ugyanakkor védjegyjogot sérthet. (A védjegyoltalom alapján a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki gazdasági tevékenysége körében a védjeggyel azonos, vagy azzal összetéveszthető megjelölést használ a védjegy árujegyzékében szereplő, vagy ahhoz hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában.)
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás, illetve az eSearch plus adatbázisban kutathatók (az adatbázisok elérhetősége: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/ ; https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch). Megjegyezzük, hogy a TMview (https://www.tmdn.org/tmview/welcome) és Designview (https://www.tmdn.org/tmdsview-web/welcome#/dsview) adatbázisokban a fenti adathalmazok számos további ország adatbázisával együtt, egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.
További általános kérdések esetén szíves rendelkezésére állunk, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt stb.) hivatásos képviselő feladata. A szakterületen jártas szabadalmi ügyvivőt a http://www.szabadalmikamara.hu honlapon, ügyvédet többek között a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján (https://www.mük.hu/ ), illetve a http://www.ugyvedbroker.hu honlapon találhat.
Reméljük, hogy a fenti információt hasznosnak találja.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat
(2021.09.22)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Egy gyógykenőcs receptjét, összetevő-listáját szeretném levédetni. Hogyan tudom ezt megtenni? Milyen osztályba tartozik? Milyen oltalmat kaphat? Sokat olvastam az SZTNH oldalán, de nem jutottam sokra ilyen dolog esetében.
Várom és előre köszönöm a válaszukat!
(2021.09.21) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban a következőkre hívjuk fel a figyelmét a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) alapján.
Egy gyógyhatású készítmény esetében a készítmény összetétele, illetve a készítmény előállítására szolgáló eljárás jogi védelme jöhet szóba, mindkettő esetében a szabadalom a megfelelő oltalmi forma.
A szabadalmazható találmánnyal szemben támasztott alapvető elvárás, hogy a találmány új legyen és feltalálói tevékenységen alapuljon [Szt. 1. §].
Akkor új a találmány, ha a bejelentés napját (elsőbbség) megelőzően sehol a világon nem jutott nyilvánosságra olyan módon, hogy bárki számára hozzáférhetővé vált, és feltalálói tevékenységen alapul, ha az elsőbbség napját megelőzően nyilvánosságra jutott megoldásokhoz (technika állása) képest szakember számára nem nyilvánvaló [Szt. 2-4.§].
Amennyiben úgy gondolja, hogy a készítménye megfelel a fenti követelményeknek, felmerülhet a készítmény szabadalmaztatása, de jeleznünk kell, hogy a bejelentésben a készítmény jelzett gyógyhatását alá kell támasztani úgy, hogy az a leírásban foglaltak alapján azt szakember vélelmezni tudja.
Magyarországon hatályos szabadalmi oltalmat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal) benyújtott, a szabadalmi bejelentés (…) részletes alaki szabályairól szóló 20/2002. (XII. 12.) IM rendeletnek (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0200020.IM) megfelelően elkészített bejelentéssel szerezhet.
A szabadalmakkal kapcsolatos részletes információkat talál a honlapunkon a http://www.sztnh.gov.hu/szabadalom/nemzeti_ut/ oldalon. Amennyiben oltalomszerzés céljából bejelentést kíván tenni a Hivatalnál, a bejelentési űrlap valamint az eljárás során fizetendő díjak megtalálhatók a honlapunkon az alábbi címen: https://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/folyamatban-levo-es-lezart-ugyeim-kezelese/urlapok-dijak.
A Hivatalhoz benyújtott bejelentés ugyanakkor csak Magyarország területén hatályos oltalmat ad, ha más országokban is jogot szeretne szerezni, az adott országokban is szabadalmi bejelentést kell tennie – előnyösen a hazai bejelentéstől számított egy éven belül, legkésőbb a hazai bejelentés közzétételéig. Ennek hiányában külföldön bárki szabadon hasznosíthatja a találmányt.
Szabadalmi bejelentés elkészítése előtt mindenképpen tanácsos tájékozódni a találmány tárgykörébe eső nyilvánosságra jutott megoldásokat illetően (ún. technika állása). Az Interneten számos adatbázis áll rendelkezésre, amelyekben szabadalmi dokumentumok között tájékozódhat. Ilyen pl. hazai vonatkozásban az "E-kutatás" iparjogvédelmi adatbázis (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU), vagy szélesebb körben az Európai Szabadalmi Hivatal szabadalmi adatbázisa, az espacenet (http://worldwide.espacenet.com/). A kutatáshoz a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárának (http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/frecskay-janos-szakkonyvtar/elerhetoseg) munkatársai igény esetén segítséget nyújtanak (jelenleg az Ügyfélszolgálat és a Szakkönyvtár is csak kedden és csütörtökön 9-14 óráig tart nyitva).
Megemlítjük még, hogy egy készítményhez célszerű valamilyen nevet vagy logót, esetleg ezek kombinációját kapcsolni a fogyasztók tájékoztatására, ha pl. kereskedelmi forgalomba szeretnék hozni azt. Az ilyen, gazdasági tevékenység körében használt megjelölések (szó, név, logó, szlogen, jelmondat, szín stb. és ezek bármilyen kombinációja) jogi védelmére a védjegyoltalom a megfelelő oltalmi forma. Kérésére a védjegyoltalommal kapcsolatban részletes útmutatót küldünk.
Reméljük, hogy a fenti információt hasznosnak találja.
További kérdések esetén szíves rendelkezésére állunk, egyben jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselet ellátására jogosult szabadalmi ügyvivők és szabadalmi irodák névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján http://www.szabadalmikamara.hu találja.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2021.09.21)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Érdeklődöm az USA ideiglenes szabadalom árára vonatkozóan?
Továbbá a későbbiek folyamán a rendes szabadalom áráról kérnék információt!
Köszönettel!
ZJ.
(2021.09.17) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönjük megkeresését, amellyel kapcsolatban jelezzük, hogy a külföldi nemzeti hivatalok eljárásaival kapcsolatos kérdésekben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) nem illetékes.
Javasoljuk, hogy tájékozódjon a hivatal honlapján (Amerikai Szabadalmi és Védjegy Hivatal, https://www.uspto.gov/; szabadalmi díjak: https://www.uspto.gov/learning-and-resources/fees-and-payment/uspto-fee-schedule#Patent%20Fees), vagy forduljon szabadalmi ügyvivőhöz, aki a külföldi bejelentéssel kapcsolatban tanácsot adhat, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolításában (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) a segítségére lehet.
A hivatásos képviselet ellátására jogosult hazai szabadalmi ügyvivők és szabadalmi irodák elérhetősége a http://www.szabadalmikamara.hu címen található.
További, a Hivatal hatáskörébe tartozó kérdések estén szíves rendelkezésére állunk.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2021.09.20)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tiszteletem,
A Golfamilia név le van védve valamilyen formában ?
Üdvözlettel
Kiss Pete r
(2021.09.09) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Egy név vagy szó esetében a jogi védelem céljából a védjegyoltalom jöhet szóba.
Magyarországon a magyar nemzeti, európai uniós, valamint a Magyarország területére kiterjesztett nemzetközi védjegyek hatályosak.
A magyar nemzeti védjegy bejelentések és védjegyek az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas), az európai uniós védjegy bejelentések és védjegyek az eSearch plus (https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch), a nemzetközi védjegy bejelentések és védjegyek a Madrid Monitor adatbázisban (https://www3.wipo.int/madrid/monitor/en/ ) kutathatók.
Megjegyezzük, hogy a TMview (https://www.tmdn.org/tmview/welcome ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásokban - a fenti adathalmazok, illetve ezek mellett több mint 60 ország védjegyei egyetlen keresőkérdéssel egyszerre kutathatók.
Az E-kutatás adatbázisban a „Védjegyoltalmat” választva és a „Megjelölés” rovatba beírva a GolFamilia nevet adódik a M2100234 ügyszámú „GolFamilia” ábrás védjegy bejelentés, amely ügyben az engedélyezési eljárás jelenleg folyamatban van.
A további adatbázisokban ellenőrizhető, hogy a név más országokban oltalom alatt áll-e.
Reméljük, hogy a fenti információt hasznosnak találja.
Amennyiben a leírtakkal, illetve a védjegyekkel kapcsolatban további kérdései merülnek fel, szíves rendelkezésére állunk, annyi megjegyzéssel, hogy tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása a szakterületen jártas szakemberek feladata.
A hivatásos képviselet ellátására jogosult szabadalmi ügyvivőt a http://www.szabadalmikamara.hu címen, a szakterületen jártas ügyvédet többek között a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján (https://www.mük.hu/ ), illetve a http://www.ugyvedbroker.hu honlapon találhat.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2021.09.09)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tiszteletem!
Az lenne a kérdésem, hogy a Giger szék jogvédett e, ha magyar szobrászok építenek 0-ról egy utánzatot, akkor forgalmazhatják e vállalkozóként, sorozatgyártásban?
Előre is köszönöm!
(2021.08.31) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönjük érdeklődését, amellyel kapcsolatban a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény ( Szjt./ https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.tv ) és a hazai joggyakorlat alapján az alábbiakat ajánljuk a figyelmébe.
Az Szjt. 1. §-a alapján az egyéni, eredeti jelleggel rendelkező irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve az ipari tervezőművészeti és iparművészeti alkotásokat [Szjt. 1. §-ának (1) bekezdés m) és o) pontja] - a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellegük alapján részesülhetnek szerzői jogi védelemben.
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék [Szjt. 9. § (1)], vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A szerző kizárólagos joga a műve felhasználásának [Szjt. 16-17. §], így különösen többszörözésének [Szjt. 18-19. §], terjesztésének [Szjt. 23. §] és átdolgozásának [Szjt. 29. §] az engedélyezése. Felhasználási engedélyt a jogosultak írásba foglalt felhasználási szerződésben adhatnak [Szjt. 45. § (1) bekezdés], és ezen engedélyért főszabály szerint díjazás illeti meg őket [Szjt. 16. § (4) bekezdés].
A Wikipédia a szabad enciklopédia (https://hu.wikipedia.org/wiki/H._R._Giger) alapján Giger legismertebb bútordarabjai az 1984-es Dűne című filmből ismert Harkonnen-székek, feltehetően a kérdés is erre a műre vonatkozik.
A képek alapján a szóban forgó székek feltehetően rendelkeznek az egyéniség és eredetiség jegyeivel, így a jelzett felhasználáshoz a szerzői jogok jogosultjának (miután a szerző elhunyt, a jogutódjának) az engedélye szükséges. Ha nem erről a székről van szó, jelezzük, hogy az általa tervezett bármilyen szék esetében – ha az egyéni, eredeti jellegű – a szerzői jogi védelem fennáll.
Végezetül felhívjuk a fihgyelmét, hogy a mű átdolgozásával keletkezett mű felhasználása is engedélyköteles (átdolgozásról akkor beszélhetünk, ha az új műben az eredeti mű felismerhető).
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jogutódok nyilvántartásával és felkutatásával nem foglalkozik, így abban nem tudunk segíteni, hogy kitől kell engedélyt kérni. Az internet alapján a székek forgalmazása jelenleg is folyik, így a forgalmazó esetleg felvilágosítást tud adni a jogosultakat illetően.
Reméljük, hogy a válaszunk a segítségére lesz.
További kérdések esetén munkatársaink szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselők feladata.
(A hivatásos képviselet ellátására jogosult, a szakterületen jártas ügyvédet többek között a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján (https://www.mük.hu/), illetve a www.ugyvedbroker.hu)honlapon honlapon találhat.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2021.09.01)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözlöm,
Egy szlogen levédésének mennyi az ügyintézési ideje?
Hogyan tudom leellenőrizni, hogy az adott szlogen esetleg már oltalom alatt áll-e?
Köszönöm a segítséget!
(2021.08.09) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk a megkeresését, amellyel kapcsolatban jelezzük, hogy egy gazdasági tevékenység körében használt szlogen jogi védelmére a védjegyoltalom a megfelelő oltalmi forma.
A védjegy lajstromozási eljárást a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt., elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700011.TV) alapján folytatja le.
A lajstromozási eljárás lépéseit, részleteit a: http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalunkon tekintheti át.
Az eljárás – tekintettel a felszólalásra előírt 3 hónapos határidőre – 6-8 hónapot vesz igénybe, amennyiben nincs felszólalás. Felszólalás esetén a Hivatal az érdemi vizsgálatot kontradiktórius eljárásban intézi, ami hosszabb időt vehet igénybe.
Magyarországon a magyar nemzeti, európai uniós, valamint a Magyarország területére kiterjesztett nemzetközi védjegyek hatályosak.
A magyar nemzeti és a Magyarország területére kiterjesztett nemzetközi védjegy bejelentések és védjegyek az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas), az európai uniós védjegy bejelentések és védjegyek az eSearch plus (https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch ) adatbázisban kutathatók.
Megjegyezzük, hogy a TMview (https://www.tmdn.org/tmview/welcome ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, illetve ezek mellett több mint 60 ország védjegyei egyetlen keresőkérdéssel egyszerre kutathatók.
A kutatás során célszerű figyelmet fordítani a lajstromoztatni kívánt megjelöléssel összetéveszthető megjelölésekre is, mert ezek esetében is ütközés lehet, ha az árujegyzékben is szerepelnek hasonló áruk/szolgáltatások.
Engedje meg, hogy a védjegy bejelentéssel kapcsolatban néhány alapvető információt adjunk.
Egy védjegy bejelentésben egy megjelölés oltalmát lehet kérni, ami lehet többek között márkanév, szlogen vagy logó, illetve ezek bármilyen kombinációja (pl. ábrás megjelölés, amely ábrát és szöveget is tartalmaz).
A bejelentési kérelem (elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/urlapok-dijak oldalról) az alábbi módok valamelyikén juttatható el a Hivatalhoz:
- személyesen vagy kézbesítő útján történő átadással a Budapest, 1081 II. János Pál pápa tér 7. szám alatt ( tekintettel a rendkívüli helyzetre, a szokott rendtől eltérően személyes átvétel: hétfő-péntek: 10.00-12.00 óráig, automata érkeztető készüléken keresztül: minden nap 0-24 óráig); vagy
- postai úton, a beadványt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (1438 Budapest Pf.: 415) címezve; vagy
- faxon az 1 474-5534-es számon,
- elektronikusan kizárólag a TMeFiling online védjegybejelentési rendszer útján ( https://uk-prod.sztnh.gov.hu/cas/login?service=https%3A%2F%2Fugyintezes.sztnh.gov.hu%2Fsp-ui-tmefiling%2Fj_spring_cas_security_check ) az ott leírt módon.
(Elektronikus úton minden további, az eljáráshoz kapcsolódó beadvány az e-ügyintézés / https://ugyintezes.sztnh.gov.hu/eBej2/step1 felületünkön elérhető űrlapok használatával, az ott megadott módon nyújtható be.)
A bejelentési kérelemben a Nizzai osztályozás (http://classifications.sztnh.gov.hu/nice/ ) szerint nevesíteni kell azokat a szolgáltatásokat, illetve árukat, amelyekkel kapcsolatban a védjegyet használni kívánják.
A tervezett áruk, illetve szolgáltatások helyes beosztályozásában a segítségére lehet a TMclass alkalmazás (http://tmclass.tmdn.org/ec2/ ), amely a Nizzai osztályozás tételes listáin szereplőnél sokkal több áru és szolgáltatás pontos Nizzai osztályozás szerinti besorolását tartalmazza.
Az eljárási díj az árujegyzékben szereplő - Nizzai osztályozás szerint - osztályok számától függ. Egy áruosztály esetén a díj 60 000 Ft, de ha az árujegyzékben több áruosztály szerepel, a díj magasabb lesz.
A díjakat a honlapunkon elérhető díjtáblázatban http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/dijtablazatijo2.pdf találja.
A védjegy bejelentési díjat a bejelentés napját követő egy hónapon belül kell megfizetni az ügyszám (M21… kezdetű szám) feltüntetésével. Ehhez a bejelentést követően rövid időn belül értesítést kap.
A megjelölés oltalomképessége a Vt. által előírt lajstromozási eljárás során dől el.
Ha az eljárás oltalommal zárul, annak hatálya - visszamenőlegesen, a bejelentés napjától számított - tíz évig tart. Az oltalom további tíz-tíz éves időtartamokra korlátlan alkalommal megújítható.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A szabadalmi ügyvivők és ügyvivői irodák jegyzéke a http://www.szabadalmikamara.hu/ oldalon érhető el, a szakterületen jártas ügyvédet többek között a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján (www.mük.hu), illetve a https://ugyvedbroker.hu/ugyved címen találhat.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2021.08.10)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözlöm.
Gyermek agyneműk,hálózsákok varrásával foglalkozom,egyéni vállalkozóként.
Az anyagokat web árúházakból illetveilletvea helyi méterárúból szerzem be,számlával tudom igazolni.
Van közöttük pl mancs őrjáratos pamutvászon.
Az lenne a kérdésem,hogy ha ezeket én megvarrom,pl paplan huzatnak,és úgy adom el,kell e jogdíjakkal,engedélyeztetésekkel foglalkoznom,vagy ezt a méteráru szaküzlet lerendezte már?
Illetve disney figurákat nyomtattatok anyag darabra,ezt egy egyéni vállalkozó csinálja,ugyanúgy számlával igazolom a vásárlásom.
Ezeket a figurákat kivágom, és díszítésként használom ruha neműre .ilyen esetben értékesíthetem tovább?
Köszönöm ha válaszolnak.
Szeretném kérdezni
(2021.07.20) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amelyben az iránt érdeklődik, hogy kell-e engedélyt kérni a felhasználáshoz, ha kereskedelmi forgalomban kapható mesemintás, köztük Disney figurás anyagból ágyneműt, hálózsákot szeretne készíteni.
A megkeresésére a következőkről tájékoztatjuk.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a filmes karaktereket, mesefigurákat is - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt./https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.tv) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.
A szerzői jogi védelem alapján „a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga” [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Minden filmfigura, amelyet az átlagember megismer és ahhoz a forráshoz társít, amiben megjelent, jellegzetes és egyedi alaknak minősül, mivel a szerző saját alkotása, amelyet képesek a nézők egyedileg beazonosítani, mint az ő munkája. Ez az ún. merchandising jog, amely a szerző önálló vagyoni jogát képezi. A merchandising jog szabályozási alapja e jellegzetes szereplők gazdasági értéke, és ezért minden felhasználásuk kizárólagos engedélyezése a jogosultat illeti a szerzői jog védelmi idején belül. Ez az időszak a szerző halálától számított 70 év Magyarországon és az EU többi államában, de amennyiben az USA-ban készült alkotásokról van szó, a szabályozás 1998-as változása okán egyes karakterek esetében hosszabb lehet (1923-as munkák csak 2019 év elején kerültek a közkincsbe).
A kereskedelmi forgalomban szabadon megszerezhető termékek esetében a megvásárlással a fogyasztó kizárólag az adott termék tulajdonjogát szerzi meg, amely lehetővé teszi a termék ismételt eladását vagy bármilyen módon történő átruházását. Így jelen esetben pl. a megvett anyag tovább értékesítését. A szerzői vagyoni jogok közül az értékesítés kizárólag a terjesztés jogát szünteti meg a szerző számára. Ebből következik, hogy az egyetlen cselekmény, amelyhez nem szükséges a szerző engedélye a továbbiakban, az a megvett termék tulajdonjogának átruházása, a merchandising jogot érintő felhasználás ezt követően is a szerző engedélyéhez kötött.
Az Ön által tervezett felhasználás egyértelműen a merchandising körébe esik (mivel egy új terméket hoz létre a megvett átalakításával), így a termék megvásárlásával nem szerez jogot erre a típusú felhasználásra, ahhoz a figura jogaival rendelkező jogosulttól kell megszerezni az erre vonatkozó merchandising jogokat. A jogosult megtalálása filmek esetében bonyolultabb lehet, mivel többszerzős alkotások. Amerikai produkciók esetében többnyire a stúdió minden jogot megszerez és így tőle vagy az őt Magyarországon képviselő szervezettől (a van ilyen) lehet engedélyt kérni.
Felhívjuk a figyelmét, hogy a szóban forgó figurák akár védjegy-, illetőleg formatervezésiminta-oltalom alatt is állhatnak az érintett termékek vonatkozásában. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás, illetve az eSearch plus adatbázisban kutathatók (az adatbázisok elérhetősége: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/ ; https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch ). Megjegyezzük, hogy a TMview ( https://www.tmdn.org/tmview/welcome ) és Designview (https://www.tmdn.org/tmdsview-web/welcome#/dsview) adatbázisokban - mint másodlagos adatforrásokban - a fenti adathalmazok egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.
Jelezzük, hogy védjegyek, illetve formatervezési minták esetében a jogkimerülés elve alapján nem szükséges az eredeti jogtulajdonos hozzájárulása a védjegy további használatához olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ő hozott forgalomba, vagy amelyeket kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba (tipikusan szerződés alapján) az Európai Gazdasági Térségben, kivéve, ha a védjegyjogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze (pl. ha az áru állagát, állapotát - az első forgalomba hozatalt követően - megváltoztatták, illetve károsították) [ Vt. 16. §-ának (1)-(2) bekezdése].
Jogvita esetén a bíróság jár el, és a jogkimerülés körülményeinek fennállását (pl., hogy az áru ténylegesen az eredeti jogtulajdonos hozzájárulásával került kereskedelmi forgalomba) Önnek kell bizonyítania. Ha a jogkimerülés mégsem következett be, nem bizonyítható, vagy esetleg kiderül, hogy a termék hamis, az iparjogvédelmi oltalmak bitorlásának és a hamis termék forgalomba hozatalának valamennyi büntető és polgári jogi következménye alkalmazandóvá válik. Ezért már a beszerzés során célszerű a forgalmazótól beszerezni a megfelelő igazolásokat, és a jogszerű továbbforgalmazás érdekében célszerű a forgalmazás megkezdése előtt az eredeti jogtulajdonossal is egyeztetni.
Összességében javasoljuk a szükséges engedélyek beszerzése végett az illetékes stúdiók, továbbá érvényes védjegy vagy formatervezési mintaoltalom esetén a nyilvántartásban megjelölt jogosult felkeresését. Walt Disney figurák esetében a figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Kft-t (https://disney.hu/ ), amely tudomásunk szerint a Disney figurák licence engedélyeinek kiadásával (is) foglalkozik.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetősége:
Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu , illetve
Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu .
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2021.07.22)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal,
Szabó Lőrinc idézetet szeretnék pólóra nyomtatni.
Hova forduljak ez ügyben?
Köszönöm,
SzG
(2021.07.13) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amelyben Szabó Lőrincz jogutódai iránt érdeklődik.
A kérésével kapcsolatban sajnálattal tájékoztatjuk, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) jogutódokról nyilvántartást nem vezet, és jogutódok felkutatásával nem foglalkozik.
A figyelmébe ajánljuk ugyanakkor az alábbi, interneten elérhető forrásokat, amelyek a segítségére lehetnek a jogutódok és elérhetőségük kiderítésében.
1. Az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület (https://www.artisjus.hu/) jogutód nyilvántartása: https://www.artisjus.hu/felhasznaloknak/szerzoi-jogutodok-adatai/).
2. A Hivatal munkatársai által összeállított, nyilvánosan közzétett - címlistából, telefonszámból és elektronikus linkgyűjteményből álló - adatbázis (a továbbiakban: kutatási adatbázis) a jogosultak / jogutódaik felkutatásának elősegítésére (https://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/szerzoi-jog/mivel-fordulhat-hozzank/kutatasi-adatbazis).
3. Petőfi Irodalmi Múzeum
1053 Budapest Károlyi utca 16., Levélcím 1364 Budapest Pf. 71.
Telefon: +36 1 317 3611
E-mail: muzeuminf@pim.hu
4. A Miskolci Egyetem Szabó Lőrinc Kutatóhelyének és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának honlapja: krk.szabolorinc.hu
Miután a rövid üzenetében jelzi, hogy csupán egy idézetet szeretne pólóra nyomtatni, az alábbiakra hívjuk fel a figyelmét.
Amennyiben a mű még szerzői jogi védelem alatt áll, a felhasználás főszabályként a szerző engedélyével jogszerű. Az Szjt. alapján néhány kivételes esetben ugyanakkor lehetőség van a művek felhasználására a szerző engedélye és díjfizetési kötelezettség nélkül is (úgynevezett szabad felhasználási esetek; Szjt. 33. §-a (1) bekezdése).
A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti [Szjt 34. §-a (1) bekezdés].
A szabad idézés feltétele, hogy az kizárólag a mű egy adott részletére vonatkozhat, teljes mű (pl. aforizma, szólás) átvételére az idézésre vonatkozó szabályok nem jogosítanak.
Jelezzük, hogy "az idézés csak akkor jogszerű, ha van jogszerű idézési cél (gondolati kapcsolat) az idéző és az idézett mű között." (A Szerzői Jogi Szakértő Testületet SZJSZT-08/11 számú szakvéleménye / http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/SZJSZT_szakvelemenyek_pdf/szjszt_szakv_2011_8.pdf , amely részletesen tárgyalja az idézés esetén felmerülő különböző szempontokat és szabályozásokat.)
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu .
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2021.07.15)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Szeretném megkérdezni, hogy ha egy amerikai mesefigurát szeretnék itthon élelmiszeripari termékekre nyomtatni, akkor minden esetben a külföldi és eredeti tulajdonost kell felkutatni vagy (mivel magyar nyelven is adaptálták a mesét a hazai csatornák) elég a magyarországi képviseletet? Válaszukat előre is köszönöm!
(2021.07.05) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk amerikai mesefigurák élelmiszeripari termékekre nyomtatására irányuló érdeklődését, amellyel kapcsolatban a következőket ajánljuk a figyelmébe.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a rajzfilm figurákat - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék [Szjt. 9. § (1) bek.].
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például az animációs filmekben – mint szerzői jog által védett alkotásokban – megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek (pl. ajándéktárgyak, textil termékek) kereskedelmi hasznosítása (így pl. értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység.
Amennyiben az amerikai mesefigurákkal ellátott élelmiszeripari termékeket Ön gyártja, ehhez a fentiek alapján az eredeti jogtulajdonostól engedélyt kell szereznie.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szóban forgó figurák akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes formatervezési minta-, illetve védjegyoltalom esetén a hasznosítás – amennyiben a jogok kimerülése nem áll fenn (a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 16. §-ának (1) bekezdése, illetve a formatervezési mintákról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 18. §-a ) – a szerzői joghoz hasonlóan a jogosult engedélye mellett jogszerű. A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) adatbázisokban kutathatók.
Az előzőeket összegezve javasoljuk, hogy a jelzett felhasználáshoz forduljon engedélyért az adott amerikai jogtulajdonoshoz. Amennyiben az eredeti jogtulajdonos nem ismert, a magyarországi képviseleten feltehetően felvilágosítást tudnak adni a személyről.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata. A képviselet ellátására jogosult ügyvédet többek között a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján (https://www.mük.hu/ ), illetve a www.ugyvedbroker.hu ) címen találhat.
Reméljük, hogy a válaszunk a segítségére van.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
(2021.07.13)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözlöm!
Érdekelne, ha van egy adott márkanév logóval, amit 2003 óta nem használnak, van lehetőség újból levédetni saját részre? Ha igen, mi ennek a menete?
Köszönöm válaszukat!
(2021.06.29) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönjük kérdését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ezért a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet.
A fentieket előrebocsátva a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) alapján az alábbiakat ajánljuk szíves figyelmébe.
A Hivatal a védjegylajstromozási eljárás során kizárólag felszólalás esetén vizsgálja a korábbi jogokkal való ütközést. Korábbi jogok alapján a védjegy meghirdetésétől számított három hónapon belül van lehetősége felszólalni annak, akinek valamilyen korábbi jogát (pl. védjegyét, szerzői jogát, személyiségi jogát stb.) sértené, ha a megjelölést védjegyként lajstromoznák.
Amennyiben felszólalnak a lajstromozás ellen egy korábbi védjegy alapján, a védjegy használatát a felszólalónak igazolni kell. Ha a védjegyet 2003 óta semmilyen áru vagy szolgáltatás vonatkozásában sehol a világon nem használták, a kérelmet a Hivatal vélhetően el fogja utasítani, és a védjegyet lajstromozza, de igen valószínűtlen, hogy ilyen esetben felszólalás érkezne.
Ugyanakkor, ha pl. egy európai uniós védjegyet Magyarországon 2003 óta nem használnak, de az EU területén ugyanakkor folyamatos és kiterjedt a használat a védjegybejelentésben szereplő árujegyzék vonatkozásában, a felszólalás eredményes lehet, azaz a bejelentést a Hivatal elutasíthatja.
Eredményesen lehet felszólalni egy megjelöléssel szemben, ha az pl. másnak korábbi személyiségi - különösen névhez, képmáshoz fűződő - jogát sértené, függetlenül attól, hogy használják-e.
Logó esetén a védjegy grafikus elemei akár szerzői jogi védelem alatt is állhatnak, így a védjegy lajstromozásával szemben a szerző (grafikus vagy jogutódja) a szerzői jogai megsértése miatt is felléphet.
A fentieket összegezve a tény, hogy egy logót 2003 óta nem használnak, nem biztosíték arra, hogy a védjegyként való lajstromozása nem sérti más jogát. Ezért a bejelentés benyújtása előtt célszerű alaposan tájékozódni az elérhető adatbázisokban, internetes felületeken a korábbi használattal és a jelenlegi helyzettel kapcsolatban.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása és az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések megfogalmazása, képviselet ellátása bíróságok, hatóságok előtt) hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselet ellátására jogosult szabadalmi ügyvők valamint szabadalmi és védjegy irodák elérhetőségét a www.szabadalmikamara.hu, a szakterületen jártas ügyvédek elérhetőségét többek között a www.ugyvedbroker.hu internetes címen találja.
Bízunk benne, hogy fenti tájékoztatásunkat hasznosnak találja.
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2021.07.13)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Táskakészítéssel foglalkozom. Egy különleges nyomtatási eljárással, bármilyen képet a táskára tudok nyomtatni.
Egy portugál grafikus az általa készített grafikát ingyen letölthetővé tette az oldalán, így kedveskedve követőinek. Ez egy olyan vektorgrafika, melyen mickey egér szerepel. A kérdésem az, hogy felhasználhatom-e ezt az ingyenesen letöltött képet a táskákhoz, melyeket aztán értékesítek.
Köszönöm válaszát!
(2021.06.30) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk a Disney figurás táskák forgalmazásának jogi vonatkozásaira irányuló érdeklődését, amellyel kapcsolatban a következőket ajánljuk a figyelmébe.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a rajzfilm figurákat - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék [Szjt. 9. § (1) bek.].
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például az animációs filmekben – mint szerzői jog által védett alkotásokban – megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek (pl. ajándéktárgyak, textil termékek) kereskedelmi hasznosítása (így pl. értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység.
Amennyiben a Disney figurákkal ellátott táskát Ön gyártja, ehhez a fentiek alapján a jogtulajdonostól engedélyt kell szereznie. Ez akkor is érvényes, ha - rövid üzenete alapján - egy portugál grafikus által átdolgozott Walt Disney figurákat ábrázoló grafikát szeretne felhasználni táskák megnyomására továbbértékesítés céljából.
A portugál grafikus tekintetében pedig felhívjuk figyelmét, hogy amennyiben az ő Mickey egér átdolgozása engedéllyel történt meg és egyéni, eredeti jelleget tükröz maga is, a szóban forgó grafikusművészt is az alábbi, személyéhez fűződő szerzői jogok illetik meg.
Egy szerzői mű felhasználásakor alapesetben a névfeltüntetés kötelező, még akkor is, amikor valaki egy művet a szabad felhasználás körében használ fel.
Ugyanakkor a szerzőt megilleti a mű egységének védelme is, így jogosult fellépni művének eredeti kontextusából kimozdított felhasználásával szemben (pl. grafikai alkotásból pénzért értékesített táska).
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szóban forgó figurák akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes formatervezési minta-, illetve védjegyoltalom esetén a hasznosítás – amennyiben a jogok kimerülése nem áll fenn (a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 16. §-ának (1) bekezdése, illetve a formatervezési mintákról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 18. §-a ) – a szerzői joghoz hasonlóan a jogosult engedélye mellett jogszerű. A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) adatbázisokban kutathatók.
Az előzőeket összegezve javasoljuk a jelzett felhasználáshoz engedélyért a The Walt Disney Company magyarországi képviseletét (Walt Disney Magyarország Kft-t, https://disney.hu/ ), illetve a portugál grafikust is megkeresni.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata. A képviselet ellátására jogosult ügyvédet többek között a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján (https://www.mük.hu/ ), illetve a www.ugyvedbroker.hu ) címen találhat.
Reméljük, hogy a válaszunk a segítségére van.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
(2021.07.12)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Szèp napot
Az lenne a kèrdèsem,hogy party szolgàltatàskènt hasznàlhatò lenne e àtalakitott jelmez formàba Miki es Minnie.
Jòtèkonysàgi cèlra is hasznàlnànk kòrhàzba gyerekosztàlyon.
A jelmezeket kūlföldről szereznènk be.A jelmezek termeszetesen nem Mikinek ès Minninek hìvnànk
Köszönöm szèpen
(2021.06.18) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a szellemitulajdon-jogok megsértésével kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírósági útra tartozik, ezért a Hivatal túllépné a hatáskörét, ha ilyen jellegű kérdésben tanácsot adna vagy állást foglalna.
A fentieket előrebocsátva az érdeklődésével kapcsolatban a következőket ajánljuk a figyelmébe.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a rajzfilm figurákat - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék [Szjt. 9. § (1) bek.].
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16. § (1) bek.].
Emellett a szerzőt kizárólagosan illeti meg a műben szereplő jellegzetes, eredeti karakter kereskedelmi hasznosításának joga is [merchandising jog, Szjt. 16. § (5) bek.]. Amerikai filmalkotások esetében általában a filmet előállító filmstúdió szerzi meg a merchandising jogokat is.
A rövid üzenete alapján Walt Disney figurákat ábrázoló, kereskedelmi forgalomban kapható jelmezeket szeretne felhasználni, ezért a köbvetkezőkre hívjuk fel a figyelmet.
Amennyiben a kereskedelmi forgalomban kapható Disney termékek a jogosult vagy az ő kifejezett hozzájárulásával másvalaki adásvétellel vagy a tulajdonjog más módon történő átruházásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozott, a tovább forgalmazáshoz már nem kell a jogtulajdonos engedélye [jogok kimerülése, Szjt. 23. §-ának (5) bekezdése]. Fontos kiemelni, hogy a jogkimerülés kizárólag a terjesztésre, a termékek ismételt eladására, átruházására vonatkozik, más vagyoni jogokra nem.
Ha a jelmezeket az Európai Unión kívülről hozza be, a jogok kimerülése nem érvényesül, és adott esetben igazolnia kell, hogy a felhasználáshoz a jogtulajdonos hozzájárult.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szóban forgó figurák akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes formatervezési minta-, illetve védjegyoltalom esetén a hasznosítás – amennyiben a jogok kimerülése nem áll fenn (a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 16. §-ának (1) bekezdése, illetve a formatervezési mintákról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 18. §-a ) – a szerzői joghoz hasonlóan a jogosult engedélye mellett jogszerű. A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) adatbázisokban kutathatók.
Végezetül jelezzük, hogy nem tudjuk, milyen átalakításra utal az üzenetben, de adott esetben az átalakítás szintén szerzői jogokat sérthet.
Az előzőeket összegezve javasoljuk a jelzett felhasználáshoz engedélyért a The Walt Disney Company magyarországi képviseletét (Walt Disney Magyarország Kft-t, https://disney.hu/ ) megkeresni.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata. A képviselet ellátására jogosult ügyvédet többek között a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján (https://www.mük.hu/ ), illetve a www.ugyvedbroker.hu ) címen találhat.
Reméljük, hogy a válaszunk a segítségére van.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
(2021.07.08)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal,
Erdkelodni szeretnek, hogy a regi gepjarmuvek (Trabant, Lada, Wartburg stb.) logoja felhasznalhato-e sapkakra es polokra nyomtatasra. Hol tudok jogdijjal kapcsolatban erdeklodni?
Koszonom a valaszt.
(2021.06.16) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönjük megkeresését, amellyel kapcsolatban a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.
Az autómárkákat védjegyoltalommal védik, hogy illetéktelen használat esetén védjegybitorlás címén felléphessenek a jogsértővel szemben.
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 12. §-ának (2) bekezdése értelmében a védjegyjogosult a kizárólagos használati jog alapján bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ a védjeggyel azonos, vagy azzal összetéveszthető megjelölést az árujegyzékben szereplő árukkal/szolgáltatásokkal azonos, vagy ahhoz hasonló áruk/szolgáltatások, jóhírű védjegyek esetében bármilyen áru/szolgáltatás vonatkozásában.
Az autómárkák többsége vélhetően jóhírű védjegynek számít, így bármely áru vonatkozásában jogsértő lehet a használata.
Arról, hogy egy megjelölés Magyarországon védjegyoltalom alatt áll-e, az alábbi, ingyenesen elérhető védjegy adatbázisokban tájékozódhat.
A magyar nemzeti és a Magyarország területére kiterjesztett hatályú nemzetközi védjegy bejelentések és védjegyek az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU), a Magyarország területén szintén érvényes európai uniós védjegy bejelentések és védjegyek az eSearch plus (https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch) adatbázisban kutathatók.
A TMview (https://www.tmdn.org/tmview/welcome) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, illetve ezek mellett több mint 60 ország védjegyei egyetlen keresőkérdéssel egyszerre kutathatók.
Amennyiben az adatbázisokban való kutatáshoz segítségre van szüksége, az Ügyfélszolgálat és a Frecskay János Szakkönyvtár munkatársai telefonon, és nyitva tartási időben (https://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/2021_03_11_sztnh_tajekoztatas_1_0.pdf) személyesen segítséget nyújtanak az adatbázisok használatához.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megrendelésre, térítés ellenében a megadott megjelölésre védjegykutatást végez (részletek https://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/kutatasi-szolgaltatasok/vedjegyszolgaltatasok/vedjegyszolgaltatasok-1).
Tájékoztatásul jelezzük, hogy az autómárkák logói e mellett szerzői jogi védelem alatt is állhatnak.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.tv) (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése alapján szerzői jogi oltalom alatt állhatnak az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások – pl. az autómárkák logói, mint grafikai alkotások –, amelyek a (3) bekezdés szerinti egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik, és fennáll a szerző életében és a halálát követő hetven évben.
A szerzői jogok megsértése - a védjegybitorláshoz hasonlóan – jogi eljárást vonhat maga után.
A fentiek alapján, amennyiben értékestésre készíti a sapkákat, pólókat, a jogviták elkerülésére célszerű előzetesen engedélyt kérni a felhasználáshoz a jogtulajdonostól, akit/amelyet feltehetően a védjegy adatbázisokban megtalál. Jelezzük, hogy a felhasználási engedély fejében a jogtulajdonost díjazás illeti meg.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) szabadalmi ügyvivők (http://www.szabadalmikamara.hu/) illetve a szakterületen jártas ügyvédek (http://www.ugyvedbroker.hu/) feladata .
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2021.06.28)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Torta Ostya nyomtatással szeretnék foglalkozni.mesefigurák disney.autó logo,autos képek ,italok ,marwel hösős fotbal klub es még sorolhatnám..kinek mennyi jogdijjat kell fizetnem hol tudom ezt meg pontossan.köszönöm
(2021.06.16) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönjük a megkeresését, amellyel kapcsolatban az alábbiakat ajánljuk szíves figyelmébe.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a rajzfilmeket, logókat, és egyéb grafikai alkotásokat is - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.,) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék [Szjt. 9. § (1) bek.].
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16. § (1) bek.].
E mellett a szerzőt kizárólagosan illeti meg a műben szereplő jellegzetes, eredeti karakter kereskedelmi hasznosításának joga is [merchandising jog, Szjt. 16. § (5) bek.].
Rajzfilmekkel kapcsolatban a figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Kft-t, amely a tudomásunk szerint Walt Disney, Star Wars és néhány egyéb rajzfilm figura kereskedelmi hasznosítására engedélyt adhat. Amennyiben ez a szervezet nem jogosult az engedély megadására, a szerzői jogok jogosultját kell megkeresni az engedélyhez. Tudomásunk szerint amerikai filmalkotások esetében általában a filmet előállító filmstúdió szerzi meg a merchandising jogokat is, így a felhasználásra is a stúdió adhat engedélyt.
Jelezzük továbbá, hogy a jellegzetes rajzfilm figurák, futball klubok és autó márkák logói, autók megjelenése, italok címkéi stb. védjegyoltalom, illetve (dizájn) formatervezési mintaoltalom alatt állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás kizárólag a lajstromban feltüntetett jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás és az eSearchPlus adatbázisokban kutathatók.
Szíves figyelmébe ajánljuk, hogy a TMview és Designview adatbázisokat, amelyekben - mint másodlagos adatforrásokban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei, illetve nemzeti formatervezési mintái egyetlen felületen, egyszerre kutathatók. Az adatbázisok minden esetben tartalmazzák a jogtulajdonos nevét és címét/székhelyét.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai – jelenleg elsősorban telefonon - szíves rendelkezésére állnak, de jeleznünk kell, hogy tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása, stb.) szabadalmi ügyvivők, illetve az iparjogvédelmi területen jártas ügyvédek feladata.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2021.06.28)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Kedves Hivatal!
Cégem póló nyomtatással foglalkozik, szeretném megkérdezni, hogy Magyarország címerét felhasználhatom a kereskedelemben?
Köszönöm a válaszát!
(2021.06.09) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönjük a megkeresését, amellyel kapcsolatban az alábbiakat ajánljuk szíves figyelmébe.
Magyarország címerének használatáról a "Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény" rendelkezik (elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100202.tv).
A törvény 5. §-ának (1) bekezdés alapján természetes személy a foglalkozásának, hivatásának gyakorlása során, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet - az 1. §-ban említett szerveken és személyeken kívül - a tevékenysége során, szervezeti jelképként vagy ennek részeként a címert nem használhatja.
Bizonyos esetekben – engedély alapján - a címer használható, ezeket az eseteket a törvény 9. és 10 §-a tartalmazza.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai rendelkezésére állnak.
Üdvözlettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2021.06.14)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Cím.
Érdeklődni szeretnék. Több évig arculati grafikusként dolgoztam egy tánctársulatnál. Az évek során tőbb emblémát terveztem a társulat darabjainak arculatához. Szerződés készült arról, hogy minden egyes embléma, logó az én szellemi termékem marad de a logók gazdasági felhasználásáról lemondtam. Ez így rendben is van. Másfél éve készült egy musical logó (az akkori munkáltatóm instrukció alapján) ami aztán a fiókban maradt a világ járvány miatt. (elektronikus levelezéssel bizonyítható, hogy én terveztem...) Azóta már a munkahelyem megszűnt. A volt munkáltatóm létrehozott egy új produkciós irodát amelyet a fia vezet (a volt munkáltatóm csendestárs). Ez a produkció most az általam készített emblémával promótálja új darabját. Velem nem kötött szerződést és díjazást sem ajánlott fel. A kérdésem az lenne, tereljem jogi útra az ügyet, van-e rá jogalapom? Köszönettel várom válaszukat.
(2021.06.02) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk a megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt tájékoztatjuk, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű.
Felhívjuk a figyelmét továbbá, hogy a szerzői jogok megsértésével kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírósági útra tartozik, így a Hivatal túllépné a hatáskörét, ha ilyen jellegű kérdésben állást foglalna.
A fentieket előrebocsátva a következőket ajánljuk szíves figyelmébe a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) alapján.
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
A szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. Az Szjt. 16. § (1) és (2) bekezdése értelmében felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. A felhasználási szerződést - ha az Szjt. eltérően nem rendelkezik - írásba kell foglalni [45. § (1) bek.].
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. A szerzői jogban jártas hivatásos képviselőt többek között a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján (https://www.mük.hu/), illetve a www.ugyvedbroker.hu címen találhat.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
www.sztnh.gov.hu/ugyfelszolgalat
(2021.06.10)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
T. Hivatal, belső oktatási anyagunkban lehet más cég logóját használni? Pl facebook stb? Köszönöm
(2021.05.31) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk a megkeresését, amellyel kapcsolatban felhívjuk a figyelmét, hogy a védjegy használattal kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírósági útra tartozik, így a Hivatal túllépné a hatáskörét, ha ilyen jellegű a kérdésben állást foglalna.
Miután a kérdése alapján a használat módja sem egyértelmű, csupán feltételezhető, hogy cégen, cégcsoporton belüli használatra gondolnak, általánosságban az alábbi információt tudjuk adni.
A védjegy gazdasági tevékenység keretében és árujelzőként (vagyis „márkanévként”, nem pusztán a jogosult termékeinek említése során) történő használatához kell a jogosult engedélye.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html), de jeleznünk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu, illetve Magyar Ügyvédi Kamara (https://www.mük.hu/).
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2021.06.10)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Kedves Hivatal! Érdeklődnék hogy Facebook csoportokban árulhatok e Disney termékeket? Köszönöm
(2021.05.16) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönjük a megkeresését, amellyel kapcsolatban jelezzük, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G. §-ának c) pontja értelmében jogi tanácsot nem adhat, ezért az alábbi információ csupán tájékoztató jellegű.
E mellett jelezzük, hogy a szellemitulajdon-jogok megsértésével kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírósági útra tartozik, ezért a Hivatal túllépné a hatáskörét, ha ilyen jellegű kérdésben tanácsot adna vagy állást foglalna.
A fentieket előrebocsátva az érdeklődésével kapcsolatban a következőket ajánljuk a figyelmébe.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a rajzfilmeket is - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak. (Az Szjt., hatályos szövege a https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.tv internetes oldalon elérhető.) A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék [Szjt. 9. § (1) bek.].
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.]. A hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, közös művek esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani [Szjt. 31. § (2) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16. § (1) bek.].
Emellett a szerzőt kizárólagosan illeti meg a műben szereplő jellegzetes, eredeti karakter kereskedelmi hasznosításának joga is [merchandising jog, Szjt. 16. § (5) bek.]. Amerikai filmalkotások esetében általában a filmet előállító filmstúdió szerzi meg a merchandising jogokat is, így a felhasználásnak erre a formájára is a The Walt Disney Company magyarországi képviseletétől (Walt Disney Magyarország Kft-t, https://disney.hu/ ) érdemes engedélyt kérni.
A rövid üzenete alapján úgy gondoljuk, hogy Walt Disney figurákat (pl. plüss figurákat), illetve Walt Disney figurákkal díszített termékeket szeretne forgalmazni, megkeresésből azonban nem derül ki, hogy a figurákat Ön is kereskedelmi forgalomból szerzi be, vagy saját maga készíti.
- Amennyiben kereskedelmi forgalomban kapható Disney termékeket szeretne forgalmazni, amelyeket a jogosult vagy az ő kifejezett hozzájárulásával másvalaki adásvétellel vagy a tulajdonjog más módon történő átruházásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozott, a tovább forgalmazáshoz már nem kell a jogtulajdonos engedélye [jogok kimerülése, Szjt. 23. §-ának (5) bekezdése]. Fontos kiemelni, hogy a jogkimerülés kizárólag a terjesztésre, a termékek ismételt eladására, átruházására vonatkozik, más vagyoni jogokra nem.
- Amennyiben saját termékeket szeretne forgalmazni, a jogszerű forgalmazáshoz a fentiek értelmében a jogtulajdonos engedélyét előzetesen meg kell szerezni.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szóban forgó figurák akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes formatervezési minta-, illetve védjegyoltalom esetén a hasznosítás – amennyiben a jogok kimerülése nem áll fenn (a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 16. §-ának (1) bekezdése, illetve a formatervezési mintákról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 18. §-a ) – a szerzői joghoz hasonlóan a jogosult engedélye mellett jogszerű. A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) adatbázisokban kutathatók.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata. A képviselet ellátására jogosult ügyvédet többek között a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján (https://www.mük.hu/ ), illetve a www.ugyvedbroker.hu ) címen találhat.
Reméljük, hogy a válaszunk a segítségére van.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
(2021.05.25)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Címzett!
A kisvakond matrica jogvédett e? Autón található.
(2021.05.12) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönjük a megkeresését, amellyel kapcsolatban jelezzük, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G. §-ának c) pontja értelmében jogi tanácsot nem adhat, ezért az alábbi információ csupán tájékoztató jellegű. E mellett jelezzük, hogy a szellemitulajdon-jogok megsértésével kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírósági útra tartozik, ezért a Hivatal túllépné a hatáskörét, ha ilyen jellegű kérdésben tanácsot adna vagy állást foglalna.
A fentieket előrebocsátva az érdeklődésével kapcsolatban a következőket ajánljuk a figyelmébe.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a rajzfilmeket is - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak. (Az Szjt., hatályos szövege a https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.tv internetes oldalon elérhető.) A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék [Szjt. 9. § (1) bek.]. A műpéldány tulajdonjogának átruházásával a szerzői jogok nem szállnak át. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16. § (1) bek.]. Emellett a szerzőt kizárólagosan illeti meg a műben szereplő jellegzetes, eredeti karakter kereskedelmi hasznosításának joga is [merchandising jog, Szjt. 16. § (5) bek.].
A Wikipédia – A szabad enciklopédia (https://hu.wikipedia.org/wiki/Zden%C4%9Bk_Miler) alapján a Kisvakond mesefigura tervezője Zdeněk Miler cseh rajzfilmkészítő, aki 2011-ben hunyt el. Így a figura feltehetően szerzői jogi védelem alatt áll, ezért a felhasználása a szerzői jogi jogosult engedélyével jogszerű. A hivatkozott honlapon olvasható, hogy a Móra Kiadó jóval a szerző halálát követően, 2016-ban és 2017-ben adta ki néhány művét, ezért a kiadó esetleg információval szolgálhat a jogosult személyét illetően.
A jellegzetes rajzfilm figurák a szerzői jogtól függetlenül védjegyoltalom alatt is állhatnak. Érvényes védjegyoltalom esetén a figurák felhasználásához – a szerzői jogi védelemhez hasonlóan – a védjegyjogosult engedélye szükséges lehet. A Magyarország területén hatályos védjegyek az E-kutatás, illetve az eSearch plus adatbázisban kutathatók (az adatbázisok elérhetősége: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/; https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch).
Az eSearch plus adatbázisba a Krtek megjelölésre keresve (a film eredeti címe csehül: Krtek) több európai uniós védjegy is adódik, amelyek alapján a védjegy jogosultja Barbora Milerová természetes személy, aki esetleg a szerzői jogok jogosultja is egyben, de ha nem, feltehetően felvilágosítást tud adni a jogosult személyéről.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata.
A képviselet ellátására jogosult ügyvédet többek között a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján (https://www.mük.hu/ ), illetve a www.ugyvedbroker.hu ) címen találhat.
Reméljük, hogy a válaszunk a segítségére van.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
(2021.05.18)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözlet !
Szellemi tulajdonban lévő kiskereskedelben kapható Disney képeket kitehetünk e egy kereskedelmi egységben ? Nedveztessen egy gyermek játszóházban Budapesten . Közben a Dsiney vel felvettem a kapcsolatot , de amíg válaszolnak , megkérdezem itt is . Köszönöm a válaszukat !
HF
(2021.05.11) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönjük a megkeresését, amellyel kapcsolatban jelezzük, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G. §-ának c) pontja értelmében jogi tanácsot nem adhat, ezért az alábbi információ csupán tájékoztató jellegű. E mellett jelezzük, hogy a szellemitulajdon-jogok megsértésével kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírósági útra tartozik, ezért a Hivatal túllépné a hatáskörét, ha ilyen jellegű kérdésben tanácsot adna vagy állást foglalna.
A fentieket előrebocsátva az érdeklődésével kapcsolatban a következőket ajánljuk a figyelmébe.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a rajzfilmeket is - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak. (Az Szjt., hatályos szövege a https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.tv internetes oldalon elérhető.) A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék [Szjt. 9. § (1) bek.]. A műpéldány tulajdonjogának átruházásával a szerzői jogok nem szállnak át. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.]. A hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, közös művek esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani [Szjt. 31. § (2) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16. § (1) bek.].
Emellett a szerzőt kizárólagosan illeti meg a műben szereplő jellegzetes, eredeti karakter kereskedelmi hasznosításának joga is [merchandising jog, Szjt. 16. § (5) bek.]. Amerikai filmalkotások esetében általában a filmet előállító filmstúdió szerzi meg a merchandising jogokat is, így a felhasználásnak erre a formájára is a The Walt Disney Company magyarországi képviseletétől érdemes engedélyt kérni.
Ha a képeket a jogosult vagy az ő kifejezett hozzájárulásával másvalaki adásvétellel vagy a tulajdonjog más módon történő átruházásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozta, a tovább forgalmazáshoz már nem kell a jogtulajdonos engedélye (kivéve a behozatalt) [jogok kimerülése, Szjt. 23. §-ának (5) bekezdése]. Fontos kiemelni, hogy a jogkimerülés kizárólag a terjesztésre, a képek ismételt eladására, átruházására vonatkozik, más vagyoni jogokra nem.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szóban forgó figurák akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes formatervezési minta-, illetve védjegyoltalom esetén a hasznosítás – amennyiben a jogok kimerülése nem áll fenn – a szerzői joghoz hasonlóan a jogosult engedélye mellett jogszerű. A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) adatbázisokban kutathatók.
Végezetül megemlítjük, hogy jogsértések esetén a jogosult első lépésként gyakran csupán felszólítja a jogsértőt a jogsértő cselekmény abbahagyására, és ha erre a jogsértést abbahagyják, további lépéseket nem tesz.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata. A képviselet ellátására jogosult ügyvédet többek között a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján (https://www.mük.hu/ ), illetve a www.ugyvedbroker.hu ) címen találhat.
Reméljük, hogy a válaszunk a segítségére van.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
(2021.05.18)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Kedves Hivatal!
Viccként terveztünk egy barátommal egy pólót, amin egy politikus facebookra feltöltött képe, és a poszt szövege látható (stilizáltan, szerkesztve), de kiderült, hogy lenne rá igény, hogy ezt áruljuk ténylegesen. A kérdésem az lenne, hogy ezzel a mintával webshopot nyitni és árulni törvénybe ütköző-e?
Köszönjük:
András
(2021.05.09) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk a megkeresését, amellyel kapcsolatban jelezzük, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G. §-ának c) pontja értelmében jogi tanácsot nem adhat, és hatásköre kizárólag a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos kérdésekre terjedhet ki.
A fentieket előrebocsátva az érdeklődésével kapcsolatban a következőket ajánljuk a figyelmébe.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt., elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.tv) 1. §-ának (1) bekezdése alapján szerzői jogi védelem alatt állhatnak az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások – beleértve a fényképészeti műveket, fotókat –, amelyek a (3) bekezdés szerinti egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek.
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére (e jog természetesen nem üresítheti ki a képmáshoz és hangfelvételhez való jogot, nem gyakorolható annak rovására). E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16.§ (1) bekezdés].
Annak megítéléséhez, hogy egy fotó eredeti jelleggel rendelkezik-e, támpontokat adhat pl. a Szerzői Jogi Szakértő Testület (SZJSZT) 19/2014 számú szakvéleménye (elérhetősége: https://www.sztnh.gov.hu/hu/file/46075/download?token=R0qfddEZ ). A szakvélemény értelmében egy fotó eredeti jellegét egy sajátos beállítás, a fényviszonyok, a megvilágítás, és számos további részlet megalapozhatja.
Szerzői jogi védelem alatt állhat e mellett a poszt szövege is, amelynek a felhasználásához így szintén szükség lehet a szerző – adott esetben az említett politikus - engedélyére. Ha nem a politikus a szerzője a posztnak, az engedélyt nem tőle, hanem az eredeti szerzőtől kell megszerezni.
A képmáshoz fűződő jogokat illetően a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk., elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1300005.tv) az irányadó, ezért abban a kérdésben, hogy közéleti szereplőről készült kép felhasználásához, annak pl. pólóra való nyomtatásához kell-e az érintett személytől engedélyt kérni, nincs felhatalmazásunk nyilatkozni.
Tájékoztatásul jelezzük, hogy a Ptk. 2:48. § (1) bekezdése szerint képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges, a (2) bekezdés szerint azonban nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.
Mindazonáltal úgy gondoljuk, hogy a Ptk. 2:48. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott kivétel olyan felvételekre utal, amelyeken egyértelműen azonosítható, hogy rendezvényen készültek. Ha a fotón „csak” a közszereplő képmása szerepel, és nem látható a rendezvényre utaló egyéb személy, részlet, elképzelhetőnek tartjuk, hogy a jogszabályban megfogalmazott kivétel már nem alkalmazható, és a felhasználáshoz a közszereplő engedélyére szükség lehet.
Ha a felhasználni kívánt fotó és szöveg szerzői jogi védelem alatt áll, a fotó készítőjének (a fotót illetően), illetve a szöveg vonatkozásában a szerző engedélyére az említett felhasználáshoz szükség lehet.
Reméljük, hogy a tájékoztatásunkat hasznosnak találja.
További kérdések esetén munkatársaink szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselők feladata.A hivatásos képviselet ellátására jogosult ügyvédet többek között a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján (https://www.mük.hu/ ), illetve a www.ugyvedbroker.hu ) honlapon találhat.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2021.05.12)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Kedves Hivatal.
Olyan kérdésem lenne,hogy ha én hímzett őv párnát szeretnék készíteni autó lógóval ellátva akkor ehhez kinél és hogy lehet engedélyt kérni.Illetve van-e jogdíj rá.
Köszönöm szépen
(2021.05.09) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Kérdésére mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik.
A fentieket előrebocsátva a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.
Az autómárkákat védjegyoltalommal védik, hogy illetéktelen használat esetén védjegybitorlás címén felléphessenek a jogsértővel szemben.
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt., elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700011.tv ) 12. §-ának (2) bekezdése értelmében a védjegyjogosult a kizárólagos használati jog alapján bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ a védjeggyel azonos, vagy azzal összetéveszthető megjelölést az árujegyzékben szereplő árukkal/szolgáltatásokkal azonos, vagy ahhoz hasonló áruk/szolgáltatások, jóhírű védjegyek esetében bármilyen áru/szolgáltatás vonatkozásában.
Az autómárkák többsége vélhetően jóhírű védjegynek számít, így bármely áru vonatkozásában jogsértő lehet a használata.
Arról, hogy egy megjelölés Magyarországon védjegyoltalom alatt áll-e, az alábbi, ingyenesen elérhető védjegy adatbázisokban tájékozódhat.
A magyar nemzeti és a Magyarország területére kiterjesztett hatályú nemzetközi védjegy bejelentések és védjegyek az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas), a Magyarország területén szintén érvényes európai uniós védjegy bejelentések és védjegyek az eSearch plus (https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch) adatbázisban kutathatók.
A TMview (https://www.tmdn.org/tmview/welcome) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, illetve ezek mellett több mint 60 ország védjegyei egyetlen keresőkérdéssel egyszerre kutathatók.
Tájékoztatásul jelezzük, hogy az autómárkák logói e mellett szerzői jogi védelem alatt is állhatnak.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt., elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.tv) 1. §-ának (1) bekezdése alapján szerzői jogi oltalom alatt állhatnak az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások – pl. az autómárkák logói, mint grafikai alkotások –, amelyek a (3) bekezdés szerinti egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik, és fennáll a szerző életében és a halálát követő hetven évben.
A szerzői jogok megsértése - a védjegybitorláshoz hasonlóan – jogi eljárást vonhat maga után.
A fentiek alapján, amennyiben értékestésre készíti az övpárnákat, a jogviták elkerülésére célszerű előzetesen engedélyt kérni a felhasználáshoz a jogtulajdonostól, akit/amelyet a védjegy adatbázisokban megtalál. A felhasználási engedély fejben a jogtulajdonost díjazás illeti meg.
Reméljük, hogy a válaszunkat hasznosnak találja.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
(A hivatásos képviselet ellátására jogosult, a szakterületen jártas szabadalmi ügyvivőt, illetve ügyvédet többek között a www.szabadalmikamara.hu , illetve a pl. a www.ugyvedbroker.hu)honlapon találhat.)
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2021.05.11)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Kedves Hivatal,
Szeretném megtudni, hogy amennyiben én megterveztem a férjem Egyesületènek egy logot és azt egy egyesületi tag levédette a saját nevére, jelenleg pedig fenyegetőzik, hogy a logot az Egyesület vegye le, mivel az az ővé.
Megteheti-e?
Én bizonyítani tudom, hogy én készítettem, a munkahelyi számítógépem tartalmazza a grafikai anyagot is.
Mit tudunk tenni az ügyben, hogy ez a jogtalan levédettség megszűnjön?
Üdvözlettel
(2021.05.05) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-a értelmében a szellemi tulajdon területén egyedi ügyekben jogi tanácsadást nem végezhet. Ezért az alábbi információk csupán tájékoztató jellegűek.
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt., elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700011.tv) 12. §-ának (1) bekezdése értelmében a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára.
Ugyanakkor a törvény lehetőséget ad arra, hogy ha utóbb bizonyítható, hogy a védjegy bejelentés nem felelt meg a jogszabályi követelményeknek, a jogszerű állapot helyreállítására a védjegyet töröljék. A Vt. 33. §-ának (1) bekezdés a) pontja alapján a védjegyet törölni kell, ha a védjegyoltalom tárgya nem felelt meg a 8. § a) pontjában meghatározott feltételeknek.
A rövid üzenete alapján felmerülhet, hogy a védjegy szerzői jogokat sért, ami törlési jogalap lehet.
(A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.tv) védi többek között a rajzolás, festés (…) útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotást és annak tervét [Szjt. 1. §-ának (2) bekezdése h) pontja].
A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől [Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben. [Szjt. 31. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].)
Arra vonatkozóan, hogy az adott esetben milyen jogi lépés jöhet szóba, illetve milyen jogalapon, célszerű konzultálni szabadalmi ügyvivővel vagy ügyvéddel, akinek módjában áll megismerni az üggyel kapcsolatos valamennyi tényt és körülményt, és ezek birtokában tanácsot adhat, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolításában (felszólítások, beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt stb.) a segítségére lehet.
A szabadalmi ügyvivők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ található, illetve a szakterületen jártas ügyvédek a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján, illetve a https://ugyvedbroker.hu/ oldalon kereshetők.
Reméljük, hogy a válaszunkat hasznosnak találja.
Üdvözlettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2021.05.07)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Cég,
Érdeklődni szeretnék, hogy egy autoszerviz hasznalhatja e annak a 4 automarkanak a logóját, emblémáját amik javitasaval foglalkozik? Nem markaszerviz és nincs szerződésben a 4 márka magyarországi képviseletével sem. Az épület homlokzatára szeretné kitenni ezt a 4 logót, mert ilyen autokat szervizelnek csak.
Várom válaszát
Köszönöm G.Monika
(2021.04.27) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk a megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt jelezzük, hogy a védjegyek használatával kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírósági útra tartozik, így a Hivatal túllépné a hatásköré, ha ilyen természetű kérdésekben tanácsot adna vagy állást foglalna, így csupán általános támpontokat adhatunk a kérdéssel kapcsolatban.
A fentieket előrebocsátva az érdeklődésére a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt., elérhetősége: https://www.messenger.com/t/3049033675161099) alapján az alábbiakat ajánljuk a figyelmébe.
A Vt. 15. §-ának (1) bekezdés c) pontja értelmében a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenységének gyakorlása során, a tisztességes ipari és kereskedelmi gyakorlattal összhangban használja a védjegyet a védjegyjogosult áruinak vagy szolgáltatásainak ekként történő azonosítása vagy azokra való hivatkozás céljából, így akkor is, ha a védjegy használata szükséges az áru vagy a szolgáltatás rendeltetésének jelzésére, különösen tartozékok vagy alkatrészek esetében.
Az adott esetben az autómárkák védjegyeinek a használata a szerviz tevékenysége során olyan benyomást kelthet, hogy a szerviz márkaszervíz, ezért a logók használata megtévesztheti a fogyasztókat, s így vélhetően nincs összhangban a jogszabályi rendelkezéssel.
A márkanevek közönséges írásmóddal történő feltüntetése ugyanakkor valószínűleg nem ütközik a tisztességes ipari és kereskedelmi gyakorlatba.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai - a jelenlegi helyzetben elsősorban telefonon - szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselet ellátására jogosult szabadalmi ügyvivők és szabadalmi irodák jegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ található, a szakterületen jártas ügyvédek többek között a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján, illetve a https://ugyvedbroker.hu/ oldalon kereshetők.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2021.04.30)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözletem!
Szeretném megkérdezni, hogy a kisvakond mesefigurák készítéséhez kitől kell engedélyt kérni....ki a jogdíjra jogosult akinél érdeklődni lehet?
Köszönöm!
(2021.04.25) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az érdeklődését, amellyel kapcsolatban sajnálattal tájékoztatjuk, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) jogutódokról nyilvántartást nem vezet, és jogosultak, illetve jogutódaik felkutatásával nem foglalkozik.
Mindazonáltal a megkeresésére a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.; elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.TV ) és a hazai joggyakorlat alapján az alábbiakat ajánljuk szíves figyelmébe.
Az Szjt. értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, beleértve a filmalkotásokat [Szjt. 1. §-ának (2) bekezdés g) pontja].
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben [Szjt. 31.§.].
Az Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése a szerző önálló vagyoni jogaként nevesíti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának jogát. Ez az ún. merchandising jog.
A merchandising lényege szerint az annak alapjául szolgáló jogosultságok az eredeti felhasználásuktól eltérő értelmet nyerve (például egy film karakter, amely alapvetően filmalkotás céljára készült, megjelenik különböző használati eszközökön, pólókon, hirdetésben, számítógépes játékban stb.) másodlagos felhasználásra kerülnek, jogi szabályozási alapja pedig e jellegzetes szereplők gazdasági értéke. Ezért a film figurák jelzett felhasználásához kizárólag a jogosult adhat engedélyt a szerzői jog védelmi idején belül.
A Hivatal a szerzői művek jogosultjairól nem rendelkezik információval, a hozzáférhető adatbázisok alapján ugyanakkor adnánk néhány támpontot, amelyeken elindulhat a jogosult felkutatásához.
A Wikipédia – A szabad enciklopédia alapján a Kisvakond mesefigura tervezője Zdeněk Miler cseh rajzfilmkészítő (https://hu.wikipedia.org/wiki/Zden%C4%9Bk_Miler). A hivatkozott honlapon olvasható, hogy a Móra Kiadó jóval a szerző halálát követően, 2016-ban és 2017-ben adta ki néhány művét, ezért a kiadó esetleg információval szolgálhat a jogosult személyét illetően.
A jellegzetes rajzfilm figurák a szerzői jogtól függetlenül védjegyoltalom alatt is állhatnak. Érvényes védjegyoltalom esetén a figurák felhasználásához – a szerzői jogi védelemhez hasonlóan – a védjegyjogosult engedélye szükséges lehet. A Magyarország területén hatályos védjegyek az E-kutatás, illetve az eSearch plus adatbázisban kutathatók (az adatbázisok elérhetősége: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/; https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch). Megjegyezzük, hogy a TMview (https://www.tmdn.org/tmview/welcome ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásokban - a fenti adathalmazok egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.
A TMview adatbázisba a Krtek megjelölésre keresve (a film eredeti címe csehül: Krtek) több európai uniós védjegy is adódik, amelyek alapján a védjegy jogosultja Barbora Milerová természetes személy, aki esetleg a szerzői jogok jogosultja is egyben, de ha nem, feltehetően felvilágosítást tud adni a jogosult személyéről.
Reméljük, hogy a fenti információ a segítségére lesz a jogtulajdonos felkutatásában.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2021.04.28)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Azt szeretném kérdezni, hogy az általam tervezett logót, fantázia nevet, hogyan tudom levédetni hogyha mobil játékok fejlesztésével szeretnék foglalkozni.A Nizzai osztályozás melyik része vonatkozik a logóra,névre.
Előre is köszönöm!
(2021.04.20) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönjük, hogy a kérdésével megkeresett bennünket. Az érdeklődésére tájékoztatjuk, hogy a gazdasági tevékenység körében használt valamely megjelölés (márkanév, szlogen, logó, hologram, egyéb megjelölés, és ezek bármilyen kombinációja) védjegyoltalommal védhető.
A Magyarország területén hatályos védjegyek lajstromozását a Szellemi Tulajdon nemzeti Hivatalához (továbbiakban: Hivatal) benyújtott kérelemmel lehet elindítani.
A bejelentési kérelemben a Nizzai Osztályozás (http://classifications.sztnh.gov.hu/nice/) szerint nevesíteni kell azokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyekkel kapcsolatban a leendő védjegyet használni kívánja
Az áruk, illetve szolgáltatások helyes beosztályozásában a segítségére lehet a TMclass alkalmazás (http://tmclass.tmdn.org/ec2/), amely a Nizzai Osztályozás tételes listáin szereplőnél sokkal több áru és szolgáltatás pontos Nizzai Osztályozás szerinti besorolását tartalmazza.
(Csupán tájékoztató jelleggel említjük meg, hogy a játékok általában a 28. áruosztályba tartoznak, illetve a mérnöki/vizuális tervezés a 42. osztályba, de természetesen az adott esetben további, illetve más osztályo(k) is szóba jöhet(nek).)
Az eljárási díj a Nizzai Osztályozás szerint igényelt osztályok számától függ. Egy áruosztály esetén a díj 60 000 Ft, de ha az árujegyzékben több áruosztály szerepel, a díj magasabb lesz. A díjakat a honlapunkon elérhető díjtáblázatban http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/dijtablazatijo2.pdf találja.
A védjegy bejelentési díjat a bejelentés napját követő egy hónapon belül kell megfizetni az ügyszám (M21… kezdetű szám) feltüntetésével. Ehhez a bejelentést követően rövid időn belül értesítést kap.
A bejelentési kérelem (elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/urlapok-dijak oldalról) az alábbi módok valamelyikén juttatható el a Hivatalhoz.
- Személyesen vagy kézbesítő útján történő átadással a Budapest, 1081 II. János Pál pápa tér 7. szám alatt ( tekintettel a rendkívüli helyzetre, a szokott rendtől eltérően személyes átvétel: hétfő-péntek: 10.00-12.00 óráig, automata érkeztető készüléken keresztül: minden nap 0-24 óráig).
- Postai úton, a beadványt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (1438 Budapest Pf.: 415) címezve.
- Telefaxon az 1 474-5534-es számon.
- Elektronikusan kizárólag a TMeFiling védjegy bejelentési rendszeren keresztül( https://uk-prod.sztnh.gov.hu/cas/login?service=https%3A%2F%2Fugyintezes.sztnh.gov.hu%2Fsp-ui-tmefiling%2Fj_spring_cas_security_check) az ott elérhető formanyomtatványon, az ott leírt módon.
A megjelölés oltalomképessége a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt., elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700011.tv) által előírt lajstromozási eljárás során dől el. Ha az eljárás oltalommal zárul, annak hatálya - visszamenőlegesen, a bejelentés napjától számított - tíz évig tart. Az oltalom további tíz-tíz éves időtartamokra korlátlan alkalommal megújítható.
A lajstromozási eljárás lépéseit, részleteit a: http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalunkon tekintheti át.
A védjegybejelentés benyújtása előtt célszerű tájékozódni arról, hogy a lajstromoztatni kívánt megjelölés nem ütközik-e korábbi védjegy bejelentéssel, védjeggyel. Ezt az alábbi adatbázisokban ellenőrizheti.
A magyar nemzeti és a Magyarország területére kiterjesztett nemzetközi védjegy bejelentések és védjegyek az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas), az európai uniós védjegy bejelentések és védjegyek (melyek szintén hatályosak Magyarországon) az eSearch plus (https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch) adatbázisban kutathatók. (A nemzetközi védjegy bejelentések és védjegyek részleteiről a Madrid Monitor adatbázisban (https://www3.wipo.int/madrid/monitor/en/) találhatók részletesebb információk.)
Megjegyezzük, hogy a TMview (https://www.tmdn.org/tmview/welcome) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, illetve ezek mellett több mint 60 ország védjegyei egyetlen keresőkérdéssel egyszerre kutathatók.
A kutatás során célszerű figyelmet fordítani a lajstromoztatni kívánt megjelöléssel összetéveszthető megjelölésekre is, mert ezek esetében is ütközés lehet, ha az árujegyzékben is szerepelnek hasonló áruk/szolgáltatások.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai - a jelenlegi helyzetben elsősorban telefonon - szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselet ellátására jogosult szabadalmi ügyvivők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ található, illetve a szakterületen jártas ügyvédek többek között a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján, illetve az https://ugyvedbroker.hu/ oldalon kereshetők.
Reméljük, hogy a fenti információk a segítségére lesznek, hogy sikeres bejelentést tegyen.
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2021.04.21)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Egy óvodában megkértek, hogy Disney mesék figuráit fessem fel az óvoda falára. Azt szeretném megtudni, hogy ehhez kell -e bármiféle engedélyt kérni?Segítségüket előre is köszönöm!
(2021.03.22) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk a megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ezért a Hivatal egyedi ügyekben jogi tanácsadást nem végezhet.
A fentieket előrebocsátva a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.
Szerzői jogi védelem illeti az irodalom, a művészet és a tudomány körébe tartozó minden olyan alkotást, minőségi, mennyiségi, esztétikai jellemzőitől függetlenül, amely a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jelleggel bír [a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt./ http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066 ) 1. §-ának (1) bekezdése].
Az önálló védelem alapja tehát az egyéni, eredeti jelleg, mely alapján az alkotás létrehozóját, a szerzőt maradéktalanul megilletik az alkotás kapcsán a személyhez fűződő (pl.: név feltüntetésének joga), valamint a vagyoni, felhasználási jogok, így például a többszörözés [Szjt. 18. §] joga.
Az előzőek értelmében az említett grafikai alkotások vélhetően szerzői jogi védelem alatt állnak, így a jogszerű felhasználásukhoz (többszörözésükhöz) a szerző engedélye szükséges abban az esetben is, ha egyetlen példányban tervezik a többszörözést.
Amennyiben szeretne engedélyt szerezni, a Walt Disney Magyarország Kft-t (https://disney.hu/ ) ajánljuk a figyelmébe, amely tudomásunk szerint a Disney figurák licence engedélyeinek kiadásával (is) foglalkozik.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai - jelenleg elsősorban telefonon - szíves rendelkezésére állnak, de jeleznünk kell, hogy tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása, stb.) iparjogvédelmi területen jártas szakjogászok (ügyvédek) feladata.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2021.04.19)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözlöm!
Egy logópályázaton vettem részt, amin az én logómat választották győztesnek, később jelezték, hogy félnek attól, hogy a munkám lopott és ezért mégse engem választanak, majd valakivel egy kicsit átdolgozták a logómat és most azt használják. Mit tehetek? Előre is köszönöm válaszát!
(2021.04.12) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi, ezen belül szerzői jogi vonatkozásaira korlátozódik. E mellett jelezzük, hogy a mű felhasználásával kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírósági útra tartozik, így a Hivatal a hatáskörét túllépné, ha a felhasználással kapcsolatos kérdésekben állást foglalna, vagy tanácsot adna.
A fentieket előrebocsátva a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.tv ) 1. §-a alapján az egyéni, eredeti jelleggel rendelkező irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, beleértve a grafikai alkotásokat, rajzokat, képeket, a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellegük alapján részesülhetnek szerzői jogi védelemben.
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére.
A szerző kizárólagos joga a műve felhasználásának [Szjt. 16-17. §], így különösen többszörözésének [Szjt. 18-19. §], terjesztésének [Szjt. 23. §] és átdolgozásának [Szjt. 29. §] az engedélyezése. Felhasználási engedélyt a jogosultak írásba foglalt felhasználási szerződésben adhatnak [Szjt. 45. § (1) bekezdés], és ezen engedélyért főszabály szerint díjazás illeti meg őket [Szjt. 16. § (4) bekezdés].
Az előzőek alapján az Szjt. értelmében a mű megváltoztatásához a szerző előzetes engedélye szükséges.
Itt jegyeznénk meg, hogy egy pályázat esetében a pályázati kiírás tartalmazhat olyan megkötéseket, amelyek a pályaművek későbbi felhasználásával kapcsolatban irányadóak lehetnek, ugyanakkor egy pályázati kiírásban sem szabhatók olyan feltételek, amelyek a törvénnyel ellentétesek.
A Hivatal nem foglalkozhat pályázati kiírások vagy szerződések értelmezésével, véleményezésével, így javasoljuk, hogy a lehetséges jogi lépéseket illetően egyeztessen a szerzői jog területén jártas szakemberrel, aki tanácsot adhat, és a segítségére lehet az esetleges jogi ügyletek lebonyolításában (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) is.
A hivatásos képviselet ellátására jogosult ügyvédek többek között a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján, illetve az https://ugyvedbroker.hu/ oldalon kereshetők.
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2021.04.19)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Hasznàlhatok e Facebookon facebook csoport nevet mint Roma Info,ha màr van a facebookon olyan hogy C press ROMAINFO vagy C ROMA INFO?
(2021.04.05) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés védjegy jogi vonatkozásaira korlátozódik. E mellett jelezzük, hogy a védjegy használattal kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírósági útra tartozik, így a Hivatal a hatáskörét túllépné, ha a felhasználással kapcsolatos kérdésekben állást foglalna, vagy tanácsot adna.
A fentieket előrebocsátva a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt., elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700011.tv ) alapján a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.
A Vt. 12. §-ának (2) bekezdése értelmében a védjegyjogosult a kizárólagos használati jog alapján bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében a védjeggyel azonos, vagy azzal összetéveszthető megjelölést használ az árujegyzékben szereplő árukkal/szolgáltatásokkal azonos, vagy ahhoz hasonló áruk/szolgáltatások, jóhírű védjegyek esetében bármilyen áru/szolgáltatás vonatkozásában.
Amennyiben egy megjelölés védjegyoltalom alatt áll, a használata a fentiek szerint a védjegy jogosult engedélyéhez kötött.
Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a Vt. 2. §-ának (2) bekezdése szerint a megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha
- kizárólag olyan jelekből vagy elemekből áll, amelyeket az üzleti forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak;
- kizárólag olyan jelekből vagy elemekből áll, amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve a tisztességes üzleti gyakorlatban állandóan és szokásosan alkalmaznak;
- egyéb okból nem alkalmas a megkülönböztetésre;
Az előzőek alapján elképzelhető, hogy a „Roma info” szókapcsolat bizonyos áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában leíró jellegű, aminek folytán ezen áruk/szolgáltatások vonatkozásában ki van zárva az oltalomból, így szabadon használható.
Arról, hogy az említett megjelölések (C press ROMAINFO vagy C ROMA INFO) védjegyoltalom alatt állnak-e, az alábbi adatbázisokban tud tájékozódni.
A Magyarország területén érvényes nemzeti és nemzetközi védjegy bejelentések és védjegyek az E-kutatás adatbázisban (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU), az európai uniós védjegyek és védjegy bejelentések – melyek szintén hatályosak Magyarországon - az eSearch-plus adatbázisban (https://euipo.europa.eu/eSearch/) találhatók. E mellett a TMview adatbázisban (https://www.tmdn.org/tmview/#/tmview) a fenti adatbázisok adattartalma számos más ország adataival együtt, egyetlen közös felületen kutatható.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai - a jelenlegi helyzetben kizárólag telefonon és írásban - szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselet ellátására jogosult szabadalmi ügyvivők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ található, illetve a szakterületen jártas ügyvédek többek között az https://ugyvedbroker.hu/ oldalon kereshetők.
Reméljük, hogy a fenti információk a segítségére lesznek.
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2021.04.19)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hölgyem/Uram!
Gyerekkorom óta szeretem a csapatsportokat, és a sok sportmeccs személyes látogatása, illetve a televíziós közvetítések hatására kitaláltam egy új labdajátékot, és a hozzá tartozó szabályrendszert. Azzal a kérdéssel fordulnék önökhöz, hogy az ilyen jellegű szellemi tulajdonok esetében mi az eljárás? Hogyan kell egy új sportágat bejegyeztetni, a jogokat levédetni? Esetleg nekem kell megalapítanom hozzá az első, a sportág dolgaival foglalkozó szövetséget? Válaszaikat előre is köszönöm! Tisztelettel: H.R.
(2021.03.26) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt jelezzük, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/ §-a értelmében jogi tanácsadást nem végezhet, ezért az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a Hivatal illetékességi köréből fakadóan a kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik.
A fentieket előrebocsátva a kérdésével kapcsolatban az alábbi általános tájékoztatást adjuk.
Amennyiben az új labdajátékhoz valamilyen – ön által kidolgozott – új és feltalálói tevékenységen/lépésen alapuló fizikai eszköz kapcsolódik (újszerű kapu, háló, kosár, pálya, stb.), maga az eszköz esetleg szabadalommal, használatiminta-oltalommal, a külső kialakítása formatervezésiminta-oltalommal védhető.
Célszerű a labdajátéknak egy nevet találni, amely védjegyoltalommal védhető.
Ezek az un. oltalmi formák a játék bizonyos elemeinek a védelmére szolgálnak. Jellemzően országonként kell megszerezni a jogi védelmet, és ahol a jogi védelem fennáll, ott a felhasználást a jogtulajdonos engedélyezheti.
Ha csupán arról van szó, hogy labdával kell játszani az új játékot az Ön által kitalált szabályok szerint, a szabadalom, használatiminta-oltalom és formatervezésiminta-oltalom vélhetően nem jöhet szóba, legfeljebb a név védhető védjegyoltalommal.
A játékszabály maga szerzői jogi védelem alatt állhat, amennyiben a leírás szövegezésének egyéni, eredeti jellege van, de hangsúlyoznunk kell, hogy a szerzői jog a mögöttes elvet, elgondolást, így magát a játékszabályt nem védi. Mindez azt jelenti, hogy aki a játékszabályt lemásolja, az szerzői jogokat sérthet, a szabályok alkalmazása a játék során ugyanakkor vélhetően nem ütközik szerzői jogokba.
Az utóbbi évek egyik sport sikere a magyar feltalálók által kidolgozott „TEQBALL” elnevezésű, speciális asztalon játszható football alapú játék. A feltalálók az új sportág jogi védelme érdekében a szellemitulajdon-védelem adta lehetőségek lehető legszélesebb spektrumát igénybe vették. Az asztal több verzióját szabadalommal, használatiminta-oltalommal, illetve formatervezésiminta-oltalommal, a „TEQBALL” nevet védjegyoltalommal védték. Az oltalmat mind bel-, mind külföldön, világszerte sok országban megszerezték.
Mindenképpen iránymutató lehet az Ön esetére is, hogy milyen oltalom jöhet szóba az adott esetben, és azt mely országokban érdemes megszerezni.
(Az E-kutatás adatbázis (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU ) kereső felületén a nevek rovatba beírva a „teqball” nevet megkapja, milyen oltalmakat szereztek a feltalálók a játékra Magyarországon. A TMview, Designview (https://www.tmdn.org/network/web/guest/-/launch-of-improved-tmview-and-designview) és espacenet (https://worldwide.espacenet.com/advancedSearch?locale=en_EP) nemzetközi adatbázisokban a cég neve alapján látható, mely országokban / régiókban szereztek oltalmat a játék valamely elemére.)
Miután a jogok, különösen a külföldön érvényes jogok megszerzése adott esetben komoly speciális ismereteket igényel, mindenképpen javasoljuk, hogy forduljon a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara (http://www.szabadalmikamara.hu/ ) névjegyzékében szereplő szabadalmi ügyvivőhöz, aki amellett, hogy jogi tanácsot adhat, a segítségére lehet a kérelmek, beadványok megszövegezésében, és a képviseletében eljárhat az illetékes hatóságok, szervezetek előtt.
Arra vonatkozóan, hogy egy új sportágat hol lehet bejelenteni, illetve bejegyeztetni, vagy hogy mi a módja az illetékes szövetség megalapításának, nem rendelkezünk információval. Esetleg a Sportért Felelő Államtitkárság (https://2015-2019.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/sportert-felelos-allamtitkarsag) felvilágosítást tud adni ezzel kapcsolatban.
Reméljük, hogy a fentiek a segítségére lesznek.
Üdvözlettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2021.04.19)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözlöm,
a szellemi termékem nevét szeretném levédetni és az ezzel kapcsolatos teendők után érdeklődnék. Mit és hol kell tennem, hogy levédethessem a nevet?
Köszönöm!
(2021.04.12) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönjük, hogy a kérdésével megkeresett bennünket.
Az érdeklődésére tájékoztatjuk, hogy a gazdasági tevékenység körében használt valamely megjelölés (márkanév, szlogen, logó, hologram, egyéb megjelölés, és ezek bármilyen kombinációja) védjegyoltalommal védhető.
A Magyarország területén hatályos védjegyek lajstromozását a Szellemi Tulajdon nemzeti Hivatalához (továbbiakban: Hivatal) benyújtott kérelemmel lehet elindítani.
A bejelentési kérelem (elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/urlapok-dijak oldalról) az alábbi módok valamelyikén juttatható el a Hivatalhoz.
- Személyesen vagy kézbesítő útján történő átadással a Budapest, 1081 II. János Pál pápa tér 7. szám alatt ( tekintettel a rendkívüli helyzetre, a szokott rendtől eltérően személyes átvétel: hétfő-péntek: 10.00-12.00 óráig, automata érkeztető készüléken keresztül: minden nap 0-24 óráig).
- Postai úton, a beadványt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (1438 Budapest Pf.: 415) címezve.
- Telefaxon az 1 474-5534-es számon.
- Elektronikusan kizárólag a TMeFiling védjegy bejelentési rendszer útján ( https://uk-prod.sztnh.gov.hu/cas/login?service=https%3A%2F%2Fugyintezes.sztnh.gov.hu%2Fsp-ui-tmefiling%2Fj_spring_cas_security_check), az ott elérhető formanyomtatványon, az ott leírt módon.
A bejelentési kérelemben a Nizzai Osztályozás (http://classifications.sztnh.gov.hu/nice/) szerint nevesíteni kell azokat az árukat, illetve szolgáltatásokat, amelyekkel kapcsolatban a leendő védjegyet használni kívánja.
Az áruk, illetve szolgáltatások helyes beosztályozásában a segítségére lehet a TMclass alkalmazás (http://tmclass.tmdn.org/ec2/), amely a Nizzai Osztályozás tételes listáin szereplőnél sokkal több áru és szolgáltatás pontos Nizzai Osztályozás szerinti besorolását tartalmazza.
Az eljárási díj a Nizzai Osztályozás szerint igényelt osztályok számától függ. Egy áruosztály esetén a díj 60 000 Ft, de ha az árujegyzékben több áruosztály szerepel, a díj magasabb lesz. A díjakat a honlapunkon elérhető díjtáblázatban http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/dijtablazatijo2.pdf találja.
A védjegy bejelentési díjat a bejelentés napját követő egy hónapon belül kell megfizetni az ügyszám (M21… kezdetű szám) feltüntetésével. Ehhez a bejelentést követően rövid időn belül értesítést kap.
A megjelölés oltalomképessége a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt., elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700011.tv) által előírt lajstromozási eljárás során dől el. Ha az eljárás oltalommal zárul, annak hatálya - visszamenőlegesen, a bejelentés napjától számított - tíz évig tart. Az oltalom további tíz-tíz éves időtartamokra korlátlan alkalommal megújítható.
A lajstromozási eljárás lépéseit, részleteit a: http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalunkon tekintheti át.
A védjegybejelentés benyújtása előtt célszerű tájékozódni arról, hogy a lajstromoztatni kívánt megjelölés nem ütközik-e korábbi védjegy bejelentéssel, védjeggyel. Ezt az alábbi adatbázisokban ellenőrizheti.
Magyarországon a magyar nemzeti, európai uniós, valamint a Magyarország területére kiterjesztett nemzetközi védjegyek hatályosak.
A magyar nemzeti és a Magyarország területére kiterjesztett nemzetközi védjegy bejelentések és védjegyek az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas), az európai uniós védjegy bejelentések és védjegyek az eSearch plus (https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch) adatbázisban kutathatók.
(A nemzetközi védjegy bejelentések és védjegyek részleteiről a Madrid Monitor adatbázisban (https://www3.wipo.int/madrid/monitor/en/) találhatók részletesebb információk.)
Megjegyezzük, hogy a TMview (https://www.tmdn.org/tmview/welcome) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, illetve ezek mellett több mint 60 ország védjegyei egyetlen keresőkérdéssel egyszerre kutathatók.
A kutatás során célszerű figyelmet fordítani a lajstromoztatni kívánt megjelöléssel összetéveszthető megjelölésekre is, mert ezek esetében is ütközés lehet, ha az árujegyzékben is szerepelnek hasonló áruk/szolgáltatások.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai - a jelenlegi helyzetben elsősorban telefonon - szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselet ellátására jogosult szabadalmi ügyvivők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ található, illetve a szakterületen jártas ügyvédek az https://ugyvedbroker.hu/ oldalon kereshetők.
Reméljük, hogy a fenti információk a segítségére lesznek, hogy sikeres bejelentést tegyen.
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2021.04.15)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözlöm! Olyan ügyben kerestem fel Önöket, hogy bele szeretnék kezdeni egy új vállalkozásba. Ajándék tárgyak nyomtatása, pólókra, bögrékre. Mi a módja annak, hogy híres filmeket és szereplőit meg tudjam jeleníteni az ajándék tárgyakon anélkül hogy bárki tulajdon jogát ezzel megsértsem.
Köszönöm válaszát!
(2021.03.22) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Köszönettel fogadtuk az érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szabadalmi törvény.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500033.tv oldalon).
A fentieket előrebocsátva a következőket ajánljuk a figyelmébe.
A magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.; elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.TV ) értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, beleértve a filmalkotásokat [Szjt. 1. §-ának (2) bekezdés g) pontja]. A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg.
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben [Szjt. 31.§.].
Az Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése a szerző önálló vagyoni jogaként nevesíti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának jogát. Ez az ún. merchandising jog.
A merchandising lényege szerint az annak alapjául szolgáló jogosultságok az eredeti felhasználásuktól eltérő értelmet nyerve (például egy film karakter, amely alapvetően filmalkotás céljára készült, megjelenik különböző használati eszközökön, pólókon, hirdetésben, számítógépes játékban stb.) másodlagos felhasználásra kerülnek, jogi szabályozási alapja pedig e jellegzetes szereplők gazdasági értéke. Ezért a film figurák jelzett felhasználásához kizárólag a jogosult adhat engedélyt a szerzői jog védelmi idején belül.
Filmek címei, film karakterek nevei illetve a jellegzetes film figurák akár védjegyoltalom alatt is állhatnak. Érvényes védjegyoltalom esetén a figuráknak, illetve a nevüknek a felhasználásához – a szerzői jogi védelemhez hasonlóan – a védjegyjogosult engedélye szükséges lehet. A Magyarország területén hatályos védjegyek az E-kutatás, illetve az eSearch plus adatbázisban kutathatók (az adatbázisok elérhetősége: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/; https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch). Megjegyezzük, hogy a TMview ( https://www.tmdn.org/tmview/welcome ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásokban - a fenti adathalmazok egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.
Az SZTNH a szerzői művek jogosultjait nem tartja nyilván, és jogosultak felkutatásával sem foglalkozik. Tájékoztatásul jelezzük, hogy filmek esetében általában a rendező, illetve a producer szerzi meg a szerzői jogokat, vagy ha a jogokkal mégsem rendelkeznek, tájékoztatást tudnak adni a jogtulajdonosokról. Mivel a védjegyoltalom jogosultja többnyire megegyezik a szerzői jogi jogosulttal, így a fenti adatbázisok is a segítségére lehet a szerzői jogi jogosult azonosításában.
A fentiek alapján jogi védelem alatt álló karakterek előzetes engedély nélküli felhasználása nem tanácsos, ugyanis a jogkövetkezmények – beleértve azt az esetet is, amikor a jogtulajdonos egyáltalán nem járul hozzá a felhasználáshoz - kiszámíthatatlanok.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A szabadalmi ügyvivők és ügyvivői irodák jegyzéke a http://www.szabadalmikamara.hu/ oldalon elérhetők, a szakterületen jártas ügyvédet többek között a https://ugyvedbroker.hu/ugyved címen találhat.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2021.03.30)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Címzett!
Olyan termékeket vásárolnék amin Walt Disney által levédett figurák láthatóak. Nekem mint kereskedőnek kell- a forgalmazáshoz külön engedélyt kérni, vagy elég ha a gyártó rendelkezik ilyen engedéllyel?
Válaszukat előre is köszönöm
(2021.03.29) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a szerzői jogok megsértésével (a mű, vagy annak részlete felhasználásának jogszerűségével) kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírósági útra tartozik, így a hivatal hatáskör túllépést valósítana meg, ha a kérdésben állást foglalna.
A fentieket előrebocsátva a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései, illetve a magyar joggyakorlaton alapján a következőket ajánljuk a figyelmébe. (Az Szjt. hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.tv)
Az Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése alapján az irodalmi alkotások a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellegük alapján részesülhetnek szerzői jogi védelemben [Szjt. 1. § (2) bekezdés a) pont]. A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok – a személyhez fűződő és a vagyoni jogok – összessége [Szjt. 9. § (1) bekezdés]. A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].
Az Szjt. alapján néhány kivételes esetben ugyanakkor lehetőség van a művek felhasználására a szerző engedélye és díjfizetési kötelezettség nélkül is (úgynevezett szabad felhasználási esetek). A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges [Szjt. 33. §-a (1) bekezdése].
A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti [Szjt 34. §-a (1) bekezdés].
A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra [Szjt. 33. §-ának (2) bekezdése].
A szabad idézés feltétele, hogy az kizárólag a mű egy adott részletére vonatkozhat, teljes mű (pl. aforizma, szólás) átvételére az idézésre vonatkozó szabályok nem jogosítanak.
Végezetül jelezzük, hogy "az idézés csak akkor jogszerű, ha van jogszerű idézési cél (gondolati kapcsolat) az idéző és az idézett mű között." (A Szerzői Jogi Szakértő Testületet SZJSZT-08/11 számú szakvéleménye részletesen tárgyalja az idézés esetén felmerülő különböző szempontokat és szabályozásokat elérheetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/SZJSZT_szakvelemenyek_pdf/szjszt_szakv_2011_8.pdf.)
Amennyiben az idézés nem felel meg a fentieknek, a felhasználás a szerző engedélyéhez kötött.
A meglátásunk szerint vita tárgyát képezheti, hogy idézetek kereskedelmi célra tervezett termékeken való felhasználása megfelel-e a fenti követelményeknek, ami miatt mindenképpen célszerű a szerzővel előzetesen egyeztetni.
Szeretnénk a figyelmébe ajánlani, hogy a kérdésben szakvélemény kérhető a Hivatal mellett működő Szerzői Jogi Szakértő Testülettől (SZJSZT, további részletek: https://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/szerzoi-jog/szerzoi-jogi-foosztaly/szerzoi-jogi-szakerto-testulet).
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések megfogalmazása, képviselet ellátása bíróságok, hatóságok előtt) hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ).
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2021.03.30)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözlet,
A következő kérdéssel fordulok Önökhöz:
Sértek-e bármilyen szerzői jogot azzal, ha hangfelvételt készítek egy könyvből és ezeket a részleteket megosztom, mint idézet a szerzőtől.
Köszönöm a segítséget!
(2021.03.22) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a szerzői jogok megsértésével (a mű, vagy annak részlete felhasználásának jogszerűségével) kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírósági útra tartozik, így a hivatal hatáskör túllépést valósítana meg, ha a kérdésben állást foglalna.
A fentieket előrebocsátva a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései, illetve a magyar joggyakorlat alapján a következőket ajánljuk a figyelmébe. (Az Szjt. hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.tv)
Az Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése alapján az irodalmi alkotások a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellegük alapján részesülhetnek szerzői jogi védelemben [Szjt. 1. § (2) bekezdés a) pont]. A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok – a személyhez fűződő és a vagyoni jogok – összessége [Szjt. 9. § (1) bekezdés]. A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].
Az Szjt. alapján néhány kivételes esetben ugyanakkor lehetőség van a művek felhasználására a szerző engedélye és díjfizetési kötelezettség nélkül is (úgynevezett szabad felhasználási esetek). A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges [Szjt. 33. §-a (1) bekezdése].
A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti [Szjt 34. §-a (1) bekezdés].
A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra [Szjt. 33. §-ának (2) bekezdése].
A szabad idézés feltétele, hogy az kizárólag a mű egy adott részletére vonatkozhat, teljes mű (pl. aforizma, szólás) átvételére az idézésre vonatkozó szabályok nem jogosítanak.
Végezetül jelezzük, hogy "az idézés csak akkor jogszerű, ha van jogszerű idézési cél (gondolati kapcsolat) az idéző és az idézett mű között." (A Szerzői Jogi Szakértő Testületet SZJSZT-08/11 számú szakvéleménye részletesen tárgyalja az idézés esetén felmerülő különböző szempontokat és szabályozásokat elérheetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/SZJSZT_szakvelemenyek_pdf/szjszt_szakv_2011_8.pdf.)
Amennyiben az idézés nem felel meg a fentiekben vázolt követelményeknek, a felhasználás a szerző engedélyéhez kötött.
A meglátásunk szerint vita tárgyát képezheti, hogy a tervezett felhasználáshoz a szerző engedélye szükséges-e, ami miatt mindenképpen javasoljuk, hogy a szerzővel előzetesen egyeztessen.
Szeretnénk a figyelmébe ajánlani, hogy a kérdésben szakvélemény kérhető a Hivatal mellett működő Szerzői Jogi Szakértő Testülettől (SZJSZT, további részletek: https://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/szerzoi-jog/szerzoi-jogi-foosztaly/szerzoi-jogi-szakerto-testulet).
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések megfogalmazása, képviselet ellátása bíróságok, hatóságok előtt) hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ).
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2021.03.30)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Kedves Hölgyem/Uram,
grafikusként dolgozom. Ha egy volt munkahelyemen készítettem egy grafikát/logót, azt felhasználhatom-e a saját weboldalamon hogy azt én készítettem?
Köszönöm!
(2021.03.15) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt jelezzük, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást. Így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a feltett kérdés szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik.
A fentieket előrebocsátva a kérdésével kapcsolatban a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
Az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások – beleértve a grafikai alkotásokat, rajzokat - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt./ https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.TV) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.
A szerzői jogi védelem az alkotást az egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg [Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bekezdése].
Ha a mű szerzői jogi védelem alatt áll, a felhasználása főszabályként a szerző engedélyéhez kötött [Szjt. 16. § (1) bekezdés].
Ugyanakkor eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége [Szjt. 30. § (1) bekezdése].
A szerző munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként megalkotott művel kapcsolatos jognyilatkozatokat írásba kell foglalni. A munkaviszonyból folyó kötelesség teljesítéseképpen elkészített műre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy, vagy munkaviszony jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag alkotta meg a művet [Szjt. 30. §-ának (6) és (7) bekezdése].
Ha nincs a felek között olyan megállapodás, amely korlátozná a munkáltató jogszerzését, akkor a munkáltatót illetik a művel kapcsolatos szerzői vagyoni jogok.
Ha pedig van ilyen szerződés, akkor a szerződésben meghatározott szerzői vagyoni jogok maradnak a munkavállalónál.
Reméljük, hogy a fentiek a segítségére lesznek a helyzet tisztázásában.
Kiemelve, hogy az adott ügyben tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) szerzői jogi területen jártas szakjogászok feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2021.03.24)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
uv fényű időkapcsolós autóajtókilincs létezik már?
(2021.03.03) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönjük a megkeresést, amellyel kapcsolatban az alábbiakat ajánljuk a figyelmébe.
A kérdésre, hogy "uv fényű időkapcsolós autóajtókilincs létezik már", a világon bárhol, bármilyen nyelven és módon nyilvánosságra jutott műszaki megoldások között végzett kutatás adhat választ. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) ilyen jellegű kutatást kizárólag térítés ellenében, megrendelésre végez.
Ugyanakkor a kutatást a megoldás minden részletét jól ismerő személy maga is elvégezheti az alábbi, ingyenesen hozzáférhető adatbázisokban:
- hazai szabadalmi bejelentéseket és szabadalmakat tartalmazó E-kutatás adatbázisban (elérhetősége: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU# ), illetve
- az Európai Szabadalmi Hivatal által fejlesztett, több mint 120 millió szabadalmi dokumentumot tartalmazó espacenet adatbázisban (elérhetősége: https://hu.espacenet.com/ ), amely közel 100 ország dokumentumai mellett az európai uniós és nemzetközi szabadalmi dokumentumokat is tartalmazza.
Mielőtt tájékozódni kezdene egy műszaki megoldást illetően, érdemes tisztázni, hogy milyen célból van szüksége az információra (pl. gyártani szeretné a műszaki megoldást tartalmazó terméket és nem szeretné más jogát megsérteni, esetleg oltalmat szeretne szerezni rá..), ugyanis ettől is függhet, hogy mely adatbázisokban találhatja meg a releváns információkat, dokumentumokat.
A jelenlegi helyzetben a Frecskay János Szakkönyvtárunk (https://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/frecskay-janos-szakkonyvtar) nem fogad személyesen ügyfelet, de a pandémiás helyzet megszűntével a Szakkönyvtár munkatársai a kutatáshoz személyes megjelenés esetén segítséget adnak.
Az eredményes kutatáshoz a megoldás részletekbe menő ismerete szükséges. Az Ön által adott néhány szavas ismertetés valószínűleg nem teszi lehetővé a megfelelő tájékozódást.
Aki szakszerű eredményt szeretne, megrendelheti a kutatást szakembertől. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a megoldást írásban részletesen ismertesse.
Szabadalmi kutatást végeznek egyes szabadalmi irodák (http://www.szabadalmikamara.hu/Index.aspx?MN=Tagok_IrodakTarsasagok&LN=Hungarian), illetve a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a https://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/kutatasi-szolgaltatasok/szabadalomkutatas oldalon szereplő feltételek szerint, térítés ellenében a megoldás részletes írásos ismertetése alapján.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai - a jelenlegi helyzetben elsősorban telefonon - szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselő feladata.
(A hivatásos képviselet ellátására jogosult szabadalmi ügyvivők a www.szabadalmikamara.hu, a szakterületen jártas ügyvédet többek között a www.ugyvedbroker.hu) honlapon találhatók.)
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
________________________________________
(2021.03.11)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Szeretnék egy kézműves technikát bemutató, szülőkhöz és gyerekekhez szóló könyvhöz magyar népmeséket felhasználni. Pl Benedek Elek által gyűjtött meséket. A kérdésem az, hogy ebben az esetben kell-e jogdíjat fizetni valakinek, és ha igen, kinek.
Válaszukat előre is köszönöm.
(2021.03.04) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatosan mindenekelőtt jelezzük, hogy
a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (továbbiakban: Hivatal) hatásköre a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően egyedi ügyekben jogi tanácsot, állásfoglalást nem adhatunk.
Kérdésével kapcsolatosan - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései alapján - a következő általános tájékoztatást adjuk.
Függetlenül attól, hogy az Szjt. megnevezi-e, szerzői jogi védelem alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden egyéni eredeti jelleggel rendelkező alkotása.
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik [Szjt. 9. § (1) bekezdés], és a szerző életében, valamint a halálát követő hetven évben áll fenn [Szjt. 31. § (1) bekezdés].
A szerző kizárólagos joga a műve felhasználásának [Szjt. 16-17. §] engedélyezése. Felhasználási engedélyt a jogosultak írásba foglalt felhasználási szerződésben adhatnak [Szjt. 45. § (1) bekezdés], és ezen engedélyért főszabály szerint díjazás illeti meg őket [Szjt. 16. § (4) bekezdés].
Miután Benedek Elek a Wikidédia Szabad Enciklopádia alapján 1929. augusztus 17-én hunyt el (https://hu.wikipedia.org/wiki/Benedek_Elek_(%C3%ADr%C3%B3) ), a művei szabadon felhasználhatók.
Amennyiben olyan szerző művét használja fel, aki él, vagy akinek a halála óta hetven év még nem telt el, a felhasználás a szerző, illetve jogutódja engedélyével jogszerű.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai - a jelenlegi helyzetben elsősorban telefonon - szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselő feladata.
(A szakterületen jártas ügyvédet többek között a www.ugyvedbroker.hu)honlapon honlapon találhatók.)
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2021.03.09)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH Csapata!
Szeretném, ha segítenének annak a tisztán látásában, hogy vonatkozik-e a szerzői jogvédelem a tanárként megalkotott egyéni névvel ellátott tanítási Módszertanra vagyis szellemi tulajdonnak minősül-e?
(2021.03.06) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatosan mindenekelőtt jelezzük, hogy
a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (továbbiakban: Hivatal) hatásköre a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően egyedi ügyekben jogi tanácsot, állásfoglalást nem adhatunk.
Kérdésével kapcsolatosan - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései alapján - a következő általános tájékoztatást adjuk.
Függetlenül attól, hogy az Szjt. megnevezi-e, szerzői jogi védelem alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden egyéni eredeti jelleggel rendelkező alkotása. Ilyen alkotásnak minősülnek az Szjt. 1. §-a (2) bekezdése alapján pl. a szakirodalmi vagy tudományos művek.
Az Szjt. 1. §-ának (6) bekezdése szerint ugyanakkor valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik, és a szerző életében és a halálát követő hetven évben áll fenn.
A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok - a személyhez fűződő és a vagyoni jogok – összessége [Szjt. 9. § (1) bekezdés]. A szerző kizárólagos joga a műve felhasználásának [Szjt. 16-17. §] engedélyezése. Felhasználási engedélyt a jogosultak írásba foglalt felhasználási szerződésben adhatnak [Szjt. 45. § (1) bekezdés], és ezen engedélyért főszabály szerint díjazás illeti meg őket [Szjt. 16. § (4) bekezdés].
A megkeresésben említett módszertan az előzőek alapján nem áll szerzői jogi védelem alatt, de az azt ismertető írott és grafikus anyagok állhatnak, Az ezekhez kapcsolódó kizárólagos vagyoni jogok vonatkozásában szükséges annak ismerete és vizsgálata, hogy milyen jogviszonyban készült el a mű.
Amennyiben munkaviszony keretében jön létre az alkotás, vagyis Ön a módszertant – munkaköri leírás, kollektív szerződés, más belső utasítás vagy egyedi munkáltatói utasítás alapján – munkaviszonyával összefüggésben hozza létre, az elkészült mű átadásával a szerzői jogok jogosultja a munkáltatója lesz [Szjt. 30. § (1) bek.].
Amennyiben azonban más jogviszony alapján (pl. megbízás), vagy saját elhatározásból dolgozta ki a módszertant, akkor a felhasználások tekintetében Ön tekinthető a szerzői jogi jogosultjának, és az e jogosultságból fakadó engedélyezési jog gyakorlása Önt illeti.
Végezetül felhívjuk a figyelmét egy szolgáltatásunkra, a szerzői művek önkéntes műnyilvántartásba vételére.
Az önkéntes műnyilvántartás jelentősége a szerzői jogi törvényben foglalt ún. szerzőségi vélelem okán bír jelentőséggel. Ennek lényege az, hogy a törvény [94/B. §-ának (1) bekezdése] szerint bár alapvetően „az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét ilyenként a művön a szokásos módon feltüntették.”, de amennyiben a név feltüntetésére nem kerül sor, akkor azt kell esetleges ellenkező bizonyítás hiányában a mű szerzőjének tekinteni, aki a művet a Hivatalnál vezetett közhiteles önkéntes műnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal igazolja.
A fentiekből következik, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vételének célja nem a szerzői jogi oltalom keletkeztetése (az ugyanis automatikusan keletkezett), hanem egy bizonyítási eszköz létrehozása, amely annak igazolására szolgál, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg, hogy azt a szerző a magáénak elismerte.
A szolgáltatásról bővebben tájékozódhat a http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat/onkentes-munyilvantartas internetes oldalon.
Tájékoztatjuk, hogy személyes ügyintézésre a jelenlegi helyzetben nincs mód, ezért a postai vagy elektronikus utat tudjuk javasolni (postacímünk: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, 1438 Budapest, Pf. 415.).
Külön felhívjuk a figyelmét, hogy a kérelmet és a műpéldányt e-mailen nem tudjuk fogadni, elektronikus ügyintézés kizárólag honlapunk https://ugyintezes.sztnh.gov.hu/eBej2/app oldaláról indulva, az ott megadott módon és az ott elérhető formanyomtatvány használatával, ügyfélkapun keresztül lehetséges.
A kérelmen mindenképpen tüntesse fel az e-mail címét, hogy a szolgáltatási díj megfizetéséhez az ügyszámról mielőbb tájékoztathassuk, és ha egyéb probléma adódik, minél gyorsabban tisztázni tudjuk.
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további általános kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai – jelenleg elsősorban telefonon - szíves rendelkezésére állnak.
Jelezzük, hogy a szerzői jogban jártas ügyvédet többek között a https://ugyvedbroker.hu/címen találhat.
Üdvözlettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
(2021.03.09)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
kitalaltam egy jatekot.hogyan tudnam levedetni.szeretnek egy mintat latni , arra hogy milyen formaban kell megfogalmazni a jatek leirasat stb.
(2021.03.03) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Megkeresésére a következőket ajánljuk szíves figyelmébe
A szellemi alkotások jogi védelmét jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja világszerte.
Az iparjogvédelem körébe különböző oltalmi formák tartoznak.
Amennyiben a játékhoz valamilyen új, feltalálói tevékenységen/lépésen alapuló és iparilag alkalmazható műszaki megoldás (pl. eszköz) kapcsolódik, a védelemre a szabadalom, illetve a használatiminta-oltalom lehet az alkalmas oltalmi forma.
A játékhoz kapcsolódó valamely tárgy, eszköz külső megjelenése (pl. bábuk, játéktábla, kártyák, rajzolata, csomagolás) formatervezésiminta-oltalommal védhető, amennyiben megfelel az újdonság és az egyéni jelleg követelményének.
A játék fantázianeve, illetve az ahhoz kapcsolódó egyéb megkülönböztető megjelölés (logó, sík- vagy térbeli alakzat, ...stb.) védjegyoltalommal védhető. A védjegyoltalom magát a játékot nem védi, "csupán" annak azonosítására, és a piacon lévő többi hasonló játéktól történő megkülönböztetésre, a fogyasztók tájékozódásának előmozdítására ad lehetőséget a használatára vonatkozó kizárólagos jog alapján.
A fenti oltalmi formák esetében a jogi védelem külön kérelemre, és hatósági eljárás eredményeképpen születik. (Az egyes oltalmi formákról részletes tájékoztatást talál honlapunkon a https://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat/altalanos-tajekoztatas/szellemi-alkotasok-jogi-vedelme oldalról indulva)
Fennálló oltalom esetén az oltalom alatt álló megoldás/név/logó használata a jogosult engedélyével jogszerű.
Egy játék leírásával, illetőleg egyes részeivel (grafikai, szöveges, vagy egyéb elem) kapcsolatban szóba jöhet a szerzői jogi védelem.
A szerzői jog hatálya alá tartoznak az irodalom, a tudomány és a művészet alkotásai, amennyiben egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek.
Ennek megfelelően a játékhoz kapcsolódó egyéni, eredeti jellegű sík- és térbeli grafikai, vagy ábrás elemek, figurák, szövegek szerzői jogi védelem alatt állhatnak.
Annak megállapítása azonban, hogy valóban szerzői jogi védelem alatt állnak-e, minden tény és körülmény figyelembevételét igénylő szakértői feladat. (Ide kapcsolódóan szíves figyelmébe ajánljuk a Szerzői Jogi Szakértő Testület (a továbbiakban: SZJSZT) 06/2009. sz. szakvéleményét / http://www.sztnh.gov.hu/testuletek/szjszt/SZJSZT_szakvelemenyek/2009/2009PDF/szjszt_szakv_2009_06_01.pdf , amely a következőket fejti ki:
„1.3. A társasjátékok szabályainak, menetének leírása elvileg, adott esetben, amint erre az SzJSzT-42/07/1. számú szakvéleménye is rámutat, önmagában lehet egyéni eredeti módon kifejtett irodalmi alkotás, vagyis szerzői mű. Az erre vonatkozó jogok azonban élesen elválnak az 1.2. pontban leírt tartalomra, játék-menetre vonatkozó jogosultságoktól: ugyanaz a tartalom, cselekmény, gondolat, akár játékszabály is másképpen, más által a szerzői jog szempontjából szabadon, engedély és díjfizetés nélkül leírható, felhasználható. Az egyéni-eredeti módon történt játékszabály leírás viszont csak a szerző engedélyével többszörözhető, adható ki, közvetíthető a nyilvánossághoz ..")
A szerzői jogi védelem - az iparjogvédelemtől eltérően - a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll meghatározott ideig anélkül, hogy a jogvédelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. Felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
Végezetül szeretnénk felhívni a figyelmét egy szolgáltatásunkra, a szerzői művek önkéntes műnyilvántartásba vételére.
Az önkéntes műnyilvántartás jelentősége a szerzői jogi törvényben foglalt ún. szerzőségi vélelem okán bír jelentőséggel. Ennek lényege az, hogy a törvény [94/B. §-ának (1) bekezdése] szerint bár alapvetően „az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét ilyenként a művön a szokásos módon feltüntették.”, de amennyiben a név feltüntetésére nem kerül sor, akkor azt kell esetleges ellenkező bizonyítás hiányában a mű szerzőjének tekinteni, aki a művet a Hivatalnál vezetett közhiteles önkéntes műnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal igazolja.
A fentiekből következik, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vételének célja nem a szerzői jogi oltalom keletkeztetése (az ugyanis automatikusan keletkezett), hanem egy bizonyítási eszköz létrehozása, amely annak igazolására szolgál, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg, hogy azt a szerző a magáénak elismerte.
A szolgáltatás nem letéteményes, így a művet a Hivatal nem őrzi meg, hanem – a kérelem beérkezésének módjához igazodva – tanúsítvánnyal kiegészítve visszajuttatja a kérelmezőnek.
Amennyiben élni kíván a lehetőséggel, a szolgáltatás részleteiről az alábbi címen tájékozódhat: https://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/szerzoi-jogi-vedelem/onkentes-munyilvantartas#1 .
Reméljük, hogy a fentiek a segítségére lesznek annak tisztázásában, hogy a játék esetében milyen jogi védelem jöhet szóba.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai - a jelenlegi helyzetben elsősorban telefonon - szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
(A hivatásos képviselet ellátására jogosult szabadalmi ügyvivőt a www.szabadalmikamara.hu, ügyvédet többek között a www.ugyvedbroker.hu)honlapon honlapon találhat.)
Tisztelettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2021.03.08)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hölgyem/Uram!
Egy kézműves szappankészítő céget szeretnénk alapítani és Harry Potter témájú szappanokat árulni, továbbá a cégnévben is szerepelne a "Mugli" szó. Honnan kell a jogokat ehhez megszereznünk?
(2021.02.22) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében kizárólag a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH jogi tanácsadást nem végezhet, szerzői művek felhasználásával kapcsolatban állást nem foglalhat.
Elég talányosan fogalmaz a megkeresésben (Harry Potter „témájú” szappanok készítése), de úgy gondoljuk arról lehet szó, hogy a Harry Potter c. filmben szereplő figurákat vagy tárgyakat formázó, illetve ezek ábrázolását tartalmazó szappanokat kíván kereskedelmi forgalomban értékesíteni, ezért a válaszunk is erre irányul.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.tv ) 16. §-ának (1) bekezdése szerint a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
Az 16. § (3) bekezdése a szerző önálló vagyoni jogaként nevesíti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának jogát. Minden filmfigura, amelyet az átlagember megismer és ahhoz a forráshoz társít, amiben megjelent, jellegzetes és egyedi alaknak minősül, mivel a szerző saját alkotása, amelyet képesek a nézők egyedileg beazonosítani, mint az ő munkája. Ez az ún. merchandising jog, amely a szerző önálló vagyoni jogát képezi.
E mellett jelezte, hogy a filmben szereplő „Mugli” nevet szeretné a cégnevében szerepeltetni. Ezzel kapcsolatban jelezzük, hogy a szerzői műben szereplő jellegzetes alak egyéni, eredeti neve is szerzői jogi védelem alatt állhat; ebben az esetben az eredeti mű szerzője, J.K.Rowling adhat engedélyt a felhasználása. Amennyiben a "Mugli" név a magyar fordító által kitalált név, a felhasználáshoz vélhetően az Ő engedélye szükséges.
A jellegzetes figurák, illetve azok nevei akár védjegyoltalom alatt is állhatnak. Érvényes védjegyoltalom esetén a figuráknak, illetve a nevüknek a felhasználásához – a szerzői jogi védelemhez hasonlóan – a védjegyjogosult engedélye szükséges. A Magyarország területén hatályos védjegyek az E-kutatás, illetve az eSearch plus adatbázisban kutathatók (az adatbázisok elérhetősége: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/; https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch). Megjegyezzük, hogy a TMview ( https://www.tmdn.org/tmview/welcome ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásokban - a fenti adathalmazok egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.
A fentiek alapján mindenképpen javasolt a felhasználással kapcsolatban egyeztetni a kapcsolódó szerzői jogi jogosultakkal.
Az SZTNH a szerzői művek jogosultjait nem tartja nyilván, és jogosultak felkutatásával sem foglalkozik. Tájékoztatásul jelezzük, hogy filmek esetében általában a rendező, illetve a producer szerzi meg a szerzői jogokat, vagy ha a jogokkal mégsem rendelkeznek, tájékoztatást tudnak adni a jogtulajdonosokról. Mivel a védjegyoltalom jogosultja gyakran megegyezik a szerzői jogi jogosulttal, így a fenti adatbázisok is a segítségére lehetnek a szerzői jogi jogosult azonosításában.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai - a jelenlegi helyzetben elsősorban telefonon - szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
(A hivatásos képviselet ellátására jogosult, a szakterületen jártas ügyvédet többek között a www.ugyvedbroker.hu)honlapon honlapon találhat.)
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2021.03.08)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Szeretnek egy vallakozast nyitni, ahol hataridonaplokat adnek el, kulonbozo temakban. Mint peldaul a Harry Potter. Az interneten fellelheto szuletesi adatokat, konyv kiadasokat, film megjelenes datumat tarsitanam hozza egy egy erdekes informacioval kiegesszitve.
Milyen engedelyre lenne szuksegem?
Udvozlettel
(2021.02.16) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, a Hivatal egyedi ügyekben jogi tanácsadást nem végezhet,.
A fentieket előrebocsátva a kérdésével kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezései és a magyar joggyakorlat alapján.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások a szerzői jog hatálya alá tartoznak. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben [Szjt. 31.§.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16.§ (1) bekezdés].
Az előzőek értelmében egy film megjelenésének, egy könyv kiadásának a dátuma és egyéb bibliográfiai adatai nem állnak szerzői jogi védelem alatt, így egy határidő naplóban való szerepeltetésük sem sért szerzői jogokat.
Miután az eredeti mű címét feltehetően fel szeretné tüntetni a kiadványon, hiszen a vásárlók egyébként honnan tudnák, hogy mely műre vonatkoznak az adatok, jelezzük, hogy az Szjt 16. §-ának (2) bekezdése alapján a szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is, ezért a film címének a feltüntetése esetenként szerzői jogba ütközhet.
Filmek jellegzetes karakterei, feliratai, grafikai elemei szerzői jogi védelem alatt állhatnak, ezért ezeknek az elemeknek a kiadványban való szerepeltetése esetén is célszerű a jogtulajdonos engedélyét előzetesen kikérni.
Az említett, érdekes információkkal kapcsolatban jelezzük, hogy maga az információ nem áll szerzői jogi védelem alatt, de a formába öntött (leírt) hír – a szövegezés egyéni, eredeti jellege alapján – már szerzői jogi védelem alatt állhat, amikor is az átvétele szerzői jogokat sérthet. Már nyilvánosságra jutott információk esetében ugyanakkor – ha az információt a saját szavaival fogalmazza meg, és nem a más által publikált szöveget veszi át, vélhetően nem sért szerzői jogokat.
Az Szjt. alapján a mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti [Szjt 34. §-a (1) bekezdés].
A szabad idézés feltétele, hogy az kizárólag a mű egy adott részletére vonatkozhat, teljes mű (pl. aforizma, szólás) átvételére az idézésre vonatkozó szabályok nem jogosítanak. Jelezzük, hogy "az idézés csak akkor jogszerű, ha van jogszerű idézési cél (gondolati kapcsolat) az idéző és az idézett mű között.
Végezetül felhívjuk a figyelmét, hogy a párhuzamos oltalom elve szerint a karakter nevek, a karakterek grafikus megjelenései például animációs filmnél, a film jellegzetes betűtípusa, a film neve stb. mind-mind védjegyoltalom alatt (is) állhatnak. A Védjegyoltalom alatt álló megjelölések használata szintén a jogtulajdonos engedélyéhez kötött.
A Magyarország területén érvényes nemzeti és nemzetközi védjegy bejelentések és védjegyek az E-kutatás adatbázisban (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU), az európai uniós védjegyek és védjegy bejelentések az eSearch-plus adatbázisban (https://euipo.europa.eu/eSearch/) találhatók. E mellett a TMview adatbázisban (https://www.tmdn.org/tmview/#/tmview) a fenti adatbázisok adattartalma számos más ország adataival együtt, egyetlen közös felületen kutatható.
A fentieket összegezve a felhasználásról mindenképpen javasolt egyeztetni a jogtulajdonossal, és a szükséges engedélyeket a termék megjelenése előtt beszerezni.
További kérdések esetén munkatársaink – jelenleg elsősorban telefonon - szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselők feladata.
(A hivatásos képviselet ellátására jogosult, a szakterületen jártas ügyvédet többek között a www.ugyvedbroker.hu honlapon találhat.)
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2021.02.22)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Cím
Mesekönyvemben illusztrációként megjelennek régi termékek mint például az Impulse dezodor vagy Ultra mosogatószer vagy az Extradol. Illetve régi tárgyak is mint például a rubik kocka,nyuszi motor,trabant,bzmot vonat stb. Régi mesekazetták azok grafikákkal ellátva mint például a Süsü vagy a Vuk.
Kérdésem az lenne hogy mindezekhez szükséges tárgyanként engedélyt kérnem. Valamint ha a sztnh.hu-n nem találok róla információt akkor hova fordulhatok további információért?
Köszönöm válaszukat.
(2021.02.09) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk a megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G. §-át, hatályos szövege elérhető a https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500033.tv oldalon).
A fentieket előrebocsátva a megkeresésével kapcsolatban a következőket ajánljuk a figyelmébe.
A jelzett, illusztrációként felhasználni kívánt termékeken lehetnek olyan megjelölések, ábrázolások, amelyek védjegyoltalom alatt állnak.
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt., elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700011.tv ) 12. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy gazdasági tevékenység keretében történő használatára. Ennek megfelelően a kizárólagos jog gyakorlásának azokra az esetekre kell korlátozódnia, amikor a megjelölés használata sérti vagy sértheti a védjegy funkcióit. A védjegyek legfontosabb funkciója az egyes áruk és szolgáltatások megkülönböztetése, valamint az áruk származásának és minőségének jelzése a fogyasztó számára.
Amennyiben a használat nem veszélyezteti ezeket a funkciókat, a védjegyjogosult nem tilthatja meg a védjeggyel azonos megjelölés használatát.
A gazdasági tevékenység körén kívüli használat gyakori esete a művészeti alkotásokban történő használat, de hangsúlyozni kell, hogy minden esetben csak egyedi mérlegeléssel dönthető el, hogy az adott használat sérelmes lehet-e pl. egy védjegy jóhírére. A mérlegelést a jogvita esetén eljáró bíróságnak kell elvégeznie.
Minderre tekintettel a védjegyoltalom alatt álló megjelölés – cselekmény részeként, vagy azzal közvetlen összefüggésben történő- megjelenítése a mese illusztrációjaként vélhetően nem minősül a védjegy gazdasági tevékenység keretében történő használatának, mivel ezzel a szerző vélhetően nem a saját szolgáltatása, illetve terméke megjelölése céljából használja a védjegyeket, így az ilyen használat nagy valószínűséggel nem valósít meg jogsértést, feltéve, hogy nem sérelmes a védjegyre, pl. annak jóhírére.
(Tájékoztatásul jelezzük, hogy a magyar nemzeti és a Magyarország területére kiterjesztett nemzetközi védjegy bejelentések és védjegyek az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas), a Magyarország területén szinté hatályos európai uniós védjegy bejelentések és védjegyek az eSearch plus (https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch) adatbázisban kutathatók.
Megjegyezzük, hogy a TMview (https://www.tmdn.org/tmview/welcome) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok egyetlen keresőkérdéssel egyszerre kutathatók.)
Egy termék külső megjelenése formatervezésiminta-oltalommal is védhető, de mivel az oltalom időtartama legfeljebb 25 év, a 25 évnél régebben piaci forgalomba került termékek esetében az oltalom már bizonyosan lejárt.
Az illusztrációként felhasználni kívánt ábrázolások, illetve azok valamely része a védjegyoltalom mellett, vagy attól függetlenül akár szerzői jogi védelem alatt is állhat.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései szerint a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1)]. A szerzői jogi védelem – az iparjogvédelemtől eltérően -
a mű létrejöttével, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és meghatározott ideig fennáll anélkül, hogy a jogvédelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék [Szjt. 9. §].
A szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].
Az előzőek értelmében szerzői jogi védelem alatt álló képek, fotók, grafikák, animációs film jellegzetes figurái illusztrációként történő felhasználásához főszabályként a szerzői jogok jogosultjának az előzetes engedélye szükséges.
Már nyilvánosságra jutott, szerzői jogi védelem alatt álló fotók, képek – animációs filmek jellegzetes karaktereit ide nem értve - felhasználására engedélyt ugyanakkor már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől kell kérni, amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra. A HUNGART elérhetősége: http://www.hungart.org/kapcsolat.php.
A fentiek alapján a védjegyoltalom alatt álló megjelölések illusztrációként történő felhasználása esetében egy későbbi jogvita megelőzésére a felhasználásról célszerű egyeztetni a jogtulajdonossal.
A szerzői jogi védelem alatt álló ábrázolások illusztrációként történő felhasználása előtt mindenképpen javasolt a felhasználásra engedélyt szerezni a szerzői jogi jogosulttól.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai – jelenleg elsősorban telefonon - szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása
az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselet ellátására jogosult szabadalmi ügyvivők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/található, illetve a szakterületen jártas ügyvédek többek között az https://ugyvedbroker.hu/oldalon kereshetők.
Üdvözlettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2021.02.22)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözlöm !Érdeklődni szeretnèk.Egy ingyenes lakossági magazint szeretnèk kèszíteni. Szeretnènk megtudni hogy a fantázia nèv amit kitalálltunk lètezik-e már.Hol van lehetősèg utánna járni?Köszönettel Nikoletta
(2021.02.16) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönjük, hogy kérdésével hozzánk fordult.
Az érdeklődése vélhetően arra irányul, hogy az Ön által használni kívánt mozaikszó nem sérti-e más jogát. Ezzel kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy a gazdasági tevékenység körében használt megjelölések védjegyoltalommal védhetők.
A Védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt., elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700011.tv) 12. §-ának (2) bekezdése értelmében a védjegyjogosult a kizárólagos használati jog alapján bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében a védjeggyel azonos, vagy azzal összetéveszthető megjelölést használ az árujegyzékben szereplő árukkal/szolgáltatásokkal azonos, vagy ahhoz hasonló áruk/szolgáltatások, jóhírű védjegyek esetében bármilyen áru/szolgáltatás vonatkozásában.
Arról, hogy a használni kívánt megjelölés védjegyoltalom alatt áll-e, a releváns védjegy adatbázisokban tájékozódhat.
Magyarországon
• a magyar nemzeti,
• az európai uniós, valamint
• a Magyarország területére kiterjesztett nemzetközi védjegy bejelentések és védjegyek hatályosak, így az ezeket tartalmazó adatbázisokban szükséges tájékozódni a kérdés tiszázására.
Az alábbi adatbázisok ingyenesen elérhetők, és abban bárki könnyan kutathat.
A magyar nemzeti és a Magyarország területére kiterjesztett nemzetközi védjegy bejelentések és védjegyek az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas), az európai uniós védjegy bejelentések és védjegyek az eSearch plus (https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch) adatbázisban kutathatók.
(A nemzetközi védjegy bejelentések és védjegyek részleteiről a Madrid Monitor adatbázisban (https://www3.wipo.int/madrid/monitor/en/) találhatók részletesebb információk.)
Jelezzük, hogy a TMview (https://www.tmdn.org/tmview/welcome) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, illetve ezek mellett több mint 60 ország védjegyei egyetlen keresőkérdéssel egyszerre kutathatók.
A kutatás során célszerű figyelmet fordítani a lajstromoztatni kívánt megjelöléssel összetéveszthető megjelölésekre is, mert ezek esetében is ütközés lehet, ha az árujegyzékben is szerepelnek hasonló áruk/szolgáltatások, jóhírű védjegy esetén az árujegyzéktől függetlenül is.
Amennyiben a kutatáshoz segítségre van szüksége, illetve további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai - a jelenlegi helyzetben elsősorban telefonon - szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően szabadalmi ügyvivő, vagy ügyvéd feladata.
Végezetül jelezzük, hogy némelyik szabadalmi ügyvivő valamint szabadalmi és védjegy iroda (elérhetőség: http://www.szabadalmikamara.hu/Index.aspx?MN=Bemutatkozas&LN=Hungarian), illetve a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (https://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/kutatasi-szolgaltatasok/vedjegyszolgaltatasok) megrendelésre, térítés ellenében végez védjegykutatást.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2021.02.18)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hölgyem / Uram!
Olyan kérdésem lenne Ön /Önök felé, hogy az Omsz logója védett - e? Szeretnék saját magam számára gyártatni egy ilyen párnát, de nem szeretném, hogy a gyártónak problémaja legyen emiatt.
Válaszát előre is köszönöm!
(2021.02.13) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban a következőket ajánljuk a figyelmébe.
Az az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas) adatbázis alapján mind az Országos Mentőszolgálatnak (OMSZ), mind az Országos Meteorológia Szolgálatnak (OMSZ) is van Magyarországon érvényes védjegye (a keresőfelületen a „Nevek” rovatba beírva a fenti neveket a találatok adódnak).
A Védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt., elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700011.tv) 12. §-ának (2) bekezdése értelmében a védjegyjogosult a kizárólagos használati jog alapján bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében a védjeggyel azonos, vagy azzal összetéveszthető megjelölést használ az árujegyzékben szereplő árukkal/szolgáltatásokkal azonos, vagy ahhoz hasonló áruk/szolgáltatások, jóhírű védjegyek esetében bármilyen áru/szolgáltatás vonatkozásában.
Amennyiben a logó valóban védjegyoltalom alatt áll, és a párnát mással kívánja elkészíttetni, a felhasználás az előzőek értelmében a Vt. 12. §-ába ütközhet, amikor is engedélyköteles függetlenül attól, hogy az adott esetben csupán egy példányról van szó.
Egy logó – mint grafikai alkotás a védjegyoltalomtól függetlenül szerzői jogi védelem alatt is állhat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.TV) alapján. A felhasználáshoz ebben az esetben a szerzői jogok jogosultjától kell megszerezni az engedélyt egyetlen példány esetében is, aki nem feltétlenül azonos a védjegyjogosulttal.
Az előzőeket összegezve a vonatkozó jogszabályok alapján a logó említett felhasználásához a védjegyoltalom jogosultjától, illetve adott esetben a szerzőtől is engedélyt kell szerezni. Első lépésként mindenképpen a védjegyjogosulttal célszerű felvenni a kapcsolatot, aki a szerzői jogokkal kapcsolatban is információval rendelkezhet.
Végezetül jelezzük hogy amennyiben a párnát saját kezűleg készíti el magának, a felhasználás nem engedélyköteles.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2021.02.17)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözlöm
Ásós Attila vagyok lézervágással foglalkozom és szeretnék Walt disney figurákat kivágni,de nem szeretném ha bajom lenne belöle.
Hogyan tudnák rá engedélyt kérni ?Kit kell felkeresek?
Köszönöm
(2021.02.07) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amelyben Disney figurák felhasználásának jogi háttere iránt érdeklődik.
Előre bocsátva, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) jogi tanácsadást nem végezhet, jogsértéssel kapcsolatos vitás kérdésekben állást nem foglalhat, az érdeklődésére az alábbiakat ajánljuk szíves figyelmébe.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a filmes karaktereket, mesefigurákat is - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt./https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.tv) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.
A szerzői jogi védelem alapján „a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga” [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Minden filmfigura, amelyet az átlagember megismer és ahhoz a forráshoz társít, amiben megjelent (így pl. Szimbát az Oroszlánkirály Disney filmhez), jellegzetes és egyedi alaknak minősül, mivel a szerző saját alkotása, amelyet képesek a nézők egyedileg beazonosítani, mint az ő munkáját. Ez az ún. merchandising jog, amely a szerző önálló vagyoni jogát képezi. A merchandising jog szabályozási alapja e jellegzetes szereplők gazdasági értéke, és ezért minden felhasználásuk kizárólagos engedélyezése a jogosultat illeti a szerzői jog védelmi idején belül. Ez az időszak a szerző halálától számított 70 év Magyarországon és az EU többi államában, de amennyiben az USA-ban készült alkotásokról van szó, a szabályozás 1998-as változása okán egyes karakterek esetében hosszabb lehet (1923-as munkák csak 2019 év elején kerültek a közkincsbe).
Felhívjuk a figyelmét, hogy a szóban forgó figurák akár védjegy-, illetőleg formatervezésiminta-oltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás, illetve az eSearch plus adatbázisban kutathatók (az adatbázisok elérhetősége: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/ ; https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch ). Megjegyezzük, hogy a TMview ( https://www.tmdn.org/tmview/welcome ) és Designview (https://www.tmdn.org/tmdsview-web/welcome#/dsview) adatbázisokban - mint másodlagos adatforrásokban - a fenti adathalmazok egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.
Az Ön által tervezett felhasználás a véleményünk szerint a merchandising körébe tartozik, amely esetben az előzőek értelmében a figura jogaival rendelkező jogosulttól kell megszerezni az erre vonatkozó engedélyt. A jogosult megtalálása filmek esetében bonyolultabb lehet, mivel többszerzős alkotások. Amerikai produkciók esetében többnyire a stúdió minden jogot megszerez és így tőle vagy az őt Magyarországon képviselő szervezettől lehet engedélyt kérni.
Amennyiben szeretne a felhasználásra engedélyt szerezni, a figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Kft-t (https://disney.hu/ ), amely tudomásunk szerint a Disney figurák licence engedélyeinek kiadásával (is) foglalkozik.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai - a jelenlegi helyzetben elsősorban telefonon - szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A szakterületen jártas ügyvédet a Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu, vagy a www.ugyvedbroker.hu honlapon találhat.
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2021.02.10)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Jó napot! Egy romantikus regényt szeretnék írni. A kérdésem az lenne, hogy használhatok-e benne markaneveket (mint ők Facebook, Google) ill. valós helyek, utcák nevét? Köszönöm előre is!
(2021.01.26) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G. §-át, hatályos szövege elérhető a https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500033.tv oldalon).
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt., elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700011.tv ) alapján a következőket ajánljuk a figyelmébe.
A Vt. 12. § (1)-(2) bekezdése alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy gazdasági tevékenység keretében történő használatára. Ennek megfelelően a kizárólagos jog gyakorlásának azokra az esetekre kell korlátozódnia, amikor a megjelölés használata sérti vagy sértheti a védjegy funkcióit. A védjegyek legfontosabb funkciója az egyes áruk és szolgáltatások megkülönböztetése, valamint az áruk származásának és minőségének jelzése a fogyasztó számára. Amennyiben a használat nem veszélyezteti ezeket a funkciókat, a védjegyjogosult nem tilthatja meg a védjeggyel azonos megjelölés használatát.
A gazdasági tevékenység körén kívüli használat gyakori esete a művészeti alkotásokban történő használat, de hangsúlyozni kell, hogy minden esetben csak egyedi mérlegeléssel dönthető el, hogy az adott használat sérelmes lehet-e pl. egy védjegy jóhírére. A mérlegelést a jogvita esetén eljáró bíróságnak kell elvégeznie.
Minderre tekintettel a regény szövegében – a cselekmény részeként – történő megjelenítés nem minősül a védjegy gazdasági tevékenység keretében történő használatának, mivel ezzel a szerző nem a saját szolgáltatása, illetve terméke megjelölése céljából használja a védjegyeket, így az ilyen használat nagy valószínűséggel nem valósít meg jogsértést, feltéve, hogy nem sérelmes a védjegy jóhírére.
Amennyiben a regény forgalomba kerül, és az adott védjegy a könyv borítóján jól látható helyen szerepel (pl. a címben), előfordulhat, hogy a védjegy jogosultja fel fog lépni a jogosulatlan használat miatt. Ezt a jogosult azon áruk és szolgáltatások tekintetében teheti meg, amelyek a védjegy árujegyzékében szerepelnek (pl. nyomdai művek). Jóhírű védjegyek esetén (a Google pl. ilyennek minősülhet) bármely áruk és szolgáltatások tekintetében jogosult fellépni a védjegyjogosult.
Érdemes tehát a védjegyek jogosultjait tájékoztatni arról, ha a védjegyük megjelenítésre kerül pl. a regény címében, vagy más kiemelt módon. Az oltalom alatt álló védjegyek jogosultjainak személyéről az alábbi adatbázisban talál részletes információkat: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU
A valós közterületek elnevezései nem állnak védjegyoltalom alatt, így azokat szabadon megjelenítheti a regény szövegében.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2021.02.08)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal,
ha az egyesületünk szeretné az általa (művészeti vezető)létrehozott tánckoreográfiát levédetni, milyen módon teheti meg, illetve milyen feltételeknek kell megfelelni. Milyen anyagi vonzata van?
Köszönettel:
(2021.01.29) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt jelezzük, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 115/G §-ának c) pontja értelmében egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi válaszunk kizárólag tájékoztató jellegű, és a kérdéssel kapcsolatosan általános információkat tartalmaz (az Szt. hatályos szövege: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500033.TV).
A fentieket előrebocsátva a kérdésével kapcsolatban a következőket ajánljuk a figyelmébe.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.tv) 1. §-a alapján az egyéni, eredeti jelleggel rendelkező irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, beleértve pl. a táncjátékokat [Szjt. 1. § (2) bek. d) pont] a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellegük alapján részesülhetnek szerzői jogi védelemben .
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék [Szjt. 9. § (1) bek.]. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A szerző kizárólagos joga a műve felhasználásának [Szjt. 16-17. §], így különösen többszörözésének [Szjt. 18-19. §] és átdolgozásának [Szjt. 29. §] az engedélyezése. Felhasználási engedélyt a jogosultak írásba foglalt felhasználási szerződésben adhatnak [Szjt. 45. § (1) bekezdés], és ezen engedélyért főszabály szerint díjazás illeti meg őket [Szjt. 16. § (4) bekezdés].
Arra vonatkozóan, hogy az Ön által említett koreográfiák egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek-e, a fentiek alapján nem foglalhatunk állást.
Annak tisztázásában, hogy az adott esetben az érintett mű szerzői jogi védelem alatt áll-, állhat-e, a segítségére lehet szerzői jogban jártas szakember.
Továbbá figyelmébe ajánljuk a Hivatal mellett működő Szerzői Jogi Szakértő Testületet (SZJSZT), amely szerzői jogi ténykérdésekben magánmegkeresésére, peren kívül is adhat szakvéleményt. A szakértő testülettel kapcsolatos további információkat itt talál: https://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/szerzoi-jog/szerzoi-jogi-foosztaly/szerzoi-jogi-szakerto-testulet.
Végezetül - hangsúlyozva, hogy a szerzői művek „levédésére” a fentiek értelmében nincs mód, és szükség sem – engedje meg, hogy felhívjuk a figyelmét az önkéntes műnyilvántartás lehetőségére.
Az önkéntes műnyilvántartás jelentősége a szerzői jogi törvényben foglalt ún. szerzőségi vélelem okán bír jelentőséggel. Ennek lényege az, hogy a törvény [94/B. §-ának (1) bekezdése] szerint alapvetően „az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét ilyenként a művön a szokásos módon feltüntették”, de amennyiben a név feltüntetésére nem került sor, akkor azt kell az ellenkező bizonyítása hiányában a mű szerzőjének tekinteni, aki a művet a Hivatalnál vezetett közhiteles önkéntes műnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal igazolja.
A fentiek alapján a mű önkéntes műnyilvántartásba vételének célja nem a szerzői jogi oltalom keletkeztetése (az ugyanis automatikusan keletkezett), hanem egy bizonyítási eszköz létrehozása, amely annak igazolására szolgál, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg, hogy azt a szerző a magáénak elismerte.
Amennyiben a művet önkéntes műnyilvántartásba kívánja vetetni, a következőket ajánljuk a figyelmébe.
A nyilvántartásba vételt a Hivatal az önkéntes műnyilvántartás részletes szabályairól szóló 26/2010. (XII. 28.) KIM rendelet alapján végzi. A szolgáltatás részletes ismertetőjét áttekintheti honlapunkon a http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat/onkentes-munyilvantartas oldalon.
Az önkéntes műnyilvántartásba vétel díja 5000 Ft, és a szerző, vagy meghatalmazott képviselője járhat el az ügyben.
A szolgáltatás nem letéteményes, így a művet a Hivatal nem őrzi meg, hanem – a kérelem beérkezésének módjához igazodva – tanúsítvánnyal kiegészítve visszajuttatja a kérelmezőnek.
Személyes ügyintézésre a jelenlegi helyzetben nincs mód, ezért a postai vagy elektronikus utat tudjuk javasolni (postacímünk: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, 1438 Budapest, Pf. 415.).
Külön felhívjuk a figyelmét, hogy a kérelmet és a műpéldányt e-mailen nem tudjuk fogadni, elektronikus ügyintézés kizárólag honlapunk https://ugyintezes.sztnh.gov.hu/eBej2/app oldaláról indulva, az ott megadott módon és az ott elérhető formanyomtatvány használatával, ügyfélkapun keresztül lehetséges.
A kérelmen mindenképpen tüntesse fel az e-mail címét, hogy a szolgáltatási díj megfizetéséhez az ügyszámról mielőbb tájékoztathassuk, és ha egyéb probléma adódik, minél gyorsabban tisztázni tudjuk.
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további általános kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai – jelenleg elsősorban telefonon - szíves rendelkezésére állnak.
Jelezzük, hogy a szerzői jogban jártas ügyvédet többek között a https://ugyvedbroker.hu/címen találhat.
Üdvözlettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
(2021.02.03)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Lézergravírozással foglalkozó cég vagyunk. Érdeklődni szeretnék, hogy dalszövegből részletet gravírozhatunk- e termékeinkre?
Köszönöm
(2021.01.26) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szabadalmi törvény.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500033.tv oldalon).
E mellett jeleznünk kell, hogy a szerzői művek felhasználásával kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírósági útra tartozik, így a Hivatal túllépné a hatáskörét, ha ilyen természetű kérdésekben állást foglalna.
A fentieket előrebocsátva a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.; elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.TV) alapján a következőket ajánljuk a figyelmébe.
Az Szjt. értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg [Szjt. 1. § (1)és (3) bekezdés)]. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék [Szjt. 9. § (1) bekezdés)].
A szerzői jogok a szerző életében és a halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bekezdés)].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16. § (1) bek.].
Amennyiben a mű egyéni, eredeti jellegű (és feltehetően a dalszövegek többnyire ilyenek), és a szerző még él, vagy a halála óta még nem telt el 70 év, a felhasználás főszabályként a szerző engedélyével jogszerű – függetlenül attól, hogy a szerző neve fel van-e tüntetve.
Az Szjt. alapján néhány kivételes esetben ugyanakkor lehetőség van a művek felhasználására a szerző engedélye és díjfizetési kötelezettség nélkül is (úgynevezett szabad felhasználási esetek; Szjt. 33. §-a (1) bekezdése).
A szabad felhasználás körében a mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti [Szjt 34. §-a (1) bekezdés].
A szabad idézés feltétele, hogy az kizárólag a mű egy adott részletére vonatkozhat, teljes mű (pl. aforizma, szólás, frappáns szöveg, graffiti) átvételére az idézésre vonatkozó szabályok nem jogosítanak.
"Az idézés csak akkor jogszerű, ha van jogszerű idézési cél (gondolati kapcsolat) az idéző és az idézett mű között." (Szerzői Jogi Szakértő Testület SZJSZT-08/11 számú szakvéleménye).
Az előzőek értelmében ahhoz, hogy az idézés jogszerű legyen, feltétlenül szükséges, hogy műhöz kapcsolódjon, azaz önmagában az idézet egy táblán elhelyezve feltehetően nem elégíti ki ezt a követelményt.
Végezetül jelezzük, hogy a Szerzői Jogi Szakértő Testületet hivatkozott szakvéleménye számos további megállapítást tartalmaz az idézetekkel, illetve azok felhasználásával kapcsolatban, amelyek a segítségére lehetnek a szövegek felhasználhatóságának megítélésében.
Amennyiben továbbra is bizonytalan, hogy a tervezett felhasználás a szabad felhasználás körébe esik-e, a Szerzői Jogi Szakértői Testülettől erre vonatkozóan szakvéleményt kérhet. Az SZJSZT tevékenységéről, díjairól és elérhetőségéről a https://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/szerzoi-jog/szerzoi-jogi-foosztaly/szerzoi-jogi-szakerto-testulet internetes oldalon tájékozódhat.
Végezetül felhívjuk a figyelmét, hogy ha arra jutna, hogy az idézetek használata engedélyköteles és a szöveget nem az eredeti nyelven használja, a fordítótól is engedélyt kell kérnie a felhasználáshoz [Szjt. 4. § (2) bekezdés].
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálatunk munkatársai – jelenleg kizárólag telefonon és írásban - szíves rendelkezésére állnak, de felhívjuk a figyelmét, hogy tanács adása, és az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések megfogalmazása, képviselet ellátása bíróságok, hatóságok előtt) hivatásos képviselő feladata.
Ha jogi segítségre van szüksége, a szakterületen jártas ügyvédet többek között a https://ugyvedbroker.hu/ címen találhat.
Reméljük, a fentiek a segítségére lesznek a jogsértések elkerülésében.
Üdvözlettel
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
(2021.01.29)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözlöm! Abban kérem a tanácsát, hogy milyen módon lehetséges megjelenő könyvemben mesehősök, filmbeli hősök, ma élő magyar focista nevét említeni jogszerűen. Köszönöm
(2021.01.22) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szabadalmi törvény.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500033.tv oldalon).
E mellett jeleznünk kell, hogy a szerzői művek felhasználásával kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírósági útra tartozik, így a Hivatal túllépné a hatásköré, ha ilyen természetű kérdésekben állást foglalna.
A fentieket előrebocsátva a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.; elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.TV) alapján a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.
Az Szjt. értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg [Szjt. 1. § (1) bekezdés)]. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék [Szjt. 9. § (1) bekezdés)].A szerzői jogok a szerző életében és a halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bekezdés)].
Az Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése a szerző önálló vagyoni jogaként nevesíti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának jogát. Ez az ún. merchandising jog.
A merchandising lényege szerint az annak alapjául szolgáló jogosultságok az eredeti felhasználásuktól eltérő értelmet nyerve másodlagos felhasználásra kerülnek (például egy animációs film karakter, amely alapvetően filmalkotás céljára készült, megjelenik különböző használati eszközökön, reklám felületeken, stb.), jogi szabályozási alapja pedig e jellegzetes szereplők gazdasági értéke. Ezért az animációs figurák merchandising felhasználásához kizárólag a jogosult adhat engedélyt a szerzői jog védelmi idején belül.
Megemlítjük, hogy a szabad felhasználás keretében a mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki szabadon idézheti [Szjt. 34.§ (1) bekezdés].
A fentiek alapján a kérdésével kapcsolatban az alábbi támpontokat tudjuk adni.
Amennyiben a mese és filmbeli hősök nevét csupán felsorolásszerűen megemlíti a műben, feltehetően nem sért szerzői jogokat, de ebben az esetben is célszerű lábjegyzetben pontosan megjelölni a műveket, amelyekből a karakterek származnak.
Ha dialógusokat ad a figurák szájába, esetleg újra rajzolja a karaktert, a felhasználás már merchandising jogokat érinthet, amely esetben a felhasználáshoz már a szerző engedélye szükséges.
E két említett felhasználás között a nevek könyvben való szerepeltetésének számtalan módja lehet, amelyek szerzői jogi megítélése is esetenként eltérhet.
Ma élő focista nevének említése egy könyvben már nem szerzői jogi kérdés, inkább személyiségi jogokat érint, amely jogterület végképp kívül esik a Hivatal hatáskörén, de tájékoztató jelleggel megemlítjük, hogy a kérdésben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény lehet az irányadó. Mindazonáltal a véleményünk szerint célszerű egyeztetni az illetővel, mert ha pl. sérelmesnek érzi a nevének adott kontextusban való említését, jogi lépéseket tehet.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek bonyolítása jellemzően ügyvéd feladata. A szakterületen jártas ügyvédet többek között a https://ugyvedbroker.hu/ címen találhat.
Annak eldöntésében, hogy a figurák révén érintett szerzők engedélye nélkül kiadhatja-e a művet, a segítségére lehet a Szerzői Jogi Szakértői Testület (SZJSZT )is, amely szerzői jogi kérdésekben térítés ellenében szakvéleményt ad. Az SZJSZT tevékenységéről, díjairól, elérhetőségéről a https://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/szerzoi-jog/szerzoi-jogi-foosztaly/szerzoi-jogi-szakerto-testulet internetes oldalon tájékozódhat.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2021.01.28)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Érdeklődni szeretnék, hogy jogdíjmentes, régi angol nyelvű könyvek és novellák magyar fordításainak levédetésére van-e lehetőség? Ha igen, mi a teendő?
Kedves válaszukat előre is nagyon szépen köszönöm!
(2021.01.23) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal, vagy SZTNH) részére megküldött megkeresését. Válaszaink a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezésein alapulnak.
Megkeresésében „régi angol nyelvű novellák, regények” fordításának oltalmi lehetőségeiről érdeklődik.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. § (3) bekezdése alapján az egyéni, eredeti jelleggel rendelkező irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, így például novellák, regények a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellegük alapján részesülhetnek szerzői jogi védelemben [Szjt. 1. § (2) bekezdés h) és i) pont].
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerző kizárólagos joga a műve felhasználásának [Szjt. 16-17. §], így különösen többszörözésének [Szjt. 18-19. §] és átdolgozásának - ideértve annak fordítását is- [Szjt. 29. §] az engedélyezése. Felhasználási engedélyt a jogosultak írásba foglalt felhasználási szerződésben adhatnak [Szjt. 45. § (1) bekezdés], és ezen engedélyért főszabály szerint díjazás illeti meg őket [Szjt. 16. § (4) bekezdés].
Az előzőek értelmében:
• ha a fordítani kívánt irodalmi mű szerzőjének halála óta 70 év már eltelt, úgy a mű - szerzői jogi szempontból - szabadon felhasználható és átdolgozható, fordítható.
• ha a szerző még él, illetve a halála óta 70 év még nem telt el, és az irodalmi művet az egyéni, eredeti jellege alapján megilleti a védelem, a felhasználás főszabályként a szerző engedélyéhez kötött.
Amennyiben a magyar fordítás egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik, a fentieket a fordítóra/fordításra is alkalmazni kell, azaz szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és a fordító életében és a halálától számított hetven éven át fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
Ugyanakkor lehetőség van a szerzői művek önkéntes műnyilvántartásba vételére Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (a továbbiakban: Hivatal).
Az önkéntes műnyilvántartás jelentősége a szerzői jogi törvényben foglalt ún. szerzőségi vélelem okán bír jelentőséggel. Ennek lényege az, hogy „az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét ilyenként a művön a szokásos módon feltüntették.”, de amennyiben a név feltüntetésére nem kerül sor, akkor azt kell ellenkező bizonyítás hiányában a mű szerzőjének tekinteni, aki a művet a Hivatalnál vezetett közhiteles önkéntes műnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal igazolja [Szjt. 94/B. §-ának (1) bekezdése].
A fentiekből következik, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vételének célja nem a szerzői jogi oltalom keletkeztetése (az ugyanis automatikusan keletkezett), hanem egy bizonyítási eszköz létrehozása, amely annak igazolására szolgál, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg, hogy azt a szerző a magáénak elismerte.
A nyilvántartásba vételt a Hivatal az önkéntes műnyilvántartás részletes szabályairól szóló 26/2010. (XII. 28.) KIM rendelet alapján végzi. A szolgáltatás részletes ismertetőjét áttekintheti honlapunkon a http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat/onkentes-munyilvantartas oldalon.
Az önkéntes műnyilvántartásba vétel díja – kérelmenként – 5000 Ft, és a szerző, vagy meghatalmazott képviselője járhat el az ügyben.
A beadványnak tartalmaznia kell:
- a szabályszerűen kitöltött kérelmet,
- a mű eredeti vagy másolati példányát, kinyomtatva vagy elektronikus adathordozón, fontos, hogy beleférjen egy A/4-es méretű tasakba
- képviselet esetén a képviseleti meghatalmazást (teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva - pl. ha az irat nyomtatott, akkor két tanú aláírásával ellátva).
Az eljárás alapesetben személyesen a Hivatal ügyfélszolgálatán: 1054 Budapest, Akadémia u. 21. szám alatt intézhető. Jelenleg tekintettel a rendkívüli helyzetre személyes ügyintézésre bizonytalan ideig nincs lehetőség.
A műpéldány a kérelemmel postai úton (1438 Budapest, Pf. 415) is eljuttatható a Hivatalhoz. Ilyen esetben, miután a kérelem megérkezett hozzánk és iktattuk, felvesszük a kapcsolatot a bejelentővel, és tájékoztatjuk a díjfizetéssel kapcsolatos teendőkről (a díjat átutalással vagy csekken lehet majd megfizetni).
A tanúsítványt a díjfizetés után állítjuk ki, és azt a hozzáfűzött műpéldánnyal együtt postázzuk a bejelentőnek.
Amennyiben rendelkezik Ügyfélkapus azonosítóval, az önkéntes műnyilvántartásba vételt elektronikusan is tudja intézni, kizárólag honlapunk https://ugyintezes.sztnh.gov.hu/eBej2/app oldaláról indulva, az ott megadott módon és az ott elérhető formanyomtatvány használatával (a csatolható fájlok egyenkénti mérete a 150 MB-ot, a csatolt valamennyi melléklet együttes mérete a 300 MB-ot nem haladhatja meg). Elektronikus ügyintézés esetén az időbélyegzővel ellátott, kódolt fájlt (a műpéldányt) a rendszerünk azonnal visszaküldi, és azt rögtön le is kell tölteni, mert ha a böngészőből kilépett, erre már nem lesz módja. A díjfizetés után küldjük meg az ehhez tartozó tanúsítványt ügyfélkapus tárhelyére.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2021.01.26)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Jónapot kívánok, azzal a kérdéssel fordulok önökhöz hogy a fotbal logokat fel lehete használni saját kereskedelmi célokra?
(2021.01.04) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre kizárólag a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően hivatalunk használattal kapcsolatos jogi tanácsadást nem végezhet.
A fentieket előre bocsátva, futballcsapatok logóinak kereskedelmi célú felhasználásával kapcsolatban a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) alapján a következőkről tájékoztatjuk.
A gazdasági tevékenység körében használt megjelölések (pl. logók) jogi védelmére a védjegyoltalom szolgál.
A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ
- a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
- olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy
- a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét [Vt. 12. §-ának (1) és (2) bekezdése].
Az előzőeket összegezve, amennyiben az futballcsapat logója védjegyoltalom alatt áll, a felhasználása a jogtulajdonos engedélyével jogszerű.
Itt jelezzük, hogy a futballcsapatok logója, neve, jelvényei jellemzően védjegyoltalom alatt állnak.
A Magyarország területén hatályos védjegyek az alábbi elektronikus adatbázisokban kutathatók.
Az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU) adatbázis tartalmazza a - nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi - lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket.
A európai uniós védjegyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra, ezekről az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) adatbázisban lehet tájékozódni.
A Tmview (https://www.tmdn.org/tmview/welcome) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselet ellátására jogosult szabadalmi ügyvivők és ügyvivői irodák jegyzéke a http://www.szabadalmikamara.hu/ oldalon elérhető, a szakterületen jártas ügyvédet többek között a https://ugyvedbroker.hu/ugyved címen találhat.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat
(2021.01.21)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt címzett!
A profilképemet egy rajzfilm kitalált szereplőjéről szeretném beállítani. Hogyan lehetséges?
(2020.12.20) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Jogvédett figura profilképként való felhasználásával kapcsolatos érdeklődésére a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve az animációs figurákat is - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt./ http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066 ) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, azaz az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben (Szjt. 31.§.).
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető (Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése).
Ha változatlan formában jeleníti meg a figurát, akkor a figura többszörözését [Szjt. 18. és 19. §), ha megváltoztatott formában, akkor vélhetően az átdolgozását [Szjt. 29. §] valósítja meg.
Egy rajzfilm esetében főszabályként mindkét felhasználás a jogtulajdonos engedélyéhez kötött.
A tervezett felhasználáshoz feltehetően a szerzői jogi jogosult (szerző, jelen esetben feltehetőleg a filmelőállító vagy a filmforgalmazó) előzetes engedélye szükséges.
Ugyanakkor már nyilvánosságra jutott vizuális művek (képek, fotók, reprodukciók…) további, ú.n. másodlagos felhasználásához a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület (a továbbiakban: HUNGART, http://www.hungart.org/kapcsolat/) adhat engedélyt a közös jogkezelés körében, esetleg ilyen jellegű figurák többszörözése esetében is. Felhívjuk a figyelmet, hogy a HUNGART ugyanakkor átdolgozásra (Szjt. 29. §) nem adhat engedélyt.
Jelezzük továbbá, hogy a jellegzetes alakok, figurák, illetve azok nevei védjegyoltalom, továbbá a figurák kialakítása (dizájn) formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás kizárólag a lajstromban feltüntetett jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchPlus (https://oami.europa.eu/eSearch/) adatbázisokban kutathatók (utóbbi az EU-ra, azon belül Magyarországra is kiterjedő, regionális hatályú védjegyeket és formatervezési mintákat tartalmazza).
Szíves figyelmébe ajánljuk, hogy a TMview ( https://www.tmdn.org/tmview/welcome ) és a Designview (https://www.tmdn.org/tmdsview-web/welcome.html?lang=hu ) adatbázisokban - mint másodlagos adatforrásokban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei, illetve nemzeti formatervezési mintái egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.
Megjegyezve, hogy tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselők feladata, további kérdések esetén Ügyfélszolgálatunkon személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állunk.
(A hivatásos képviselet ellátására jogosult természetes és jogi személyek elérhetőségeit a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara /http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara /http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ) honlapján találja.)
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2021.01.20)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Címzett,
Milyen feltételekkel működik híres emberek, tudósok arcképének felhasználása grafikai elemekben?
(2020.12.08) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönjük megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a, hogy a szerzői művek felhasználásával kapcsolatos vitás kérdések alapvetően bírósági hatáskörbe tartoznak, így a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) ilyen jellegű kérdésekben állást nem foglalhat, és tanácsot sem adhat.
A fentieket előrebocsátva a kérdésével kapcsolatban az alábbiakat ajánljuk a figyelmébe.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. § (3) bekezdése alapján az egyéni, eredeti jelleggel rendelkező irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, így például fotók, festmények, grafikai alkotások a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellegük alapján részesülhetnek szerzői jogi védelemben [Szjt. 1. § (2) bekezdés h) és i) pont].
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerző kizárólagos joga a műve felhasználásának [Szjt. 16-17. §], így különösen többszörözésének [Szjt. 18-19. §] és átdolgozásának [Szjt. 29. §] az engedélyezése. Felhasználási engedélyt a jogosultak írásba foglalt felhasználási szerződésben adhatnak [Szjt. 45. § (1) bekezdés], és ezen engedélyért főszabály szerint díjazás illeti meg őket [Szjt. 16. § (4) bekezdés].
Az előzőek értelmében
• ha a tudós felhasználni kívánt képmását készítő szerző halála óta 70 év már eltelt, a kép/fotó - szerzői jogi szempontból - szabadon felhasználható és átdolgozható.
• ha a tudós felhasználni kívánt képmását készítő szerző még él, illetve a halála óta 70 év még nem telt el, és a képmást az egyéni, eredeti jellege alapján megilleti a védelem, a felhasználás főszabályként a szerző engedélyéhez kötött.
Tájékoztatásképpen megemlítjük, hogy az Szjt. értelmében már nyilvánosságra jutott vizuális művek (kép, fotó, reprodukció) esetében minden további, azaz ún. másodlagos felhasználás a közös jogkezelés körébe tartozik. Így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől (elérhetősége: https://www.artisjus.hu/) kell kérni, amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad.
Mivel azonban a HUNGART által adott engedély átdolgozásra nem jogosít, a jelzett felhasználásra – amely feltehetően átdolgozásnak minősül – engedélyt vélhetően csak a szerző, vagy jogutódja adhat.
Végezetül felhívjuk a figyelmét, hogy a felvetett kérdés a szerzői jogokon túl személyiségi jogokat is, ezen belül a képmáshoz fűződő, valamint a kegyeleti jogokat is érintheti.
Tájékoztatjuk, hogy e terület jogszabályi hátteret a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) adja, egyben jelezzük, hogy a kérdéskör kívül esik a Hivatal hatáskörén.
(A Ptk. 2:48. §-ának (1) bekezdése értelmében képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.
Az elhunytak emlékének megsértésével kapcsolatban a (Ptk.) 2:50. §-a tartalmaz rendelkezést, az úgynevezett kegyeleti jog formájában. A kegyeleti jog szerint „meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített.” )
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai – jelenleg elsősorban telefonon - szíves rendelkezésére állnak.
Amennyiben segítségre van szüksége jelezzük, hogy a szerzői jogban jártas ügyvédek többek között a https://ugyvedbroker.hu/címen találhatók.
Üdvözlettel
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
(2020.12.11)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Jó napot kívánok.Kézműveskedéssel szeretnék a közeljövőben foglalkoni,dekor -és motiváló táblákat szeretnék készíteni,és az lenne a kérdesem hogy felhasználhatom e jogsértés nélkül az interneten fellelhető idézeteket,inspiráló üzeneteket,frappáns szövegeket mellyeknek nincs feltüntetve a szerzője .Köszönöm válaszát.
(2020.11.19) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk a megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt jelezzük, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet. Így az alábbi tájékoztatás általánosságban ad támpontokat a kérdéssel kapcsolatban, és csak a kérdés magyarországi vonatkozásaira tér ki.
A fentieket előrebocsátva az alábbiakat ajánljuk a figyelmébe.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.; elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.TV) 1. §-ának (3) bekezdése alapján az egyéni, eredeti jelleggel rendelkező irodalmi, tudományos és művészeti alkotások a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellegük alapján részesülhetnek szerzői jogi védelemben [Szjt. 1. § (2) bekezdés a) pont].
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és a halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16. § (1) bek.].
A jelzett irodalmi alkotások között lehetnek olyanok, amelyek esetében a szerző még él, illetve a halála óta még nem telt el 70 év, de nem rendelkeznek a szerzői mű minőség megállapíthatóságához szükséges, szellemi tevékenységből fakadó egyéni-eredeti jelleggel. Ezek ebben az esetben sem szerzői jogi, sem egyéb védelem alatt nem állnak, így szabadon felhasználhatók ( Szerzői Jogi Szakértő Testületet SZJSZT-08/11 számú szakvéleménye, elérhetősége: file:///C:/Users/ENIK~1/AppData/Local/Temp/szjszt_szakv_2011_8.pdf ).
Amennyiben a mű szerzői jogi védelem alatt áll (és feltehetően az interneten fellelhető inspiráló, frappáns szövegek többnyire ilyenek), a felhasználás főszabályként a szerző engedélyével jogszerű – függetlenül attól, hogy a szerző neve fel van-e tüntetve.
Az Szjt. alapján néhány kivételes esetben ugyanakkor lehetőség van a művek felhasználására a szerző engedélye és díjfizetési kötelezettség nélkül is (úgynevezett szabad felhasználási esetek; Szjt. 33. §-a (1) bekezdése).
A szabad felhasználás körében a mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti [Szjt 34. §-a (1) bekezdés].
A szabad idézés feltétele, hogy az kizárólag a mű egy adott részletére vonatkozhat, teljes mű (pl. aforizma, szólás, frappáns szöveg, graffiti) átvételére az idézésre vonatkozó szabályok nem jogosítanak.
"Az idézés csak akkor jogszerű, ha van jogszerű idézési cél (gondolati kapcsolat) az idéző és az idézett mű között." (SZJSZT-08/11 számú szakvélemény).
Az előzőek értelmében ahhoz, hogy az idézés jogszerű legyen, feltétlenül szükséges, hogy műhöz kapcsolódjon, azaz önmagában az idézet egy táblán elhelyezve feltehetően nem elégíti ki ezt a követelményt.
Végezetül jelezzük, hogy a Szerzői Jogi Szakértő Testületet hivatkozott szakvéleménye számos további megállapítást tartalmaz az idézetekkel, illetve azok felhasználásával kapcsolatban, amelyek a segítségére lehetnek adott szövegek felhasználhatóságának megítélésében.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálatunk munkatársai – jelenleg kizárólag telefonon és írásban - szíves rendelkezésére állnak, de felhívjuk a figyelmét, hogy tanács adása hivatásos képviselő feladata.
Ha jogi segítségre van szüksége, a szakterületen jártas ügyvédet többek között a https://ugyvedbroker.hu/ címen találhat.
Reméljük, a fentiek a segítségére lesznek a jogsértések elkerülésében.
Üdvözlettel
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
(2020.11.24)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal! Japán animációk karkatereit szeretném megjelníteni termékeken (bögre, póló stb.) eladás céljából. Addig eljutottam, hogy a szerzővel kell fel venni a kapcsolatot, viszont nagyon sok esetben nem találtam elérhetőséget az egyes stúdioknak, vagy ha találtam is és írtam nekik többször is nem válaszóltak. Mit tudok tenni ilyen esetben? Van rá esetleg mód, hogy én egy nyilatkozatot teszek megfelelő szervek előtt miként én nem akarom jogtalanul használni a karkatert,de mivel nem tudok kapcsolatba lépni a tulajdonossal így még is elkezdem a termékeket gyártani és minden eladott termék után a bevételből félre teszek egy bizonyos összeget amit a tulajdonos részére biztosítok, amikor elő kerül.
(2020.11.22) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szabadalmi törvény.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500033.tv oldalon).
A fentieket előrebocsátva a következőket ajánljuk a figyelmébe.
A magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.; elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.TV) értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg.
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
Az Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése a szerző önálló vagyoni jogaként nevesíti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának jogát. Ez az ún. merchandising jog.
A merchandising lényege szerint az annak alapjául szolgáló jogosultságok az eredeti felhasználásuktól eltérő értelmet nyerve (például egy animációs film karakter, amely alapvetően filmalkotás céljára készült, megjelenik különböző használati eszközökön, pólókon, hirdetésben, számítógépes játékban stb.) másodlagos felhasználásra kerülnek, jogi szabályozási alapja pedig e jellegzetes szereplők gazdasági értéke. Ezért az animációs figurák jelzett felhasználásához kizárólag a jogosult adhat engedélyt a szerzői jog védelmi idején belül.
Említi, hogy a megpróbálta felvenni a karakterekhez kapcsolódó szerzői jogok jogosultjaival a kapcsolatot, de több esetben ez nem hozott sikert. Sajnos a tény, hogy a kapcsolatvétel eredménytelen volt nem írja felül a jogosult kizárólagos jogát a felhasználás engedélyezésére.
A Hivatal az árva mű felhasználásának részletes szabályairól szóló 138/2014. (IV. 30.) Korm. rendelettel összhangban olyan művek felhasználására, amelyek szerzője ismeretlen, illetve ismeretlen helyen tartózkodik, a megítélt jogdíj letétbe helyezése mellett engedélyt adhat, de a Hivatal ezen jogosultsága merchandising felhasználás engedélyezésére nem terjed ki.
Az előzőeket összegezve nincs mód arra, hogy a merchandising felhasználást – a jogosult engedélye híján – előzetes nyilatkozattal, jogdíj letétbe helyezésével vagy bármilyen más módon jogszerűvé tegye.
A szerzői jogok megsértése esetén a jogosult a jogsértővel szemben az Szjt. 94. §-a szerinti polgári jogi igényeket támaszthatja.
A fentiek alapján jogi védelem alatt álló karakterek előzetes engedély nélküli felhasználása nem tanácsos, ugyanis a jogkövetkezmények – beleértve azt az esetet is, amikor a jogtulajdonos egyáltalán nem járul hozzá a felhasználáshoz - kiszámíthatatlanok.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A szabadalmi ügyvivők és ügyvivői irodák jegyzéke a http://www.szabadalmikamara.hu/ oldalon elérhetők, a szakterületen jártas ügyvédet többek között a https://ugyvedbroker.hu/ ugyved címen találhat.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2020.11.23)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Kézműves vagyok, szeretném a logómat és a márkanevemet levédetni. Ezeket külön kell megtennem, vagy ha olyan logót tervezek, ami tartalmaz egy ábrát és a márkanevet is, akkor az ábra és a márkanév külön is védve lesz? Szeretném, ha a logóban szereplő ábra is védve lenne, vagyis más kézműves nem használhatná fel a saját terméke mintájaként.
Válaszukat köszönöm.
(2020.11.08) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt., elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700011.tv) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében védjegyoltalomban részesülhet minden megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól.
Egy védjegy bejelentésben egy megjelölés oltalmát lehet kérni, ami lehet egy név, szlogen, fantáziaszó, szám, logó, stb., illetve ezek bármilyen kombinációja (pl. ábrás megjelölés, amely ábrát és szöveget is tartalmaz).
A Vt. 12. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében a védjegyjogosult a kizárólagos használati jog alapján bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében a védjeggyel azonos, vagy azzal összetéveszthető megjelölést használ az árujegyzékben szereplő árukkal/szolgáltatásokkal azonos, vagy ahhoz hasonló áruk/szolgáltatások, jóhírű védjegyek esetében bármilyen áru/szolgáltatás vonatkozásában.
Az előzőek értelmében az oltalom a védjegyre a lajstromozott formájában terjed ki, így annak elemei vonatkozásában az oltalom fennállásával kapcsolatban általánosságban nem foglalható állás.
Iránymutatóként ugyanakkor megjegyezzük, hogy a védjegy hangsúlyos, jól azonosítható - a Vt. 1. §-ának (1) bekezdése szerinti követelményeknek megfelelő - elemeinek más által önmagában való használata – figyelemmel a Vt. 12. §-ának (1) és (2) bekezdésére – jogsértést valósíthat meg.
Jelezzük, hogy egy logó ugyanakkor akár szerzői jogi védelem alatt is állhat a szerzői jogról szóló1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.tv)
1. §-ának (2) bekezdése h) pontja alapján.
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik. Amennyiben a logót Ön tervezte, és az rendelkezik az egyéniség és eredetiség jegyeivel, a szerzői jogai kiterjednek rá. Enne alapján azzal szemben, aki a logóját az engedélye nélkül használja, akár szerzői jogok megsértése miatt is felléphet.
Reméljük, hogy a válaszunk a segítségére lesz.
Kiemelve, hogy iparjogvédelmi ügyekben szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) iparjogvédelmi területen jártas szakemberek feladata, további általános kérdések esetén Ügyfélszolgálatunk munkatársai - a pandémiás helyzetre tekintettel bizonytalan ideig kizárólag telefonon és írásban - szíves rendelkezésére állnak.
A szabadalmi ügyvivők és ügyvivői irodák jegyzéke a http://www.szabadalmikamara.hu/ oldalon érhető el, a szakterületen jártas ügyvédet többek között a https://ugyvedbroker.hu/ugyved címen találhat.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2020.11.12)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözlöm! Egy foci csapat szurkolói logóját terveztük meg , ami teljesen egyedi, ezt szeretném levédetni, hogy véletlenül se másolják , miként tehetem ezt meg? Válaszukat köszönöm.
(2020.10.31) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk a megkeresésüket, amellyel kapcsolatban az alábbiakat ajánljuk szíves figyelmükbe.
Az említett logó jogi védelmére a védjegyoltalom jöhet szóba.
A Magyarország területén hatályos védjegyek lajstromozását a Szellemi Tulajdon nemzeti Hivatalához (továbbiakban: Hivatal) benyújtott kérelemmel lehet elindítani.
A bejelentési kérelem (elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/urlapok-dijakoldalról) az alábbi módok valamelyikén juttatható el a Hivatalhoz:
- személyesen vagy kézbesítő útján történő átadással a Budapest, 1081 II. János Pál pápa tér 7. szám alatt ( tekintettel a rendkívüli helyzetre, a szokott rendtől eltérően személyes átvétel: hétfő-péntek: 10.00-12.00 óráig, automata érkeztető készüléken keresztül: minden nap 0-24 óráig), vagy
- postai úton, a beadványt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (1438 Budapest Pf.: 415) címezve, vagy
- faxon az 1 474-5534-es számon, vagy
- elektronikusan kizárólag a TMeFiling védjegy bejelentési rendszer útján ( https://uk-prod.sztnh.gov.hu/cas/login?service=https%3A%2F%2Fugyintezes.sztnh.gov.hu%2Fsp-ui-tmefiling%2Fj_spring_cas_security_check) az ott elérhető formanyomtatványon, az ott leírt módon.
A bejelentési kérelemben a Nizzai osztályozás (http://classifications.sztnh.gov.hu/nice/) szerint nevesíteni kell azokat a szolgáltatásokat, illetve árukat, amelyekkel kapcsolatban a védjegyet használni kívánják.
A tervezett áruk, illetve szolgáltatások helyes beosztályozásában a segítségükre lehet a TMclass alkalmazás (http://tmclass.tmdn.org/ec2/), amely a Nizzai osztályozás tételes listáin szereplőnél sokkal több áru és szolgáltatás pontos Nizzai osztályozás szerinti besorolását tartalmazza. (Segítségképpen megemlítjük, hogy a sporttal kapcsolatos tevékenységek jellemzően a 41. osztályba tartoznak.)
Az eljárási díj az árujegyzékben szereplő - Nizzai osztályozás szerint- osztályok számától függ. Egy áruosztály esetén a díj 60 000 Ft, de ha az árujegyzékben több áruosztály szerepel, a díj magasabb lesz. A díjakat a honlapunkon elérhető díjtáblázatban http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/dijtablazatijo2.pdftalálja.
A védjegy bejelentési díjat a bejelentés napját követő egy hónapon belül kell megfizetni az ügyszám (M20… kezdetű szám) feltüntetésével. Ehhez a bejelentést követően rövid időn belül értesítést kap.
A megjelölés oltalomképessége a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény által előírt lajstromozási eljárás során dől el. Ha az eljárás oltalommal zárul, annak hatálya - visszamenőlegesen, a bejelentés napjától számított - tíz évig tart. Az oltalom további tíz-tíz éves időtartamokra korlátlan alkalommal megújítható.
A lajstromozási eljárás lépéseit, részleteit a: http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalunkon tekinthetik át.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A szabadalmi ügyvivők és ügyvivői irodák jegyzéke a http://www.szabadalmikamara.hu/ oldalon található, a szakterületen jártas ügyvédet többek között a https://ugyvedbroker.hu/ugyvedcímen találhatnak.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2020.11.12)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal,
Művészeti felsőfokú tanulmányaim során rajzokat, terveket, modelleket, maketteket kell készítenem. Félévente legalább 30-40 biztosan készül különböző tantárgyakhoz. Hogyan tudom megakadályozni, hogy csoporttársaim ne másolják le az álalam leadott munkákat? Ha már lemásolta, hogy tudom bizonyítani, hogy az én munkám volt az eredeti, én talátam ki, én alkottam meg. Több napi / heti munkaórám van az alkotásaimban, melyeket az osztálytársaim lemásolnak, és beadják (akár kis módosítással, de egyértelműen látható, hogy hasonlítanak a munkák), mint a saját feladatukat...
(2020.11.06) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szabadalmi törvény.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500033.tv oldalon).
Fentieket előrebocsátva a szellemi alkotások védelmével kapcsolatosan a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.
A szellemi alkotások védelemét világszerte jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.
Az iparjogvédelem körében a különféle megoldásokhoz különböző oltalmi formák kapcsolódnak.
Az új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható műszaki megoldások jogi védelmére a szabadalmi oltalom jöhet szóba .
Valamely tárgy kialakítása, szerkezete vagy részeinek elrendezése ha új, feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazhatóa használatiminta-oltalommal védhető.
A termékek külső jellegzetességének – amelyet különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei eredményeznek – védelmére a formatervezésiminta-oltalom az alkalmas oltalmi forma.
Egy tudományos elmélet jogi védelmére a fenti oltalmi formák közül vélhetően egyik sem jöhet szóba, különösen, mivel a Szabadalmi törvény 1. §-ának (2) bekezdése a) pontja szerint nem minősül találmánynak különösen a tudományos elmélet és a matematikai módszer, így ezek nem védhetők szabadalommal.
A fentieken túl az iparjogvédelem körébe tartozik a védjegyoltalom.
A védjegyoltalom a gazdasági tevékenység körében használt megjelölések (nevek, logók, stb.) jogi védelmére szolgál. A védjegy nem védi a terméket/szolgáltatást (adott esetben az elméletet), amellyel kapcsolatban használják, de a védjegy jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki a védjeggyel azonos, vagy azzal összetéveszthető megjelölést használ a védjegy árujegyzékében szereplő, vagy azokhoz hasonló áruk/szolgáltatások vonatkozásában.
Az iparjogvédelem körében az oltalom kérelemre, egy hatósági engedélyezési eljárás eredményeképpen keletkezik.
A szerzői jogi védelem az egyéni, eredeti jelleggel rendelkező irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt., elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.tv) alapján. A védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik, azaz a jogi védelem keletkezésének nem feltétele, hogy a művet bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék.
A szerzői jog a formába öntött művet védi, valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így tudományos elmélet sem [Szjt.1.§ (6) bekezdés].
Mindez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy ha valaki a tudományos elméletet ismertető tanulmányt felhasználja, pl. lemásolja, szerzői jogokat sérthet, de a tanulmányban ismertetett elgondolás megvalósítása nem ütközik szerzői jogokba.
A kérdésével kapcsolatban megemlítenénk még az önkéntes műnyilvántartás szolgáltatásunkat (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html).
Az önkéntes műnyilvántartás jelentősége a szerzői jogi törvényben foglalt ún. szerzőségi vélelem okán bír jelentőséggel. Ennek lényege az, hogy a törvény [94/B. §-ának (1) bekezdése] szerint alapvetően „az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét ilyenként a művön a szokásos módon feltüntették”, de amennyiben a név feltüntetésére nem kerül sor, akkor azt kell esetleges ellenkező bizonyítás hiányában a mű szerzőjének tekinteni, aki a művet a Hivatalnál vezetett közhiteles önkéntes műnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal igazolja.
A fentiekből következik, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vételének célja nem a szerzői jogi oltalom keletkeztetése (az ugyanis automatikusan keletkezett), hanem egy bizonyítási eszköz létrehozása, amely annak igazolására szolgál, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg hogy azt a szerző a magáénak elismerte.
Reméljük, hogy a fentiek hasznosnak találja.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2020.11.12)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözlöm!
Olyan kérdésem lenne, hogy a kiadásra készülő könyvem mellé olyan igény is érkezett, hogy a karaktereit pólókon is szívesen látnák. Meg is terveztük a póló design-ját, viszont az érdekelne, hogy szükséges e a levédése? A pólón a logóm is szerepel. Ha van lehetőség a levédésére, akkor mi a teendő? Nem csak egy mintáról lenne szó.
Köszönöm a válaszukat.
(2020.10.30) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500033.tv oldalon).
A fentieket előrebocsátva a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
A rövid ismertetésében saját irodalmi mű illusztrálásához kapcsolódó karakterekről ír, amelyek pólókon történő felhasználásuk jogi védelméről érdeklődik.
Az, hogy milyen jogi védelem célszerű az adott esetben, függ attól, hogy mi maga a használni kívánt szellemi alkotás, azt milyen területen, milyen volumenben kívánják használni, kik a lehetséges versenytársak, mennyire kell tartani a jogsértésektől, és függhet még számtalan más körülménytől, így általánosságban a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése]. A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével, a törvény erejénél fogva keletkezik, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16.§ (1) bekezdés].
Az említett grafikai alkotásokra a szerzői jogi védelem vélhetően automatikusan kiterjed, de e mellett nincs kizárva, hogy egyéb jogi védelem alatt is álljanak.
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például a filmekben, animációs filmekben, irodalmi művek illusztrációiban megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek kereskedelmi hasznosítása a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez van kötve.
Továbbá lehetőség van a szerzői művek önkéntes műnyilvántartásba vételére a Hivatalnál.
Az önkéntes műnyilvántartás jelentősége a szerzői jogi törvényben foglalt ún. szerzőségi vélelem okán bír jelentőséggel. Ennek lényege az, hogy a törvény [94/B. §-ának (1) bekezdése] szerint alapvetően „az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét ilyenként a művön a szokásos módon feltüntették”, de amennyiben a név feltüntetésére nem kerül sor, akkor azt kell esetleges ellenkező bizonyítás hiányában a mű szerzőjének tekinteni, aki a művet a Hivatalnál vezetett közhiteles önkéntes műnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal igazolja.
A fentiekből következik, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vételének célja nem a szerzői jogi oltalom keletkeztetése (az ugyanis automatikusan keletkezett), hanem egy bizonyítási eszköz létrehozása, amely annak igazolására szolgál, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg hogy azt a szerző a magáénak elismerte.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket. Egy bírósági jogvita esetén – bizonyítási eszközként – a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően azt önkéntes műnyilvántartásba vetette.
Az ipari és kézműipari termékek egészének vagy részének megjelenése - amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei, különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei eredményeznek – formatervezésiminta-oltalom tárgyát képezheti.
A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (Fmtv.) értelmében a mintaoltalom terjedelmét a termék egészének vagy részének megjelenését befolyásoló, a mintaoltalmi lajstromban elhelyezett fényképből, rajzból vagy más grafikai ábrázolásból megállapítható külső jellegzetességek határozzák meg. A mintaoltalom kiterjed mindazokra a mintákra, amelyek a tájékozott használóra nem tesznek eltérő összbenyomást [Fmtv. 20. § (1) – (2) bekezdés].
A formatervezésiminta-oltalom esetében az oltalom külön kérelemre, egy hatósági engedélyezési eljárás eredményeképpen keletkezik, azaz a szerzői jogtól eltérően regisztrált jog, ami adott esetben a jogérvényesítést megkönnyítheti.
A szerzői jogi védelem, illetve a formatervezésiminta-oltalom egymástól függetlenül, párhuzamosan is fennállhatnak egy pólóra helyezett grafikai alkotás esetében.
A pólón szereplő logójával kapcsolatosan szóba jöhet a védjegyoltalom, amely a gazdasági tevékenység körében használt megkülönböztető megjelölések (logók, nevek, szlogenek, stb.) jogi védelmére szolgáló oltalmi forma.
A megjelölés oltalomképessége a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény által előírt lajstromozási eljárás során dől el (a lajstromozási eljárás részleteit honlapunk http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalán tekinthetők át).
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jeleznünk kell, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara
A szabadalmi ügyvivők és ügyvivői irodák jegyzéke a http://www.szabadalmikamara.hu/ oldalon találhatók, a szakterületen jártas ügyvédet többek között a https://ugyvedbroker.hu/ugyved címen találhat
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2020.11.09)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Csillagok Háborúja témájú múzeumi kiállítás során a filmből átvett részletek vetítése, és a film zenéjéből történő részletek lejátszása a kiállítás során szabad felhasználás esetkörébe tartozik-e? Amennyiben nem, tudnak-e arról tájékoztatást adni, hogy ki az illetékes, aki kifejezetten a Csillagok Háborúja (Star Wars) kapcsán a szerzői jogok felhasználásáról tájékoztatást tud adni?
Válaszukat előre is köszönöm.
(2020.10.14) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) részére megküldött megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Hivatal hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet.
A fentieket előrebocsátva, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.), illetve a magyar joggyakorlat alapján az alábbiakat ajánljuk a figyelmébe.
Függetlenül attól, hogy az Szjt. megnevezi-e, szerzői jogi védelem alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül az Szjt. 1. §-a (2) bekezdésének g) pontja alapján a filmalkotás és más audiovizuális mű (a továbbiakban együtt: filmalkotás). A szerzői jog a szerzői életében és halálától számított hetven éven át áll fenn [Szjt. 31. § (1) – védelmi idő]. A védelmi idő lejárta után az érintett szerző műve közkincsnek minősül, így azt bárki szabadon – díjfizetés nélkül – felhasználhatja. Az Szjt. 16. §-ának (4) bekezdése alapján a szerzőnek kizárólagos joga van az Szjt. 17. §-ában felsorolt felhasználási módok szerint felhasználni a művét, és szintén kizárólagos joga van arra, hogy az ilyen felhasználásokra másnak (felhasználási szerződésben) engedélyt adjon.
A szerző kizárólagos joga, hogy a művét nyilvánosan előadja, és hogy másnak erre engedélyt adjon. Az Szjt. általános meghatározása alapján előadás a mű érzékelhetővé tétele jelenlévők számára [Szjt. 24. § (1)]. A törvény példálózó felsorolást tartalmaz a felhasználás értelmezésének megkönnyítése érdekében. Így előadás különösen a mű érzékelhetővé tétele bármilyen műszaki eszközzel vagy módszerrel, így például a filmalkotás vetítése, a közönséghez közvetített vagy (műpéldányon) terjesztett mű hangszóróval való megszólaltatása, illetve képernyőn való megjelenítése [Szjt. 24. § (2)]. Nyilvános az előadás, ha az a nyilvánosság számára hozzáférhető helyen vagy bármely más helyen történik, ahol a felhasználó családján és annak társasági, ismerősi körén kívüli személyek gyűlnek vagy gyűlhetnek össze [Szjt. 24. § (3)].
A fentiekre tekintettel a megkeresése tárgyával kapcsolatban, a rendelkezésünkre bocsátott információk alapján az alábbi, általános tájékoztatást tudjuk adni:
A filmrészletek Ön által jelzett nyilvános vetítése, és a film zenéiből részletek lejátszása a fent jelzett nyilvános előadás körébe esik, és e jog tekintetében nincsen jelen esetben alkalmazható szabad felhasználási esetkör, így az Ön által tervezett felhasználás engedélyköteles felhasználásnak fog minősülni, függetlenül attól, hogy a tervezett felhasználás haszonszerzési célú vagy sem. A felhasználási engedélyt az Szjt. szabályai alapján írásbeli felhasználási szerződés keretein belül adhatja meg a szerző a felhasználó számára. A szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg.
A filmrészletek felhasználása esetében a jogosult adhat engedélyt nyilvános előadás keretében felhasználásra. Nyilvánosan elérhető források szerint a Walt Disney vásárolta meg 2012-ben a Lucasfilm egészét, beleértve a Csillagok háborúja univerzum jogait is, így jelenleg a Walt Disney cég tekinthető e jogok jogosultjának. A cég online ügyfélszolgálatának elérhetősége a jogok és az engedélyezés kapcsán az alábbi: https://support.disney.com/hc/hu/sections/115001568466-Jogok-%C3%A9s-licencel%C3%A9s.
A filmalkotásba foglalt zeneművek ettől eltérő engedélyezés alá esnek. Az Szjt. 25. §-ának (1) bekezdése alapján a zeneművek nyilvános előadásának engedélyezését Magyarországon a zeneszerzők közös jogkezelésben végzik, ezért az érintett közös jogkezelő szervezetek engedélyének megszerzése szükséges a zenei részletek jogszerű felhasználáshoz. A filmzene nyilvános előadása kiterjesztett közös jogkezelésbe tartozik – azaz megbízás nélkül is minden szerző e jogát az érintett közös jogkezelő szervezet kezeli –, így erre a felhasználásra engedélyt az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület ad, kivéve, ha a szerző kilépési jogával élt. Ezutóbbi esetben a szerző, illetve jogutódja maga kezeli a jogokat egyénileg és tőle kérhető engedély. A jogok kezelése kapcsán érdeklődjön bizalommal az Artisjusnál: https://www.artisjus.hu/felhasznaloknak/koncert-rendezveny/.
A tervezett kiállítás jellegét figyelembe véve, feltehetően nem csupán az említett film, illetve zenei részletek kerülnek felhasználásra, hanem adott esetben megjelenhetnek a Csillagok Háborúja filmekből származó képek, és jól ismert fiktív karakterek (Csubakka, R2D2, stb.) is, amelyek felhasználásához az Szjt. 16.§ (3) bekezdése alapján szintén a szerző engedélye szükséges. Ebben a tekintetben közös jogkezelés nincsen, így a Walt Disney fent jelzett elérhetőségén kellene érdeklődni a felhasználásról.
Emellett a jellegzetes Star Wars lógó, és egyes karakterek védjegyoltalom alatt is állnak. A védjegyoltalom alapján a jogosult – a szerzői joghoz hasonlóan – felléphet azzal szemben, aki a védjegyet az árujegyzékben szereplő, vagy ahhoz hasonló áru, illetve szolgáltatás vonatkozásában felhasználja.
A Csillagok Háborúja c. filmeposzhoz kapcsolódó, Magyarországon hatályos védjegyek a TMView adatbázisban (https://www.tmdn.org/tmview/#/tmview megtalálhatók. Itt is kiemelendő, hogy a Lucafilmet egy az egyben felvásárolta a Walt Disney, így az engedélyezés a Walt Disney cégen keresztül lehetséges, maga a hivatalos starwars.com weboldal is oda irányít jogosítás esetében.
Reméljük, hogy a fenti információ a segítségére lesz.
Üdvözlettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2020.11.05)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözlöm!
Szakmai oktatáshoz szeretnénk felhasználni szakkönyveket,némelyik 1979-ben íródott.
Hol tudom megnézni, hogy használhatom e oktatáshoz,kifotózással?Továbbíthatom-e az adott részt,ami az oktatáshoz kapcsolódik?Meddig élnek a jogok és ha a szerző már nem él az örökösre automatikusan rászáll a jogvédettség vagy kérvényezni kell?Az örökösön kívűl más is kérvényezheti e jogvédettséget?
(2020.10.11) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) részére megküldött megkeresését. Válaszaink a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., a hatályos szöveg elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.tv) rendelkezésein alapulnak.
Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Hivatal hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet. Az alábbi tájékoztatás az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Megkeresésével összefüggésben tájékoztatjuk, hogy az Szjt. 1. § (3) bekezdése alapján az egyes művek, így például az irodalmi művek, szövegek – így egy szakkönyv is – a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellegük alapján részesülhetnek szerzői jogi oltalomban [Szjt. 1. § (2) bekezdés a) pont]. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll, anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.]. A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megillető vagyoni jogok halála után az általa végrendeletben megjelölt személyre vagy ennek hiányában a törvényes öröklés rendje szerinti örökösére szállnak. E jogok ugyanúgy a hagyaték részét képezik, mint a szerző vagyontárgyai, így az örököst automatikusan megilletik a hagyatékátadó végzés alapján, kérvényezés nem szükséges. Ezt jelzi az Szjt. 9. §-ának (4) bekezdésen is:„A vagyoni jogok örökölhetők, róluk halál esetére rendelkezni lehet.” Mindezek alapján, ha a könyv szerzője már nincs életben, örökösét akkor is jogdíj illeti a felhasználás esetében, hiszen 1979 óta még nem telt el 70 év, és a szerző akkor még életben volt. A szerzőket megilleti a személyhez fűződő és vagyoni jogok összessége, vagyis a szerző kizárólagos joga műve felhasználása (Szjt. 16-17. §), így különösen többszörözésének, terjesztésének (Szjt. 18-19.; 23. §-ai), nyilvánosság számára lehívásra hozzáférhetővé tételének (Szjt. 26.§ (8) bek.) vagy átdolgozásának (Szjt. 29. §) engedélyezése. Felhasználási engedélyt a jogosultak írásba foglalt felhasználási szerződésben adhatnak [Szjt. 45. § (1) bekezdés], és ezen engedélyért főszabály szerint díjazás illeti meg [Szjt. 16. § (4) bekezdés].
Abban az esetben nem szükséges a szerző engedélyének kikérése és a részére történő díjfizetés, ha a felhasználás maradéktalanul megfelel valamely szabad felhasználási mód követelményeinek (Szjt. 33. §, 34-41. §). Egyes módok bármikor alkalmazhatóak, míg mások kifejezetten csak az oktatás körében érvényesülnek. Ez utóbbi felhasználásokat kizárólag a 33.§ (4) bekezdésével összhangban lehet igénybe venni: „…az iskolai oktatás célját szolgálja a felhasználás, ha az az óvodai nevelésben, az általános iskolai, középfokú iskolai oktatásban, szakképző intézményben folyó szakmai oktatásban, az alapfokú művészeti iskolai oktatásban vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőfokú oktatásban a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelelően valósul meg.”
Az Szjt. 34. §-ának (1) bekezdése alapján a mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti. Amennyiben nagyobb terjedelmű részletet kíván átvenni és a felhasználás célja oktatási szemléltetés vagy tudományos kutatás, az átvétel szabályait kell alkalmazni, melyeket ugyanezen § (2) bekezdése tartalmaz: „Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű, film részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű, továbbá képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint fotóművészeti alkotás szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen." Átvételnek minősül tehát a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja, továbbá átvétel esetén kizárt az üzleti célú felhasználás. Az átvétel esetében emellett megengedett az „iskolai oktatás céljából [33. § (4) bek.] az iskolai oktatás helyszínén történő digitális formában, elektronikus eszközön történő felhasználása, illetve biztonságos elektronikus hálózaton keresztül történő nyilvánossághoz közvetítése az átvevő műnek” (Szjt. 34.§ (3) b) pont). A biztonságos elektronikus hálózat „az olyan műszaki megoldás, amely megakadályozza a lehívásra hozzáférhetővé tett műnek az iskolai oktatást végző és igénybe vevő személyek körén kívülre irányuló közvetítését” (Szjt. 33/A.§).
Az Szjt. 35. § (5) bekezdése azt teszi lehetővé, hogy könyvként kiadott mű egyes részei, valamint újság- és folyóiratcikkek az iskolai oktatás céljára egy-egy iskolai osztály létszámának megfelelő, illetve a köz- és felsőoktatási vizsgákhoz szükséges példányszámban többszörözhetők: „Könyvként kiadott mű egyes részei, valamint újság- és folyóiratcikkek az iskolai oktatás céljára egy-egy csoport vagy iskolai osztály létszámának megfelelő, valamint a köznevelés, a szakképzés, illetve a felsőoktatás keretében szervezett vizsgákhoz szükséges példányszámban többszörözhetők, az érintett tanulók, hallgatók részére terjeszthetők és az oktatási intézmény biztonságos elektronikus hálózatán keresztül szemléltetés érdekében számukra lehívásra hozzáférhetővé tehetők. Ez egy meglehetősen szűk felhasználás, csak az oktatás során és a vizsgákhoz használt anyagok esetében a tanulók létszámával egyező példány felhasználására jogosít offline és online oktatási környezetben egyaránt, amennyiben az utóbbi biztonságos elektronikus hálózaton történik.
Összefoglalva a fentieket, a megkeresése tárgyát képező felhasználás a fentiek alapján oktatási célú szabad felhasználásnak minősülhet, amennyiben a felhasználás megfelel az idézés, az átvétel vagy a 35.§ (5) bekezdés rendelkezéseinek, és az oktatási tevékenység megfelel a 33.§ (4) bekezdésében írtaknak az intézmény típusa (óvodai, általános iskolai, középfokú iskolai oktatás, szakképző intézményben szakmai oktatás, alapfokú művészeti iskolai oktatás, felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőfokú oktatás) és a felhasználás módja (tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelelően) tekintetében egyaránt. Amennyiben a feltételeknek nem felel meg a felhasználás, akkor a szerzői jogi jogosult engedélye szükséges a felhasználáshoz.
Reméljük, hogy a fenti információkat hasznosnak találja.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2020.10.20)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözlöm,
Webshopon árulok egyedi ajándéktárgyakat, egy konkurens cég elkezdte lopni a termékeimet. Nem a konkrét fizikai termékeket, hanem a terveket, szabásmintákat, de ugye ezek egyedi minták, amiket én terveztem, ezért elég könnyű észrevenni az ilyen lopásokat.
Több tucat termékem képét lopták el, rátettek egy vízjelet, azt gondolván, hogy ettől ez már az ő termékükké válik.
Én a nálam lévő forrásfájlokkal tudom bizonyítani, hogy a termékeket
design-ját én készítettem, de ugye ezt egy ügyes grafikus könnyedén le
tudja másolni.
Van-e erre valamilyen eljárás, amivel lehet védekezni? Érvényesek-e a szerzői jogok az általam így létrehozott termékekre?
Esetleg hivatalos útra terelve a dolgot tisztességtelen üzleti tevékenységnek is tekinthetik az ügyet a hatóság?
Nem célom a pereskedés, ugyanakkor el szeretném érni, hogy a cég levegye a termékeimet az oldaláról.
Előre is köszönöm válaszukat.
(2020.10.01) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt jelezzük, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 115/G §-ának c) pontja értelmében egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi válaszunk kizárólag tájékoztató jellegű, és a kérdéssel kapcsolatosan általános információkat tartalmaz (az Szt. hatályos szövege: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500033.TV).
A fentieket előrebocsátva a kérdésével kapcsolatban a következőket ajánljuk a figyelmébe.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.tv) 1. §-a alapján az egyéni, eredeti jelleggel rendelkező irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve az iparművészeti, ipari tervezőművészeti alkotásokat - a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellegük alapján részesülhetnek szerzői jogi védelemben .
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A szerző kizárólagos joga a műve felhasználásának [Szjt. 16-17. §], így különösen többszörözésének [Szjt. 18-19. §], terjesztésének [Szjt. 23. §] és átdolgozásának [Szjt. 29. §] az engedélyezése. Felhasználási engedélyt a jogosultak írásba foglalt felhasználási szerződésben adhatnak [Szjt. 45. § (1) bekezdés], és ezen engedélyért főszabály szerint díjazás illeti meg őket [Szjt. 16. § (4) bekezdés].
Arra vonatkozóan, hogy az Ön által készített ajándéktárgyak/szabásminták egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek-e, a fentiek alapján nem foglalhatunk állást.
A fentieken túl engedje meg, hogy felhívjuk a figyelmét a formatervezésiminta-oltalomra, amely az új és egyéni jellegű formatervezési minták jogi védelmére szolgál a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (Fmtv., elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0100048.tv) alapján.
Az Fmtv. 1. §-ának (2) bekezdése értelmében mintának minősül valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei - eredményeznek.
A formatervezésiminta-oltalom a szerzői jogi védelemmel ellentétben nem automatikusan, hanem kérelemre, az Fmtv. alapján folytatott vizsgálati eljárás eredményeképpen keletkezik.
A mintaoltalom kiterjed mindazokra a mintákra, amelyek a tájékozott használóra nem tesznek eltérő összbenyomást [Fmtv. 20. §-ának (2) bekezdése].
Itt jelezzük, hogy azon minták esetében, amelyeket több mint egy éve hozott nyilvánosságra, az Fmtv. 4. §-ának (3) bekezdése b) pontja értelmében már nem keletkezhet oltalom, mert a Hivatal a kérelmet az újdonság hiányában el fogja utasítani.
Végezetül felhívjuk a figyelmét, hogy a szerzői jogok, illetve a formatervezési minták megsértésével kapcsolatos vitás kérdések (bitorlási perek) rendezése bírósági útra tartozik.
A formatervezésiminta-oltalmat elsősorban azért említettük meg a válaszunkban, mert egy megadott minta esetén jogvita során nem kérdéses, hogy a minta jogi védelem alatt áll, és a bíróságnak "csak" azt kell vizsgálnia, hogy jogsértés történt-e. A szerzői jogok megsértésével kapcsolatos perek esetében ugyanakkor először azt kell tisztázni, hogy a mű rendelkezik-e az egyéniség és eredetiség jegyeivel, amelyek alapján megilleti a jogi védelem, és csak ezt követően vizsgálja a bíróság, hogy történt-e jogsértés, ha a szakértői vélemény alapján a jogi védelem fennáll.
Ezért egy formatervezésiminta-oltalom megsértése miatt indult eljárás általában gyorsabb és egyszerűbb, mit a szerzői jogok megsértése miatt indított peré.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai – jelenleg elsősorban telefonon – szíves rendelkezésére állnak.
Végül jelezzük, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselet ellátására jogosult szabadalmi ügyvivők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/található, illetve a szakterületen jártas ügyvédek az https://ugyvedbroker.hu/oldalon kereshetők.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
(2020.10.07)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SzTNH!
Azzal a problémával fordulnék Önökhöz,hogy alvállalkozóként több berendezési tárgyat/bútort készítettem egy ismerősöm megbízásából. Ezen tárgyak tervezése/kivitelezése nagyrészt az én feladatom volt. A későbbiekben a kifizetések akadozása,elmaradása miatt megszüntettük az együttműködést. A kérdésem az lenne,hogy az ezidő alatt készült termékekről készített fotókat felhasználhatom-e a saját weboldalamon referenciamunkaként?
Válaszukat előre is köszönöm!
(2020.09.28) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (továbbiakban: Hivatal) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 115/G §-ának c) pontja szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a kérdéssel kapcsolatosan általánosságban ad útmutatást (az Szt. hatályos szövege: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500033.TV).
A fentieket előrebocsátva a következőket ajánljuk a figyelmébe.
A megrendelővel kötött vállalkozási szerződés rendelkezései alapján lehetne megítélni, hogy melyik félnek milyen jogai vannak az elkészült művekkel kapcsolatban.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (Ptk.) vannak erre vonatkozó szabályok, de ezektől a szerződésben egyrészt eltérhettek, másrészt - ahogy írja - lehet, hogy nem is ment teljesedésbe a szerződés.
Az előzőek alapján konkrét választ arra a kérdésre, hogy az adott esetben a termékekről készített fotókat felhasználhatja-e a saját weboldalán referenciamunkaként, csak az egész jogviszony vizsgálata alapján lehetne adni, amit a Hivatal a fentiek értelmében nem vállalhat.
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai – jelenleg elsősorban telefonon - szíves rendelkezésére állnak.
A szakterületen jártas ügyvédek az https://ugyvedbroker.hu/oldalon kereshetők.
Üdvözlettel
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
(2020.10.07)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Ügyintéző! Disney karaktereket szeretnék kisméretben megfesteni körmökre, díszítő tippekre és online tanfolyamon értékesíteni a technikát. Lehetséges ez vagy kell hozzá engedélyt kérni? Köszönöm!
(2020.08.30) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal, vagy SZTNH) részére megküldött megkeresését. Válaszaink a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.), 2016. évi XCIII. törvény (Kjkt.), illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.
Ezúton tájékoztatjuk, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Függetlenül attól, hogy az Szjt. megnevezi-e, szerzői jogi védelem alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Megkeresésével összefüggésben tájékoztatjuk, hogy az Szjt. 1. § (3) bekezdése alapján szerzői jogi oltalomban részesülnek az egyes művek a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben. [Szjt. 31. § (1)].
A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok - a személyhez fűződő és a vagyoni jogok – összessége az Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése szerint. A szerző személyhez fűződő jogai (Szjt. II. fejezet) közé tartozik a mű nyilvánosságra hozatalához való jog, a névfeltüntetés joga, illetve a mű egységének védelme, a szerzőt megillető vagyoni jogokhoz kapcsolódó egyes felhasználási módokat pedig az Szjt. 17. §-a sorolja fel. Ilyen felhasználási mód többek között a mű többszörözésének a joga [Szjt. 18. §], az átdolgozás joga [Szjt. 29. §], valamint külön rendelkezés alapján a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga [Szjt. 16. § (3)]. Az Szjt. 16. §-ának (4) bekezdése alapján a szerzőnek kizárólagos joga van az Szjt. 17. §-ában felsoroltak felhasználási módok szerint felhasználni a művét, és szintén kizárólagos joga van arra, hogy az ilyen felhasználásokra másnak (felhasználási szerződésben) engedélyt adjon. Az Szjt. 42. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg.
A szerzői jog háttérjoga a polgári jog, a szerzői jogi törvényben nem szabályozott kérdésekben a mindenkori Polgári Törvénykönyv előírásai irányadók (Szjt. 3. §), így a felmerülő jogviták rendezése bírósági útra tartozik.
Az Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése a szerző önálló vagyoni jogaként nevesíti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának jogát. Minden filmfigura, amelyet az átlagember megismer és ahhoz a forráshoz társít, amiben megjelent (így pl. Szimbát az Oroszlánkirály Disney filmhez), jellegzetes és egyedi alaknak minősül, mivel a szerző saját alkotása, amelyet képesek a nézők egyedileg beazonosítani, mint az ő munkája. Ez az ún. merchandising jog, amely a szerző önálló vagyoni jogát képezi. A merchandising lényege szerint az annak alapjául szolgáló jogosultságok az eredeti felhasználásuktól eltérő értelmet nyerve (például egy rajzfilm karakter, amely alapvetően filmalkotás céljára készült, megjelenik pólókon, hirdetésben, számítógépes játékban stb.) másodlagos felhasználásra kerülnek, jogi szabályozási alapja pedig e jellegzetes szereplők gazdasági értéke, és ezért minden felhasználásuk kizárólagos engedélyezése a jogosultat illeti a szerzői jog védelmi idején belül. Ez az időszak a szerző halálától számított 70 év Magyarországon és az EU többi államában, de amennyiben az USA-ban készült alkotásokról van szó, a szabályozás 1998-as változása okán egyes karakterek esetében hosszabb lehet.
Mindezek alapján a figura jogaival rendelkező jogosulttól szükséges megszerezni a felhasználási engedélyt. A jogosult megtalálása bonyolultabb kutatást igényelhet, mivel a filmalkotások többszerzős művek. Amerikai filmalkotások esetében többnyire a filmstúdió szerzi meg a merchandising jogokat és így tőle vagy az őt Magyarországon képviselő szervezettől szükséges engedélyt kérni. A hazai bírósági gyakorlat(1) szerint a megfilmesítési szerződés alapján(2) a filmelőállító nem szerez jogosultságot arra, hogy a filmben felhasznált művet önálló nyereségforrásként hasznosítsa. Erre csak a szerzőkkel kötött külön megállapodás alapján van lehetőség(3). Vagyis abban az esetben, ha a műben szereplő jellegzetes alak másodlagos felhasználását kívánják végezni, ahhoz szükség lehet közvetlenül a filmelőállító, illetve a filmalkotásban szereplő alakot megalkotó szerző (pl.: grafikus) engedélyére. Fontos kiemelni, hogy azon figurák esetében, amelyek nem magyar műben találhatóak, az engedélyezés az adott ország joga szerint történik.
A szóban forgó figurák akár védjegy-, illetőleg formatervezésiminta-oltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a termékeken, illetve szolgáltatások keretében történő hasznosítás – a szerzői jogi védelemhez hasonlóan – kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű. A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás, illetve az eSearch plus adatbázisban kutathatók. Megjegyezzük, hogy a TMview és Designview adatbázisokban - mint másodlagos adatforrásokban - a fenti adathalmazok egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.
A fentiekre tekintettel a megkeresése tárgyával kapcsolatban, a rendelkezésünkre bocsátott információk alapján az alábbi, általános tájékoztatást tudjuk adni:
Az Ön által tervezett felhasználási módok tekintetében a jellegzetes és eredeti, szerzői jogi védelem alatt álló filmfigurák többszörözése ill. átdolgozása(4) is felmerülhet. A merchandising és az átdolgozás is a jogosult előzetes engedélyéhez kötött, egyik jog sem esik a közös jogkezelés körébe, így ezen felhasználási módok megvalósításához feltehetően a szerzői jogi jogosult (szerző, örökös, munkáltató) előzetes engedélye szükséges.
Amennyiben a szerzői jog felkeltette érdeklődését ill. szeretne jobban megismerkedni a területtel, kérem, látogassa meg a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a weboldalát, ahonnan ingyenesen letölthető a Szerzői jog mindenkinek című kiadványunk. A könyv célja, hogy felhasználó- és szerzőbarát módon mutassa be a szerzői jog fejlődését, gazdasági jelentőségét, az egyes műtípusokat, a szerzők jogait és azok korlátait.
Bízunk benne, hogy tájékoztatásunk hasznos volt az Ön számára.
Tisztelettel,
Szerzői Jogi Főosztály
------------------------------------------
(1) BH 1986. 363. a VUK-ügyben
(2) A filmalkotás létrehozására kötött szerződés (a továbbiakban: megfilmesítési szerződés) alapján a szerző - kivéve a szöveges vagy a szöveg nélküli zenemű szerzőjét - ellenkező kikötés hiányában átruházza az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére való jogot [Szjt. 63. § (1)]. Tehát a megfilmesítési szerződés alapján a filmelőállító szerzi meg a filmre vonatkozó szerzői vagyoni jogokat, ám külön kikötés hiányában a merchandising - tehát nem filmes, hanem másodlagos - jogokat is csak kifejezett ilyen tartalmú jogátruházás esetén gyakorolhatja az előállító.
(3) Legeza Dénes (szerk.): Szerzői jog mindenkinek. Budapest, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, 2017. p. 128.
(4) Míg a figurák puszta lemásolása többszörözésnek minősül, addig az eredeti figurák alapján saját figura kidolgozásával történő új mű létrehozása az eredeti mű átdolgozásának minősül.
(2020.10.06)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözlöm,
Ruházati márkát alapítanék, a termékekre különbözö grafikákat helyeznék el, melyeket grafikussal terveztetnék, és a kizárólagos korlátlan kereskedelmi használati jogot a grafikustól megvásárolnám. Ezeknek a grafikáknak az alapjául következö témák szolgálnának melyeknek felhasználási jogával kapcsolatban bizonytalan vagyok;
Elhunyt híres (hírhedt) személyek felismerhetö ábrázolásban, mint Pl. Pablo Escobar vagy Al Capone.
Elhunyt híres politikus vagy forradalmár mint Pl Fidel Castro vagy Che Guevara.
Idézetek filmekböl, vagy könyvekböl, esetleg bizonyos embereknek tulajdonított idézetek.
Ha egy fotón, grafikán melynek a használati jogai engem illetnek, felismerhetö es beazonosítható egy autómárka vagy egyéb márka például telefon vagy szeszesital.
Ha egy fotón ugyanezek a termékek márkajelzés nélkül szerepelnek, de felismerhetöek.
Üdvözlettel, K.András
(2020.09.16) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönjük megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt tájékoztatjuk, hogy a védjegyhasználattal, illetve szerzői művek felhasználásával kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírósági útra tartozik, így a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) ilyen jellegű kérdésekben állást nem foglalhat, és tanácsot sem adhat.
A fentieket előrebocsátva a kérdéseivel kapcsolatban az alábbi támpontokat adjuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. § (3) bekezdése alapján az egyéni, eredeti jelleggel rendelkező irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, így például az irodalmi művek, szövegek, filmek, fotók, grafikai alkotások a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellegük alapján részesülhetnek szerzői jogi védelemben [Szjt. 1. § (2) bekezdés a) pont].
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerző kizárólagos joga a műve felhasználásának [Szjt. 16-17. §], így különösen többszörözésének [Szjt. 18-19. §] és átdolgozásának [Szjt. 29. §] az engedélyezése. Felhasználási engedélyt a jogosultak írásba foglalt felhasználási szerződésben adhatnak [Szjt. 45. § (1) bekezdés], és ezen engedélyért főszabály szerint díjazás illeti meg őket [Szjt. 16. § (4) bekezdés].
Az említett, híres személyek képmását megjelenítő grafikai alkotások felhasználásának kapcsolatba a következőkről tájékoztatjuk.
Az Szjt. értelmében már nyilvánosságra jutott vizuális művek (kép, fotó, reprodukció) esetében minden további, azaz ún. másodlagos felhasználás ugyanakkor a közös jogkezelés körébe tartozik. Így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől (elérhetősége: http://www.hungart.org/kapcsolat/) kell kérni, amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra.
Tudomásunk szerint a HUNGART csak magyarországi felhasználásra ad engedélyt, de esetleg útmutatást tud adni, hogy a felmerült esetben milyen módon szerezhető engedély.
Ugyanakkor a HUNGART által adott engedély átdolgozásra nem jogosít. Amennyiben a grafika az elhunyt híres személyek egyéni, eredeti jellegű fotójáról készült, és a grafikáról a fotó is felismerhető, feltehetően átdolgozásról van szó, amely felhasználás az előzőek alapján a szerző – ebben az esetben a fotós - engedélyéhez kötött. Amennyiben a portrék alapjául szolgáló fotó egyéni, eredeti jelleggel nem rendelkezik, vagy a készítője több mint 70 éve elhalálozott, a fotó szerzői jogi szempontból szabadon felhasználható.
Az említett idézetekkel kapcsolatban általánosságban a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
Amennyiben a mű még szerzői jogi védelem alatt áll, a felhasználás főszabályként a szerző engedélyével jogszerű. Az Szjt. alapján néhány kivételes esetben ugyanakkor lehetőség van a művek felhasználására a szerző engedélye és díjfizetési kötelezettség nélkül is (úgynevezett
szabad felhasználási esetek; Szjt. 33. §-a (1) bekezdése).
A szabad felhasználás körében a mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti [Szjt 34. §-a (1) bekezdés].
A szabad idézés feltétele, hogy az kizárólag a mű egy adott részletére vonatkozhat, teljes mű (pl. aforizma, szólás) átvételére az idézésre vonatkozó szabályok nem jogosítanak.
Jelezzük, hogy "az idézés csak akkor jogszerű, ha van jogszerű idézési cél (gondolati kapcsolat) az idéző és az idézett mű között." ( Szerzői Jogi Szakértő Testületet SZJSZT-08/11 számú szakvéleménye).
Az előzőek értelmében ahhoz, hogy az idézés jogszerű legyen, feltétlenül szükséges, hogy műhöz kapcsolódjon, azaz önmagában az idézet egy pólón elhelyezve feltehetően nem elégíti ki ezt a követelményt.
A márkajelzésekkel kapcsolatban felhívjuk a figyelmét, hogy a különböző márkajelzések – a mellett, hogy ábrás elemeiket esetenként a szerzői jog védi - többnyire védjegyoltalom alatt (is) állnak.
A védjegyoltalom adott területre kiterjedő hatályú. Magyarországon a magyar nemzeti, európai uniós, valamint a Magyarország területére kiterjesztett nemzetközi védjegyek hatályosak.
Arról, hogy egy márkajelzés Magyarországon védjegyoltalom alatt áll-e, legegyszerűbben és legátfogóbban a TMview (https://www.tmdn.org/tmview/welcome) adatbázisban tájékozódhat.
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt., elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700011.tv) 12. §-ának (2) bekezdése értelmében a kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult főszabályként bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében a védjeggyel azonos, vagy azzal összetéveszthető megjelölést használ a védjegy árujegyzékében szereplő, illetve ahhoz hasonló áruk/szolgáltatások, jóhírű védjegyek (a jelzett márkák többnyire vélhetően ilyenek) esetében pedig bármilyen áru/szolgáltatás vonatkozásában. Ezért a kutatást célszerű az árujegyzékre, illetve a megjelöléshez hasonló védjegyekre figyelemmel végezni.
A fentiek értelmében a felhasználás – a szerzői joghoz hasonlóan - védjegyek esetében is a jogtulajdonos engedélyéhez kötött.
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai – jelenleg elsősorban telefonon - szíves rendelkezésére állnak.
A hivatásos képviselet ellátására jogosult szabadalmi ügyvivők, illetve szabadalmi és védjegy/jogi irodák a http://www.szabadalmikamara.hu/internetes címen, a szakterületen jártas ügyvédek többek között a https://ugyvedbroker.hu/címen találhatók.
Üdvözlettel
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
(2020.10.05)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Kutyakiképzéssel kapcsolatos cég neve lenne olyan, hogy a k9 team szavakat is tartalmazná. Olyan információkat kaptam, hogy ez jogi problémákba ütközik, mivel állítólag a k9 a julius k9 által levédett kifejezés. Igaz ez?
(2020.09.20) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönjük kérdését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt tájékoztatjuk, hogy a védjegyhasználattal kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírósági útra tartozik, így a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) ilyen jellegű kérdésekben állást nem foglalhat, és tanácsot sem adhat.
A fentieket előrebocsátva a kérdésével kapcsolatban az alábbiakat ajánljuk a figyelmébe.
A védjegyoltalom adott területre kiterjedő hatályú. Magyarországon a magyar nemzeti, európai uniós, valamint a Magyarország területére kiterjesztett nemzetközi védjegyek hatályosak.
Arról, hogy a „K9” megjelölés Magyarországon oltalom alatt áll-e, az alábbi adatbázisokban tájékozódhat.
A magyar nemzeti és a Magyarország területére kiterjesztett nemzetközi védjegy bejelentések és védjegyek az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas), az európai uniós védjegy bejelentések és védjegyek az eSearch plus (https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch) adatbázisban kutathatók. (A nemzetközi védjegy bejelentések és védjegyek részleteiről a Madrid Monitor adatbázisban (https://www3.wipo.int/madrid/monitor/en/) találhatók részletesebb információk.)
Megjegyezzük, hogy a TMview (https://www.tmdn.org/tmview/welcome) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, illetve ezek mellett több mint 60 ország védjegyei egyetlen keresőkérdéssel egyszerre kutathatók.
Az adatbázisok alapján a K9 megjelölés önmagában, és védjegyek elemeként is oltalom alatt áll Magyarországon.
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt., elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700011.tv) 12. §-ának (2) bekezdése értelmében a védjegyjogosult a kizárólagos használati jog alapján főszabályként bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében a védjeggyel azonos, vagy azzal összetéveszthető megjelölést használ a védjegy árujegyzékében szereplő, illetve ahhoz hasonló áruk/szolgáltatások, jóhírű védjegyek esetében pedig bármilyen áru/szolgáltatás vonatkozásában.
Az előzőek alapján tehát annak vizsgálata során, hogy egy megjelölés védjegyoltalmat sért-e, a védjegy árujegyzékére is figyelemmel kell lenni, illetve arra, hogy jóhírű védjegyről van-e szó.
Egy védjegy és egy megjelölés ütközésének megítéléséhez iránymutatást adhat a védjegyeljárásokra vonatkozó Módszertani Útmutató (elérhetősége: https://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/vedj_modszertan/vedjegy_modszertan.pdf) II. fejezetének 2.1. pontja azzal, hogy az útmutató a Hivatal előtt folyó eljárásokhoz készült, és így a bíróságok megítélése ettől eltérő lehet.
A módszertani útmutató alapján látható, hogy olyan kérdésre, hogy egy megjelölés használata sérthet-e egy védjegyet, a védjeggyel és a megjelöléssel, valamint a használatukkal kapcsolatos tények és körülmények alapos ismerete, és részletes elemzése alapján adható válasz.
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai – jelenleg elsősorban telefonon - szíves rendelkezésére állnak.
A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/található, illetve a szakterületen jártas ügyvédek az https://ugyvedbroker.hu/címen kereshetők.
Üdvözlettel
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
(2020.10.05)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Egy autós klubot szeretnék létrehozni, amihez terveztem egy logót. A logóban megjelenő betűtípus készítőjének jogdíjat kell fizetni (a tájékoztató alapján potom 10 kanadai dollárt), ez tiszta sor. A minta, ami körülöleli a feliratot a saját kezem munkája. Milyen úton lehet levédetni a logót, milyen kategória ez, illetve milyen költségekre lehet számítani?
Köszönettel Németh Ádám
(2020.09.23) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az érdeklődését, amellyel kapcsolatban az alábbiakat ajánljuk szíves figyelmébe.
Egy logó jogi védelmére a védjegyoltalom a megfelelő oltalmi forma.
A Magyarország területén hatályos védjegyek lajstromozását a Szellemi Tulajdon nemzeti Hivatalához (továbbiakban: Hivatal) benyújtott kérelemmel lehet elindítani.
A bejelentési kérelem (papír alapú beadványhoz elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/urlapok-dijak oldalról) az alábbi módok valamelyikén juttatható el a Hivatalhoz:
- személyesen vagy kézbesítő útján történő átadással a Budapest, 1081 II. János Pál pápa tér 7. szám alatt ( tekintettel a rendkívüli helyzetre, a szokott rendtől eltérően személyes átvétel: hétfő-péntek: 10.00-12.00 óráig, automata érkeztető készüléken keresztül: minden nap 0-24 óráig); vagy
- postai úton, a beadványt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (1438 Budapest Pf.: 415) címezve; vagy
- faxon az 1 474-5534-es számon,
- elektronikus úton kizárólag az erre a célra rendszeresített E-ügyintézési rendszerünkön (https://ugyintezes.sztnh.gov.hu/eBej2/step1) keresztül, az ott leírt módon, a "Nemzeti védjegybejelentési kérelem (online)" linket választva.
A bejelentési kérelemben a Nizzai osztályozás (http://classifications.sztnh.gov.hu/nice/) szerint nevesíteni kell azokat a szolgáltatásokat, illetve árukat, amelyekkel kapcsolatban a védjegyet használni kívánja.
A tervezett áruk, illetve szolgáltatások helyes beosztályozásában a segítségére lehet a TMclass alkalmazás (http://tmclass.tmdn.org/ec2/), amely a Nizzai osztályozás tételes listáin szereplőnél sokkal több áru és szolgáltatás pontos Nizzai osztályozás szerinti besorolását tartalmazza.
Az eljárási díj az árujegyzékben szereplő - Nizzai osztályozás szerint- osztályok számától függ. Egy áruosztály esetén a díj 60 000 Ft, de ha az árujegyzékben több áruosztály szerepel, a díj magasabb lesz. A díjakat a honlapunkon elérhető díjtáblázatban http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/dijtablazatijo2.pdf találja.
A védjegy bejelentési díjat a bejelentés napját követő egy hónapon belül kell megfizetni az ügyszám (M20… kezdetű szám) feltüntetésével. Ehhez a bejelentést követően rövid időn belül értesítést kap.
A megjelölés oltalomképessége a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény által előírt lajstromozási eljárás során dől el. Ha az eljárás oltalommal zárul, annak hatálya - visszamenőlegesen, a bejelentés napjától számított - tíz évig tart. Az oltalom további tíz-tíz éves időtartamokra korlátlan alkalommal megújítható.
A lajstromozási eljárás lépéseit, részleteit a: http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalunkon tekintheti át.
Ha az eljárás során a védjegy mégsem kerül lajstromozásra, a bejelentési díj visszaigénylésére nincs mód. Már ezért is célszerű a védjegybejelentés benyújtása előtt tájékozódni arról, hogy a megjelölés a célterületen nem áll-e oltalom alatt.
Jelezzük, hogy Magyarországon a magyar nemzeti, európai uniós, valamint a Magyarország területére kiterjesztett nemzetközi védjegyek hatályosak.
A magyar nemzeti és a Magyarország területére kiterjesztett nemzetközi védjegy bejelentések és védjegyek az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas), az európai uniós védjegy bejelentések és védjegyek az eSearch plus (https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch) adatbázisban kutathatók. (A nemzetközi védjegy bejelentések és védjegyek részleteiről a Madrid Monitor adatbázisban (https://www3.wipo.int/madrid/monitor/en/) találhatók részletesebb információk.)
Megjegyezzük, hogy a TMview (https://www.tmdn.org/tmview/welcome) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, illetve ezek mellett több mint 60 ország védjegyei egyetlen keresőkérdéssel egyszerre kutathatók.
A kutatás során célszerű figyelmet fordítani a lajstromoztatni kívánt megjelöléssel összetéveszthető megjelölésekre is, mert ezek esetében is ütközés lehet, ha az árujegyzékben is szerepelnek hasonló áruk/szolgáltatások.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A szabadalmi ügyvivők és ügyvivői irodák jegyzéke a http://www.szabadalmikamara.hu/ oldalon találhatók, a szakterületen jártas ügyvédet többek között a https://ugyvedbroker.hu/ugyved címen találhat.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2020.09.30)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Cím!
Egy webes sport ajándékboltot indítunk, ahol egyedi tervezésű grafikák találhatóak az ajándéktárgyakon. A kérdésem az lenne, hogy engedélyezett-e, ha pl. Disney vagy Marvel figurát rajzolunk meg - például, ahogy Pókember focizik? Szükséges-e valamilyen licensz, vagy egyébb hozzájárulás? Sajnos sehol nem találta eddig megfelelő információt.
Válaszát előre is köszönöm!
(2020.09.21) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönjük megkeresését, amellyel kapcsolatban a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.
(Az Szjt., hatályos szövege a http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066 internetes oldalon elérhető.)
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése].
Így például a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti figurák alakjait formázó - eredetivel megegyező, illetve azok átdolgozásával keletkezett – figurák felhasználásához a szerző előzetes engedélye szükséges. A szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység az animációs- vagy rajzfilmekben megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek (pl. ajándéktárgyak) kereskedelmi hasznosítása (így pl. akár interneten történő értékesítése, forgalmazása) is.
Ezek miatt, a termékek előállításának megkezdését megelőzően, javasolt a jogtulajdonossal való előzetes kapcsolatfelvétel.
Megjegyezzük, hogy pl. a Walt Disney figurák esetében tudomásunk szerint a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft. mindenfajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei: Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.; Tel.: +36 1 555-1200.
Felhívjuk szíves figyelmét továbbá, hogy a szóban forgó figurák, képek akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes formatervezési minta-, illetve védjegyoltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók. Az ügyek adatlapjain a jogosultak, illetve képviselőik nevei, címei elérhetőek.
A fentieket összefoglalva tehát elmondható, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló művekben szereplő jellegzetes és eredeti alakok kereskedelmi hasznosításához a jogtulajdonos engedélyére van szükség.
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai is szíves rendelkezésére állnak.
A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2020.09.28)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözlöm!
Disney illetve más egyéb ismert mesefigurás plüsst szeretnék rendelni egy angliai nagykerből. Szerény tudomásom szerint, ha egy terméket már valaki EU közösségen belül állít elő vagy már forgalmaz és neki van licence engedélye nekem, mint kiskereskedő nem kell licence díjat fizetnem. Kérdésem lenne itt, hogy Anglia még ide tartozik, mint EU gazdasági közösség ? Tehát ha egy angol gyártónak van licence igazolása a disneytől, akkor én nyugodtan forgalmazhatom Magyarországon a termékeit ?
Köszönöm szépen
(2020.09.11) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk a Disney plüss figurák forgalmazásának jogi vonatkozásaira irányuló érdeklődését, amellyel kapcsolatban a következőket ajánljuk a figyelmébe.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a rajzfilmeket is - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.
(Az Szjt., hatályos szövege a http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/2016-_evi_xciii-_torveny_20160728.pdf internetes oldalon elérhető.)
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például az animációs filmekben – mint szerzői jog által védett alkotásokban – megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek (pl. ajándéktárgyak, textil termékek) kereskedelmi hasznosítása (így pl. értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység.
Amennyiben a Disney plüss figurákat kereskedelmi forgalomban szerzi be, az alábbi a helyzet.
Ha a textilt a jogosult vagy az ő kifejezett hozzájárulásával másvalaki adásvétellel vagy a tulajdonjog más módon történő átruházásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozta, a tovább forgalmazáshoz már nem kell a jogtulajdonos engedélye (kivéve a behozatalt) [jogok kimerülése, Szjt. 23. §-ának (5) bekezdése ].
Jogvita esetén a bíróság jár el, és a jogkimerülés körülményeinek fennállását (pl., hogy az Ön által vásárolt Disney figura ténylegesen az eredeti jogtulajdonos hozzájárulásával került kereskedelmi forgalomba) Önnek kell bizonyítania. Ha a jogkimerülés mégsem következett be, nem bizonyítható, vagy esetleg kiderül, hogy a termék hamis, az iparjogvédelmi oltalmak bitorlásának és a hamis termék forgalomba hozatalának valamennyi büntető és polgári jogi következménye alkalmazandóvá válik. Ezért már a beszerzés során célszerű a forgalmazótól beszerezni a megfelelő igazolásokat.
Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból, ugyanakkor a kilépést az Európai Unió és az Egyesült Királyság által elfogadott megállapodás alapján egy 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszak követi. Ebben az átmeneti időszakban az Egyesült Királyságban továbbra is az uniós jogot kell alkalmazni, az uniós jogban a tagállamok körébe az Egyesült Királyságot továbbra is bele kell érteni (https://hu.wikipedia.org/wiki/Brexit)
2021.01.01 napjától az Egyesült Királyság nem tagja az Európai Uniónak, így ettől a naptól a jogkimerülés körülményei az Egyesült Királyságban kereskedelmi forgalomba került termékek vonatkozásában nem állnak fenn.
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak.
A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a szakterületen jártas ügyvédek az https://ugyvedbroker.hu/ címen találhatók.
Üdvözlettel
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
(2020.09.22)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Sztnh.
Horgolt mintak tervezesevel foglalkozunk. Egyikunk megtervezte a mintat es egy papurdarabra raieta, issze vissza, amit atkuldott nekem s en azt begepeltem, kiegeszitettem illetve sajat fazisfotokat tettem bele az elkesziteskor igy a minta eladhatova valt, amit a holgy arusit is. De abban a mintakban az en munkam van benne joreszt, hoszen 4-5 oldal papirfecnikbol 15-20 oldalas kiegeszitett mintat csinaltam. Tekintheto e kozos tulajdonnak? Kozos szerzoi jognak? Koszonom a valaszat
(2020.08.19) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal, vagy SZTNH) részére megküldött megkeresését. Válaszaink a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.
Ezúton tájékoztatjuk, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése]. A szerzői jogi védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől [Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése], és automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, tehát nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése]. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben. [Szjt. 31. § (1)] A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. [Szjt. 16. § (1)]
A fentiekben ismertetésre kerültek a szerzői jogi védelem pozitív feltételei ugyanakkor a szerzői jogi védelem negatív feltételei körében az Szjt. 1.§ (6) bekezdése kimondja, hogy többek között az ötlet, elgondolás és eljárás nem lehet tárgya szerzői jogi védelemnek. Így egy horgolt mintákat tartalmazó kiadvány amennyiben alapvetően a horgolási eljárás bemutatására törekszik, feltételezhető, hogy maga a mű tartalma nem áll szerzői jogi oltalom alatt.
Azonban az Szjt. 7. § (1) bekezdése kimondja, hogy szerzői jogi védelemben részesül a gyűjteményes mű, „ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű.” A gyűjteményes művön fennálló szerzői jogi védelem független a gyűjteményben szereplő egyes alkotóelemek (pl. képek, táblázatok, szövegek) szerzői jogi védelmétől. Az egyéni eredeti jellegnek kizárólag a szerkesztés tekintetében kell fennállnia. A gyűjteményes művek tekintetében a mű egésze tekintetében a szerzői jog a szerkesztőt illeti meg, ez a jogosultság azonban nem érinti a gyűjteménybe felvett egyes művek szerzőinek önálló jogait.
Így ha a mű tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű, gyűjteményes műként a szerkesztés tekintetében oltalom illeti meg a szerzőt, akkor is, ha a művek egyes részei, tartalmi elemei (adatok, képek) nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek, vagy nem a kérdéses művek szerzője számára részesülnek szerzői jogi védelemben.
Amennyiben viszont nem gyűjteményes műről, hanem egy önmagában szerzői jogi oltalomra jogosult műről van szó, úgy a közösen létrehozott művekre vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók.
A közösen létrehozott művek vonatkozásában az Szjt. különbséget tesz aszerint, hogy a mű egyes részei önállóan felhasználhatók-e, vagy az egyes műrészek nem alkalmasak az önálló felhasználásra. Az Szjt. 5. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy „több szerző közös művére, ha annak részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői jog együttesen és - kétség esetén - egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat; a szerzői jog megsértése ellen azonban bármelyik szerzőtárs önállóan is felléphet.” Ugyanakkor ezen paragrafus (2) bekezdésének első mondata úgy szól, hogy „ha a közös mű részei önállóan is felhasználhatók (összekapcsolt művek), a saját rész tekintetében a szerzői jogok önállóan gyakorolhatók”.
Amennyiben a szerzői jog felkeltette érdeklődését ill. szeretne jobban megismerkedni a területtel, kérem, látogassa meg a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a weboldalát, ahonnan ingyenesen letölthető a Szerzői jog mindenkinek című kiadványunk. A könyv célja, hogy felhasználó- és szerzőbarát módon mutassa be a szerzői jog fejlődését, gazdasági jelentőségét, az egyes műtípusokat, a szerzők jogait és azok korlátait.
Bízunk benne, hogy tájékoztatásunk hasznos volt az Ön számára. Ha bármilyen kérdése fennmaradt volna, szívesen állunk a rendelkezésére. Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére:
http://kerdoiv.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/847446/lang/hu
Tisztelettel:
Szerzői Jogi Főosztály
(2020.09.17)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözlöm, autós logo használati joggal kapcsolatban kérdezném, ha egy kereskedelmi forgalmú termékre felkerül pl. egy autó fotója, amin a logo jól látható, s nincs csak a logo feltüntetve külön, így is engedély köteles? (A rendszám természetesen nem látszik) és a kocsi márkája sem szerepel.Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel.
(2020.08.26) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk autók fotójának és logójának kereskedelmi forgalomba kerülő terméken való elhelyezése jogi vonatkozásaira irányuló megkeresését.
A kérdésére a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) alapján az alábbi tájékoztatást adjuk.
A Vt. értelmében a védjegyjogosult a kizárólagos használati jog alapján bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében a védjeggyel azonos, vagy azzal összetéveszthető megjelölést használ az árujegyzékben szereplő árukkal/szolgáltatásokkal azonos, vagy ahhoz hasonló áruk/szolgáltatások, jóhírű védjegyek esetében bármilyen áru/szolgáltatás vonatkozásában [Vt. 12. § (2) bekezdés].
Az autók logójának kereskedelmi forgalomban értékesített termékeken való megjelenítése az előzőek alapján védjegybitorlást valósíthat meg, ezért mindenképpen javasoljuk, hogy egyeztessen a jogtulajdonossal a fennálló jogok, és a felhasználás kérdésében.
Mivel az autógyártók a cég logóját jellemzően védjegyoltalommal védik, a jogtulajdonosok elérésében a segítségére lehet a TMview adatbázis (https://www.tmdn.org/tmview/#/tmview), ahol védjegyek jogtulajdonosai, illetve képviselőjük elérhetősége is szerepel.
Reméljük, hogy a válaszunk hasznos az Ön számára.
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2020.09.07)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Édesapám találmányának szabadalmi oltalma legalább 5 éve lejárt. Ő maga 2 éve elhunyt. Örökségként nem szerepelt a találmány, de minden dokumentáció, és a hozzátartozó tudás a rendelkezésemre áll. Szeretném tovább vinni és megvalósítani.Tudom-e újra szabadalmaztatni a találmányát?
Köszönettel Récsei Gábor
(2020.08.27) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönjük, hogy a kérdésével hozzánk fordult.
Amennyiben a találmány valóban szabadalmi oltalom alatt állt, és az oltalom 5 éve megszűnt, a találmány közkinccsé vált.
A közkinccsé vált megoldások újra szabadalmi oltalom alá helyezésére nincs mód, ugyanis ha egy közkinccsé vált – és ezáltal bárki által szabadon hasznosítható - megoldásra utóbb újra oltalmat lehetne szerezni, a közkinccsé vált megoldás jogszerű, és jóhiszemű hasznosítója utóbb szabadalombitorlóvá válna, amit a jog nem engedhet.
Természetesen annak nincs akadálya, hogy a találmány tárgyát megvalósítsa, de kizárólagos hasznosítási jogot (oltalmat) a találmányra már sehol a világon nem szerezhet.
A találmány – feltalálói tevékenységet megalapozó – továbbfejlesztése ugyanakkor megfelelhet az újdonság és a feltalálói tevékenység követelményének, s mint ilyen, szabadalomképes lehet (a feltaláló tevékenységnek ebben az esetben a korábbi szabadalom tárgyához, illetve az időközben nyilvánosságra jutott hasonló megoldásokhoz képest kell fennállnia). Szabadalmi oltalmat szabadalmi bejelentéssel szerezhet. A szabadalmi bejelentéssel, és az engedélyezési eljárással kapcsolatban részletesen informálódhat a https://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/szabadalom/nemzeti-bejelentes internetes címen.
Reméljük, hogy a fenti válasz a segítségére lesz.
Üdvözlettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2020.09.01)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Jó napot afelől érdeklődnék ha kitalálnék egy saját rajzfilmet és hozzá saját karaktereket készítenék hogy védhetném le?
(2020.08.26) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az érdeklődését, amelyben saját maga által készített rajzfilmi jogi védelmének lehetősége iránt érdeklődik.
A kérdésével kapcsolatban a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.
A magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.; elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.TV ) értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, beleértve a filmművészeti alkotásokat, rajzfilmeket, ezen belül is a film figurákat, karaktereket is. A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg.
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben [Szjt. 31.§ (1) és (3) bek.].
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
A szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. [Szjt. 16. § (1) és (2) bek.]
A fentebb leírtak alapján egy Ön által tervezett rajzfilm, illetve az abban megjelenő egyéni, eredeti jelleggel rendelkező figurák automatikusan szerzői jogi védelem alatt állnak.
Itt hívjuk fel a figyelmét az önkéntes műnyilvántartás szolgáltatásunkra, amely semmiféle, a szellemi alkotásra vonatkozó jogi védelmet nem keletkeztet, de egy későbbi jogvita esetén előnyös lehet.
Az önkéntes műnyilvántartás jelentősége a szerzői jogi törvényben foglalt ún. szerzőségi vélelem okán bír jelentőséggel. Ennek lényege az, hogy a törvény [Szt. 94/B. §-ának (1) bekezdése] szerint bár alapvetően „az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét ilyenként a művön a szokásos módon feltüntették.”, de amennyiben a név feltüntetésére nem kerül sor, akkor azt kell az ellenkező bizonyításáig a mű szerzőjének tekinteni, aki a művet a Hivatalnál vezetett közhiteles önkéntes műnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal igazolja.
(A szolgáltatással kapcsolatos részletek: https://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat/onkentes-munyilvantartas ).
Az iparjogvédelmi adatbázisokban (pl. a magyarországi jogok vonatkozásában az E-kutatás, adatbázisban / http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) számtalan példát találhat arra, hogy a rajzfilmekben szereplő jellegzetes figurákat – az automatikusan fennálló szerzői jogi védelmen túl – védjegy-, illetve formatervezésiminta-oltalommal is védik. Különösen igaz ez azokra a figurákra, amelyek igen népszerűek, ugyanis ezeket előszeretettel használják fel engedély nélkül, és a jogsértőkkel szemben a védjegy-, illetve a formatervezésiminta-oltalom alapján esetenként hatékonyabban érvényesíthetők a jogok, mint a szerzői jog alapján.
Ezek az oltalmak a szerzői joggal ellentétben kérelemre keletkeznek egy engedélyezési eljárást követően. Az oltalom feltételei, terjedelme, jogi hatálya oltalmi formánként változó, illetve az eljárásoknak jogszabályban előírt díja van.
A formatervezésiminta-oltalomról általánosságban a https://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/formatervezesi-minta címen, az engedélyezési eljárásról a https://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/szakmai-felhasznaloknak/formatervezesi-minta/nemzeti-ut/tajekoztatas oldalon talál részletes információt.
A védjegyekről a https://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy oldalról tájékozódhat.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai - elsősorban telefonon - szíves rendelkezésére állnak, de jeleznünk kell, hogy tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása, stb.) iparjogvédelmi területen jártas hivatásos képviselő feladata.
A képviselet hivatásszerű ellátására jogosult szabadalmi ügyvivők és ügyvivői irodák jegyzéke a
http://www.szabadalmikamara.hu/ oldalon, a szakterületen jártas ügyvédek többek között a
https://ugyvedbroker.hu/ugyved címen találhatók.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2020.09.01)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Kitaláltam egy irodalmi pályázatot Jelek néven, mely most is fut. De úgy néz ki, hogy a jövőben már rajtamkívül szeretnék megvalósítani ezt, kizárva engem a részvételből. Hogyan lehetne megoldani, hogy név csak az én részvételemmel legyen felhasználható. Milyen költségvonzata lenne ennek. Köszönöm szépen a választ.
(2020.08.18) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk a megkeresését, amellyel kapcsolatban az alábbiakat ajánljuk szíves figyelmébe.
A gazdasági tevékenység körében használt valamely megjelölés (név, szlogen, logó, hologram, egyéb megjelölés, és ezek bármilyen kombinációja) védjegyoltalommal védhető. Egy irodalmi pályázat nevének a védelmére szintén ez a lehetőség áll rendelkezésre.
Itt kell jeleznünk, hogy a védjegyoltalom nem védi magát a tevékenységet, csupán a védjeggyel azonos, vagy azzal összetéveszthető megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplő, vagy ahhoz hasonló áruk/szolgáltatások vonatkozásában más nem használhat.
A Magyarország területén hatályos védjegyek lajstromozását a Szellemi Tulajdon nemzeti Hivatalához (továbbiakban: Hivatal) benyújtott kérelemmel lehet elindítani.
A bejelentési kérelemben a Nizzai Osztályozás (http://classifications.sztnh.gov.hu/nice/) szerint nevesíteni kell azokat a szolgáltatásokat, illetve árukat, amelyekkel kapcsolatban a leendő védjegyet használni kívánja.
Az eljárási díj a Nizzai Osztályozás szerint igényelt osztályok számától függ. A díjakat a honlapunkon elérhető díjtáblázatban http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/dijtablazatijo2.pdf találja.
A védjegy bejelentési díjat a bejelentés napját követő egy hónapon belül kell megfizetni az ügyszám (M20… kezdetű szám) feltüntetésével. Ehhez a bejelentést követően rövid időn belül értesítést kap.
A bejelentési kérelem (elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/urlapok-dijak oldalról) az alábbi módok valamelyikén juttatható el a Hivatalhoz:
- személyesen vagy kézbesítő útján történő átadással a Budapest, 1081 II. János Pál pápa tér 7. szám alatt ( tekintettel a rendkívüli helyzetre, a szokott rendtől eltérően személyes átvétel: hétfő-péntek: 10.00-12.00 óráig, automata érkeztető készüléken keresztül: minden nap 0-24 óráig); vagy
- postai úton, a beadványt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (1438 Budapest Pf.: 415) címezve; vagy
- faxon az 1 474-5534-es számon,
- elektronikusan kizárólag a TMeFiling védjegy bejelentési rendszer útján ( https://uk-prod.sztnh.gov.hu/cas/login?service=https%3A%2F%2Fugyintezes.sztnh.gov.hu%2Fsp-ui-tmefiling%2Fj_spring_cas_security_check ) az ott elérhető formanyomtatványon, az ott leírt módon.
A lajstromozási eljárás lépéseit, részleteit a: http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalunkon tekintheti át.
A védjegybejelentés benyújtása előtt célszerű tájékozódni arról, hogy a lajstromoztatni kívánt megjelölés nem ütközik-e korábbi védjegy bejelentéssel, védjeggyel. Ezt az alábbi adatbázisokban ellenőrizheti.
Magyarországon a magyar nemzeti, európai uniós, valamint a Magyarország területére kiterjesztett nemzetközi védjegyek hatályosak.
A magyar nemzeti és a Magyarország területére kiterjesztett nemzetközi védjegy bejelentések és védjegyek az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas ), az európai uniós védjegy bejelentések és védjegyek az eSearch plus (https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch ) adatbázisban kutathatók.
(A nemzetközi védjegy bejelentések és védjegyek részleteiről a Madrid Monitor adatbázisban (https://www3.wipo.int/madrid/monitor/en/ ) találhatók részletesebb információk.)
Megjegyezzük, hogy a TMview (https://www.tmdn.org/tmview/welcome ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, illetve ezek mellett több mint 60 ország védjegyei egyetlen keresőkérdéssel egyszerre kutathatók.
A kutatás során célszerű figyelmet fordítani a lajstromoztatni kívánt megjelöléssel összetéveszthető megjelölésekre is, mert ezek esetében is ütközés lehet, ha az árujegyzékben is szerepelnek hasonló áruk/szolgáltatások.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai - a jelenlegi helyzetben elsősorban telefonon - szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetősége:
Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu, illetve
a szakterületen jártas ügyvédet az https://ugyvedbroker.hu/ugyved címen talál.
Reméljük, hogy a fenti információk a segítségére lesznek, hogy sikeres bejelentést tegyen.
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2020.08.27)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdv! Saját kézműves termék (kozmetikum) gyártásába kezdek. Szeretném ha a termékek márka nevet kapnának. A kislányom keresztnevét, IRINA. Kell e ezt valakivel engedélyeztetni? Be kell e jelnetsem valahova? Le kell e védettetnem? Köszönöm a választ
(2020.08.14) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönjük, hogy a kérdésével hozzánk fordult.
Azzal kapcsolatban, hogy kell-e védeni a gazdasági tevékenység körében használt megjelöléseket, iránymutatásként általánosságban az alábbiakat ajánljuk a figyelmébe.
A gazdasági tevékenység körében használt megjelöléseket (nevek, szlogenek, logók, stb.) nem kell engedélyeztetni vagy nyilvántartásba vetetni, de a jogsértőkkel szemben csak akkor tud hatékonyan fellépni, ha a megjelölés védjegyoltalom alatt áll.
A csomagolás tervezésére és gyártására, valamint a termék kereskedelmi forgalomba helyezését megelőző marketing tevékenységre fordított befektetések védelmére mindenképpen javasolható még a piacra lépést megelőzően lajstromoztatni a megjelölést védjegyként.
Ha erre nem került sor, és később azt tapasztalja, hogy más az Ön által már egy ideje használt névvel azonos, vagy azzal összetéveszthető megjelöléssel hasonló terméket forgalmaz, célszerű védjegy bejelentést tennie, hogy a lajstromozást követően a bitorlóval szemben felléphessen.
Ha a megjelölést lajstromozás nélkül hosszabb ideje használja, és azt tapasztalja, hogy más a megjelölést – azonos, vagy hasonló áruk vonatkozásában - sajátjaként lajstromozásra bejelentette, célszerű a lajstromozással szemben fellépnie, mert, ha a megjelölést másnak lajstromozzák, Ön válik védjegybitorlóvá.
Mielőtt egy megjelölést gazdasági tevékenység körében használni kezd, vagy védjegy bejelentés benyújtása előtt mindenképpen javasolható tájékozódni, hogy a lajstromoztatni kívánt megjelölés nem áll-e védjegyoltalom alatt.
Jelezzük, hogy Magyarországon a magyar nemzeti, az európai uniós, valamint a Magyarország területére kiterjesztett nemzetközi védjegyek hatályosak.
A magyar nemzeti és a Magyarország területére kiterjesztett nemzetközi védjegy bejelentések és védjegyek az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas), az európai uniós védjegy bejelentések és védjegyek az eSearch plus (https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch) adatbázisban kutathatók. (A nemzetközi védjegy bejelentések és védjegyek részleteiről a Madrid Monitor adatbázisban (https://www3.wipo.int/madrid/monitor/en/) találhatók részletesebb információk.)
Megjegyezzük, hogy a TMview (https://www.tmdn.org/tmview/welcome) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, illetve ezek mellett több mint 60 ország védjegyei egyetlen keresőkérdéssel egyszerre kutathatók.
E mellett egyes védjegy irodák (elérhetőség pl.: http://www.szabadalmikamara.hu/Index.aspx?MN=Tagok_IrodakTarsasagok&LN=Hungarian), illetve a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a https://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/kutatasi-szolgaltatasok/vedjegyszolgaltatasok internetes oldalon elérhető feltételek szerint) térítés ellenében védjegy kutatást végez.
Amennyiben védjegybejelentést kíván tenni, kérjük, hogy a részletekért keresse Ügyfélszolgálatunkat telefonon vagy személyesen.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2020.08.19)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Jó napot kívánok! Festőművészként Star Wars témájú festményeket szeretnék festeni. Majd azokról posztert nyomtattatni. Kell-e ezt engedélyeztetni és hol? Köszönöm előre is a választ
(2020.07.31) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk a megkeresését, amelyben Star Wars „témájú” festmények készítésének és többszörözésének a szellemitulajdon-jogi vonatkozásait illetően érdeklődik.
Mindenekelőtt jeleznünk kell, hogy a Star Wars „témájú” festmények megfogalmazás nem kellően egyértelmű. Úgy gondoljuk, hogy a festményeken valószínűleg a jellegzetes Star Wars figurák fognak megjelenni, így az alábbi általános tájékoztatást ennek megfelelően adjuk.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a filmes karaktereket - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt./ https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.TV) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése], így például a filmekben megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek kereskedelmi hasznosítása (pl. értékesítése, forgalmazása).
A mű felhasználásának minősül többek között az átdolgozás [Szjt 17. §-ának f) pontja] is, amely magában foglalja a mű minden olyan megváltoztatását is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt 29. §-a].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].
A fentieket összegezve a tervezett hasznosításhoz javasolható a szerző előzetes engedélyét megszerezni.
Jogosultak nyilvántartásával és felkutatásával a Hivatal nem foglalkozik, mindazonáltal tudomásunk szerint a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t támpontokat tud adni többek között a Star Wars figurák felhasználásának engedélyezésével kapcsolatban.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szóban forgó karakterek formatervezésiminta-, illetve védjegyoltalom alatt is állhatnak.
Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - főszabályként a jogtulajdonos engedélyéhez kötött.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#), illetve az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) elektronikus adatbázisokban kutathatók.
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselő feladata, további - általános - kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak.
Megfelelő szakember elérésében a segítségére lehet a https://ugyvedbroker.hu/ugyved internetes címen elérhető kereső felület, amelyen szakterület szerint kereshet a gyakorló ügyvédek között.
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2020.08.05)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Jó napot! Pamut pólókra szeretnék egy török sorozat logóját és annak szereplőit rányomtatni. Kell- e ehhez bármilyen engedély az árusítást megelőzően. A török sorozat neve: Cukur
(2020.07.23) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amelyben filmsorozat logóját és szereplőit tartalmazó pólók forgalmazásának jogi háttere iránt érdeklődik.
Az érdeklődésével kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ezért a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet. Válaszunk az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
A fentieket előrebocsátva a megkeresésére általánosságban a következőkről tájékoztatjuk.
A filmsorozat logója a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt./ https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700011.tv) alapján védjegyoltalom alatt állhat. Érvényes oltalom esetén a gazdasági tevékenység körében történő hasznosítása a jogosult engedélye mellett jogszerű. A Magyarország területén hatályos védjegyek az E-kutatás, illetve az eSearch plus adatbázisban kutathatók (az adatbázisok elérhetősége: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/ ; https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch ). Megjegyezzük, hogy a TMview (https://www.tmdn.org/tmview/welcome ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásokban - a fenti adathalmazok egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.
Függetlenül attól, hogy védjegyoltalom alatt áll-e, egy logó - amennyiben egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt./https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.tv) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem alatt állhat.
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].
A fentiek értelmében a szerzői jogi védelem alatt álló logó felhasználása – a védjegyoltalomhoz hasonlóan – a jogtulajdonos engedélyével jogszerű.
A filmben szereplő színészek arcképének másolása pólóra többféle jogot is érinthet.
Amennyiben a képmás a filmre jellemző kontextusban jelenik meg, a filmhez kapcsolódó szerzői jogokat sérthet, ezért a film jogok jogosultjának az engedélye szükséges a jogszerű felhasználáshoz.
Amennyiben a színészek képmása olyan módon jelenik meg a pólókon, hogy a filmre való utalást nem tartalmaz, ugyanakkor a színészek egyéni, eredeti jelleggel rendelkező portréiról van szó, a fotó készítőjének az engedélye szükséges a jogszerű felhasználáshoz. Amennyiben a portrék egyéni, eredeti jelleggel nem rendelkeznek, szerzői jogi szempontból szabadon felhasználhatók.
Mivel azonban ebben az esetben személyek arcképeiről van szó, jelezzük, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk./ https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1300005.tv) értelmében képmás elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Ez alól csupán tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel képez kivételt [2:48. §-ának (1) bekezdése].
Az előzőeket összegezve mindenképpen javasolt a felhasználással kapcsolatban egyeztetni a rendezővel illetve a producerrel, akik a filmekhez kapcsolódó szerzői jogokat általában megszerzik, illetve ha a jogokkal mégsem rendelkeznek, tájékoztatást tudnak adni a jogtulajdonosokról.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai - a jelenlegi helyzetben elsősorban telefonon - szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetősége:
Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu , illetve
Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu .
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2020.08.03)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt hivatal!
Tájékoztatás szeretnék kérni önöktől, hogy egy termékötlet kapcsán milyen lehetőségeim vannak az ötletem levédetésére! Ha az ötletem egy újfajta energiaital amivel egy céget szeretnék felkeresni akkor az önkéntes műnyilatkozatba vétel módomban áll?
Tisztelettel:
B. Szabolcs
(2020.07.06) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Az alábbi, ötlet jogi védelmének lehetőségére vonatkozó érdeklődésére a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.
A megkeresésben úgy fogalmaz, hogy „ha az ötletem egy újfajta energiaital”, ezért mindenekelőtt hangsúlyoznunk kell, hogy ötlet önmagában nem helyezhető jogi védelem alá, csakis az ötleten alapuló, vagy azt megvalósító tényleges megoldás védhető jogi úton.
A kérdése alapján az alábbiakban arról tájékoztatjuk, hogy egy újfajta energiaital védelmére milyen lehetőségek állnak nyitva.
Egy energiaital esetében az összetétel, illetve az előállítására szolgáló eljárás jogi védelme jöhet szóba, mindkettő esetében a szabadalom a megfelelő oltalmi forma.
A szabadalmazható találmányokkal szemben támasztott alapvető elvárás, hogy a találmány új legyen és feltalálói tevékenységen alapuljon.
Akkor új a találmány, ha a bejelentés napját (elsőbbség) megelőzően sehol a világon nem jutott bárki számára hozzáférhető módon nyilvánosságra, és feltalálói tevékenységen alapul, ha az elsőbbség napját megelőzően nyilvánosságra jutott megoldásokhoz (technika állása) képest szakember számára nem nyilvánvaló.
Magyarországon hatályos oltalmat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal) benyújtott, az alaki rendeletnek (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0200020.IM) megfelelően elkészített bejelentéssel szerezhet. A szabadalmakkal kapcsolatos részletes információkat talál a honlapunkon a http://www.sztnh.gov.hu/szabadalom/nemzeti_ut/ oldalon.
Amennyiben oltalomszerzés céljából bejelentést kíván tenni a Hivatalnál, a szabadalmi bejelentéshez szükséges űrlap valamint az eljárás során fizetendő díjak megtalálhatók a honlapunkon az alábbi címen:
https://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/folyamatban-levo-es-lezart-ugyeim-kezelese/urlapok-dijak.
Szabadalmi bejelentés elkészítése előtt mindenképpen tanácsos tájékozódni a találmány tárgykörébe eső nyilvánosságra jutott megoldásokat illetően (ún. technika állása). Az Interneten számos adatbázis áll rendelkezésre, amelyekben szabadalmi dokumentumok között tájékozódhat. Ilyen pl. hazai vonatkozásban az "E-kutatás" iparjogvédelmi adatbázis (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU), vagy szélesebb körben az Európai Szabadalmi Hivatal szabadalmi adatbázisa, az espacenet (http://worldwide.espacenet.com/). A kutatáshoz a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárának (http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/frecskay-janos-szakkonyvtar/elerhetoseg ) munkatársai igény esetén segítséget nyújtanak (jelenleg az Ügyfélszolgálat és a Szakkönyvtár is csak kedden és csütörtökön 9-15 óráig tart nyitva).
E mellett egyes szabadalmi irodák, és a Hivatal (a https://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/kutatasi-szolgaltatasok/szabadalomkutatas internetes oldalon található feltételek szerint) térítés ellenében szabadalmi kutatást végez.
Amennyiben a termékötlet az említett, szabadalommal szemben támasztott követelményeknek nem felel meg, a szabadalmi oltalom nem jöhet szóba. Ebben az esetben a recept összetételét, illetve az elkészítési eljárást értékkel bíró speciális ismeretként, azaz know-how-ként lehet kezelni, amelynek védelmét az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1800054.TV&searchUrl=/gyorskereso) szabályozza. Ez a védelem nem igényel semmilyen alakszerűséget, regisztrációt, a törvény erejénél fogva illeti meg a jogosultat. A jogi védelem fennállásának ugyanakkor alapvető feltétele az ismeret titokban tartása, aminek érdekében az információk védelmében körültekintően kell eljárni.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt./ http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066 ) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben [Szjt. 31.§ (1) és (3) bek.].
Az Ön által említett önkéntes műnyilvántartás a szerzői jogi védelemhez kapcsolódó szolgáltatás, amely semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot, elsőbbséget nem keletkeztet, a jelentősége abban áll, hogy a szerzői jogról szóló 1999. évi törvény (Szjt.) 94/B. §-a alapján szerzőségi vélelmet keletkeztet. Ezzel összhangban lényegében egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe, amely - a szerzőségi vélelmen túl - bizonyítékként szolgálhat egyéb, a műhöz kapcsolódó tények igazolására egy későbbi jogvita során.
Az előzőek értelmében a know-how részletes leírása – mint írásmű – önkéntes műnyilvántartásba vetethető, és a tanúsítvány a műpéldánnyal pl. egy találmánybitorlási, vagy know-how megsértése ügyében indult eljárás során – a know-how-val kapcsolatos egyes tények alátámasztására - bizonyítékként esetleg felhasználható. Hangsúlyoznunk kell ugyanakkor, hogy az Szjt. 1. §-ának (6) bekezdése alapán valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás vagy működési módszer nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, ami azt jelenti, hogy aki a know-how leírását (azaz magát az írásművet) lemásolja, az szerzői jogokat sérthet, de a leírt know-how gyakorlati megvalósítása nem sért szerzői jogokat. Amennyiben a know-how-t jogsértő módon szerezték meg, a megvalósítás természetesen más jogszabályba ütközhet.
A szerzői művek önkéntes műnyilvántartásba vételével kapcsolatban részletes tájékoztatást a https://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat/onkentes-munyilvantartas Internet címen.
Mivel említi, hogy az ötletével egy céget szeretne felkeresni, az információhoz kapcsolódó egyéb jogi védelem fennállásától függetlenül javasolható titoktartási szerződés megkötése az információk átadása előtt.
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban további információkra van szüksége, az Ügyfélszolgálat munkatársai telefonon és személyesen is szíves rendelkezésére állnak, de jeleznünk kell, hogy tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) az adott területen jártas szakemberek feladata (szabadalmi ügyvivők és ügyvivői irodák jegyzéke: http://www.szabadalmikamara.hu/ , ügyvédek névjegyzéke: http://www.magyarugyvedikamara.hu).
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2020.08.03)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hölgyem,Uram!
Egy televíziós műsorötletem van.A kérdésem az lenne, hogy hogyan lehet ezt megvédeni oly módon, hogy bemutatást követően az ötlet bizonyíthatóan a tulajdonomat képezze, mást ezáltal engedély nélküli haszonszerzéshez ne segítse.
Köszönöm!
T.Balázs
(2020.07.23) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az érdeklődését, amellyel kapcsolatban a következőket ajánljuk a figyelmébe a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezései és a magyar joggyakorlat alapján.
A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) bekezdése]. A szerzői jog a megformált tartalmat védi, így ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer nem részesülhet szerzői jogi védelemben [Szjt. 1. §-ának (6) bekezdése].
A film alapját képező ötlet tehát nem, csakis az ötletet feldolgozó mű állhat jogi védelem alatt.
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
Ugyanakkor lehetőség van a szerzői művek önkéntes műnyilvántartásba vételére Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (a továbbiakban: Hivatal).
Az önkéntes műnyilvántartás jelentősége a szerzői jogi törvényben foglalt ún. szerzőségi vélelem okán bír jelentőséggel. Ennek lényege az, hogy „az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét ilyenként a művön a szokásos módon feltüntették.”, de amennyiben a név feltüntetésére nem kerül sor, akkor azt kell ellenkező bizonyítás hiányában a mű szerzőjének tekinteni, aki a művet a Hivatalnál vezetett közhiteles önkéntes műnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal igazolja [Szjt. 94/B. §-ának (1) bekezdése].
A fentiekből következik, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vételének célja nem a szerzői jogi oltalom keletkeztetése (az ugyanis automatikusan keletkezett), hanem egy bizonyítási eszköz létrehozása, amely annak igazolására szolgál, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg, hogy azt a szerző a magáénak elismerte.
Amennyiben az Ön által kidolgozott mű (pl.: szinopszis, forgatókönyv) egyéni, eredeti jelleggel bír, úgy azt automatikusan védi a szerzői jog. Az esetleges bizonyítási eljárást megkönnyítő önkéntes műnyilvántartás szolgáltatásunk szabályairól részletesen az alábbi címen tájékozódhat: https://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/szerzoi-jogi-vedelem/onkentes-munyilvantartas#1 .
Amennyiben szolgáltatásunk felkeltette az érdeklődését és azt személyesen, ügyfélszolgálatunkon kívánja igénybe venni, úgy felhívjuk figyelmét a megváltozott, ideiglenes nyitvatartásunkra. Jelen időszakban kedden és csütörtökön 09.00-15.00 között fogadjuk ügyfeleinket. Műnyilvántartás szolgáltatásunkkal 14.00 óráig a 1054. Budapest Akadémia u. 21. sz alatt, állunk rendelkezésre. Az esetleges hosszabb várakozási idő elkerülése miatt kérjük, hogy amennyiben megteheti előzetesen egyeztessen időpontot a következő telefonszámon: (36) 1 4745561.
A szolgáltatás igénybe vehető postai és elektronikus úton is, ez utóbbi esetben a honlapunkon (https://www.sztnh.gov.hu/hu) elérhető elektronikus ügyintézési rendszerünkön (https://ugyintezes.sztnh.gov.hu/eBej2/step1) keresztül, az ott elérhető formanyomtatványon, az ott leírt feltételek szerint.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2020.07.29)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Címzett!
Olyan kérdésem lenne, hogy Játszóház belső falára szeretnék Disney figurákat festetni? Kell-e valamilyen engedély hozzá?
(2020.07.25) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Alábbi megkeresésére, amelyben Disney figurák felhasználása iránt érdeklődik, a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.
(Az Szjt., hatályos szövege a http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066 oldalon elérhető.)
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.]. A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi, ezen belül például a reklámcélú hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése].
Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól. A felhasználási feltételeket a felek egymás közötti megegyezés alapján, szabadon állapíthatják meg és felhasználási szerződésben rögzítik.
Jogosultak felkutatására Hivatalunknak nincs felhatalmazása, de jelezzük, hogy tudomásunk szerint a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft. mindenfajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik. A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
Felhívjuk szíves figyelmét továbbá, hogy a figurák akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes védjegy-, illetve formatervezési mintaoltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók (az ügyek adatlapjain a jogosultak is szerepelnek).
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html) de jeleznünk kell, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara (http://www.szabadalmikamara.hu/ ), illetve a Magyar Ügyvédi Kamara (http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ) honlapján éri el.
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2020.07.29)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözlöm,
Az lenne a kérdésem, hogy ételt le lehet e védetni úgy, hogy külföldön már létezik, de Magyarországon még nem. Milyen osztályba tartozik? Ez egy virsliből készült étel, amihez liszt van használva.
Köszönöm a választ.
(2020.07.19) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban a következőket ajánljuk a figyelmébe.
Egy étel recept összetételére, vagy az előállítására vonatkozó találmány – amennyiben világviszonylatban új, feltalálói tevékenységen alapul – szabadalommal védhető.
Mivel említi, hogy az étel külföldön már létezik, feltehetően nem felel meg az újdonság követelményének, s mint ilyen, nem szabadalmazható sem Magyarországon, sem máshol.
Az, hogy kizárólagos jog egy termék hasznosításra nem szerezhető még nem akadálya annak, hogy azt sikeresen hasznosítsák, de ebben az esetben a termékkel a piacon való megjelenés előtt célszerű tájékozódni, hogy az Magyarországon nem áll-e oltalom alatt.
A Magyarország területén oltalom alatt álló szabadalmakról az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU ) adatbázisban tájékozódhat.
Ha az ételt Magyarországon egy megkülönböztető név alatt szeretnék forgalmazni, a név jogi védelmére a védjegyoltalom a megfelelő oltalmi forma, de jeleznünk kell, hogy a védjegy nem védi magát a terméket, amellyel kapcsolatban használják, csupán a jog eszközeivel biztosítja, hogy más ugyanilyen, vagy hasonló terméket sem a védjeggyel azonos, sem azzal összetéveszthető néven ne forgalmazhasson.
A védjegy bejelentésben meg kell adni, hogy a védjegyet milyen áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában kívánják használni. Az árujegyzékben meg kell jelölni, hogy az adott áruk/szolgáltatások melyik Nizzai osztályozás (http://classifications.sztnh.gov.hu/nice/ ) szerinti áruosztályba tartoznak. Az áruosztály kiválasztásában a segítségére lehet a TMclass alkalmazás (elérhetősége: http://tmclass.tmdn.org/ec2/).
A védjegy bejelentés benyújtása előtt célszerű tájékozódni, hogy a bejelenteni kívánt megjelölés nem áll-e védjegyoltalom alatt, ugyanis ebben az esetben előfordulhat, hogy a bejelentés elutasításra kerül.
A Magyarország területén hatályos védjegyek az alábbi ingyenesen elérhető elektronikus adatbázisokban kutathatók.
- E-Kutatás adatbázis ( http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU), amely tartalmazza a nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi védjegy bejelentéseket és lajstromozott védjegyeket;
- az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch ) adatbázis, amelyben tájékozódhat ez európai uniós védjegyekről, - amelyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra;
- a Tmview (https://www.tmdn.org/tmview/#/tmview ) adatbázis - mint másodlagos adatforrás -, amely tartalmazza a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyeit, amelyek itt egyetlen lépésben kutathatók .
További kérdések esetén – elsősorban telefonon – szíves rendelkezésére állunk, egyben jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu.
Reméljük, hogy a fenti információk a segítségére lesznek.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2020.07.28)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Cím!
Egy gyerekeknek szóló szolgáltatás elnevezésében szeretnénk használni a Disney szót. ütközik - e ez bármi jogi akadályba?
Köszönöm!
(2020.07.21) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban az alábbiakat ajánljuk szíves figyelmébe.
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 997. évi XI. törvény ( Vt.) 12. §-ának (1)-(3) bekezdése alapján a védjegy jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki a védjegyoltalom alatt álló megjelöléssel azonos, vagy ahhoz az összetéveszthetőségig hasonló megjelölést használ
- a védjegy árujegyzékében szereplő, illetve azzal összetéveszthető árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban;
- belföldön jóhírnevet élvező védjegy esetében függetlenül attól, hogy a védjegy árujegyzékében szereplő áruk vagy szolgáltatások azonosak vagy hasonlóak-e azokhoz az árukhoz vagy szolgáltatásokhoz, amelyekkel összefüggésben a megjelölést használják.
Magyarországon a magyar nemzeti, európai uniós, valamint a Magyarország területére kiterjesztett nemzetközi védjegyek hatályosak.
A magyar nemzeti védjegy bejelentések és védjegyek az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas), az európai uniós védjegy bejelentések és védjegyek az eSearch plus (https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch) adatbázisban, és a nemzetközi védjegy bejelentések és védjegyek a Madrid Monitor adatbázisban (https://www3.wipo.int/madrid/monitor/en/) kutathatók.)
Megjegyezzük, hogy a TMview (https://www.tmdn.org/tmview/welcome) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásokban - a fenti adathalmazok, illetve ezek mellett több mint 60 ország védjegyei egyetlen keresőkérdéssel egyszerre kereshetők.
Bár a rövid megkeresésben nem tér ki rá, a gyerekeknek szóló szolgáltatás feltehetően valamilyen oktatással, szórakoztatással, vagy sporttal kapcsolatos szolgáltatás. Az említett szolgáltatások a Nizzai osztályozás szerinti 41. áruosztályba tartoznak.
Az adatbázisok alapján a Disney megjelölés a 41. Nizzai osztályozás szerinti áruosztályban Magyarország területén védjegyoltalom alatt áll (pl. a 177322 lajstromszámú magyar nemzeti, vagy a 000186569 regisztrációs számú európai uniós védjegy).
A Disney megjelölés Magyarországon vélhetően jóhírnevet élvez, így a használata egyébiránt más Nizzai osztályozás szerinti áruosztályba tartozó szolgáltatások esetén is jogsértő lehet.
A fentiek értelmében a megjelölés jogszerű használatához vélhetően bármilyen szolgáltatással kapcsolatban a jogtulajdonos engedélye szükséges.
Végezetül felhívjuk a figyelmet a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-re, amely tudomásunk szerint mindenfajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik, így feltehetően a védjegyoltalom alatt álló név használatára is jogosult engedélyt adni.
A Kft. elérhetőségei: Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.; Tel.: +36 1 555-1200.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai - a jelenlegi helyzetben elsősorban telefonon - szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu.
Reméljük, hogy a fenti információk a segítségére lesznek.
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2020.07.28)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Veresim vannak a poet.hu oldalon, szeretném levédetni! Hogy tehetem???
(2020.07.21) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk versek jogi védelmére vonatkozó érdeklődését, amellyel kapcsolatban a következőket ajánljuk figyelmébe a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezései és a magyar joggyakorlat alapján.
Az Szjt. 1. §-a alapján szerzői jogi oltalomban a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellegű művek (pl. irodalmi -, szakirodalmi -, tudományos -, publicisztikai - művek) részesülnek.
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
Ugyanakkor lehetőség van a szerzői művek önkéntes műnyilvántartásba vételére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (a továbbiakban: Hivatal).
Az önkéntes műnyilvántartás jelentősége a szerzői jogi törvényben foglalt ún. szerzőségi vélelem okán bír jelentőséggel. Ennek lényege az, hogy a törvény [94/B. §-ának (1) bekezdése] szerint alapvetően „az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét ilyenként a művön a szokásos módon feltüntették”, de amennyiben a név feltüntetésére nem kerül sor, akkor azt kell esetleges ellenkező bizonyítás hiányában a mű szerzőjének tekinteni, aki a művet a Hivatalnál vezetett közhiteles önkéntes műnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal igazolja.
A fentiekből következik, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vételének célja nem a szerzői jogi oltalom keletkeztetése (az ugyanis automatikusan keletkezett), hanem egy bizonyítási eszköz létrehozása, amely annak igazolására szolgál, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg hogy azt a szerző a magáénak elismerte. A szolgáltatás díja 5000 Ft.
Amennyiben élni kíván a lehetőséggel, a szolgáltatás részleteiről az alábbi címen tájékozódhat: https://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/szerzoi-jogi-vedelem/onkentes-munyilvantartas#1 .
Személyes ügyintézésre Ügyfélszolgálatunkon (1054 Budapest, Akadémia utca 21.) jelenleg keddi és csütörtöki napokon 9-14 óra között van lehetőség, javasolt előzetesen időpontot foglalni.
Amennyiben nem személyesen jár el, hanem postai vagy elektronikus úton, a kérelmen mindenképpen célszerű feltüntetni az e-mail címét és telefonos elérhetőségét, hogy az esetlegesen felmerülő problémákat mielőbb tisztázhassuk.
Külön felhívjuk a figyelmét, hogy a kérelmet és a műpéldányt e-mailen nem tudjuk fogadni, elektronikus ügyintézés kizárólag honlapunk https://ugyintezes.sztnh.gov.hu/eBej2/app oldaláról indulva, az ott megadott módon és az ott elérhető formanyomtatvány használatával, ügyfélkapun keresztül lehetséges.
További kérdések esetén állunk szíves rendelkezésére.
Tisztelettel,
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2020.07.23)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Címzett!
3d puzzle termékeket készítek és szeretném a kínálatot autókkal is kiegészíteni. Az elképzelés, az, hogy az eredeti autót 1:10 arányban méretarányosan lekicsinyítve lehetne összerakni, illetve az autó gyártóját és típusát is szeretném feltüntetni. Jogi megközelítésben lehetséges az értékesítés a gyártóval való egyeztetés és bármilyen szerződéskötés nélkül, vagy meg kell velük állapodnom?
Válaszukat előre is köszönöm.
Üdvözlettel; István
(2020.07.13) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amelyben autó modelleket megjelenítő 3d puzzle termékek forgalmazásának jogi háttere iránt érdeklődik.
Az érdeklődésére az alábbiakat ajánljuk a figyelmébe.
Az autók típusjelét (logóját) jellemzően védjegyoltalom védi. Az is tipikus, hogy az áruk és szolgáltatások széles spektruma szerepel a védjegyek árujegyzékben, beleértve a Nizzai Osztályozás szerinti 28. áruosztályba tartozó játékokat, ezen belül is a puzzle termékeket.
A védjegyoltalom alapján a jogtulajdonos bárkivel szemben felléphet, aki gazdasági tevékenysége körében a megjelölést az árujegyzékben szereplő, vagy ahhoz hasonló áruk / szolgáltatások vonatkozásában felhasználja. A jogszerű felhasználás a jogtulajdonos engedélyéhez kötött.
E mellett az autók egyes elemeinek alakja, külső megjelenése formatervezésiminta-oltalom alatt is állhat. A védjegyoltalomhoz hasonlóan a formatervezésiminta-oltalom alatt álló termékek felhasználása is a jogtulajdonos engedélyével jogszerű.
Az autók külső megjelenése – mint egyéni, eredeti jellegű ipari tervezőművészeti alkotás – akár szerzői jogi védelem alatt is állhat. A szerzői jogi védelem a szerző életében, és a halálától számított 70 éven át áll jogi védelem alatt. A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével, minden alakszerűség, bejelentés vagy nyilvántartásba vétel nélkül keletkezik. A szerzői jogi védelem alatt álló mű felhasználása a szerző engedélyéhez kötött.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchPlus (https://oami.europa.eu/eSearch/) adatbázisokban kutathatók (az eSearchPlus adatbázisban találhatók az európai uniós védjegyek és a közösségi formatervezési minták, amelyek Magyarország területén hatályosak).
Szíves figyelmébe ajánljuk továbbá a TMview ( https://www.tmdn.org/tmview/welcome ) és Designview (https://www.tmdn.org/tmdsview-web/welcome.html?lang=hu ) adatbázisokat - mint másodlagos adatforrásokat -, amelyekben a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei, illetve nemzeti formatervezési mintái egyetlen lépésben, egyszerre kutathatók.
A fentiek alapján javasoljuk, hogy a felhasználást megelőzően egyeztessen a jogtulajdonosokkal, akik a fennálló jogok vonatkozásában pontos információkkal szolgálhatnak Az említett adatbázisokban fellelt védjegyek, illetőleg formatervezési minták jogosultjainak (vagy ha van, azok képviselőinek) elérhetőségét az egyes ügyek adatlapjain megtalálhatja.
Ha a fentiekkel kapcsolatban további általános kérdései merülnek fel, Ügyfélszolgálatunkon személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állunk.
Amennyiben szakvéleményre, tanácsra van szüksége, vagy az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolításához szeretne segítséget, a szellemi tulajdon jog területén jártas szakjogászhoz fordulhat (a szabadalmi ügyvivők és ügyvivői irodák jegyzéke a http://www.szabadalmikamara.hu/ oldalon, az ügyvédek névjegyzéke a http://www.magyarugyvedikamara.hu oldalon érhető el).
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2020.07.20)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hölgyem/ Uram!
Autószerelő műhely logoja ként Verdák című rajzfilm egy karakterét szeretném használni. Milyen engedély szükséges a felhasználáshoz?
Köszönöm!
(2020.07.12) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amelyben az iránt érdeklődik, hogy mi a teendő, ha a Verdák (eredeti címe: Cars) című rajzfilm egy karakterét szeretné az autószerelő műhelye logójaként felhasználni.
Az érdeklődésére a következőkről tájékoztatjuk.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a filmes karaktereket, mesefigurákat is - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt./ http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066 ) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben, ha pedig a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év [Szjt. 31.§ (1) és (3) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése].
Két szervezetet ajánlanánk a figyelmébe, amelyek a licencia engedéllyel kapcsolatban információval szolgálhatnak, esetleg licencia engedélyt adhatnak.
Az egyik szervezet a Walt Disney Magyarország Kft. (https://disney.hu/ ), amely Walt Disney és egyéb rajz- és animációs filmek figuráinak felhasználására vonatkozó licencia engedélyek kiadásával foglalkozik.
A másik a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület (a továbbiakban: HUNGART, http://www.hungart.org/kapcsolat/), amely már nyilvánosságra jutott vizuális művek (kép, fotó, reprodukció) esetében minden további, ún. másodlagos felhasználás (pl. másolat készítése értékesítési céllal) engedélyezését végzi a közös jogkezelés körében.
Jelezzük továbbá, hogy a jellegzetes alakok, szimbólumok, figurák, illetve azok nevei védjegyoltalom, továbbá a figurák kialakítása (dizájn) formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás kizárólag a lajstromban feltüntetett jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchPlusz (https://oami.europa.eu/eSearch/) adatbázisokban kutathatók.
Szíves figyelmébe ajánljuk, hogy a TMview ( https://www.tmdn.org/tmview/welcome ) és Designview (https://www.tmdn.org/tmdsview-web/welcome.html?lang=hu ) adatbázisokban - mint másodlagos adatforrásokban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei, illetve nemzeti formatervezési mintái egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai – jelenleg elsősorban telefonon - szíves rendelkezésére állnak, de jeleznünk kell, hogy tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása stb.) iparjogvédelmi területen jártas szakjogászok (ügyvédek) feladata.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2020.07.20)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Régi álmom, hogy nyissak egy szuper méteráru boltot. Nos.Kérdésem az lenne, hogy Disney digitálisan nyomtatott és csak nyomott pl. Mickey egér fej mintás anyagokat is szeretnék árulni. Kell e valahová fordulnom engedélyért,mivel több méterárú boltban is árulnak.
Válaszukat előre is köszönöm
Üdvözlettel: Melcsi
(2020.07.10) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk a Disney figurás méteráru forgalmazásának jogi vonatkozásaira irányuló érdeklődését, amellyel kapcsolatban a következőket ajánljuk a figyelmébe.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a rajzfilmeket is - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.
(Az Szjt., hatályos szövege a http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/2016-_evi_xciii-_torveny_20160728.pdf internetes oldalon elérhető.)
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például az animációs filmekben – mint szerzői jog által védett alkotásokban – megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek (pl. ajándéktárgyak, textil termékek) kereskedelmi hasznosítása (így pl. értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység.
Amennyiben a Disney figurákkal ellátott textilt Ön gyártja vagy gyártatja, ehhez a fentiek alapján a jogtulajdonostól engedélyt kell szereznie.
Amennyiben a Disney figurákkal ellátott textilt kereskedelmi forgalomban szerzi be, az alábbi a helyzet.
Ha a textilt a jogosult vagy az ő kifejezett hozzájárulásával másvalaki adásvétellel vagy a tulajdonjog más módon történő átruházásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozta, a tovább forgalmazáshoz már nem kell a jogtulajdonos engedélye (kivéve a behozatalt) [jogok kimerülése, Szjt. 23. §-ának (5) bekezdése ].
Jogvita esetén a bíróság jár el, és a jogkimerülés körülményeinek fennállását (pl., hogy az Ön által vásárolt Disney figura mintás textil ténylegesen az eredeti jogtulajdonos hozzájárulásával került kereskedelmi forgalomba) Önnek kell bizonyítania. Ha a jogkimerülés mégsem következett be, nem bizonyítható, vagy esetleg kiderül, hogy a termék hamis, az iparjogvédelmi oltalmak bitorlásának és a hamis termék forgalomba hozatalának valamennyi büntető és polgári jogi következménye alkalmazandóvá válik. Ezért már a beszerzés során célszerű a forgalmazótól beszerezni a megfelelő igazolásokat.
Felhívjuk szíves figyelmét továbbá, hogy a szóban forgó figurák akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes formatervezési minta-, illetve védjegyoltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók.
Végezetül jelezzük, hogy tudomásunk szerint a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft. mindenfajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei: Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.; Tel.: +36 1 555-1200.
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak.
A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
(2020.07.14)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztel Hölgyem/Uram!
Kézzel készült papír termékeim között szeretnék szerepeltetni Star Wars filmekből szereplőket, amik egyértelműen felismerhetőek, de minden részletében nem megegyezőek! Szabadon alkothatok, vagy jogdíjat kell fizetnem?
Köszönöm válaszukat! Zita
(2020.07.04) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Megkeresésére, amelyben Star Wars karakterek felhasználásával kapcsolatban érdeklődik, a kérdés szellemitulajdon-jogi vonatkozásait illetően általánosságban a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a filmes karaktereket - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt./ https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.TV ) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése], így például a filmekben megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek kereskedelmi hasznosítása (pl. értékesítése, forgalmazása).
A mű felhasználásának minősül többek között az átdolgozás [Szjt 17. §-ának f) pontja], amely magában foglalja a mű minden olyan megváltoztatását is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt 29. §-a].
Összegezve, a tervezett hasznosítás a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység.
Jogosultak felkutatására Hivatalunknak nincs felhatalmazása. Mindazonáltal jelezzük, hogy tudomásunk szerint a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t többek között a Star Wars figurák felhasználásának engedélyezésével is foglalkozik. A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szóban forgó karakterek formatervezésiminta-, illetve védjegyoltalom alatt is állhatnak.
Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - főszabályként a jogtulajdonos engedélyéhez kötött.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#), illetve az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) elektronikus adatbázisokban kutathatók. Találatok esetén, azok tartalmazzák az iparjogvédelmi jogok (védjegy, formatervezési minta) tulajdonosát, annak elérhetőségét.
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselő feladata, további - általános - kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak.
A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2020.07.13)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Verses, rajzos kötetet szeretnék kiadni, hova forduljak?
(2020.06.21) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk irodalmi mű kiadására irányuló érdeklődését, amellyel kapcsolatban - a kérdés szerzői jogi vonatkozásait illetően – a következőket ajánljuk a figyelmébe a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezései és a magyar joggyakorlat alapján.
Az Szjt. 1. § (3) bekezdése alapján szerzői jogi oltalomban részesülnek az egyes művek a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján, így például az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) művek, grafikai alkotások [Szjt. 1. § (2) bekezdés a) és h) pontja]. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
Ugyanakkor lehetőség van a szerzői művek önkéntes műnyilvántartásba vételére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (a továbbiakban: Hivatal).
Az önkéntes műnyilvántartás jelentősége a szerzői jogi törvényben foglalt ún. szerzőségi vélelem okán bír jelentőséggel. Ennek lényege az, hogy a törvény [94/B. §-ának (1) bekezdése] szerint bár alapvetően „az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét ilyenként a művön a szokásos módon feltüntették.”, de amennyiben a név feltüntetésére nem kerül sor, akkor azt kell esetleges ellenkező bizonyítás hiányában a mű szerzőjének tekinteni, aki a művet a Hivatalnál vezetett közhiteles önkéntes műnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal igazolja.
A fentiekből következik, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vételének célja nem a szerzői jogi oltalom keletkeztetése (az ugyanis automatikusan keletkezett), hanem egy bizonyítási eszköz létrehozása, amely annak igazolására szolgál, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg hogy azt a szerző a magáénak elismerte. A szolgáltatás díja 5000 Ft.
Amennyiben élni kíván a lehetőséggel, a szolgáltatás részleteiről az alábbi címen tájékozódhat: https://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/szerzoi-jogi-vedelem/onkentes-munyilvantartas#1.
Személyes ügyintézésre Ügyfélszolgálatunkon (1054 Budapest, Akadémia utca 21.) jelenleg keddi és csütörtöki napokon 9-15 óra között van lehetőség, javasolt előzetesen időpontot foglalni.
Amennyiben nem személyesen jár el, hanem postai vagy elektronikus úton, a kérelmen mindenképpen célszerű feltüntetni az e-mail címét és telefonos elérhetőségét, hogy az esetlegesen felmerülő problémákat mielőbb tisztázhassuk.
Külön felhívjuk a figyelmét, hogy a kérelmet és a műpéldányt e-mailen nem tudjuk fogadni, elektronikus ügyintézés kizárólag honlapunk https://ugyintezes.sztnh.gov.hu/eBej2/app oldaláról indulva, az ott megadott módon és az ott elérhető formanyomtatvány használatával, ügyfélkapu útján lehetséges.
A mű kiadásával kapcsolatban javasoljuk, hogy keressen meg egy kiadót.
További kérdések esetén állunk szíves rendelkezésére.
Tisztelettel,
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2020.07.07)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Jó napot kívánok! Ha egyéni vállalkozóként bögreket szeretnék értékesíteni saját weblapon saját képpel rápréselve és ezek disney tartalmuak milyen engedély kell hozza?
(2020.06.25) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Alábbi megkeresésre, amelyben az iránt érdeklődik, hogy Disney figurák jogszerű felhasználása érdekében mi a teendője, a következőkről tájékoztatjuk.
Az egyéni, eredeti jellegű filmalkotások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt. / http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, a szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére.
A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is [Szjt. 16. §-ának (1) és (3) bekezdése]. Így például a különböző rajzfilmekben, filmekben, stb. – mint szerzői jog által védett alkotásokban – megjelenő eredeti figurák (mesehősök) felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek, akár az interneten történő kereskedelmi hasznosítása a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység.
Felhasználási engedélyt a jogosultak írásba foglalt felhasználási szerződésben adhatnak [Szjt. 45. § (1) bekezdés], és ezen engedélyért főszabály szerint díjazás illeti meg őket [Szjt. 16. § (4) bekezdés]. Ezért e tekintetben javasolt a jogtulajdonossal való kapcsolatfelvétel a forgalmazás megkezdését megelőzően. (E felhasználás engedélyezésére vonatkozó joga a jogtulajdonosnak akkor sem szűnik meg, ha erre korábban más felhasználó részére ugyanazon termékekkel összefüggésben már engedélyt adott.)
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szóban forgó jellegzetes alakok akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű. A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás ( http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU# ) és az eSearch plus ( https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók.
Az előzőeket összefoglalva a szerzői jogok megsértése megvalósul, ha a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes elemeket mintázó, illetve ezek képével ellátott terméket hozzák kereskedelmi forgalomba a jogosult engedélye nélkül. Ha maga a jellegzetes elem védjegy- illetve formatervezésiminta-oltalom alatt is áll, a hasznosítás védjegy- és formatervezési minta jogokat is sérthet.
Jogosultak felkutatására Hivatalunknak nincs felhatalmazása.
Mindazonáltal, amennyiben Walt Disney féle figurákat kíván felhasználni, szíves figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft.-t, amely tudomásunk szerint minden fajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőség: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html ). A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2020.07.02)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hölgyem/Uram!
Szeretnék egy idézetet a kereskedelmi forgalomban lévő termékeimen feltüntetni. Az alább bemásolom a pontos szöveget.
Szükséges ehhez bármilyen engedély vagy megtehetem nyugodtan jogsértés nélkül?
"Health is not everything. But without health everything is nothing." - Arthur Schopenhauer
1788. február 22. — 1860. szeptember 21.
Előre is köszönöm.
(2020.06.16) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
A megkeresésével összefüggésben a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései illetve a magyar joggyakorlat alapján a következőkről tájékoztatjuk. (Az Szjt. hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066).
Az Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése alapján az irodalmi alkotások a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellegük alapján részesülhetnek szerzői jogi védelemben [Szjt. 1. § (2) bekezdés a) pont]. A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok – a személyhez fűződő és a vagyoni jogok – összessége [Szjt. 9. § (1) bekezdés]. A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].
Amennyiben a jelzett idézet szerzője Arthur Schopenhauer német filozófus (Danzig, 1788. február 22. – Frankfurt am Main, 1860. szeptember 21., https://hu.wikipedia.org/wiki/Arthur_Schopenhauer ), a szöveg részlet a fentiek értelmében – ha lehetséges, a szerző és a forrás feltüntetésével - szabadon felhasználható.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2020.06.24)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Cím!
Az lenne a kérdésem, hogy hogyan tudok egy szolgáltatással kapcsolatos ötletet levédetni, illetve hogyan tudom meg, hogy esetleg ez, vagy hasonló ötlet le van-e már védve Magyarországon? Internetes keresésem alapján külföldön volt már az ötletemhez hasonló próbálkozás, de aztán nem terjedt el széles körben, itt Magyarországon pedig egyáltalán nem. Ettől függetlenül talán már más levédhette az ötletet, ezt szeretném megtudni. Köszönöm szépen a válaszukat.
(2020.06.09) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Mindenekelőtt szeretnénk felhívni a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. § d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre a szellemi tulajdonnal kapcsolatban tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, a Hivatal egyedi ügyekben jogi tanácsadást nem végezhet.
A fentieket előrebocsátva a következőket ajánljuk a figyelmébe.
A szellemi alkotások jogi védelemét világszerte jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja. Fontos kiemelni, hogy egy ötlet önmagában sem az iparjogvédelmi oltalmi formákkal, sem szerzői joggal nem védhető. Ezek a jogi oltalmak az ötlet nyomán született, konkrét eredmény (mű, műszaki megoldás, forma, megjelölés stb.) védelmére szolgálnak.
Az iparjogvédelem körében a különféle megoldásokhoz különböző oltalmi formák kapcsolódnak.
Az új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható - műszaki jellemzőkkel leírható - megoldások jogi védelmére a szabadalmi oltalom, a szabadalom műszaki színvonalát el nem érő szerkezeti megoldások esetén a használatiminta-oltalom jöhet szóba. A termékek külső jellegzetessége - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok - védelmére, amennyiben a minta új és egyéni jelleggel rendelkezik, a formatervezésiminta-oltalom az alkalmas oltalmi forma.
A fentieken túl az iparjogvédelem körébe tartozik a védjegyoltalom. A védjegyoltalom a gazdasági tevékenység körében használt megjelölések (nevek, ábrák, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölések) jogi védelmére szolgál. A védjegy nem védi a szolgáltatást (sem a mögötte álló ötletet, vagy a hozzá kapcsolódó termékeket), azonban a védjegy jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki a védjegyével azonos, vagy azzal összetéveszthető megjelölést használ a védjegye árujegyzékében szereplő szolgáltatások (esetleg áruk) vonatkozásában.
Egy szolgáltatással kapcsolatosan, a fenti oltalmi formák közül a védjegy oltalom jöhet esetleg szóba, amennyiben azt, a gazdasági tevékenység során valamely megjelöléssel szeretnék más hasonló szolgáltatásoktól megkülönböztetni.
A szerzői jogi védelem az egyéni, eredeti jelleggel rendelkező irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi. A szolgáltatás ötletének leírása például egy szakirodalmi műben, vagy akár egy tanulmányban állhat szerzői jogi védelem alatt.
Ki kell itt emelnünk, hogy a szerzői jog a megformált tartalmat védi, így az ötlet, elv, elgondolás, működési módszer amelyet a mű bemutat nem részesülhet szerzői jogi védelemben. Ez lényegében azt jelenti, hogy a leírás szövegének felhasználása szerzői jogokba ütközhet, ugyanakkor ha valaki megvalósítja az ötlet leírásában foglaltakat, az nem sért szerzői jogokat.
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll meghatározott ideig anélkül, hogy a jogvédelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. Felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni többek között a szerzőséget. Ebben a szerző segítségére lehet, ha a művet - a létrejöttét követően - önkéntes műnyilvántartásba veteti a Hivatalnál.
A mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett valamint, hogy azt a szerző a magáénak elismerte. (Részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html ).
Megjegyezzük még, hogy az ötlethez esetlegesen kapcsolódó valamely vagyoni értékkel bíró speciális ismeret (üzleti titok, know-how) védelmét az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény szabályozza. Ez a védelem a szerzői jogi védelemhez hasonlóan, mivel nem igényel semmilyen alakszerűséget, regisztrációt, a törvény erejénél fogva illeti meg a jogosultat. A jogi védelem fennállásának alapvető feltétele ugyanakkor az ismeret titokban tartása, aminek érdekében az információk védelmében körültekintően kell eljárni.
A fentieket összegezve egy szolgáltatás ötlete nem, de egyes elemei védhetők jogi úton.
Tájékoztatjuk, hogy honlapunkon további részletes információkat talál az említett jogterületekről, további kérdések esetén pedig az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2020.06.18)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Régi retro mesefigurákat horgolok a szabadidőmben. Ezeket a mesék képei alapján készítem. Szeretném megtudni van-e ezeknek jogdíja, vagy valamilyen fizetési kötelezettség, ha esetleg értékesíteni szeretném a figurát, vagy annak leírását.
Pl. Manőcska, Mazsola, Süsü, Dr. bubó, Frakk stb.
Válaszukat előre is köszönöm.
Breierné
(2020.06.04) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
A megkeresésével kapcsolatban mindenekelőtt jelezzük, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki. Ennek megfelelően az alábbi válaszunk kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos állásfoglalásként, jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Tájékoztatjuk, hogy a válaszaink a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak. Az Szjt. hatályos változatának az elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.TV .
A fentieket szem előtt tartva a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások – beleértve a filmes karaktereket, mese-, és bábfigurákat – az Szjt. 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének, vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].
Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti figurák alakjait formázó - eredetivel megegyező, illetve azok átdolgozásával keletkezett – figurák felhasználásához a szerző előzetes engedélye szükséges. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól (a szerzőtől vagy jogutódjától).
A szabad felhasználás körében ugyanakkor a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges [Szjt. 33. §-ának (1) bekezdése]. A szabad felhasználás körében természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja [Szjt. 35. §-ának (1) bekezdése].
Az Ön által jelzett értékesítés esetén - az előzőek értelmében - a tevékenységhez a jogtulajdonos előzetes engedélye szükséges.
Az Szjt. 63. §-ának (1) bekezdése alapján: „a filmalkotás létrehozására kötött szerződés (a továbbiakban: megfilmesítési szerződés) alapján a szerző - kivéve a szöveges vagy a szöveg nélküli zenemű szerzőjét - ellenkező kikötés hiányában átruházza az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére való jogot.” Tehát a megfilmesítési szerződés alapján jellemzően a filmelőállító szerzi meg a filmre vonatkozó szerzői vagyoni jogokat, vagyis a filmalkotás felhasználására engedélyt ő adhat.
A jogosult személyét illetően az a döntő, hogy mi szerepel a megfilmesítési szerződésben, mindazonáltal a szerzők, vagy jogutódaik feltehetően tudnak információt adni azzal kapcsolatban, hogy kinél, kiknél vannak a szerzői jogok.
Ha a figura leírása alatt azt érti, hogy a figurák horgolásának folyamatát írásban, esetleg saját készítésű ábrákkal vagy fotókkal illusztrálva szeretné bemutatni, tájékoztatjuk, hogy az így létrejövő műnek Ön a szerzője, s mint ilyen, a szerzői jogi jogosultja is, amennyiben a formába öntött mű egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a szerzői jog a formába öntött tartalmat védi, a mű mögött álló elv, elgondolás, eljárás védelmére nem alkalmas [Szjt. 1. § (6) bekezdése].
Az előzőeket összegezve mindenképpen javasolt még a felhasználás megkezdése előtt egyeztetni a figurákhoz kapcsolódó szerzői jogok jogosultjával, jogosultjaival a tervezett felhasználásról.
Itt említjük meg, hogy a leírása alapján harmadik fél által készített figurák esetében is felmerülhet a szerzői jogok megsértése, amennyiben azok nem magán célra készülnek, így javasoljuk, hogy a jogtulajdonossal ezt a kérdést is tisztázza.
Végezetül jelezzük, hogy a Hivatal jogosultak, illetve jogutódaik felkutatásával nem foglalkozik, de adunk néhány, az említett bábfigurákhoz kapcsolódó háttér információt, amely segíthet a jogtulajdonosok azonosításában illetve elérésében:
- a „Süsü, a sárkány” című magyar bábfilmsorozat Csukás István forgatókönyve alapján, 1976-tól 1984-ig készült a Magyar Televízióban. A bábokat és a díszleteket Lévai Sándor tervezte.
- a „Mazsola” magyar televíziós bábfilmsorozat kesztyűs báb technikával és Bálint Ágnes forgatókönyvírásával készült.
A Mazsola bábfigura megalkotója Bródy Vera báb- és díszlettervező.
- Dr. Bubó a „Kérem a következőt!” című magyar televíziós rajzfilmsorozat főhőse, amelyet a Pannónia Filmstúdió készített.
A sorozat alkotója Nepp József, aki Romhányi Józseffel együtt írta a forgatókönyvet és a dialógokat. A rajzfilmet Ternovszky Béla rendezte.
- a „Frakk, a macskák réme” című sorozat forgatókönyvét Bálint Ágnes írta, és a Pannónia Filmstúdió készítette, 1971 és 1985 között.
Az animációs játékfilmsorozat rendezői Cseh András és Nagy Pál, producerei Gyöpös Sándor és Kunz Román. Rajzolták: Czeglédi Mária, Kiss Bea, Menyhárt Katalin, ifj. Nagy Pál, Somos Zsuzsa.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu .
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat
Szellemi Tulajdon Nemzeti
(2020.06.18)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözletem! Kézművességgel foglalkozom. Kért valaki tőlem egy Yodát. Az lenne a kérdésem hogy ha megcsinálom akkor jogdíjfizetési kötelezettségem van e? Köszönöm szépen.
(2020.05.29) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amelyben az iránt érdeklődik hogy mi a teendő ha egy Star Wars figurát ábrázoló kézműves terméket szeretne megrendelésre készíteni.
Az érdeklődésére a következőkről tájékoztatjuk.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a filmes karaktereket, mesefigurákat is - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt./ http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066 ) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, azaz az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben, ha pedig a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év [Szjt. 31.§ (1) és (3) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például a filmekben, rajzfilmekben megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek kereskedelmi hasznosítása (pl. értékesítése) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység.
Az Ön által tervezett esetben akár a merchandising felhasználás, akár az átdolgozás [Szjt. 29. §] elképzelhető. A merchandising és az átdolgozás is a jogosult előzetes engedélyéhez kötött, így az Ön által tervezett felhasználáshoz feltehetően a szerzői jogi jogosult (szerző, jelen esetben feltehetőleg a filmelőállító vagy a filmforgalmazó) előzetes engedélye szükséges.
Két szervezetet ajánlanánk a figyelmébe, amelyek a licencia engedéllyel kapcsolatban információval szolgálhatnak, esetleg licencia engedélyt adhatnak.
Az egyik szervezet a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület (a továbbiakban: HUNGART, http://www.hungart.org/kapcsolat/), amely már nyilvánosságra jutott vizuális művek (kép, fotó, reprodukció) esetében minden további, ún. másodlagos felhasználás (pl. másolat készítése értékesítési céllal) engedélyezését végzi a közös jogkezelés körében. Felhívjuk a figyelmet, hogy a HUNGART mű átdolgozására (Szjt. 29. §) nem adhat engedélyt.
A másik a Walt Disney Magyarország Kft. (https://disney.hu/ ), amely tudomásunk szerint a Star Wars figurák licence engedélyeinek kiadásával (is) foglalkozik.
Jelezzük továbbá, hogy a jellegzetes alakok, szimbólumok, figurák, illetve azok nevei védjegyoltalom, továbbá a figurák kialakítása (dizájn) formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás kizárólag a lajstromban feltüntetett jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchPlusz (https://oami.europa.eu/eSearch/) adatbázisokban kutathatók.
Szíves figyelmébe ajánljuk, hogy a TMview ( https://www.tmdn.org/tmview/welcome ) és Designview (https://www.tmdn.org/tmdsview-web/welcome.html?lang=hu ) adatbázisokban - mint másodlagos adatforrásokban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei, illetve nemzeti formatervezési mintái egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai – jelenleg elsősorban telefonon - szíves rendelkezésére állnak, de jeleznünk kell, hogy tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása, stb.) iparjogvédelmi területen jártas szakjogászok (ügyvédek) feladata.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2020.06.09)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözletem
Elméletben kitaláltam egy eszközt ami hasznos lehet az életben, viszont mielőtt felvenném a kapcsolatot gyárakkal illetve cégekkel előtte elég ha szellemi tulajdonként védetem le ?
Köszönöm előre is válaszukat
(2020.05.18) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönjük a megkeresését, amellyel kapcsolatban a következőket ajánljuk a figyelmébe.
A rövid ismertetése alapján az ötlet tárgya egy fizikai eszköz. A fizikai eszközben testet öltő műszaki megoldás jogi védelmére a szabadalom, illetve a használatiminta-oltalom jöhet szóba, de hangsúlyoznunk kell, hogy ötlet, elv, elgondolás védelmére egyik oltalmi forma sem alkalmas, mindkettő csak az ötlet nyomán megszületett, konkrét végeredmény védelmére szolgál.
Szabadalom
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt) 1. §-a értelmében szabadalmi oltalommal védhető minden új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható - műszaki jellemzőkkel leírható – megoldás (találmány). Akkor új a találmány, ha a bejelentés napját (elsőbbség) megelőzően sehol a világon nem jutott nyilvánosságra, és feltalálói tevékenységen alapul, ha az elsőbbség napját megelőzően nyilvánosságra jutott megoldásokhoz (technika állása) képest szakember számára nem nyilvánvaló.
Miután az újdonságnak világviszonylatban kell fennállnia, azaz ha a feltaláló által, vagy révén jut nyilvánosságra a megoldás, az is újdonságrontó egy későbbi bejelentésre nézve, ezért a megoldással kapcsolatos információ továbbadása előtt célszerű a szabadalmi bejelentést benyújtani, illetve – ha ez semmiképpen nem lehetséges – az információ átadása előtt a partnerrel titoktartási szerződést kötni. Az újdonság megítélése lényében világszerte hasonló.
Szabadalom esetében az engedélyezési eljárás 3-4 év, az oltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal keletkezik és maximum 20 évig áll fenn.
Használatiminta-oltalom
A szabadalmazható találmány műszaki színvonalát el nem érő, új szerkezeti megoldások esetében a használatiminta-oltalom lehet a megfelelő oltalmi forma. A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény (Hmtv) is követelményként szabja meg a világviszonylatban vett újdonságot és az ipari alkalmazhatóságot, de „csak” feltalálói lépést követel meg a találmányi szinttel kapcsolatban. A Hmtv. 3. §-a értelmében feltalálói lépésen alapul a minta, ha a technika állásához képest a mesterségben járatos személy számára nem nyilvánvaló.
További különbség, hogy ha a feltaláló vagy jogutódja által vagy a hozzájárulásával jutott nyilvánosságra a megoldás, és a feltaláló vagy jogutódja a nyilvánosságra jutástól számított hat hónapon belül használati minta bejelentést tesz Magyarországon, a nyilvánosságra jutás - a szabadalommal ellentétben - bejelentés újdonságát nem rontja.
A használatiminta-oltalom maximum tíz évig tartható fenn.
Külföldi országok joga – ahol egyáltalán létezik használatiminta-oltalom, a fentiektől eltérően rendelkezhet.
A fentiket összegezve egy fizikai eszköz szellemi-tulajdonként való védelmére a fentiek szerint van mód.
Amennyiben a szabadalmi, vagy használatiminta-bejelentést benyújtotta, és így az elsőbbséget megalapozta, a találmány lényege harmadik féllel már közölhető, de jeleznünk kell, hogy ez csak abban az esetben igaz, ha a bejelentés a találmánnyal kapcsolatos minden lényeges tényt és körülményt tartalmaz.
Ha a bejelentésből lényeges részletek hiányoznak, azok utóbb már nem pótolhatók, ami miatt akár a jogoktól is eleshet.
Felhívjuk a figyelmét továbbá, hogy az oltalmat jellemzően országonként kell megszerezni, azaz csak abban az országban lesz kizárólagos joga a termék hasznosítására, ahol oltalmat szerzett.
A külföldi bejelentéseket a magyarországi bejelentést követő egy éven belül be kell nyújtani, hogy az uniós elsőbbség érvényesíthető legyen, és a hazai és külföldi bejelentés napja közötti esetleges nyilvánosságra jutás a külföldi bejelentések elsőbbségét ne ronthassa.
Amennyiben valamelyik oltalmi formával, vagy a külföldi jogszerzéssel kapcsolatosan további kérdései vannak, az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak - jelenleg elsősorban telefonon. A rendkívüli helyzetben a nyitva tartási rendünkről a honlapunkon (https://www.sztnh.gov.hu/hu) talál aktuális tájékoztatást.
Végezetül hangsúlyoznunk kell, hogy szellemitulajdon-védelmi ügyekben szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt stb.) a szakterületen jártas szakemberek feladata. A magyarországi
szabadalmi ügyvivők és ügyvivői irodák jegyzéke a http://www.szabadalmikamara.hu/ oldalon érhető el.
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0.
(2020.05.25)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala!
Szeretnék az angol Build a Bear koncepcióhoz hasonlóan terméket gyártani, de nem találok sehol információt arról, hogy jogot sért-e.
Köszönettel,
L. Zsaklin
(2020.05.09) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) egyedi ügyekben jogi tanácsot nem adhat, hatásköre a szellemi tulajdonnal kapcsolatban tájékoztatás nyújtására terjedhet ki. Válaszunk az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
A fentieket előrebocsátva a kérdés szellemitulajdon-jogi vonatkozásait illetően a következőket ajánljuk a figyelmébe.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) értelmében az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat a szerzői jog védi.
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.], a szerzői műveket nem kell és nem is lehet „levédetni”.
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16.§ (1) bekezdés].
Amennyiben saját maga által tervezett figurák és kapcsolódó termékek (pl. ruhák) felhasználásával kívánja megvalósítani a koncepciót, ezek vonatkozásában feltehetően nincs szüksége engedélyre, ugyanis az esetleg fennálló szerzői jogok jogosultja Ön lesz.
Ha más által tervezett figurákat, termékeket használ fel, mindenképpen javasolt egyeztetni az eredeti szerzővel, mert a felhasználás jogsértést valósíthat meg.
Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek [Szjt. 1. § (6) bek.], így az említett Build a Bear koncepció vélhetően nem áll szerzői jogi védelem alatt, és a szellemitulajdon-védelem más eszközei (szabadalom, formatervezésiminta-oltalom, védjegy, stb.) sem alkalmasak magának a koncepciónak a védelmére.
Ugyanakkor jelezzük, hogy a Build-a-Bear szóösszetétel Magyarország területén védjegyoltalom alatt áll. Ezért amennyiben a hasznosításhoz szeretne egy nevet/logót használni, felhívjuk a figyelmét, hogy a Build-a-Bear védjeggyel azonos, vagy azzal összetéveszthető megjelölés a védjegy(ek) árujegyzékében szereplő, vagy azokhoz hasonló árukkal/szolgáltatásokkal kapcsolatban nem használható, ugyanis védjegybitorlást valósíthat meg.
Felhívjuk a figyelmét, hogy a Build-a-Bear koncepcióhoz kapcsolódó egyes elemek (figurák, ruhák..) függetlenül attól, hogy szerzői jogi védelem alatt állnak-e, formatervezésiminta-oltalom alatt is állhatnak. A formatervezésiminta-oltalom alatt álló minták felhasználása – a szerzői joghoz hasonlóan – a jogosult engedélyéhez kötött.
A szerzői joggal ellentétben a védjegy- és a formatervezésiminta-oltalom lajstromozott jog, így a jogi védelem alatt álló megjelölések és formatervezési minták a releváns adatbázisokban megtalálhatók.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchPlusz (https://oami.europa.eu/eSearch/) adatbázisokban kutathatók.
Szíves figyelmébe ajánljuk, hogy a TMview ( https://www.tmdn.org/tmview/welcome ) és Designview (https://www.tmdn.org/tmdsview-web/welcome.html?lang=hu) adatbázisokban - mint másodlagos adatforrásokban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei, illetve nemzeti formatervezési mintái egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai - jelenleg elsősorban telefonon - szíves rendelkezésére állnak, de jeleznünk kell, hogy tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása, stb.) iparjogvédelmi területen jártas szakemberek (szabadalmi ügyvivők és ügyvédek) feladata.
Elérhetőségeik: http://www.szabadalmikamara.hu/ ; http://www.magyarugyvedikamara.hu.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2020.05.18)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözlöm.
Én ékszereket szeretnék levédetni. Ez, hogy lehetséges? Minden terméket külön? Ebben az esetben egy kicsit módosítanak rajta és forgalomba hozhatnak hasonló terméket? Vagy mivel ez egy speciális ékszer nem magát a terméket hanem mint szellemi tulajdon védetem le? Előre is köszönöm a segítségüket. Sara
(2020.05.14) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk megkeresését, amelyekkel kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatjuk:
A szellemi alkotások jogi védelemét világszerte jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja. Fontos megjegyeznünk, hogy egy ötlet sem iparjogvédelmi oltalmi formákkal, sem szerzői joggal nem védhető. Mindkét jogterület csak az ötlet nyomán megszületett, konkrét végeredmény (mű, műszaki megoldás, forma, elnevezés stb.) védelmére szolgál.
Az iparjogvédelem körében a különféle megoldásokhoz különböző oltalmi formák kapcsolódnak. Egy ékszerrel kapcsolatosan az alábbi oltalmi formák merülhetnek fel:
Az ékszerek külső jellegzetességeinek– ilyen különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok - a védelmére , amennyiben a minta új és egyéni jelleggel rendelkezik, a formatervezésiminta-oltalom az alkalmas oltalmi forma. Magyarországon – és Európában is – egy formatervezésiminta-oltalmi bejelentés 50 különböző mintát tartalmazhat. Ha az ékszerek bármilyen külső jellegzetességükben eltérnek egymástól, akár csak színükben is, mindegyikre külön mintaként kell tekinteni. Amennyiben a színeknek nincs jelentősége, a minta ábrázolása benyújtható fekete-fehér kivitelben is. A mintaoltalom kiterjed mindazokra a mintákra, melyek a tájékozott használóra nem tesznek eltérő összbenyomást. A fekete-fehér ábrázolásnál éppen ezért jelentősége lehet a két szín mélységének és arányának is. Kisebb, a minta jellegét nem befolyásoló változtatásokkal kialakított (például eltérő, de hasonló összbenyomást keltő színű) ékszerek sem forgalmazhatók a mintaoltalom jogosultjának engedélye nélkül.
A termék külső jellegzetességei védhetők védjegyoltalommal is. Szintén védjegyoltalom kérhető a termék elnevezésére, és/vagy a hozzá kapcsolódó logóra is.
A védjegyoltalom előnye, hogy tetszőleges alkalommal meghosszabbítható, így a monopoljog korlátlan ideig fenntartható. Ezzel szemben a formatervezési mintaoltalom legfeljebb 25 évre nyújt védettséget, ugyanakkor nem korlátozódik áruosztályra, és alacsonyabb a bejelentés díja is.
Amennyiben az ékszerek kialakítása valamilyen speciális szerkezeti megoldást tartalmaz, a szabadalmi oltalom, vagy a használatiminta-oltalom is szóba jöhet.
Szabadalmi oltalommal védhető minden új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható - műszaki jellemzőkkel leírható - megoldás. A szabadalmazható találmány műszaki színvonalát el nem érő, új és feltalálói lépésen alapuló szerkezeti megoldások esetében a használatiminta-oltalom lehet a megfelelő oltalmi forma.
Az iparjogvédelem területén az oltalom külön kérelemre, egy hatósági vizsgálat eredményeképpen keletkezik. Az oltalmat jellemzően országonként kell megszerezni, de léteznek nemzetközi egyezmények, amelyek egyszerűbbé teszik a külföldi jogszerzést.
Az egyéni, eredeti jellegű alkotásokat – függetlenül attól, hogy iparjogvédelmi oltalom alatt állnak-e - a szerzői jog is védi. Az ékszerek jellegzetes elemei nem másolhatók.
A szerzői jogi védelem – az iparjogvédelemtől eltérően - a mű létrejöttével, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és meghatározott ideig fennáll anélkül, hogy a jogvédelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
A szerzői jogi védelem nemzetközi egyezmények alapján jellemzően országhatárokon túlnyúló.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket. Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti hivatalunknál. Hangsúlyozandó azonban, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg, hogy azt a szerző a magáénak elismerte. (Részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html).
Reméljük, hogy a fentiek a segítségére lesznek annak eldöntésében, hogy az adott esetben milyen jogi védelem jöhet szóba.
További kérdések esetén szíves rendelkezésére állunk, a jelenlegi rendkívüli helyzetben elsősorban telefonon és e-mail-en.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2020.05.18)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözletem !
Azt szeretném kérdezni hogy aforizmákat lehet-e
levédetni, magamévá tenni ? ☺ Köszi
(2020.04.24) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban a következőket ajánljuk a figyelmébe a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezései és a magyar joggyakorlat alapján.
Az Szjt. 1. § (3) bekezdése alapján szerzői jogi oltalomban részesülnek az egyes művek a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján, így például az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) művek [Szjt. 1. § (2) bekezdés a) pontja].
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.], a szerzői műveket nem kell és nem is lehet „levédetni”.
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16.§ (1) bekezdés].
Az aforizma görög eredetű szó, a jelentése 1.: valamely életbölcsességet, igazságot kifejező tömör, szellemes mondás, 2.: gondolattöredék.
(Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003.)
Az aforizma tehát egy tömör, legfeljebb néhány mondatból álló szöveg, amely a fentiek értelmében szerzői jogi védelem alatt állhat, de jeleznünk kell, hogy az egyéni, eredeti jellegnek a megfogalmazásból kell adódnia, a jelentés, a mögöttes elgondolás eredetisége a szerzői jogi védelmet nem alapozza meg [Szjt. 1. § (6) bekezdése].
Amennyiben egy Ön által megalkotott aforizma szerzői jogi védelem alatt áll, az előzőek alapján a felhasználására csak Ön adhat engedélyt. A jogi védelem keletkezésének nem feltétele a nyilvánosságra jutás, de ha azt szeretné, hogy az aforizmát a nevéhez kapcsolják, célszerű azt (azokat) a neve alatt publikálni.
Végezetül a figyelmébe ajánljuk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szolgáltatását, az önkéntes műnyilvántartást. A szolgáltatás semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe egy jogvita esetére. A szolgáltatás részleteiről a https://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat/onkentes-munyilvantartas internetes oldalon tájékozódhat.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2020.04.30)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Érdeklődnék, hogy mikor járnak le egy adott zenemű jogdíjai?
Ha egy 200 éves zeneművet lejátszok zongorán, és felrakom a weboldalamra, akkor az jogilag szabályos?
Előre is köszönöm megtisztelő válaszukat!
(2020.04.17) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönjük, hogy a kérdésével hozzánk fordult.
A magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt., a hatályos szöveg elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.TV) hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, beleértve a zeneművészeti alkotásokat is. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben, ha pedig a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év [Szjt. 31.§ (1) és (3) bek.].
A védelmi idő lejártát követően a mű szabadon felhasználható.
Külföldi országok vonatkozó jogszabályai eltérően rendelkezhetnek, ezért külföldi szerzők műveinek felhasználása esetén célszerű az adott ország jogszabályait ellenőrizni, de 200 éve nyilvánosságra jutott zenemű esetében vélhetően már sehol a világon nem áll fenn szerzői jogi védelem.
További kérdések esetén szíves rendelkezésére állunk, a jelenlegi rendkívüli helyzetben elsősorban telefonon és e-mail-en.
Üdvözlettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2020.04.21)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Mozifilmek és a hozzájuk kapcsolódó publikus adatokat (szereplők neve, film évszáma, típusa stb) alapul véve szeretnék kártyajátékot forgalomba hozni, saját grafikával. Kérdésem, hogy szükséges-e bármilyen engedély ehhez, sért-e jogokat? Válaszukat előre is köszönöm!
(2020.03.25) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) egyedi ügyekben jogi tanácsadást nem végezhet, a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében hatásköre kizárólag a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki.
A fentieket előrebocsátva a kérdésével kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezései és a magyar joggyakorlat alapján.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a filmalkotásokat - a szerzői jog hatálya alá tartoznak. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben (Szjt. 31.§.).
A szerzői jogi védelem a formába öntött művet védi, a szerzői jogi védelemnek nem lehet tárgya ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet [Szjt. 1. § (6) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16.§ (1) bekezdés].
Az előzőek értelmében egy film szereplőinek neve, a film évszáma, típusa nem áll szerzői jogi védelem alatt. Egy filmekkel kapcsolatos kártyajátékban ezeknek az információknak a megjelenítése feltehetően más jogokat sem sért.
Ugyanakkor a filmek jellegzetes feliratai, grafikai elemei, a használt karakterek szerzői jogi védelem alatt állhatnak, ezért az információ kártyajátékon való megjelenítése során ezt célszerű figyelembe venni.
Nem tudjuk, hogy a felsorolás végén a stb. mit takar, ezért az alábbiakat ajánljuk a figyelmébe.
Az Szjt 16. §-ának (2) bekezdése alapján a szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is, ezért a film címének a feltüntetése esetenként szerzői jogba ütközhet.
Amennyiben ide érti pl. a film történetének rövid leírását, semmiképpen nem javasolt azt más művéből átvenni, ugyanis ezzel szintén szerzői jogokat sérthet.
Említi még, hogy a kártyalapok saját grafikával fognak készülni. Ezzel kapcsolatban az alábbiakat jelezzük.
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például a filmekben, animációs filmekben megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek kereskedelmi hasznosítása a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez van kötve.
Végezetül jelezzük, hogy a párhuzamos oltalom elve szerint a karakter nevek, a karakterek grafikus megjelenései például animációs filmnél, a film jellegzetes betűtípusa, a film neve stb. mind-mind védjegyoltalom alatt (is) állhatnak. A Védjegyoltalom alatt álló megjelölések használata szintén a jogtulajdonos engedélyéhez kötött.
A Magyarország területén érvényes nemzeti és nemzetközi védjegy bejelentések és védjegyek az E-kutatás adatbázisban (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU ), az európai uniós védjegyek és védjegy bejelentések az eSearch-plus adatbázisban (https://euipo.europa.eu/eSearch/) találhatók. E mellett a TMview adatbázisban (https://www.tmdn.org/tmview/#/tmview) mindkét adatbázis adattartalma számos más ország adataival egyetlen közös felületen kutatható.
Reméljük, hogy a fentiek a segítségére lesznek.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2020.04.01)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH.
Új műszaki találmány oltalom alá helyezésében kérem segitségüket. Konkrétan az eljárási folyamatra van szükségönk.
Ha jól tudom a szabadalmaztatás előtt már védelem alá lehet helyezni a fejlesztést, ami nagyon szükségszerűnek tűnik, hiszen a fejlesztés ezen szakaszában már a feltalálók további szereplőket kell, hogy bevonjanak a fejlesztési munkába.
köszönettel. Wtdc.
(2020.03.18) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönjük, hogy a kérdésével hozzánk fordult.
Egy műszaki megoldás jogi védelmére a szabadalom, illetve a használatiminta-oltalom jöhet szóba.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 18. §-a értelmében a szabadalmi oltalom a szabadalom megadásával keletkezik a bejelentés napjára visszaható hatállyal, és ugyanez a helyzet használati minták esetében is.
Ezért nincs mód arra, hogy a találmányt a szabadalmi / használati minta bejelentés benyújtását megelőzően védelem alá helyezzék.
Amennyiben a találmány kidolgozásához kénytelenek külső segítséget igénybe venni és a találmánnyal kapcsolatos információkat átadni, a személlyel, akinek az információt átadják mindenképpen javasolt titoktartási szerződést kötni. Ehhez célszerű szabadalmi ügyvivő, vagy az iparjogvédelem területén jártas jogi végzettségű szakember segítségét igénybe venni.
Végezetül megemlítenénk az önkéntes műnyilvántartás szolgáltatásunkat, amely semmiféle, a találmányhoz fűződő jogot nem keletkeztet, elsőbbséget nem alapoz meg, de egy későbbi jogvita során, például ha valaki a találmányt jogtalanul eltulajdonítja, vagy egy találmánybitorlási per esetén (amikor az Önök találmányát az, akinek az információt átadták a sajátjaként jelenti be szabadalmaztatásra) esetleg bizonyítási eszközként felhasználható.
Az önkéntes műnyilvántartásba vételhez célszerű a találmánnyal kapcsolatos minden tényt, körülményt, ismeretet papíron, vagy elektronikus hordozón rögzíteni, és azt a kérelemhez mellékelve eljuttatni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Ügyfélszolgálatához. A szolgáltatás díja 5000 Ft. A szolgáltatással kapcsolatban további részleteket talál a https://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat/onkentes-munyilvantartas internetes oldalon.
Tekintettel a jelenlegi rendkívüli helyzetre a személyes ügyintézés az ügyfélszolgálaton szünetel. Ezért a kérelmet a műpéldánnyal az alábbi módok valamelyikén tudják eljuttatni hozzánk:
-postai úton, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (1438 Budapest Pf.: 415) címezve, vagy
-faxon az (1)474-5534-es számon nyújthatók be hivatalunkhoz a kérelmet a https://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/folyamatban-levo-es-lezart-ugyeim-kezelese/urlapok-dijak oldalon letölthető űrlapon.
Elektronikus úton kizárólag a honlapunkon elérhető elektronikus ügyintézési rendszer oldalunkról ( https://ugyintezes.sztnh.gov.hu/eBej2/step1 ) indulva, kizárólag az ott megadott feltételekkel, az ott elérhető elektronikus űrlapokon, ügyfélkapu útján van mód.
A szabadalmi ügyvivők és ügyvédek elérhetősége:http://www.szabadalmikamara.hu/; https://magyarugyvedikamara.hu/tart/index/1/1.
Reméljük, hogy a fentiek a segítségükre lesznek a probléma megoldásában.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2020.03.20)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hölgyem, Uram!
Szeretnék légömböket nagykereskedőként forgalmazni. Már lenne is beszerzési források, (kínai gyártó) de nem vagyok tisztában azzal, hogy a Disney mese hősóöket ábrázoló léggömbök forgalmazásához milyen engedélyre lenne szükségem, és azt hol tudom beszerezni. Illétve ennek mi a költsége. Ebben kérek segítséget.
(2020.03.01) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Érdeklődését köszönettel fogadtuk, amellyel kapcsolatban a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt./ http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066 ) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például a különböző rajzfilmekben, filmekben, stb. – mint szerzői jog által védett alkotásokban – megjelenő eredeti figurák (mesehősök) felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek kereskedelmi hasznosítása a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység.
Felhasználási engedélyt a jogosultak írásba foglalt felhasználási szerződésben adhatnak [Szjt. 45. § (1) bekezdés], és ezen engedélyért főszabály szerint díjazás illeti meg őket [Szjt. 16. § (4) bekezdés].
Ezért e tekintetben mindenképpen javasolt a jogtulajdonossal való kapcsolatfelvétel a forgalmazás megkezdését megelőzően. (E felhasználás engedélyezésére vonatkozó joga a jogtulajdonosnak akkor sem szűnik meg, ha erre korábban más felhasználó részére ugyanazon termékkel összefüggésben már engedélyt adott.)
Jogosultak felkutatására Hivatalunknak nincs felhatalmazása.
Mindazonáltal, amennyiben Walt Disney féle figurákat kíván felhasználni, szíves figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft.-t, amely tudomásunk szerint minden fajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
Felhívjuk szíves figyelmét továbbá, hogy mesefigurák akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes formatervezési minta-, illetve védjegyoltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók (az ügyek adatlapjain a jogosultak is szerepelnek).
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html) de jeleznünk kell, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara (http://www.szabadalmikamara.hu/ ), illetve a Magyar Ügyvédi Kamara (http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ) honlapján éri el.
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2020.03.10)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal
Amennyiben van egy sajat márka, de de ez nincs védjegy oltalom alatt, akkor ettől függetlenül a logónál fentüntethetem-e a bekarikázott R betűt?
Válasziukat előre is köszönöm!
(2020.03.03) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban a következőket ajánljuk a figyelmébe.
Az ® szimbólum jelentése: “Registered Trademark”, azaz regisztrált, lajstromozott védjegy. Lajstromozott védjegyről akkor beszélhetünk, ha a megjelölést valamely hatáskörrel rendelkező védjegyhivatalnál (Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál) bejelentették, és a hivatal azt a vizsgálat eredményeképpen lajstromozta.
A magyar és európai jogszabályok nem rendelkeznek az ® szimbólum használatáról, így nem követelik meg a használatát, de nem is tiltják.
Az Egyesült Államokban a védett jelleg feltüntetése kötelező, Európában a jelentősége inkább marketing szempontból mutatkozik meg, ugyanis első ránézésre jelzi, hogy a megjelölés oltalom alatt áll. Ezáltal akár egy esetleges bitorlás megelőzésében, a bitorlók elriasztásában is szerepe lehet.
Védjegyoltalom nélkül való használata a fogyasztók megtévesztését valósíthatja meg, ami jogkövetkezményt vonhat maga után. Ezért a használata lajstromozatlan megjelölés esetén semmiképpen nem javasolt.
Reméljük, hogy a fenti információ a segítségére lesz.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2020.03.05)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözletem
A következő a kérdésem. Játékgyártás esetén sért e jogot, játékfigurákat készítése filmsztárok, sportolók, politikusok, történelmi személyek arcmásának felhasználásával?
(2020.02.07) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Érdeklődését köszönettel fogadtuk, amellyel kapcsolatosan a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.
A játékfigurák készítése, amennyiben az érintett élő személy hozzájárulása nélkül történik, a képmáshoz való jog sérelmével jár, valamint egyben a jó hírnévhez való jog megsértését is megvalósíthatja az ábrázolás módjától függően.
Ha a jogosult a képmáshoz való joga keretében egy konkrét szolgáltatónak felhasználási jogot engedélyez annak termékei, szolgáltatásai reklámozásához, a képmás a személyiség külvilági érzékelhetőségétől eltérő célból, reklám céljából kerül felhasználásra. Ilyen esetben a képmás felhasználása önmagában megvalósítja a reklámtevékenységet, hiszen a felhasználó tevékenységének népszerűsítését, az általa kínált termékek vagy szolgáltatások kelendőségének fokozását, illetve erre irányuló figyelemfelkeltést kíván elérni. A jogosulatlan felhasználás pedig azt a hamis látszatot kelti, mintha az ábrázolt személy kapcsolatban állna a szolgáltatóval vagy magával a reklám tárgyával. A jó hírnév megsértését az jelenti, ha valakit hozzájárulása nélkül úgy tüntetnek fel, hogy akár általában, akár egy adott áruval, illetve szolgáltatással kapcsolatban reklámtevékenységet végez.
Akit ilyen jogaiban megsértenek, a jogsértés ténye alapján követelheti:
a) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
c) azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;
d) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;
e) azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.
A fenti igényeken felül sérelemdíj, valamint kártérítés is követelhető a képmás, vagyis jelen esetben a játékfigura jogosulatlan elkészítőjétől.
A jogsértés elkerülése érdekében az érintett hozzájárulását merchandising szerződés keretében lehet beszerezni.
Amennyiben a képmáson szereplő személy már nem él, és a jogosulatlanul elkészített képmás sérti az elhunyt emlékét, a kegyeleti jog megsértésének jogcímén a fenti igényeket érvényesíthetik a hozzátartozók, valamint azok, akiket az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített.
Előfordulhat olyan eset is, hogy egy híres ember képmása védjegyoltalom alatt is áll. Ebben az esetben a játékfigurák elkészítése és kereskedelmi forgalomba hozatala jogosulatlan védjegyhasználatot is megvalósít, ami védjegybitorlásnak minősül. Bitorlás esetén a védjegyjogosult az alábbi igényeket támaszthatja:
a) követelheti a védjegybitorlás megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a védjegybitorlás vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a bitorló szolgáltasson adatot a bitorlással érintett áruk, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, valamint az ilyen áruk terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról;
d) követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
e) követelheti a védjegybitorlással elért gazdagodás visszatérítését;
f) követelheti a kizárólag vagy elsősorban a védjegybitorlásra használt eszközök és anyagok, valamint a védjegybitorlással érintett áruk, illetve csomagolóanyagok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését.
Ezen kívül a védjegyjogosult a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet.
Fontos megemlíteni továbbá, hogy ha a jogosulatlan használat vagyoni hátrányt okoz, az iparjogvédelmi jogok megsértésének bűntette is megvalósul, amely két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény.
Arról, hogy a játékfigurán szerepeltetni kívánt személy képmása védjegyoltalom alatt áll-e az alábbi adatbázisokban tájékozódhat:
- a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapján elérhető E-Kutatás adatbázisban (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU), amely tartalmazza a nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket;
- az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (angol nevének rövidítése: EUIPO) honlapján elérhető eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) adatbázisban, amely az európai uniós védjegybejelentéseket és védjegyeket tartalmazza ( ! ezek oltalma is kiterjed Magyarországra);
- az EUIPO által gondozott Tmview ( http://www.tmview.europa.eu/tmview/welcome.html ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei kutathatók egyetlen felületen.
Az ügyek adatlapjain elérhetőek a jogosultak -, illetve képviselet esetén az adott védjegyügyben eljáró képviselő elérhetőségei is.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html) de jeleznünk kell, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara (http://www.szabadalmikamara.hu/ ), illetve a Magyar Ügyvédi Kamara (http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ) honlapján éri el.
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2020.02.18)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Látványterveket, grafikai munkákat készítek ügyfeleimnek. Az a kérdésem, hogy ezeknek az általam létrehozott képeknek a céges facebook oldalamon való publikálását megtilthatják-e az ügyfeleim?
Válaszukat előre is köszönöm.
(2020.01.31) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal, vagy SZTNH) részére megküldött, a saját grafikai munkák publikálásának ügyfelek általi megtiltására irányuló megkeresését. Válaszaink a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezésein alapulnak.
Ezúton tájékoztatjuk, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
A látványtervek és grafikai munkák szerzői jogi védelemben részesülnek, amennyiben egyéni eredeti jellegűek, azaz a szerző saját alkotásai, amelyek más már létező alkotásoktól megkülönböztethetők. A védelem a megalkotással keletkezik és jogosultja az alkotó, ebben az esetben Ön. Az alkotásokra az ügyfeleivel megkötött szerződés adhat kizárólagos és nem kizárólagos engedélyt a felhasználásra, vagy átruházhatja a jogokat a törvény által meghatározott szűk körben. A felhasználás irányulhat egy meghatározott típusú vagy több különböző felhasználási módra. A céges facebook oldalon publikálás nyilvánossághoz közvetítésnek minősül, mivel ahhoz bárki időbeli és térbeli megkötés nélkül hozzáférhet az interneten keresztül.
A kérdésére a rövid válasz az, hogy az Ön által megkötött szerződések tartalmától függ. Amennyiben a felhasználási szerződés kizárólagos jogot ad az ügyfeleinek minden vagyoni jogra vagy legalább a jelzett nyilvánossághoz közvetítési jogra, akkor ügyfelei megtilthatják az Ön által tervezett felhasználást. Kizárólagos jog engedélyezése esetében a szerző sem rendelkezik a vagyoni joggal a kizárólagos szerződés időtartama alatt, kizárólag a felhasználó által engedélyezett felhasználás lehetséges, így még magának a szerzőnek is engedélyt kell kérnie saját alkotása bármilyen, a szerződében engedélyezett felhasználási módot érintő felhasználására.
Fontos még kiemelni, hogy attól függően milyen típusú grafikákat és milyen cégeknek készít, további két rendelkezés lehet irányadó. Amennyiben ipari termelés célját szolgáló ipari tervezőművészeti alkotásokról van szó, akkor az Szjt. 71.§ b) és c) pontjai alapján a felhasználót megilleti - a szerződésben meghatározott körben - a kizárólagos felhasználás és a változtatás joga; továbbá a szerződésben rendelkezni kell arról, hogy a felhasználó az alkotást időhatárhoz kötötten vagy anélkül használja fel. Tehát ezen alkotások esetében a megadott engedély a törvény alapján mindig kizárólagos, hiszen a felhasználó versenyhelyzetét sértené, ha a piacon azonos termék jelenne meg. Amennyiben esetleg reklámozás céljára megrendelt művekről van szó, akkor az Szjt. 63.§ alapján a jogok átruházására is van mód, és amennyiben a szerződés átruházta a jogokat az ügyfelére, akkor onnantól az ügyfele a jogosult, így Önnek szintén nincs joga engedély nélkül feltenni saját honlapjára az alkotást.
Amennyiben a szerződés nem irányult kizárólagos engedély megadására, a grafikája nem ipari termelés célját szolgáló ipari tervezőművészeti alkotás, vagy nem olyan reklámozás céljára megrendelt mű, ahol a jogok át lettek ruházva, akkor továbbra is Ön rendelkezik a jogokkal, és alkotását önállóan is hasznosíthatja, így honlapjára is felteheti.
Bízunk benne, hogy tájékoztatásunk hasznos volt az Ön számára. Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére:
http://kerdoiv.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/847446/lang/hu
Tisztelettel,
dr. Timár Adrienn
szerzői jogi ügyintéző
(2020.02.12)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Androidra fejlesztek egy társasjátékot. Hasonlít, a Ludo (Ki nevet a végén) játékhoz, de számos ponton eltér tőle.
Hol tudok utánanézni hogy a Ludo név jogvédett, vagy szabadon felhasználható. Illetve ha jogvédett, ki a tulajdonos,és milyen feltételei vannak, ha a játék elnevezésében is szeretném használni.
(2020.02.07) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönjük érdeklődését, amellyel kapcsolatban a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.
A gazdasági tevékenység körében használt megkülönböztető megjelölések (nevek, ábrák, egyéb megkülönböztetésre alkalmas megjelölések) jogi védelmére a védjegyoltalom szolgál.
Valamely lajstromozott védjegy jogosultjának kizárólagos joga van arra, hogy a védjegyet az árujegyzékben szereplő árukkal és/vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban használja, illetve, hogy a használatára másnak engedélyt adjon.
A Magyarország területén hatályos védjegyek az alábbi ingyenesen elérhető elektronikus adatbázisokban kutathatók:
- az E-Kutatás adatbázis (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU ) tartalmazza a nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket;
- ez európai uniós védjegyekről, - amelyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra - az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch ) adatbázisban tájékozódhat;
- a Tmview ( http://www.tmview.europa.eu/tmview/welcome.html ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei kutathatók egyetlen felületen.
A találati listákon megjelenő ügyek adatlapjain elérhetőek a védjegyek (vagy védjegybejelentések) részletes adatai. Így például az adott védjegy pontos árujegyzéke, valamint a jogosult elérhetősége.
Ha a keresésben apróbb technikai segítségre lenne szüksége, akár telefonon is szívesen adunk néhány támpontot, egyébként a védjegyek kutatására kialakított, térítéses szolgáltatással állunk az érdeklődők rendelkezésére (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/kutatasi-szolgaltatasok/vedjegyszolgaltatasok/vedjegyszolgaltatasok-1 )
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2020.02.11)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Szeretném megkérdezni, hogy ha egy adott filmből/ videójátékból rajzolok le szereplőket, helyszíneket vagy tárgyakat, és ezeket a rajzokat nem használom bevételszerzésre, akkor az teljesen legális? Vagy törvénybe ütközik ezen karakterek lerajzolása is?
(2020.01.23) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) egyedi ügyekben jogi tanácsot nem adhat, illetve szerzői művek felhasználásával kapcsolatos vitás kérdésekben – tekintve, hogy azok rendezése bírósági útra tartozik – állást nem foglalhat.
A fentieket előre bocsátva a felvetésével kapcsolatban a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései illetve a magyar joggyakorlat alapján a következőkre hívjuk fel a figyelmét. Az Szjt. hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.
Az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellegük alapján részesülhetnek szerzői jogi védelemben [Szjt. 1. § (1) és (2) bekezdés]. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
A szerzői jogok a szerző életében és a halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére (Szjt. 16-17. §), így különösen a mű többszörözésének (Szjt. 28. és 19. §) és átdolgozásának (Szjt. 29. §) az engedélyezésére.
Az Szjt. 29. §-a szerint átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre.
Az Szjt. alapján néhány kivételes esetben ugyanakkor lehetőség van a művek felhasználására a szerző engedélye és díjfizetési kötelezettség nélkül is (úgynevezett szabad felhasználási esetek). A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges [Szjt. 33. §-a (1) bekezdése]. A szabad felhasználási eseteket az Szjt. 33-41. §-ai tartalmazzák.
Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja [Szjt. 35. §-a (1) bekezdése]. Az Szjt. a szabad felhasználás feltételeként említi tehát, hogy az jövedelemszerzés célját közvetve se szolgálja, de ezen túlmenően egyéb feltételei is vannak annak, hogy a felhasználás ebbe a körbe tartozzon.
Miután a felhasználás módját nem említi, annyit tudunk mondani, hogy ha a felhasználás többszörözésnek minősül és jövedelemszerzés célját közvetve se szolgálja (ami a rövid üzenete alapján valószínűsíthető), abban az esetben ha
- saját felhasználásra irányul, nem engedély- és díjköteles, ha
- a saját felhasználás körén túlmutat, a szerző engedélye szükséges.
Összefoglalva tehát, amennyiben a műveket saját célra, műkedvelésből másolja le, feltehetőleg nem kell engedélyt kérni, amennyiben viszont a közönség elé tárja (akár online, akár offline), felmerül az engedélykérés szükségessége.
Javasoljuk, hogy figyelmesen olvassa el az Szjt. 33-41. §-ait, amelyek remélhetően további támpontokat adnak a kérdést illetően.
További általános kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2020.01.30)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Jò napot kìvànok! az én Weboldalam 90% Fotoit kimäsolta egy mäsik Vällalkozo és a neten nyilvänosan meg talälhato.
mi a teedndöm ilyenkor? irhatok neki egy szämlät vagy keressek fel egy Ügyvédet ez ügyben? az én oldalam Sväjci a Tolvajé Magyar!
Köszönettel
(2020.01.19) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben fényképek jogosulatlan felhasználása kapcsán felmerülő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Az Ön által a megkeresésében nemzetközi elem okán felmerül az alkalmazandó jog vizsgálatának szükségessége. Az alkalmazandó jog (az adott, határon átnyúló, nemzetközi jellegű tevékenységre irányadó nemzeti jog) tekintetében a 864/2006/EK rendelet (a továbbiakban: Róma II. rendelet) ad iránymutatást a szerződésen kívüli kötelmi viszonyok tekintetében. Szerződésen kívüli kötelmi viszonynak minősül a szellemi tulajdonjogok, így a szerzői jog szerződés nélküli megsértése, ami többek között magában foglalja a szerzői jog által védett fényképek jogosulatlan felhasználását olyan esetekben, amikor a felek között nem jött létre a fényképek felhasználásáról szóló szerződés. A Róma II. rendelet 8. cikk (1) bekezdése alapján a szellemi tulajdonjog megsértéséből eredő, szerződésen kívüli kötelmi viszonyra annak az országnak a jogát kell alkalmazni, amelyre az oltalmat igényelték. Tekintettel arra, hogy jelen esetben a jogosulatlan felhasználó magyar honlapon, magyar közönség számára tette hozzáférhetővé a szóban forgó fényképeket, egy esetleges jogvita esetén Magyarországra vonatkozóan állna fenn az oltalom igénylése. Mindezek okán az Ön által leírt probléma jogi szempontú értékelésére a magyar jogot szükséges alkalmazni.
A fentiek alapján tehát az alábbi válaszaim a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.329421.
A fényképek, fotóművészeti alkotások az Szjt. 1.§ (2) bekezdésének i) pontja alapján szerzői jogi védelem alá tartoznak. A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. Az egyéni-eredeti jelleg feltétele, hogy a mű más alkotásoktól való megkülönböztethetősége a tartalmi és formai elemek kifejezésének módjában kell, hogy megnyilvánuljon.
Amennyiben az Ön által elkészített fényképek a fenti követelményeknek megfelelnek, szerzői jogi védelem alá tartoznak, és Önt, mint szerzőt nemcsak a személyhez fűződő, hanem a vagyoni jogok összessége is megilleti.
Az Szjt. 16.§ (1) bekezdése szerint a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A felhasználás engedélyezése felhasználási szerződés megkötése útján történik, amelynek fejében a szerzőt főszabály szerint díjazás illeti meg. Ez alapján a mű engedély nélküli vagy a felhasználó jogosultságának határait túllépő felhasználása jogosulatlannak minősül.
Az Szjt. 16. §-ának (6) bekezdése szerint jogosulatlan a felhasználás különösen akkor, ha arra törvény vagy az arra jogosult szerződéssel engedélyt nem ad, vagy ha a felhasználó jogosultságának határait túllépve használja fel a művet. Ezekben az esetekben szerzői jogi jogsértésről beszélhetünk. Szerzői jogi jogsértés esetén a szerző a jogsértővel szemben a következő polgári jogi igényeket támaszthatja az Szjt. 94. § (1) bekezdése alapján:
• követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását,
• a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását további jogsértéstől,
• követelheti, hogy a jogsértő adjon elégtételt,
• követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, teljesítésében résztvevőkről,
• követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését,
• a sérelmes helyzet megszüntetését, az eredeti állapot helyreállítását, a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, a jogsértéssel előállított dolgok lefoglalását, meghatározott személyeknek történő átadását, kereskedelmi forgalomból visszahívását, végleges kivonását, megsemmisítését [Szjt. 94. § (1) bek.],
• a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet [Szjt. 94. §(2) bek.].
Természetesen azt is elképzelhetőnek tartjuk, hogy az Ön által említett magyar honlap tulajdonosának megállapodása van a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettel (a továbbiakban: HUNGART), amely szervezet a képző-, ipar- és fotóművészek szerzői jogainak közös jogkezelését végzi. A már nyilvánosságra hozott (tehát pl. Ön által internetre feltöltött) fényképek újabb digitális nyilvánossághoz történő közvetítésének engedélyezésére (pl. saját honlapon) kilépést engedő kiterjesztett közös jogkezelés alapján a HUNGART szervezet jogosult. Ebben az esetben a képfelhasználás engedéllyel történt, a jogkezelőnek befizetett jogdíjat pedig a HUNGART jogkezelő fogja Önnek kifizetni.
A jogsértés megtörténtét jogerősen csak bíróság tudja megállapítani, azonban a legtöbb esetben a mediációs eljárás célravezetőbb, gyorsabb és költséghatékonyabb lehet. Tekintettel arra, hogy az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya egyedi, konkrét ügyben jogi állásfoglalást nem adhat és jogi tanácsadást sem végezhet, javaslom, hogy forduljon a szerzői jog területén tevékenykedő ügyvédhez, ehhez javaslom a Magyar Ügyvédi Kamara honlapjának keresőjét: https://magyarugyvedikamara.hu/html/nyilvanos-kereso/.
Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére:
https://www.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/488721/lang/hu
Üdvözlettel,
Szerzői Jogi Főosztály
(2020.01.30)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Jò napot kìvànok! Sajàt festményeim védelme érdekelne mielôtt a nyilvànossàg elôtt publikàlnàm ôket. Mennyibe kerül egy képnek a levédése? Egy sajàt logòt és mûvésznevet is szeretnék levédeni, milyen àrakra szàmìthatok? Köszönettel az informàciòkat, Bernadette
(2019.11.26) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő
Festmények jogi védelmével kapcsolatban a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései alapján a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
(Az Szjt. hatályos szövege a https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.TV címen elérhető.)
Az Szjt. értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, beleértve a képzőművészeti alkotásokat is. A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg [Szjt. 1. §-ának (2) és (3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
A szerzői jogok a szerző életében és a halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben [Szjt. 31.§ (1) bek.].
Az előzőek alapján a festményei vélhetően szerzői jogi védelem alatt állnak, ez ügyben nincs teendője.
A szerzői művek esetében ugyanakkor mód van a művek önkéntes műnyilvántartásba vételére. A szolgáltatás a szellemi alkotáshoz fűződő semmiféle jogot nem keletkeztet, de a kiállított tanúsítvány a műpéldánnyal egy későbbi jogvita során bizonyítási eszközként felhasználható.
A szolgáltatással kapcsolatban további részleteket a https://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat/onkentes-munyilvantartas internetes címen talál.
Felhívjuk a figyelmét továbbá, hogy külföldi országok szerzői jogi jogszabályai eltérően rendelkezhetnek, ezért a külföldön fennálló jogi védelemmel kapcsolatban célszerű az adott ország jogszabályait ellenőrizni.
Ha a nevet/logót gazdasági tevékenység körében szeretné kizárólagos joggal használni szolgáltatásai és/vagy árui azonosítására, illetve más szolgáltatásaitól/áruitól való megkülönböztetésére, a megfelelő jogi védelmet a védjegyoltalom adja.
Védjegyoltalomban a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) alapján azok a megjelölések (nevek, szókapcsolatok, szlogenek, ábrák, egyéb megjelölések és ezek bármilyen kombinációi) részesülhetnek, amelyek megkülönböztetésre alkalmasak, valamint a lajstromozásukkal szemben nem állnak fenn feltétlen kizáró okok (pl. a nevet általánosan használják az áru vagy szolgáltatás megjelölésére), vagy viszonylagos kizáró okok (pl. más javára azonos vagy azzal összetéveszthetőségig hasonló védjegy már oltalmat nyert).
A védjegy magyarországi lajstromozása iránti igényt a Hivatalhoz benyújtott kérelemmel lehet elindítani.
A bejelentési kérelmet a védjegybejelentések részletes alaki szabályaira vonatkozó 16/2004. (IV.27.) IM rendelet alapján kell elkészíteni.
A védjegy bejelentésben a Nizzai Osztályozás (elérhetősége: http://classifications.sztnh.gov.hu/nice/) szerint nevesíteni kell azokat az árukat, illetve szolgáltatásokat, amelyekkel kapcsolatban a védjegyet használni kívánja.
Az eljárási díj a Nizzai Osztályozás szerint igényelt osztályok számától függ. A díjtáblázat a https://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/dijtablazatijo2.pdf címen megtekinthető.
Az, hogy a kérelemben szereplő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e, a lajstromozási eljárás Vt-ben előírt vizsgálata során dől el. Ha az eljárás oltalommal zárul, annak hatálya - visszamenőlegesen, a bejelentés napjától számított - tíz évig áll fenn. (Az oltalom további tíz-tíz éves időtartamokra korlátlanul megújítható.) A lajstromozási eljárás részleteit a http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalunkon tekintheti át.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu, illetve Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/.
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat
www.sztnh.gov.hu
(2019.12.04)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatali Ügyintéző
Europán belüli országtól ( internetes weboldal ) vásárolnék NIKON, ADIDAS CHANEL markanévvel elátott termékeket a kérdésem az lenne ezt Magyarországon vagy az Eun belül-kívül internetes webáruházzal eladhatom
Válaszukat előre is köszönettel Szilágyi Ágnes
(2019.11.12) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk a védjeggyel ellátott termékek interneten történő forgalmazásával kapcsolatos kérdését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt jelezzük, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-ának c) pontja alapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) hatás- és illetékességi köre a kérdés védjegyjogi, ezen belül is magyarországi vonatkozásaira terjed ki.
A fentieket előrebocsátva a magyarországi helyzettel kapcsolatban a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) rendelkezései, valamint hazai joggyakorlat alapján a következőkről tájékoztatjuk.
A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A védjegyjogosult a kizárólagos használati jog alapján - a védjegy bejelentési napját, illetve elsőbbségi napját megelőzően mások által szerzett jogok sérelme nélkül - bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében, árukkal vagy szolgáltatásokkal összefüggésben használ a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel; [Vt. 12. §-ának (1) és (2) bekezdése].
A védjegyoltalom korlátját képezi ugyanakkor a Vt.-ben szabályozott jogkimerülés intézménye. A Vt. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ő hozott forgalomba, vagy amelyeket kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba az EGT-ben. A Vt. 16. §-ának (2) bekezdés szerint ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a védjegyjogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze, különösen akkor, ha az áru állagát, állapotát – az első forgalomba hozatalt követően – megváltoztatták, illetve károsították.
Amennyiben a termék nem a Vt. 16. §-ának (1) bekezdése szerint került a forgalomba, a termék tovább forgalmazása védjegybitorlást valósíthat meg.
Ha egy védjegybitorlási perben az alperes a védjegyoltalom kimerülésére hivatkozik, akkor neki kell bizonyítania, hogy az adott, tételesen igazolt termék már forgalomban volt az EGT-ben, és a forgalomba hozatal a felperes által/engedélyével történt.
Ha utóbb bizonyítást nyer, hogy a forgalomba hozatal nem a Vt. 16. §-ának (1) bekezdése szerint valósult meg, a forgalmazóval szemben érvényesíthető a védjegybitorlás minden polgári jogi jogkövetkezménye.
A későbbi vitás helyzetek elkerülésére ezért célszerű a forgalmazni kívánt termékeket közvetlenül a védjegy jogtulajdonosától beszerezni, illetve a beszerzési forrással kapcsolatban a védjegyjogosulttal egyeztetni.
Tekintve, hogy a megkeresés külföldi országok jogát is érinti és nemzetközi jogi vonatkozásai is vannak, javasoljuk, hogy forduljon védjegy területen jártas jogi szakemberhez, aki az ügyben tanácsot adhat, illetve a kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolításában a segítségére lehet.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2019.11.19)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Szeretnék egy általam összeállított 19. századi receptgyűjteményt,recept kártyák formájában nyomtattatni később forgalmazni.
Léteznek hasonló kártyák mind más és más recepteket, esetleg képeket tartalmaznak.
Azzal az egyedi grafikával és névvel,abban a formában,olyan összeállításban ahogy én megálmodtam ezeket a kártyákat,le tudom e valamilyen formában védetni?
(2019.11.13) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk a megkeresését, amelyhez a szellemitulajdon-védelmi területek közül a formatervezésiminta-oltalom, a védjegyoltalom, illetőleg a szerzői jogi védelem kapcsolódhat.
Egy termék külső megjelenése, ezen belül is különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak védelmére a formatervezésiminta-oltalom az alkalmas oltalmi forma.
A nemzeti formatervezésiminta-oltalom bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani személyesen, kézbesítő útján, faxon vagy postai úton.
Elektronikus úton is benyújtható a bejelentés a https://ugyintezes.sztnh.gov.hu/eBej2/step1/case11 címről kiindulva.
A formatervezési minta bejelentéssel kapcsolatban további információkat hallhat a https://www.sztnh.gov.hu/hu/dizajn/videos-segedlet-a-formatervezesiminta-oltalmi-bejelentesek-benyujtasahoz-es-a-lajstromozasi internetes oldalunkra lépve.
Ha szeretné, hogy az Ön által a termékkel kapcsolatban használt nevet/logót/szlogent, illetve azzal összetéveszthető megjelölést hasonló tevékenységi körben más ne használhasson, célszerű a megjelölésre (névre) védjegyoltalmat szerezni a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) alapján.
A védjegyoltalommal kapcsolatosan mélyebben tájékozódhat honlapunkon a https://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy internetes címen.
Bejelentés előtt célszerű tájékozódni, hogy a védeni kívánt formatervezési minta, illetve védjegy nem áll-e oltalom alatt. Ezzel kapcsolatban legátfogóbban a TMview https://www.tmdn.org/tmview/welcome), illetve a DesignView (https://www.tmdn.org/tmdsview-web/welcome) adatbázisokból szerezhet információt. Amennyiben a kutatáshoz segítségre van szüksége, az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt. / az Szjt. hatályos változatának az elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.TV ) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások – beleértve többek között a grafikai alkotásokat - a szerzői jog hatálya alá tartoznak. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
Az előzőek értelmében az egyéni, eredeti jelleggel rendelkező grafikai alkotások automatikusan szerzői jogi védelem alatt állnak.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik. A bizonyítás során a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Hivatalánál. Fontos megemlíteni, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, "csupán" bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg, hogy azt a szerző a magáénak elismerte (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat/onkentes-munyilvantartas ).
Reméljük, hogy a fentiek a segítségére lesznek abban, hogy a megfelelő jogi védelmi formát kiválassza.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak személyesen és telefonon is, de jelezzük, hogy tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) iparjogvédelmi területen jártas szakemberek feladata.
A szabadalmi ügyvivők és ügyvivői irodák jegyzéke a http://www.szabadalmikamara.hu/ oldalon, az ügyvédek névjegyzéke a http://www.magyarugyvedikamara.hu oldalon érhető el.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2019.11.18)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Cégünk kereskedelemmel foglalkozik, de van pár termékünk, mely saját márkanévvel ellátott. Ezt a márkanevet szeretnénk oltalom alá helyezni. Első körben Magyarországon védetnénk le. Ha a márkanév több termékkört is magába foglal, több termékosztályba is besorolható, akkor a bejelentési eljárás során hogyan kell eljárni?
Segítségüket előre is köszönöm!
(2019.11.06) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk márkanév oltalom alá helyezésére vonatkozó kérdését, és a következőkről tájékoztatjuk.
A gazdasági tevékenység körében használt megkülönböztető megjelölések (pl. nevek, logók) jogi védelmére a védjegyoltalom szolgálhat. Megkülönböztető képessége folytán, mint árujelző, biztosítja, hogy a fogyasztók (vásárlók) megkülönböztessék az adott védjeggyel ellátott árukat és/vagy szolgáltatásokat mások hasonló áruitól vagy szolgáltatásaitól.
A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. Az oltalom alapján bárkivel szemben felléphet, aki az engedélye nélkül gazdasági tevékenysége körében használ olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett (a védjegy árujegyzékében nevesített) áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt (Vt. 12. § ).
A védjegybejelentésben a Nizzai Osztályozás (http://classifications.sztnh.gov.hu/nice/) szerint nevesíteni kell azokat az árukat, illetve szolgáltatásokat, amelyeket a leendő védjeggyel meg kívánnak különböztetni. Több árut, illetve szolgáltatást is meg lehet adni, az eljárási díj a Nizzai Osztályozás szerint igényelt osztályok számától függ. Magyarországi jogszerzés tekintetében a díjakat a honlapunkon elérhető díjtáblázatban http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/dijtablazatijo2.pdf áttekintheti.
Védjegyoltalmat külön kérelemre, hatósági vizsgálat eredményeképpen lehet szerezni. Védjegy magyarországi lajstromozása iránti igényt a Szellemi Tulajdon nemzeti Hivatalához (továbbiakban: Hivatal) benyújtott kérelemmel lehet elindítani.
A kérelem (elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/urlapok-dijak oldalról) az alábbi módok valamelyikén juttatható el hivatalunkhoz:
- személyesen vagy kézbesítő útján történő átadással a Budapest, 1081 II. János Pál pápa tér 7. szám alatt (személyes átvétel: hétfő-csütörtök: 9.00-13.00 óráig, péntek: 9.00-11.00 óráig / automata érkeztető készüléken keresztül: minden nap 0-24 óráig); vagy
- postai úton, a beadványt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (1438 Budapest Pf.: 415) címezve; vagy
- faxon az 1 474-5534-es számon.
Elektronikus ügyintézésre is van mód a TMeFiling védjegybejelentési rendszer használatával, ügyfélkapus azonosítással ( https://uk-prod.sztnh.gov.hu/cas/login?service=https%3A%2F%2Fugyintezes.sztnh.gov.hu%2Fsp-ui-tmefiling%2Fj_spring_cas_security_check ), az ott megadott feltételekkel.
Az, hogy a kérelemben szereplő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e, a lajstromozási eljárás – a Vt. által előírt – vizsgálata során dől el. Ha az eljárás oltalommal zárul, annak hatálya - visszamenőlegesen, a bejelentés napjától számított - tíz évig tart, és az oltalom további tíz-tíz éves időtartamokra korlátlan alkalommal megújítható.
A lajstromozási eljárás lépéseit, részleteit a: http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalunkon tekintheti át.
Bejelentés benyújtása előtt célszerű arról tájékozódni, hogy a lajstromoztatni kívánt megjelölés (vagy ahhoz hasonló) nem áll-e már védjegyoltalom alatt.
A Magyarország területén hatályos védjegyek az alábbi ingyenesen elérhető elektronikus adatbázisokban kutathatók:
- az E-Kutatás adatbázis (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU ) tartalmazza a nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket;
- ez európai uniós védjegyekről, - amelyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra - az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch ) adatbázisban tájékozódhat;
- a Tmview ( http://www.tmview.europa.eu/tmview/welcome.html ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei kutathatók egyetlen felületen.
Kiemelve, hogy iparjogvédelmi ügyekben szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) lebonyolítása iparjogvédelmi területen jártas szakjogászok feladata, további kérdések esetén Ügyfélszolgálatunkon személyesen vagy telefonon állunk szíves rendelkezésére.
A szabadalmi ügyvivők és ügyvivői irodák jegyzéke a http://www.szabadalmikamara.hu/ oldalon, az ügyvédek névjegyzéke a http://www.magyarugyvedikamara.hu oldalon érhető el.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2019.11.11)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Egy ismerősöm elkérte a rajzaimat és a leprogramozott alkatrészeinek pentdriven.A tudtom nélkül elkezdte gyártani egy céggel.Tudok-e tenni valamit ezzel kapcsolatban,hogy ne folytassa tovább az alkatrészek gyártását az engedélyek nélkül,illetve kártérítést kérhetek-e jogi úton,mert már vagy két éve gyártatja a tudtom nélkül.A pendrive nála van,de azt is megtudtam hogy kivel gyártatja le az alkatrészeket.
(2019.11.02) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
A kérdésében vázolt probléma nem tartozik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatáskörébe (Hivatalunk hatásköréről a https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/a-szellemi-tulajdon-nemzeti-hivatalarol oldalról kiindulva tájékozódhat), de mindenképpen javasoljuk, hogy mielőbb konzultáljon az ügyben szakjogásszal.
Szellemi tulajdonjogban is jártas jogászt találhat például a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu tagjai között.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2019.11.11)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözlöm Önöket!
Magánvállalkozást fogok indítani, baba és gyermekruhák varrásával, illetve ezek forgalmazásával szeretnék foglalkozni. Nagy a kereslet a Disney mintás anyagokból varrt ruhácskákra is.
A kérdésem az lenne, hogy van-e rá lehetőség hogy engedélyt kapok rá, illetve hogy hol kapok ezek gyártására és forgalmazására engedélyt.
Válaszukat előre is köszönöm
Barta Éva
(2019.11.04) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amelyben az iránt érdeklődik hogy mi a teendő ha mesemintás, köztük Disney figurás méteráruból készített textil termékeket szeretne forgalmazni.
Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ezért a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet. Válaszunk az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
A fentieket előrebocsátva a megkeresésére a következőkről tájékoztatjuk.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a filmes karaktereket, mesefigurákat is - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt./ http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066 ) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például a filmekben, rajzfilmekben megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek kereskedelmi hasznosítása (pl. értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység.
Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti filmes karakterek alakjait formázó figurák forgalomba hozatalához (kereskedelmi hasznosításához) a szerző előzetes engedélye szükséges. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól.
Ugyanakkor ha a műpéldányt a jogosult vagy az ő kifejezett hozzájárulásával másvalaki adásvétellel vagy a tulajdonjog más módon történő átruházásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozta, a terjesztés joga az így forgalomba hozott műpéldány tekintetében - a bérbeadás, a haszonkölcsönbe adás és a behozatal joga kivételével - a továbbiakban nem gyakorolható [jogok kimerülése, Szjt. 23. §-ának (5) bekezdése ].
Jogvita esetén a bíróság jár el, és a jogkimerülés körülményeinek fennállását (pl., hogy a műpéldány ténylegesen az eredeti jogtulajdonos hozzájárulásával került kereskedelmi forgalomba) Önnek kell bizonyítania. Ha a jogkimerülés mégsem következett be, nem bizonyítható, vagy esetleg kiderül, hogy a termék hamis, az iparjogvédelmi oltalmak bitorlásának és a hamis termék forgalomba hozatalának valamennyi büntető és polgári jogi következménye alkalmazandóvá válik. Ezért már a beszerzés során célszerű a forgalmazótól beszerezni a megfelelő igazolásokat.
Felhívjuk a figyelmét, hogy a szóban forgó figurák akár védjegy-, illetőleg formatervezésiminta-oltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű, de a jogkimerülés – a szerzői joghoz hasonló feltételekkel - ezen oltalmi formák esetében is érvényesül [ Vt. 16. §-ának (1)-(2) bekezdése, Fmtv. 18. §].
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás, illetve az eSearch plus adatbázisban kutathatók (az adatbázisok elérhetősége: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/ ; https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch ). Megjegyezzük, hogy a TMview ( https://www.tmdn.org/tmview/welcome ) és Designview (https://www.tmdn.org/tmdsview-web/welcome.html?lang=hu) adatbázisokban - mint másodlagos adatforrásokban - a fenti adathalmazok egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.
A tárgyban a NAV Szellemi Tulajdon Védelmi Osztálya (elérhetőség: tel.: 437 4386; 437 4389, e-mail: ebpvpig_sztvo@nav.gov.hu) illetékes, de a tájékoztatásuk alapján Ők is a jogtulajdonossal egyeztetnek az áru eredetét illetően, ha az kérdésessé válik.
Mindezek alapján amennyiben biztos akar lenni abban, hogy a továbbforgalmazás jogszerű, célszerű a forgalmazás megkezdése előtt az eredeti jogtulajdonossal egyeztetnie az ügyben.
Disney figurák esetében figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, amely tudomásunk szerint a Disney figurák felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu .
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2019.11.11)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tiszelt hivatal!
Szeretnék érdeklődni hogy egy márka logót és nevet hol és milyen áron lehet levédetni? Valamint szeretnék érdeklődni hogy festmények ruhákon való ábrázálósához milyen lépéseket kell megtenni /vagy esetleg milyen módosítást és szerkesztést kell rajta végezni hogy legálisan lehessen árusítani a ruhákat.
Segítségüket előre is köszönöm!
(2019.09.23) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban jelezzük, hogy logó, név jogi védelmére a védjegyoltalom a megfelelő oltalmi forma. Mivel a megkeresésében nem utal arra, hogy csak Magyarországon, vagy külföldön is szeretne oltalmat szerezni, általánosságban a következőkről tájékoztatjuk.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal) benyújtott védjegy bejelentéssel Magyarország területén érvényes oltalom szerezhető. A kérelmet egy példányban kell benyújtani a Hivatalhoz, a díjak a https://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/dijtablazatijo2.pdf internetes oldalon elérhetők.
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához (https://euipo.europa.eu/ohimportal/hu) benyújtott kérelemmel az Európai Unió területén hatályos védjegyoltalom szerezhető. A bejelentési díj a https://euipo.europa.eu/ohimportal/hu/fees-and-payments internetes oldalon található.
A Hivatalhoz benyújtott védjegy bejelentés / védjegy kiterjeszthető a Madridi rendszeren keresztül a https://www.wipo.int/export/sites/www/treaties/en/documents/pdf/madrid_marks.pdf oldalon található országokra. A fizetendő díj a https://www.wipo.int/madrid/en/fees/calculator.jsp internetes oldalon elérhető díj kalkulátorral határozható meg.
Amennyiben sikerült eldöntenie, melyik úton szeretne oltalmat szerezni, a védjegy bejelentéssel kapcsolatos részletes tájékoztatásért (tájékozódás az adatbázisokban, űrlapok elérhetősége, árujegyzék összeállítása a Nizzai osztályozás alapján, stb) javasoljuk, hogy személyesen vagy telefonon keresse meg az Ügyfélszolgálatunkat (elérhetőségek: https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0).
A festmények ruházati termékeken való felhasználásával kapcsolatban a következőkre hívjuk fel a figyelmét a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései alapján, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.TV. Itt rögtön jeleznünk kell, hogy külföldi országok vonatkozó jogszabályai eltérően rendelkezhetnek, ezért külföldi szerzők műveinek felhasználása esetén célszerű az adott ország jogszabályait ellenőrizni.
Az Szjt. értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, beleértve a képzőművészeti alkotásokat is. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben, ha pedig a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év [Szjt. 31.§ (1) és (3) bek.].
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
Mivel az érdeklődése alapján vizuális művekről készült másolatokat kíván többszörözni értékesítési céllal, azt tanácsoljuk, hogy első lépésként az engedéllyel kapcsolatban forduljon, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülethez (http://www.hungart.org/kapcsolat.php), ugyanis már nyilvánosságra jutott - szerzői jog által védett - vizuális művek (kép, fotó, reprodukció) esetében minden további, ún. másodlagos felhasználás a közös jogkezelés körébe tartozik. A HUNGART nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra.
Amennyiben a művet nem az eredeti formájában akarja felhasználni, akkor viszont közvetlenül a szerzővel kell felvennie a kapcsolatot, és Tőle kell engedélyt szerezni.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat
www.sztnh.gov.hu
(2019.11.05)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Egy kulcstartó páron szeretném megjeleníteni a Star wars két szereplőjét, kiskereskedelmi forgalomba kerülne a termék. Van-e erre lehetőség? Ha igen, milyen feltételekkel? Válaszukat előre is köszönöm!
(2019.10.15) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
A megkeresésével kapcsolatban, amelyben Star Wars karakterek kulcstartón való kiskereskedelmi forgalmazásával kapcsolatban érdeklődik, mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ezért a Hivatal egyedi ügyekben tanácsot nem adhat.
Így a kérdés szellemitulajdon-jogi vonatkozásait illetően általánosságban a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a filmes karaktereket - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt./ https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.TV) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például a filmekben megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek kereskedelmi hasznosítása (pl. értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység.
Felhívjuk a figyelmét, hogy a szóban forgó filmes karakterek formatervezésiminta-, illetve védjegyoltalom, neveik védjegyoltalom alatt is állhatnak,
Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - főszabályként a jogtulajdonos engedélyéhez kötött.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#), illetve az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) elektronikus adatbázisokban kutathatók. A kutatáshoz a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárának munkatársai igény esetén segítséget nyújtanak. A Szakkönyvtár elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/frecskay-janos-szakkonyvtar/elerhetoseg. Az adatbázisban való kutatás választ adhat arra, hogy ki az iparjogvédelmi jogok (védjegy, formatervezési minta) tulajdonosa, és így feltehetően a szerzői jogok jogosultja, ily módon a segítségére lehet annak megállapításában, hogy kihez kell fordulni a felhasználási engedélyért.
Végezetül jelezzük, hogy tudomásunk szerint a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t többek között a Star Wars figurák felhasználásának engedélyezésével is foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselő feladata, további - általános - kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak.
A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2019.10.21)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt címzett!
Szeretnék érdeklődni, hogy a szavaknak hol tudok utánanézni? A Hibrid szót szeretnénk használni egy termékünk elnevezésénél.
Segítségüket előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Márta
(2019.08.27) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
A gazdasági tevékenység körében használt megjelölések jogi védelmére a védjegyoltalom szolgál.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és védjegy bejelentések az alábbi ingyenesen elérhető elektronikus adatbázisokban kutathatók:
- az E-Kutatás adatbázis (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU ) tartalmazza a nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket;
- ez európai uniós védjegyekről, - amelyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra - az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch ) adatbázisban tájékozódhat;
- a Tmview (http://www.tmview.europa.eu/tmview/welcome.html ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei kutathatók egyetlen felületen.
Amennyiben a kutatáshoz segítségre van szüksége, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) Frecskay János Szakkönyvtárában, illetve Ügyfélszolgálatán (elérhetőségek: https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0) munkatársaink az adatbázisok használatához támogatást adnak.
Jelezzük továbbá, hogy egyes védjegy irodák, illetve a Hivatal térítés ellenében védjegy kutatási szolgáltatásokat nyújt.
Felhívjuk a figyelmét, hogy a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (továbbiakban Vt. / http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=29243 ) értelmében a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. Az oltalom alapján bárkivel szemben felléphet, aki az engedélye nélkül gazdasági tevékenysége körében használ olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett (a védjegy árujegyzékében nevesített) áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt [Vt. 12. § ].
E miatt a kutatást célszerű kiterjeszteni a használni kívánt megjelöléshez hasonló megjelölésekre is.
Amennyiben a „hibrid” szóra védjegyoltalmat kíván szerezni, javasoljuk, hogy fáradjon be a Hivatal Ügyfélszolgálatára, ahol a bejelentéssel kapcsolatban teljes körűen tájékoztatjuk.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2019.09.05)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Saját kézzel készített Harry Potteres varázspálcákat szeretnék árusítani. Az lenne a kérdésem, hogy mi a teendő, hogy ez teljes mértékben legális legyen.
Várom válaszát.
Ádám
(2019.08.14) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk a Harry Potter varázspálcák forgalmazásának jogi vonatkozásai iránti érdeklődését, amellyel kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatjuk.
A Harry Potter név védjegyoltalom alatt áll.
A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 12. §-ának (2) bekezdése alapján a védjegyjogosult a kizárólagos használati jog alapján bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében, árukkal vagy szolgáltatásokkal összefüggésben a védjeggyel azonos, vagy azzal összetéveszthető megjelölést használ a védjegy árujegyzékében szereplőkkel azonos, vagy azokhoz hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában, ideértve azt az esetet is, amikor az összetéveszthetőség amiatt áll fenn, mert a fogyasztók a megjelölést a korábbi védjegyhez gondolati képzettársítás útján kapcsolhatják.
A Harry Potter név nemzeti (pl. 169747 lajstromszámmal) és európai uniós (pl. 001433952 regisztrációs számmal) védjegyoltalom alatt is áll.
A nemzeti védjegyek az E-Kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU ), az európai uniós védjegyek az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch ) adatbázisban megtalálhatók.
Az előzőek alapján a Harry Potter név varázspálcákon, csomagoláson, tájékoztató vagy marketing anyagokon, illetve bármilyen más, a tevékenységhez kapcsolódó felületen (pl. internet, facebook) illetve módon való feltüntetése a jogtulajdonos engedélye nélkül jogsértő lehet.
Egy termék külső megjelenése formatervezésiminta-oltalommal védhető. A Harry Potter védjegyek jogosultja a Warner Bros. Entertainment Inc. A gazdasági társaság a jogosultja a 005680535 regisztrációs számú közöségi formatervezési mintának (https://euipo.europa.eu/eSearch/#details/designs/005680535-0001).
Amennyiben a forgalmazni kívánt varázspálca akár csak emlékeztet a formatervezésiminta-oltalom alatt álló játékhoz, a forgalmazása jogsértő lehet.
A hasznosítás szerzői jogi vonatkozásait tekintve a következőkre hívjuk fel a figyelmet.
A Harry Potter világra és névre utaló bármely megjelölés használata a jogtulajdonos szerzői jogát sértheti.
A varázspálcák könyvben szereplő leírása (pl. HP pálcája 12 hüvelyk, magyal pálca, főnixtoll béléssel) állhat védelem alatt, mint a mű jól azonosítható része az Szjt. §16(1) alapján. Így amennyiben úgy készítené vagy reklámozná a játékot, hogy e jól azonosítható leírások változatlanul szerepelnek azon bármilyen módon, az jogsértéshez vezethet. Amennyiben nem a könyv leírását használja egy az egyben, hanem annak csak elemeit – mint a fafajtákat vagy jellemző varázs összetevőket - tünteti fel, jogsértés feltehetően nem valósul meg, mivel ezek általánosan, a mindennapokban élő fogalmak, amelyeket számos fantasztikus könyv írója alkalmazott és alkalmaz, egyéni, eredeti jelleggel nem rendelkeznek.
A könyvben olvasható leírás alapján készített varázspálca önmagában szerzői jogokat nem sért.
Reméljük, hogy a fentiek a segítségére lesznek.
Kiemelve, hogy szellemitulajdon-védelmi ügyekben szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) ügyvédek és szabadalmi ügyvivők feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2019.09.04)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Készítettem egy 3D tervet egy konyhai felszerelésről, amit a későbbiekben le szeretnék gyártatni és forgalmazni.
Eme felszerelés terveiről már vannak mentéseim, amelyek bizonyítják hogy én terveztem ezt a formájú dolgot egy szoftverrel.
A kérdésem, hogy szükséges-e levédetnem még valahogyan, ha azt szeretném, hogy a későbbiekben, pl. ha a fröccsöntéshez szerszám készül és egy másik céggel gyártatom le a terméket, vagy ha már a késztermék forgalmazása megtörténik, ne másolhassa le más az ötletemet, és a szerzői/alkotói jogok az enyémek maradjanak.
Milyen lépésekkel védhetem meg ezt a fajta szellemi tulajdonú ötletemet, termékemet?
Köszönöm a válaszukat!
(2019.08.24) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az érdeklődését, amelyben egy termék külső kialakításának a jogi védelme iránt érdeklődik.
Egy termék külső kialakításának a jogi védelmére a formatervezésiminta-oltalom adhatja a leghatékonyabb oltalmat.
A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (Fmtv, elérhetősége: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=56855) értelmében formatervezési mintaoltalomban (a továbbiakban: mintaoltalom) részesülhet minden új és egyéni jellegű formatervezési minta (a továbbiakban: minta) [Fmtv. 1 §-ának (1) bekezdése].
A formatervezésiminta-oltalom alapján a mintaoltalom jogosultjának kizárólagos joga van a minta hasznosítására. A kizárólagos hasznosítási jog alapján a mintaoltalom jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül hasznosítja a mintát.
Hasznosításnak minősül különösen: a minta szerinti termék előállítása, használata, forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra való felkínálása, behozatala, kivitele és e célokból való raktáron tartása. [Fmtv. 16. §-ának (1), (2) és (3) bekezdése].
Magyarországon hatályos formatervezésiminta-oltalom nemzeti, közösségi, illetve nemzetközi formatervezési minta bejelentéssel szerezhető.
A nemzeti formatervezésiminta-oltalom bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani személyesen, kézbesítő útján, postai úton.
Elektronikus úton is benyújtható a bejelentés a https://ugyintezes.sztnh.gov.hu/eBej2/step1/case11 címről kiindulva.
A papír alapú kérelem a https://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/formatervezesiminta_oltalom_bejelentesi_formanyomtatvany_papiralapu_ugyintezes.pdf címen elérhető.
A bejelentést a formatervezésiminta-oltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 19/2001. (XI. 29.) IM rendelet alapján kell elkészíteni (a rendelet elérhetősége: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=56196).
A formatervezési minta bejelentéssel kapcsolatban további információkat hallhat a https://www.sztnh.gov.hu/hu/dizajn/videos-segedlet-a-formatervezesiminta-oltalmi-bejelentesek-benyujtasahoz-es-a-lajstromozasi internetes oldalunkra lépve.
Közösségi, illetve nemzetközi formatervezési minta bejelentés akkor jöhet szóba, ha külföldön is szeretnének oltalmat szerezni. Amennyiben ez a helyzet, javasoljuk, hogy telefonon vagy személyesen keresse meg a Hivatal Ügyfélszolgálatát (elérhetősége: https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0), ahol részletes tájékoztatást kaphat a jogszerzés lehetőségeiről.
Az egyéni, eredeti jellegű formatervezési minta – függetlenül attól, hogy formatervezésiminta-oltalom alatt áll vagy sem - szerzői jogi védelem alatt is állhat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (elérhetősége: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066) alapján.
Egyéb jogi védelem hiányában jogsértés esetén a szerzői jogainak megsértése miatt is felléphet a jogsértővel szemben bírósági úton. Ebben az esetben a bíróság elsőként azt fogja vizsgálni, hogy a mű valóban szerzői jogi védelem alatt áll-e, és ha igen, akkor fog azzal foglalkozni, hogy történt-e jogsértés.
Végezetül jelezzük, hogy ha a megoldás lényegét nem a külső megjelenés, hanem az eszközben testet öltő műszaki megoldás adja, akkor a szabadalom, illetve a használatiminta-oltalom adhat megfelelő jogi védelmet a megoldásra. Amennyiben erről van szó, a részletes kitanításért javasoljuk, hogy személyesen vagy telefonon keresse meg Ügyfélszolgálatunkat.
Kiemelve, hogy iparjogvédelmi ügyekben szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) iparjogvédelmi területen jártas szakemberek feladata, további kérdések esetén Ügyfélszolgálatunkon személyesen vagy telefonon állunk szíves rendelkezésére.
A szabadalmi ügyvivők és ügyvivői irodák jegyzéke a http://www.szabadalmikamara.hu/ oldalon, az ügyvédek névjegyzéke a http://www.magyarugyvedikamara.hu oldalon érhető el.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
www.sztnh.gov.hu
(2019.08.28)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Football címeres órákat szeretnék készíteni, különböző klub csapatok címereivel. Ezeket később értékesíteni szeretném. Az iránt érdeklődöm, hogy ez ebben a formában jogszabályba ütközik-e?
Köszönöm a válaszukat előre is!
(2019.07.18) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az érdeklődését, amelyben a sportegyesületek címerének felhasználásával kapcsolatban érdeklődik.
A kérdése a szellemitulajdon-védelem két területét, a védjegyjogot és a szerzői jogot is érinti, mivel a sportegyletek címerei védjegyoltalom és szerzői jogi védelem alatt is állhatnak.
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ
- a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
- olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy
- a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét [Vt. 12. §-ának (1) és (2) bekezdése].
A Magyarország területén hatályos védjegyek az alábbi elektronikus adatbázisokban kutathatók.
Az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU) adatbázis tartalmazza a - nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi - lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket.
A európai uniós védjegyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra, ezekről az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) adatbázisban lehet tájékozódni.
A Tmview (https://www.tmdn.org/tmview/welcome) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.
A kutatás esetenként választ adhat arra, hogy ki a jogok tulajdonosa, és ily módon segítségül lehet abban, hogy kihez kell fordulni a felhasználási engedélyért.
Amennyiben az adott címer egyéni, eredeti jellegű alkotás, szerzői jogi védelem alatt állhat.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései alapján - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése]. Ilyen alkotásnak minősül az Szjt. 1. §-a (2) bekezdésének h) pontja alapján a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve.
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
A sportcsapatok - egyéni, eredeti jelleggel rendelkező - címereivel ellátott tárgyak forgalomba hozatala, kereskedelmi hasznosítása az előzőek alapján a szerző engedélyéhez kötött.
A felhasználási feltételeket a felek egymás közötti megegyezés alapján, szabadon állapíthatják meg, és védjegyek esetében védjegylicencia szerződésben, illetőleg szerzői jogok esetében felhasználási szerződésben rögzítik.
Az előzőeket összegezve, a sportcsapatokhoz kapcsolódó megjelölések használata, amennyiben azok védjegyoltalom alatt állnak, a jogtulajdonos(ok) engedélyével jogszerű.
Megjegyezzük, hogy a sportcsapatok, illetőleg sportolók nevének, jelvényének, illetve a sporttevékenységgel összefüggő más eszmei javaknak a felhasználásával kapcsolatban többek között a sportról szóló 2004. évi I. törvény 35.§. (3) bekezdése ad iránymutatást.
További, szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ .)
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2019.07.22)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Tájékoztatást szeretnék kérni, arra vonatkozóan hogy milyen módon lehetséges, levédetni egy eseményt.Az eseményt, a következőképp tudnám meghatározni: üzleti esemény/ szakemberek találkozója egy bizonyos témakörben.
Válaszukat előre is köszönöm. Köszönettel és üdvözlettel, Pap Melinda
(2019.06.30) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk megkeresését, amelyben egy esemény (találkozó) jogi védelme iránt érdeklődik.
Elöljáróban felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át / http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1995_xxxiii_szt_20160705_1.pdf ).
A fentieket előrebocsátva a következőkről tájékoztatjuk.
A szellemi alkotások jogi védelemét világszerte jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.
Az iparjogvédelem körében a kidolgozott műszaki megoldások, azaz találmányok oltalmára a szabadalmi oltalom, illetve a használatiminta-oltalom, a termékek külső jellegzetességének védelmére a formatervezésiminta-oltalom szolgál.
Egy esemény jogi védelmére a fenti oltalmi formák vélhetően nem alkalmasak.
Ugyanakkor, valamely gazdasági tevékenység körében használt megjelölés (pl. az esemény fantázianeve, logója, stb.) védjegyoltalommal védhető lehet. Hangsúlyozandó, hogy a védjegy nem magát az eseményt védi, arra szolgál, hogy az érdeklődők azonosíthassák, illetve más hasonló eseményektől (találkozóktól, rendezvényektől) megkülönböztethessék az adott eseményt .
A védjegy hazai lajstromozása iránti igényt a Hivatalunkhoz benyújtott kérelemmel lehet kérni.
Az, hogy a kérelemben szereplő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e, a lajstromozási eljárás - törvény által - a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=29243 ) előírt - vizsgálata során dől el. A lajstromozási eljárás lépéseit, részleteit, a kapcsolódó díjakat a: http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalunkról elindulva áttekintheti.
Bejelentés előtt célszerű arról tájékozódni, hogy adott megjelölés nem áll-e védjegyoltalom alatt.
A honlapunkról elérhető E-Kutatás ( http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU ) iparjogvédelmi adatbázisban önállóan kereshet a hazai vonatkozású védjegyek között. Az adatbázis tartalmazza a - nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi - lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket. Az európai úniós védjegyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra, ezekről az eSearch plus ( https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisban lehet tájékozódni.
A Tmview ( https://www.tmdn.org/tmview/welcome ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066) értelmében a szerzői jogi védelem a az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illeti meg anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől
Jeleznünk kell ugyanakkor, hogy a szerzői jogi védelem a formába öntött művet védi, a szerzői jogi védelemnek nem lehet tárgya ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet.
Az előzőek alapján egy szakembereknek szervezett találkozó ötlete, annak lebonyolítási módja, alapgondolata, célja stb. nem lehet szerzői jogi védelem tárgya. Mindazonáltal az eseményt részletesen ismertető írásmű – pl. mint szakirodalmi mű - szerzői jogi védelem alatt állhat, de hangsúlyoznunk kell, hogy aki elolvassa a művet és megvalósítja, nem sért szerzői jogokat.
Vita esetén arról, hogy valamely alkotás szerzői jogi védelem hatálya alá tartozik-e, illetőleg a szerzői jogi védelem kit illet, a döntés a bíróság hatáskörébe tartozik.
A bizonyítás során a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti Hivatalunknál. Fontos megemlíteni, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, "csupán" bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg, hogy azt a szerző a magáénak elismerte (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat/onkentes-munyilvantartas ).
Megjegyezzük még, hogy az ötlethez esetlegesen kapcsolódó valamely értékkel bíró speciális ismeret (üzleti titok, know-how) védelmét az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény szabályozza.
Ez a védelem a szerzői jogi védelemhez hasonlóan, mivel nem igényel semmilyen alakszerűséget, regisztrációt, a törvény erejénél fogva illeti meg a jogosultat. A jogi védelem fennállásának alapvető feltétele az ismeret titokban tartása, aminek érdekében az információk átadása előtt célszerű érdemi lépéseket tenni, például ajánlatos a partnerekkel szerződésben megállapodni a bizalmas kezelésről.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ).
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2019.07.15)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Szeretnénk csinálni egy olyan szolgáltatást webáruházunkban, mely segít eldönteni az ügyfélnek, hogy melyik termék illik hozzá leginkább. Ennek kapcsán szeretnénk számos egyéb kérdés mellett feltenni egy olyan kérdést, hogy melyik Marvel karakternek feleltetné meg magát a kitöltő és a válasz lehetőségeket a karakterek képeivel illusztrálnánk. Tehát közvetlenül bevételt nem realizálnánk a karakterek megjelenítéséből.
A fent leírtakat megtehetjük, vagy engedélyt kell rá kérnünk?
Előre is köszönöm a tájékoztatást!
(2019.05.23) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az érdeklődését, amelyben Marvel figurák pólón történő használatának jogi vonatkozásai iránt érdeklődik.
Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH alábbi válasza kizárólag tájékoztatás célját szolgálja, jogi állásfoglalásként nem kezelhető.
Alábbi válaszaink a feltett kérdésére a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak. Az Szjt. hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.TV.
A fentieket előre bocsátva a kérdésével kapcsolatban a következőkre hívjuk fel a figyelmet.
Az Szjt. értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, beleértve a filmművészeti alkotásokat, ezen belül a film figurákat, karaktereket is.
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, azaz az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben, ha pedig a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év [Szjt. 31.§ (1) és (3) bek.].
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
Az Szjt. 33. §-ának (1) bekezdése alapján a szabad felhasználás körében a felhasználás ugyanakkor díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. A szabad felhasználás feltételeit az Szjt. a 34-41.§-ok szerint szabályozza.
A jogszabály alapján az említett web-es felhasználás – függetlenül attól, hogy jövedelemszerzés célját szolgálja vagy sem – vélhetően kívül esik a szabad felhasználás körén, s mint ilyen, engedélyköteles.
Két szervezetet ajánlanánk a figyelmébe, amelyek a licencia engedéllyel kapcsolatban információval szolgálhatnak, esetleg licencia engedélyt adhatnak.
Az egyik szervezet a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület (a továbbiakban: HUNGART, http://www.hungart.org/kapcsolat/), amely már nyilvánosságra jutott vizuális művek (kép, fotó, reprodukció) esetében minden további, ún. másodlagos felhasználás (pl. másolat készítése értékesítési céllal) engedélyezését végzi a közös jogkezelés körében. Felhívjuk a figyelmet, hogy a HUNGART mű átdolgozására (Szjt. 29. §) nem adhat engedélyt.
A másik a Walt Disney Magyarország Kft. (https://disney.hu/ ), amely tudomásunk szerint Marvel figurák licence engedélyeinek kiadásával (is) foglalkozik.
A fentieken túl jelezzük, hogy a Marvel karakterek, illetve azok neve védjegyoltalom alatt is állhat, ezért a felhasználási engedély megszerzése során szükséges meggyőződni arról is, hogy az engedély a védjegy jogosult engedélyét is magában foglalja, vagy tőle külön engedély beszerzése is szükséges.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jeleznünk kell, hogy tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása, stb.) iparjogvédelmi területen jártas szakjogászok (ügyvédek) feladata.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2019.05.30)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal,
Segítségüket kérném, hogy céges családi nap szervezése esetében (amelyet csak dolgozók, volt dolgozók és családtagok, díjmentesen látogathatnak) készíthetünk-e olyan plakátot amelyen valamely rajzfilm karakterei szerepelnek. (Minyons)
Köszönettel:
Krisztián
(2019.04.30) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Uram!
Köszönettel vettük megkeresését. Alábbi válaszaink a levélben feltett kérdésére a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak. Az Szjt. hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066
Felhívom a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Elöljáróban fontos megállapítanunk, hogy mit is részesít oltalomban a szerzői jog. Szerzői jogi védelem illeti az irodalom, a művészet és a tudomány körébe tartozó minden olyan alkotást, minőségi, mennyiségi, esztétikai jellemzőitől függetlenül, amely a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jelleggel bír [Szjt. 1. § (1)-(3) bekezdések]. A törvény nem részesít védelemben ötletet, elvet, eljárást, vagy matematikai műveletet [Szjt. 1. § (6) bek.]. Az önálló védelem alapja tehát az egyéni, eredeti jelleg, mely alapján az alkotás létrehozóját, a szerzőt maradéktalanul megilletik az alkotás kapcsán a személyhez fűződő (pl.: név feltűntetésének joga), valamint a vagyoni, felhasználási jogok, így például a többszörözés (Szjt. 18. §), vagy a mű kiállításának joga (Szjt. 69. §), átdolgozás (Szjt. 29. §) engedélyezése is. Átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre. [Szjt. 29. § ] A teljes alkotásnak, vagy annak egy részletének felhasználása főszabály szerint a szerző engedélyével lehetséges. Az engedély megadását a törvény írásbeli formához, felhasználási szerződéshez köti. (Szjt. 42. – 55. §) A filmalkotással kapcsolatos engedélyezési jogokat főszabály szerint a film előállítója gyakorolja [Szjt. 66. § (1) bekezdés], a filmszerzők nevében [Szjt. 64. § (2) bekezdés].
A jogszerű felhasználás érdekében elsősorban javasoljuk felkeresni HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület (a továbbiakban: HUNGART, http://www.hungart.org/kapcsolat/), a már nyilvánosságra jutott vizuális művek (kép, fotó, reprodukció) esetében minden további, ún. másodlagos felhasználás (pl. másolat készítése értékesítési céllal) engedélyezését végzi a közös jogkezelés körében. Felhívjuk a figyelmet, hogy a HUNGART a mű átdolgozására (Szjt. 29. §) nem adhat engedélyt.
Amennyiben átdolgozást is tervez, javasoljuk, hogy keresse fel a Minions forgalmazóját, az Illuminations-t (Universal Pictures International, honlapjukat itt találja: http://www.universalpicturesinternational.com/).
Jelzem továbbá, hogy mind a filmcímek, mind a jellegzetes alakok, szimbólumok, figurák, illetve azok nevei védjegyoltalom, továbbá a figurák kialakítása formatervezési mintaoltalom (dizájn) alatt is állhatnak. Érvényes védjegyoltalom esetén a kereskedelmi hasznosítás kizárólag a lajstromban feltüntetett jogosult engedélye mellett jogszerű. A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchPlusz (https://oami.europa.eu/eSearch/) adatbázisokban kutathatók.
Bízom benne, hogy tájékoztatásunkat hasznosnak találta.
Üdvözlettel,
Szerzői Jogi Főosztály
(2019.05.30)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Érdeklődöm, hogy Disney-figurák és a jellegzetes Disney-írásmód (betűtípus) ballagó osztály iskolai tablóján történő felhasználása jogszerű-e, és ha igen, milyen formában valósulhat meg (meg kell-e jelölni a forrást például?)
Válaszukat előre is köszönöm:
István
(2019.04.01) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Uram!
Köszönettel vettük megkeresését. Alábbi válaszaink a levélben feltett kérdésére a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak. Az Szjt. hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066
Felhívom a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Elöljáróban fontos megállapítanunk, hogy mit is részesít oltalomban a szerzői jog. Szerzői jogi védelem illeti az irodalom, a művészet és a tudomány körébe tartozó minden olyan alkotást, minőségi, mennyiségi, esztétikai jellemzőitől függetlenül, amely a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jelleggel bír [Szjt. 1. § (1)-(3) bekezdések]. A törvény nem részesít védelemben ötletet, elvet, eljárást, vagy matematikai műveletet [Szjt. 1. § (6) bek.]. Az önálló védelem alapja tehát az egyéni, eredeti jelleg, mely alapján az alkotás létrehozóját, a szerzőt maradéktalanul megilletik az alkotás kapcsán a személyhez fűződő (pl.: név feltűntetésének joga), valamint a vagyoni, felhasználási jogok, így például a többszörözés (Szjt. 18. §), valamint a szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és engedélyezésének joga [Szjt. 16. § (3) bekezdés], a mű kiállításának joga (Szjt. 69. §), illetve az átdolgozás (Szjt. 29. §) és annak engedélyezési joga is.. Átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre. [Szjt. 29. § ] A teljes alkotásnak, vagy annak egy részletének felhasználása főszabály szerint a szerző engedélyével lehetséges. Az engedély megadását a törvény írásbeli formához, felhasználási szerződéshez köti. (Szjt. 42. – 55. §) A filmalkotással kapcsolatos engedélyezési jogokat főszabály szerint a film előállítója gyakorolja [Szjt. 66. § (1) bekezdés], a filmszerzők nevében [Szjt. 64. § (2) bekezdés].
A szerzőt megilleti a mű címének, valamint a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Ez utóbbi rendelkezés szabályozza az ún. merchandising felhasználást. Az Ön által tervezett esetben akár a merchandising felhasználás, akár az átdolgozás elképzelhető, merchandising abban az esetben, hogyha Ön a kereskedelmi tevékenysége körében készíti a tablót, átdolgozás pedig akkor, hogyha az eredeti grafikákat oly módon változtatja meg, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre. A merchandising és az átdolgozás is a jogosult előzetes engedélyéhez kötött, egyik jog sem esik a közös jogkezelés körébe, így az Ön által tervezett felhasználáshoz feltehetően a szerzői jogi jogosult (szerző, jelen esetben feltehetőleg a filmelőállító vagy a filmforgalmazó) előzetes engedélye szükséges.
A jogszerű felhasználás érdekében javasoljuk, hogy keresse fel a Walt Disney Magyarország Kft.-t (honlapjuk licenceléssel kapcsolatos aloldalát itt találja: https://support.disney.com/hc/hu/sections/115001568466-Jogok-%C3%A9s-licencel%C3%A9s).
Amennyiben Ön sem merchandising típusú felhasználást, sem átdolgozást nem tervez végezni (hanem csak pl. az osztály egy tanulójaként, vagy tanáraként többszörözné a grafikákat a tablón), a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesületet (a továbbiakban: HUNGART, http://www.hungart.org/kapcsolat/) javasoljuk megkeresni. A HUNGART a már nyilvánosságra jutott vizuális művek (kép, fotó, reprodukció) esetében minden további, ún. másodlagos felhasználás (pl. másolat készítése értékesítési céllal) engedélyezését végzi a közös jogkezelés körében. Felhívjuk a figyelmet, hogy a HUNGART a mű átdolgozására (Szjt. 29. §) nem adhat engedélyt.
Jelzem továbbá, hogy mind a filmcímek, mind a jellegzetes alakok, szimbólumok, figurák, illetve azok nevei védjegyoltalom, továbbá a figurák kialakítása formatervezési mintaoltalom (dizájn) alatt is állhatnak. Érvényes védjegyoltalom esetén a kereskedelmi hasznosítás kizárólag a lajstromban feltüntetett jogosult engedélye mellett jogszerű. A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchPlusz (https://oami.europa.eu/eSearch/) adatbázisokban kutathatók.
Bízom benne, hogy tájékoztatásunkat hasznosnak találta.
Üdvözlettel,
Szerzői Jogi Főosztály
(2019.05.30)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH csapat!
Ruha gyártásával foglalkozom, olyan kérdésben szeretném a segítségüket kérni ,disny nyomott pólókat szeretnék gyártani,találtam egy oldalt ahol egyes disney képeket,licencet meg lehet vásárolni.
https://www.dreamstime.com/disney-vector-illustration-mickey-mouse-isolated-white-background-face-who-laughs-closeup-colored-character-smiles-big-image134953070
Amennyiben megvásárolom használhatom e pólók gyártásához?
Előre is köszönöm.
(2019.05.13) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az érdeklődését, amelyben Disney figurák pólón történő használatának jogi vonatkozásai iránt érdeklődik. Alábbi válaszaink a levélben feltett kérdésére a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak. Az Szjt. hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066
A kérdésével kapcsolatban a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
Arra vonatkozóan, hogy az Ön által megjelölt honlapon keresztül vásárolt licencia engedély valójában milyen felhasználásra jogosítja, a honlapot működtető szervezet és a jogosult között született megállapodás az irányadó. Így a kérdésére nem tudunk válaszolni, javasoljuk, hogy pontos információért forduljon a jogosulthoz, illetve a honlap tulajdonosához.
További két szervezetet ajánlanánk a figyelmébe a licencia engedéllyel kapcsolatban, amelyektől megbízható információ, illetve hasznosítási engedély szerezhető.
Az egyik szervezet a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület (a továbbiakban: HUNGART, http://www.hungart.org/kapcsolat/), amely már nyilvánosságra jutott vizuális művek (kép, fotó, reprodukció) esetében minden további, ún. másodlagos felhasználás (pl. másolat készítése értékesítési céllal) engedélyezését végzi a közös jogkezelés körében. Felhívjuk a figyelmet, hogy a HUNGART mű átdolgozására (Szjt. 29. §) nem adhat engedélyt.
A másik a Walt Disney Magyarország Kft. (https://disney.hu/ ), amely tudomásunk szerint Disney figurák licence engedélyeinek kiadásával (is) foglalkozik.
A fentieken túl jelezzük, hogy a Disney figurák egy része védjegyoltalom alatt is áll, ezért a felhasználási engedély megszerzése során szükséges meggyőződni arról is, hogy az engedély a védjegy jogosult engedélyét is magában foglalja, vagy tőle külön engedély beszerzése is szükséges.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jeleznünk kell, hogy tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása, stb.) iparjogvédelmi területen jártas szakjogászok (ügyvédek) feladata.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/elerhetosegek/ugyfelszolgalat-0
(2019.05.29)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Cím!
Az iránt szeretnék érdeklődni, hogy a Disney szót lehet-e használni facebook csoport vagy oldal nevében. Disney név ilyen használata az szabályozott-e, illetve borítóképnek használható-e bármilyen Disney karakter, vagy kötött-e valamilyen engedélyhez a használata.
Előre is köszönöm a tájékoztatást.
(2019.04.27) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk levelét, amelyben a Disney szó, valamint Disney karakterek felhasználásával kapcsolatosan érdeklődik.
Előrebocsátva, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d)pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre kizárólag a szellemitulajdon-joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet, a kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásait illetően a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások a szerzői jog hatálya alá tartoznak.
(Az Szjt. hatályos szövege a http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066 oldalon elérhető.)
A szerzői jog alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is.
E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. Összegezve, a használat megkezdését megelőzően javasolt a jogtulajdonossal való kapcsolatfelvétel.
Jogosultak felkutatására Hivatalunknak nincs felhatalmazása.
Mindazonáltal, amennyiben például Walt Disney féle figurákat kívánnak felhasználni, szíves figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, amely tudomásunk szerint minden fajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
Felhívjuk szíves figyelmét továbbá, hogy a szóban forgó név, a karakterek védjegy-, illetőleg a karakterek akár formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes védjegy-, illetve formatervezési mintaoltalom esetén a hasznosítás a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók. Az adott védjegyek, illetőleg formatervezési mintaoltalmak adatlapjain megtalálhatók a jogosultak, valamint az ő képviselőinek elérhetőségei is.
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőség: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2019.05.16)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
ÜDV! Szeretnék érdeklődni hogy egy 2D platform játék levédése mennyibe kerül? Ha Magyarországon és Amerikában is szeretném hogy védve legyen. Illetve hol tudnám megnėzni hogy mi számít copyright-nak? Mert nem tudom hogy ha hasonló az baj vagy csak ha teljesen úgy néz ki.
Köszönöm szépen a segítséget!
(2019.04.30) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk 2D játék jogi védelmére vonatkozó érdeklődését, amellyel kapcsolatban a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
Mivel a kérdései meglehetősen összetettek, ezért az alábbiakban általános útmutatást adunk azokkal kapcsolatban, és kérjük, hogy részletesebb információért keresse meg a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) Ügyfélszolgálatát telefonon vagy személyesen.
A fentieket előre bocsátva jelezzük, hogy a szellemi alkotások jogi védelmét jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja világszerte.
Az iparjogvédelem körébe az alábbi oltalmi formák tartoznak.
Amennyiben a játékhoz valamilyen új, feltalálói tevékenységen/lépésen alapuló és iparilag alkalmazható műszaki megoldás (pl. eszköz) kapcsolódik, a védelemre a szabadalom, illetve a használatiminta-oltalom lehet az alkalmas oltalmi forma.
A játékhoz kapcsolódó valamely tárgy, eszköz külső megjelenése (pl. bábuk, játéktábla, kártyák rajzolata) formatervezésiminta-oltalommal védhető, amennyiben megfelel az újdonság és az egyéni jelleg követelményének.
A játék fantázianeve, illetve egyéb megkülönböztető megjelölés (szó, szóösszetétel, betű, szám, ábra, sík- vagy térbeli alakzat, ...stb.) védjegyoltalommal védhető. A védjegyoltalom magát a játékot nem védi, "csupán" annak azonosítására, a piacon lévő többi hasonló játéktól (az azokhoz kapcsolódó termékektől és/vagy szolgáltatásoktól) történő megkülönböztetésre, a fogyasztók tájékozódásának előmozdítására ad lehetőséget a használatára vonatkozó kizárólagos jog alapján.
A fenti oltalmi formák esetében a jogi védelem külön kérelemre, hatósági vizsgálat eredményeképpen születik. Az eljárásnak oltalmi formánként meghatározott díja van (a díjakat a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet tartalmazza, elérhetősége: https://net.jogtar.hu/getpdf?docid=a0500019.gkm&targetdate=&printTitle=).
Egy játék tartalmazhat olyan grafikai, szöveges, vagy egyéb elemet, amellyel kapcsolatban szóba jöhet a szerzői jogi védelem .
Szerzői jogi védelem alá tartoznak az irodalom, a tudomány és a művészet alkotásai, amennyiben egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. Ennek megfelelően a játékhoz kapcsolódó egyéni, eredeti jellegű grafikai, vagy ábrás elemek, figurák, szövegek szerzői jogi védelem alatt állhatnak.
A szerzői jogi védelem - az iparjogvédelemtől eltérően - a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll meghatározott ideig anélkül, hogy a jogvédelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. Felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
Felhívjuk a figyelmét, hogy az iparjogvédelmi oltalom és a szerzői jogi védelem adott esetben párhuzamosan, egymástól függetlenül fennállhat.
Reméljük, hogy a fentiek a segítségére lesznek annak eldöntésében, hogy milyen jogi védelem jöhet szóba az adott játék esetében .
Végezetül jelezzük, hogy a Hivatal hatáskörén kívül esnek a külföldi jogszerzéssel kapcsolatos kérdések.
Az Amerikai Egyesült Államokban való jogszerzéssel kapcsolatban igénybe veheti szabadalmi ügyvivő, vagy ügyvéd segítségét, illetve az Amerikai Szabadalmi Hivatal (USPTO) honlapján tájékozódhat. Az USPTO honlapjának elérhetősége: https://www.uspto.gov/.
További, az egyes oltalmi formákat érintő általános kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jeleznünk kell, hogy tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara (http://www.szabadalmikamara.hu/), illetve a Magyar Ügyvédi Kamara (http://www.magyarugyvedikamara.hu/) honlapján éri el.
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2019.05.08)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Arc- és dekoltázsvédő párnákat szeretnenk varrni tanitvanyaim ellátására de találtunk egy céget aki ilyet már vedjeggyel árusít. Mi más anyagból, és picit más formában szeretnénk, tehát nem lekoppintani, vagy másolni szeretnénk,de nyilván nem tudjuk teljesen más formában mivel az arc és a dekoltazs formája adott, Honnan tudhatjuk meg hogy a védjegyen kívül,le van-e védve?
(2019.04.07) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk a megkeresését, amelyben arról érdeklődik, hol tud utánanézni, hogy kereskedelmi forgalomban kapható adott arc- és dekoltázsvédő párnák jogi védelem alatt állnak-e. A kérdésére az alábbiakról tájékoztatjuk.
Egy ilyen jellegű termék esetében a jogi védelem eszközeként a formatervezésiminta-oltalom, kevésbé a használatiminta-oltalom jöhet szóba.
A formatervezésiminta-oltalom a termék külső megjelenését, míg a használati minta a termékben megjelenő műszaki megoldást (itt a műszaki megoldást a legtágabb értelemben értve) védi.
A jogi védelem alatt álló formatervezési minták között való tájékozódásra elsősorban a DesignView adatbázist javasoljuk (az adatbázis elérhetősége: https://www.tmdn.org/tmdsview-web/welcome.html?lang=hu ).
A kutatás első lépéseként a célszerű választani. Mivel az adatbázis számos ország és több nemzetközi szervezet bejelentéseit és magadott formatervezési mintáit is tartalmazza, a találati halmazt az első, mezőben javasoljuk Magyarországra szűkíteni. Ezt követően pl. a minta megnevezése, a jogtulajdonos, illetve az osztályjelzet alapján lehet a találati halmazt szűkíteni.
A használati minták kutatására az e-kutatás adatbázisban célszerű tájékozódni, amely a Magyarország területén érvényes használati minta bejelentéseket és magadott használati mintákat tartalmazza (az adatbázis elérhetősége: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#).
Az adatbázisban való tájékozódásban az ügyfélszolgálat munkatársai telefonon szívesen segítenek, illetve a hivatal Frecskay János Szakkönyvtárában a kollégák nyitva tartási időben a kutatáshoz személyesen is támogatást nyújtanak.
Az ügyfélszolgálat és a Szakkönyvtár elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/a-szellemi-tulajdon-nemzeti-hivatala-elerhetosege-felfogadas.
Amennyiben ismeri a kereskedelmi forgalomban kapható termék forgalmazójának, gyártójának, esetleg a terméken látható megjelölés tulajdonosának (védjegyről csak akkor beszélhetünk, ha a megjelölést ténylegesen védjegyoltalom védi) a nevét, a tájékozódást célszerű az említett nevekre való kutatással kezdeni. A nevet a DesignView adatbázisban a „Tulajdonos neve”, az e-kutatás adatbázisban a „Jogosult/Bejelentő” mezőbe beírva megkapja, ha a névhez valamilyen formatervezési- vagy használati minta bejelentés vagy oltalom kapcsolódik.
Amennyiben az említett neveket, vagy azok valamelyikét ismeri, fel is veheti a kapcsolatot az érintettekkel, és közvetlenül tisztázhatja velük, hogy a termék jogi védelem alatt áll-e.
Végezetül engedjen meg néhány gondolatot, amely a kérdése szempontjából fontos lehet.
A védjegy nem védi azt a terméket, amelyen feltüntetik, csupán az áru, illetve a gyártó / forgalmazó azonosításában segíti a fogyasztókat.
A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a hatályos változat elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700011.TV) 12. §-a értelmében ugyanakkor a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára.
Ez azt jelenti, hogy ha a termék nem áll jogi védelem (pl. szabadalom, formatervezésiminta-oltalom, szerzői jogi védelem…) alatt, más megjelölés alatt gyártható / forgalmazható, de arra nagyon kell ügyelni, hogy a terméken esetleg használt megjelölés ne legyen a védjeggyel semmilyen szempontból összetéveszthető, illetve annak belföldön fennálló jóhírnevét tisztességtelenül véletlenül se használja ki.
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 6. §-a értelmében „Tilos valamely forgalomképes ingó dolgot (a továbbiakban: termék) vagy szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással ….előállítani, forgalmazni vagy reklámozni, amelyről a versenytársat, illetve annak termékét, szolgáltatását szokták felismerni.”
Ezért – még ha jogi védelem alatt nem is áll a termék – jól teszik, hogy törekszenek arra, hogy a termékük ne legyen összetéveszthető a versenytárs termékével.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2019.04.11)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdv!
Egy bulisorozatot, és annak tematikus bulijait(ötletét) szeretném levédeni.
Hogyan lehetséges?
Milyen költségekkel jár?
Előre is köszönöm
(2019.03.01) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk megkeresését, amelyben egy rendezvénysorozat ötletének jogi védelme iránt érdeklődik.
Elöljáróban felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át / http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1995_xxxiii_szt_20160705_1.pdf ).
A fentieket előrebocsátva a következőkről tájékoztatjuk.
Önmagában egy ötlet általában nem védhető jogi eszközökkel, de az ötleten alapuló tényleges, kidolgozott megoldás, vagy alkotás már védhető lehet. A szellemi alkotások jogi védelemét világszerte jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.
Az iparjogvédelem körében a kidolgozott műszaki megoldások, azaz találmányok oltalmára a szabadalmi oltalom, illetve a használatiminta-oltalom, a termékek külső jellegzetességének védelmére a formatervezésiminta-oltalom szolgál.
Egy rendezvény-, bulisorozat jogi védelmére a fenti oltalmi formák vélhetően nem alkalmasak.
Ugyanakkor, valamely gazdasági tevékenység körében használt megjelölés (pl. a rendezvény fantázianeve, logója, stb.) védjegyoltalommal védhető lehet. Hangsúlyozandó, hogy a védjegy nem magát a rendezvényt védi. Arra szolgál, hogy a fogyasztók azonosíthassák, illetve más hasonló rendezvényektől megkülönböztethessék az adott rendezvényt.
A védjegy hazai lajstromozása iránti igényt a Hivatalunkhoz benyújtott kérelemmel lehet kérni.
Az, hogy a kérelemben szereplő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e, a lajstromozási eljárás - törvény által - a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=29243 ) előírt - vizsgálata során dől el. A lajstromozási eljárás lépéseit, részleteit, a kapcsolódó díjakat a: http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalunkról elindulva áttekintheti.
Bejelentés előtt célszerű arról tájékozódni, hogy adott megjelölés nem áll-e védjegyoltalom alatt.
A honlapunkról elérhető E-Kutatás ( http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU ) iparjogvédelmi adatbázisban önállóan kereshet a hazai vonatkozású védjegyek között. Az adatbázis tartalmazza a - nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi - lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket. Az európai úniós védjegyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra, ezekről az eSearch plus ( https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisban lehet tájékozódni.
A Tmview ( https://www.tmdn.org/tmview/welcome ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066) értelmében a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illeti meg anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől
Jeleznünk kell ugyanakkor, hogy a szerzői jogi védelem a formába öntött művet védi, a szerzői jogi védelemnek nem lehet tárgya ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet.
Az előzőek alapján a tematikus bulik ötlete, azok lebonyolításának módja, alapgondolata, célja stb. nem lehet szerzői jogi védelem tárgya. Mindazonáltal a rendezvényt részletesen ismertető írásmű – pl. mint szakirodalmi mű - szerzői jogi védelem alatt állhat, de hangsúlyoznunk kell, hogy aki elolvassa a művet és megvalósítja, nem sért szerzői jogokat.
Vita esetén arról, hogy valamely alkotás szerzői jogi védelem hatálya alá tartozik-e, illetőleg a szerzői jogi védelem kit illet, a döntés a bíróság hatáskörébe tartozik.
A bizonyítás során a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti Hivatalunknál. Fontos megemlíteni, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, "csupán" bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg, hogy azt a szerző a magáénak elismerte (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat/onkentes-munyilvantartas ).
Megjegyezzük még, hogy az ötlethez esetlegesen kapcsolódó valamely értékkel bíró speciális ismeret (üzleti titok, know-how) védelmét az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény szabályozza.
Ez a védelem a szerzői jogi védelemhez hasonlóan, mivel nem igényel semmilyen alakszerűséget, regisztrációt, a törvény erejénél fogva illeti meg a jogosultat. A jogi védelem fennállásának alapvető feltétele az ismeret titokban tartása, aminek érdekében az információk átadása előtt célszerű érdemi lépéseket tenni, például ajánlatos a partnerekkel szerződésben megállapodni a bizalmas kezelésről.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ).
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2019.03.22)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Sok oldalon megnéztem mar, de nem találtam egyértelmű választ a kérdésemre, ami a következő lenne:
Lehet e idézetet felhasználni üzleti célra? Természetesen úgy, hogy feltüntetem a írót. Mindezt bögrére, képeslapra... Stb. szeretném felhasználni, amiket eladnék.
Előre is köszönöm válaszukat.
(2019.01.23) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk megkeresését, amelyben idézet üzleti célú felhasználásának feltételei felől érdeklődik.
Mindenek előtt jelezzük, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH jogi tanácsadást nem végezhet.
A fentieket előre bocsátva a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt. / http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066 ) alapján a következőkről tájékoztatjuk.
Az Szjt. értelmében a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
A szerzői művek a szerző életében és halála után 70 évig élveznek szerzői jogi védelmet. Ebből adódóan, ha olyan szerzőtől idézne, aki több mint 70 éve elhunyt, akkor nincsen szükség semmilyen engedélyre, ezek a művek a közkincs részeként szabadon - az író nevét feltüntetve - felhasználhatók.
Amennyiben olyan szerzőtől történik idézés, aki esetében a védelmi idő még nem telt le, akkor az alábbiakra szükséges tekintettel lenni.
Az Szjt. meghatározhatja, hogy már nyilvánosságra hozott művek milyen társadalmilag méltányolható célból eshetnek a szabad felhasználás körébe. Ebben az esetben a felhasználás díjtalan, ahhoz a szerző engedélye nem szükséges.
Az egyik legismertebb kivétel a szerző kizárólagos joga alól az idézés. Az Szjt. szerint a mű részletét – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.
Ebből a szabályból következik, hogy az idézésnek kritikai, ismertetési céllal kell történnie egy másik műben. Így bögréket, képeslapokat és más termékeket híres emberektől vett idézetekkel csak engedéllyel, mégpedig az eredeti szerző (és a fordító) engedélyével lehet csak díszíteni.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2019.03.13)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH csapat!
Abban szeretném kérni a segítséget kihez kell fordulni ha licenszelt képeket rajzokat szeretnék kereskedelmi célokra felhasználni.
Pl egy Disney figurát akarok felhasználni, Magyarországon. Akkor a magyar márkavédelmi "lehet nem jót írok" tölük kell kéni engedélyt, vagy a Amerika esetleg Angol "védelmi hitaltól" kell kérni engedélyt.?
Előre is köszönöm a választ.
Üdvözlettel:
Dávid János
(2019.03.07) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Dávid Úr!
Érdeklődését köszönettel fogadtuk, amellyel kapcsolatban a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.
(Az Szjt., hatályos szövege a http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066 oldalon elérhető.)
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például a különböző rajzfilmekben, filmekben, számítógépes játékokban, stb. – mint szerzői jog által védett alkotásokban – megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek kereskedelmi hasznosítása a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység. Ezért e tekintetben mindenképpen javasolt a jogtulajdonossal való kapcsolatfelvétel a forgalmazás megkezdését megelőzően. (E felhasználás engedélyezésére vonatkozó joga a jogtulajdonosnak akkor sem szűnik meg, ha erre korábban más felhasználó részére ugyanazon termékkel összefüggésben már engedélyt adott.)
Jogosultak felkutatására Hivatalunknak nincs felhatalmazása.
Mindazonáltal, amennyiben például Walt Disney féle figurákat kíván felhasználni, szíves figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, amely tudomásunk szerint minden fajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
Ezenkívül, egyes külföldi rajzfilm figurák felhasználására - tudomásunk szerint - a Plus Licens ügynökség (http://www.pluslicens.se/, illetve kizárólag magyar rajzfilm figurák jogosultjait illetően tájékoztatást kaphat a clarus-tax@t-online.hu e-mail címen.
Felhívjuk szíves figyelmét továbbá, hogy rajzfilmfigurák akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes formatervezési minta-, illetve védjegyoltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók (az ügyek adatlapjain a jogosultak is szerepelnek).
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html) de jeleznünk kell, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara (http://www.szabadalmikamara.hu/ ), illetve a Magyar Ügyvédi Kamara (http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ) honlapján éri el.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2019.03.12)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Szép napot,
RC (távirányítású) modell autókhoz szeretnénk karosszériákat gyártani és ezeket a nemzetközi piacon értékesíteni (Range Rover, Porsche, stb. márkák autói).
A kérdés, hogy megtehetjük-e ezt a márka hozzájárulása nélkül? Mi a szabályozás ezzel kapcsolatban? Ha nem, akkor hogyan lehet licenszelni a karosszériákat a márkákkal? A picon sok olyan termék van, amit csak úgy gyártanak, mindenféle licensz nélkül, de vannak, amelyeknél jelzi a gyártó, hogy "Officially Licensed by ...".
Várom szíves segítségüket.
(2019.01.25) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk megkeresését, amelyben modell autók karosszériáinak gyártásával és nemzetközi forgalmazásával kapcsolatosan érdeklődik.
Előrebocsátva, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően jogi tanácsadást nem végezhet, valamint jelezve, hogy kizárólag a magyar jogrendszerrel kapcsolatosan tudunk felvilágosítást nyújtani, a következőkről tájékoztatjuk.
A felmerült kérdéshez a szellemitulajdon-védelmi területek közül leginkább a formatervezésiminta-oltalom, a védjegyoltalom, illetőleg a szerzői jogi védelem kapcsolódhat. Az, hogy a felhasználás jogszerű-e, egyedileg dönthető el.
Formatervezésiminta-oltalom tárgyát képezheti az ipari és kézműipari termékek egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei, különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei eredményeznek.
A mintaoltalom alapján a mintaoltalom jogosultjának kizárólagos joga van a minta hasznosítására [magyarországi jogszabályi háttér: formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (továbbiakban Fmtv.) 16. §.]. A mintaoltalom jogosultja hasznosítási szerződés (mintaoltalmi licenciaszerződés) alapján adhat engedélyt a minta hasznosítására (Fmtv. 21.§.).
Adott mintaoltalom terjedelmét a termék egészének vagy részének megjelenését befolyásoló, a mintaoltalmi lajstromban elhelyezett ábrázolás határozza meg (bővebben: Fmtv. 20. §), ennek értelmében a mintaoltalom terjedelmét a méret nem befolyásolja.
Megjegyezzük, hogy a formatervezésiminta-oltalom maximális időtartama - 5 évente történő megújítás esetén - a bejelentés napjától számított 25 év.
A gazdasági tevékenység során árujelzőként - adott áruk és/vagy szolgáltatások azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére - használt megjelölések (márkák: fantázianevek, logók, stb.) jogi védelmére a védjegyoltalom szolgál.
A védjegyek magyarországi használatával kapcsolatban a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (továbbiakban Vt.: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=29243) az irányadó.
A Vt. értelmében a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében, árukkal vagy szolgáltatásokkal összefüggésben használ:
- a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
- olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; … (Vt. 12. §. ).
A védjegyoltalom jogosultja használati szerződés (védjegylicencia-szerződés) alapján ad engedélyt a védjegy használatára, a használó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. A használati szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg (Vt. 23.§.)
A védjegyek oltalmi ideje a bejelentés napjától 10 évig tart, azt követően további tíz-tíz éves időtartamokra korlátlanul megújítható.
Szíves figyelmébe ajánljuk, hogy a Magyarország területén hatályos - nemzeti, illetőleg Magyarországra is kiterjesztett nemzetközi - formatervezési mintaoltalmak és védjegyek az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) elektronikus adatbázisban -, valamint a Magyarországra is kiterjedő hatályú közösségi formatervezési minták és védjegyek az eSearchplus (https://euipo.europa.eu/eSearch/#advanced/trademarks) adatbázisokban kutathatók.
Ezen kívül
- a Designview (https://www.tmdn.org/tmdsview-web/welcome.html?lang=hu) adatbázisban a fenti - formatervezési mintákra vonatkozó - adathalmazok, valamint a nemzetközi és további országok nemzeti formatervezési mintái, továbbá
- a Tmview ( http://www.tmview.europa.eu/tmview/welcome.html ) adatbázisban a fenti védjegyekre vonatkozó - adathalmazok, valamint a nemzetközi és további országok nemzeti védjegyei
kutathatók egyetlen felületen.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései alapján szerzői jogi védelem alá tartoznak az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások.
Ilyen alkotásnak minősülhet (többek között) például az ipari tervezőművészeti alkotás is [Szjt. 1. § (1) és (3) bek.].
A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illetik meg a szerzői jogok [Szjt. 9.§ (1) bek.]. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított 70 éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [16. §.]. A felhasználási feltételeket a felek egymás közötti megegyezés alapján, szabadon állapíthatják meg és felhasználási szerződésben rögzítik.
Összegezve: szerzői jog alatt álló alkotások felhasználása kizárólag a szerző engedélyével -, fennálló formatervezésiminta-oltalom, illetőleg védjegyoltalom esetében a hasznosítás csak a jogosult engedélye mellett jogszerű.
(Védjegyek, illetőleg formatervezési minták esetében a fentebb jelzett adatbázisokból esetlegesen feltárt ügyeknél a jogosultak és címeik is elérhetőek.)
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy adott felhasználás jogszerűségének vizsgálata, tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
(A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/.)
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
www.sztnh.gov.hu
(2019.02.20)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt cím!
Elkezdtem verseket írni , bár 3 versemet is elvitték, de volt aki lefotózta. Szeretném levédetni ezért a verseimet. Már elég sok van belőle. Piszkozatban neki kezdtem egy történetnek is. Majd azt is szeretném levédetni. Ez hogyan történik? Várom válaszukat.
Nübl Viktória
(2019.02.01) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Nübl Viktória!
Alábbi érdeklődésére a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások – beleértve például a verseket is - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak. (Az Szjt., hatályos szövege a http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066 internetes oldalon elérhető.)
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.]. A szerzőség bizonyításának egyik eszköze lehet az önkéntes műnyilvántartásba vétel.
A mű önkéntes műnyilvántartásba vétele nem keletkeztet szerzői jogi oltalmat, hanem a bejelentett mű szerzősége kapcsán bírhat jelentőséggel: bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg hogy azt a szerző a magáénak elismerte.
A nyilvántartásba vételt a Hivatal az önkéntes műnyilvántartás részletes szabályairól szóló 26/2010. (XII. 28.) KIM rendelet alapján végzi.
(A szolgáltatás részletes ismertetője honlapunkon: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat/onkentes-munyilvantartas).
Az eljárás alapesetben személyesen a Hivatal ügyfélszolgálatán, a 1054 Budapest, Akadémia u. 21. szám alatt intézhető. (Az Ügyfélszolgálat nyitvatartása, elérhetősége a http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat oldalon megtalálható.)
A műpéldány a kérelemmel postai úton (1438 Budapest, Pf. 415) is eljuttatható a Hivatalhoz. Ebben az esetben a díjat átutalással, vagy készpénz átutalási megbízással (csekken) róhatja le. Távolról történő ügyintézés esetén az ügymenet gyorsítása érdekében kérjük, a bejelentési kérelmen adja meg telefonos elérhetőségét, e-mail címét.
Elektronikus úton is intézhető az önkéntes műnyilvántartásba vétel, amelyhez Ügyfélkapu hozzáférés szükséges. Az elektronikus ügyintézés kizárólag a https://ugyintezes.sztnh.gov.hu/eBej2/app oldalon megadott módon, az ott elérhető formanyomtatvány használatával lehetséges (a csatolható fájlok egyenkénti mérete a 150 MB-ot, a csatolt valamennyi melléklet együttes mérete a 300 MB-ot nem haladhatja meg).
Az önkéntes műnyilvántartásba vétel díja 5000 Ft, és a szerző, vagy meghatalmazott képviselője járhat el az ügyben. A díj tanúsítványonként értendő, amennyiben egy tanúsítványon fog szerepelni több dalszöveg, akkor egyszer kell a díjat megfizetni. Ha valamennyi dalszövegről külön tanúsítványt szeretne, akkor minden dalszöveget külön adathordozón, külön kérelemmel kell eljuttatnia hivatalunkhoz, és a díj is ennek megfelelően alakul.
Személyes megjelenés estén helyben történik a fizetés (készpénzben vagy bankkártyával), a tanúsítványt azonnal kiállítjuk, és az azzal összefűzött műpéldánnyal együtt átadjuk.
A beadványnak tartalmaznia kell:
- a szabályszerűen kitöltött kérelmet
- a mű eredeti vagy másolati példányát, kinyomtatva vagy elektronikus adathordozón (pl. USB adathordozón), fontos, hogy beleférjen egy A/4-es méretű tasakba,
- képviselet esetén a képviseleti meghatalmazást (teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva - pl. ha az irat nyomtatott, akkor két tanú aláírásával ellátva).
További kérdések esetén állunk szíves rendelkezésére.
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
(2019.02.12)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Forgalomban kapható logikai és társas játékok óriás formában való előállításához kell-e engedély?
(2019.01.22) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Alábbi megkeresésével kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok* szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és az SZTNH hatásköre alapján a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik.
(*Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át )
A felmerült kérdéshez a szellemitulajdon-védelmi területek közül leginkább a formatervezésiminta-oltalom, illetőleg a szerzői jogi védelem kapcsolódhat. Az, hogy a felhasználás jogszerű-e, egyedileg dönthető el.
Formatervezési mintaoltalom tárgyát képezheti az ipari és kézműipari termékek egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei, különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei eredményeznek.
A mintaoltalom alapján a mintaoltalom jogosultjának kizárólagos joga van a minta hasznosítására [magyarországi jogszabályi háttér: formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (továbbiakban Fmtv.) 16. §.]. A mintaoltalom jogosultja hasznosítási szerződés (mintaoltalmi licenciaszerződés) alapján adhat engedélyt a minta hasznosítására (Fmtv. 21.§.).
Adott mintaoltalom terjedelmét a termék egészének vagy részének megjelenését befolyásoló, a mintaoltalmi lajstromban elhelyezett ábrázolás határozza meg (bővebben: Fmtv. 20. §), ennek értelmében a mintaoltalom terjedelmét a méret nem befolyásolja.
Szíves figyelmébe ajánljuk, hogy a Magyarország területén hatályos formatervezési mintaoltalmak az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU# ) elektronikus adatbázisban -, valamint a Magyarországra is kiterjedő hatályú közösségi formatervezési minták az eSearchplus (https://euipo.europa.eu/eSearch/#advanced/trademarks ) adatbázisokban kutathatók.
Megjegyezzük, hogy - mint másodlagos adatforrásban - a Designview (https://www.tmdn.org/tmdsview-web/welcome.html?lang=hu ) adatbázisban a fenti - formatervezési mintákra vonatkozó - adathalmazok, valamint további országok nemzeti formatervezési mintái egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései alapján szerzői jogi védelem alá tartoznak az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások. Ilyen alkotásnak minősülhet (többek között) például az ipari tervezőművészeti alkotás is [Szjt. 1. § (1) és (3) bek.].
A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illetik meg a szerzői jogok [Szjt. 9.§ (1) bek.], a védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [16. §.]. A felhasználási feltételeket a felek egymás közötti megegyezés alapján, szabadon állapíthatják meg és felhasználási szerződésben rögzítik.
Összegezve: szerzői jog alatt álló alkotások felhasználása kizárólag a szerző engedélyével -, fennálló formatervezési mintaoltalom esetében a hasznosítás csak a jogosult engedélye mellett jogszerű.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy adott felhasználás jogszerűségének vizsgálata, tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
(A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/.)
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
www.sztnh.gov.hu
(2019.02.07)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Kedves Hölgyem, Uram!
Egy rendezvénysorozat két szóból álló nevét levédeni. Példa: Disco Party
Milyen lehetőségeim vannak?
Köszönöm szépen
(2019.01.22) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Uram!
Amennyiben a levelében említett nevet a gazdasági tevékenység körében szeretné megkülönböztető megjelölésként használni, annak védelmére a védjegyoltalom lehet a megfelelő jogi oltalmi forma.
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (továbbiakban Vt. / http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=29243 ) értelmében védjegyoltalomban azok a megjelölések részesülhetnek, amelyek alkalmasak arra, hogy hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól, és a védjegylajstromban olyan módon ábrázolhatóak, hogy a jogalkalmazó szervek és a nyilvánosság egyértelműen és pontosan meg tudják határozni a védjegybejelentő által igényelt, illetve a védjegyjogosult javára fennálló oltalom tárgyát.
Az Ön által oltalmazni kívánt két szóval (Disco Party) kapcsolatban felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a Vt. 2. § (2) bekezdés a) pontja értelmében a megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha kizárólag olyan jelekből vagy elemekből áll, amelyeket az üzleti forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak.
Védjegyek magyarországi lajstromozása iránti igényt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott kérelemmel lehet elindítani.
A kérelem (elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/urlapok-dijak oldalról) az alábbi módok valamelyikén juttatható el hivatalunkhoz:
- személyesen vagy kézbesítő útján történő átadással a Budapest, 1081 II. János Pál pápa tér 7. szám alatt (személyes átvétel: hétfő-csütörtök: 9.00-13.00 óráig, péntek: 9.00-11.00 óráig / automata érkeztető készüléken keresztül: minden nap 0-24 óráig); vagy
- postai úton, a beadványt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (1438 Budapest Pf.: 415) címezve; vagy
- faxon az 1 474-5534-es számon.
Lehetőség van elektronikus úton történő benyújtásra is, de kizárólag az erre a célra rendszeresített elektronikus ügyintézés (TM e-Filing: https://ugyintezes.sztnh.gov.hu/sp-ui-tmefiling/wizard.htm?execution=e1s1 ) útján.
A bejelentési kérelmet a védjegybejelentések részletes alaki szabályaira vonatkozó 16/2004. (IV.27.) IM ( http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=83548 ) rendelet alapján kell elkészíteni. A védjegy bejelentésben a Nizzai Osztályozás (http://classifications.sztnh.gov.hu/nice/ ) szerint nevesíteni kell azokat az árukat, illetve szolgáltatásokat, amelyekkel kapcsolatban a védjegyet használni kívánják.
Az eljárási díj a Nizzai Osztályozás szerint igényelt osztályok számától függ. Magyarországi jogszerzés tekintetében a védjegybejelentések díjáról a honlapukon elérhető Díjtáblázatból tájékozódhat ( http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/dijtablazatijo2.pdf ).
Az, hogy a kérelemben szereplő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e, a lajstromozási eljárás – Vt. által előírt - vizsgálata során dől el. Ha az eljárás oltalommal zárul, annak hatálya - visszamenőlegesen, a bejelentés napjától számított - tíz évig tart. Az oltalom további tíz-tíz éves időtartamokra korlátlanul megújítható. A lajstromozási eljárás lépéseit, részleteit a: http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalunkról elindulva tekintheti át.
A bejelentés benyújtása előtt célszerű arról tájékozódni, hogy a lajstromoztatni kívánt megjelölés nem áll-e védjegyoltalom alatt.
A Magyarország területén hatályos védjegyek az alábbi ingyenesen elérhető elektronikus adatbázisokban kutathatók:
- az E-Kutatás adatbázis (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU ) tartalmazza a nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket;
- ez európai uniós védjegyekről, - amelyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra - az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch ) adatbázisban tájékozódhat;
- a Tmview ( http://www.tmview.europa.eu/tmview/welcome.html ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei kutathatók egyetlen felületen.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, nyilatkozatok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselet ellátására jogosult személyek névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara (http://www.szabadalmikamara.hu/), illetve a Magyar Ügyvédi Kamara (http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ) honlapján éri el.
Tisztelettel:
Szellemi tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2019.02.05)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdv!
Egy kisebb művelődési ház technikusa vagy, és a grafikai munkákat is én végzem el.
Azzal a kérdéssel fordulok önökhöz, hogy a Walt Disney által megteremtett Micimackó és barátai figurákat lehet-e felhasználni plakátokon. Márciusban lesz nálunk egy előadás, de nem vagyok benne biztos, hogy így fel lehet ezeket a rajzfilm figurákat tenni, és nagyobb szupermarketben ezzel reklámozni.
Várom válaszukat
Köszönettel
Sütő Lajos
(2019.01.11) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Alábbi megkeresésére, amelyben Micimackó és barátai figuráinak felhasználása iránt érdeklődik, a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.
(Az Szjt., hatályos szövege a http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066 oldalon elérhető.)
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése].
Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól. A felhasználási feltételeket a felek egymás közötti megegyezés alapján, szabadon állapíthatják meg és felhasználási szerződésben rögzítik.
Jogosultak felkutatására Hivatalunknak nincs felhatalmazása.
Számtalan Micimackó feldolgozás ismert, amennyiben a Walt Disney féle rajzfilm figurákat kívánják felhasználni, tájékoztatjuk, hogy a Walt Disney figurák esetében a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft. tudomásunk szerint mindenfajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
Felhívjuk szíves figyelmét továbbá, hogy rajzfilmfigurák akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes formatervezési minta-, illetve védjegyoltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók (az ügyek adatlapjain a jogosultak is szerepelnek).
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html) de jeleznünk kell, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara (http://www.szabadalmikamara.hu/ ), illetve a Magyar Ügyvédi Kamara (http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ) honlapján éri el.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2019.01.21)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Hosszas utánajárás után sem kaptam választ a kérdésemre, ezért is fordulok önökhöz.
Könyves, filmes gyertyákat szeretnék készíteni, az lenne a kérdésem, hogy a szavakat, neveket, kifejezéseket, amik könyvekben és filmekben vannak szabadon felhasználhatom e vagy sem.
Pl: Teszlek, Griffendél, Hollóhát...stb. Ezek a Harry Potter könyvekben és filmekben szerepelnek.
Előre is köszönöm válszukat.
(2019.01.18) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az érdeklődését, amelyben közismert művekben szereplő sajátos nevek felhasználásának jogi háttere iránt érdeklődik.
A megkeresésével kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ezért a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet, szerzői művek felhasználásával kapcsolatos kérdésben jogi állásfoglalást nem adhat.
A fentieket előrebocsátva a megkeresésére a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének, vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is. A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is. [Szjt. 16. §-ának (1)-(3) bekezdése]. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól.
A fentiek alapján akár a műben szereplő jellegzetes alakok, helyszínek, tárgyak neve is szerzői jogi védelem alatt állhat, amely esetben a felhasználáshoz a jogtulajdonos engedélye szükséges.
Arról, hogy a név ténylegesen szerzői jogi védelem alatt áll-e, jogvita esetén bíróság hozhat döntést, illetve a Szerzői Jogi Szakértő Testülettől (SZJSZT) jogvitán kívül is szakvélemény kérhető ilyen ügyben. Az SZJSZT elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/szerzoi-jog/szerzoi-jogi-foosztaly/szerzoi-jogi-szakerto-testulet.
Végezetül felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szóban forgó nevek védjegyoltalom alatt is állhatnak. Érvényes védjegyoltalom esetén a hasznosítás (a szerzői jogi védelemhez hasonlóan) a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU ), illetve - a Magyarországra is kiterjedő hatályú európai uniós védjegyek - az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) elektronikus adatbázisokban kutathatók. Igény esetén a kutatáshoz a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárának munkatársai segítséget nyújtanak. A Szakkönyvtár elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/frecskay-janos-szakkonyvtar/elerhetoseg .
Az adatbázisban való kutatás választ adhat arra, hogy ki a védjegy tulajdonosa, ily módon a segítségére lehet annak megállapításában, hogy kihez kell fordulni a felhasználási engedélyért.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2019.01.18)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy mi a menete egy ital szlogen levédésének?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel:
Arany Ferenc
(2018.12.17) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Amennyiben a levelében említett ital szlogent a gazdasági tevékenység körében szeretné megkülönböztető megjelölésként használni, annak védelmére a védjegyoltalom lehet a megfelelő jogi oltalmi forma.
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (továbbiakban Vt. / http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=29243 ) értelmében védjegyoltalomban azok a megjelölések részesülhetnek, amelyek alkalmasak arra, hogy hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól, és a védjegylajstromban olyan módon ábrázolhatóak, hogy a jogalkalmazó szervek és a nyilvánosság egyértelműen és pontosan meg tudják határozni a védjegybejelentő által igényelt, illetve a védjegyjogosult javára fennálló oltalom tárgyát.
A védjegy magyarországi lajstromozása iránti igényt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott kérelemmel lehet elindítani.
A kérelem (elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/urlapok-dijak oldalról) az alábbi módok valamelyikén juttatható el hivatalunkhoz:
- személyesen vagy kézbesítő útján történő átadással a Budapest, 1081 II. János Pál pápa tér 7. szám alatt (személyes átvétel: hétfő-csütörtök: 9.00-13.00 óráig, péntek: 9.00-11.00 óráig / automata érkeztető készüléken keresztül: minden nap 0-24 óráig); vagy
- postai úton, a beadványt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (1438 Budapest Pf.: 415) címezve; vagy
- faxon az 1 474-5534-es számon.
Lehetőség van elektronikus úton történő benyújtásra is, de kizárólag az erre a célra rendszeresített elektronikus ügyintézés (TM e-Filing https://ugyintezes.sztnh.gov.hu/sp-ui-tmefiling/wizard.htm?execution=e1s1 ) útján.
A bejelentési kérelmet a védjegybejelentések részletes alaki szabályaira vonatkozó 16/2004. (IV.27.) IM ( http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=83548 ) rendelet alapján kell elkészíteni. A védjegy bejelentésben a Nizzai Osztályozás (http://classifications.sztnh.gov.hu/nice/ ) szerint nevesíteni kell azokat az árukat, illetve szolgáltatásokat, amelyekkel kapcsolatban a védjegyet használni kívánják.
Az eljárási díj a Nizzai Osztályozás szerint igényelt osztályok számától függ. Magyarországi jogszerzés tekintetében a védjegybejelentések díja:
- egy áruosztály esetén: 60 000 Ft.
- két áruosztály esetén: 80 000 Ft.
- három áruosztály esetén: 110 000 Ft.
- négy áruosztály esetén: 150 000 Ft.
- minden további osztály után osztályonként + 40 000 Ft.
Az, hogy a kérelemben szereplő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e, a lajstromozási eljárás – Vt. által előírt - vizsgálata során dől el. Ha az eljárás oltalommal zárul, annak hatálya - visszamenőlegesen, a bejelentés napjától számított - tíz évig tart. Az oltalom további tíz-tíz éves időtartamokra korlátlanul megújítható. A lajstromozási eljárás lépéseit, részleteit a: http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalunkról elindulva tekintheti át.
A bejelentés benyújtása előtt célszerű arról tájékozódni, hogy a lajstromoztatni kívánt megjelölés nem áll-e védjegyoltalom alatt.
A Magyarország területén hatályos védjegyek az alábbi ingyenesen elérhető elektronikus adatbázisokban kutathatók:
- az E-Kutatás adatbázis (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU ) tartalmazza a nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket;
- ez európai uniós védjegyekről, - amelyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra - az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch ) adatbázisban tájékozódhat;
- a Tmview ( http://www.tmview.europa.eu/tmview/welcome.html ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei kutathatók egyetlen felületen.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, nyilatkozatok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselet ellátására jogosult személyek névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara (http://www.szabadalmikamara.hu/), illetve a Magyar Ügyvédi Kamara (http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ) honlapján éri el.
Tisztelettel:
Szellemi tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2019.01.10)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Cím!
Egy most induló vállalkozással kapcsolatban lenne szükségünk segítségre. A terv kézzel készített ékszerek, bögrék kanalak készitése. Felhasználható e például ezekhez a szuperhős karakterek? Mese hősök? Stb ilyen ismert formák?
Előre is köszönöm a segítséget!
(2018.11.23) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Kovács Úr!
Köszönettel fogadtuk megkeresését, amelyben szuperhősök, mesekarakterek felhasználhatósága felől érdeklődik kézzel készített ékszerek, bögrék kanalak készítése során.
Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ezért a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet, állásfoglalást nem adhat.
A fentieket előrebocsátva megkeresésére a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek.
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének, vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése]. A mű felhasználásának minősül különösen az átdolgozás [Szjt 17. §-ának f) pontja], amely magában foglalja a mű minden olyan megváltoztatását is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt 29. §-a].
Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti mesekarakterek alakjait formázó - eredetivel megegyező, illetve azok átdolgozásával keletkezett – figurák készítéséhez a szerző előzetes engedélye szükséges. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól.
Felhívjuk a figyelmét, hogy a szóban forgó mesekarakterek akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták jogosultjainak elérhetősége az E-kutatás, illetve az eSearch plus adatbázisban megtalálható (az adatbázisok elérhetősége: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/ ; https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch ).
Megjegyezzük, hogy a TMview ( https://www.tmdn.org/tmview/welcome ) és Designview (https://www.tmdn.org/tmdsview-web/welcome.html?lang=hu) adatbázisokban - mint másodlagos adatforrásokban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei, illetve nemzeti formatervezési mintái egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.
Amennyiben az adatbázisokban való tájékozódáshoz segítségre van szükség, az Ügyfélszolgálat munkatársainak a segítsége igénybe vehető.
Jelezzük, hogy jogosultak felkutatására Hivatalunknak nincs felhatalmazása.
Szíves tájékoztatásul megjegyezzük, hogy amennyiben Walt Disney féle rajzfilm figurákat kívánnak felhasználni, tudomásunk szerint a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft. foglalkozik mindenfajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével. (A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a., Tel.: +36 1 555-1200)
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az
illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetősége:
Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu , illetve
Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu .
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2018.12.06)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Igen tisztelt Hivatal!
Abban kérném a segítségüket milyen megelőző lépéseket érdemes megtennem vagy előkészítenem ha egy ötletet szeretnék megvalósítatni szakemberekkel, de már ebben a fázisban is a sok ember bevonása miatt fenn áll a veszélye az ötlet eltulajdonításának. Nem egészen tudom elképzelni a mindenkivel való titok tartási szerződést. Magánszemély lévén.
Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelettel
B.Máté
(2018.11.21) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az érdeklődését, amellyel kapcsolatban a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
Amennyiben a tárgyalások előtt a megoldás nincs olyan stádiumban, hogy az szabadalmaztatásra bejelenthető lenne, valóban csak a titoktartási szerződések maradnak a találmánnyal kapcsolatos titkos státusz biztosítására és a találmánybitorlások megelőzésére, amennyiben külső segítség nélkül a találmányt nem tudja megalkotni.
Itt jeleznénk, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 7. §-ának (1) bekezdése értelmében feltaláló az, aki a találmányt megalkotta. Az Szt. 8. §-ának (1) bekezdése szerint a szabadalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg. Attól függően tehát, hogy az egyes személyek mit tesznek hozzá a találmányhoz, elképzelhető, hogy a találmány kidolgozása során feltalálókká válnak a találmánnyal kapcsolatban.
Javasolni tudjuk még az „önkéntes műnyilvántartás” szolgáltatást, amely semmiféle, a nyilvántartásba vett műhöz fűződő jogot nem keletkeztet, de egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe egy későbbi jogvita esetére. Amennyiben tehát az ötletével kapcsolatos minden információt rögzít (pl. papíron vagy elektronikus adathordozón), és az így összeállított műpéldányt nyilvántartásba veteti, egy jogvita során a kiállított tanúsítvány a hozzá fűzött műpéldánnyal, azaz az ötletet bemutató leírással, ábrázolással bizonyítékként felhasználható annak igazolására, hogy az ötlet az információ másnak történő átadása előtt már az Ön birtokában volt.
Az önkéntes műnyilvántartás díja 5000 Ft.
A szolgáltatással kapcsolatban további információ a http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat/onkentes-munyilvantartas internetes oldalon található.
A szolgáltatás az Ügyfélszolgálaton vehető igénybe nyitva tartási időben, ezért javasoljuk, hogy további információért keresse az Ügyfélszolgálat munkatársait (elérhetőségek: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat ).
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselő feladata, további - általános - kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak.
A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2018.12.03)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal,
az alábbi kérdésben szeretném szakértői segítségüket kérni.
Hosszas keresgélés után sem tudtam dűlőre jutni a következő kérdésben. Ha úgy használok fel dekorációhoz valamilyen képet vagy ismert karaktert ha megváltoztatom, grafikailag átrajzolva, módosítom színben stb., akkor mi a határ ahol már nem számít jogtalannak a használata. Tegyük fel, ha egy zöld napszemüveges micimackó karaktert ábrázolok, gumilabdával a kezében. Elnézést a komolytalan példáért, csak illusztratív jelleggel írtam.
Köszönet a választért előre is !
(2018.10.24) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk a megkeresését, amelyben képek, illetve ismert karakterek megváltoztatott formában való felhasználásának jogi háttere iránt érdeklődik.
A kérdéseivel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ezért a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet, szerzői művek felhasználásával kapcsolatos kérdésben jogi állásfoglalást nem adhat.
A fentieket előrebocsátva a megkeresésére általánosságban a következő tájékoztatást adjuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének, vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése]. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól.
A mű felhasználásának minősül különösen az átdolgozás [Szjt 17. §-ának f) pontja], amely magában foglalja a mű minden olyan megváltoztatását is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt 29. §-a].
Rátérve az ismert karakterek említett felhasználására, az alábbiakra hívjuk fel a figyelmét.
Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti alakok megváltoztatott formában történő felhasználásához a szerző előzetes engedélye szükséges.
Ugyanez a helyzet egyéni, eredeti jellegű fotók esetében, amelyek ennél fogva szerzői jogi védelem alatt állnak, amennyiben megváltoztatott formában kívánják azokat felhasználni.
Itt jelezzük, hogy már nyilvánosságra jutott fotók, képek – változatlan formában történő – felhasználására engedélyt ugyanakkor már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől kell kérni, amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra.
A HUNGART mint közös jogkezelő szervezet a mű szerzői jogi értelemben vett felhasználását tudja engedélyezni, feltéve, hogy a tervezett felhasználás a HUNGART által végzett közös jogkezelés körébe tartozik, és a szerző nem tiltakozott a közös jogkezelés ellen.
A HUNGART elérhetősége: http://www.hungart.org/kapcsolat.php.
Végezetül arra vonatkozóan, hogy az ismert karakter milyen mértékű megváltoztatása az, ami már nem érinti az eredeti szerző jogait, általánosságban annyit tudunk mondani, hogy amíg a megváltoztatott formából az eredeti karakter/ kép felismerhető, addig átdolgozásról beszélhetünk, ami az előzőek értelmében a szerző engedélyéhez kötött felhasználás.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi tulajdon Nemzeti Hivatala
(2018.10.31)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Póló nyomtatással szeretnék foglalkozni. A kérdésem a következő. a pólókon városi nevezetességek lennének nyomtatva pl.: Templon,Vár,Iskola főként épületek és utca kép, ilyen fajta képeket lehet e értékesíteni, vagy ezekhez külön engedély kell kérnem. Válaszunk előre is Köszönöm.
(2018.10.18) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk a megkeresését, amelyben városi nevezetességek képeinek jogszerű felhasználása iránt érdeklődik. A megkeresésével kapcsolatban mindenekelőtt szeretnénk felhívni a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki. Ennek megfelelően az alábbi válaszunk kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Tájékoztatjuk, hogy a válaszaink a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.
A szerzői jogi védelem az egyéni, eredeti jelleggel rendelkező irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, beleértve az építészeti alkotásokat, illetve azok tervét, valamint a fotókat [Szjt. 1. §-ának (1) bekezdése i) és k) pontja, és (3) bekezdése]. A szerzői jogi védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől [Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése], és automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, tehát nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. §-ának (1) bekezdése].
Egyes országokban, köztük Magyarország területén érvényesül az ún. „panorámaszabadság”, ami megengedi a jogvédett művekről fényképek vagy más származtatott művek készítését és azok felhasználását az eredeti mű jogtulajdonosának engedélye nélkül is, ha az eredeti mű "a panoráma része" . ( Szjt. 68. §-ának (1) bekezdése értelmében a szabadban, nyilvános helyen, állandó jelleggel felállított képzőművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás látképe a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül elkészíthető és felhasználható.) Az Szjt. 67. § (3) bekezdése a névfeltüntetést is szabályozza, így „a szerző nevét abban az esetben kell a látképen feltüntetni, ha azon egy meghatározott képzőművészeti, építészeti, iparművészeti vagy ipari tervezőművészeti alkotás, vagy műszaki létesítmény bemutatása szerepel.”
Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet, hogy a panorámaszabadság nem terjed ki magára az egyéni, eredeti jellegű panoráma fotóra.
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására (többszörözésére, terjesztésére, átdolgozására, nyilvánossághoz közvetítésére) és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
Amennyiben tehát a pólókon hazai középületek, műemlékek, templomok, utcaképek fotóit, vagy más módon létrehozott ábrázolásait maga készíti, illetve azokon az egyéniség, eredetiség jegyei nem ismerhetők fel, a képek szabadon felhasználhatók.
Ha a felhasználni kívánt képekre az előzőek alapján más szerzői joga kiterjed, a felhasználás az Szjt. 16. §-a értelmében a szerző engedélyével jogszerű.
Már nyilvánosságra jutott vizuális művek (kép, fotó, reprodukció) esetében minden további, azaz ún. másodlagos felhasználás (pl. illusztráció, díszítés céljából) ugyanakkor a közös jogkezelés körébe tartozik. Így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől kell kérni, amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra.
A HUNGART mint közös jogkezelő szervezet a mű szerzői jogi értelemben vett felhasználását tudja engedélyezni, feltéve, hogy a tervezett felhasználás a HUNGART által végzett közös jogkezelés körébe tartozik, és a szerző nem tiltakozott a közös jogkezelés ellen.
A HUNGART elérhetősége: http://www.hungart.org/kapcsolat.php.
Végezetül felhívjuk a figyelmet, hogy külföldi építészeti alkotások képeinek felhasználása esetén a felhasználás jogszerűségéről külön meg kell győződni, ugyanis pl. nem minden országban érvényesül a panorámaszabadság (tudomásunk szerint pl. Franciaországban nem érvényesül).
Reméljük, hogy a fenti információk hasznosak az Ön számára.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2018.10.30)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözlöm,
Régóta grafikával foglalkozom és grafikus vállalkozásom is van.
Olyan kérdéssel fordulnék önökhöz, hogy van kialakulóban saját márka ötletem. Amit teljes mértékben mindent én csináltam meg az animációkat a betűtípusokat és minden jelet és póló tervet én alkottam meg. Az volna a kérdésem, hogy ennek a levédése mennyire szükséges? Ha enyémek a szerzői jogok és én alkottam meg őket.
Előre is köszönöm segítségét!
(2018.10.06) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500033.tv oldalon).
A fentieket előrebocsátva a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
A rövid ismertetésében saját márka ötletről beszél, amelyhez animáció, betűtípus (így feltehetően valamilyen név is), valamint jel tartozik, és ezeket, vagy más terveket pólón (is) kívánja használni.
Az, hogy milyen jogi védelem célszerű az adott esetben, függ attól, hogy mi maga a használni kívánt szellemi alkotás, azt milyen területen, milyen volumenben kívánják használni, kik a lehetséges versenytársak, mennyire kell tartani a jogsértésektől, és függhet még számtalan más körülménytől, így általánosságban a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése]. A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével, a törvény erejénél fogva keletkezik, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16.§ (1) bekezdés].
Az említett grafikai alkotásokra a szerzői jogi védelem vélhetően automatikusan kiterjed, de e mellett nincs kizárva, hogy egyéb jogi védelem alatt is álljanak.
A gazdasági tevékenység körében használt megjelölések (nevek, logók) védjegyoltalommal védhetők.
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt, elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700011.TV ) alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára.
A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ
- a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
- olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy
- a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét [Vt. 12. §-ának (1) és (2) bekezdése].
Az ipari és kézműipari termékek egészének vagy részének megjelenése - amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei, különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei eredményeznek – formatervezésiminta-oltalom tárgyát képezheti.
A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (Fmtv.) értelmében a mintaoltalom terjedelmét a termék egészének vagy részének megjelenését befolyásoló, a mintaoltalmi lajstromban elhelyezett fényképből, rajzból vagy más grafikai ábrázolásból megállapítható külső jellegzetességek határozzák meg. A mintaoltalom kiterjed mindazokra a mintákra, amelyek a tájékozott használóra nem tesznek eltérő összbenyomást [Fmtv. 20. § (1) – (2) bekezdés].
A védjegy és a formatervezésiminta-oltalom esetében az oltalom külön kérelemre, egy hatósági engedélyezési eljárás eredményeképpen keletkezik, azaz a szerzői jogtól eltérően mindkettő regisztrált jog, ami adott esetben a jogérvényesítést megkönnyítheti.
A szerzői jogi védelem, a védjegyoltalom illetve a formatervezésiminta-oltalom egymástól függetlenül, párhuzamosan is fennállhatnak a logón, animáción vagy egy pólóra helyezett grafikai alkotás esetében.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jeleznünk kell, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara (http://www.szabadalmikamara.hu/), illetve a Magyar Ügyvédi Kamara (http://www.magyarugyvedikamara.hu/) honlapján éri el.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2018.10.11)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Egy filmrendezotol idezett mondatot tervezunk megjeleniteni egy nemsokara piacra kerulo termeken. Az idezet eltavolithato, papir sleeve-kent kerulne a fuzetre. Mindenkepp engedelykoteles az idezet megjelentetese? Van esetleg olyan megoldas, ami ez alol kivetelt kepez? Koszonom!
(2018.09.17) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk a megkeresését, amelyben idézet felhasználásával kapcsolatban érdeklődik. A megkeresésével kapcsolatban mindenekelőtt szeretnénk felhívni a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki. Ennek megfelelően az alábbi válaszunk kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Tájékoztatjuk, hogy a válaszaink a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.
A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdései]. A szerzői jogi védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől [Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése], és automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, tehát nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].
Ha az idézni kívánt mondat egy mű része, az idézés szabályai szerinti lehetőség van a mű felhasználására a szerző engedélye és díjfizetési kötelezettség nélkül (úgynevezett szabad felhasználási esetek). A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges [Szjt. 33. §-a (1) bekezdése].
A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti [Szjt 34. §-a (1) bekezdés]. A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra [Szjt. 33. §-ának (2) bekezdése].
Az idézés csak akkor jogszerű, ha van jogszerű idézési cél (gondolati kapcsolat) az idéző és az idézett mű között. (A Szerzői Jogi Szakértő Testületet SZJSZT-08/11 számú szakvéleménye / http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/SZJSZT_szakvelemenyek_pdf/szjszt_szakv_2011_8.pdf részletesen tárgyalja az idézés esetén felmerülő különböző szempontokat és szabályozásokat.)
A szabad idézés feltétele, hogy az kizárólag a mű egy adott részletére vonatkozhat, teljes mű átvételére az idézésre vonatkozó szabályok nem jogosítanak. Amennyiben tehát az idézni kívánt mondat önálló aforizma vagy bölcselet, a felhasználás a szerző engedélyével jogszerű.
Végezetül jelezzük, hogy amennyiben a mondatot nem az eredeti nyelven kívánják felhasználni, a fordító szerzői jogai is kiterjedhetnek a műre.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2018.09.26)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal,
az alábbi kérdésben szeretném szakértői segítségüket kérni.
Munkahelyemen kidolgoztam egy szabályrendszert, egy könyvnyi anyagot (leírtam, tehát megfogható formában van) arról, hogyan is kell működnie a cégnek; mindent részletesen.
A szabályok egy része vagy szokásjog alapján volt meg szóban, vagy egy-egy e-mailben a szabályok másik részét én hoztam (ezeket már írásban rögzítettem).
Az egészet (a meglévő és az általam alkotott részeket) logikai sorrendbe szedtem, tartalmilag és formailag is kialakítottam a struktúráját és a saját szabályaimat is beillesztettem a meglévők közé.
Kérdésem, hogy megilleti-e a szellemi termékemet a szerzői jogi védelem, illetve amennyiben igen, hogyan tudom úgy érvényesíteni efölötti jogaimat (pl.levédetni), hogy az jogdíj ellenében használható legyen?
Válaszukat előre is köszönöm!
(2018.09.07) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk a megkeresését, amelyben szabályrendszert ismertető írásmű jogi védelmével kapcsolatban érdeklődik. A megkeresésével kapcsolatban mindenekelőtt szeretnénk felhívni a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki. Ennek megfelelően az alábbi válaszunk kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Tájékoztatjuk, hogy a válaszaink a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.
A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdései]. A szerzői jogi védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől [Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése], és automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, tehát nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].
Fontos hangsúlyoznunk ugyanakkor, hogy a szerzői jog a formába öntött művet védi, valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.
Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál. A szolgáltatás díja 5000 Ft, további részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html.
Még egyszer hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe.
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].
Az Szjt. 17. §-a értelmében a mű felhasználásának minősül különösen:
a) a többszörözés (18. § és 19. §),
b) a terjesztés (23. §),
c) a nyilvános előadás (24. § és 25. §),
d) a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként (26. § és 27. §),
e) a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése (28. §),
f) az átdolgozás (29. §),
g) a kiállítás (69. §).
Az előzőeket összegezve magát az írásművet feltehetően megilleti a szerzői jogi védelem, ugyanakkor ez a védelem nem terjed ki a műben megfogalmazott szabályokra, működési elvekre.
Egyszerűbben megfogalmazva: aki a művet az Ön engedélye nélkül az Szjt. 17. §-ában foglaltak szerint felhasználja, szerzői jogokat sért, de a műben leírt módszer gyakorlatban való alkalmazása nem ütközik szerzői jogokba.
Megemlítjük még, hogy az Ön által összeállított szabályrendszer tartalmazhat olyan közkinccsé még nem vált, illetve az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető, és ezáltal vagyoni értékkel bíró adatokat, ismereteket, amelyek az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. §-ának (2) bekezdése alapján jogi védelem alatt állhatnak.
Ez a védelem a szerzői jogi védelemhez hasonlóan, mivel nem igényel semmilyen alakszerűséget, regisztrációt, a törvény erejénél fogva illeti meg a jogosultat. Felhívjuk a figyelmét ugyanakkor, hogy a jogi védelem fennállásának feltétele az ismeret titokban tartása, aminek érdekében célszerű érdemi lépéseket tenni, például mielőtt az információt bárkinek átadja, érdemes a féllel szerződésben megállapodni az ismeretek bizalmas kezelésről.
Végezetül a kérdésére, hogy hogyan tudja úgy érvényesíteni a jogait, hogy a mű jogdíj ellenében használható legyen, azt tudjuk mondani, hogy szerzőként szabadon dönthet arról, hogy kinek, és milyen feltételekkel engedélyezi a mű felhasználását (pl. egyedileg adja át az információt meghatározott összegért, esetleg kiadóval köt szerződést a mű kiadásáról… ).
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2018.09.26)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Van a piacon egy ceg, akik babavaro box-okat keszitenek, viragokat tesznek bele viragformajura tekert babaruhakkal. Ezt masnikkal diszitik. A kerdes, hogy egy ilyen szellemi otlet levedheto-e, illetve honnan tudom, hogy levedtek-e. Mas diszitessel, koncepcioval, mas korosztalynak keszitve ilyen kreativ termeket en is forgalmazhatok a weben? Hasonlo termekek mar kulfoldon leteznek. Mi szamit hasonlosagnak? Ha elter a doboz merete, a szinek, a babaruhak, a dekoranyagok, ha maskepp kotom at masnival akkor az mar nem masolas igaz? Koszonom a valaszt elore is!
(2018.09.10) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Ügyfelünk!
Köszönettel fogadtuk az érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt szeretnénk felhívni a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően a Hivatal tanácsadást nem végezhet. Így az alábbi válaszunk kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
A fentieket előrebocsátva a megkeresésére a következőkről tájékoztatjuk.
A szellemi tulajdon védelemét világszerte jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.
Az iparjogvédelem körében a különféle megoldásokhoz különböző oltalmi formák kapcsolódnak, az Ön által ismertetett esetben (babaváró box, illetve más korosztálynak szánt kreatív doboz) az alábbi lehetőségeket érdemes fontolóra venni.
A termékek külső jellegzetességei - amelyeket különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok eredményeznek - védelmére, amennyiben a minta új és egyéni jelleggel rendelkezik, a formatervezésiminta-oltalom az alkalmas oltalmi forma.
Nemzeti formatervezésiminta-oltalom a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott kérelemmel igényelhető, és az oltalom hatósági eljárás eredményeképpen keletkezhet.
Egy gazdasági tevékenység körében használt megjelölés (név, logó, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölés) védjegyoltalommal védhető, de hangsúlyoznunk kell, hogy a védjegy nem védi azt az árut, illetve szolgáltatást, amellyel kapcsolatban használják, csupán az áruk és szolgáltatások, valamint a gyártók és szolgáltatók azonosítását, egymástól való megkülönböztetését, és ezzel a fogyasztók tájékoztatását segíti elő.
Bejelentés benyújtása előtt mindenképpen tanácsos tájékozódni a korábbi jogokat illetően, ahogy azt levelében felvetette.
A Magyarország területén érvényes hazai és nemzetközi formatervezési minták és védjegyek az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#), míg a - Magyarországra szintén kiterjedő hatályú - közösségi formatervezési minták és európai uniós védjegyek az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/#advanced/designs) adatbázisokban önállóan kutathatók.
Amennyiben a kutatás elvégzéséhez segítségre van szüksége, személyes megkeresés esetén az Ügyfélszolgálat és a Frecskay János Szakkönyvtár munkatársaitól segítséget kaphat (Budapest, V. Akadémia utca 21. nyitva tartási időben.).
A fenti oltalmi formák esetében a jogi védelem külön kérelemre, hatósági eljárás eredményeképpen keletkezik, amellyel kapcsolatban részletes tájékoztatást (eljárások menete, díjak, jogszabályi háttér, stb.) talál honlapunkon: http://www.sztnh.gov.hu .
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései szerint a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1)]. A szerzői jogi védelem – az iparjogvédelemtől eltérően - a mű létrejöttével, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és meghatározott ideig fennáll anélkül, hogy a jogvédelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
Az Szjt. 1. § (6) bekezdése alapján ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer ....nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, ami azt jelenti, hogy maga az elgondolás, hogy mit, milyen céllal, hogyan, stb. helyezünk a dobozba, nem állhat szerzői jogi védelem alatt.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.
Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál. A szolgáltatás díja 5000 Ft, további részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html.
Még egyszer hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe.
A kérdése alapján többek között arra kíváncsi, hogy milyen mértékben kell eltérni egy jogvédett mintától ahhoz, hogy már ne álljon fenn az ütközés. Ezzel kapcsolatban a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 20. §-a definiálja az oltalom terjedelmét a következők szerint.
A mintaoltalom terjedelmét a termék egészének vagy részének megjelenését befolyásoló, a mintaoltalmi lajstromban elhelyezett fényképből, rajzból vagy más grafikai ábrázolásból megállapítható külső jellegzetességek határozzák meg. A mintaoltalom kiterjed mindazokra a mintákra, amelyek a tájékozott használóra nem tesznek eltérő összbenyomást. A mintaoltalom terjedelmének megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a szerző – különösen a termék természetére és az ipari, illetve kézműipari ágazat sajátosságaira tekintettel – milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 6. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére.
Az előzőek alapján tehát a kérdésre általánosságban nem adható válasz, annak megállapítása, hogy két minta ütközik-e, a minták minden részletre kiterjedő ismeretét igénylő aprólékos elemezésen alapuló szakértői feladat.
Reméljük, hogy a fentiek a segítségére lesznek annak eldöntésében, hogy a mintát forgalomba hozhatja-e.
Az egyes oltalmi formákkal kapcsolatos további részletek iránti érdeklődését az Ügyfélszolgálaton személyesen és telefonon is szívesen fogadjuk, de felhívjuk a figyelmét, hogy szakvélemény, tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ éri el.
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
www.sztnh.gov.hu
(2018.09.24)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Olvastam jónéhány kérdést és az azokra adott válaszokat. Az a kérdés merült fel bennem, hogy a közösségi oldalakon szabadon osztahtók-e fotók, idézetek, zenék...Köszönöm.
(2018.07.24) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk megkeresését. Alábbi válaszaink a levélben feltett kérdésére a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényen (a továbbiakban: Szjt.), illetve a hazai joggyakorlaton alapulnak.
Az Szjt. 1.§-ának (2) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem alá tartozik „az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása,” így különösen az irodalmi és szakirodalmi művek, zeneművek, a képző és fotóművészeti alkotások [Szjt. 1. § (2) bekezdés a), e), h), i) bekezdései]. mű létrejöttétől [Szjt. 9.§ (1) bekezdés] fennáll, melynek jogosultja a szerző [Szjt. 4. § (1) bekezdés], aki a művek megalkotta. A szerzőt a műveivel összefüggésben megilleti a szerzői jogok összessége, így a személyhez fűződő és a vagyoni jogok. A vagyoni jogok gyakorlása keretében a szerzőnek kizárólagos jogában áll művét felhasználni, vagy e felhasználást másoknak engedélyezni, a törvény által rögzített keretek között [Szjt. 16. §]. Felhasználásnak minősül különösen a mű többszörözése [Szjt. 18-19. §], vagy online elérhetővé tétele [Szjt. 26. § (8) bekezdés]. Felhasználási engedélyt írásbeli szerződéses formában adható [Szjt. 45. § (1) bekezdés], kivéve, ha az az Szjt. 26. § (8) bekezdése szerinti elérhetővé tételre irányul, ebbe az esetben ugyanis a szerző a felhasználónak – aki a nyilvánosság számára biztosítja a mű elérését – elektronikus úton kötött és rögzített szerződés formájában is adhat érvényes engedélyt [Szjt. 45. § (2) bekezdés].
A közösségi oldalak használói a fentiek alapján tehát a művek online elérhetővé tételét biztosító felhasználóknak minősülnek. A szerző, mint feltöltő – az Szjt. 45. § (2) bekezdésével összhangban – adhat elektronikus formában felhasználási engedélyt a közösségi oldalnak az online elérhetővé tétellel történő felhasználásra.
Elmondhatjuk továbbá, hogy a közösségi oldalaknak érvényes felhasználási engedélyt a szerző adhat, vagyis az egyes műveket a szerzője oszthatja meg azokat szabadon a közösségi oldalakon. Mint felhasználónak, a közösségi oldal üzemeltetőknek alapvető érdeke, hogy a művek valódi jogosultjától rendelkezzenek érvényes felhasználási engedélyekkel, ezért is alkalmaz több közösségi oldal tartalomszűrést és ellenőrzés (pl.: www.youtube.com). A Facebook felhasználási feltételei között például külön szerepel egy nyilatkozat amely szerint „az összes tartalomnak és információnak, melyeket közzétett a Facebookon, Ön a tulajdonosa…” Ugyanígy egy Facebookra történő feltöltéssel az alábbi engedélyt adjuk a közösségi oldalnak: „A szellemi tulajdonjogok hatálya alá tartozó tartalmak vonatkozásában, mint a fényképek és videók (IP tartalom) … különösen az alábbiakhoz adja hozzájárulását: nem kizárólagos, átruházható, allicencbe adható, jogdíjmentes, az egész világra érvényes licencet nyújt részünkre bármely Ön által közzétett, vagy a Facebookkal kapcsolatos, szellemi tulajdont képező tartalom felhasználásához (IP Licenc).”
Megjegyezzük, hogy feltölthető más jogosultak műve is, amennyiben a szerző a feltöltőnek erre engedélyt adott, egy harmadik félre átruházható felhasználási engedély útján (pl. megfelelő Creative Commons Licenc alatt elérhetővé művek esetében), vagy a mű – a törvényben foglalt valamely módon, pl. munkaviszonyból folyó kötelezettség teljesítésével történő – vagyoni jogainak átruházása útján.
A törvény bizonyos esetekben lehetővé teszi az egyes művek engedély és díjfizetés nélküli, úgynevezett „szabad” felhasználást [Szjt. 33. § (1) bekezdés]. A szabad felhasználás kizárólag a törvény által rögzített módon és mértékben lehetséges [Szjt. 33. § (3) bekezdés], úgy, hogy az nem sérelmes a mű rendes felhasználására, indokolatlanul nem károsítja a szerzőt, és a felhasználás megfelel a tisztesség követelményeinek [Szjt. 33. § (2) bekezdés]. Ilyen, a törvény által definiált szabad felhasználási forma az idézet is, amely a mű részletének, átvevő műben történő, az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben történő felhasználás, forrásmegjelöléssel [Szjt. 34. § (1) bekezdés].
Az Szjt. 67. § (5) bekezdése alapján képzőművészeti, fotóművészeti és iparművészeti alkotásokból nem lehet szabadon idézni.
Egyes művek részben, vagy egészben a szerző engedélye nélkül is felhasználhatók a törvény által rögzített szabad felhasználási módok – így például idézés – keretében. Az idézéssel kapcsolatban azonban megjegyezzük, hogy az csak átvevő műbe foglalt, arányos terjedelmű, megfelelő forrásmegjelöléssel ellátott formában minősül szabad felhasználásnak, a mű részletének önálló – befogadó mű nélküli – felhasználása már engedélyköteles felhasználás.
Összefoglalva a megkeresésében foglalt kérdésekre az alábbi tájékoztatást tudjuk nyújtani:
1. Közösségi oldalakon főszabály szerint csak saját művét teheti a nyilvánosság számára elérhetővé.
2. Elérhetővé tehet olyan műveket is, amely nem saját alkotása, feltéve, hogy arra a szerző felhatalmazta, harmadik félre átruházható felhasználási engedély útján (felhasználási szerződéssel, vagy pl. Creative Commons Licenc-cel.
3. Szabad felhasználás keretében engedély nélkül is felhasználhat műveket, így saját műben idézhet más szerzők művéből megfelelő forrásmegjelöléssel. Azonban a szabad felhasználás törvényi keretei nem értelmezhetők kiterjesztően, ha a felhasználás nem felel meg a törvényi feltételeknek, akkor engedélykötelesnek minősül, annak hiányában pedig jogellenes a felhasználás. Képek azonban a szabad felhasználás keretén belül nem oszthatók meg a közösségi oldalakon.
Üdvözlettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2018.08.24)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
üdv. az lenne a kérdésem nekem van egy interneten használható szoftverem (webadmin)
ez a felhasználóim kezelhetik a játékszervereket, az a lényeg hogy a valós feljlesztőjének nincs papírja és lincese kulcsa se és nem tudja bizonyitani hogy valóban az ő fejlesztése,én megtehetem azt hogy én levédem magamnak mint szellemi tulajdont?
(2018.07.24) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Érdeklődésére, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt szeretnénk felhívni a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban Hivatal) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, így a Hivatal egyedi ügyekben tanácsadást nem végezhet, állásfoglalást, szakvéleményt nem adhat ki. Ennek megfelelően jelen válaszunk kizárólag tájékoztató jellegű, és a kérdés szerzői jogi vonatkozásaira korlátozódik.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt. http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066 ) alapján a szerzői jogi védelem az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat (ezen belül a szoftvereket is) a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján [Szjt. 1. § (1) és (3) bek.] a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illeti meg [Szjt. 9.§ (1) bek.] anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől [Szjt. 1. § (3) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [16. § (1) bek.], mely felhasználásra engedély eltérő törvényi rendelkezés hiányában felhasználási szerződéssel szerezhető. A felhasználási feltételeket a felek egymás közötti megegyezés alapján, szabadon állapíthatják meg és felhasználási szerződésben rögzítik.
A fentiek értelmében a szerzői jogi védelem azt illeti, aki a művet megalkotta, és mindenki más csak az engedélyével használhatja azt.
E mellett az előzőek szerint a szerzői jogi védelem hatálya alá tartozó művek esetében nincs mód "levédetésre", azaz a szerzői jogok hivatalos regisztrációjára.
Ehhez kapcsolódóan jelezzük, hogy a szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírósági útra tartozik.
A fentiekre, valamin a kérdése összetettségére figyelemmel javasoljuk, hogy forduljon szerzői jogban jártas szakemberhez, akinek módjában áll az esethez kapcsolódó minden tény és körülmény megismerése, aminek alapján jog tanácsot adhat az ügyben. A Budapesti Ügyvédi Kamara weboldalának (http://www.bpugyvedikamara.hu/ugyvedkereso/) adatbázisában szakterületek szerint is tud szakembert keresni.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
www.sztnh.gov.hu
(2018.08.02)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Nekem az lenne a kérdésem, hogy ha egyéni vállalkozóként vásárolnék viszonteladótól disney termékeket akkor elég ha onnan tudok számlát kérni vagy kellene hozzá külön valamiféle engedély is? Segítségüket előre is meg köszönöm!
(2018.07.25) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amelyben az iránt érdeklődik hogy mi a teendő ha mesemintás, köztük Disney figurás méterárúból készített textil termékeket szeretne forgalmazni.
Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ezért a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet. Válaszunk az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
A fentieket előrebocsátva a megkeresésére a következőkről tájékoztatjuk.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a filmes karaktereket, mesefigurákat is - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt./ http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066 ) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például a filmekben, rajzfilmekben megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek kereskedelmi hasznosítása (pl. értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység.
Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti filmes karakterek alakjait formázó figurák forgalomba hozatalához (kereskedelmi hasznosításához) a szerző előzetes engedélye szükséges. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól.
Felhívjuk a figyelmét, hogy a szóban forgó figurák akár védjegy-, illetőleg formatervezésiminta-oltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás, illetve az eSearch plus adatbázisban kutathatók (az adatbázisok elérhetősége: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/ ; https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch ). Megjegyezzük, hogy a TMview ( https://www.tmdn.org/tmview/welcome ) és Designview (https://www.tmdn.org/tmdsview-web/welcome.html?lang=hu) adatbázisokban - mint másodlagos adatforrásokban - a fenti adathalmazok egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.
Megjegyezzük, hogy védjegyek, illetve formatervezési minták esetében a jogkimerülés elve alapján nem szükséges az eredeti jogtulajdonos hozzájárulása a termék továbbforgalmazásához, ha a terméket a jogtulajdonos, vagy az ő kifejezett hozzájárulásával (tipikusan szerződés alapján) másvalaki már forgalomba hozta az Európai Gazdasági Térségben [ Vt. 16. §-ának (1)-(2) bekezdése]. (Itt megjegyzendő, hogy a jogkimerülés ugyanakkor nem alkalmazható, ha a jogtulajdonosnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze; védjegyoltalom esetén különösen akkor, ha a védjeggyel ellátott áru állagát, állapotát megváltoztatták, illetve károsították.)
Jogvita esetén a bíróság jár el, és a jogkimerülés körülményeinek fennállását (pl., hogy az áru ténylegesen az eredeti jogtulajdonos hozzájárulásával került kereskedelmi forgalomba) Önnek kell bizonyítania. Ha a jogkimerülés mégsem következett be, nem bizonyítható, vagy esetleg kiderül, hogy a termék hamis, az iparjogvédelmi oltalmak bitorlásának és a hamis termék forgalomba hozatalának valamennyi büntető és polgári jogi következménye alkalmazandóvá válik. Ezért már a beszerzés során célszerű a forgalmazótól beszerezni a megfelelő igazolásokat.
A tárgyban a NAV Szellemitulajdon-védelmi Osztálya (elérhetőség: tel.: 437 4386; 437 4389, e-mail: ebpvpig_sztvo@nav.gov.hu) illetékes, de a tájékoztatásuk alapján Ők is a jogtulajdonossal egyeztetnek az áru eredetét illetően, ha az kérdésessé válik.
Mindezek alapján amennyiben biztos akar lenni abban, hogy a továbbforgalmazás jogszerű, célszerű a forgalmazás megkezdése előtt az eredeti jogtulajdonossal egyeztetnie az ügyben.
Disney figurák esetében figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, amely tudomásunk szerint a Disney figurák felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu .
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2018.08.01)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Azzal a többrétű kérdéssel fordulok Önökhöz, miszerint pár hónapon belül szeretnénk a feleségemmel beindítani egy pékséget és a tervezett cég logó-ban szeretnénk 3 a Flintstones család rajzfilmből ismert karaktert szerepeltetni. Nem főként a két főszereplő karakterére gondoltunk, hanem mellékszereplőkre igazából, bár ez nem tudom mennyire befolyásolja a felvetődő és ehhez kapcsolódó kérdéseket.
Mégpedig, hogy pontosan kihez is kell fordulnunk ebben az esetben(van-e Magyarországon képviselete a Hanna-Barbera rajzfilmstúdiónak, esetleg az anyavállalat Warner Bros-nak?), milyen engedélyeket kell beszereznünk és milyen jogdíj fizetési kötelezettségünk keletkezik, egyáltalán keletkezik-e bármiféle, ha a karaktereket kicsit megváltoztatva, egyiket nem is egész alakban ábrázolva de felismerhetően, a másik kettőnél pedig a kezükben lévő rajzfilmből jól ismert tárgyakat péksüteményekre kicserélve teljes alakban, a fejükön pék sapkával jelennek meg a logó-ban?
Ezt a logó-t később a pékárukat kiszállító autóink oldalán és motorháztetején, a pékség bejárata fölött cégtáblaként, a kenyerekre nyomtatott címkéken, valamint online hirdetési felületeken(pl.:Facebook, saját weboldal létrehozása a pékség nevével, stb.), a boltban az alkalmazottak pólóin, névjegykártyákon, egyéb tárgyakon, golyóstollakon, szalvétákon, kenyeres zacskókon, stb. egyaránt szeretnénk majd lehetőleg felhasználni.
A logó-hoz természetesen tartozik egy újragondolt és kitalált pékségnév is, mely kicsit visszautal és tulajdonképpen jelzi, hogy a szóban forgó rajzfilmből némileg átemelt, de lerövidített és újra alkotott, valamint a saját családnevünket is "belecsempészett" "szlogen"-ről volna szó!
Kérdésem tehát, milyen irányba és milyen úton kell elindulnunk ez ügyben, hogy minden működéshez szükséges dokumentum a kezünkben és rendben is legyen, ill. ne legyen belőle később sem jogvita sem sérelemdíjfizetési vagy bármi egyéb kötelezettségünk?
Mi történik abban az esetben, ha később más karaktereket is szeretnénk a rajzfilmből egyes tárgyakon vagy hirdetési felületeken szerepeltetni?
Valamint az újragondolt pékségnevet le kell-e védetnünk vagy elegendő csupán az alapító okiratba foglalni?
Kapcsolódik még a kérdés, hogy ha olyan kézműves termékeket találunk ki és kezdünk el gyártani, melyek alakja, színe és formája is hasonlít a rajzfilmben szereplő karakterekre, valamint a rajzfilmben is elhangzó fantázia neveket adva egyes termékeknek, mint pl.: lávakövi pizza, vagy egyéb elnevezések, akkor ezekre milyen jogszabály vonatkozik, esetleg levédhetőek-e saját szellemi termék kapcsán akár a termékek, akár az elnevezések a későbbiekben?
Válaszukat előre is köszönöm szépen!
(2018.07.15) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk a megkeresését, amelyben a Flintstones család rajzfilmből ismert karakterek, illetve nevek fellhasználásának jogi háttere iránt érdeklődik.
A kérdéseivel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ezért a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet, szerzői művek felhasználásával kapcsolatos kérdésben jogi állásfoglalást nem adhat.
A fentieket előrebocsátva a megkeresésére általánosságban a következő tájékoztatást adjuk, és javasoljuk, hogy részletesebb információért keresse meg ügyfélszolgálatunkat telefonon vagy személyesen, ugyanis a minden kérdésére kiterjedő válasz messze túlmutat az e-mail adta kereteken.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének, vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése]. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól.
A mű felhasználásának minősül különösen az átdolgozás [Szjt 17. §-ának f) pontja], amely magában foglalja a mű minden olyan megváltoztatását is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt 29. §-a].
Rátérve a rajzfilm figurák említett felhasználására, az alábbiakra hívjuk fel a figyelmét.
Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti mesefigurák alakjait formázó - eredetivel megegyező, illetve azok átdolgozásával keletkezett – figurák terméken való megjelenítéséhez, termékként való forgalmazásához a szerző előzetes engedélye szükséges.
A fentiek alapján akár a műben szereplő jellegzetes alakok, helyszínek, tárgyak neve is szerzői jogi védelem alatt állhat, amely esetben a felhasználáshoz a jogtulajdonos engedélye szükséges.
Arról, hogy a név ténylegesen szerzői jogi védelem alatt áll-e, jogvita esetén bíróság hozhat döntést, illetve a Szerzői Jogi Szakértő Testülettől (SZJSZT) jogvitán kívül is szakvélemény kérhető ilyen ügyben. Az SZJSZT elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/szerzoi-jog/szerzoi-jogi-foosztaly/szerzoi-jogi-szakerto-testulet.
Az előzőeket összegezve mindenképpen a jogosulttal kell felvenni a kapcsolatot, és vele kell tisztázni, hogy milyen felhasználást engedélyez Önnek, és ezért milyen jogdíj igényt támaszt.
Végezetül felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szóban forgó figurák és nevek védjegyoltalom alatt is állhatnak, illetve a figurák esetében a foratervezésiminta-oltalom sem zárható ki.
Érvényes védjegy-, illetve formatervezésiminta-oltalom esetén a hasznosítás (a szerzői jogi védelemhez hasonlóan) a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU ), illetve - a Magyarországra is kiterjedő hatályú európai uniós védjegyek és közösségi formatervezési minták - az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) elektronikus adatbázisokban kutathatók. Igény esetén a kutatáshoz a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtára és az Ügyfélszolgálat munkatársai segítséget nyújtanak. A Szakkönyvtár elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/frecskay-janos-szakkonyvtar/elerhetoseg .
Az adatbázisban való kutatás választ adhat arra is, hogy ki a védjegy, és így vélhetően a szerzői jogok jogtulajdonosa, ily módon az adatbázisok a segítségére lehet annak megállapításában, hogy kihez kell fordulni a felhasználási engedélyért.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi tulajdon Nemzeti Hivatala
(2018.07.24)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Egyéni vállalkozóként tervezem, hogy illatos gyertyákat készítenék, amiket valamilyen könyv vagy film inspirálna. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben milyen jogi lépéseket kell megtenni ahhoz, hogy ez legális keretek között működhessen? Például a Harry Potter, A Gyűrűk Ura, Trónok Harca által inspirált termékek elnevezésénél milyen jogi akadályok merülhetnek fel? Olyan terméknevekre gondolok, amelyek valamely helyszín, szereplő, vagy egyedi megnevezésű tárgy neveit tartalmazzák.
Kézműves, nagyon kis mennyiségben előállított termékekről lenne szó. Olyasmi lenne a konkrét elképzelés, hogy például egy zöld színű gyertyán szerepelne a mardekár név és egy ezüst színű címke.
Köszönöm a választ!
(2018.06.28) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az érdeklődését, amelyben közismert művekben szereplő sajátos nevek felhasználásának jogi háttere iránt érdeklődik.
A megkeresésével kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ezért a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet, szerzői művek felhasználásával kapcsolatos kérdésben jogi állásfoglalást nem adhat.
A fentieket előrebocsátva a megkeresésére a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének, vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is. A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is. [Szjt. 16. §-ának (1)-(3) bekezdése]. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól.
A fentiek alapján akár a műben szereplő jellegzetes alakok, helyszínek, tárgyak neve is szerzői jogi védelem alatt állhat, amely esetben a felhasználáshoz a jogtulajdonos engedélye szükséges.
Arról, hogy a név ténylegesen szerzői jogi védelem alatt áll-e, jogvita esetén bíróság hozhat döntést, illetve a Szerzői Jogi Szakértő Testülettől (SZJSZT) jogvitán kívül is szakvélemény kérhető ilyen ügyben. Az SZJSZT elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/szerzoi-jog/szerzoi-jogi-foosztaly/szerzoi-jogi-szakerto-testulet.
Jelezte, hogy nagyon kis mennyiségben tervezi a forgalmazást, ami csupán annyiban bírhat jelentőséggel, hogy ebben az esetben kisebb lehet a jogdíj.
Végezetül felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szóban forgó nevek védjegyoltalom alatt is állhatnak. Érvényes védjegyoltalom esetén a hasznosítás (a szerzői jogi védelemhez hasonlóan) a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU ), illetve - a Magyarországra is kiterjedő hatályú európai uniós védjegyek - az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) elektronikus adatbázisokban kutathatók. Igény esetén a kutatáshoz a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárának munkatársai segítséget nyújtanak. A Szakkönyvtár elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/frecskay-janos-szakkonyvtar/elerhetoseg .
Az adatbázisban való kutatás választ adhat arra, hogy ki a védjegy tulajdonosa, ily módon a segítségére lehet annak megállapításában, hogy kihez kell fordulni a felhasználási engedélyért.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi tulajdon Nemzeti Hivatala
(2018.07.23)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Lefoglaltam egy domain nevet és megalkottam hozzá egy eddig senki által nem használt hashtaget is, amit a különböző közösségi oldalakon szeretnék használni. Lehetséges-e ezt a hashtaget bármilyen módon levédetni, hogy csak az általam engedélyezett esetekben legyen használható? Válaszukat előre is köszönöm!
(2018.06.14) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Amennyiben a levelében említett logót, szlogent - gazdasági tevékenység során - szolgáltatások és/vagy áruk azonosítására, illetőleg azoknak más hasonló szolgáltatásoktól/áruktól történő megkülönböztetésre, a fogyasztók tájékozódásának előmozdítására szolgáló megjelölésként szeretné kizárólagosan használni, a megfelelő jogi védelmet a védjegyoltalom biztosíthatja.
Védjegyoltalomban azok a megjelölések (nevek, szókapcsolatok, szlogenek, ábrák vagy egyéb grafikailag ábrázolható megjelölések) részesülhetnek, amelyek megkülönböztetésre alkalmasak, valamint a lajstromozásukkal szemben nem állnak fenn feltétlen -, vagy viszonylagos kizáró okok.
A védjegy magyarországi lajstromozása iránti igényt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (továbbiakban Hivatal) benyújtott kérelemmel ( http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/10_vedjegy_2016.pdf ) lehet elindítani. A kérelem az alábbi módok valamelyikén juttatható el hivatalunkhoz:
- személyesen vagy kézbesítő útján a Budapest, 1081 II. János Pál pápa tér 7. szám alatt (személyes átvétel: hétfő-csütörtök: 9.00-13.00 óráig, péntek: 9.00-11.00 óráig / automata érkeztető készüléken keresztül: minden nap 0-24 óráig); vagy
- postai úton, a beadványt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (1438 Budapest Pf.: 415) címezve; vagy
- faxon az 1 474-5534-es számon;
- elektronikus úton kizárólag a https://ugyintezes.sztnh.gov.hu/eBej2/app oldalon megadott módon, az ott elérhető formanyomtatványokon.
A bejelentési kérelmet a védjegybejelentések részletes alaki szabályaira vonatkozó 16/2004. (IV.27.) IM rendelet alapján kell elkészíteni. A védjegy bejelentésben a Nizzai Osztályozás szerint nevesíteni kell azokat az árukat, illetve szolgáltatásokat, amelyekkel kapcsolatban a védjegyet használni kívánják.
Magyarországi jogszerzés tekintetében az eljárási díj a Nizzai Osztályozás szerint igényelt osztályok számától függően három osztályig 74 800 Ft, háromnál több osztály esetén, minden további osztály után 32 000 Ft (díjtáblázat: http://www.sztnh.gov.hu/vedjegy/vedjegy_dij.pdf ).
Az, hogy a kérelemben szereplő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e, a lajstromozási eljárás - törvény által (1997. évi XI. védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ) előírt - vizsgálata során dől el. Ha az eljárás oltalommal zárul, annak hatálya - visszamenőlegesen, a bejelentés napjától számított - tíz évig tart. (Az oltalom további tíz-tíz éves időtartamokra megújítható.) A lajstromozási eljárás részleteit a http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalunkon tekintheti át.
A bejelentés benyújtása előtt célszerű arról tájékozódni, hogy a lajstromoztatni kívánt megjelölés nem áll-e védjegyoltalom alatt.
A Magyarország területén hatályos védjegyek az alábbi ingyenesen elérhető elektronikus adatbázisokban kutathatók:
- az E-Kutatás adatbázis (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU) tartalmazza a nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket.
- ez európai uniós védjegyekről, amelyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra, az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) adatbázisban tájékozódhat.
- a Tmview ( http://www.tmview.europa.eu/tmview/welcome.html ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei kutathatók egyetlen felületen.
A hashtagre (a metaadat egyik formájára) vonatkozóan szíves figyelmébe ajánljuk Dr. Millisits Endre: HASHTAGEK ÉS VÉDJEGYOLTALOM című, az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemlében (12. (122.) évfolyam 2. szám, 2017. április / http://www.hipo.gov.hu/sites/default/files/files/kiadv/szkv/szemle-2017-02/1704-03.pdf ) megjelent cikkét, amely a hashtagek és a védjegyek témáját járja körbe.
Kiemelve, hogy iparjogvédelmi ügyekben szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) lebonyolítása iparjogvédelmi területen jártas szakjogászok feladata, további kérdések esetén Ügyfélszolgálatunkon személyesen vagy telefonon állunk szíves rendelkezésére.
A szabadalmi ügyvivők és ügyvivői irodák jegyzéke a http://www.szabadalmikamara.hu/ oldalon, az ügyvédek névjegyzéke a http://www.magyarugyvedikamara.hu oldalon érhető el.
Tisztelettel:
Krainik Renáta
Ügyfélszolgálat http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
www.sztnh.gov.hu
(2018.06.28)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Szeretnénk zenekarunk nevét levédetni. Érdeklődnék, hogy mit kell ez ügyben tennünk, és milyen költségekkel jár, valamint hogyan tudható meg, hogy nincs-e a zenekar neve - esetleg korábban - ezen a néven már levédve. Ha a zenekar három tagú, de csak két tag fizetné a levédetési költségeket, akkor a fizető két tag kizárólagos tulajdona lesz-e a név ? Kérem szépen lépésről lépésre leírni hogy hogyan kezdjük el a név levédését, milyen iratokat, adatokat kell benyújtani, és hova. Érdeklődnék még hogy a név levédetése mennyi időt vesz igénybe, és ha azt megkezdjük időközben nem lesz -e másnak lehetősége ugyanezen név levédésének megkezdhetősége. Előre is köszönöm szíves válaszukat!
(2018.05.22) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk alábbi, zenekar nevének védelmére vonatkozó megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a feltett kérdés szellemitulajdon-jogi, ezen belül is védjegyjogi vonatkozásaira korlátozódik. (A Hivatal feladatköréről a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G. §-a rendelkezik.)
A fentieket előrebocsátva kérdéseire vonatkozóan a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (továbbiakban Vt.) alapján a következőkről tájékoztatjuk.
Amennyiben a zenekar nevét kizárólagos joggal szeretnék használni a zenekar tevékenységéhez kapcsolódó szolgáltatások és/vagy áruk vonatkozásában, a jogi védelem megfelelő eszköze a védjegyoltalom.
Védjegyoltalomban azok a megjelölések (nevek, szókapcsolatok, szlogenek, ábrák vagy egyéb grafikailag ábrázolható megjelölések) részesülhetnek, amelyek megkülönböztetésre alkalmasak, valamint a lajstromozásukkal szemben nem állnak fenn feltétlen -, vagy viszonylagos kizáró okok.
A védjegy magyarországi lajstromozása iránti igényt a Hivatalhoz benyújtott kérelemmel lehet elindítani.
A kérelem ( http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/10_vedjegy_2016.pdf ) az alábbi módok valamelyikén juttatható el hivatalunkhoz:
- személyesen vagy kézbesítő útján a Budapest, 1081 II. János Pál pápa tér 7. szám alá (személyes átvétel: hétfő-csütörtök: 9.00-13.00 óráig, péntek: 9.00-11.00 óráig / automata érkeztető készüléken keresztül: minden nap 0-24 óráig); vagy
- postai úton, a beadványt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (1438 Budapest Pf.: 415) címezve; vagy
- faxon az 1 474-5534-es számon.
Lehetőség van a kérelem elektronikus úton történő benyújtásra is, de kizárólag az erre a célra rendszeresített, a https://ugyintezes.sztnh.gov.hu/eBej2/step1/case4# URL címről elérhető elektronikus űrlapon, az ott megadott feltételekkel. (Az e-szolgáltatás igénybevételéhez Ügyfélkapu hozzáférés, elektronikus aláírás vagy KAÜ azonosítás szükséges.)
A bejelentési kérelmet a védjegybejelentések részletes alaki szabályaira vonatkozó 16/2004. (IV.27.) IM rendelet alapján kell elkészíteni. A védjegy bejelentésben a Nizzai Osztályozás szerint nevesíteni kell azokat az árukat, illetve szolgáltatásokat, amelyekkel kapcsolatban a védjegyet használni kívánják. Magyarországi jogszerzés tekintetében az eljárási díj a Nizzai Osztályozás szerint igényelt osztályok számától függ, három osztályig 74 800 Ft, háromnál több osztály esetén minden további osztály után 32 000 Ft (díjtáblázat: http://www.sztnh.gov.hu/vedjegy/vedjegy_dij.pdf ).
A védjegyoltalom a bejelentőt, vagy jogutódját illeti meg. Ha többen közösen kérik a megjelölés lajstromozását, a védjegyoltalom Őket közösen illeti meg. Több igényjogosult esetén a jogosultság részarányát a felek szabadon határozzák meg. [Vt. 9.§-ának (1),(3) bekezdése]. A közös védjegyoltalommal kapcsolatos költségek a jogosultakat egymás közötti viszonyukban részesedési hányaduk arányában terhelik.
Az, hogy a kérelemben szereplő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e, a lajstromozási eljárás - Vt. által előírt - vizsgálata során dől el.
A bejelentőnek a bejelentés benyújtásától számított két hónapon belül kell megfizetni a bejelentési díjat. Több igényjogosult esetén arról, hogy a díjat ki fizesse be, illetve, hogy annak összegét egymás között hogyan osszák meg, a feleknek egymás között kell megegyezniük. Ha a védjegyjogosultak egyike a rá eső költségeket felhívás ellenére sem fizeti meg, a költségeket viselő jogosult a mulasztó hányadának átruházását igényelheti [Vt. 21.§-ának (7) bekezdése].
Ha az eljárás lajstromozással zárul, az oltalom a bejelentés napjától számított - tíz évig tart. Az oltalom további tíz-tíz éves időtartamokra korlátlanul megújítható.
A lajstromozási eljárás jelenlegi, átlag átfutási ideje 6-8 hónapra tehető. A lajstromozási eljárás részleteit a http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalunkon tekintheti át.
A bejelentés benyújtása előtt célszerű tájékozódni, hogy a lajstromoztatni kívánt, vagy azzal összetéveszthető megjelölés nem áll-e védjegyoltalom alatt.
A Magyarország területén hatályos védjegyek az alábbi ingyenesen elérhető elektronikus adatbázisokban kutathatók:
- az E-Kutatás adatbázis (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU) tartalmazza a nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi védjegy bejelentéseket és lajstromozott védjegyeket.
- ez európai uniós védjegyekről, amelyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra, az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) adatbázisban tájékozódhat.
- a Tmview ( http://www.tmview.europa.eu/tmview/welcome.html ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei kutathatók egyetlen felületen.
Végezetül felhívjuk szíves figyelmét, hogy a személyek névviselésének kérdésére - ide értve a zenészek és zenekarok felvett nevét is - a Ptk. névviseléssel kapcsolatos szabályai az irányadóak. A védelem a névadással automatikusan keletkezik, nincs szükség külön bejegyzésre vagy "levédetésre", így olyan "adatbázis sem létezik, amely a zenekarok neveit gyűjtené össze. Megjegyzendő, hogy zenekarok nevét - a szerzői álnevekhez hasonlóan - a jogdíjak beazonosítása miatt érdemes az Artisjus-nál és az EJI jogkezelőknél regisztrálni.
Bővebb tájékoztatást az alábbi linken talál:
https://dalszerzo.hu/2016/05/19/hogyan-erdemes-levedetni-az-egyuttes-nevet/.
A szabadalmi ügyvivők és ügyvivői irodák jegyzéke a http://www.szabadalmikamara.hu/ oldalon, az ügyvédek névjegyzéke a http://www.magyarugyvedikamara.hu oldalon érhető el.
További, általános kérdések esetén az Ügyfélszolgálat (http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html ) munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
www.sztnh.gov.hu
(2018.06.08)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Ha szeretnék pólókra nyomtatni hírességekről készült képeket és tőlük származó idézetet ráírni a termékre, majd ezt eladni, akkor erre milyen megoldások lehetnek, hogy ne használjak illegálisan se arcot, se bármilyen szellemi tulajdont?
Válaszukat előre is köszönöm!
(2018.05.29) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk híres emberek képének, illetve a tőlük származó idézetek pólón történő felhasználásának jogi háttere iránti érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés magyarországi szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
A fentieket előrebocsátva engedje meg, hogy a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt) alapján a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttével, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és fennáll a szerző életében és halálától számított hetven éven át (védelmi idő) [Szjt. 31.§-ánek (1) és (3) bekezdése]. A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. § (1) bek.], mely felhasználásra engedély eltérő törvényi rendelkezés hiányában felhasználási szerződéssel szerezhető.
Amennyiben a védelmi idő már lejárt a mű a szerző engedélye nélkül felhasználható.
Ha a védelmi idő még nem járt le, a felhasználás főszabályként a szerző engedélyéhez kötött.
Az Szjt. alapján néhány kivételes esetben ugyanakkor lehetőség van a művek felhasználására a szerző engedélye és díjfizetési kötelezettség nélkül is (úgynevezett szabad felhasználási esetek). A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges [Szjt. 33. §-ának (1) bekezdése].
A szabad felhasználás körében a mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti [Szjt 34. §-a (1) bekezdés].
A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra [Szjt. 33. §-ának (2) bekezdése].
Mindezek alapján tehát a szabad idézés feltétele egyrészt, hogy az kizárólag a mű egy adott részletére vonatkozhat, teljes mű átvételére az idézésre vonatkozó szabályok nem jogosítanak. További lényeges előírás, hogy a szabad idézéshez minden esetben szükséges, hogy maga az idézetet átvevő alkotás is önálló egyéni, eredeti jelleggel rendelkező, szerzői jog által védett alkotás legyen, amelyben az idézés keretében átvett műrészlet kizárólag legfeljebb valamilyen kiegészítő (pl. az átvevő mű eredeti mondanivalóját alátámasztó, megerősítő) szerepet tölthet be.
Jelezzük továbbá, hogy "az idézés csak akkor jogszerű, ha van jogszerű idézési cél (gondolati kapcsolat) az idéző és az idézett mű között."
A kérdése alapján nem egyértelmű, hogy a személyek valamely művéből való idézetről, vagy egy általuk megfogalmazott aforizmáról, "szállóigéről" van szó, ezért felhívjuk a figyelmét a Szerzői Jogi Szakértő Testületet SZJSZT08/11 számú szakvéleményére / http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/SZJSZT_szakvelemenyek_pdf/szjszt_szakv_2011_8.pdf, amely részletesen tárgyalja az idézés esetén felmerülő különböző eseteket, szempontokat.
A hivatkozott szakvéleményben olvasható a megállapítás, amely értelmében "irodalmi graffitik" (amelyek szerzői jogi szempontból igen közel állnak az aforizmákhoz, szólásokhoz) teljes szövegének a felhasználása esetén "teljes szerzői mű, és nem annak részlete felhasználásáról van szó", ezért a felhasználás ebben az esetben - mint teljes irodalmi mű felhasználása - a szerző engedélyéhez, és – hacsak a szerző nem mond le a jogdíjról kifejezetten – jogdíj fizetéséhez van kötve."
E mellett jelezzük, hogy ha a művet nem azon a nyelven használják fel, amelyen az íródott, a fordítás is szerzői jogi védelem alatt állhat. Ebben az esetben a mű fordítójától is engedélyt kell kérni a felhasználáshoz.
Áttérve a híres személyek képmásának felhasználására a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
Már nyilvánosságra jutott vizuális művek, pl. az interneten hozzáférhető kép, fotó, reprodukció esetében minden további, ún. másodlagos felhasználás a közös jogkezelés körébe tartozik, amennyiben a szerző nem lépett ki a közös jogkezelésből a másodlagos felhasználás tekintetében. Így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől (http://www.hungart.org/kapcsolat.php) kell kérni, amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra, de hangsúlyoznunk kell, hogy a HUNGART által adott felhasználási engedély a mű átdolgozására nem terjed ki.
Mivel a kérdése alapján a felhasználni kívánt képek képmást tartalmaznak, a felhasználással személyhez fűződő jogok is sérülhetnek. A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:48.§-nak (1) bekezdése értelmében - élő személy esetében - képmás elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. A (2) bekezdés ugyanakkor kimondja, hogy erre hozzájárulásra tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén nincs szükség. A Ptk. 2:50.§-nak (1) bekezdése értelmében meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített.
Az előzőek alapján a felhasználást megelőzően célszerű az érintett(ek) engedélyét megszerezni.
Végezetül jelezzük, hogy a Hivatal tájékoztatási hatásköre csak a magyar jogi környezetre terjed ki, más országok (szerzői) joga olykor jelentősen eltér.
Reméljük, hogy a fentiek a segítségére lesznek annak eldöntésében, hogy a tervezett felhasználás jogszerű-e.
Az Ügyfélszolgálat munkatársai további általános kérdések esetén személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak, mindazonáltal jelezzük, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi tulajdon Nemzeti Hivatala
(2018.06.07)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Kedves Hivatal,
Érdeklődni szeretnék, hogy kell e jogdíjat fizetni, ha egy híres ember idézetét arcképével közöljük? (céges profilon, social media felületen) pl: facebookon Steve Jobs idézet, arcképével. Válaszukat köszönöm!
(2018.06.01) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk Steve Jobs arcképének és a tőle származó idézetnek social media felületen való megjelenítése jogi hátterére irányuló érdeklődését, amellyel kapcsolatban a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt) értelmében a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttével, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és fennáll a szerző életében és halálától számított hetven éven át (védelmi idő) [Szjt. 31.§-ánek (1) és (3) bekezdése]. A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. § (1) bek.], mely felhasználásra engedély eltérő törvényi rendelkezés hiányában felhasználási szerződéssel szerezhető.
Az adott esetben a védelmi idő még nem járt le, így a felhasználás főszabályként a szerző engedélyéhez kötött.
Az Szjt. alapján néhány kivételes esetben ugyanakkor lehetőség van a művek felhasználására a szerző engedélye és díjfizetési kötelezettség nélkül is (úgynevezett szabad felhasználási esetek). A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges [Szjt. 33. §-ának (1) bekezdése].
A szabad felhasználás körében a mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti [Szjt 34. §-a (1) bekezdés].
A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra [Szjt. 33. §-ának (2) bekezdése].
Mindezek alapján tehát a szabad idézés feltétele egyrészt, hogy az kizárólag a mű egy adott részletére vonatkozhat, teljes mű átvételére az idézésre vonatkozó szabályok nem jogosítanak. További lényeges előírás, hogy a szabad idézéshez minden esetben szükséges, hogy maga az idézetet átvevő alkotás is önálló egyéni, eredeti jelleggel rendelkező, szerzői jog által védett alkotás legyen, amelyben az idézés keretében átvett műrészlet kizárólag legfeljebb valamilyen kiegészítő (pl. az átvevő mű eredeti mondanivalóját alátámasztó, megerősítő) szerepet tölthet be.
Jelezzük továbbá, hogy "az idézés csak akkor jogszerű, ha van jogszerű idézési cél (gondolati kapcsolat) az idéző és az idézett mű között."
A kérdése alapján nem egyértelmű, hogy Steve Jobs valamely művéből való idézetről, vagy egy általa megfogalmazott aforizmáról, "szállóigéről" van szó, ezért felhívjuk a figyelmét a Szerzői Jogi Szakértő Testületet SZJSZT08/11 számú szakvéleményére / http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/SZJSZT_szakvelemenyek_pdf/szjszt_szakv_2011_8.pdf, amely részletesen tárgyalja az idézés esetén felmerülő különböző eseteket, szempontokat.
A hivatkozott szakvéleményben olvasható a megállapítás, amely értelmében "irodalmi graffitik" (amelyek szerzői jogi szempontból igen közel állnak az aforizmákhoz, szólásokhoz) teljes szövegének a felhasználása esetén "teljes szerzői mű, és nem annak részlete felhasználásáról van szó", ezért a felhasználás ebben az esetben - mint teljes irodalmi mű felhasználása - a szerző engedélyéhez, és – hacsak a szerző nem mond le a jogdíjról kifejezetten – jogdíj fizetéséhez van kötve."
E mellett jelezzük, hogy ha a művet nem azon a nyelven használják fel, amelyen az íródott, a fordítás is szerzői jogi védelem alatt állhat. Ebben az esetben a mű fordítójától is engedélyt kell kérni a felhasználáshoz.
Áttérve Steve Jobs képmásának felhasználására a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
Már nyilvánosságra jutott vizuális művek, pl. az interneten hozzáférhető kép, fotó, reprodukció esetében minden további, ún. másodlagos felhasználás a közös jogkezelés körébe tartozik, amennyiben a szerző nem lépett ki a közös jogkezelésből a másodlagos felhasználás tekintetében. Így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől (http://www.hungart.org/kapcsolat.php) kell kérni, amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra, de hangsúlyoznunk kell, hogy a HUNGART által adott felhasználási engedély a mű átdolgozására nem terjed ki.
Felhívjuk szíves figyelmét továbbá, hogy amennyiben a felhasználni kívánt képek képmást (is) tartalmaznak, a felhasználással személyhez fűződő jogok is sérülhetnek. A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:50.§-nak (1) bekezdése értelmében meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített.
Végezetül jelezzük, hogy a Hivatal tájékoztatási hatásköre csak a magyar jogi környezetre terjed ki, az Egyesült Államok (szerzői) joga olykor jelentősen eltér.
Reméljük, hogy a fentiek a segítségére lesznek annak eldöntésében, hogy a tervezett felhasználás jogszerű-e.
Az Ügyfélszolgálat munkatársai további általános kérdések esetén személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak, mindazonáltal jelezzük, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi tulajdon Nemzeti Hivatala
(2018.06.07)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Decoupage technikával, azaz szalvéták felhasználásával dekorálok használati tárgyakat és azokat értékesítem. Használhatok-e pl Disney mintás szalvétát is ehhez? A szalvéta terjesztői, készítői "lerendezték" a szerzői jogokat? Ha nem, akkor hogyan tudom eldönteni, hogy egy szalvéta használható-e alkotáshoz vagy sem?
(2018.05.25) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk a megkeresését, amelyben Disney figurákkal díszített szalvéták használati tárgyak dekorálására történő felhasználása jogi háttere iránt érdeklődik.
Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ezért a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet, szerzői művek felhasználásával kapcsolatos vitás kérdésben jogi állásfoglalást nem adhat.
A fentieket előrebocsátva a megkeresésére a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének, vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése]. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól.
A mű felhasználásának minősül különösen az átdolgozás [Szjt 17. §-ának f) pontja], amely magában foglalja a mű minden olyan megváltoztatását is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt 29. §-a].
Rátérve a Walt Disney figurák szalvétán való felhasználására, az alábbiakra hívjuk fel a figyelmét.
Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti mesefigurák alakjait formázó - eredetivel megegyező, illetve azok átdolgozásával keletkezett –figurák terméken való megjelenítéséhez a szerző előzetes engedélye szükséges.
Arra vonatkozóan, hogy egy Walt Disney figurákat tartalmazó, kereskedelmi forgalomban kapható szalvéta forgalmazása szerzői jogi szempontból jogszerű-e, a szolgáltató tud választ adni, illetve Ő tudja igazolni a jogosultságot a megfelelő szerződéssel.
Itt kell megjegyeznünk, hogy adott esetben a figurák a szalvétán már nem az eredeti formájukban, az eredeti környezetükben szerepelnek, hanem valaki azokat úgy megváltoztatta, hogy arra - az eredeti mű sérelme nélkül - az Szjt 17. §-ának f) pontja alapján szerzői joga keletkezhetett.
Miután a szalvétákat termékek dekorálására kívánja használni, az eredeti művet - a szalvétát - vélhetően megváltoztatja, így ehhez a felhasználáshoz az Szjt. értelmében mind a jellegzetes figurák jogtulajdonosának, mind a szalvéta tervezőjének az engedélye is szükséges lehet.
Az előzőek alapján lényegében bármilyen szalvétát használ a dekoráláshoz, a szalvéta tervezőjének az engedélye a felhasználáshoz feltehetően szükséges, mivel a felhasználás során a művet az eredeti formájához képest megváltoztatja.
Amennyiben Walt Disney féle rajzfilm figurákat tartalmazó szalvétákat kíván felhasználni, tájékoztatjuk, hogy a Walt Disney figurák esetében a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft. tudomásunk szerint mindenfajta Walt Disney figura felhasználásnak engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetősége:
Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu , illetve
Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu .
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi tulajdon Nemzeti Hivatala
(2018.05.30)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Egy kreatív ajtótáblát kezdtünk gyártani, amelyre a családtagok összeválogathatók. Saját magunk terveztük a figurákat , a formát a kisállatokat, mindent.
Az Artisan Produktum jelezte nekünk, hogy az ötletet levédették. Honnan tudhatom meg, hogy ez igaz-e? Nem lehet, hogy csak a figuráikat védették le?
(2018.05.10) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk ajtótábla ötlettel kapcsolatos érdeklődését, amelyre vonatkozóan a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.
Önmagában egy ötlet általában nem védhető jogi eszközökkel, de az ötleten alapuló tényleges, kidolgozott megoldás, vagy alkotás már igen.
A szellemi alkotások védelemét világszerte jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.
A felmerült esetben az iparjogvédelmi oltalmak közül leginkább a formatervezésiminta-oltalom jöhet szóba, amely a termékek formavilágának, külső jellegzetességeinek - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességeinek -védelmére szolgáló oltalmi forma.
Érvényes formatervezési minta esetén a hasznosítás kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései szerint a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi - beleértve a szoftvereket -, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem – az iparjogvédelemtől eltérően - a mű létrejöttével, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és meghatározott ideig fennáll anélkül, hogy a jogvédelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy ötlet, elv, elgondolás, eljárás, ... nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, azaz a szerzői jog a formába öntött művet védi, az a mögött álló ötlet, elgondolás védelmére nem alkalmas.
Ha a mű szerzői jogi védelem alatt áll, a felhasználása főszabályként a szerző engedélyéhez kötött.
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére, amely felhasználásra engedély - eltérő törvényi rendelkezés hiányában -felhasználási szerződéssel szerezhető.
(A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény -, valamint a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény elérhető a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapjáról, a http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/jogforrasok oldalról.)
Arról tájékozódni, hogy – Magyarország vonatkozásában - valamely minta formatervezésiminta-oltalom alatt áll-e, illetőleg, hogy valamely bejelentőnek van-e fennálló formatervezési mintaoltalma a honlapunkról elérhető E-Kutatás ( http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU ) iparjogvédelmi adatbázisban lehet.
Az adatbázis a nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi formamatervezési mintákat tartalmazza. Kiegészítésül ajánlatos a közösségi formatervezési-minták között is körülnézni, mivel azok oltalma szintén hatályos Magyarországon. Erre az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának honlapjáról elérhető eSearch plus ( https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisban nyílik lehetőség.
Szíves figyelmébe ajánljuk, hogy a keresésben segítségére lehet, ha személyesen felkeresi hivatalunk Frecskay János Szakkönyvtárát ( http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/frecskay-janos-szakkonyvtar/frecskay-janos-szakkonyvtar ), ahol a kutatáshoz kollégáink közreműködését is igénybe veheti.
Szerzői jogok tekintetében, mivel - a fentiek alapján - a szerzői jog keletkezése nem hatósági regisztráció eredménye, nem áll rendelkezésre a fennálló jogokat egységesen tartalmazó adatbázis.
A felmerült problémával javasoljuk, hogy forduljon szerzői jogban, valamint formatervezésiminta ügyekben jártas szakemberhez, aki tanácsadással, illetve az esetlegesen felmerülő jogi ügyletek lebonyolításával segítheti.
A magyarországi hivatásos képviselet ellátására jogosult személyek névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara (http://www.szabadalmikamara.hu/), illetve a Magyar Ügyvédi Kamara (http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ) honlapján éri el.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jeleznünk kell, hogy a Hivatal a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben jogi tanácsadást nem végezhet.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.htm
(2018.05.22)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt,Hivatal!
Kitaláltunk Konduktor feleségemmel egy sportot mozgáskorlátozottak számára.Az alapot egy már meglévő és elég népszerű sport adta.Tervezzük a gyakorlatban kipróbálni,de szeretnénk egyben népszerűsíteni is.Levédetni vagy más formális védelmet nem haszonszerzésből,kizárólagosságból kérnénk,pusztán elővigyázatból.Utmutatását előre is köszönöm.
Tisztelettel és Köszönettel!
(2018.05.15) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben egy mozgáskorlátozottak számára kidolgozott sport jogi védelme felől érdeklődik.
Elöljáróban felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át / http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=23603 ).
A szellemi alkotások jogi védelemét világszerte jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.
Az iparjogvédelem körében a kidolgozott műszaki megoldások, azaz találmányok oltalmára a szabadalmi oltalom, illetve a használati mintaoltalom, a termékek külső jellegzetességének védelmére a formatervezési mintaoltalom szolgál. A kérdésében megfogalmazottak alapján, ezek az oltalmi formák az Ön által vázolt esetben valószínűleg nem jönnek szóba.
Amennyiben a kidolgozott sport tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásokat és/vagy árukukat - a gazdasági tevékenység során - szeretnék valamely megjelöléssel azonosítani, illetőleg más hasonló szolgáltatásoktól/áruktól megkülönböztetni, annak jogi oltalmát a védjegy biztosíthatja.
Védjegyoltalomban azok a megjelölések (nevek, szókapcsolatok, szlogenek, ábrák vagy egyéb grafikailag ábrázolható megjelölések) részesülhetnek, amelyek megkülönböztetésre alkalmasak, valamint a lajstromozásukkal szemben nem állnak fenn feltétlen -, vagy viszonylagos kizáró okok.
A védjegy magyarországi lajstromozását a Hivatalunkhoz benyújtott kérelemmel lehet igényelni. Az, hogy a kérelemben szereplő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e, a lajstromozási eljárás - törvény által (1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról / http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=29243 ) előírt - vizsgálata során dől el. A lajstromozási eljárás lépéseit, részleteit, a kapcsolódó díjakat a: http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalunkról elindulva tekintheti át.
Bejelentés előtt célszerű arról tájékozódni, hogy adott megjelölés nem áll-e védjegyoltalom alatt.
A honlapunkról elérhető E-Kutatás ( http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU ) iparjogvédelmi adatbázisban önállóan kereshet a hazai vonatkozású védjegyek között. Az adatbázis tartalmazza a - nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi - lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket. Az európai uniós védjegyekről - amelyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra - az eSearch plus ( https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisban lehet tájékozódni.
A Tmview ( https://www.tmdn.org/tmview/welcome ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei egyetlen felületen, egyszerre kutathatók. (Az E-Kutatás adatbázis kereső-felületéről a "Közösségi védjegy" cím vezet át a Tmview adatbázishoz)
A kidolgozott testmozgás módszerével, lebonyolításával összefüggésben megemlítjük, hogy annak pl. szakirodalmi műbe, tanulmányba foglalt leírása kapcsán szóba jöhet a szerzői jogi védelem.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény ( http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.338590 ) rendelkezései alapján a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. Az egyéni, eredeti jelleg meghatározásánál lényeges a megformált tartalom. Megformálatlan tartalom nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer nem részesülhet védelemben.
A védelem az alkotás létrejöttével automatikusan, a törvény erejénél fogva keletkezik.
Vita esetén arról, hogy az alkotás szerzői jogi védelem hatálya alá tartozik-e, illetőleg a szerzői jogi védelem kit illet, a döntés a bíróság hatáskörébe tartozik.
A bizonyítás során a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti Hivatalunknál. Fontos megemlíteni, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, "csupán" bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg, hogy azt a szerző a magáénak elismerte (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat/onkentes-munyilvantartas ).
A kidolgozott módszerhez esetlegesen kapcsolódó titkos, de gazdasági értékkel bíró ismereteketet a Polgári Törvénykönyv szabályozza [Ptk. 2:47. § / Az üzleti titokhoz való jog. Know-how (védett ismeret)].
Ez a védelem a szerzői jogi védelemhez hasonlóan, mivel nem igényel semmilyen alakszerűséget, regisztrációt, a törvény erejénél fogva illeti meg a jogosultat. Ezzel kapcsolatban alapvető követelmény az ismeret titokban tartása, aminek érdekében célszerű érdemi lépéseket tenni, például ajánlatos a partnerekkel szerződésben megállapodni a bizalmas kezelésről.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ).
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2018.05.18)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Szeretném megtudni, hogy Barcsay Jenő festőművész, illetve a Barcsay név használatát ki negedélyezheti.
(2018.04.13) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben az iránt érdeklődik, hogy Barcsay Jenő festőművész, illetve a Barcsay név használatát ki engedélyezheti.
Személy nevének a használatáról a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezik a személyiségi jogok kapcsán.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G. §-a alapján a szellemitulajdon-védelemmel kapcsolatos feladatokra terjed ki, így a Hivatal személyiségi jogokat érintő kérdésben nem illetékes.
E tény ellenére engedje meg, hogy az alábbiakra hívjuk fel a figyelmét.
A Ptk. 2:42. §-ának (3) bekezdése alapján nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult.
Ezért javasoljuk, hogy az esetleges jogi következmények elkerülésére vegye fel a kapcsolatot - lévén, hogy Barcsay Jenő 1988-ban elhunyt - a jogörökösökkel.
Tájékoztatásul megjegyezzük, hogy az interneten végzett, Barcsay Jenőhöz kapcsolódó gyors keresés alapján érdemes lehet a Barcsay Jenő Képzőművészeti Alapítványt, illetve Kónya Márta és Kónya Ferenc Barcsay jogörökösöket megkeresni.
Reméljük, hogy a fentiek a segítségére lesznek.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2018.05.10)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Érdeklődessel lennék !!Péter Szabó Szilvia Ébredő címmel kiadott egy albumot!!Szeretnék pólót készíteni ezzel a felirattal ""Én is #Ébredő vagyok""",megtehetjük e??Köszönöm !!
(2018.04.19) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az "Ébredő" cím használatára vonatkozó érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a feltett kérdés szerzői jogi vonatkozásaira korlátozódik.
(A Hivatal feladatköréről a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G. §-a rendelkezik.)
A fentieket előrebocsátva a megkeresésére a következőkről tájékoztatjuk.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt./ ttp://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf) értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése]. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt [Szjt. 16. § (1) bekezdése].
Az Szjt. 16.§-ának (2) bekezdése szerint „a szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is”.
A cím tehát önállóan is lehet szerzői jogi védelem tárgya, azonban az egyéni, eredeti jelleg fennállása a címre való tekintettel is követelmény, ezért csak a sajátos címekre terjeszti ki az Szjt. az oltalmat.
Annak eldöntése, hogy az "Ébredő" cím vajon megfelel-e a fenti követelményeknek, az előzőek alapján kívül esik a Hivatal hatáskörén, mindazonáltal úgy gondoljuk, hogy a jelzett mondatban szerepeltetve - bár utal a műrere - az általános jelentése szerinti értelemben értelmezhető, s mint ilyen, vélhetően szerzői jogokat nem sért.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu .
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2018.04.25)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Kórusunk, ami egy amatőr kórus több éve működik és használja a nevét. Az elmúlt napokban kórusvezetőnket megkereste egy másik kórus, ami szintén ugyanazon a néven működik, mint mi. A másik kórusnak van egy ilyen néven bejegyzett alapítványa is, és az ő történetük korábbra datálódik.
A két kórus az elmúlt években nem tudott egymásról, így gond nélkül működtek egymás mellett (Budapest más-más kerületében).
Most az alapítvánnyal rendelkező kórus megfenyegette az amatőr társaságot névhasználati perrel. Van erre lehetőségük? Mit tegyen az amatőr társaság? A helyzet valószínűleg nem egyedi, hiszen több művészeti együttes is működik hazánkban ugyanazzal a névvel. Válaszukat előre is köszönöm.
(2018.04.13) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon)
A fentieket előrebocsátva a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
A rövid ismertetése alapján úgy véljük, hogy a név jelenleg nem áll védjegyoltalom alapján, ezért a tájékoztatást ennek megfelelően adjuk.
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 12. §-a értelmében a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ.
a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy
c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.
Addig, amíg valamelyik kórus nem szerez védjegyoltalmat a névre, egyik kórusnak sincs joga a másikat a név használatától szellemitulajdon-jogi alapon eltiltani .
Amennyiben valamelyik kórus védjegyoltalmat szerez a névre, a másik kórust a fentiek alapján már eltilthatja a név használatától.
Ha valamelyik kórus védjegy bejelentést tesz, a másik kórus felléphet a lajstromozás ellen a Vt. 61/B §-a alapján, illetve a lajstromozást követően törlési eljárást indíthat [Vt. 33.§-ának (1) bekezdése], ha az alább említett feltételek az esetében fennállnak.
(Vt. 61/B. § (1) A védjegybejelentés meghirdetésének napjától számított három hónapon belül a 4-6. §-ok alapján a bejelentett megjelölés védjegyként való lajstromozásával szemben felszólalhat
a) a korábbi védjegy jogosultja és a védjegylajstromba bejegyzett használója;
b) az 5. § (1) bekezdésében meghatározott jog jogosultja, továbbá iparjogvédelmi jog esetében a lajstromba bejegyzett hasznosító, szerzői jogi jogosultság esetében a felhasználásra felhasználási szerződés alapján engedélyt szerző személy;
c) az 5. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a korábbi használó;
Vt. 33. § (1) A védjegyet törölni kell, ha a) a védjegyoltalom tárgya nem felelt meg a 8. § a) pontjában meghatározott feltételeknek.)
Végezetül jelezzük, hogy a védjegy-, illetve névhasználattal kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírósági útra tartozik.
Tekintve a vázolt helyzetet mindenképpen javasoljuk, hogy forduljanak védjegyterületen jártas szakemberhez.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi tulajdon Nemzeti Hivatala
(2018.04.23)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Érdeklődni szeretnék, hogy ütközik-e bármilyen jogi akadályba, ha internetről letöltött képet szeretnék kinyomtattatni piszter tapétának? Saját lakásomban kívánom elhelyezni dekorációként.
Válaszukat előre is köszönöm!
(2018.04.05) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala egyedi ügyekben tanácsadást nem végezhet, hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a szellemitulajdon-jogokkal, ezen belül is a Magyarország területén hatályos jogokkal, jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjed ki.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt; elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf) 35. §-ának (1) bekezdése szerint természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére.
Jelezzük, hogy ha a forrás jogsértő, minden további, pl. magáncélú felhasználás is az.
Amennyiben a forrás jogtiszta, a fentiek szerinti felhasználás nem sért szerzői jogokat.
Felhívjuk a figyelmet, hogy az Szjt. 35. §-a értelmében a mással számítógépen készíttetett másolat már kívül esik a szabad felhasználás köré.
Végezetül jelezzük, hogy a már nyilvánosságra jutott vizuális művek (kép, fotó, reprodukció) esetében minden további, azaz ún. másodlagos felhasználás (pl. illusztráció, díszítés céljából) ugyanakkor a közös jogkezelés körébe tartozik. Így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől kell kérni (elérhetősége: http://www.hungart.org/kapcsolat.php).
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi tulajdon Nemzeti Hivatala
(2018.04.21)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztel olvaso, fel lehet hasznalni Zürich varos cimeret ruhakon mint kep ( Stadt Zürich wappen)? Vagy Svajc logojat? Vagy engedelyt kell kerni a varostol? Elore is koszonom a valaszt.
(2018.04.06) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt jelezzük, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (továbbiakban: Hivatal) hatásköre a szellemitulajdon-védelem területére korlátozódik. Ezen belül elsősorban jogok engedélyezésére, illetve a jogok fenntartásával és fennállásával kapcsolatos egyes eljárások intézésére, szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására van felhatalmazása. Ennek megfelelően hivatalunk használattal kapcsolatos jogi tanácsadást nem végezhet, az Ön által felvetett kérdéshez kapcsolódóan a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.
Valamely országra vonatkozó jelzés, illetve város címerének használata az előzőek értelmében kívül esik a Hivatal hatáskörén.
Mindazonáltal tájékoztatjuk, hogy a magyar zászló használatáról a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény rendelkezik (elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/vedjegy/nemzeti-ut/vedjegyoltalom ) , a városi címerek használatát általában önkormányzati rendeletek szabályozzák. Következésképpen vélelmezhető, hogy a nemzeti jelzések, városi címerek használatát más országokban is jogszabályok szabályozzák.
Megjegyezzük, hogy az ipari tulajdon oltalmáról szóló Párizsi Egyezmény (Párizsi Uniós Egyezmény, PUE) 6ter cikke szabályozza az államok és a nemzetközi kormányközi szervezetek jelzéseinek különleges védjegyjogi státuszát. Kiemelendő, hogy a különleges szabályok nem a jelzések használatára, hanem a védjegykénti lajstromozásukra vonatkoznak.
Az ebbe a körbe tartozó jelzések (pl. jelvények, címerek, zászlók) a Szellemi Tulajdon Nemzetközi Irodának (angol nevének rövidítése: WIPO) a 6ter cikk alapján működtetett SIXTER adatbázisában (http://www.wipo.int/ipdl/en/6ter/search-struct.jsp) kereshetők. Svájcra keresve a 67 találat között megtalálható a svájci zászló, illetve Zürich város (Kék-fehér pajzs formátumú címere) is.
A jogszerű felhasználás érdekében célszerű a jogtulajdonosoktól engedély kérése.
Ebben, illetőleg tanácsadásban szellemitulajdon-jogokban jártas szakjogász lehet a segítségére. A szabadalmi ügyvivők és ügyvivői irodák jegyzéke a http://www.szabadalmikamara.hu/ oldalon, az ügyvédek névjegyzéke a http://www.magyarugyvedikamara.hu oldalon érhető el.
További, általános kérdések esetén az Ügyfélszolgálat (http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html ) munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
www.sztnh.gov.hu
(2018.04.17)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztel Hivatal,
szeretnem megtudni, hogy egy konkret termek, a fülmelegitő sapka, áll-e valamilyen oltalom alatt? Több gyarto is gyartja Magyarorszagon.
Köszönettel Zsuzsanna
(2018.04.07) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Zsuzsanna!
Köszönettel fogadtuk levelét, amelyben adott termék, konkrétan fülmelegítő sapka jogi védelme felől érdeklődik.
Kérdésére a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.
Valamely termékkel kapcsolatosan különféle iparjogvédelmi oltalmi formák jöhetnek szóba a következők szerint.
Az új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható - műszaki jellemzőkkel leírható - megoldások jogi védelmére a szabadalmi oltalom jöhet szóba, a szabadalmazható találmány műszaki színvonalát el nem érő, új és feltalálói lépésen alapuló szerkezeti megoldások esetében a használatiminta-oltalom lehet a megfelelő oltalmi forma. A termékek külső jellegzetessége - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok - védelmére, amennyiben a minta új és egyéni jelleggel rendelkezik, a formatervezésiminta-oltalom az alkalmas forma a jogi védelemre.
Amennyiben a termék jogi védelem alatt áll, a felhasználás a jogosult engedélyével jogszerű.
A Magyarország területén hatályos szabadalmak, használati mintaoltalmak, formatervezési mintaoltalmak az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) elektronikus adatbázisban kutathatók. Az adatbázisban számos szempont szerint nyílik lehetőség keresésre (például a bejelentés típusa, bejelentője/jogosultja, címe/megnevezése, azonosítója, osztályjelzete, stb.).
a Magyarországra is kiterjedő hatályú közösségi formatervezési minták az eSearchplus (https://euipo.europa.eu/eSearch/#advanced/trademarks ) adatbázisban kutathatók.
Megjegyezzük, hogy a Designview (https://www.tmdn.org/tmdsview-web/welcome.html?lang=hu) adatbázisban, mint másodlagos adatforrásban, a fenti - formatervezési mintákra vonatkozó - adathalmazok, valamint további országok nemzeti formatervezési mintái egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.
A keresésben segítségére lehet, ha személyesen felkeresi a hivatalunk Frecskay János Szakkönyvtárát ( http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/frecskay-janos-szakkonyvtar/frecskay-janos-szakkonyvtar ), ahol a kutatáshoz kollégáink közreműködését is igénybe veheti.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2018.04.12)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Udv
Kerdesem az lenne hogy marvel dc stilusu rendezveny termet szeretnek max 10 fő egyszere
Terem ugy nezne ki foto tapeta babuk a polcon poszteerek es hasonlo
Ha nem eladom oket csak hangulat festes celjabol van
Arra kell valamit kerni?
Valaszat elore is koszonom
(2018.03.21) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben képregény figurák dekorációs elemként történő felhasználásának lehetséges módjairól érdeklődött.
Felhívom a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető. Alábbi válaszaim a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.329421
Elöljáróban fontos megállapítanunk, hogy mit is részesít oltalomban a szerzői jog. Szerzői jogi védelem illeti az irodalom, kultúra, tudomány körébe tartozó minden olyan alkotást, minőségi, mennyiségi, esztétikai jellemzőitől függetlenül, amely a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jelleggel bír [Szjt. 1. § (1)-(3) bekezdések]. A törvény nem részesít védelemben ötletet, elvet, eljárást, vagy matematikai műveletet [Szjt. 1. § (6) bek.]. Az önálló védelem alapja tehát az egyéni, eredeti jelleg, mely alapján az alkotás létrehozóját, a szerzőt maradéktalanul megilletik az alkotás kapcsán a személyhez fűződő (pl.: név feltűntetésének joga), valamint a vagyoni, felhasználási jogok, például a többszörözés joga (Szjt. 4. §, 10. – 29. §). A teljes alkotásnak, vagy annak egy részletének felhasználása főszabály szerint a szerző engedélyével lehetséges. Az engedély megadását a törvény írásbeli formához, felhasználási szerződéshez köti. (Szjt. 42. – 55. §)
A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Ez utóbbi rendelkezés szabályozza az ún. merchandising felhasználást. Attól függetlenül, hogy nem árusít képregény figurákkal ellátott termékeket, a kereskedelmi hasznosítás valószínűsíthető, hiszen az ilyen módon díszített rendezvénytermet feltehetőleg bérbe fogja adni. A tervezett felhasználás megvalósítása a jellegzetes és eredeti, szerzői jogi védelem alatt álló filmfigurák többszörözését, esetlegesen átdolgozását jelentheti, attól függően, hogy mennyiben pusztán a figurák lemásolásáról lenne szó, vagy fantáziáját használva az eredeti figurákat alapul véve egy saját figurát alkotna, ezzel egy új művet létrehozva. A merchandising és az átdolgozás is a jogosult előzetes engedélyéhez kötött, egyik jog sem esik a közös jogkezelés körébe, így az Ön által tervezett felhasználáshoz feltehetően a szerzői jogi jogosult (szerző, örökös, munkáltató) előzetes engedélye szükséges. Fontos kiemelni, hogy azon figurák esetében, amelyek nem magyar műben találhatóak, az engedélyezés az adott ország joga szerint történik, így jelen esetben feltehetően az amerikai (releváns tagállami) és esetlegesen a japán jog szerint.
Jelzem továbbá, hogy a jellegzetes mesefigurák neve, illetve maga a figura adott esetben védjegyoltalom, továbbá a figurák kialakítása formatervezési mintaoltalom alatt is állhat. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás kizárólag a védjegylajstromban/ formatervezési minták lajstromában feltüntetett jogosult engedélye mellett jogszerű. A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchPlusz (https://oami.europa.eu/eSearch/) adatbázisokban kutathatók.
Bízom benne, hogy tájékoztatásunkat hasznosnak találta.
Üdvözlettel,
Szerzői Jogi Főosztály
(2018.04.11)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Kérdésem a következő lenne:
Az iskolai dolgozatot készítő pedagógus tekintheti-e szellemi termékének az elkészített dolgozatot?
Válaszukat köszönöm
Péter
(2018.03.10) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Péter!
Kérdésére válaszul először is engedje meg, hogy általánosságban tájékoztassuk a szerzői jog alapvető kérdéseiről.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.329421 ) értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése]. A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése]. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben, ha pedig a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].
Ezzel összhangban egy iskolai dolgozat - függetlenül attól, hogy ki készítette - szerzői jogi védelem alatt állhat.
Felhívjuk a figyelmet ugyanakkor az Szjt. 30. §-ának (1) bekezdésére, amelynek értelmében eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége.
Egy tanár munkaviszonyban létrehozott műveinek kérdéskörével az alábbi tanulmány foglalkozott: Legeza Dénes: A munkaviszonyban létrehozott művek joggyakorlata napjainkban (különösen 113-114. oldalak). Elérhető: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/kiadv/szkv/szemle-2016-03/05-legezadenes.pdf
Szeretnénk figyelmébe ajánlani a Szerzői Jogi Szakértő Testület 22/2013. sz. szakvéleményét, amely egy matematikai tankönyv feladatinak szerzői jogi védelmét vizsgálta igen részletesen . https://www.sztnh.gov.hu/kiadv/ipsz/201306-pdf/szerzoijog.pdf
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon szíves rendelkezésére állnak (http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html ).
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat
(2018.03.29)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Érdeklődni szeretnék, hogy ha egy cég logoját letöltöm majd azt pólóra nyomtatom, kizárólag személyes használatra, nem eladási/kereskedelmi célzattal, azzal sértek-e meg bármilyen törvényt?
Van-e "fair-use" ilyen esetekben, vagy mindenképpen meg kellene keresnem az adott céget, hogy hozzájárulnak-e?
Előre is köszönöm a választ.
(2018.03.26) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk logó saját célra történő felhasználására irányuló érdeklődését,amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
A fentieket előrebocsátva a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 12. §-a értelmében a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ
a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy
c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.
Amennyiben a logó Magyarország területén nem áll oltalom alatt, illetve oltalom alatt áll, de a használat kívül esik a fenti körön, a felhasználás védjegyjogokat nem sért.
Egy logó - mint grafikai alkotás - ugyanakkor szerzői jogi védelem alatt (is) állhat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) alapján.
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16.§-ának (1) bekezdése].
A szabad felhasználás körében ugyanakkor a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. Csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon e törvény rendelkezéseinek megfelelően [Szjt. 33.§-ának (1) bekezdése].
Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja ….[Szjt. 35.§-ának (1) bekezdése].
A fentiek alapján a logó saját célra történő felhasználása vélhetően nem sért szellemitulajdon-jogokat.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2018.03.28)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözletem!
Az lenne a kérdésem, hogy ha egy filmet (jogszerűen) letöltök, azt csak én magam nézhetem meg, vagy a szabad felhasználás arra is kiterjed, hogy az iskolai osztályomnak lejátszam/együtt nézzük?
Előre is köszönöm a választ!
(2018.03.09) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Gáthi Csenge Mónika!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a feltett kérdés szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik. Ennek megfelelően jelen tájékoztatás sem tekinthető az SZTNH által kiadott hivatalos állásfoglalásnak vagy szakvéleménynek. (Az SZTNH feladatköréről a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G. §-a rendelkezik.)
A fentieket előrebocsátva a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezései alapján a következőkről tájékoztatjuk.
Az Szjt. 24. paragrafusa alapján
(1) A szerző kizárólagos joga, hogy művét nyilvánosan előadja, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Előadás a mű érzékelhetővé tétele jelenlévők számára.
(2) Előadás különösen (...) b) a mű érzékelhetővé tétele bármilyen műszaki eszközzel vagy módszerrel, így például a filmalkotás vetítése, a közönséghez közvetített vagy (műpéldányon) terjesztett mű hangszóróval való megszólaltatása, illetve képernyőn való megjelenítése.
Az Szjt. 33. §-ának (1) bekezdése alapján ugyanakkor a szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges.
E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából az iskolai oktatás célját szolgálja a felhasználás, ha az az óvodai nevelésben, az általános iskolai, középiskolai, szakmunkásképző iskolai, szakiskolai oktatásban, az alapfokú művészetoktatásban vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőfokú oktatásban a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelelően valósul meg [Szjt. 33. §-ának (4) bekezdése].
Ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és a közreműködők sem részesülnek díjazásban, a művek előadhatók iskolai oktatás céljára és iskolai ünnepélyeken… [Szjt. 38. §-ának (1) bekezdése d) pontja].
Az előzőeket összegezve amennyiben a tantervben szerepel pl. a Pál utcai fiúk c. regény, az azonos című film előadása (pl. online elérhető módon) jogszerű lehet.
Ugyanakkor a jogszerűen letöltött film ilyen jellegű felhasználása nem megengedett.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2018.03.20)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Szeretnék érdeklődni, hogy amennyiben az oktatóközpont egyik termét egy híres emberről - jelen esetben Rubik Ernőről - szeretnék elnevezni, kell-e engedély, és ha igen kitől, kihez fordulhatunk a név feltüntetése érdekében? Válaszukat előre is köszönöm.
(2018.03.06) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben az iránt érdeklődik, hogy ha egy oktatóközpont egyik termét Rubik Ernőről szeretnék elnevezni, engedélyt kell-e kérni ehhez, és ha igen kitől.
Személy nevének a használatáról a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezik a személyiségi jogok kapcsán.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G. §-a alapján a szellemitulajdon-védelemmel kapcsolatos feladatokra terjed ki, így a Hivatal személyiségi jogokat érintő kérdésben nem illetékes.
E tény ellenére engedje meg, hogy az alábbiakra hívjuk fel a figyelmét.
A Ptk. 2:42. §-ának (3) bekezdése alapján nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult, ezért mindenképpen javasoljuk, hogy az esetleges jogi következmények elkerülésére vegyék fel a kapcsolatot Rubik Ernővel.
Reméljük, hogy a fentiek a segítségére lesznek.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2018.03.14)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözlöm!
Abban szeretnék segítséget kérni,ha kézművesként Disney figurás párnákat készítek kis tételben akkor is kell engedély a tulajdonostól?
Nem forgalom függő az engedély kérése?
1db elkészített párna után is büntethetnek?
Ki ellenőriz és ki büntethet meg ezért?
Válaszukat köszönöm!
(2018.02.24) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amelyben saját kezűleg készített, Disney figurákkal díszített párnák forgalmazásával kapcsolatban érdeklődik.
Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében kizárólag a szellemi tulajdonnal - ezen belül a szerzői joggal - kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ezért a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet, szerzői jogi vitás kérdésben jogi állásfoglalást nem adhat. Válaszunk az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
A fentieket előrebocsátva a megkeresésére a következőkről tájékoztatjuk.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a filmes karaktereket, mesefigurákat is - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt./ http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például a filmekben, rajzfilmekben megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek kereskedelmi hasznosítása (pl. értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység.
Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti filmes karakterek alakjait formázó - eredetivel megegyező, illetve azok átdolgozásával keletkezett - figurák forgalomba hozatalához (kereskedelmi hasznosításához) a szerző előzetes engedélye szükséges. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól.
A hatóságok bárkinek (jogtulajdonos, vásárló, stb.) a bejelentésére megindítják a vizsgálatot arra vonatkozóan, hogy jogszerű volt-e a felhasználás, attól függetlenül, hogy a kereskedelmi forgalomba került termék milyen darabszámban készült.
Felhívjuk a figyelmét, hogy a szóban forgó figurák akár védjegy-, illetőleg formatervezésiminta-oltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás, illetve az eSearch plus adatbázisban kutathatók (az adatbázisok elérhetősége: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/ ; https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch ). Megjegyezzük, hogy a TMview ( https://www.tmdn.org/tmview/welcome ) és Designview (https://www.tmdn.org/tmdsview-web/welcome.html?lang=hu) adatbázisokban - mint másodlagos adatforrásokban - a fenti adathalmazok egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.
Amennyiben az adatbázisokban való tájékozódáshoz támogatásra van szüksége, az Ügyfélszolgálat munkatársainak a segítsége igénybe vehető.
Disney figurák esetében figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, amely tudomásunk szerint minden fajta Star Wars figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az
illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetősége:
Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu , illetve
Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu .
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2018.03.06)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
A kérdésem a következő lenne: egyedi kézműves termékeket késszítek, és arra készülök, hogy külföldi zenekarok logóival díszített medálokat készítsek, amiket egy olyan üzletnek készülök rendszeresen eladni, viszont eladás céljából, ami rendelkezik a készülő zenekari logók engedélyével, tegát forgalmazhatja őket az üzletében. Tehát én lényegében egy gyártó lennék(beszállító) és kizárólag a fent említett üzletnek értékesíteném ezeket. A kérdés az, hogy kell-e rendelkeznem ehhez a tevékenységhez nekem is engedéllyel a felhasználni kívánt logók tulajdonosától, tehát kell nekes is jogdíjat fizetnem, ha én csak a megbízó üzlet kérésére csinálom neki ezeket..
Válaszukat előre is köszönöm!
(2018.02.21) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk a megkeresését, amellyel kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.
Amennyiben az említett logók Magyarország területén védjegyoltalom alatt állnak, a használatukkal kapcsolatban elsősorban a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) az irányadó.
A Vt. érelmében a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára.
A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ
a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy
c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét [Vt. 12. §-a].
Egy termék előállítása nagyobb mennyiségben üzleti céllal gazdasági tevékenységnek minősül, így a termékeken a védjegy használatához a jogosult engedélye szükséges.
Attól függetlenül, hogy a zenekarok logója védjegyoltalom alatt áll, szerzői jogi védelem alatt is állhat.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése]. A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16.§ (1) bekezdés].
Egy zenekar logója az előzőek alapján szerzői jogi védelem alatt állhat. A logó termékeken való elhelyezése a „mű” többszörözését valósítja meg, ami az Szjt. értelmében engedélyköteles felhasználás.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2018.02.28)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Cím!
Ismert irodalmi alkotásokból hangoskönyveket szeretnék készíteni, amit feltennék a You Tube-ra. Nem jövedelemszerzési céllal, csak hobbiból pl vakoknak, időseknek.
De pl. Tamási Áron 1966-ban hunyt el.
Kell jogdíjat fizetnem érte?
Válaszukat köszönöm
(2018.02.24) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH jogi tanácsadást nem végezhet.
A fentieket előrebocsátva hangoskönyvek You Tube-ra való feltöltésével kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése]. A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben, ha pedig a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16.§ (1) bekezdés].
Amennyiben a védelmi idő letelt, a szerzői művek – ezen belül az irodalmi művek - felhasználásához már nem kell engedélyt kérni.
Ha tehát olyan irodalmi alkotásokból készít hangoskönyvet, amelyeknek a szerzője (illetve külföldi szerző esetén az azt magyar nyelvre fordító személy) több mint 70 éve elhunyt, a tevékenység nem engedélyköteles.
Amennyiben a védelmi idő (akár a szerző, akár a fordító esetében) még nem telt le, a mű felhasználásához főszabályként a szerzői jog jogosultja (szerző, fordító, illetve az örökösük) engedélye szükséges.
Itt jegyezzük meg, hogy az "internetes felhasználás" nem tekinthető szabad felhasználásnak, mivel bárki hallgathatja a hangoskönyveket, így az Szjt. 41. § (1) bekezdés nem irányadó.
(Szjt. 41. § (1) A mű nem üzletszerű felhasználása a szabad felhasználás körébe tartozik, ha az kizárólag a fogyatékos személyek – fogyatékosságukkal közvetlenül összefüggő – igényeinek kielégítését szolgálja, és nem haladja meg a cél által indokolt mértéket.)
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2018.02.27)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Mélyen tisztelt Hivatal,
az elmúlt időben kitaláltam egy szlogent, amit idézetként szeretnék levédetni. Emellett azonban szeretném a köznyelvben közmondásként is visszahallani. Azt szeretném, amennyiben valaki, aki használja a közmondásomat, rákeres az inteneten ott legyen a nevem mellett és tudják az emberek, hogy én vagyok a kitalálója.
Lenne erre esetleg mód?
Előre is köszönöm válaszukat!
(2018.01.16) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
A fentieket előrebocsátva a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
A szlogen - mint egyéni, eredeti jellegű irodalmi alkotás - a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt., elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) alapján szerzői jogi védelem alatt állhat.
A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől [Szjt. 1. § (1) és (3) bekezdései]. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
Ha a mű szerzői jogi védelem alatt áll, a felhasználása főszabályként a szerző engedélyéhez kötött. A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére, amely felhasználásra engedély - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - felhasználási szerződéssel szerezhető [16. §-ának (1) bekezdése].
Amennyiben tehát a szlogen megfelel a fentieknek, automatikusan szerzői jogi védelem alatt áll, és a felhasználásához az Ön engedélye szükséges.
A szerzői jogok megsértése miatt a szerző léphet fel a jogsértővel szemben, így ebben az esetben Önön áll, hogy szabad felhasználást engedélyez-e, illetve, hogy egy felhasználással szemben fellép-e.
Ha a szlogen nem felel meg a fentiekben említett követelményeknek, azaz nem rendelkezik egyéni, eredeti jelleggel, szabadon felhasználható, és nincs mód arra, hogy szerzői jogi védelem alá kerüljön.
A szerzői joghoz kapcsolódóan felhívjuk a figyelmét a Hivatal által nyújtott önkéntes műnyilvántartás szolgáltatásra. A mű önkéntes műnyilvántartásba vétele szerzői jogi védelmet nem keletkeztet, de a szerzőség bizonyítását egy esetleges jogérvényesítési eljárás során megkönnyítheti. A részletekről a http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat/onkentes-munyilvantartas internetes oldalon tájékozódhat.
E mellett jelezzük, hogy a gazdasági tevékenység körében használt szlogeneket szokásosan védjegyoltalommal védik.
A védjegyoltalom külön kérelemre, a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) alapján lefolytatott vizsgálat eredményeképpen születik.
A védjegy bejelentésben a Nizzai Osztályozás szerint nevesíteni kell azokat az árukat, illetve szolgáltatásokat, amelyekkel kapcsolatban a védjegyet használni kívánják.
A védjegyoltalom lényege, hogy a védjegy jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki a védjegyét - az adott esetben a szlogent - az árujegyzékben szereplő, vagy ahhoz hasonló árukkal és/vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban használja. E mellett a védjegyet a védjegy jogosultnak használnia kell gazdasági tevékenysége körében az árujegyzékben szereplő árukkal kapcsolatban, ezért ez a jogi védelem vélhetően nincs összhangban az alábbi rövid üzenetben kifejtett céljával.
A fentieket összegezve valószínűleg a szlogent a neve feltüntetésével online felületen terjesztve juthat leghatékonyabban a céljához.
A továbbiakhoz sok sikert kívánunk.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2018.02.20)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Érdeklődni szeretnénk, hogy amennyiben kiskereskedőként szeretnénk licence termékeket értékesíteni (pl.:Star Wars, Marvel), szükséges-e valahol bejelenteni? A nagykereskedés oldalán a kiválasztott termékek eredeti licence termékekként vannak feltüntetve.
(2018.02.09) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
A megkeresésével kapcsolatban, amelyben filmes karakterek és mesefigurák ((pl. Star Wars, Marvel) kiskereskedelmi forgalmazásával kapcsolatban érdeklődik, mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ezért a Hivatal egyedi ügyekben tanácsot nem adhat.
Így a kérdés szellemitulajdon-jogi vonatkozásait illetően általánosságban a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a filmes karaktereket, mese figurákat is - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt./ http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például a filmekben, rajzfilmekben megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek kereskedelmi hasznosítása (pl. értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység.
A megkeresésében írja, hogy a nagykereskedés oldalán a kiválasztott termékek eredeti licence termékekként vannak feltüntetve, ezért jelezzük, hogy nagyon fontos, hogy a termékek ténylegesen eredetiek is legyenek, ezt célszerű ellenőrizni.
Mivel a forgalmazás - ahogy a fentiekben írtuk - a szerzői jogok jogosultjának az engedélyéhez kötött, ezért a forgalmazás megkezdése előtt szükséges felvenni a kapcsolatot a jogtulajdonossal. Elképzelhető azonban, hogy a nagykereskedés olyan engedéllyel rendelkezik, amely feljogosítja a felhasználás további engedélyezésére, így nem kellene külön a jogtulajdonoshoz fordulnia engedélyért. Ez ügyben javasoljuk, hogy érdeklődjön a nagykereskedésnél, a termékek hasznosításának megkezdését megelőzően.
Felhívjuk a figyelmét, hogy a szóban forgó filmes karakterek, mese figurák formatervezésiminta-, illetve védjegyoltalom, neveik védjegyoltalom alatt is állhatnak.
Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - főszabályként a jogtulajdonos engedélyéhez kötött.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az
E-kutatás ( http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU# ), illetve az eSearch plus ( https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) elektronikus adatbázisokban kutathatók. A kutatáshoz a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárának munkatársai igény esetén segítséget nyújtanak. A Szakkönyvtár elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/frecskay-janos-szakkonyvtar/elerhetoseg. Az adatbázisban való kutatás választ adhat arra, hogy ki az iparjogvédelmi jogok (védjegy, formatervezési minta) tulajdonosa, és így feltehetően a szerzői jogok jogosultja, ily módon a segítségére lehet annak megállapításában, hogy kihez kell fordulni a felhasználási engedélyért.
Védjegyek, illetve formatervezési minták esetében megemlítendő, hogy a jogkimerülés elve alapján nem szükséges az eredeti jogtulajdonos hozzájárulása a termék továbbforgalmazásához, ha a terméket a jogtulajdonos, vagy az ő kifejezett hozzájárulásával (tipikusan szerződés alapján) másvalaki már forgalomba hozta az Európai Gazdasági Térségben [ Vt. 16. §-ának (1)-(2) bekezdése], de hangsúlyoznunk kell, hogy a jogkimerülés a szerzői jog vonatkozásában nem érvényesül.
(Itt jegyezzük meg, hogy az iparjogvédelmi jogok megsértése esetén a bíróság jár el, és a jogkimerülés körülményeinek fennállását (pl., hogy az áru ténylegesen az eredeti jogtulajdonos hozzájárulásával került kereskedelmi forgalomba) Önnek kell bizonyítania. Ha a jogkimerülés mégsem következett be, nem bizonyítható, vagy esetleg kiderül, hogy a termék hamis, az iparjogvédelmi oltalmak bitorlásának és a hamis termék forgalomba hozatalának valamennyi büntető és polgári jogi következménye alkalmazandóvá válik.)
Végezetül jelezzük, hogy filmek esetében a karakterek felhasználásának jogait gyakran a filmstúdió szerzi meg szerződések révén, és a továbbiakban a felhasználás engedélyezésének joga is a filmstúdiónál van, illetve, hogy a példaként hozott figurák esetében a tudomásunk szerint a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t többek között a Star Wars, valamint Marvel figurák felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselő feladata, további - általános - kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak.
A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2018.02.20)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Vállalkozást készülünk indítani. Varrni szeretnénk különböző dolgokat, de nem tudjuk mi van levédve. Hol tudnánk ennek utána nézni?
Válaszukat előre is köszönjük!
(2018.01.26) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk varrással előállítani kívánt termékekre vonatkozó érdeklődését, amellyel kapcsolatban általánosságban a következőkről tájékoztatjuk.
Miután a termékeket a rövid tájékoztatása alapján varrással szeretnék előállítani, úgy gondoljuk, hogy elsősorban textilből, bőrből készült termékekről lehet szó.
Ilyen jellegű termékek jellemzően formatervezésiminta-oltalommal védhetők.
A Magyarország területén érvényes
hazai és nemzetközi formatervezési minták az E-kutatás ( http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU# ),
míg a közösségi formatervezési minták az eSearch plus ( https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban önállóan kutathatók.
Megjegyezzük, hogy a Designview ( https://www.tmdn.org/tmdsview-web/welcome.html?lang=hu ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti formatervezési mintái egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.
Amennyiben a kutatás elvégzéséhez segítséget igényel, az Ügyfélszolgálat és a Frecskay János Szakkönyvtár munkatársaitól segítséget kaphat a Budapest, Akadémia utca 21. szám alatt nyitva tartási időben.
A fentieken túl felhívjuk a figyelmét, hogy a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900076.TV/ a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bekezdése].
Egyes, az említett körbe tartozó termékek - az egyéni, eredeti jellegük alapján - akár szerzői jogi védelem alatt is állhatnak a fentiek értelmében. Mivel a szerzői jogi védelem Magyarországon, és többnyire külföldön is automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik, bejelentés, nyilvántartásba vétel, vagy bármilyen más alakszerűség nélkül, a szerzői művek nem kutathatók olyan tematikus adatbázisokban, mint pl. a formatervezési-minta oltalom alatt álló alkotások. A szerzői művek esetleg az Interneten - pl. cégnév, terméknév alapján - folytatott tájékozódás adhat némi felvilágosítást azokkal kapcsolatban.
Végezetül felhívjuk a figyelmet, hogy nem csak a termék maga, hanem a terméken használt díszítések, jelölések (pl. rajzfilmfigura, jellegzetes film alak, sajátos mintázat, logó stb.) is formatervezésiminta-, vagy védjegyoltalom, esetleg szerzői jogi védelem alatt állhat, így ha ilyen díszítő elemet használnak a terméken, arra vonatkozóan is célszerű tájékozódni a jelzett adatbázisokban.
Amennyiben a termék, vagy az azon alkalmazott díszítés jogi védelem alatt áll, a felhasználás a jogosult engedélyével jogszerű.
Reméljük, hogy a fentiek a segítségére lesznek annak eldöntésében, hogy a tervezett termékek szabadon előállíthatók, vagy ahhoz engedély szükséges.
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban, illetve a kutatás során további általános kérdések merülnének fel, az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetőségei: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2018.02.20)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Sajnos hosszas keresgélés után sem találtam semmi kézzelfoghatót szoftverjogi kérdésben. Tegyük fel virtuális valóság játékközpontot szeretnék üzemeltetni. Ha jól értem hardveres szempontból is van megkötés, hiszen a két legnagyobb VR szemüveg-gyártónak van business edition csomagja és csak ezzel engedik a nem magáncélú használatot. De mi a helyzet a játékokkal? Azon túl, hogy megveszem a boltban, milyen költségeim lépnek fel és kinek kell ezeket fizetnem? Közvetlenül a fejlesztő céget kellene felkeresni? Vagy van erre szerzői jogvédő iroda, mint a zeneszámok esetében?
Válaszát előre is köszönöm.
(2018.02.06) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk a virtuális valóság játékközpont üzemeltetésével kapcsolatos érdeklődését, amellyel kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala feladat- és hatásköre alapján nem rendelkezik információval arra vonatkozóan, van-e jogszabály, amely megköti, hogy mely gyártók hardver eszközei használhatók virtuális valóság játékközpontokban. Javasoljuk, hogy a kérdéssel forduljon az illetékes szervezethez.
A szoftverek virtuális valóság játékközpontokban való használatával kapcsolatban a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
Minden boltban vásárolt, vagy internetről legálisan letöltött szoftver tartalmaz egy felhasználási szerződést, amely pontosan meghatározza, hogy a vásárló milyen jogokat szerzett a szoftverrel kapcsolatban. A szerződés vagy a doboz kinyitásával vagy az internetes feltételek elfogadásával, illetve a játék regisztrálásával jön létre.
Amennyiben a szerződés a tervezett felhasználásra nem ad engedélyt, a jogtulajdonossal kell egyeztetni.
Tájékoztatjuk, hogy szoftverek esetében nincs mód felhasználási engedély szerzésére a közös jogkezelés körében, felhasználási engedélyért közvetlenül a jogtulajdonoshoz kell fordulni.
A fizetendő díjat is egyedileg állapíthatja meg a jogtulajdonos, amennyiben a kereskedelmi forgalomban kapható termékhez kapcsolódó szerződési feltételektől eltérő módon kívánja felhasználni a szoftvert.
Reméljük, hogy a fentiek a segítségére lesznek a további lépéseket illetően.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2018.02.20)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTH!
Franchise (jogbérlet) kialakítása kapcsán érdeklődnék.
Ha valaki a vállalkozásából frnachise rendszert kíván létesíteni akkor ( a teljesség igénye nélkül) az
alábbi lépéseket kell megtennie:
* üzlet külső megjelenési formáit, a forgalmazott termékek fantázia elnevezéseit védjegyként kell jogi oltalomban részesíteni?( Védjegytörvény és a 16/2004 IM rendelet alapján)
* "franchise könyv" amely tartalmazza a termelési technológia részleteit (jelen esetben gasztronómiai receptúrák, meleg konyhai műveletek) -> erre már a szabadalmi törvény vonatkozik?
Válaszukat előre is köszönöm!
Dr. Temesvári Péter
(2018.01.27) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk a franchise-zal kapcsolatos érdeklődését, amellyel kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.
A franchise lényege egy olyan együttműködési megállapodás, amelynek során a franchise-átadó egy értékkel bíró név, valamint egy hozzá tartozó, értékkel bíró üzletviteli tapasztalat használati jogát adja át, a franchise-átvevő pedig ennek fejében díj fizetésére köteles.
Ezért a franchise átadó érdeke, hogy a szerződésben átadásra kerülő szellemi javak hasznosítására minél szélesebb körben kizárólagos joga legyen.
A franchise szerződés által érintett értékkel bíró szellemi javak - a használt nevek, logók, az arculati elemek, a szolgáltatott termékek külső megjelenése, gasztronómiai vállalkozás esetén a receptúrák - jogi védelmére a szellemitulajdon-védelem eszközei jöhetnek szóba az alábbiak szerint.
A szellemi alkotások védelemét világszerte jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.
Az iparjogvédelem körében a különféle megoldásokhoz különböző oltalmi formák kapcsolódnak.
A gazdasági tevékenység körében használt megjelölés (név, logó) jogi védelmére a védjegyoltalom az alkalmas oltalmi forma.
A termékek külső jellegzetessége - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok - védelmére, amennyiben a minta új és egyéni jelleggel rendelkezik, a formatervezésiminta-oltalom jöhet szóba.
Az új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható - műszaki jellegű - megoldások jogi védelmére a szabadalmi oltalom ad megfelelő védelmet. Egy receptúra is ebbe körbe tartozik, feltéve, hogy a világon még sehol nem jutott nyilvánosságra, és az ismert megoldásokhoz képest szakember számára nem nyilvánvaló. Amennyiben a recept az említett feltételeknek nem felel meg, a szabadalmi oltalom nem jöhet szóba, ebben az esetben a recept összetételét, illetve az elkészítési eljárást értékkel bíró speciális ismeretként, azaz know-howt lehet kezelni.
A fenti oltalmi formák esetében a jogi védelem kérelemre, egy hatósági vizsgálati eljárás eredményeképpen születik.
A szerzői jogi védelem az egyéni, eredeti jelleggel rendelkező irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) alapján. A védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik, azaz a jogi védelem keletkezésének nem feltétele, hogy a művet bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék.
Egy gasztronómiai vállalkozás esetében a különböző írott anyagok, adott esetben az arculati elemek tartozhatnak ebbe a körbe, amennyiben megfelelnek a fenti követelményeknek.
Megemlítjük még, hogy egy vállalkozáshoz kapcsolódóan esetlegesen felmerülő "speciális ismeret" (know-how, üzleti titok) jogi védelem alatt állhat az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:47. §-a alapján, ahol a jogi védelem - a szerzői joghoz hasonlóan - mindenfajta alakszerűség nélkül, a törvény erejénél fogva áll fenn. A jogi védelem ebben az esetben addig tart, amíg a védett ismeret jogszerűen nem hozzáférhető, ezért különösen fontos, hogy az titokban maradjon, és a titok kezelése során körültekintően járjanak el (pl. az információt elzártan tartsák, és kizárólag titoktartási nyilatkozat aláírását követően adják ki harmadik személynek).
Összegezve a franchise-hoz kapcsolódó ismeretek, termékek minél szélesebb körű jogi védelme a vállalkozás értékét növeli, így - bár nem kötelező -, mindenképpen az érintettek érdeke.
Amennyiben a fentiekhez kapcsolódóan további kérdései vannak, az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetőségei: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu .
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2018.02.16)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Lehetséges-e egyedi pedagógiai eljárást, programsorozatot, rendezvényt levédetni?
Ha igen, akkor miként?
Előre is köszönöm szíves tájékoztatásukat.
(2018.02.09) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben pedagógiai eljárás, programsorozat, illetve rendezvény jogi védelmének lehetőségei felől érdeklődik.
Elöljáróban felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át / http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1995_xxxiii_szt_20160705_1.pdf ).
Fentieket előrebocsátva a következőkről tájékoztatjuk.
A szellemi alkotások jogi védelemét világszerte jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.
Az iparjogvédelem körében a kidolgozott műszaki megoldások, azaz találmányok oltalmára a szabadalmi oltalom, illetve a használati mintaoltalom, a termékek külső jellegzetességének védelmére a formatervezési mintaoltalom szolgál.
A felvetett esetek jogi védelmére a fenti oltalmi formák általában nem jellemzőek.
Valamely, a gazdasági tevékenység körében megkülönböztetésül használt megjelölés, pl. a rendezvény fantázianeve védjegyoltalommal védhető lehet, de hangsúlyoznunk kell, hogy a védjegy nem a rendezvényt védi. Arra szolgál, hogy a fogyasztók azonosíthassák, illetve más hasonló termékektől/szolgáltatásoktól megkülönböztethessék a rendezvényhez kapcsolódó termékeket és szolgáltatásokat.
A védjegy hazai lajstromozása iránti igényt a Hivatalunkhoz benyújtott kérelemmel lehet kérni.
Az, hogy a kérelemben szereplő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e, a lajstromozási eljárás - törvény által (1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ( http://www.sztnh.gov.hu/hu/jogforras/1997_XI_Vt.pdf ) előírt - vizsgálata során dől el. A lajstromozási eljárás lépéseit, részleteit, a kapcsolódó díjakat a: http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalunkról elindulva áttekintheti.
Bejelentés előtt célszerű arról tájékozódni, hogy adott megjelölés (név, szókapcsolat, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölés) nem áll-e védjegyoltalom alatt.
A honlapunkról elérhető E-Kutatás ( http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU ) iparjogvédelmi adatbázisban önállóan kereshet a hazai vonatkozású védjegyek között. Az adatbázis tartalmazza a - nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi - lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket. A közösségi védjegyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra, ezekről az eSearch plus ( https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisban lehet tájékozódni.
A Tmview ( https://www.tmdn.org/tmview/welcome ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei egyetlen felületen, egyszerre kutathatók. (Az E-Kutatás adatbázis kereső-felületéről a "Közösségi védjegy" cím vezet át a Tmview adatbázishoz)
A rendezvény, illetve programsorozat felépítésének, lebonyolításának, struktúrájának, stb. esetlegesen írásba foglalt "forgatókönyvei", valamint a pedagógiai eljárás leírása kapcsán szóba jöhet a szerzői jogi védelem.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900076.TV) rendelkezései alapján a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. Az egyéni, eredeti jelleg meghatározásánál lényeges a megformált tartalom. A megformálatlan tartalom nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így: ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem részesülhet védelemben.
A védelem az alkotás létrejöttével automatikusan, a törvény erejénél fogva keletkezik.
Vita esetén arról, hogy az alkotás szerzői jogi védelem hatálya alá tartozik-e, illetőleg a szerzői jogi védelem kit illet, a döntés a bíróság hatáskörébe tartozik.
A bizonyítás során a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti Hivatalunknál. Fontos megemlíteni, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, "csupán" bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg, hogy azt a szerző a magáénak elismerte (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat/onkentes-munyilvantartas ).
Megjegyezzük még, hogy a felvetéshez kapcsolódhat üzleti titok, vagy védett ismeret, amelyeket a Polgári Törvénykönyv szabályoz [Ptk. 2:47. § / Az üzleti titokhoz való jog. Know-how (védett ismeret)].
Ez a védelem a szerzői jogi védelemhez hasonlóan, mivel nem igényel semmilyen alakszerűséget, regisztrációt, a törvény erejénél fogva illeti meg a jogosultat. Ilyen esetben alapvető követelmény az ismeret titokban tartása, aminek érdekében célszerű érdemi lépéseket tenni, például ajánlatos a partnerekkel szerződésben megállapodni a bizalmas kezelésről.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ .
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2018.02.14)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Kérdésem a következő: A Rubik-kocka szabadalmi oltalma lejárt, a védjegyét pedig végérvényesen törölték. Ha valaki fel akarja használni a kockát valamilyen célra (pl. film), akkor szükséges a jogtulajdonosok hozzájárulása?
Válaszukat előre is köszönöm!
(2018.01.24) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
A szellemi tulajdonjogok különböző formái egymástól eltérő alkotásokat védenek:
- A szabadalom műszaki megoldásokra (találmányok) ad időben korlátozott (legfeljebb 20 éves) kizárólagos jogokat.
- A védjegy a vállalkozások áruit és szolgáltatásait másokétól megkülönböztető megjelölések kizárólagos használatára jogosít fel.
A "Rubik kocka játék" – annak ismert külső és belső tulajdonságainak összességével – nem áll és nem állt oltalom alatt: a szabadalom csak a Rubik kocka működésére vonatkozó műszaki megoldást védte (amíg le nem járt). A jelenleg folyamatban lévő eljárás tárgyát képező térbeli védjegy ezzel szemben egy - a Rubik kocka külső jellegzetességeit mutató, de ezt a megnevezést sehol nem említő - kocka alakú megjelölést véd, amelyet háromdimenziós puzzle játékokra nézve lajstromoztattak.
Az európai uniós védjegyrendszer sajátosságaiból adódóan ugyanarra a megjelölésre lehet egyidejűleg uniós és nemzeti védjegyoltalmat is szerezni (ez utóbbit a nemzetközi védjegyrendszeren keresztül is, magyarországi kiterjesztéssel). Ez történt az említett térbeli megjelöléssel is: az érintett termékek hivatalos forgalmazói Rubik Ernő hozzájárulásával mind uniós, mind hazai védjegyként oltalmat szereztek rá (utóbbit egy nemzetközi védjegy magyarországi kiterjesztésével). A védjegy arra jogosítja fel tulajdonosát, hogy fellépjen azok ellen, akik az engedélye nélkül használják a megjelölést (vagy azzal összetéveszthető más megjelölést), figyelemmel a védjegy árujegyzékére is. Jó hírű védjegyek esetén a hírnevet jogosulatlanul kihasználó használat is bitorlási per alapja lehet.
Mindkét (azaz az uniós és a magyarországi oltalmat biztosító) védjegy ellen indultak törlési eljárások, többek között arra való hivatkozással, hogy a térbeli megjelölés kizárólag olyan formából áll, amely "műszaki hatás eléréséhez szükséges”, azaz hogy a szóban forgó speciális kockaforma funkcionális: a megjelölés azért olyan, amilyen, hogy az azt megtestesítő áru a rendeltetését be tudja tölteni. Ha egy védjegyről megállapítható, hogy funkcionális formából áll, törölni lehet.
Noha valóban születtek már az érintett védjegyek törlését elrendelő határozatok [mind az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO), mind pedig a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) részéről], egyelőre ezek egyike sem jogerős. Az uniós védjegy esetében jelenleg az EU Törvényszéke tárgyalja az EUIPO Fellebbezési Tanácsa által (az EU Bíróságának ítéletében elrendelt megismételt eljárásban) hozott törlési határozat elleni jogorvoslati kérelmet. A hazai védjegyet törlő hivatali határozattal kapcsolatban még a jogorvoslat kezdeményezésére irányadó határidő sem telt el, azaz annak bírósági felülvizsgálata kérhető.
- "Jogtulajdonosa" csak fennálló oltalom tárgyának lehet, így feltéve, (de nem megengedve,) hogy mindkét védjegy törlése jogerőssé válik (azaz Magyarország területére nézve nem áll fenn semmilyen védjegyoltalom), a törölt védjegyekre hivatkozva valóban nem lehet fellépni az azokkal ütköző megjelölések használata ellen. Szabadalmi jogi alapon pedig, mivel a szabadalom védettsége rég lejárt, nem lehet a Rubik kocka műszaki megoldásának hasznosítását megtiltani. Nem kizárható ugyanakkor, hogy léteznek más olyan védjegyek vagy más jogok, amelyek alapot nyújthatnak a jogérvényesítésre - a törlés jogerőssé válásáig pedig a védjegyjogosult továbbra is felléphet az oltalomba ütköző használat ellen.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Védjegy és Mintaoltalmi Főosztály
(2018.02.05)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Egy könyvet szeretnénk megjelentetni, saját írás. Illusztráláshoz montázsképeket készítenénk, kézzel. Van-e bármilyen megkötés, hogy milyen képeket és honnan válogathatok össze? Pl. Az újságokból, szalvétákból, naptárakakból, stb, tehát nyomtatott anyagból összeollózott montázs szerepelhet-e az árusításra szánt könyvben? Előre is köszönöm a választ. Üdvözlettel
(2018.01.17) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
A megkeresésben montázsképek felhasználásának szerzői jogi vonatkozásai iránt érdeklődik. A válaszunk a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt., elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapul.
A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1) és (3) bekezdései]. Ennek megfelelően védelem illeti többek között a festés, a rajzolás, a kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott, a fotóművészeti és filmművészeti alkotást és annak tervét [Szjt. 1. § (2) bekezdés g), h) és i) pontja] is, amennyiben azok egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek.
A szerzői jogi védelem az alkotást az egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg [Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A mű felhasználásának minősül különösen az átdolgozás [Szjt. 17. §-ának f) pontja].
(A szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mű minden olyan megváltoztatása, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre. Amennyiben az eredeti mű szerzői jogi védelem alatt áll (a védelmi idő még nem telt le), az átdolgozás az eredeti mű szerzőjének engedélyéhez kötött. A mű bármilyen nemű és mértékű átdolgozása érint(het)i a szerző személyhez fűződő jogait, ezért erre engedélyt kizárólag a szerző vagy jogutódai adhatnak. Az engedélyezés főszabályként díjazás ellenében történik [Szjt. 29. §-a]. )
Mivel a kérdése alapján a műveket montázsként, tehát az eredeti formájukhoz képest megváltoztatva kívánja felhasználni, felhívjuk a figyelmét, hogy a felhasználásnak ez a módja vélhetően „átdolgozásnak” minősül, és a fentiek értelmében a szerző engedélyéhez kötött.
Már nyilvánosságra jutott vizuális művek, pl. az interneten hozzáférhető kép, fotó, reprodukció) esetében minden további, ún. másodlagos felhasználás a közös jogkezelés körébe tartozik, amennyiben a szerző nem lépett ki a közös jogkezelésből a másodlagos felhasználás tekintetében. Így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől (http://www.hungart.org/kapcsolat.php) kell kérni, amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra, de hangsúlyoznunk kell, hogy a HUNGART által adott felhasználási engedély a mű átdolgozására nem terjed ki.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy amennyiben a felhasználni kívánt képek képmást (is) tartalmaznak, a felhasználással személyhez fűződő jogok is sérülhetnek, ugyanis a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:48.§-nak (1) bekezdése értelmében képmás elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. A (2) bekezdés ugyanakkor kimondja, hogy erre hozzájárulásra tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén nincs szükség.
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselő feladata, további - általános - kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak.
A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2018.01.25)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözlöm!
Beszédindító címmel, írtam egy könyvet, mely az olyan szülőknek ad tanácsot, akiknek gyermekük csak 3 éves kora után kezd el beszélni. A könyvnek( 4 kötetesre tervezzük az illusztrátorral)Tintaló lenne a logója. Sajnos csak most vettem észre, hogy van egy ilyen nevű előadói társulás is. A kettőnk logója csak a hintaló formában hasonlít, de sem színben, sem kivitelezésben nem egyezik. Kérdésem: Használhatom-e ezt a kis védjegyet sajátomként és levédethetem-e!
(2018.01.12) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk a "tintaló" megjelölés használatával kapcsolatos megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a feltett kérdés szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik. (Az SZTNH feladatköréről a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G. §-a rendelkezik.)
A fentieket előrebocsátva jelezzük, hogy gazdasági tevékenység körében használt megjelöléssel szemben csak érvényes védjegyoltalom alapján lehet fellépni, ezért a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt., http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/vedjegy/nemzeti-ut/vedjegyoltalom) alapján a következőkről tájékoztatjuk.
A védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ
- a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
- olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy
- a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét [Vt. 12. §-ának (1) és (2) bekezdése].
A védjegyek jogtalan használatával (védjegybitorlás) kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik [Vt. 95. § (1)].
Felhívjuk a figyelmét, hogy a Magyarország területén hatályos védjegy bejelentések és védjegyek az E-kutatás, illetve az eSearch plus adatbázisban kutathatók (az adatbázisok elérhetősége: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/ ; https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch ).
Megjegyezzük, hogy a TMview ( https://www.tmdn.org/tmview/welcome ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásokban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei, egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.
Ha Önök, vagy a jelzett társulat védjegybejelentést nyújtana be, a másik félnek jogában áll a lajstromozással / a lajstromozott védjeggyel szemben fellépni a Vt. 4-6. §-ai alapján. Ebben az esetben a Hivatal fog a megjelölések ütközése kérdésében – a lajstromozás kérdésében hozott döntés formájában - állást foglalni.
Végezetül Szíves figyelmébe ajánljuk, hogy a honlapunkon elérhető, védjegyeljárásokra vonatkozó Módszertani Útmutató (http://www.sztnh.gov.hu/vedjegy/vedj_modszertan/vedjegy_modszertan.pdf) II. fejezetében, a viszonylagos kizáró okokat tárgyaló részben (a 104. oldaltól kezdődően) példákkal alátámasztott támpontokat talál az összetéveszthetőség vizsgálatának szempontjait illetően.
A példák jól mutatják, hogy annak megítélése, hogy valamely megjelölés ütközik-e adott védjeggyel, az összes kapcsolódó körülmény alapos vizsgálatával és együttes figyelembevételével eldönthető szakértői kérdés.
A szakterületen jártas szakemberek és irodák elérhetőségei: http://www.szabadalmikamara.hu/, http://www.magyarugyvedikamara.hu).
További, általános kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2018.01.25)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Érdeklődnék, hogy van-e, ill. mi a hivatalos folyamata annak, hogy gyermekszobák falára ismert mesefigurákat (pl. Disney figurák) fessek üzletszerűen, ill. a már elkészült szobákat referenciaként feltüntessem (magamat reklámozva)?
Kizárólag magántulajdonban lévő gyermekszobákról van szó, nem intézményekről (pl. óvoda).
Válaszukat előre is köszönöm!
(2018.01.12) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk a megkeresését, amelyben ismert mesefigurák gyerekszobák falára való festésének jogi háttere iránt érdeklődik.
Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ezért a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet, szerzői jogi vitás kérdésben jogi állásfoglalást nem adhat.
A fentieket előrebocsátva a megkeresésére a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének, vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése]. A mű felhasználásának minősül különösen az átdolgozás [Szjt 17. §-ának f) pontja], amely magában foglalja a mű minden olyan megváltoztatását is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt 29. §-a].
Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti mesefigurák alakjait formázó - eredetivel megegyező, illetve azok átdolgozásával keletkezett – figurák megfestéséhez a szerző előzetes engedélye szükséges. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól.
Itt jelezzük, hogy annak nincs jelentősége, hogy a felhasználásra közintézményekben vagy magánlakásokban kerül sor, a döntő, hogy a felhasználás nem magáncélra történik (az Szjt. 35. §-ának (1) bekezdése szerinti természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja).
Felhívjuk a figyelmét, hogy a szóban forgó figurák akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták jogosultjainak elérhetősége az E-kutatás, illetve az eSearch plus adatbázisban megtalálható (az adatbázisok elérhetősége: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/ ; https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch ).
Megjegyezzük, hogy a TMview ( https://www.tmdn.org/tmview/welcome ) és Designview (https://www.tmdn.org/tmdsview-web/welcome.html?lang=hu) adatbázisokban - mint másodlagos adatforrásokban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei, illetve nemzeti formatervezési mintái egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.
Amennyiben az adatbázisokban való tájékozódáshoz segítségre van szükség, az Ügyfélszolgálat munkatársainak a segítsége igénybe vehető.
Jelezzük, hogy jogosultak felkutatására Hivatalunknak nincs felhatalmazása.
Amennyiben Walt Disney féle rajzfilm figurákat kíván felhasználni, tájékoztatjuk, hogy a Walt Disney figurák esetében a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft. tudomásunk szerint mindenfajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az
illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetősége:
Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu , illetve
Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu .
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2018.01.25)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Alvállalkozóként dolgozom egy Megbízó cégnek, aki a tevékenységnek egy részét licencdíj vagy valami hasonló szerződés alapján működtetett szoftverrel végzi, végezzük, én is ezzel dolgozom. A szoftver nem tökéletes, mostanában tettem javaslatot mintegy 30 pontban felsorolva a javítására. Ezáltal a szoftver jobb, pontosabb, felhasználása, működése gyorsabb lesz, a megbízó megrendelői jobb szolgáltatást kapnak, tehát piaci jelentősége van az ötleteknek. Emellett egy jobb szoftver véleményem szerint a licencgazda-informatikus számára is többet ér, ha végrehajtja a javításokat. Tehát mindkét fél, a Megbízóm és a szoftver tulajdonosa is nyer a javaslataimon. Kérdésem az lenne, hogy ezek az ötletek valamilyen úton módon levédhetőek, paicképessé tehetőek-e?
Köszönettel
Gilly Miklós
(2018.01.11) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Gilly Miklós!
Köszönettel fogadtuk a szoftver fejlesztésre vonatkozó érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet.
A fentieket előrebocsátva az alábbiakra hívjuk fel a figyelmét.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) alapján szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi - beleértve a szoftvereket -, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1)]. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttével, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és meghatározott ideig fennáll anélkül, hogy a jogvédelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, azaz az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben..[Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].
Felhívjuk a figyelmet, hogy az Szjt. 1. §-ának (6) bekezdése alapján ugyanakkor ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer ....nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így az említett ötleteket/javaslatokat a szerzői jog vélhetően nem védi.
A világviszonylatban új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható műszaki megoldások jogi védelmére a szabadalom jöhet szóba [a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény Szt.) 1.§-a]. Bár a néhány szavas ismertetés az ötletekről/javaslatokról nem árul el semmit, azok feltehetően kívül esnek az említett körön. Részben azért, mert feltehetően nem alapulnak feltalálói tevékenységen (feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a világon bárhol, bármilyen módon nyilvánosságra jutott megoldások alapján szakember számára nem nyilvánvaló / Szt. 4.§-a ), részben azért, mert nem felel meg az ipari alkalmazhatóság követelményének (iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar, vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható, illetve használható / Szt. 5. §-a).
A vagyoni jellegű műszaki, gazdasági és szervezési ismeretek jogi védelem alatt állhatnak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:47. §-ának (2) bekezdése alapján, amennyiben az ismeret nem közismert, vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. A védelem ebben az esetben a szerzői joghoz hasonlóan minden ...nélkül. automatikusan keletkezik.
A jelzett ötletek/javaslatok jogi védelmére a véleményünk szerint legfeljebb a fenti lehetőségek jöhetnek szóba. Annak eldöntése, hogy az ötletek/javaslatok jogi védelmére ténylegesen alkalmas-e valamelyik fenti jogterület, szakértői feladat, amely a kapcsolódó körülmények részletes ismeretén és elemzésén alapulhat.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.
Üdvözlettel:
Szellemi tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2018.01.24)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
A kérdésem az lenne,hogy szerzői jogot sért e egy internetes oldal,ha elküldöm a munkámat(rajz),felrakják,majd találkozom vele másik oldalon,ami szintén az övék,csak már "Tervezz magadnak saját pólót"címmel nem lapon szerepel,hanem egy pólóra szerkesztve?
Vàlaszukat előre is köszönöm!
(2018.01.05) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet.
Ezen túlmenően jelezzük, hogy a felhasználással kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírósági útra tartozik, így a Hivatal hatáskör túllépést valósítana meg, ha a felhasználás jogszerűségével kapcsolatban állást foglalna.
A fentieket előrebocsátva a kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásait illetően általánosságban a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
Az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások – beleértve a grafikai alkotásokat, rajzokat - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt./ http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.329421) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.
A szerzői jogi védelem az alkotást az egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg [Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
Ha a mű szerzői jogi védelem alatt áll, a felhasználása főszabályként a szerző engedélyéhez kötött. A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére, amely felhasználásra engedély - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - felhasználási szerződéssel szerezhető [16. §-ának (1) bekezdése].
A grafika más hordozón, pl. pólón való elhelyezése vélhetően a mű felhasználását valósítja meg, mint ahogy az interneten való megjelenítés is, ami a mű nyilvánossághoz való közvetítését valósítja meg, azaz a műnek olyan, nem anyagi formában történő érzékelhetővé tételét, aminek során a nyilvánosság tagjai a felhasználóhoz képest távol vannak.
Mindazonáltal a helyzet megítélését befolyásolhatja, hogy milyen céllal küldte meg a rajzot, illetve annak milyen felhasználásához járult hozzá.
Végezetül jelezzük, hogy az interneten elkövetett szerzői jogi jogsértések elleni fellépés egyik legfontosabb eszköze az értesítési és eltávolítási eljárás.
Akkor élhet ezzel a lehetőséggel, ha szerzői jogi oltalom alatt álló művét (például könyv, fotó, zenemű, kép, film, grafikai alkotás…) az interneten látja viszont, ugyanakkor annak hozzáférhetővé tételére nem adott engedélyt.
Amennyiben tehát egy internetes oldalon a szerzői jogát sértő tartalmakra bukkan, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ektv.) törvény szerinti értesítési és eltávolítási eljárás alkalmazására van lehetőség, annak érdekében, hogy a jogsértő tartalom minél hamarabb eltávolítható legyen az internetről.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Elérhetőségünk: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2018.01.23)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Ha egy amerikai cég azzal vádol, hogy a levédett szavukat használom egy sportfajtához, de közben én magyarra fordítottam, ez esetben jogosan vádol-e? Általuk levédett név: antigravity yoga. Általam használt: antigravitaciós jóga. Köszönöm.
(2018.01.16) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az "antigravitációs jóga" elvezés jogi helyzetével kapcsolatos kérdését, amellyel kapcsolatban a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 12. §-ának (1) bekezdése szerint a védjegyjogosultnak a védjegyoltalom alapján kizárólagos joga van a védjegy használatára. Ugyanezen törvényhely (2) bekezdése alapján a kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ:
a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy
c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.
Arra vonatkozóan, hogy egy megjelölés, vagy azzal összetéveszthető megjelölés védjegyoltalom alatt áll-e, a védjegy adatbázisokban való kutatás adhat választ.
A kutatáshoz javasoljuk a https://www.tmdn.org/tmview/welcome.html?lang=hu címen elérhető TMview adatbázist, amelyben tájékozódhat a Magyarország területén érvényes nemzeti és nemzetközi védjegy bejelentések és védjegyek mellett a közösségi védjegy bejelentésekről és védjegyekről, amelyek Magyarország területén szintén hatályosak.
Az adatbázist megnyitva, a "Speciális keresést" válassza, és a "Védjegy" mezőbe írja be az "antigravity" szót, valamint a "Nizzai osztályozás" mezőbe a 41-es számot (a Nizzai osztályozás szerint a sport tevékenységek, amilyen a jóga is, ebbe a szolgáltatási osztályba tartoznak). Látni fogja, hogy több találat adódik, többek között a 008193666 regisztrációs számú ANTIGRAVITY európai uniós védjegy.
A védjegy használattal kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírósági útra tartozik, ezért a Hivatal hatáskör túllépést valósítana meg, ha ilyen kérdésben állást foglalna.
Mindazonáltal amennyiben valamelyik “antigravity” kifejezést tartalmazó európai uniós védjegy jogosultja / hasznosítója szólította fel Önt a használat megszüntetésére, és a védjegy árujegyzékében a jóga tevékenység szerepel, egy jogvita során elképzelhető, hogy a bíróság a jogsértést megállapítja.
Ezért javasoljuk, hogy tanácsért mindenképpen keressen meg védjegy területen jártas szakembert.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, nyilatkozatok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselet ellátására jogosult személyek névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara (http://www.szabadalmikamara.hu/), illetve a Magyar Ügyvédi Kamara (http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ) honlapján éri el.
Szellemi tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2018.01.17)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Érdeklődnék, hogy amennyiben egy étel receptjét szeretném levédetni, akkor mi a teendőm?
Előre is köszönöm,
Üdvözlettel
(2018.01.02) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal) érkezett megkeresését, amelyben étel recept jogi védelmének lehetőségéről érdeklődik.
Az érdeklődésére a következőkről tájékoztatjuk.
Egy élelmiszer összetétele, illetve az elkészítésének a technológiája szabadalommal védhető, amennyiben megfelel az újdonság és a feltalálói tevékenység követelményének.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban Szt., lásd: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1995_xxxiii_szt-teljes.pdf) értelmében új a megoldás, ha nem jutott nyilvánosságra oly módon, hogy bárki számára hozzáférhetővé vált [Szt. 2.§-a]. Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a nyilvánosságra jutott megoldások alapján szakember számára nem kézenfekvő [Szt. 4.§-ának (1) bekezdése].
A kérdés tehát az, hogy a recept bárhol a világon, bármilyen módon nyilvánosságra jutott-e. Ha nem, a receptúra vélhetően megfelel az újdonság követelményének.
A feltalálói tevékenység megítélése során azt kell vizsgálni, hogy a recept tartalmaz-e olyan új elemet, amely a szakterület ismeretanyaga alapján szakember (pl. az adott szűkebb szakterületen jártas élelmiszeripari mérnök) számára nem kézenfekvő (pl. olyan összetevőt tartalmaz, amely a szakma szerint ellenjavallott, vagy pl. az eljárás / az eljárási lépés valamilyen előre nem számítható, új műszaki hatást eredményez).
Ha úgy gondolja, hogy a recept megfelel az említett követelményeknek, az Szt. alapján a szabadalmi oltalom megszerzésére irányuló eljárást a Hivatalhoz benyújtott szabadalmi bejelentéssel kezdeményezheti.
A bejelentéssel kapcsolatos formai követelményeket a szabadalmi bejelentés… részletes alaki szabályairól szóló 20/2002 (XII. 12.) IM rendelet (R.) tartalmazza. A rendelet szövege elérhető a Hivatal honlapján is: http://www.sztnh.gov.hu/hu/jogforras/20_2002_IM_szabbejel.pdf.
A szabadalmi bejelentés elkészítését a Hivatal külön útmutatóval segíti, amely a http://www.sztnh.gov.hu/hu/kiadv/ingy_magy/szabadalmi_bejelentes_2011.pdf oldalon férhető hozzá a bejelentők számára. Ebben az útmutatóban részletesen bemutatásra kerülnek a szabadalmaztatással kapcsolatos fogalmak, a leírás, igénypontok, rajzok és kivonat elkészítéséhez szükséges formai és tartalmi követelmények. Az útmutató ezen felül tartalmaz egy mintapéldát a bejelentés könnyebb elkészítéséhez.
Szabadalmi bejelentés előtt mindenképpen tanácsos tájékozódni a találmány tárgykörébe eső nyilvánosságra jutott megoldásokat illetően (technika állása). Erre legátfogóbban személyesen, a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárában nyílik lehetőség, ahol a kutatáshoz kollégáink segítségét igénybe lehet venni. A Frecskay János Szakkönyvtár elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/a-szellemi-tulajdon-nemzeti-hivatala-elerhetosege-felfogadas.
Emellett az Interneten számos adatbázis áll rendelkezésre, amelyekben szabadalmi dokumentumok között tájékozódhatnak ingyenesen. Ilyen pl. hazai vonatkozásban az "E-kutatás" adatbázis, vagy szélesebb körben az Európai Szabadalmi Hivatal szabadalmi adatbázisa, az espacenet.
Felhívjuk a figyelmét, hogy a szabadalom engedélyezési eljárás során külön jogszabályban meghatározott díjakat kell fizetni, amelyről szintén tájékozódhat honlapunkon a következő oldalon: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/novenyfajta-oltalom/nemzeti-bejelentes/urlapok-dijak.
A Hivatalhoz benyújtott bejelentéssel Magyarország területén érvényes oltalom szerezhető.
Amennyiben külföldön is szeretne szabadalmi oltalmat szerezni, jelezzük, hogy az oltalmat jellemzően országonként kell megszerezni, és az eljárást célszerűen a hazai bejelentést követő egy éven belül el kell indítani, amihez mindenképpen javasoljuk szabadalmi ügyvivő segítségének az igénybe vételét.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html), de jeleznünk kell, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselet ellátására jogosult képviselők és irodák jegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ érhető el.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2018.01.03)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Hosszú idő óta foglalkozom egy XIX. sz. végi költő életművével. Több verse, írása került elő kutató munkám eredményeképpen, olyanok, amikről eddig nem is tudtak, tehát sehol sem jelentek meg. Gondosan összerendeztem az anyagot több évtizedes munkával. Hogyan lehet azt elérni, hogy az életmű feltárásának e része az én nevemhez kapcsolódna? Milyen lehetőség van kutatásom levédetésére? (A szerző életműve egyébként már nem védett, hiszen több mint 70 éve hunyt el.)
Köszönve válaszukat.
(2017.12.08) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben nyilvánosságra nem került művek szerkesztése kapcsán felmerülő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.
Alábbi válaszaim a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.329421.
Az Ön által leírt esetben az Szjt. 32.§-a alkalmazandó, amely a hátrahagyott művek nyilvánosságra hozataláról rendelkezik. Ez alapján a szerző vagyoni jogaihoz igazodó terjedelmű jogi védelem illeti meg azt, aki a védelmi idő vagy az Szjt. 31. § (7) bekezdésében meghatározott időtartam lejártát követően jogszerűen nyilvánosságra hoz valamely korábban még nyilvánosságra nem hozott művet. Ez az úgynevezett editio princeps. E védelem időtartama az első nyilvánosságra hozatalt követő év első napjától számított huszonöt év. E szabályozás célja az anyagi, szervezési, kutatási, megtalálási vagy kiválasztási teljesítménynek elismerése, amellyel a védelmi időben nyilvánosságra még nem került műveket a közönség számára hozzáférhetővé teszik. A „hátrahagyott mű” egyrészt olyan mű lehet, amelynek szerzője ismert, de a mű a védelmi idő alatt nem került nyilvánosságra és másrészt olyan, amelynek szerzője ismeretlen és a mű a létrehozásától számított 70 év alatt nem került nyilvánosságra.
A nyilvánosságra hozatal bármely felhasználási cselekmény lehet, illetve a jogi védelmet kiváltó nyilvánosságra hozatal feltétele az is, hogy az jogszerűen történjen, azaz ne ütközzön más jogszabályokba, így különösen más birtoklási és tulajdoni jogaiba. Ebben az esetben sem Ön lesz a szerző, de Ön lesz a szerzői vagyoni jogok jogosultja. A védelem tartalma magában foglalja mindazokat a felhasználásokat, illetve engedélyezéseket, amelyeket a szerzőket megillető vagyoni jog lefed le (Szjt. 16.§)
A muzeális intézményekben folytatható kutatásról szóló 47/2001. (III. 27.) Korm. rendelet szerint: 3. § (1) A kulturális javak kutatása és feldolgozása, valamint a rájuk vonatkozó dokumentáció tudományos, illetve közművelődési célú hasznosítása elsősorban annak a muzeális intézménynek a feladata, amelyben a javakat nyilvántartásba vették. (2) A kulturális javaknak a muzeális intézményben történt nyilvántartásba vételétől számított 5 éven belüli kutatására és feldolgozására, valamint a rájuk vonatkozó dokumentáció tudományos és közművelődési célú hasznosítására elsősorban az a múzeumi szakember jogosult, aki e javakat gyűjtötte (feltárta), illetve aki elsődleges meghatározásukat (és nyilvántartásba vételüket) elvégezte. (3) Amennyiben a (2) bekezdésben megnevezett múzeumi szakember nem kíván élni ezen jogával, vagy nem képes elvégezni a munkát, a muzeális intézmény vezetője jogosult a további feldolgozást, tudományos vagy közművelődési célú hasznosítást, publikálásra való előkészítést más szakemberre bízni.
Ebből következően, amennyiben egy kutató/olvasó korábban még közzé nem tett szövegeket publikál, akkor az editio princeps jogával maga rendelkezhet. Az esetleges jogviták elkerülése végett javasoljuk az adott gyűjteménnyel a felhasználás előtt egyeztetni.
Az editio princeps mellett a kutatókat leggyakrabban a szerkesztői jogok illetik meg. Az Szjt. 7. §-a szabályozza a gyűjteményes művek szerzői jogát: 7. § (1) Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjtemény, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű (gyűjteményes mű). A védelem a gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben. (2) A gyűjteményes mű egészére a szerzői jog a szerkesztőt illeti, ez azonban nem érinti a gyűjteménybe felvett egyes művek szerzőinek és kapcsolódó jogi teljesítmények jogosultjainak önálló jogait. (3) A gyűjteményes mű szerzői jogi védelme nem terjed ki a gyűjteményes mű tartalmi elemeire.
Így már oltalom alatt nem álló szövegek egyéni, eredeti jellegű összeválogatása szerkesztésnek minősül, e műveket ugyanabban az elrendezésben csak a szerkesztő beleegyezésével lehet felhasználni. A szerkesztő nem tilthatja meg, hogy a gyűjteménybe felvett nem védett műveket más felhasználja.
Végül pedig tudományetikai szempontból is biztosított lehet az Ön számára, hogy tudományos eredményeire (pl. ismeretlen szövegek feltárása és közzététele) mások hivatkozni fognak.
Üdvözlettel,
Szerzői Jogi Főosztály
(2017.12.27)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözlöm!
Szeretnék egy fotót használni saját logo hoz, hogyan és hol tudom leellenőrizni, hogy ez a kép nem védett e?
(2017.11.24) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az érdeklődését, amelyre a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) alapján a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, beleértve a fotóművészeti alkotásokat is. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése]. A védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben, ha pedig a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
Amennyiben tehát a felhasználni kívánt fotó nem rendelkezik egyéni, eredeti jelleggel, vagy a védelmi idő már lejárt, a felhasználásához nem szükséges a szerző engedélye. Itt jelezzük ugyanakkor, hogy egy fotó egyéni, eredeti jellege számtalan körülményből adódhat (megvilágítás, beállítás, fényviszonyok, lásd: Szerzői Jogi Szakértő Testület 35/2006 sz. szakvéleménye -- http://www.sztnh.gov.hu/hu/szjszt/kereses/evszam?ev=2006 ).
Ha a felhasználni kívánt fotó (kép) esetében a védelmi idő még nem telt le, a jogszerű felhasználáshoz - függetlenül attól, hogy honnan kerül letöltésre - főszabályként a szerzői jogi jogosult (szerző, örökös..) engedélye szükséges.
Már nyilvánosságra jutott szerzői jogi védelem alatt álló vizuális művek (kép, fotó) esetében ugyanakkor minden további, ún. másodlagos felhasználás a közös jogkezelés körébe tartozik. Így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől (http://www.hungart.org/kapcsolat.php) kell kérni, amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy amennyiben a felhasználni kívánt kép képmást (is) tartalmaz, a felhasználással személyhez fűződő jogok is sérülhetnek, ugyanis a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:48.§-nak (1) bekezdése értelmében képmás elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. A (2) bekezdés ugyanakkor kimondja, hogy erre hozzájárulásra tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén nincs szükség.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak.
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
(2017.12.13)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Youtubeon több olyan videót is láttam ami nagy mozifilmek kivágott részeit tartalmazta. Ez nem jelent lopást? Valamint mi van akkor ha valaki a képet megtartja de nem az eredeti hangot használja hanem zenét tesz alá?
Válaszát előre is köszönöm.
(2017.11.22) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt szeretnénk felhívni a figyelmét arra, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: SZTNH) hatásköre a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH szerzői jogi tanácsadást nem végezhet. A jelen tájékoztatás ezért nem tekinthető az SZTNH által kiadott hivatalos állásfoglalásnak vagy szakvéleménynek, és a kérdés magyarországi vonatkozásaira korlátozódik.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései szerint a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1)].
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttével, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és meghatározott ideig fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
Magyarországon a szerzői művek a szerző életében és halálát követő hetven éven át részesülnek védelemben, ez a védelmi idő [Szjt. 31. §-ának (1) bekezdése].
Amennyiben a védelmi idő már letelt, a mű szabadon felhasználható.
Ha a mű még szerzői jogi védelem alatt áll, a felhasználása főszabályként a szerző engedélyéhez kötött.
(A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].)
Az Szjt. alapján néhány kivételes esetben ugyanakkor lehetőség van a művek felhasználására a szerző engedélye és díjfizetési kötelezettség nélkül is (úgynevezett szabad felhasználási esetek). A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges [Szjt. 33. §-ának (1) bekezdése].
A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti [Szjt 34. §-a (1) bekezdés].
A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra [Szjt. 33. §-ának (2) bekezdése].
Mindezek alapján tehát a szabad idézés feltétele egyrészt, hogy az kizárólag a mű egy adott részletére vonatkozhat, teljes mű átvételére az idézésre vonatkozó szabályok nem jogosítanak. További lényeges előírás, hogy a szabad idézéshez minden esetben szükséges, hogy maga az idézetet átvevő alkotás is önálló egyéni, eredeti jelleggel rendelkező, szerzői jog által védett alkotás legyen, amelyben az idézés keretében átvett műrészlet kizárólag legfeljebb valamilyen kiegészítő (pl. az átvevő mű eredeti mondanivalóját alátámasztó, megerősítő) szerepet tölthet be. Jelezzük továbbá, hogy "az idézés csak akkor jogszerű, ha van jogszerű idézési cél (gondolati kapcsolat) az idéző és az idézett mű között." (A Szerzői Jogi Szakértő Testületet SZJSZT-08/11 számú szakvéleménye / http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/SZJSZT_szakvelemenyek_pdf/szjszt_szakv_2011_8.pdf , amely részletesen tárgyalja az idézés esetén felmerülő különböző szempontokat és szabályozásokat.)
Amennyiben a felhasználás nem felel meg a fenti feltételeknek, kívül esik a szabad felhasználás körén, és ennek megfelelően az alábbiak szerint engedélyköteles.
A mű felhasználásának minősül különösen a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként (26. § és 27. §), valamint az átdolgozás [Szjt 17. §-ának d) és f) pontja], amely magában foglalja a mű minden olyan megváltoztatását is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre. A mű átdolgozásának engedélyezése a szerző kizárólagos joga [Szjt 29. §-a].
Mozifilmek kivágott részeinek videofilmekben való felhasználása átdolgozásnak minősülhet, ha így olyan új alkotás születik, amelyben a mozifilm, azaz az eredeti mű felismerhető. Annak megállapítása, hogy az adott esetben "átdolgozásról", azaz az eredeti mű engedély kötött megváltoztatásáról van szó, a bírósági hatáskörbe tartozik, mindazonáltal a tény, hogy Ön felismerte a filmrészleteket valószínűsíti, hogy átdolgozás történt.
Már csak azért is szükséges ilyen esetekben a szerző engedélyének a megszerzése, mert a filmrészletek más kontextusba helyezve az eredeti jelentéshez képest jelentősen más értelmet nyerhetnek, ami sérelmes lehet a szerzőre nézve.
Hasonlóan átdolgozásnak minősül, így a szerző engedélye esetén jogszerű, a film hanganyagának a megváltoztatása függetlenül attól, hogy szöveg, vagy zene megváltoztatásáról van szó.
E mellett a felhasznált zene, illetve szöveg szerzőjének az engedélyét is meg kell szerezni a felhasználáshoz, amennyiben azok a felhasználáskor szerzői jogi védelem alatt állnak.
Végezetül jelezzük, hogy a Youtube-on való megjelenéssel kapcsolatos jogviták esetében nemzetközi egyezmények szabályozzák, hogy melyik ország joga az irányadó.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Tájékoztatási és Innovációtámogatási Főosztály
(2017.12.13)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
12 évig írtam blogot egy közösségi portálon, a legutóbbi szakaszban 2009-től. A blogban saját írásaimat, verseimet, novelláimat, véleménycikkeimet jelentettem meg, valamint saját fotóimat szerepeltettem kézműves ékszereimről. (Árusításra az oldalt nem használtam.)
Mostanában az oldal elnéptelenedett, ezért kezdtem lementeni a blogot, de ezt a tulajdonos megakadályozta, az anyagot visszatartotta, engem minden előzetes értesítés nélkül az előzetesen megfizetett szolgáltatásból kitiltott, és elzárkózik attól, hogy a szellemi termékemet, valamint a fotóanyagaimat nekem kiadja. Valóban az ő tulajdona lett a blogom akkor is, ha erről semmiféle szolgáltatási szerződést nem láttam?
2009 óta talán 5000 írást publikáltam, alig néhányszor került sor moderálásra, tehát ezek az írások minden kívánalomnak megfeleltek.
(2017.10.30) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben az Ön által vezetett blog tartalmának tulajdona kérdésében érdeklődött.
Elöljáróban engedje meg, hogy tájékoztassuk a szerzői jogi oltalom keletkezésének feltételeiről. Szerzői jogi védelem illet az irodalom, a művészet és a tudomány körébe tartozó minden olyan alkotást, minőségi, mennyiségi, esztétikai jellemzőitől függetlenül, amely a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jelleggel bír [Szjt. 1. § (1)-(3) bekezdések]. A művet megalkotó személyt (a szerzőt) a mű létrejöttétől kezdődően automatikusan, a törvény erejénél fogva megilleti a szerzői jogok (a személyhez fűződő és a vagyoni jogok) összessége. [Szjt. 1. §-ának (1), (2) és (3) bekezdései; Szjt. 9. § (1)].
Az Szjt. 4. § kimondja, hogy a szerzői jog azt illeti meg, aki a művet megalkotta. A szerzőt a mű létrejöttétől kezdődően szerzői jogok illetik meg, melyek lehetnek személyi és vagyoni jogok. Az Szjt. 9. § (3) bekezdése szerint a vagyoni jogok (öröklés, szoftverek, adatbázis, a munkaviszonyban alkotott művek valamint a reklámozás céljára megalkotott művek kivételével) nem ruházhatók át, másként sem szállhatnak át és azokról lemondani sem lehet. Ennek alapján tehát az Ön által alkotott művek továbbra is az Ön tulajdonát képezik, arra vonatkozóan más személynek tulajdoni igénye nem állhat fenn.
A szerzői vagyoni jog gyakorlásának rendeltetésszerű módja azonban felhasználási szerződés kötése, mely alapján a szerző engedélyt ad művének felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. A blogokon található szerzői jog által védett tartalmak képezhetik ilyen jellegű felhasználási szerződés tárgyát. A legtöbb esetben a felhasználási feltételek részeként a szerző ingyenes, nem kizárólagos felhasználást enged a blog üzemeltetőjének a művei felhasználására, amely a tartalom törlése után is fennállhat. Tekintettel arra, hogy ezek a rendelkezések blogfelületenként és üzemeltetőnként eltérhetnek, valamint, hogy kérdésében nem jelölte meg az Ön által használt felületet, az Önre érvényes felhasználási feltételekre vonatkozóan pontos tájékoztatást nyújtani nem tudunk, ez amúgy sem tartozik a hivatal feladat és hatáskörébe. A blog felhasználási szabályzatával javasoljuk szerzői jogban jártas ügyvéd felkeresését.
A fizetés ellenében igénybe vett szolgáltatásból történő kizárás problémájának álláspontunk szerint nincs releváns szerzői jogi vonatkozása, ezzel kapcsolatban az általános polgári jogi szabályok adhatnak útmutatást.
Üdvözlettel,
Szerzői Jogi Főosztály
(2017.12.07)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Azt szeretném kérdezni, hogy ha egy oldal Felhasználási feltételei az oldalon levő képek (bármiféle) felhasználását a szerző engedélyéhez kötik, akkor magáncélra sem készíthetek másolatot egy-egy képről?
(2017.11.21) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
A fentiket előrebocsátva a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jogi védelem a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései alapján azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttével, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és a törvény erejénél fogva fennáll a szerző életében és halálától számított hetven éven át [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. § (1) bek.], mely felhasználásra engedély eltérő törvényi rendelkezés hiányában felhasználási szerződéssel szerezhető.
Az előzőek értelmében a szerzői művek felhasználása főszabályként a szerző engedélyéhez kötött.
Az Szjt. alapján néhány kivételes esetben ugyanakkor lehetőség van a művek felhasználására a szerző engedélye és díjfizetési kötelezettség nélkül is (úgynevezett szabad felhasználási esetek). A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges [Szjt. 33. §-ának (1) bekezdése].
Az Szt. 35. § (1) bekezdése alapján természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére. Kotta reprográfiával [21. § (1) bek.] magáncélra és a (4) bekezdés b)–d) pontjában szabályozott esetekben sem többszörözhető.
Amennyiben a felhasználás megfelel az Szt. 35. §-ában foglaltaknak, a felhasználás a szerző engedélye nélkül is jogszerű. Ehhez kapcsolódóan a következőkre hívjuk fel a figyelmet.
A magáncél szűken értelmezendő, tehát e körbe tartozik a saját és családi, valamint a szűk körű baráti kör részére történő másolás. Így például a mű honlapra vagy közösségi oldalakra történő kitétele nem esik ebbe a körbe.
A másolatkészítés közvetve sem szolgálhatja a jövedelemszerzést. Ezért ha a felhasználás üzleti célt szolgál, nem felel meg a szabad felhasználás követelményének.
Kizárt a szabad felhasználásból az az eset is, ha valaki mással készíttet másolatot számítógépen vagy elektronikus hordozóra.
Reméljük, hogy a fentiek a segítségére lesznek annak eldöntésében, hogy a tervezett felhasználáshoz a szerző engedélye szükséges-e.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2017.11.28)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Egy új műszaki szabadalom magyar vagy európai bejelentésével, bejegyzésével kapcsolatban nagyságrendileg milyen összköltség várható?
A tájékoztatók nagyon sok részköltségből állnak. Üdv. Zólomy
(2017.11.14) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal) érkezett megkeresését, amelyben magyar vagy európai szabadalmi bejelentés költségeiről érdeklődik, amivel kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.
Magyarország vonatkozásában a szabadalom megadására irányuló eljárás során a bejelentéskor bejelentési és kutatási díjat, az érdemi vizsgálatra irányuló kérelem benyújtásakor vizsgálati díjat és a szabadalom megadása esetén megadási díjat kell fizetni, továbbá közzététel után évente kell fenntartási díjat fizetni. Az eljárás során fizetendő, illetve fenntartási díjak megtalálhatók honlapunkon az alábbi címen: https://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/urlapok-dijak.
A táblázatban látni fogja, hogy ha a bejelentők azonosak a feltalálókkal, a fenntartási díjak felét, a többi fentebb említett díj egynegyedét kell megfizetni.
E mellett jelezzük, hogy a leírás és igénypontok szakszerű elkészítéséhez célszerű szabadalmi ügyvivő segítségét igénybe venni, ami szintén költséget jelent, de az ügyvivők díjairól nem rendelkezünk hivatalos információval. Az ügyvivők, és ügyvivői irodák névjegyzése a http://www.szabadalmikamara.hu/ internetes oldalon érhető el.
Az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) vonatkozásában a szabadalom megadására irányuló eljárás során a bejelentéskor bejelentési, megjelölési és kutatási díjat, az érdemi vizsgálatra irányuló kérelem benyújtásakor vizsgálati díjat és a szabadalom megadása esetén megadási díjat, továbbá a harmadik évtől évente fenntartási díjat kell fizetni. Az eljárás során fizetendő, illetve fenntartási díjak megtalálhatók az EPO honlapján az alábbi címen http://www.epo.org/applying/forms-fees/fees.html.
Az európai szabadalom vonatkozásában felmerülő további költségek tényleges összegéről nem tudunk tájékoztatás adni, csupán jelezni tudjuk, hogy melyek ezek a költségek:
- az európai szabadalmi bejelentés tagországokban történő honosításával kapcsolatos díjak (az összegek a tagországok honlapján ellenőrizhetők: http://www.sztnh.gov.hu/url/ipvint/ipvint1.html);
- fordítási díjak - az európai szabadalmi bejelentést, és a további beadványokat az Európai Szabadalmi Hivatalhoz a hivatalos nyelvek (angol, német, francia) valamelyikén, az európai szabadalom tagországokban való érvényesítéséhez (honosításához) a beadványokat jellemzően az adott ország hivatalos nyelvén kell benyújtani;
- a szabadalmi ügyvivők díja - a folyamatok összetettsége, és az idegen nyelvűség miatt mind az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárás, mind a honosítás során célszerű európai, illetve az adott országban működő szabadalmi ügyvivő igénybe vétele akkor is, ha jogszabály ezt nem írja elő.
A http://www.epo.org/applying/online-services/representatives.html internetes oldalon elérhető az európai szabadalmi ügyvivők névjegyzéke, a névjegyzék a képviselő nemzetisége szerint szűkíthető.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon szíves rendelkezésére állnak. Elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/a-szellemi-tulajdon-nemzeti-hivatala-elerhetosege-felfogadas#2
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2017.11.21)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Mi történik akkor, ha olyan általam kitalált terméket kezdek gyártatni ami -tudtomon kívül- már létezik valamilyen formában és használatiminta-oltalommal van védve? És mi van, ha nincs levédve?
Az önkéntes műnyilvántartásba vételkor valaki ellenőrzi, hogy a tárgy már létezik e?
Egy dolog a szellemi tulajdonomat védeni, viszont szeretném tiszteletben tartani mások szellemi tulajdonát is...az esetleges büntetésről nem is beszélve.
Válaszukat előre is köszönöm!
Martina
(2017.10.20) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Martina!
Köszönettel fogadtuk az érdeklődését, amellyel kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy a kérdés olyannyira általános, hogy csak néhány támpontot tudunk adni, és javasoljuk, hogy keresse meg a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) Ügyfélszolgálatát személyesen vagy telefonon részletes tájékoztatásért.
A fentieket előrebocsátva a következőkre hívjuk fel szíves figyelmét.
A szellemi alkotások jogi védelemét világszerte jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.
Az iparjogvédelem körében a különféle megoldásokhoz különböző oltalmi formák kapcsolódnak az alábbiak szerint.
Az új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható - műszaki jellemzőkkel leírható - megoldások (termék, berendezés, eljárás, alkalmazás) jogi védelmére a szabadalmi oltalom jöhet szóba.
A szabadalmazható találmány műszaki színvonalát el nem érő, új és feltalálói lépésen alapuló szerkezeti megoldások esetében a használatiminta-oltalom lehet a megfelelő oltalmi forma.
A termékek külső jellegzetessége - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok - védelmére, amennyiben a minta új és egyéni jelleggel rendelkezik, a formatervezésiminta-oltalom az alkalmas oltalmi forma.
Ezeknek az oltalmi formáknak az esetében a jogi védelem külön kérelemre, hatósági eljárás eredményeképpen keletkezik, és a jogokkal kapcsolatban (az adott találmány vagy formatervezési minta oltalom alatt áll-e, ki a jogosult, az oltalom fennáll-e...) a megfelelő adatbázisokban lehet tájékozódni. Mivel az adott esetben vélhetően bármelyik oltalmi forma felmerülhet, és ennek megfelelően a releváns információ feltárásához sem egyértelmű, mely adatbázisok jöhetnek szóba, részletekbe e tekintetben most nem bocsátkozunk.
E mellett - mivel az érdeklődése kitér az önkéntes műnyilvántartásba vételre is - röviden a szerzői jogról is tájékoztatjuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései szerint a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi - beleértve a szoftvereket -, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1)]. A szerzői jogi védelem – az iparjogvédelemtől eltérően - a mű létrejöttével, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és meghatározott ideig fennáll anélkül, hogy a jogvédelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy az Szjt. 1. § (6) bekezdése alapján ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer ....nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, azaz a szerzői jog a formába öntött művet védi, az alkalmazás mögött álló elv, elgondolás, eljárás védelmére nem alkalmas.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.
Ebben lehet a szerző segítségére, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Hivatalánál. A szolgáltatás során nem kerül vizsgálatra az adott, nyilvántartásba vetetni kívánt tartalom (sem az, hogy már létezik-e), csupán az kerül feltüntetésre a nyilvántartásban, hogy a bejelentésre mikor került sor, ki az, aki a művet sajátjának elismerte, illetve a művel kapcsolatos egyes adatok.
Hangsúlyoznunk kell ugyanakkor, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál.
(A szolgáltatás részletei elérhetőek a: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html oldalon)
Reméljük, hogy a fentiek a segítségére lesznek.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai várják a jelentkezését elsősorban telefonon vagy személyesen, mert így mód nyílik arra, hogy a releváns adatbázisokban való tájékoztatáshoz segítséget nyújtsunk.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2017.11.20)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH! A feleségemmel egy módszert dolgoztunk ki arra, hogy miként lehetne különböző irodalmi művekkel-jobban-üzenni a ma emberének. Könyvsorozatot indítanánk "Képzelt riport /Időutazás/" címmel.A közgondolkodást szolgáló, "kötelező olvasmányokat is közelebb hoznánk az olvasókhoz /diákokhoz/. Ilyen jellegű módszer, technika, szabadalmi értékű lehet, szabadalmaztatható? A módszerünkkel már összeállítottunk egy színpadi-műnek is alapul szolgáló anyagot. Válaszukat előre is köszönöm, tisztelettel, dr. Szilágyi Attila
(2017.10.11) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Szilágyi Attila!
Köszönettel fogadtuk az érdeklődését, amelyben - ha jól értettük - irodalmi alkotások népszerűsítésére szolgáló módszer jogi védelmének lehetősége felől érdeklődik.
A megkeresésével kapcsolatban felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű és a felmerült kérdés magyarországi, illetve szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1995_xxxiii_szt_20170617_.pdf oldalon).
A fentieket előrebocsátva a következőkről tájékoztatjuk.
A szellemi alkotások védelemét világszerte jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.
Az iparjogvédelem körében a különféle megoldásokhoz különböző oltalmi formák kapcsolódnak. Az új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható - műszaki jellemzőkkel leírható - megoldások jogi védelmére a szabadalmi oltalom (a szabadalom műszaki színvonalát el nem érő szerkezeti megoldások esetén a használatiminta-oltalom) jöhet szóba. A termékek külső jellegzetessége - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok - védelmére, amennyiben a minta új és egyéni jelleggel rendelkezik, a formatervezésiminta-oltalom az alkalmas oltalmi forma.
Az Ön által néhány szóban ismertetett elgondolás védelmére a fenti oltalmi formák vélhetően nem alkalmasak. Amennyiben a megoldás részleteinek ismeretében mégis úgy ítéli, hogy valamelyik oltalmi forma szóba jöhet, kérésére arról részletes tájékoztatást adunk.
A fentieken túl az iparjogvédelem körébe tartozik a védjegyoltalom.
A gazdasági tevékenység körében használt megjelölések védelmére a védjegyoltalom az alkalmas oltalmi forma. Egy oktatási, vagy egy alkotásokat népszerűsítő módszer elnevezése védjegyoltalommal védhető, ugyanakkor jelezzük, hogy a védjegy nem védi azt a szolgáltatást vagy árut, amellyel kapcsolatban használják, "csupán" arra szolgál, hogy a fogyasztók tájékoztatását elősegítse. Védjegyoltalomban azok a megjelölések részesülhetnek, amelyek grafikailag ábrázolhatók, megkülönböztetésre alkalmasak, valamint a lajstromozásukkal szemben nem állnak fenn kizáró okok.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései értelmében a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1)]. A védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik, azaz a jogi védelem keletkezésének nem feltétele, hogy a művet bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék.
Megjegyzendő, hogy a szerzői jog a megformált tartalmat védi, a megformálatlan tartalom nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem részesülhet szerzői jogi védelemben.
Az előzőek alapján egy vállalatirányítási rendszer védelmére a szerzői jog vélhetően nem alkalmas, ugyanakkor a rendszer leképezésére szolgáló szoftver az Szjt. 1. §-ának (2) bekezdése c) pontja értelmében a szerzői jogi védelem hatálya alá tartozik.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése (pl. az is, hogy adott mű szerzői jogi védelem alatt áll-e) bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.
Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál. Hangsúlyozandó azonban, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg, hogy azt a szerző a magáénak elismerte. (Részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html ).
Végezetül jelezzük, hogy a irodalmi alkotások népszerűsítésére szolgáló módszerhez esetleg kapcsolódhat olyan "speciális ismeret", amely jogi védelem alatt állhat az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:47. §-a alapján, ahol a jogi védelem - a szerzői joghoz hasonlóan - mindenfajta alakszerűség nélkül, a törvény erejénél fogva áll fenn. A jogi védelem ebben az esetben addig tart, amíg a védett ismeret jogszerűen nem hozzáférhető, ezért ilyenkor különösen fontos, hogy azt titokban tartsák, és a titok megőrzése érdekében körültekintően járjanak el.
Reméljük, hogy a fentiek a segítségére lesznek annak eldöntésében, hogy az elgondolás védelmére milyen jogi eszközök jöhetnek szóba.
Amennyiben a fentiekhez kapcsolódóan további kérdései vannak, az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetőségei: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu .
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
www.sztnh.gov.hu
(2017.11.10)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Egy konyvkiado vallakozast konyotlettel kerestem meg, melyben cim es konyvtervezet volt (PDF formaban). A szakmai vezetok behivtak, targyaltunk. lelkesedtek az otleteimert, megkerdeztek milyen gyorsan tudok dolgozni, es ossze tudom-e hozni az anyagot 3 honap alatt, melyik otletemmel szeretnek kezdeni, majd meglepetesszeruen visszautasitottak azzal, hogy ok szeretnek trendeket alkotni, nem szeretnek masolni, igy a koncepciojuk aldozatanak tekintenek. Most fel evvel kesobb a kiado kiadott egy temaban, formaban az eredeti ajanlatommal megegyezo konyvet. A teljes email-valtasunk megvan, lehet valamit tenni? Gondolom barmikor allithatjak, hogy a masik szerzovel (aki mar dolgozott nekik) elobb megallapodtak, az is elofordulhat,, hogy igy is van, de azert szerettem volna tudni, mert a tovabbiakban is szeretnek kiadokhoz fordulni es nem szeretnek hasonlo helyzetbe kerulni. Koszonom.
(2017.10.25) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk a megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt jelezzük, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban. Hivatal) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-a szerint nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a Hivatal hatásköre alapján a felmerült kérdés szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik.
A rövid ismertetése alapján nem egyértelmű, mire vonatkozik a "könyv ötlete", de mivel az üzenet végefelé úgy fogalmaz, hogy „a kiado kiadott egy temaban, formaban az eredeti ajanlatommal megegyezo konyvet”, így az ötletet ebben a körben értelmezzük, és a tájékoztatásunk is erre korlátozódik.
Egy könyv megjelenési formája, de elsősorban az azon, és abban látható grafikai, illetve szöveges elemek szerzői jogi védelem alatt állhatnak.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései szerint a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1)]. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttével, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és meghatározott ideig fennáll anélkül, hogy a jogvédelem érdekében az Tisztelt alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
Hangsúlyoznunk kell ugyanakkor, hogy az Szjt. 1. § (6) bekezdése alapján ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek. A szerzői jog a formába öntött művet védi, így egy könyv témájának, vagy a megjelenésére vonatkozó ötletnek a védelmére vélhetően nem alkalmas.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, így a Hivatal hatáskör túllépést valósítana meg, ha egy jogsértéssel kapcsolatos ügyben állást foglalna, vagy tanácsot adna.
Mindazonáltal tájékoztatjuk, hogy egy bírósági eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket. Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Hivatalánál (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html Még egyszer hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe.
Végezetül jelezzük, hogy egy "speciális ismeret", "know-how" jogi védelem alatt állhat az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:47. §-a alapján, ahol a jogi védelem - a szerzői joghoz hasonlóan - mindenfajta alakszerűség nélkül, a törvény erejénél fogva áll fenn. A jogi védelem ebben az esetben addig tart, amíg a védett ismeret jogszerűen nem hozzáférhető, ezért ilyenkor különösen fontos, hogy azt titokban tartsák, és a titok megőrzése érdekében körültekintően járjanak el. Ezért az ilyen jellegű ismeretek átadása előtt célszerű titoktartási szerződést kötni az érdeklődővel.
Amennyiben az "ötlet" lényege az említett könyv megjelenésével nyilvánosságra jutott, a fenti jogszabály alapján a jogi védelem már nem áll fenn.
Amennyiben a nyilvánosságra jutás jogsértés eredménye, a vitás kérdés rendezése bírósági útra tartozik.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jeleznünk kell, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara (http://www.szabadalmikamara.hu/ ), illetve a Magyar Ügyvédi Kamara (http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ) honlapján éri el.
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2017.11.03)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Szeretném megkérdezni, hogy kórusművek fordítását, versbe fordítását le lehet e védetni? Eddig több ilyen fordítást végeztem és miután sehol nem találtam az interneten annak nyomát, hogy ezeket a műveket előttem valaki lefordította volna, így szeretném ha a darabok magyar szövege a jövőben az én nevemhez kapcsolódna. Van erre lehetőségem? Ha igen, ennek milyen feltételei, lépései vannak? előre is köszönöm
(2017.10.05) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Hölgyem!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenek előtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés magyarországi, illetve szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
A fentieket előre bocsátva jelezzük, hogy a kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásait illetően a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezései az irányadók.
(Az Szjt. internetes elérhetősége: szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény .)
A szerzői jogi védelem hatálya alá tartoznak az egyéni, eredeti jelleggel megformált irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, beleértve a szakirodalmi és tudományos műveket, filmeket [Szjt. 1. §-ának (1)-(3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem a művet annak létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illeti meg anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék [Szjt. 9.§ (1) bek.]. A mű a szerző életében, és a halálát követő 70 évben áll szerzői jogi védelem alatt [Szjt. 31. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére, mely felhasználásra engedély eltérő törvényi rendelkezés hiányában felhasználási szerződéssel szerezhető [16. § (1) bek.].
Az előzőek alapján az Ön által készített fordítás – amennyiben megfelel a fenti követelményeknek - szerzői jogi védelem alatt állhat, ezért a felhasználása főszabályként az Ön engedélyéhez kötött.
Ugyanakkor a fordítással kapcsolatban a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
A szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás többek között a mű fordítása, és a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt. 29. § ]. Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van [Szjt. 4. §].
Mivel vélhetően külföldön nyilvánosságra jutott művekről van szó jelezzük, hogy olyan műre, amely először külföldön került nyilvánosságra, az Szjt-ben meghatározott védelem csak akkor terjed ki, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a szerzőt nemzetközi egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti [Szjt. 2. §-a].
Az irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény 5. cikke (1) bekezdése szerint "Az ezen Egyezmény által védett műveik tekintetében a szerzők - a mű származási országa kivételével - az Unió valamennyi országában azokat a jogokat élvezik, amelyeket a vonatkozó törvények a belföldieknek most vagy a jövőben biztosítanak, valamint azokat a jogokat is, amelyeket ez az Egyezmény külön megad." E Szerződést Magyarországon a 1975. évi 4. törvényerejű rendelet hirdette ki (Szerződő Államok: http://www.wipo.int/treaties/en/ShowResults.jsp?lang=en&treaty_id=15).
Annak eldöntése, hogy az Szjt. hatálya valamely - először külföldön nyilvánosságra jutott - műre kiterjed-e, minden körülmény (eredeti szerző neve, fordítás esetén a fordító neve, lakóhelye, állampolgársága, hol jutott először nyilvánosságra a mű, stb) ismeretén alapuló szakjogászi feladat.
Végezetül engedje meg, hogy felhívjuk a figyelmét az önkéntes műnyilvántartás szolgáltatásunkra.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.
Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Hivatalánál. Hangsúlyozandó azonban, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg, hogy azt a szerző a magáénak elismerte. (Részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html ).
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyozzuk, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata (a hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ).
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2017.10.24)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Kérdésem az lenne, hogy könyv külföldi szerző könyvének címet le lehet-e foglalni domain névként engedély nélkül?
(2017.10.11) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Érdeklődésére a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény ( http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.329421,%20http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=196105.323703 továbbiakban: Szjt.) alapján a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.
Az Szjt 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások tartoznak, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. Az Szjt. 16.§-ának (2) bekezdése szerint „a szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is”. A cím tehát önállóan is lehet szerzői jogi védelem tárgya, azzal a kikötéssel, hogy az egyéni, eredeti jelleg fennállása a címre való tekintettel is követelmény.
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt [Szjt. 16. § (1) bekezdése]. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és a szerző életében és halálától számított hetven éven át áll fenn [Szjt. 31. § (1) bekezdése].
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése (például az, hogy a művet megilleti-e a szerzői jogi védelem) az Szjt. alapján bírói útra tartozik.
Jelezzük továbbá, hogy a doménnevek regisztrációja kívül esik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörén, az a domén regisztrátorok (http://www.domain.hu/domain/) feladatkörébe tartozik.
A jelzett oldalon elérhető információk alapján tájékoztatjuk, hogy a domain-igénylő a delegálni kért domain nevét a jogszabályok és a Szabályzat ( http://www.domain.hu/domain/szabalyzat/szabalyzat.html) keretei között szabadon választja meg, ugyanakkor a lehető legnagyobb gondossággal tartozik eljárni abban a tekintetben, hogy az általa választott domain név, annak igénylése, illetve annak használata más személy vagy szervezet jogait (pl. névkizárólagossághoz fűződő jogát, személyiséghez fűződő jogát, kegyeleti jogát, szellemi tulajdonhoz fűződő jogát stb.) ne sértse.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de ki kell emelnünk, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) lebonyolítása hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara és a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ ; http://www.magyarugyvedikamara.hu/ éri el.
Üdvözlettel,
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
(2017.10.18)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Pályázatra adtam be 11 db mesém. Sajnos nem voltam a nyertesek között. Felhasználhatják a meséim?
Várom válaszukat!
Köszönettel:
Nagy Rozália
(2017.10.09) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Nagy Rozália!
Alábbi, pályázatra benyújtott mesék védelmével kapcsolatos kérdésére a szerzoi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezései alapján a következokrol tájékoztatjuk.
(Az Szjt. hatályos változatának elérhetosége: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.329421.)
Az Szjt. hatálya alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és muvészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (2) bekezdése]. A szerzoi jogi védelem a mu létrejöttétol kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, a védelem keletkezése semmiféle elozetes eljárást nem igényel [Szjt. 9.§ (1)]. Innentol kezdve tehát a szerzoi jogok felett a szerzo rendelkezik, o jogosult meghatározni, hogy ki, és milyen feltételek mellett használhatja fel az alkotást [Szjt. 16.§ (1)]. Ilyen feltételek lehetnek többek között a felhasználás idobeli -, területi hatálya, módja, vagy kizárólagossága [Szjt. 42-56. §].
A felhasználási szerzodés keretében kerül tisztázásra, hogy a szerzo a felhasználó mellett jogosult-e a továbbiakban felhasználni az alkotását, illetve, hogy adhat-e további személy részére felhasználási engedélyt. [Szjt. 43.§]
Ezt a megállapodást nevezik felhasználási szerzodésnek, melyet érvényesen csak írásban köthetnek meg a felek. [Szjt. 45.§ (1)]. Az írásba foglalás elmaradása a felhasználási szerzodés semmisségét eredményezi. Ebbol a kötelezo eloírásból következik, hogy írásban kötött felhasználási szerzodés hiányában nem keletkezhet érvényesen felhasználási jogosultság.
Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy az irodalmi mu szerzoje nem mondhat le szerzoi jogáról, kizárólag felhasználási engedélyt adhat [Szjt. 9.§ (2)-(3) és (6)]. Ez a szabály a szerzo fokozott védelmét szolgálja.
A pályázatra beadott muvek esetében (is) a pályázat kiírója, és a szerzo között létrejött megállapodás az irányadó a szerzo által beküldött muvek felhasználására vonatkozóan. Ennek hiányában tehát érvényes felhasználási engedély nem keletkezhet. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy egy kiírt pályázaton való részvétel bizonyos kötelezettségeket keletkeztet a pályázó oldalán. Ilyen esetben a pályázat kiírója igényt tarthat bizonyos felhasználási módokra. Ilyenkor, ha nincs írásban kötött megállapodás és a pályázat kiírója mégis megkezdi a felhasználást, a jogvita rendezése bírói útra tartozik.
Vita esetén annak az eldöntése, hogy adott alkotás (pl. mese) szerzoi munek tekintheto-e, és a szerzoi jogi védelem kit illet, szintén a bíróság hatáskörébe tartozik.
Végezetül felhívjuk szíves figyelmét, hogy a fenti tájékoztatás az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozatának értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás célját szolgálja, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelheto.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (az Ügyfélszolgálat elérhetosége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html), de jeleznünk kell, hogy a Hivatal a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, ez, valamint a kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselo feladata (megjegyezzük, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara weboldalának http://www.bpugyvedikamara.hu/ugyvedkereso/ adatbázisában szakterületek szerint is tud szakembert keresni).
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyélszolgálat
(2017.10.16)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!!
A kérdésem az lenne, hogy van egy zenei projektünk, ahova zenei alapoknak ismert komolyzenei előadók műveit (Mozart,Bach, Beethoven,Peres Prado, Offenbach, Astor Piazzola stb..) használjuk fel egy zenei cd kiadásához nagyizenekar előadásra hangszerelve. Ezek artisjus és egyéb engedélyei le vannak rendezve. a kérdés, hogy ezeket a dalokat élőben adjuk elő, le kell kottázni a műveket, azt le kell védetni mint szellemi tulajdon /termék? Van ennek értelme egyáltalán egy nem saját szerzemény kapcsán? ha igen, ennek mi a menete? köszönöm szépen a segítségüket.
(2017.09.06) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az érdeklődését, amellyel kapcsolatban jelezzük, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és ennek megfelelően nem tekinthető az SZTNH által kiadott hivatalos állásfoglalásnak vagy szakvéleménynek. (Az SZTNH feladatköréről a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G. §-a rendelkezik.)
A megkeresésével kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) értelmében a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttével, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és a törvény erejénél fogva fennáll a szerző életében és halálától számított hetven éven át [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].
A jogi védelem tehát minden alakszerűség nélkül keletkezik, a védelemhez nem kell és nem is lehet „levédetni” a szerzői műveket.
Ugyanakkor egy jogvita esetén a szerző segítségére lehet, ha a művét önkéntes műnyilvántartásba veteti az SZTNH-nál.
Az önkéntes műnyilvántartás jelentősége a szerzői jogi törvényben foglalt ún. szerzőségi vélelem okán bír jelentőséggel. Ennek lényege az, hogy a törvény [94/B. §-ának (1) bekezdése] szerint bár alapvetően „az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét ilyenként a művön a szokásos módon feltüntették.”, de amennyiben a név feltüntetésére nem kerül sor, akkor azt kell az ellenkező bizonyításának hiányában a mű szerzőjének tekinteni, aki a művet az SZTNH-nál önkéntes műnyilvántartásba vetette, és ezt közokirattal igazolja.
A szerzői művek önkéntes műnyilvántartásba vételéről részletes tájékoztatót talál a honlapunkon a http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat/onkentes-munyilvantartas oldalon.
További kérdések esetén ügyfélszolgálatunkon személyesen vagy telefonon is állunk szíves rendelkezésére.
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2017.10.13)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Egy mágneses kirakós játékot terveztünk, amire saját ötletű grafikákat tennénk. Maga a játék elképzelhető, hogy létezik valamilyen formában, de ha esetleg nem mágneses a kapcsolat az elemek között, vagy a miénkhez több megoldási lehetőség van, esetleg más anyagból készül, még levédhető lenne? Vagy ha ezek egyike sem teljesül, a saját grafikák miatt levédhető lehetne?
Előre is köszönöm!
Martina
(2017.10.07) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Martina!
Köszönettel fogadtuk a kirakós játék jogi védelmére vonatkozó érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt jelezzük, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban. Hivatal) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-a szerint nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a Hivatal hatásköre alapján a felmerült kérdés szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik (az Szt. elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/jogforras/1995_xxxiii_szt_20150301.pdf).
A fentieket előrebocsátva a következőkre hívjuk fel szíves figyelmét.
A szellemi alkotások jogi védelemét világszerte jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.
Az iparjogvédelem körében a különféle megoldásokhoz különböző oltalmi formák kapcsolódnak az alábbiak szerint.
Az új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható - műszaki jellemzőkkel leírható - megoldások (termék, berendezés, eljárás, alkalmazás) jogi védelmére a szabadalmi oltalom jöhet szóba. A megoldás új, ha sehol a világon, semmilyen módon nem jutott nyilvánosságra, és feltalálói lépésen alapul, ha a nyilvánosságra jutott megoldások alapján szakember számára nem kézenfekvő.
A szabadalmazható találmány műszaki színvonalát el nem érő, új és feltalálói lépésen alapuló szerkezeti megoldások esetében a használatiminta-oltalom lehet a megfelelő oltalmi forma.
A termékek külső jellegzetessége - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok - védelmére, amennyiben a minta új és egyéni jelleggel rendelkezik, a formatervezésiminta-oltalom az alkalmas oltalmi forma.
Egy gazdasági tevékenység körében használt megjelölés, pl. a játék neve védjegyoltalommal védhető, de hangsúlyoznunk kell, hogy a védjegy nem védi azt a terméket, amellyel kapcsolatban használják, csupán arra szolgál, hogy a fogyasztók azonosíthassák, illetve más hasonló termékektől megkülönböztethessék azt.
Ezeknek az oltalmi formáknak az esetében a jogi védelem külön kérelemre, hatósági eljárás eredményeképpen keletkezik.
A tapasztalatok alapján egy mágneses kirakós játék valószerűtlen, hogy megfelel feltaláló tevékenység követelményének. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy feltalálói lépésen alapul, ami alapján a használatiminta-oltalom esetleg szóba jöhet, de az anyag megváltoztatása ritkán eredményes oltalomképes megoldást. A játék egyes elemeinek alakja, felületeinek mintázata elképzelhető, hogy formatervezésiminta-oltalommal védhető.
E mellett a játék grafikai, illetve szöveges elemei szerzői jogi védelem alatt állhatnak.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései szerint a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1)]. A szerzői jogi védelem – az iparjogvédelemtől eltérően - a mű létrejöttével, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és meghatározott ideig fennáll anélkül, hogy a jogvédelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
Hangsúlyoznunk kell ugyanakkor, hogy az Szjt. 1. § (6) bekezdése alapján ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így a szerzői jogi a játék menetének, lépéseinek, elvének a védelmére nem alkalmas.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.
Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Hivatalánál (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html Még egyszer hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe.
Reméljük, hogy az előzőek a segítségére lesznek annak eldöntésében, hogy az Ön által kitalált játék, illetve annak valamely eleme hogyan védhető.
Amennyiben valamelyik jogi védelmi lehetőséggel kapcsolatban további információt szeretne, az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2017.10.13)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal! Erdeklodnek hogy van e jogi vedelem akkor ha valaki sajat tervezesu kezmuves termekeket gyart (varr) es a termekei egy az egyben (szin, forma, minta, meret, stb, stb) megjelennek egy masik kezmuves standjan?
Koszonom a valaszt.
(2017.09.28) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-ában meghatározott feladatokra terjed ki. Ennek megfelelően a Hivatal egyedi ügyekben jogi tanácsadást nem végezhet, termékek, szerzői művek hasznosításával kapcsolatos kérdésekben szakvéleményt nem adhat, állást nem foglalhat.
A hivatkozott jogszabályi hely értelmében a Hivatal feladat- és hatásköre a szellemi tulajdon területén jellemzően a jogok engedélyezésével, fenntartásával és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokra, valamint az ezekre vonatkozó általános tájékoztatásra terjed ki.
A fentieket előrebocsátva kézműves termékek jogi védelmével kapcsolatosan a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.
Valamely termék külső megjelenésének a jogi védelmére az iparjogvédelmi oltalmi formák közül a formatervezésiminta-oltalom jöhet szóba.
A formatervezésiminta-oltalom a termékek külső jellegzetessége - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok - védelmére alkalmas oltalmi forma.
Az oltalom kérelemre, hatósági eljárás eredményeképpen keletkezik. Feltétele, hogy bejelentésekor a minta új, és egyéni jellegű legyen. Az eljárás menetéről, illetve a vonatkozó jogszabályokról a http://www.sztnh.gov.hu/hu/dizajn oldalunkról elindulva tájékozódhat. Az oltalom külön kérelemre keletkezik, és az oltalmi idő 5 év, amely négyszer további 5-5 évre megújítható.
A mintaoltalom alapján a mintaoltalom jogosultjának kizárólagos joga van a minta hasznosítására.
A kizárólagos hasznosítási jog alapján a mintaoltalom jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül hasznosítja a mintát. Hasznosításnak minősül különösen: a minta szerinti termék előállítása, használata, forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra való felkínálása, behozatala, kivitele és e célokból való raktáron tartása.
A minta jogosulatlan hasznosításával kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírósági útra, a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe tartozik.
A szerzői jogi védelem az egyéni, eredeti jelleggel rendelkező irodalmi, tudományos és művészeti, pl. ipari tervezőművészeti alkotásokat védi.
A védelem - az formatervezésiminta-oltalomtól eltérően - automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik, azaz a jogi védelem keletkezésének nem feltétele, hogy a művet bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vetessék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított 70 éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik (beleértve azt is, hogy valamely mű szerzői jogi védelem alatt áll-e).
Egy bírósági jogvita esetén a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba vetette a Hivatalnál. A szolgáltatással kapcsolatban hangsúlyoznunk kell, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, "csupán" bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg hogy azt a szerző a magáénak elismerte. Az eljárás részleteit áttekintheti a http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat/onkentes-munyilvantartas internetes oldalon.
Azzal kapcsolatban, hogy a szellemi tulajdonjogok megsértése esetén a sértett milyen lépéseket tehet a jogai védelmében, figyelmébe ajánljuk a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) honlapjának http://www.hamisitasellen.hu/vallalkozasoknak/milyen-jogi-lepeseket-tehet-a-hamisitoval-szemben/ oldalát, ahol a lehetőségekkel kapcsolatban részletes tájékoztatást talál.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ honlapján.)
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
Ügyfélszolgálat
(2017.10.09)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Férjemmel pólók nyomtatásába vágunk ahol saját mintákat mellett szeretnénk a vevők által beküldött montákat is nyomtatni illetve akár híresebb logókat, feliratokat (superman, batman etc.) ilyenkor milyen jogi lépéseket kell megtennünk? A vevő által beküldött minta után (pl. Superman minta) van bármilyen kötelezettségünk? Előre is köszönöm
(2017.09.27) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Az alábbi megkeresésére, amelyben saját minták pólókra nyomtatása mellett híres logók és feliratok felhasználása iránt érdeklődik, a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/szjt-4.pdf / a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bekezdése].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt [Szjt. 16. § (1) bekezdése].
Az Szjt. 16.§-ának (2) bekezdése szerint „a szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is”. A cím tehát önállóan is lehet szerzői jogi védelem tárgya, azonban az egyéni, eredeti jelleg fennállása a címre való tekintettel is követelmény, ezért csak a sajátos címekre terjeszti ki az Szjt. az oltalmat.
Az Szjt. említett rendelkezéseiből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti logó, (illetve bizonyos esetekben az adott mű címének) felhasználásához a szerző engedélye szükséges.
Felhívjuk szíves figyelmét továbbá, hogy az egyes megjelölések (logók, feliratok, nevek, stb.) védjegyoltalom, a logók formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak.
Érvényes védjegy-, illetve formatervezési mintaoltalom esetén a hasznosítás (a szerzői jogi védelemhez hasonlóan) kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
Tájékoztatjuk, hogy a Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban önállóan kutathatók.
Megjegyezzük, hogy a TMview ( https://www.tmdn.org/tmview/welcome ) és Designview (https://www.tmdn.org/tmdsview-web/welcome.html?lang=hu) adatbázisokban - mint másodlagos adatforrásokban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei, illetve nemzeti formatervezési mintái egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.
Egy gyors szűrés alapján a TMview adatbázisából például látható, hogy a "Superman", valamint "Batman" nevekre keresve több védjegy is létezik. A védjegyek jogtulajdonosa az adatbázis alapján a DC COMICS. (Honlapjukon / http://www.dccomics.com/ / a felhasználásokkal kapcsolatos információk - „Terms of use” - is elérhetők.)
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ .)
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2017.10.04)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Abban a kérdésben szeretnék segítséget kérni,hogy ha egy új élelmiszeripari termék
Magyarországon védjegyeztetésre kerül,akkor esetlegesen valaki ugyanazt a terméket azonos néven vagy azonos tartalommal védjegyeztetheti-e más külföldi piacon(Európa,Usa,stb).
Válaszukat megköszönve!
Üdvözlettel!
(2017.09.20) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Előrebocsátva, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-a szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, hatásköre alapján a felmerült kérdés szellemitulajdon-jogi, ezen belül is védjegyjogi ( http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1997_xi_vt_1.pdf ) vonatkozásaira korlátozódóan a következőkről tájékoztatjuk.
A gazdasági tevékenység körében használt megjelölések (logók, nevek, szókapcsolatok, szlogenek, ábrák vagy egyéb grafikailag ábrázolható megjelölések) jogi védelmére a védjegyoltalom szolgál.
Fontos kiemelni, hogy a védjegy nem védi azokat a termékeket (szolgáltatásokat/árukat), amelyek vonatkozásában az oltalmat igényelték rá, hanem - árujelzőként - megkülönbözteti azokat a többi piacon lévő hasonló szolgáltatástól/árutól.
A lajstromozott védjegy jogosultjának - abban az országban, vagy régióban ahová a védjegyoltalom kiterjed - kizárólagos joga van arra, hogy a védjegyet az árujegyzékben szereplő árukkal és/vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban kizárólagosan használja, illetve, hogy a használatára másnak engedélyt adjon.
A Magyarországon szerzett nemzeti védjegyoltalom hatálya tehát Magyarországra terjed ki, annak alapján külföldi használattal szemben nem lehet fellépni.
A levelében említett azon kérdésrészt, hogy "ugyanazt a terméket ... azonos tartalommal védjegyeztetheti-e más külföldi piacon" célszerű lenne tovább pontosítani. Ezért, illetve az esetleges további általános kérdésekkel érdemes Ügyfélszolgálatunkhoz fordulnia, ahol személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állunk.
Jeleznünk kell ugyanakkor, hogy iparjogvédelmi ügyekben szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) iparjogvédelmi területen jártas szakemberek feladata (a szabadalmi ügyvivők és ügyvivői irodák jegyzéke a http://www.szabadalmikamara.hu/ oldalon, az ügyvédek névjegyzéke a http://www.magyarugyvedikamara.hu oldalon érhető el).
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
www.sztnh.gov.hu
(2017.10.04)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Arról érdeklődnék, hogy mi vonatkozik olyan irodalmi művekre, ahol ugyan a szerző halála óta nem telt el a 70 év, de a szerző örökös/leszármazott nélkül halt meg? Ilyen esetben lehet-e az író művét/műveit nem haszonszerzési-kereskedelmi céllal, online módon közzétenni?
Válaszukat előre is köszönöm!
(2017.09.17.)
(2017.09.17) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
A megkeresésére, amelyben örökös/leszármazott nélkül elhalálozott szerző műveinek felhasználása iránt érdeklődik, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezései alapján a következőkről tájékoztatjuk.
(Az Szjt. hatályos változatának elérhetősége: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.329421.)
Az Szjt. hatálya alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (2) bekezdése]. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bekezdése].
Mivel a szerzői jogi védelem nem csak a szerző életében, hanem a halálát követően is fennáll, a szerző leszármazói is részesülhetnek azokból a jövedelmekből, amelyek az örökhagyó szerző műve felhasználása révén keletkeznek.
A szerző halála esetén tehát a vagyoni jogok örökölhetők; az engedélyezési jog gyakorlása, illetve a jogdíj beszedése a jogutódot illeti meg.
Az öröklés törvényen, vagy végrendeleten alapulhat. Az általános szabályok szerint a végrendelet elsőbbséget élvez a törvényes örökléssel szemben [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. évi törvény (Ptk.) 7:3 §-ának (1) és (2) kebezdése].
A törvényes öröklés általános rendjét a Ptk. 7:55-7:66 §-ai szabályozzák. Más örökös hiányában az állam a törvényes örökös, ilyenkor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vagy megbízottja, irodalmi művek esetében a HoFra Szinházi es Irodalmi Ügynökség jár el.
Az előzőeket összegezve amennyiben a szerző törvényes örökös nélkül halálozott el, de végrendeletben rendelkezett a művei szerzői jogait illetően, a jogosult a végrendeleti kedvezményezett. Ha a szerző érvényes végrendeletet sem hagyott hátra, a műveivel kapcsolatos szerzői jogokat vélhetően a HoFra Szinházi es Irodalmi Ügynökség gyakorolja.
A jogutódok felkutatásában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) – felhatalmazás hiányában – nem tud közreműködni, de javasoljuk, hogy a kutatást kezdje a szerző utolsó lakhelye szerint illetékes Közjegyzői Irodában, vagy a HoFra Szinházi es Irodalmi Ügynökségnél (elérhetősége: http://hofra.hu/ ).
Amennyiben a szerzői jogosult (akár az állam, akár más) ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik, van lehetőség arra, hogy az SZTNH adjon engedélyt az ilyen "árva" művek felhasználására. Erről bővebb tájékoztatást itt találhat: https://www.sztnh.gov.hu/en/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/szerzoi-jogi-vedelem/arva-muvek
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Üdvözlettel,
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
(2017.09.27)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Ha a felhasználó nem tájékoztatja a szerzőt( nincs jogutód)a felhasználás módjáról és mértékéról, akkor az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról 16. § (7)rendelkezését nem tartja be.Azt szeretném kérdezni, hogy ez milyen következményeket von maga után a felhasználóra nézve?
(2017.08.31) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük megkeresését. A levélben feltett kérdésére adott válasz a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.
Mindenekelőtt szeretnénk felhívni a figyelmét arra, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH szerzői jogi tanácsadást nem végezhet, így hivatalos állásfoglalás vagy szakvélemény kiadására nincsen lehetőség. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető. Tájékoztatom továbbá, hogy kizárólag a magyar jogrendszerrel kapcsolatosan tudunk felvilágosítást nyújtani.
A szerzői jogi oltalom alatt álló mű [Szjt. 1. § (1) – (3) bekezdések] egészének vagy valamely azonosítható részének bármilyen módon, anyagi vagy nem anyagi formában történő felhasználása a szerző engedélyéhez kötött [Szjt. 16. § (1) bek.] – hacsak nem tartozik a szabad felhasználás eseteinek körébe (Szjt. 33-41. §). A felhasználás jogosulatlan, amennyiben engedély nélkül került rá sor, illetve ha a felhasználó jogosultságának határait túllépve használja fel a művet [Szjt. 16. § (6) bek.].
Az Szjt. 16. § (7) bekezdése alapján a felhasználó valóban köteles a szerzőt vagy adott esetben a közös jogkezelőt tájékoztatni a felhasználás módjáról és mértékéről, ha az Szjt. vagy a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Kjkt.) másként nem rendelkezik. Habár a felhasználási szerződés érvényes lehet a felhasználási mód és mérték pontos meghatározása nélkül is [Szjt. 43. § (5) bek.], a felhasználó legkésőbb a szerző, annak jogutódja vagy adott esetben a közös jogkezelő szervezet kérésére köteles ezekről nyilatkozni.
Mindemellett vannak bizonyos felhasználási módok, amelyek engedélyezését a törvény a szerződésben való kifejezett kikötéssel teszi csak lehetővé; ezek: az átdolgozás, többszörözés engedélyezése esetén a mű kép- vagy hangfelvételen való rögzítése, számítógéppel vagy elektronikus hordozóra való másolása, terjesztés engedélyezése esetén a műpéldányok forgalomba hozatal céljából való behozatala az országba (Szjt. 47. §).
Jogsértés esetén a szerző a jogsértővel szemben a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
- követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását,
- a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását további jogsértéstől,
- követelheti, hogy a jogsértő adjon elégtételt,
- követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, teljesítésében résztvevőkről,
- követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését,
- a sérelmes helyzet megszüntetését, az eredeti állapot helyreállítását, a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, a jogsértéssel előállított dolgok lefoglalását, meghatározott személyeknek történő átadását, kereskedelmi forgalomból visszahívását, végleges kivonását, megsemmisítését [Szjt. 94. § (1) bek.],
- a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet [Szjt. 94. §(2) bek.].
Ezen túlmenően a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) büntetőjogi jogkövetkezményt is tartalmaz a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésére vonatkozóan, melynek feltétele, hogy a jogsértés vagyoni hátrányt okozzon (Btk. 385. §).
Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, és fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére:
https://www.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/488721/lang/hu
Üdvözlettel:
Szerzői Jogi Főosztály
(2017.09.22)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt hivatal!
Édesapám zeneszerző volt, kizárólagos jogutódjaként rendszeresen kapok jogdíjat az Artisjustól. Mivel a művek évtizedekkel a születésem előtt születtek, egy részükről nem is tudok. Kaptam ugyan a bejegyzett művekről listát, de olyan semmitmondó címek vannak benne, hogy "filmzene". Van lehetőségem arra, hogy valamilyen úton betekintsek az artisjus archivumában a leadott kottákba vagy hanganyagokba és megismerhessem a műveket, amik után jogdíjban részesülök?
Előre is köszönöm.
(2017.05.23) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben szerzői jogi védelemben részesülő zeneművek nyilvántartása kapcsán felmerülő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.
Alábbi válaszaim a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.), valamint a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Kjkt.) rendelkezésein alapulnak, amelyeknek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.329421, http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=196105.323703
Elöljáróban fontosnak tartjuk kihangsúlyozni, hogy a szerzői jogok a mű létrejöttével keletkeznek, így azokhoz semmilyen bejegyzés, nyilvántartásba vétel, vagy egyéb „levédetés” nem szükséges [Szjt. 9. § (1) bekezdés]. Az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület (továbbiakban: ARTISJUS) és a hozzá hasonló, úgynevezett közös jogkezelő szervezetek feladata a szerzők, és egyéb szerzői jogosultak [pl.: a szerzők örökösei, Szjt. 9. § (5) bekezdés] képviselete műveik olyan, jogszabály, vagy a szerzők többsége által meghatározott (jellemzően tömeges) felhasználási módokkal összefüggésben, amely esetben a szerzők egyéni szerződéses engedélyadás útján nem tudják szerzői jogaikat érvényesíteni. A közös jogkezelők így a szerzők, vagy jogszabály felhatalmazása alapján jogosultak egyes felhasználási módok kapcsán a szerzők nevében a szerző műveinek felhasználására engedélyt adni, és a felhasználásért a szerző javára jogdíjat beszedni [Kjkt. 4. § 7. pont].
Egyes közös jogkezelők felhatalmazást kaphatnak meghatározott műtípusok és meghatározott felhasználási módok vonatkozásában úgynevezett kiterjesztett hatállyal végezni a közös jogkezelést [Kjkt. 17. § (1) bekezdés]. Ebben az esetben az adott műtípus adott felhasználása vonatkozásában (egy-két kivétellel) kizárólag az arra felhatalmazott közös jogkezelő adhat engedélyt, olyan szerzők művei vonatkozásában is, amelyek nem tagjai, vagy megbízói, ugyanakkor kötelessége ismegkísérelni a felkutatását ezeknek a szerzőknek, és részükre - műveik felhasználásának engedélyezése után beszedett - jogdíjat megfizetni. Ilyen kiterjesztett hatályú közös jogkezelési tevékenységet folytat például az ARTISJUS zeneművek nyilvános előadása vonatkozásában, a zeneszerzők javára.
A felhasználók a díjfizetésen túl az egyes művek felhasználása után kötelesek a felhasznált művekről kellő információt közölni (mű címe, szerzője, egyéb azonosító adatok), amely alapján az általuk kifizetett jogdíjat a közös jogkezelő eljuttathatja a szerzőhöz, jogosulthoz. Az így rendelkezésre bocsátott információkon kívül egyéb információkkal csak akkor rendelkezik a közös jogkezelő az egyes művekről, ha arról a szerzők tájékoztatják. Magukkal a művekkel, azok kivonatával, másolatával a közös jogkezelő jellemzően nem rendelkezik, arról csupán a felhasználók, esetleg a szerzők által nyújtott és saját maga által nyilvántartott információkkal bír.
Az ARTISJUS Alapszabályában rendelkezik a tagok részére előírt kötelezettségekről. Ez alapján a szerző – többek közt – köteles a műveit az egyesületnek bejelenteni.
A Kjkt. 48.§-a szerint az ARTISJUS köteles adatbázist fenntartani az általa végzett közös jogkezelési tevékenység körébe tartozó bel- és külföldi művekről, kapcsolódó jogi teljesítményekről és a jogosultakról. Az ARTISJUS fő tevékenysége nem az adatszolgáltatás, csupán működése kapcsán rendelkezik adatokkal a jogosultról és a művekről, és előfordul, hogy ezek az adatok nem naprakészek (pl. évekig, évtizedekig nem használják fel a művét, ezért jogosultkutatási kötelezettsége sem támad).
A fentiekből látszik, hogy bár fordulhat a díjfizetést megalapozó művekkel kapcsolatos, adatigénylési kérdéssel az ARTISJUS-hoz, ezeket az adatokat nem köteles a közös jogkezelő nyilvántartani, műpéldánnyal pedig jellemzően nem rendelkeznek. Az ARTISJUS vezet egyfajta önkéntes műnyilvántartást, és abban, vagy a Hivatal által vezetett önkéntes műnyilvántartásban (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?panel=Y) esetleg fellelhetők a keresett szerző művei, továbbá javasoljuk, hogy érdeklődjön az ARTISJUS ügyfélszolgálatán.
Üdvözlettel,
dr. Csősz Gergely
szerzői jogi ügyintéző
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Hatósági Osztály
(2017.09.22)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Az lenne a kérdésem, hogy ha előadok valamiből egy részletet magán célra és esetleg fel is veszem ezt, köteles vagyok-e megnevezni, mit adtam elő?
Előre is köszönöm a választ!
(2017.08.29) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük megkeresését. A levélben feltett kérdésére adott válasz a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.
Mindenekelőtt szeretnénk felhívni a figyelmét arra, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH szerzői jogi tanácsadást nem végezhet, így hivatalos állásfoglalás vagy szakvélemény kiadására nincsen lehetőség. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető. Tájékoztatom továbbá, hogy kizárólag a magyar jogrendszerrel kapcsolatosan tudunk felvilágosítást nyújtani.
Az Szjt. 1. §-ának (2) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem alá tartozik „az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása.” E „védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg” [Szjt. 1. § (3) bekezdés első mondata]. Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése példálózó jelleggel sorol fel olyan műtípusokat, amelyek védelem alá esnek.
A szerzőt megillető jogok egyfelől személyhez fűződő jogokból, másfelől vagyoni jogokból állnak. Az Szjt. 12. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzőt megilleti a neve feltüntetésének joga, ennek elmaradása a szerző személyhez fűződő jogainak megsértését eredményezné. Emellett irányadóak a névfeltüntetés általános szabályai, tehát ha például irodalmi mű előadásáról van szó, mondja be a szerző nevét és a mű címét, ha zenemű, ugyanezeket valamiképpen jelölje a rögzített felvételen. A vagyoni jogokra vonatkozó általános szabályként pedig az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy „a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére.
Az Szjt. meghatároz azonban a szabad felhasználás körébe tartozó eseteket, amely eseteknél az Szjt. 33. §-ának (1) bekezdése alapján „a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges”. Ennek feltétele ugyanakkor, hogy az előadás (vagyis az Ön által végzett felhasználás) jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és az csakis magánhasználat céljából történik, illetve alkalomszerűen tartott zártkörű összejövetelen kerül sor rá. Fontos kiemelnünk azt a további követelményt, hogy az Szjt. 33. §-ának (2) bekezdése alapján a szabad felhasználás nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására, indokolatlanul nem károsíthatja a szerző jogos érdekeit, valamint meg kell felelnie a tisztesség követelményeinek és nem irányulhat a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.
Abban az esetben rögzíthető az előadás, ha a szabad felhasználás feltételei továbbra is fennállnak, vagyis, hogy az előadás rögzítése csakis magánhasználat céljára történik, valamint jövedelme sem származik belőle.
Összegezve a fentieket, elmondható, hogy mindaddig, amíg a mű előadása zárt körben történik (vagyis a nyilvánosság számára nem megtekinthető, és közvetve sem szolgálja jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját), valamint a rögzítése kifejezetten magánhasználat céljára történik (vagyis a nyilvánosság számára nem lesz elérhető a rögzített mű, és az közvetve sem szolgálja jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját), addig az Ön által említett két felhasználási mód a szabad felhasználás körébe tartozhat. Felhívjuk azonban a figyelmét arra, hogy amennyiben a felhasználások során nem felel meg a szabad felhasználás valamely fent említett követelményének az előadás vagy a rögzítés kapcsán, úgy felhasználási tevékenysége engedélyköteles, amely engedélyt az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerző – vagy a szerzőt egyes vagyoni jogai tekintetében képviselő közös jogkezelő szervezet – adhat Önnek felhasználási szerződés keretein belül.
Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, és fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére:
https://www.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/488721/lang/hu
Üdvözlettel:
Szerzői Jogi Főosztály
(2017.09.22)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Egy könyvkiadó megbízott azzal, hogy készítsek számára fotókat több megyénkben található településről, amelyeket az általa publikált útikönyvben meg is jelentetett.
Erre nem kevés munkám, időm, benzinem ráment, körülbelül 80 fotómat használták fel a több mint 200-ból, amit beküldtem nekik.
A kiadó többszöri felszólításra sem fizetett ki, azaz ötször hatszor is megígérte, hogy jönnek és fizetnek de a mai napig semmi, csak az ígéret földje van. Azóta több hónap is eltelt és már elegem van abból, hogy csak hazudnak össze-vissza. A telefont fel sem veszik már ha én hívom őket.
Mit tudok tenni? Beperelhetem, hogy gyakorlatilag az én hozzájárulásom nélkül használja a saját szellemi termékem? Nálam vannak a RAW fileok, ami nekik nincs, azaz egyértelműen be tudom bizonyítani, hogy a képek az enyémek, részükről pedig semmilyen befizetett számla, banki tranzakció nincs, hiszen nem rendezték sosem a dolgot. Mit lehet tenni ilyenkor?
(2017.08.23) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
A megkeresésére, amelyben saját készítésű természetfotók felhasználásával kapcsolatban érdeklődik, mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1995_xxxiii_szt_20170617_.pdf (Szt.) 115/G §-át.)
A fentieket előrebocsátva a A http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf (Szjt.) alapján a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, beleértve a fotóművészeti alkotásokat. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése]. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].
Fotók esetében az egyéni, eredeti jelleg nem mindig nyilvánvaló. Fotóknál a szerzői jogi védelemhez szükséges egyéni-eredeti jelleg adódhat többek között a fotós által elkapott pillanat sajátosságából (jellegzetes megvilágítás, színhatás, stb), vagy a felvételhez választott beállításból.
Az előzőeket összegezve, amennyiben a fotók esetében az egyéni, eredeti jelleg fennáll, a felhasználás főszabályként a szerző engedélyéhez kötött.
Ha az Szjt. másképp nem rendelkezik, a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek – eltérő megállapodás hiányában – a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le. Ha a törvény a felhasználási szerződés érvényességét megszabott alakhoz köti, a díjazásról való lemondás is csak a megszabott alakban érvényes [Szjt. 16. §-ának (4) bekezdése].
A szerzői jogok megsértésével, illetve szerzőt megillető díjazással kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírósági útra tartozik.
A jogérvényesítés lehetőségeiről bővebben a http://www.hamisitasellen.hu/vallalkozasoknak/milyen-jogi-lepeseket-tehet-a-hamisitoval-szemben/ internetes oldalon tájékozódhat.
Végezetül jelezzük, hogy már nyilvánosságra jutott fotók esetében ugyanakkor minden további, ún. másodlagos felhasználás (pl. illusztráció céljából) a közös jogkezelés körébe tartozik, így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől kell kérni (elérhetősége: http://www.hungart.org/kapcsolat.php), amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra, amennyiben a szerző nem lépett ki a közös jogkezelésből a másodlagos felhasználás tekintetében.
Amennyiben szeretné, hogy a fotóinak a másodlagos felhasználására a Hungart ne adhasson engedélyt, az Szjt. 87. §-ának (3) bekezdése szerint nyilatkozatot kell tennie.
(Nincs helye kiterjesztett hatályú közös jogkezelésnek, ha a jogosult az érintett közös jogkezelő szervezethez intézett írásbeli nyilatkozatában előzetesen tiltakozik művei vagy kapcsolódó jogi teljesítményei felhasználásának közös jogkezelés körében történő engedélyezése ellen. A közös jogkezelő szervezet köteles a nyilatkozat szerint eljárni, ha azt több mint három hónappal a naptári év vége előtt, a következő év első napjánál nem korábbi hatállyal teszik meg. A jogosult azonban nem tiltakozhat a felhasználás ilyen módon történő engedélyezése ellen, ha a közös jogkezelést e törvény írja elő (kötelező közös jogkezelés).
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyozzuk, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/.)
Tisztelettel,
Ügyfélszolgálat : http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
www.sztnh.gov.hu
(2017.09.19)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Abban szeretném a segítségüket kérni,hogy a superman logójaként ismert "S" betű bejegyzett védjegy-e és szerzői jogvédelem alatt áll-e? Amennyiben szeretném felhasználni a színek módosításával(,de a forma megtartásával) és az "S" betűben szöveget is helyeznék el,akkor erre van lehetőségem vállalkozásom logójaként használni? Ha igen, akkor milyen lépéseket kell tenni,hogy ez hivatalos legyen?
Előre is köszönöm válaszukat!
(2017.09.06) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Az alábbi megkeresésére, amelyben Superman logójaként ismert "S" betű módosított formában történő felhasználása iránt érdeklődik, a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/szjt-4.pdf / a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bekezdése].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt [Szjt. 16. § (1) bekezdése]. Az Szjt. 16.§-ának (2) bekezdése szerint „a szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is”. A cím tehát önállóan is lehet szerzői jogi védelem tárgya, azonban az egyéni, eredeti jelleg fennállása a címre való tekintettel is követelmény, ezért csak a sajátos címekre terjeszti ki az Szjt. az oltalmat.
Említi, hogy a Superman logójaként ismert S betű színeit szeretné módosítani, illetve szöveget s szeretne elhelyezni benne, ezért a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
A mű felhasználásának minősül különösen az átdolgozás [Szjt 17. §-ának f) pontja], amely magában foglalja a mű minden olyan megváltoztatását is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt 29. §-a].
Az átdolgozás a jogosult előzetes engedélyéhez kötött, nem esik a közös jogkezelés körébe, így átdolgozás esetén az eredeti mű szerzőjének előzetes engedélyét célszerű megszerezni.
Ha az Ön által készített logóban az eredeti mű bárki által könnyen felismerhető (pl. a formák, díszítő elemek azonossága, vagy hasonlósága alapján), akkor csak származékos, az eredeti művel kapcsolatban álló átdolgozásról lehet szó.
Az átdolgozás esetében fontos kiemelni, hogy ha engedély nélkül végzi valaki, az nem csak a szerző vagyoni, hanem személyhez fűződő jogait is sértheti.
Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti logó felhasználásához a szerző engedélye szükséges.
Felhívjuk szíves figyelmét továbbá, hogy a szóban forgó logó védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhat.
Érvényes formatervezési minta-, illetve védjegyoltalom esetén a hasznosítás (a szerzői jogi védelemhez hasonlóan) kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
(Egy gyors szűrés alapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának E-kutatás adatbázisában a 157449 lajstromszámú S ábrás megjelölés Magyarország területén nemzeti védjegyoltalom alatt áll. A védjegy jogtulajdonosa a nyilvántartásunk alapján a DC COMICS (New York állam törvényei szerint működő vállalat); New York, New York 1700 Broadway 10019 (US)).
Felhívjuk arra is a figyelmet, hogy a védjegy jogosultja az ellen is felléphet, aki az engedélye nélkül - abban az országban, vagy régióban ahová a védjegyoltalom kiterjed -, a gazdasági tevékenysége körében olyan megjelölést használ, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt (védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény / 12. §. (2) bekezdés).
Tájékoztatjuk, hogy a Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban önállóan kutathatók.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
www.sztnh.gov.hu
(2017.09.15)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözlet!
Szeretnék levédettni autóbiztonsági fejlesztéseket.
Szeretném megtudni a menetét és hogy elég-e egy rajz vagy működő képes protótípussal kell rendelkeznek?
Valamint mennyibe kerül a leves?
Köszönöm
(2017.09.01) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal) érkezett megkeresését, amelyben autóbiztonsági fejlesztései levédetéséről érdeklődik, amivel kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.
A kidolgozott műszaki megoldások, azaz találmányok oltalmára a szabadalmi oltalom, illetve a használati mintaoltalom szolgál. Ezen oltalmi formákról részletes ismertetést honlapunkon (http://www.sztnh.gov.hu/hu) talál.
A szabadalmazható találmányokkal szemben támasztott alapvető elvárás, hogy a találmány világviszonylatban új legyen és feltalálói tevékenységen alapuljon, azaz a korábban nyilvánosságra jutott megoldások alapján szakember számára ne legyen nyilvánvaló, míg a használati minta esetében ezek a követelmények némileg enyhébbek. E mellett mindkét oltalmi forma esetén követelmény az ipari alkalmazhatóság, azaz, hogy a találmány az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható, illetve használható legyen.
Az említett oltalmi formák esetében a jogi védelmet jellemzően országonként kell megszerezni. Magyarország vonatkozásban oltalmat a Hivatalhoz benyújtott szabályszerű bejelentéssel kérhet, amely bejelentési kérelemből, leírásból, igénypontokból, kivonatból és szükség esetén rajzokból áll.
A Hivatal kizárólag szöveges ismertetés, és az ahhoz kapcsolódó rajzok formájában tudja fogadni a bejelentést, a bejelentésnek nem feltétele, hogy legyen működőképes prototípus.
A bejelentésben oly mértékben kell ismertetni a találmányt, hogy szakember a leírás és a rajzok alapján azt megvalósíthassa, de prototípus elkészítése nem szükséges. A részletes követelményekre vonatkozó információkat talál honlapunkon a: http://www.sztnh.gov.hu/szabadalom/nemzeti_ut/ oldalon a szabadalmi oltalomszerzéssel, a http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/hasznalati-minta/eljaras-menete oldalon a használatiminta-oltalom engedélyezési eljárással kapcsolatosan.
Amennyiben oltalomszerzés céljából bejelentést kíván tenni a Hivatalnál, a szabadalmi, illetve a használati minta bejelentésekhez szükséges űrlapok, a kitöltésükre vonatkozó tájékoztatók, valamint az eljárás során fizetendő díjak megtalálhatók honlapunkon az alábbi címen: https://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/urlapok-dijak, de jelezzük, hogy ezeken a díjakon felül felmerülhetnek például szabadalmi ügyvivői költségek is, amelyek összegéről nem áll a Hivatal rendelkezésére információ.
Szabadalmi bejelentés előtt mindenképpen tanácsos tájékozódni a találmány tárgykörébe eső nyilvánosságra jutott megoldásokat illetően (technika állása). Erre az Interneten számos adatbázis áll rendelkezésre, amelyekben szabadalmi dokumentumok között tájékozódhat. Ilyen pl. hazai vonatkozásban az "E-kutatás" iparjogvédelmi adatbázis (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU), vagy szélesebb körben az Európai Szabadalmi Hivatal szabadalmi adatbázisa, az espacenet (http://worldwide.espacenet.com/).
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon szíves rendelkezésére állnak (http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html) de jeleznünk kell, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ éri el.
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2017.09.13)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Érdeklődni szeretnék, hogy olyan termékek forgalmazása sért-e bármilyen jogot, amelyek filmes karaktereket és mese szereplőket ábrázol, Kínában készülnek és közvetlen gyártótól, esetleg nagykereskedőtől rendelem. Ez esetben a gyártónál kell érdeklődöm, hogy van-e engedélye/szerződése, vagy nekem kell megkeresni az adott jogtulajdonost? Esetleg, mivel nem én vagyok a gyártó, hanem csak a viszonteladó, így a ha igazolni tudom a termék származási helyét, akkor más kötelezettségem nincs?
Várom válaszát.
Előre is köszönöm!
(2017.08.31) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
A megkeresésével kapcsolatban, amelyben filmes karakterek és meseszereplők felhasználásával kapcsolatban érdeklődik mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét , hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ezért a Hivatal egyedi ügyekben tanácsot nem adhat, így a kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásait illetően általánosságban a következő támpontokat adjuk.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a filmes karaktereket, mese figurákat is - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt./ http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például a filmekben, rajzfilmekben megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek kereskedelmi hasznosítása (pl. értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység, ezért e tekintetben mindenképpen javasolt a jogtulajdonossal való előzetes kapcsolatfelvétel a termékek hasznosításának megkezdését megelőzően.
Megjegyezzük, hogy filmek esetében a karakterek felhasználásának jogait gyakran a filmstúdió szerzi meg szerződések révén, és a továbbiakban a felhasználás engedélyezésének joga is filmstúdiónál van. Így a szerzői jog jogosultjainak felkutatásában kiindulópont lehet az érintett filmstúdiók, esetleg producerek megkeresése.
Felhívjuk a figyelmét, hogy a szóban forgó filmes karakterek, mese figurák formatervezésiminta-, illetve védjegyoltalom, neveik védjegyoltalom alatt is állhatnak.
Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - főszabályként a jogtulajdonos engedélyéhez kötött.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#), illetve az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) elektronikus adatbázisokban kutathatók. A kutatáshoz a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárának munkatársai igény esetén segítséget nyújtanak. A Szakkönyvtár elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/frecskay-janos-szakkonyvtar/elerhetoseg. Az adatbázisban való kutatás esetenként választ adhat arra, hogy ki az iparjogvédelmi jogok (védjegy, formatervezési minta) tulajdonosa, és ily módon a segítségére lehet annak megállapításában, hogy kihez kell fordulni a felhasználási engedélyért.
Védjegyek, illetve formatervezési minták esetében megemlítendő, hogy a jogkimerülés elve alapján nem szükséges az eredeti jogtulajdonos hozzájárulása a termék továbbforgalmazásához, ha a terméket a jogtulajdonos, vagy az ő kifejezett hozzájárulásával (tipikusan szerződés alapján) másvalaki már forgalomba hozta az Európai Gazdasági Térségben [ Vt. 16. §-ának (1)-(2) bekezdése]. (Itt megjegyzendő, hogy a jogkimerülés ugyanakkor nem alkalmazható, ha a jogtulajdonosnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze; védjegyoltalom esetén különösen akkor, ha a védjeggyel ellátott áru állagát, állapotát megváltoztatták, illetve károsították.)
Jogvita esetén a bíróság jár el, és a jogkimerülés körülményeinek fennállását (pl., hogy az áru ténylegesen az eredeti jogtulajdonos hozzájárulásával került kereskedelmi forgalomba) Önnek kell bizonyítania. Ha a jogkimerülés mégsem következett be, nem bizonyítható, vagy esetleg kiderül, hogy a termék hamis, az iparjogvédelmi oltalmak bitorlásának és a hamis termék forgalomba hozatalának valamennyi büntető és polgári jogi következménye alkalmazandóvá válik. Ezért már a beszerzés során célszerű a forgalmazótól beszerezni a megfelelő igazolásokat.
A tárgyban a NAV Szellemitulajdon-védelmi Osztálya (elérhetőség: tel.: 437 4386; 437 4389, e-mail: ebpvpig_sztvo@nav.gov.hu) illetékes, de a tájékoztatásuk alapján Ők is a jogtulajdonossal egyeztetnek az áru eredetét illetően, ha az kérdésessé válik.
Mindezek alapján amennyiben biztos akar lenni abban, hogy a továbbforgalmazás jogszerű, célszerű a forgalmazás megkezdése előtt az eredeti jogtulajdonossal egyeztetnie az ügyben.
További, általános kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyozzuk, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/.)
Tisztelettel,
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
www.sztnh.gov.hu
(2017.09.13)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözlöm!
Higyan tudom megnézni azt,hogy egy bizonyos termék neve, illetve formája le van e védve Magyarország on????
(2017.09.05) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
A gazdasági tevékenység során, a különböző termékek azonosítását, illetve megkülönböztetését segítő megjelölések (például nevek, ábrák) jogi oltalmát a védjegy biztosíthatja, a termékek külső jellegzetességének (például a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület) védelmére pedig a formatervezésiminta-oltalom szolgálhat.
A Magyarország területén hatályos - nemzeti és nemzetközi - védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) adatbázisban, a Magyarországra is kiterjedő hatályú európai uniós védjegyek és közösségi formatervezési minták az eSearchplus (https://euipo.europa.eu/eSearch/#advanced/trademarks ) adatbázisban kutathatók.
Megjegyezzük, hogy a Tmview ( https://www.tmdn.org/tmview/welcome ) és Designview (https://www.tmdn.org/tmdsview-web/welcome.html?lang=hu) adatbázisokban - mint másodlagos adatforrásokban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei, illetve nemzeti formatervezési mintái egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.
Amennyiben a kutatáshoz segítségre van szüksége, a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárában (elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/a-szellemi-tulajdon-nemzeti-hivatala-elerhetosege-felfogadas ) kollégáink szíves rendelkezésére állnak.
Végezetül tájékoztatjuk, hogy a Magyarország területén érvényes védjegyek vonatkozásában igénybe vehető hivatalunk térítéses védjegykutatási szolgáltatása, amelyről részleteket honlapunkon, a http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/kutatasi-szolgaltatasok/vedjegyszolgaltatasok oldalról elindulva talál.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
www.sztnh.gov.hu
(2017.09.07)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Egy terméket szeretnék védjegyeztetni.Érdeklődöm,hogy a védjegyeztetés költsége az egyszeri költség vagy évente van egy fenntartási díja!
Tisztelettel és köszönettel!
(2017.09.05) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Érdeklődésére tájékoztatjuk, hogy védjegyek esetében nincsenek éves fenntartási díjak.
A védjegyeljárások esetében bejelentési díjat kell fizetni, Magyarországon a bejelentés napját követő két hónapon belül. A díj befizetése az eljárás lefolytatásának feltétele. Ha az eljárás oltalommal zárul, annak hatálya - visszamenőlegesen, a bejelentés napjától számított - tíz évig tart.
Igény esetén az oltalom tíz évente, újabb tíz éves időszakokra (kérelemre, és megújítási díj befizetésével) megújítható.
(A bejelentési díj a védjegybejelentésben megadott, Nizzai Osztályozás szerint igényelt osztályok számától függően három osztályig 74 800 Ft, háromnál több osztály esetén, minden további osztály után 32 000 Ft. /díjtáblázat: http://www.sztnh.gov.hu/vedjegy/vedjegy_dij.pdf ).
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2017.09.05)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
A kérdésem a következő. BA szakdolgozatomat írom és egy az interneten talált phd kérdőívéből pár kérdést beletennék a saját kérdőívembe. Ez szabályos? Esetleg keressem fel a dolgozat íróját engedélyért?
Válaszukat köszönöm!
(2017.08.22) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Először is fontos tisztázni a szerzői jogi oltalomban részesített művek körét. Védelem illet minden irodalmi, tudományos és művészeti alkotást, amely egyéni, eredeti jelleggel bír, függetlenül minőségi, mennyiségi, esztétikai jellemzőitől és a színvonalára vonatkozó értékítélettől [Szjt. 1. § (1) – (3) bekezdések]. Nem tartoznak azonban a szerzői jog által védett körbe a tények, hírek, ötletek, elvek, elgondolások, eljárások [Szjt. 1. § (4) – (6) bekezdések].
Egy kérdőív összeállításának, a fogalmazásmódnak és az egymásból/egymás után következés rendszerének specialitása mutathat egyéni, eredeti jelleget, és ennek alapján állhat szerzői jogi oltalom alatt, ez viszont a konkrét szövegtől függ. A törvény a mű egészének vagy valamely azonosítható részének felhasználását a szerző kizárólagos jogaként fogalmazza meg, amely tehát engedélyhez kötött [Szjt. 16. § (1) bek.]; e rendelkezés alól azonban eltérést enged bizonyos esetekben, ezeket hívjuk szabad felhasználásnak.
Ebben az esetben a szabad felhasználási módok közül az idézés, illetve az átvétel lehet releváns. A mű részlete szabadon idézhető a forrás és a szerző nevének megjelölésével, amennyiben az átvevő mű maga is szerzői jogi oltalom alá esik, annak jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven [Szjt. 34. § (1) bek.].
Átvétel esetében a mű másik műben való, az idézést meghaladó mértékű felhasználásáról van szó. Ez is engedélykérés nélkül, a forrás és a szerző megjelölése mellett szabadon megtehető, amennyiben irodalmi, zenei mű vagy film részlete, kisebb terjedelmű önálló mű, képzőművészeti, iparművészeti, ipari vagy építészeti alkotás képe, illetve fotóművészeti alkotás átvételére kerül sor, szerzői jogi oltalom alá eső műben, és csakis iskolai oktatási vagy tudományos kutatási célra [Szjt. 34. § (2) bek.]. Jelen esetben a forrásul használni kívánt PhD dolgozat minősülhet irodalmi műnek, így merülhet fel az átvétel is, amennyiben például a kérdőív kérdéseinek többségét vagy egészét szeretné felhasználni – mindez, az idézéshez hasonlóan, kizárólag indokolt terjedelemben végezhető.
Az indokolt terjedelem esetenként vizsgálandó, nincs konkrétan meghatározott mértéke, azonban fontos kiemelni, hogy a szabad felhasználás is csak akkor megengedett – és díjtalan –, ha nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra [Szjt. 33. § (2) bek.].
A szerzői jogi szempontok mellett az adott tudományterült szakmai szokásait, tudományetikai előírásait (amelyek gyakrabban szigorúbbak a szerzői jogi rendelkezéseknél) is figyelembe kell venni, amelyről a konzulense adhat bővebb felvilágosítást. Egy már megvalósult kutatásban/kérdőívben található szempontok/kérdések átvétele, és a kész dolgozatban történő hivatkozás („a kutatás X.Y. kérdőívének/adatsorának felhasználásával készült”) a szakmai szokásoknak megfelelhet, és – hacsak nem lehetetlen – a kérdőíven is javasoljuk a forrásműre történő hivatkozás feltüntetését.
Üdvözlettel:
Szerzői Jogi Főosztály
(2017.08.24)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Egy online projektet dolgozok a hol magyar koltoktol szeretnenk idezeteket hasznalni, vo-ban es feliratozasban, akkor kell-e barmilyen jogdij kerdessel foglalkoznunk?
előre is köszönöm a választ!
(2017.08.22) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Először is tisztázzuk, mire terjed ki a szerzői jogi oltalom. Védelem alatt áll minden olyan irodalmi, tudományos és művészeti alkotás, amely egyéni, eredeti jellegű, függetlenül minőségi, mennyiségi, esztétikai és a mű színvonalára vonatkozó szempontoktól [Szjt. 1. § (1) – (3) bekezdések].
E védelem alapján az adott mű egészének vagy azonosítható részének anyagi és nem anyagi formában történő bárminemű felhasználásának engedélyezése a szerző kizárólagos joga [Szjt. 16. § (1) bek.]. Azonban bizonyos esetekben a törvény eltérést enged e főszabálytól, ezt hívjuk szabad felhasználásnak. Ide tartozik az idézés is, tehát amennyiben az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven idézik a szóban forgó művek részleteit, valamint a forrást és a szerző nevét is feltüntetik, nincs szükség külön engedélyezésre [Szjt. 34. § (1) bek.].
Az idézésnél nem szempont, hogy magán vagy jövedelemszerzési célból történik-e a felhasználás, azonban az „átvevő mű” fordulatból az következik, hogy csak egy másik (műtípustól független) műbe történhet idézés, idézetek önálló felhasználása nem tartozik a szabad felhasználás körébe. Az idézés meghatározásában szereplő „indokolt terjedelemben” fordulat pedig esetről esetre vizsgálandó, nem lehet egy általános zsinórmértéket felállítani, hogy mi az, ami még nem/már engedélyköteles. A szabad felhasználásokra általános szabályként érvényesül az úgynevezett háromlépcsős teszt [Szjt. 33. § (2)]:
A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben:
- nem sérelmes a mű rendes felhasználására és
- indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit,
- továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.
Üdvözlettel:
Szerzői Jogi Főosztály
(2017.08.24)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Tánccsoportunk egyesülete több tánckoreográfiát vásárolt működése során. A egyesület a mai napig működik, a koreográfiákat jelenlegi tagjaink most is táncolják. Az idei évben másodszor fordult elő, hogy az egyesületünk régi tagjai, akik évek óta nem fizetnek tagíjat, már nem tartoznak tagjaink közé,egy-egy alkalomra összeállnak és ezeket a koreográfiákat táncolják. Szeretnénk tudni, hogy tehetünk-e ez ellen valamit? A jogszabálynak van-e olyan pontja, amely az egyesület tulajdonában álló koreográfiát más személyek felhasználják. Válaszukat köszönöm!
(2017.08.21) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Elöljáróban fontos tisztázni a szerzői jogi oltalomban részesülő művek körét, amely magában foglal minden egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotást, függetlenül annak mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőitől, illetve a színvonalára vonatkozó értékítélettől [Szjt. 1. § (1) – (4) bekezdések]; e körbe a táncjátékok, koreográfiák is beletartoznak [Szjt. 1. § (2) bek. d) pont].
Adott mű felhasználására engedélyt a szerző felhasználási szerződés keretében adhat, amelyet írásba kell foglalni (Szjt. 42. és 45. §). Fontos kitérni arra, hogy a felhasználási engedély csakis abban az esetben kizárólagos, ha ezt a szerződésben kifejezetten kikötötték. Ez esetben a szerző további engedélyt nem adhat – azonban, eltérő rendelkezés hiányában, a korábbi, nem kizárólagos engedély fennmarad –, valamint ő maga sem használhatja fel művét, csak amennyiben ez is kikötésre került. (Az engedély korlátozható valamely területre, időtartamra, felhasználási módra és meghatározott mértékre.) (Szjt. 43. §) A felhasználó által csak akkor ruházható át harmadik személyre az engedély, illetve csak akkor adható további engedély a mű felhasználására, ha azt a szerző kifejezetten megengedte [Szjt. 46. § (1) bek.]. Elmondható tehát, hogy a koreográfia előadására jogszerűen kaphattak engedélyt a szerzőtől vagy más jogosulttól, amennyiben az egyesület felhasználási szerződésében nem került sor kizárólagosság kikötésére.
Amennyiben mégis jogsértésre került sor, a kizárólagos felhasználási engedély alapján jogszerző felhívhatja a szerzőt, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a jogsértés abbahagyása iránt (az Szjt. 94. §-ában foglalt módon). Ha a felhívástól számított harminc napon belül a szerző nem intézkedik, a jogszerző léphet fel saját nevében a jogsértés miatt [Szjt. 98. § (1) bek.]. Abban az esetben, ha az engedély nem kizárólagos felhasználásra szólt, a jogszerző csak a felhasználási szerződés kifejezett rendelkezése alapján léphet fel az előbb leírt módon [Szjt. 98. § (2) bek.].
Üdvözlettel:
Szerzői Jogi Főosztály
(2017.08.22)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Grafikus vagyok és van néhány saját digitális munkám, melyeket szeretnék elérhetővé tenni olyan oldalakon, mint az Etsy, Society 6, Stock, stb. Ezek az oldalak vállalják a megrendelt grafikákból történő nyomtatást pólóra, poszterre, stb. és a szállítást is. Ugyanakkor, (gondolom) 1-1 darab után illet engem ebből némi összeg. A kérdésem az volna, hogy
1. Hogyan működik ennek az adózása, ha a számlámra kapom ezeket a kisebb összegeket, azt hogyan kell legálisan intéznem?
2. egyáltalán mekkora összeg az, ami után adózni / jelenteni kell?
3. Hogyan működik ez, ha A, be vagyok jelentve munkahelyre? B, kunkanélküli státuszban vagyok? C, külföldön dolgozom?
Köszönöm, JM
(2017.08.15) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) feladat és hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G. §-ában meghatározott tevékenységekre, jellemzően
- az iparjogvédelmi hatósági vizsgálatok és eljárások lefolytatására;
- a szerzői és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggő egyes feladatok ellátására;
- az állami dokumentációs és információs tevékenység a szellemi tulajdon területén;
- a szellemi tulajdon védelmét szabályozó jogszabályok előkészítésében való részvétel;
- a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével kapcsolatos hatósági és szakértői feladatok ellátása terjed ki.
Ezért az adózással kapcsolatos kérdések kívül esnek a Hivatal illetékességi körén.
Javasoljuk, hogy a kérdéseivel forduljon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal helyileg illetékes kirendeltségéhez.
További, a szellemitulajdon-jogokat érintő kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Tisztelettel,
Ügyfélszolgálat : http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2017.08.18)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Az alábbi ügyben kérném a szíves tájékoztatásukat.
Néhány ismerősömmel létre kidolgoztunk egy társasjátékot, amelyet el szeretnénk adni egy cégnek. Tudnának abban segíteni, hogy előtte szabadalmaztatnunk kellene a játékot, vagy hogyan tudnánk értékesíteni.
Köszönöm válaszukat előre is.
(2017.08.17) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
A megkeresésre, amelyben az iránt érdeklődik, hogy mielőtt egy cégnek felajánlják megvételre az Önök által kidolgozott játékot, azt szabadalmaztatni kellene, mindenekelőtt a szellemi alkotások jogi védelmének lehetőségeiről tájékoztatjuk röviden.
A szellemi alkotások védelmét jellemzően két jogterület biztosítja világszerte, az iparjpogvédelem, és a szerzői jog.
Az iparjogvédelem körébe tartoznak az alábbi oltalmi formák.
Amennyiben a játékhoz valamilyen új, feltalálói tevékenységen/lépésen alapuló és iparilag alkalmazható műszaki megoldás (pl. eszköz) kapcsolódik, a védelemre a szabadalom, illetve a használatiminta-oltalom lehet az alkalmas oltalmi forma.
A játékhoz kapcsolódó valamely tárgy, eszköz külső megjelenése (pl. bábuk, játéktábla, kártyák rajzolata) formatervezésiminta-oltalommal védhető, amennyiben megfelel az újdonság és az egyéni jelleg követelményének.
A játék neve, illetve az azonosítására szolgáló megkülönböztető megjelölés (név, logó, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölés) védjegyoltalommal védhető. A védjegyoltalom magát a játékot nem védi, "csupán" annak azonosítására, a piacon lévő többi hasonló játéktól (pontosabban az azokhoz kapcsolódó termékektől és/vagy szolgáltatásoktól) történő megkülönböztetésre, a fogyasztók tájékozódásának előmozdítására ad lehetőséget a használatára vonatkozó kizárólagos jog alapján.
A fenti oltalmi formák esetében a jogi védelem külön kérelemre, és hatósági eljárás eredményeképpen születik.
Egy játék tartalmazhat olyan grafikai, szöveges, vagy egyéb elemet, amellyel kapcsolatban szóba jöhet a szerzői jogi védelem .
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) alapján szerzői jogi védelem alá tartozik (függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e) az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, amennyiben egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik.
Ennek megfelelően a játékhoz kapcsolódó egyéni, eredeti jellegű sík- és térbeli grafikai, vagy ábrás elemek, figurák, szövegek szerzői jogi védelem alatt állhatnak, de annak megállapítása, hogy ezek az alkotások ténylegesen a Szjt. hatálya alá tartoznak-e, minden tény és körülmény figyelembe vételét igénylő szakértői feladat.
(Ide kapcsolódóan szíves figyelmébe ajánljuk a Szerzői Jogi Szakértő Testület (a továbbiakban: SZJSZT) 06/2009. sz. szakvéleményét / http://www.sztnh.gov.hu/testuletek/szjszt/SZJSZT_szakvelemenyek/2009/2009PDF/szjszt_szakv_2009_06_01.pdf , amely a következőket fejti ki:
„1.3. A társasjátékok szabályainak, menetének leírása elvileg, adott esetben, amint erre az SzJSzT-42/07/1. számú szakvéleménye is rámutat, önmagában lehet egyéni eredeti módon kifejtett irodalmi alkotás, vagyis szerzői mű. Az erre vonatkozó jogok azonban élesen elválnak az 1.2. pontban leírt tartalomra, játék-menetre vonatkozó jogosultságoktól: ugyanaz a tartalom, cselekmény, gondolat, akár játékszabály is másképpen, más által a szerzői jog szempontjából szabadon, engedély és díjfizetés nélkül leírható, felhasználható. Az egyéni-eredeti módon történt játékszabály leírás viszont csak a szerző engedélyével többszörözhető, adható ki, közvetíthető a nyilvánossághoz. ..")
A szerzői jogi védelem - az iparjogvédelemtől eltérően - a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll meghatározott ideig anélkül, hogy a jogvédelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.
Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Hivatalánál (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html ).
Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele ugyanakkor semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe.
Megemlítjük még, hogy az elgondolásához kapcsolódó "speciális ismeret" jogi védelem alatt állhat az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:47. §-a alapján, ahol a jogi védelem - a szerzői joghoz hasonlóan - mindenfajta alakszerűség nélkül, a törvény erejénél fogva áll fenn. A jogi védelem ebben az esetben addig tart, amíg a védett ismeret jogszerűen nem hozzáférhető.
Ezért ilyenkor különösen fontos, hogy azt titokban tartsák, és a titok megőrzése érdekében körültekintően járjanak el.
Reméljük, hogy az előzőek a segítségére lesznek annak eldöntésében, hogy az elgondolása védelmére milyen jogi eszköz jöhet szóba.
A kérdésére válaszolva jelezzük, hogy a visszaélések megelőzésére mindenképpen célszerű lépéseket tenni a jogok védelmében, mielőtt bárkinek információt szolgáltatnak a megoldásról.
A fentiek alapján a lehetséges lépések - attól függően, hogy maga a játék milyen jogi eszközzel védhető - különösen:
- iparjogvédelmi bejelentés benyújtása, amellyel a megoldás elsőbbségét megalapozhatják, amennyiben a megoldás, vagy annak valamely része megfelel a követelményeknek
- a megoldás szerzői jog hatálya alá tartozó tartalmainak (pl. grafika, szoftver, egyéni, eredeti jellegű szövegek) önkéntes műnyilvántartásba vétele,
- titoktartási szerződés aláíratása a féllel, mielőtt bármilyen információ átadásra kerül.
Végezetül tájékoztatjuk, hogy a hasznosítással kapcsolatos kérdések kívül esnek a Hivatal hatáskörén.
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak.
(A képviselet ellátására jogosult szabadalmi ügyvivők, illetve ügyvédek névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ található),
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2017.08.18)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Saját készítésű természetfotókat szeretnék feltenni a Facebook-ra, vagy más közösségi felületre, de szeretném a jogokat is megtartani. Mi a megoldás?
Tisztelettel.
M. Ibolya
(2017.08.02) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
A megkeresésére, amelyben saját készítésű természetfotók jogi védelmével kapcsolatban érdeklődik, mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1995_xxxiii_szt_20170617_.pdf (Szt.) 115/G §-át.)
A fentieket előrebocsátva a http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf (Szjt.) alapján a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, beleértve a fotóművészeti alkotásokat. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése]. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].
Fotók esetében az egyéni, eredeti jelleg nem mindig nyilvánvaló. Fotóknál a szerzői jogi védelemhez szükséges egyéni-eredeti jelleg adódhat többek között a fotós által elkapott pillanat sajátosságából (jellegzetes megvilágítás, színhatás, stb), vagy a felvételhez választott beállításból.
Amennyiben az egyéni, eredeti jelleg fennáll, a felhasználás főszabályként a szerző engedélyéhez kötött.
Már nyilvánosságra jutott fotók esetében ugyanakkor minden további, ún. másodlagos felhasználás (pl. illusztráció céljából) a közös jogkezelés körébe tartozik, így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől kell kérni (elérhetősége: http://www.hungart.org/kapcsolat.php), amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra, amennyiben a szerző nem lépett ki a közös jogkezelésből a másodlagos felhasználás tekintetében.
Amennyiben szeretné, hogy a fotóinak a másodlagos felhasználására a HUNGART ne adhasson engedélyt, az Szjt. 87. §-ának (3) bekezdése szerint nyilatkozatot kell tennie.
(Nincs helye kiterjesztett hatályú közös jogkezelésnek, ha a jogosult az érintett közös jogkezelő szervezethez intézett írásbeli nyilatkozatában előzetesen tiltakozik művei vagy kapcsolódó jogi teljesítményei felhasználásának közös jogkezelés körében történő engedélyezése ellen. A közös jogkezelő szervezet köteles a nyilatkozat szerint eljárni, ha azt több mint három hónappal a naptári év vége előtt, a következő év első napjánál nem korábbi hatállyal teszik meg. A jogosult azonban nem tiltakozhat a felhasználás ilyen módon történő engedélyezése ellen, ha a közös jogkezelést e törvény írja elő (kötelező közös jogkezelés).
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyozzuk, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/.)
Tisztelettel,
Ügyfélszolgálat : http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
www.sztnh.gov.hu
(2017.08.03)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
A következő ügyben szeretnék tájékoztatást kérni Önöktől: Saját Youtube csatornát működtetek, amire a jövőben szeretnék rendszeresen feltölteni külföldi szerzők könyveiből általam felolvasott részleteket, egyperces rövid videók formájában. Kérdésem az lenne, tehetem e ezt jogsértés nélkül, ha minden részletkor felolvasom a szerző nevét és a könyv címét is. Illetve ha nem, mi lehet a törvényes út? Válaszukat köszönöm!
(2017.07.29) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk a megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés magyarországi, illetve szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
Tájékoztatjuk, hogy a kérdést illetően a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezései az irányadók. (Az Szjt. hatályos verziójának az elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf.)
A szerzői jogi védelem hatálya alá tartoznak az egyéni, eredeti jelleggel megformált irodalmi, tudományos és művészeti alkotások [Szjt. 1. §-ának (1)-(3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem a művet annak létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illeti meg anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék [Szjt. 9.§ (1) bek.]. A mű a szerző életében, és a halálát követő 70 évben áll szerzői jogi védelem alatt [Szjt. 31. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére, mely felhasználásra engedély eltérő törvényi rendelkezés hiányában felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].
Említi, hogy a felolvasásról készült videófelvételt a Youtube csatornára kívánja feltölteni, ezért jelezzük, hogy az Szjt. 26. §-ának (1) bekezdésére értelmében a szerző kizárólagos joga, hogy a művét sugárzással a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Sugárzás a mű érzékelhetővé tétele távollévők számára hangoknak, képeknek és hangoknak, vagy technikai megjelenítésüknek vezeték vagy más hasonló eszköz nélkül megvalósuló átvitelével.
A fentieket összegezve amennyiben a védelmi idő már lejárt, a mű szabadon felhasználható.
Amennyiben a mű még szerzői jogi védelem alatt áll, nincs jelentősége, hogy a részlet felolvasva mindössze 1 percnyi, az említett felhasználás a szerző engedélyéhez kötött.
Mivel a kérdése alapján külföldi szerzők műveit tervezi felolvasni, felhívjuk a figyelmét, hogy szerzői jogi védelem alatt áll – az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül – más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van [Szjt. 4. §-ának (2) bekezdése].
Így amennyiben a művek részleteit nem az eredeti nyelven olvassa fel, a jogszerű felhasználáshoz a fordító engedélyét is be kell szereznie, amennyiben a fordító még él, illetve a halálától még 70 év nem telt el.
Végezetül jelezzük, hogy olyan műre, amely először külföldön került nyilvánosságra, az Szjt-ben meghatározott védelem csak akkor terjed ki, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a szerzőt nemzetközi egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti [Szjt. 2. §-a].
Az irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény 5. cikke (1) bekezdése szerint "Az ezen Egyezmény által védett műveik tekintetében a szerzők - a mű származási országa kivételével - az Unió valamennyi országában azokat a jogokat élvezik, amelyeket a vonatkozó törvények a belföldieknek most vagy a jövőben biztosítanak, valamint azokat a jogokat is, amelyeket ez az Egyezmény külön megad." E Szerződést Magyarországon a 1975. évi 4. törvényerejű rendelet hirdette ki (Szerződő Államok: http://www.wipo.int/treaties/en/ShowResults.jsp?lang=en&treaty_id=15).
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Ügyvédi Kamara: http://www.magyarugyvedikamara.hu/.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2017.08.03)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Megtetszett egy festmény, megpróbáltam lemásolni. Egész jól sikerült, bár vannak rajta változtatások. Arra gondoltam, hogy többször is lefestem, és eladom.
Meg kell keresnem az eredeti szerzőt? Fizetnem is kell neki? Vagy ez független az ő szellemi tulajdonától?
(2017.07.03) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben festmények másolása, többszörözése kapcsán felmerülő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Alábbi válaszaim a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.329421.
Az Szjt. 1. § (3) bekezdése alapján a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A szerzői jogi védelem feltétele egyrészt az, hogy a mű a szerzőé legyen, azaz a művet a szerzőhöz személyes kapcsolat fűzze, az szubjektíve eredeti legyen, és ne mástól vegye át, ne egy másik mű szolgai másolata legyen. Az egyéni, eredeti jelleg azt jelenti, hogy a mű más alkotásoktól való megkülönböztethetősége a tartalmi és formai elemek kifejezésének módjában kell, hogy megnyilvánuljon.
Az Szjt. 9. §-a kimondja, hogy a szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok - a személyhez fűződő és a vagyoni jogok - összessége.
Az Szjt. 31. §-a rendelkezik a védelmi időről. Eszerint a szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben. A hetvenéves védelmi időt főszabály szerint a szerző halálát követő év első napjától, közös művek esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani. A védelmi idő elteltével a mű közkinccsé válik, azt bárki engedély és díjfizetés nélkül felhasználhatja (kiadhatja, előadhatja stb.), sőt átdolgozhatja, meg is változtathatja. A védelmi idő hossza az Európai Unióban főszabály szerint azonos, de más országokban (pl. Egyesült Államok) ez eltérhet, így külföldi szerző esetében figyelembe kell venni az adott ország védelmi időre vonatkozó szabályait.
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése szerint a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
A megkeresése alapján Ön már létező műveket többszöröz, átdolgoz és terjeszt. Még szerzői jogi védelem alatt álló művek esetében ezek mind az eredeti szerző kizárólagos vagyoni jogainak számítanak, így engedélyköteles felhasználásnak minősülnek.
A szerző személyhez fűződő jogai közé tartozik a mű nyilvánosságra hozatalának joga, a név feltüntetésének joga, valamint a mű egységének védelme.
A szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen - a közlemény terjedelmétől és jellegétől függően - szerzőként feltüntessék. A szerzőt a mű részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni.
Az átdolgozás vagyoni joga és a mű egységének védelme személyhez fűződő jog szorosan összekapcsolódik. Az átdolgozás lényege, hogy a mű oly módon kerül megváltoztatásra, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre, amely szintén egyéni, eredeti jelleggel bír. Egy festmény lemásolása, és a kisebb változtatások nem minősülnek átdolgozásnak, mivel nem jön létre új, egyéni-eredeti jelleget tükröző alkotás, csupán az eredeti festménynek egy másolata (többszörözés). Az Szjt. 13. §-a azonban kimondja, hogy a szerző személyhez fűződő jogát sérti művének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása, vagy a mű más olyan megváltoztatása vagy a művel kapcsolatos más olyan visszaélés, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes. Így amennyiben az ön által eszközölt változtatások akár elérik, akár nem az átdolgozás mértékét, a szerző személyhez fűződő jogát sérthetik, amely jogsértés esetén a szerző – többek között – sérelemdíjat is követelhet. A jogsértés megállapítása a bíróság hatáskörébe tartozik.
Ugyanakkor fontos rendelkezés az Szjt.-ben, hogy a név feltüntetéséhez való jog az egyetlen személyhez fűződő jog, amelyet a védelmi idő lejárta után is érvényesíteni lehet. E jog védelmében a védelmi idő után az Szjt. 14. § (1) bekezdésében megjelölt személyek mellett az érintett közös jogkezelő vagy érdek-képviseleti szervezetek is jogosultak fellépni. Tehát a védelmi idő eltelte után sem lehet egy mű szerzőségét magáénak állítani, azaz bitorolni.
Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére:
https://www.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/488721/lang/hu
Üdvözlettel,
dr. Nagy Anna
szerzői jogi ügyintéző
(2017.07.27)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Új dalszöveg íróként az lenne a kérdésem,levédetném az új kész dalt az Artisjusnál,aminek a szövegét és dallamát én írtam,akkor annak az embernek aki a zenei alapot készítette,később lehet e követelése,ha híres lesz a dal,ha egyszer ki lett fizetve és erről szerződést írunk?Vagy őt is közremőködőként kell megnevezni a műbejelentő lapon?válaszukat köszönöm
(2017.07.18) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük megkeresését. A levélben feltett kérdésére adott válasz a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.
Tájékoztatjuk, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető. Tájékoztatom továbbá, hogy kizárólag a magyar jogrendszerrel kapcsolatosan tudunk felvilágosítást nyújtani.
Az Szjt. 1. §-ának (2) bekezdése alapján „szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen […] e) a zenemű, szöveggel vagy anélkül”.
Az Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése szerint „a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.”
A Szjt. 4. §-ának (1) bekezdése a mű szerzőjét a következőképpen definiálja: „a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző).”
A közösen létrehozott művek vonatkozásában az Szjt. különbséget tesz aszerint, hogy a mű egyes részei önállóan felhasználhatók-e, vagy az egyes műrészek nem alkalmasak az önálló felhasználásra. Az Szjt. 5. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy „több szerző közös művére, ha annak részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői jog együttesen és - kétség esetén - egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat; a szerzői jog megsértése ellen azonban bármelyik szerzőtárs önállóan is felléphet.” Ugyanakkor ezen paragrafus (2) bekezdésének első mondata úgy szól, hogy „ha a közös mű részei önállóan is felhasználhatók (összekapcsolt művek), a saját rész tekintetében a szerzői jogok önállóan gyakorolhatók”.
Álláspontunk szerint általánosságban egy szöveges zenemű esetében a szöveg és a zenei alap önállóan felhasználható műrészek, a több szerző által alkotott zenei alap egyes részei azonban alapvetően nem használhatóak fel önállóan, mert azok egységben, egymásra épülve alkotják a zenei művet.
További fontos, ugyanakkor a zenemű és a körülmények ismeretének hiányában nehezen megállapítható kérdés, hogy a zenei alap készítőjének (aki az Ön által kitalált hangokat rögzítette, feljátszotta) tevékenysége egyéni, eredeti jellegű-e. Abban az esetben ugyanis, ha az Ön által kitalált dallamot az Ön iránymutatásai alapján csak szolgai módon, egyéni eredeti jelleg híján, pusztán hangszeres tudását alkalmazva játszotta fel a zenei alap készítője, akkor dal előadóművészeként (és nem szerzőjeként) az előadóművészekre vonatkozó szomszédos jogi jogosultságok illetik meg. Azonban, ha a zenei alap készítője a zenei mű hangszerelése során egyéni eredeti jellegű tevékenységével járult hozzá a mű elkészítéséhez, társszerzőnek tekinthető, és a szerzőkre vonatkozó szerzői jogi jogosultságok illetik meg.
Amennyiben a zenei alap készítője - tevékenységének egyéni, eredeti jellege miatt - szerzőnek minősül, az őt megillető vagyoni jogokat nem ruházhatja át és azokról nem mondhat le. Az Szjt. 9. §-ának (3) bekezdése ugyanis kimondja, hogy „a vagyoni jogok - a (4)-(6) bekezdésekben foglaltak kivételével - nem ruházhatók át, másként sem szállhatnak át és azokról lemondani sem lehet.” Amennyiben az Önök között létrejött megállapodás ezzel ellentétes kitételt tartalmaz, a megállapodás azon része semmis.
A szerzőség tehát – a szerzőtársak közötti szerződéstől függetlenül – nem megállapodás kérdése, hanem ténykérdés. A szerzőségi részarányt a közös műnél az alkotói munkában való részvétel határozza meg. A zenei műhöz kapcsolódó vagyoni jogosultság ugyanakkor eltérhet a szerzőségi részaránytól.
Összefoglalva az előző bekezdést: az Artisjus műbejelentő lapján feltüntetett százalékos arányszám a szerzők vagy társszerzők között a bejelentett zenei műhöz kapcsolódó vagyoni jogosultság arányát tükrözi, amely a felek (szerzők) megállapodásán múlik. Egy esetleges későbbi jogvita során azonban a jogalkalmazó (a bíróság és esetlegesen a bíróság által kirendelt szerzői jogi szakértők) a vagyoni jogokkal kapcsolatos megállapodáson túl a szerzőtársak tényleges szerzőségi részarányát is vizsgálat alá helyezi, amely – mint arra előbb utaltunk – ténykérdés, és nem függ a szerzők megállapodásától.
Az Artisjusnak azonban nagy gyakorlata van a műbejelentéssel kapcsolatban, ezért javasoljuk, hogy vegye fel velük a kapcsolatot. Az Artisjus műbejelentő lapját az alábbi linken éri el:
http://www.artisjus.hu/wp-content/uploads/2017/06/mubejelentes_eredeti.pdf
Bízunk benne, hogy tájékoztatásunk hasznos volt az Ön számára. Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére:
https://www.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/488721/lang/hu
Tisztelettel:
Szerzői Jogi Főosztály
(2017.07.24)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hölgyem/Uram!
Szeretném kérni állásfoglalásukat az alábbiakkal kapcsolatban. Egyéni vállalkozóként (teljes munkaidős bejelentett munkaviszonyom mellett) az alábbi tevékenységet szeretném folytatni. Angliából vásárolnék márkás ruhákat és cipőket ( Adidas, Nike, Timberland, Helly Hansen stb...), hivatalos angol nagykereskedésektől, melyeket internetes honlapon keresztül majd online szeretném értékesíteni Magyarországon. Legálisan szeretnék eljárni a márkás termékekkel kapcsolatban, ezért az alábbi kérdésre szeretném kérni hivatalos válaszukat:
1. Mivel világmárkás termékeket szeretnék majd árulni a saját honlapomon, szükséges-e szerződést kötnöm a márkák tulajdonosaival, vagy azáltal hogy hivatalos nagykertől vásárolok az Európai Unióból, a tőlük kapott számla elegendő-e a viszonteladáshoz? Szíves válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelettel,
Lívia
(2017.07.16) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a feltett kérdés szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik. (Az SZTNH feladatköréről a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G. §-a rendelkezik.)
Hangsúlyoznunk kell azt is, hogy a védjegyhasználattal kapcsolatos vitás kérdések kívül esnek a Hivatal feladat- és hatáskörén, ezért a Hivatal hatáskör túllépést valósítana meg, ha ilyen jellegű kérdésekben tanácsot adna, vagy állást foglalna.
A fentieket előrebocsátva a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt., http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/vedjegy/nemzeti-ut/vedjegyoltalom) alapján a következőkről tájékoztatjuk.
A védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ
- a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
- olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy
- a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét [Vt. 12. §-ának (1) és (2) bekezdése].
A jogkimerülés elve alapján ugyanakkor nem szükséges az eredeti jogtulajdonos hozzájárulása a termék forgalmazásához, ha a terméket a jogtulajdonos, vagy az ő kifejezett hozzájárulásával (tipikusan szerződés alapján) másvalaki már forgalomba hozta az Európai Gazdasági Térségben [ Vt. 16. §-ának (1)-(2) bekezdése].
Jogvita esetén a bíróság jár el, és a jogkimerülés körülményeinek fennállását (pl., hogy az áru ténylegesen az eredeti jogtulajdonos hozzájárulásával került kereskedelmi forgalomba) Önnek kell bizonyítania. Ha a jogkimerülés mégsem következett be, nem bizonyítható, vagy esetleg kiderül, hogy a termék hamis, az iparjogvédelmi oltalmak bitorlásának és a hamis termék forgalomba hozatalának valamennyi büntető és polgári jogi következménye alkalmazandóvá válik. Ezért már a beszerzés során célszerű a forgalmazótól beszerezni a megfelelő igazolásokat.
Az előzőeket összegezve a fentiek szerint jogszerűen forgalomba került termékek továbbforgalmazásához a jogtulajdonos engedélye nem szükséges.
Itt kell jeleznünk, hogy a jogkimerülés nem alkalmazható, ha a jogtulajdonosnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze; védjegyoltalom esetén különösen akkor, ha a védjeggyel ellátott áru állagát, állapotát megváltoztatták, illetve károsították.
A továbbforgalmazással kapcsolatos vitás kérdésekben a NAV Szellemitulajdon-védelmi Osztálya (elérhetőség: tel.: 437 4386; 437 4389, e-mail: ebpvpig_sztvo@nav.gov.hu) illetékes, de a tájékoztatásuk alapján Ők is a jogtulajdonossal egyeztetnek az áru eredetét illetően, ha az kérdésessé válik.
Mindezek alapján amennyiben biztos akar lenni abban, hogy a továbbforgalmazás jogszerű, mindenképpen célszerű a forgalmazás megkezdése előtt az eredeti jogtulajdonossal egyeztetnie az ügyben.
Végezetül jelezzük, hogy a felmerült problémával ajánlatos szakjogászhoz fordulnia, mivel szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) a szellemi tulajdon területén jártas szakemberek feladata.
A hivatásos képviselet ellátására jogosult képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ honlapján érhető el.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon szíves rendelkezésére állnak (http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html ).
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat
(2017.07.19)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
A következő ügyben szeretnék tájékoztatást kérni Önöktől:
Néhány napja megkeresett egy spanyol ügyvédi iroda képviselője, hogy ügyfele részére megvásárolnák artual.com domain nevemet. Egy nevetségesen minimális összeget ajánlottak fel, amely szerintük egyenértékű a WIPO-n elindított szellemi tulajdon fölötti vita költségeivel. (Please note that the amount offered as a financial compensation is the same price to be paid for those procedures available to resolve disputes related to the domain name on the World Intellectual Property Organization (WIPO).)
A fent említett domain nevet 15 éve aktívan használom, de a szót nem védettem le. A TMview oldalán Artual-ra keresve csak egy, 2015-01-20-i bejegyzésű, Egyesült Államokra érvényes védjegyet találtam, amelynek tevékenységi köre eltér az enyémtől.
Kérdésem az lenne, Önök szerint elperelhetik-e tőlem, vagy csak üres fenyegetés, hogy olcsón megvásárolhassanak egy prémium domain nevet?
Válaszukat előre is köszönöm,
Tisztelettel,
H. Anikó
(2017.07.12) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala egyedi ügyekben tanácsadást nem végezhet, hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a szellemitulajdon-jogokkal, ezen belül is a Magyarország területén hatályos jogokkal, jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjed ki.
Ezen túlmenően az Szt. 115/G §-a alapján a doménnevek és védjegyek ütközésével, valamint ezek használatával kapcsolatos vitás kérdések rendezése, illetve az esélyek, kockázatok megítélése kívül esik a Hivatal hatáskörén, ezért a Hivatal a kérdést illetően nem jogosult állást foglalni.
Egy, az Amerikai Egyesült Államok területén hatályos védjegy és egy .com kiterjesztésű doménnév ütközését illetően, valószínűleg az Ön által is jelzett - a WIPO-nál működő - Alternetív Vitarendezés ( http://www.wipo.int/amc/en/ ) lehet az illetékes fórum.
Az előzőeket összegezve a felmerült kérdésben a szellemitulajdon-védelem területén jártas szakember adhat tanácsot. A szakemberek névjegyzékét eléri a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ honlapján.
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat
(2017.07.19)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Kerdesem ,hogy milyen uton van lehetosegem megtudni hogy kulfoldon hasznalt szellemi termek szabadalmaztatva van-e Europaban?
(2017.07.15) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Szabadalmak kutatásával kapcsolatosan a következőkről tájékoztatjuk.
Külföldi szabadalmi dokumentumok kutatására az Interneten díjmentesen elérhető adatbázisok közül az espacenet (http://worldwide.espacenet.com/?locale=en_EP) adatbázist ajánljuk figyelmébe, amely több mint 90 000, az Európai Szabadalmi Hivatal, valamint több mint 90 ország által publikált szabadalmi, illetve használati minta dokumentumot tartalmaz - beleértve a nemzetközi szabadalmi bejelentéseket is.
A kutatás általában speciális szakértelmet és gyakorlatot igényel, a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárának (Cím: Budapest, V. ker. Akadémia u. 21.) szakreferensei személyes megkeresés esetén a kutatás elvégzéséhez támogatást tudnak adni.
Felhívjuk a figyelmét, hogy a Frecskay János Szakkönyvtár június 21 – július 31-ig szerdai napokon 9-13 óráig tart nyitva, más napokon a nyitva tartás a szokásos rend szerinti (http://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/a-szellemi-tulajdon-nemzeti-hivatala-elerhetosege-felfogadas); augusztus 1-31-ig ZÁRVA tart.
Az espacenet adatbázis nem tartalmaz évvényességi adatokat, ezért az adatbázisból nem derül ki, hogy adott dokumentum alapján érvényes szabadalmi oltalom fennáll-e. Arra vonatkozóan, hogy az adatbázisban feltárt esetlegesen releváns megoldás ténylegesen szabadalmi oltalom alatt áll-e valamely országban, az adott ország illetékes szervezeténél szerezhető hiteles információ.
Jelezzük továbbá, hogy a kutatással megbízhat hivatásos képviselőt, akitől tanácsadást, vagy a netán felmerülő jogi ügyletek lebonyolításához is segítséget kérhet. A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ érheti el.
E mellett tájékoztatjuk, hogy az adott kérdésre választ adhat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) által térítés ellenében végzett szabadalomtisztasági vizsgálat, amellyel kapcsolatban további részleteket talál a http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/kutatasi-szolgaltatasok/szabadalomkutatas/szabadalomtisztasagi internetes oldalon.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon szíves rendelkezésére állnak (http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html ).
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat
(2017.07.19)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Jó napot!
Olvasgattam korábban feltett kérdéseket, de még mindig maradt bennem pár kérdőjel.
Facebookon több éve megalapult a Harry Potter fandom egyik legnagyobb magyarországi rajongói csoportja a Harry Potter Hungary.
Első kérdésem, maga a névválasztás megszeg e bármilyen jogi szabályt?
Második kérdésem azzal kapcsolatos lenne, hogy a csoporttagoknak szeretnénk létrehozni egy webshopot, ahol a csoport általunk tervezett logójával ellátott termékeket lehetne vásárolni.
Ha hivatalosan és szabályosan szeretnénk Harry Potter ajándék tárgyakat is árulni, kihez kellene fordolnunk jogi kérdésekkel kapcsolatban? Kitől szerezhetnénk erre engedélyt?
Köszönöm előre a választ
(2017.06.24) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala egyedi ügyekben tanácsadást nem végezhet, hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a szellemitulajdon-jogokkal, ezen belül is a Magyarország területén hatályos jogokkal, jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjed ki.
A felvetett kérdés elsősorban szerzői jogi aggályokat vet fel.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.
(Az Szjt., hatályos szövege a http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/2016-_evi_xciii-_torveny_20160728.pdf internetes oldalon elérhető.)
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például a filmekben, rajzfilmekben megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek kereskedelmi hasznosítása (pl. értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység, ezért e tekintetben mindenképpen javasoljuk a jogtulajdonossal való előzetes kapcsolatfelvételt a termékek előállításának megkezdését megelőzően.
A karakter egyéni, eredeti jellegű neve szintén szerzői jogi védelem alatt állhat, s így a felhasználása szintén a szerző engedélyével jogszerű.
Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól. A felhasználási feltételeket a felek egymás közötti megegyezés alapján, szabadon állapíthatják meg és felhasználási szerződésben rögzítik.
Az érdeklődésével kapcsolatban jeleznünk kell, hogy annak védjegyjogi vonatkozásai is vannak.
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (továbbiakban Vt.) 12. §-ának (1) bekezdése szerint a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára.
(2) A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ
a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy
c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.
A Magyarország területén hatályos védjegyek az alábbi ingyenesen elérhető elektronikus adatbázisokban kutathatók:
- az E-Kutatás adatbázis (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU) tartalmazza a nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket.
- ez európai uniós védjegyekről, amelyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra, az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) adatbázisban tájékozódhat.
- a Tmview ( http://www.tmview.europa.eu/tmview/welcome.html ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei kutathatók egyetlen felületen.
Az érdeklődésével kapcsolatban jelezzükl, hogy az e-kutatás adatbázisban (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU# ) a "Védjegyoltalmat" választva, és a "Megjelölés" rovatba beírva a "Harry Potter" megjelölést több nemzeti védjegy is adódik találatként, és a Magyarország területén is érvényes európai uniós védjegyeket tartalmazó eSearch Plus adatbázis (https://euipo.europa.eu/eSearch/) is 31 találatot hoz a "Harry Potter" megjelölésre történő keresésre.
A fentieket összegezve, a név használata gazdasági tevékenység körében, így például Harry Potter ajándéktárgyak árusítása a jogtulajdonos engedélyével jogszerű.
A magyarországi védjegy bejelentés ügyében a képviseletet az ADVOPATENT Szabadalmi és Védjegy Iroda; Budapest Fő u. 19. 1011 (HU) látta el, javasoljuk, hogy érdeklődjenek az irodánál a felhasználási engedélyt illetően.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivalata
(2017.07.13)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Írtam egy könyvet, ami egy új stílus, és már meg is jelent. Érdeklődöm, hogyan tudnám levédeni, hogy illetéktelenül mások ne tudják eltulajdonítani vagy felhasználni?
Mit kell tennem és mennyibe kerül ez nekem
(2017.06.21) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk a megkeresését, amellyel kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatjuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., a törvény hatályos szövegének az elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése].
Jeleznünk kell ugyanakkor, hogy a szerzői jogi védelemnek nem lehet tárgya ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet [Szjt. 1. § (6) bekezdése].
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, azaz az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben, ha pedig a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].
Az előzőeket összegezve a szerzői jogi védelem a formába öntött művet védi, de ez a védelem nem terjed ki a műben testet öltő elgondolásra, elvere, így a vélhetően a mű stílusára sem.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, ahol az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.
Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Hivatalánál, amelynek 5000 Ft igazgatási szolgáltatási díja van (további részletek a szolgáltatással kapcsolatban a http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html oldalon olvashatók).
(Az Szjt. 94/B. §-a értelmében
(1) Az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét ilyenként a művön a szokásos módon feltüntették.
(2) Ha az (1) bekezdés nem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, aki a művet sajátjaként a Hivatalnál vezetett – közhitelesnek minősülő – önkéntes műnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal igazolja. A mű nyilvántartásba vételéért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(3)182 Ha a (2) bekezdés sem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, aki ezt közös jogkezelő szervezet által a közös jogkezelés alá tartozó művekről, szomszédos jogi teljesítményekről, illetve jogosultakról fenntartott adatbázis alapján kiállított teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja. Ilyen magánokiratot a közös jogkezelő szervezet önként vállalt szolgáltatásként – alapszabályával összhangban – saját tagja számára, a tag kérésére állíthat ki.
(4) Ha a (3) bekezdés sem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek
tekinteni, aki a művet először hozta nyilvánosságra.)
Végezetül még egyszer hangsúlyozni kívánjuk, hogy a szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik, így a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ .)
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal
Ügyfélszolgálat
(2017.07.07)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Webáruházat üzemeltetünk Magyarországon, amihez mi készítettük a fényképeket a termékeinkről (több száz képről van szó). Volt egy megkeresésünk külfödről, hogy szeretnék forgalmazni a termékeinket és ehhez felhasználnák az általunk készített képeket. Mi azzal a megkötéssel akarjuk ezt engedélyezni, hogy a köztünk lévő írásos szerződésbe belevesszük azt, hogy mely weblapokról lenne szó. Ami azt jelenti, hogy addig használhatják a képeinket a megadott weblapokon, míg a köztünk lévő üzleti kapcsolat fennáll.
Ők arra hivatkozva, hogy ez még csak terv és nincs kész a weblapjuk, nem adtak meg webcímet, csak egy FB oldal linkjét, ahol túl sok info nincs róluk. Ez véleményünk szerint kevés. De, ha nem adják meg azt, hogy hol és melyik oldalon akarják felhasználni őket, akkor mi alapján készítsük el a szerződést? Kikötöttték, hogy vízjeles kép egyáltalán nem lehet, amit mi engedélyeznénk is, de ehhez tudni szeretnénk, hogy hol lesznek majd felhasználva.
A múltban már volt pár esetünk, hogy a mi képeink más weblapokon bukkantak fel és ezt el akarjuk kerülni a jövőben.
A jövőbeni partner felesleges óvatosságnak véli, hogy nekünk a weblapjuk címe is kell, de mi másképp véljük. Mi lenne az Önök javaslata ebben a helyzetben?
Köszönettel várjuk válaszukat!
(2017.06.23) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH egyedi ügyekben jogi tanácsadást nem végezhet.
A felmerült kérdéskörrel kapcsolatban javasoljuk, forduljon szakjogászhoz, aki minden tény és körülmény ismeretében adhat tanácsot arra vonatkozóan, hogy milyen feltételekkel adjon a cég engedélyt a fényképek felhasználására, valamint segítségükre lehet a szerződés megszerkesztésében is.
A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ honlapján.
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat
(2017.07.04)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Szeretnék képregényeket rajzolni, amiknek a története már meglévő könyveken alapulna. Tehát könyveket szeretnék(modern kori, illetve régebbi, ahol a szerző már nem él)képregényként elkészíteni. A neten tenném elérhetővé őket, ingyenesen, tehát bevételem nem lenne belőle. Ezt így jogilag megtehetem-e,-természetesen a forrást feltüntetve-vagy engedélyhez kötött?(ha még él a szerző pl.)
Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelettel: Zoltán
(2017.06.20) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Mindenekelőtt szeretnénk felhívni a figyelmét arra, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH szerzői jogi tanácsadást nem végezhet. A jelen tájékoztatás ezért nem tekinthető az SZTNH által kiadott hivatalos állásfoglalásnak vagy szakvéleménynek, és a kérdés magyarországi vonatkozásaira korlátozódik.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései szerint a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1)].
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttével, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és meghatározott ideig fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
Magyarországon a szerzői művek a szerző életében és halálát követő hetven éven át részesülnek védelemben, ez a védelmi idő [Szjt. 31. §-ának (1) bekezdése].
Amennyiben a védelmi idő már letelt, a mű szabadon felhasználható.
Ha a mű még szerzői jogi védelem alatt áll, a felhasználása főszabályként a szerző engedélyéhez kötött [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].
A mű felhasználásának minősül különösen az átdolgozás [Szjt 17. §-ának f) pontja], amely magában foglalja a mű minden olyan megváltoztatását is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt 29. §-a].
Az előzőek alapján nem engedélyköteles a felhasználás abban az esetben, ha az eredeti mű kizárólag ihletként szolgál, és az átdolgozás eredményeként egy teljesen új, az eredetitől független mű jön létre.
Az „ihlet” értelmezésével kapcsolatban szíves figyelmébe ajánljuk a Szerzői Jogi Szakértő testület 23/214 sz. szakvéleményét (elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/SZJSZT_szakvelemenyek_pdf/szjszt_szakvelemeny_23_2014.pdf)
Ha az Ön által készített képregényben az eredeti mű bárki által könnyen felismerhető (pl. a karakterek, nevek, helyszínek azonossága, vagy hasonlósága alapján), akkor csak származékos, az eredeti művel kapcsolatban álló átdolgozásról lehet szó, Az átdolgozás a jogosult előzetes engedélyéhez kötött, nem esik a közös jogkezelés körébe, így az Ön által tervezett felhasználáshoz feltehetően a szerzői jogi jogosult (szerző, örökös, munkáltató) előzetes engedélyét célszerű megszerezni.
Az átdolgozás esetében fontos kiemelni, hogy ha engedély nélkül végzi valaki, az nem csak a szerző vagyoni, hanem személyhez fűződő jogait is sértheti. Karakterek, elnevezések,
Végezetül jelezzük, hogy amennyiben külföldi szerző művét kívánja felhasználni, a védelmi idő ettől eltérő is lehet.
Külföldi írók művei tekintetében kiindulási alap lehet az irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény (http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=97500004.TVR), amely kimondja, hogy az Egyezményben biztosított védelem időtartama a szerző életére és halála után ötven évre terjed, de az Unióhoz tartozó országok jogosultak ennél hosszabb védelmi időt biztosítani [7. cikk. (1) és (6) bekezdés]. Az 5. cikk (1) bekezdése szerint pedig "Az ezen Egyezmény által védett műveik tekintetében a szerzők - a mű származási országa kivételével - az Unió valamennyi országában azokat a jogokat élvezik, amelyeket a vonatkozó törvények a belföldieknek most vagy a jövőben biztosítanak, valamint azokat a jogokat is, amelyeket ez az Egyezmény külön megad." E Szerződést Magyarországon a 1975. évi 4. törvényerejű rendelet hirdette ki. (Szerződő Államok: http://www.wipo.int/treaties/en/ShowResults.jsp?lang=en&treaty_id=15).
Jelezzük továbbá, hogy a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/116/EK irányelve (2006. december 12.) alapján a védelmi idő irodalmi alkotások esetében az Európai Unió tagországaiban egységesen a szerző életében, és a halálától számított 70 éven át tart.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon nemzeti Hivatal
Ügyfélszolgálat
(2017.06.26)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Azt szeretném megtudni, hogy szeretnék egyéni Star Wars-os alkotásokat csinálni (szobrász munkákat), amit szeretnék értékesiteni (és nem egy példányban) legálisan úgy, hogy ne legyen jogdij vagy bármilyen jogi problémám.
Hol tudok utána nézni, vagy mi a folyamata egy ilyen válalkozásnak?
Ha arányaiban eltér az eredetitől az már sérti a jogdíjakat?
Ha a saját alkotásom, de a téma mint pl a Star Wars akkor mire kell ügyelnem jogilag, hogy ne lehesek támadható?
Válaszukat előre is köszönöm
(2017.06.15) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amelyben saját kezűleg Star Wars szobrok forgalmazásával kapcsolatban érdeklődik.
Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében kizárólag a szellemi tulajdonnal - ezen belül a szerzői joggal - kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ezért a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet, szerzői jogi vitás kérdésben jogi állásfoglalást nem adhat. Válaszunk az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
A fentieket előrebocsátva a megkeresésére a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/szjt-4.pdf / a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése]. A mű felhasználásának minősül különösen az átdolgozás [Szjt 17. §-ának f) pontja], amely magában foglalja a mű minden olyan megváltoztatását is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt 29. §-a].
Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti filmes karakterek alakjait formázó - eredetivel megegyező, illetve azok átdolgozásával keletkezett - figurák forgalomba hozatalához (kereskedelmi hasznosításához) a szerző előzetes engedélye szükséges. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól.
Felhívjuk a figyelmét, hogy a szóban forgó figurák akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták jogosultjainak elérhetősége az E-kutatás, illetve az eSearch plus adatbázisban megtalálható (az adatbázisok elérhetősége: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/ ; https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch ). Amennyiben az adatbázisokban való tájékozódáshoz segítségre van szüksége, az Ügyfélszolgálat munkatársainak a segítsége igénybe vehető.
A Star Wars figurák esetében figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, amely tudomásunk szerint minden fajta Star Wars figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az
illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetősége:
Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu , illetve
Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu .
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2017.06.16)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy külföldi írók regényei mennyi ideig részesülnek oltalomban és hány év után válnak szabadon felhasználhatóvá például a karakterek.
Köszönettel: A. Hanna
(2017.05.26) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
A külföldi írók műveinek jogi védelmével kapcsolatos kérdésére a következőkről tájékoztatjuk.
Magyarországon a szerzői művek a szerző életében és halálát követő hetven éven át részesülnek védelemben, ez a védelmi idő. (A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény /Szjt./ 31.§-a alapján). Ezt a hetven évet a szerző - illetve ha a műnek több szerzője van, akkor az utolsóként elhunyt szerzőtárs - halálát követő év első napjától kell számolni. Ha a szerző ismeretlen, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától kezdődik.
Ez azt jelenti, hogy a védelmi idő elteltét követően a mű közkinccsé válik, azaz azt bárki engedély nélkül felhasználhatja. Fontos megjegyezni, hogy az elhunyt szerző emlékét sértő magatartás ellen a védelmi idő lejártától függetlenül felléphet az örökös vagy az érintett közös jogkezelő, illetve érdekképviseleti szervezet, ha a magatartás sértené a szerző névfeltüntetési jogát.
Külföldi írók művei tekintetében kiindulási alap lehet az irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény (http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=97500004.TVR), amely kimondja, hogy az Egyezményben biztosított védelem időtartama a szerző életére és halála után ötven évre terjed, de az Unióhoz tartozó országok jogosultak ennél hosszabb védelmi időt biztosítani [7. cikk. (1) és (6) bekezdés]. Az 5. cikk (1) bekezdése szerint pedig "Az ezen Egyezmény által védett műveik tekintetében a szerzők - a mű származási országa kivételével - az Unió valamennyi országában azokat a jogokat élvezik, amelyeket a vonatkozó törvények a belföldieknek most vagy a jövőben biztosítanak, valamint azokat a jogokat is, amelyeket ez az Egyezmény külön megad." E Szerződést Magyarországon a 1975. évi 4. törvényerejű rendelet hirdette ki. (Szerződő Államok: http://www.wipo.int/treaties/en/ShowResults.jsp?lang=en&treaty_id=15).
Jelezzük továbbá, hogy a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/116/EK irányelve (2006. december 12.) alapján a védelmi idő irodalmi alkotások esetében az Európai Unió tagországaiban egységesen a szerző életében, és a halálától számított 70 éven át tart.
Felhívjuk a figyelmét, hogy a regényekben szereplő karakterek neve akár védjegyoltalom alatt is állhat. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - főszabályként a jogtulajdonos engedélyéhez kötött. A Magyarország területén hatályos védjegyek az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#), illetve az eSearch plus (https://oami.europa.eu/eSearch/) elektronikus adatbázisokban kutathatók. A kutatáshoz a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárának munkatársai igény esetén segítséget nyújtanak. A Szakkönyvtár elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/frecskay-janos-szakkonyvtar/elerhetoseg. Az adatbázisokban való kutatás esetenként választ adhat arra, hogy ki a jogok (szerzői és iparjogvédelmi (védjegy) jogok) tulajdonosa, és ily módon a segítségére lehet annak megállapításában, hogy kihez kell fordulni a felhasználási engedélyért.
Figyelemmel arra, hogy a védelmi idő országonként változó, illetve, hogy a felhasználás szerzői jogi megítélése nagyban függhet a konkrét körülményektől, javasoljuk, hogy forduljon szerzői jogban, illetve védjegyjogban jártas szakemberhez. A Budapesti Ügyvédi Kamara weboldalának (http://www.bpugyvedikamara.hu/ugyvedkereso/) adatbázisában szakterületek szerint is tud szakembert keresni.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html), de jeleznünk kell, hogy a Hivatal a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, ez, valamint a kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselő feladata.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyélszolgálat
(2017.06.09)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Kérdésem közösségi játékokkal esetleges jogvédelmével kapcsolatban lenne, ahol közösségi játékon ismerkedős, csapatépítő, tréning-jellegű játékokat értem, azaz például fogócska, bújócska. Rengeteg játékgyűjtemény van könyv és weboldal formájában is. Hogyan használhatóak fel az ilyen gyűjteményekben fellelhető játékleírások? Egy bújócska szabályrendszere nyilván nem egy olyan szellemi termék, amely jogvédelem alatt áll, de ha a bújócska szabályrendszerét szóról szóra kimásolom egy kiadott könyvből és feltöltöm egy weblapra, vagy bárhol máshol felhasználom, publikálom, akkor mi ennek a módja? Ez hasonló talán egy receptkönyvhöz. Ha feltöltök egy paprikás krumpli receptet egy (akár híres) receptkönyvből szóról szóra, azzal követek el jogsértést? Mi az ilyen játékgyűjtemények játékleírásainak felhasználásának jogi útja/szabályozása? Köszönöm válaszukat!
Üdv,
MR
(2017.04.28) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk a megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-jogi, illetőleg magyarországi vonatkozásaira korlátozódik (lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon)
A fentieket előrebocsátva tájékoztatjuk, hogy az alábbi válaszaink a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt) rendelkezésein alapulnak. Az Szjt. hatályos szövegét az alábbi linken találja: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf.
Az Szjt. alapján a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. Az Szjt. hatálya alá tartoznak az 1.§ (2) bekezdésének a) pontja értelmében az irodalmi művek (beleértve mindennemű írásos alkotást). Az egyéni, eredeti jelleg meghatározásánál lényeges a megformált tartalom. A megformálatlan tartalom nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így: ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer .... nem részesülhet védelemben [Szjt. 1.§ (6) bekezdése].
A védelem az alkotás létrejöttével automatikusan, a törvény erejénél fogva keletkezik, fennáll a szerző életében és halálától számított hetven éven át [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés]. A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. § (1) bek.], mely felhasználásra engedély eltérő törvényi rendelkezés hiányában felhasználási szerződéssel szerezhető.
A fentieket összegezve egy közismert játékok leírását tartalmazó írásmű is szerzői jogi védelem alatt állhat, ha a játékok ismertetése egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik (pl. a nyelvezet, a szóhasználat, stb. alapján).
Ha a védelmi idő már letelt, a mű szabadon felhasználható, arról másolat is engedély nélkül készíthető, így annak bármely részlete kitehető akár az internetre is. Az eredeti alkotó nevét azonban e másolatokon is kötelező feltüntetni, melynek elmaradása esetén a műtípus szerinti közös jogkezelést végző szervezet felléphet.
Amennyiben a védelmi idő még nem telt le, a jogszerű felhasználásához főszabályként a szerzői jogi jogosult (szerző, örökös, munkáltató) engedélye szükséges.
Az Szjt. alapján néhány kivételes esetben ugyanakkor lehetőség van a művek felhasználására a szerző engedélye és díjfizetési kötelezettség nélkül is (úgynevezett szabad felhasználási esetek). A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges [Szjt. 33. §-a (1) bekezdése].
A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti [Szjt 34. §-a (1) bekezdés].
A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra [Szjt. 33. §-ának (2) bekezdése].
A szabad idézés feltétele, hogy az kizárólag a mű egy adott részletére vonatkozhat, teljes mű átvételére az idézésre vonatkozó szabályok nem jogosítanak.
Végezetül jelezzük, hogy "az idézés csak akkor jogszerű, ha van jogszerű idézési cél (gondolati kapcsolat) az idéző és az idézett mű között."
Megjegyezzük továbbá, hogy a gyűjteményes művek – azok egyéni, eredeti jellegű szerkesztési elve alapján - önálló szerzői jogi oltalomban részesülhetnek [Szjt. 7. §-a], így egy teljes gyűjteményes mű egészének, vagy jelentős részletének felhasználásához nem csak az azt alkotó művek szerzőinek hozzájárulása szükséges, hanem a gyűjteményes mű szerzőjének engedélye is. Igaz ez akkor is, ha a gyűjteményes műben felvett művek oltalmi ideje már letelt, azonban a gyűjteményé még nem.
Ehhez hasonló az adatbázisok oltalma is, amiket szerkesztési elve alapján akkor is egyfajta oltalomban részesít a törvény, ha az nem minősül gyűjteményes műnek: tehát nem, vagy nem kizárólag szerzői műveket foglal magában, szerkesztett formában, valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezve [Szjt. 60/A. §-a]. Nem szükséges az adatbázis előállítójának engedélye a nyilvánosságra hozott adatbázist jogszerűen felhasználó személynek arra, hogy az adatbázis egy jelentéktelen részét – akár ismételten és rendszeresen – kimásolja, vagy újrahasznosítsa [Szjt. 84/B. §-ának (1) bekezdése], azonban az adatbázis egészének, vagy jelentős részének többszörözése, nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele az adatbázis előállítójának engedélyéhez kötött felhasználás [Szjt. 84/A. §-ának (1) bekezdése], amelyért az előállítót főszabály szerint díjazás illeti meg [Szjt. 84/A. §-ának (3) bekezdése].
Reméljük, hogy a fenti információt hasznosnak találja.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat
(2017.06.08)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Szeretném megkérdezni, hogy:
-ha a logomat le szeretném védetni, ami névből és egy grafikából áll, milyen oltalmat kell rá kérnem?
-ha az a név már létezik, de nincs levédve, konkrétan egy óvoda használja, akkor levédethetem-e, teljesen más területen, márkanévként?
-ha a grafika része nem saját rajz, hanem egy grafikus által számomra készített, általam megvásárolt rajz, akkor ki védetheti le?
-ha levédetem együtt a nevet, rajzot, külön más felhasználhatja-e, az engedélyem nélkül?
- mi van abban az esetben, ha a grafikát picit változtatva felhasználja valaki az engedélyem nélkül?
-egyáltalán le kell védetnem, vagy elég ha bizonyítottan én használtam előbb ezt a márkanevet, grafikát?
Előre is köszönöm segítségüket.
(2017.05.29) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amely elsősorban a védjegyoltalmat érinti.
Jogszabály senkit nem kötelez arra, hogy az általa gazdasági tevékenység körében használt nevet / logót védjegyoltalommal védje, de az azonos, vagy összetéveszthetőségig hasonló megjelölést használó versenytárssal szemben érvényes védjegyoltalom alapján lehet a leghatékonyabban fellépni.
A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt., elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1997_xi_vt_1.pdf) 12. §-ának (2) bekezdése értelmében a kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ
a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy
c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.
A védjegybejelentéssel kapcsolatos információkat megtalálja ezen a felületen (Online tájékoztatás), a 2017.02.04-én, a grafikus által készített logó felhasználásával kapcsolatban a 2017.02.20-án érkezett kérdésre adott részletes válaszunkban.
További kérdések esetén kérjük, hogy keresse meg ügyfélszolgálatunkat telefonon vagy személyesen.
Üdvözlettel:
Szellemi tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat
(2017.06.08)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Azt szeretném kérdezni, hogy ha egy általam írt könyvben az egyik szereplőnek kitaláltam egy nevet (ha létezik is, mint gyermeknév nagyon nagyon ritka, én nem tudok róla, hogy lenne), de aztán rájöttem, miután rákerestem, hogy már valakinek előbb eszébe jutott és ezt a nevet adta egy karakternek. Ha én ezt a nevet használnám, azzal nem sérteném a szerzői jogait, szerzői jogokat?
Előre is köszönöm a választ!
(2017.05.12) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Szerzői műben szereplő sajátos név felhasználásával kapcsolatos kérdésére engedje meg, hogy a következőkről tájékoztassuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt. http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf ) rendelkezései szerint a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik, azaz a jogi védelem keletkezésének nem feltétele, hogy a művet bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. §-ának (1) bekezdése].
Az Szjt. alapján maga a mű, a mű valamely azonosítható része [Szt. 16. §-ának (1) bekezdése] - adott esetben akár a műben szereplő karakter neve - és a mű címe [Szjt. 16. §-ának (2) bekezdése] is szerzői jogi védelem alatt állhat, amennyiben az eredetiség jegyeit mutatja.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik. Ebbe a körbe tartozik a kérdés is, hogy az előzőleg említett művek, illetve azok részlete vagy címe szerzői jogi védelem alatt áll-e.
Az előzőek alapján könnyen lehet, hogy a név használatával szerzői jogokat sért, de azt, hogy ténylegesen sérülnek-e szerzői jogok csak bíróság állapíthatja meg.
Ezért mielőtt egy műben szereplő - nem közismert nevet - egy más műben felhasználnak, célszerű egyeztetni az eredeti mű szerzőjével a felhasználást illetően.
Amennyiben ez nem lehetséges, vagy a korábbi mű szerzője nem járul hozzá a felhasználáshoz, egy bírósági jogvita elkerülésére megfontolandó új név választása.
Reméljük, hogy a fentiek a segítségére lesznek.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2017.06.07)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy szeretnék egy weboldalt csinálni és bár nagyjából értem a szerzői jogokra vonatkozó törvényt, mégsem tiszta, hogy egy telefonos applikiáció által letöltött kép használata az oldalon ugyanúgy sérti az említett jogokat? Előre is köszönöm a segítséget.
Üdvözlettel,
György Beáta
(2017.05.23) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt György Beáta!
Köszönettel fogadtuk az érdeklődését, amelyre a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) alapján a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, beleértve a képzőművészeti és fotóművészerti alkotásokat is. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése]. A védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben, ha pedig a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
Amennyiben tehát a felhasználni kívánt kép (fotó, reprodukció) nem rendelkezik egyéni, eredeti jelleggel, vagy a védelmi idő már lejárt, a felhasználásához nem szükséges a szerző engedélye. Itt jelezzük ugyanakkor, hogy egy kép (fotó) egyéni, eredeti jellege számtalan körülményből adódhat (megvilágítás, beállítás, fényviszonyok, lásd: Szerzői Jogi Szakértő Testület 35/2006 sz. szakvéleménye).
Ha a felhasználni kívánt képek (fotók) esetében a védelmi idő még nem telt le, a jogszerű felhasználáshoz - függetlenül attól, hogy honnan kerül letöltésre - főszabályként a szerzői jogi jogosult (szerző, örökös..) engedélye szükséges.
Már nyilvánosságra jutott szerzői jogi védelem alatt álló vizuális művek (kép, fotó) esetében ugyanakkor minden további, ún. másodlagos felhasználás a közös jogkezelés körébe tartozik. Így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől (http://www.hungart.org/kapcsolat.php) kell kérni, amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy amennyiben a felhasználni kívánt kép képmást (is) tartalmaz, a felhasználással személyhez fűződő jogok is sérülhetnek, ugyanis a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:48.§-nak (1) bekezdése értelmében képmás elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. A (2) bekezdés ugyanakkor kimondja, hogy erre hozzájárulásra tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén nincs szükség.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak.
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
(2017.06.07)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Láttam egy fából készült játékot ami magyar országon nem igazán ismert ,hogyan tudom megtudni azt hogy gyárthatom-e ezt a játékot nem ütközik valami jog védettségi szabályba.
(2017.05.17) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Érdeklődésére tájékoztatjuk, hogy amennyiben a játékkal kapcsolatosan valamely iparjogvédelmi oltalom (formatervezési mintaoltalom, szabadalom, védjegy) áll fenn Magyarországon, a hasznosítás (előállítás és forgalomba hozatal, stb.) főszabály szerint kizárólag az oltalom jogosultjának engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos iparjogvédelmi oltalmak az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU) adatbázisban kereshetők. Formatervezési minták, illetőleg védjegyek vonatkozásában az európai uniós védjegyek, illetőleg formatervezési minták oltalma is kiterjed Magyarországra, ezekről az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) adatbázisban lehet tájékozódni.
A keresésben segítségére lehet, ha személyesen felkeresi a hivatalunk Frecskay János Szakkönyvtárát, ahol a kutatáshoz kollégáink közreműködését is igénybe veheti.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2017.06.06)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Azt szeretném kérdezni, hogy ha egy fotós csinált rólam egy képet, amit én megvettem, akkor azt szabadon másolhatom-e annyiszor amennyiszer akarom, illetve feltölthetem-e az internetre?
És azt is szeretném megkérdezni, hogy zenék rögzítése telefonnal magáncélra vagy akár csak egy részletük rögzítése jogsértő tevékenység-e. És átdolgozásnak mi minősül? Ha szöveget rakok egy képre, az igen?
Előre is köszönöm a választ, sokat segítenek vele!
(2017.05.09) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben fényképekkel kapcsolatos szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.
Az alábbi válaszok a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf.
Elöljáróban engedje meg, hogy röviden tájékoztassuk a szerzői jogi védelem keletkezésének feltételeiről. A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1) és (3) bekezdései]. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a (2) bekezdésének i) pontja védelemben részesíti a fotóművészeti alkotásokat, amennyiben azok egyéni-eredeti jelleggel rendelkeznek. Ennek megfelelően védelem illetheti fotóművészeti alkotásokként a portrékat is, amennyiben azok egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek.
A szerzői jogi védelem az Szjt. 4. §-ának (1) bekezdése szerint azt illeti meg, aki a művet megalkotta, ez a személy a mű szerzője. Ő léphet fel a fénykép engedély nélküli vagy engedélytől eltérően történő felhasználása esetén. (Szjt. 16. §) Ez azt jelenti, hogy az Önről készült kép, illetve az arról készült másolat szerzői jogai a fényképek készítőjét illeti, amennyiben az egyéni-eredeti jelleggel rendelkeznek, tehát esetében szerzői művekről beszélhetünk.
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi vagy nem anyagi formában történő bármely felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A szerző a mű felhasználását főszabályként felhasználási szerződésben engedélyezheti [Szjt. 16.§ (1) bek.], melyben a felhasználás pontos tartalmát meghatározhatja (így akár a mű további felhasználásának lehetőségeit engedélyezheti vagy azokat megtilthatja). Amennyiben a felhasználó e felhasználási szerződésben meghatározott engedély határát túllépi, azaz olyan módon rendelkezik a szerzői művel, amire a felhasználási szerződés nem ad kimondottan engedélyt vagy kifejezetten megtilt, úgy jogsértést követ el [Szjt. 16.§ (6) bekezdés Attól függetlenül azonban, hogy ki a felhasználó, a szerző személye (tehát a fotós) változatlan marad. ]. Erre tekintettel függetlenül attól, hogy Ön megvásárolta-e a képet, a szerzői jogokkal (másolatkészítés, internetre való feltöltés) a fotós rendelkezik, amennyiben nem kötöttek írásbeli felhasználási szerződést. Fontos azonban megjegyezni, hogy az Szjt. 72. §-ának értelmében „megrendelésre készült képmás tekintetében a szerzői jog gyakorlásához az ábrázolt személy beleegyezése is szükséges.” Így tehát a fotós sem gyakorolhatja a szerzői jogait az Ön beleegyezése nélkül.
A zenék rögzítése telefonra magáncélra magáncélú másolásnak minősülhet, így feltehetőleg a szabad felhasználás esetkörébe tartozván nem engedély és jogdíjköteles, feltéve, hogy közvetve sem céloz jövedelemszerzést, vagy -fokozást. „Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.” [Szjt. 35. § (1)] Ez nem vonatkozik arra az esetre, amikor nyilvános előadást rögzítenek, pl. koncertet, ilyen esetben nem alkalmazhatóak a szabad felhasználás szabályai.
Az Szjt. 29. §-ának második mondata alapján átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre. Ennek megfelelően feltehetőleg a fénykép feliratokkal való ellátása is átdolgozásnak minősül. Az Szjt. 29.-ának első mondata értelmében a szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Megjegyzendő, hogy a kép szöveggel való ellátása engedély nélkül akár a szerző becsületére, vagy hírnevére is sérelmes lehet, így személyhez fűződő jogot is sérthet. Ennek megfelelően tehát a fényképésztől kell engedélyt kérni a szövegnek a képen való elhelyezéséhez.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Bízunk benne, hogy tájékoztatásunkat hasznosnak találta.
Üdvözlettel,
Szerzői Jogi Főosztály
(2017.05.29)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztel Hivatal!
Az egyik zeneművemben szeretnék felhasználni egy mozifilmből két részletet (természetesen csak a hangot), melyek egyenként 15-20 másodpercesek. A zenei alkotás kapcsolódik a filmhez, egyfajta rajongói tiszteletadás. Ez ugye idézésnek minősül, így a szabad felhasználás körébe tartozik (természetesen cím és rendező megjelölése mellet)?
Válaszukat előre is köszönöm,
Sándor
(2017.04.23) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Sándor!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben filmszöveg részletének zeneszöveg részleteként történő felhasználásának lehetséges módjairól érdeklődött.
Felhívom a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető. Alábbi válaszaim a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf
Elöljáróban fontos megállapítanunk, hogy mit is részesít oltalomban a szerzői jog. Szerzői jogi védelem illeti az irodalom, kultúra, tudomány körébe tartozó minden olyan alkotást, minőségi, mennyiségi, esztétikai jellemzőitől függetlenül, amely a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jelleggel bír [Szjt. 1. § (1)-(3) bekezdések]. A törvény nem részesít védelemben ötletet, elvet, eljárást, vagy matematikai műveletet [Szjt. 1. § (6) bek.]. Az önálló védelem alapja tehát az egyéni, eredeti jelleg, mely alapján az alkotás létrehozóját, a szerzőt maradéktalanul megilletik az alkotás kapcsán a személyhez fűződő (pl.: név feltűntetésének joga), valamint a vagyoni, felhasználási jogok, például a többszörözés joga (Szjt. 4. §, 10. – 29. §).
A teljes alkotásnak, vagy annak egy részletének felhasználása főszabály szerint a szerző engedélyével lehetséges. Az engedély megadását a törvény írásbeli formához, felhasználói szerződéshez köti. (Szjt. 42. – 55. §)
Meghatározott feltételek mellett a törvény lehetővé teszi az alkotások felhasználását külön engedély nélkül. Az úgynevezett szabad felhasználás körébe tartozó felhasználási módok kapcsán az általános feltételeken túl [például hogy e szabályokat nem lehet kiterjesztően értelmezni – Szjt. 33. § (3) bek.] a törvény meghatározza az egyes felhasználási módok mértékét és feltételeit is. A szóban forgó felhasználási mód – egy film részletének zeneszövegrészletkénti felhasználása – feltehetően az idézés kategóriájába tartozhat, melynek feltétele, hogy az átvevő műben – a zeneműben – a felhasználási cél által indokolt arányos terjedelmű legyen, és feltüntessék az „idézet” mellett a forrást és a szerzőt [Szjt 34. § (1) bek.]. Amennyiben ezek a feltételek teljesülnek, a felhasználás a szerző külön engedélye nélkül, szabadon megtörténhet.
Fontos utalni az előzőeken túlmenően arra, hogy az alkotás, például film részletének felhasználása más jellegű, más műtípusú származékos műben átdolgozásnak is minősülhet (Szjt. 29. §), amely különösen azért engedélyköteles felhasználási mód, mert alkalmas lehet a szerző személyhez fűződő jogainak, különösen pedig jó hírének befolyásolására (Szjt 13. §). Átdolgozásról van szó abban az esetben is, ha adott mű alapulvételével, annak megváltoztatásával történik az új, egyéni eredeti jellegű alkotás létrejötte. Ebben az esetben az új (átdolgozott mű) felhasználáshoz az eredeti mű szerzőjének engedélyére is szükség van. Ha azonban a változtatás olyan mértékű, hogy az eredeti mű csupán inspirációnak tekinthető és az új műben az lényegében emiatt nem is fedezhető fel, akkor az eset akként is minősíthető, hogy átdolgozásra, engedélyköteles szerzői jogi felhasználásra nem is került sor. Az idézésen túlmutató részlet vagy a mű egészének elhanyagolható módon megváltoztatott formában történő felhasználása többszörözésnek (Szjt. 18. §), vagyis engedélyköteles felhasználásnak minősül.
Bízunk benne, hogy tájékoztatásunkat hasznosnak találta.
Üdvözlettel,
Szerzői Jogi Főosztály
(2017.05.29)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Kézzel horgolt dolgokat készítek eladásra. Sapkákat ,takarókat ,figurákat. Ha kész mintákat veszek meg tervezőktől,de ismert mesefigurákról akkor nekem kell-e még jogdíjjal foglalkoznom ,vagy azt már a tervező elintézte? Illetve ha én magam szeretnék tervezni akkor hová kell engedéllyért fordulnom? Köszönöm válaszukat.Üdvözlöm Sólyom Eszter
(2017.04.21) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztel Sólyom Eszter!
A fenti érdeklődésére a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt) alapján a védelmi idő alatt (a szerző életében, és a halálát követő 70 évben) a szerzőnek kizárólagos joga van
a mű egészének vagy valamely azonosítható részének bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése, 31. §-ának (1) bekezdése].
A szerző kizárólagos joga ezen belül is, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mű …… minden …. olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt. 29. §-a].
Egy ismert mesefigurának horgolási technikával való létrehozása nagy valószínűséggel a mű átdolgozását valósítja meg, amihez a fentiek szerint a szerző engedélye szükséges.
Ha mástól vásárol mintát, és az eladó engedélye a minta árusítása mellett további felhasználási módokra is kiterjed, nem feltétlenül kell további engedélyt kérnie a szerzőtől, de mivel minden egyes felhasználás után díj illeti meg a szerzőt, és kevéssé életszerű, hogy a minta eladója előre kifizette a jogdíjat olyan felhasználás után, amellyel kapcsolatban a bevétel nem őt illeti, ez valószínűtlen.
Ha maga tervez ilyen mintát, jogszerűen akkor jár el, ha a szerző engedélyét az átdolgozásra, és - a szükséghez képest - a felhasználás egyéb eseteire is megszerzi.
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például a jellegzetes, eredeti mesefigurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek (pl. a mesefigura ábrázolását tartalmazó textil áruk, ruhaneműk stb.) kereskedelmi hasznosítása (így pl. értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység, ezért e tekintetben mindenképpen javasoljuk a jogtulajdonossal való előzetes kapcsolatfelvételt a forgalmazás megkezdését megelőzően. (E felhasználás engedélyezésére vonatkozó joga a jogtulajdonosnak akkor sem szűnik meg, ha erre korábban más felhasználó részére ugyanazon termékkel összefüggésben már engedélyt adott.)
A mesefigurák (könyv illusztrációk, rajzfilmek, animációs filmek....) szerzői jogi jogosultjainak a felkutatásában a segítségére lehet a http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/szerzoi-jogi-foosztaly/mivel-fordulhat-hozzank/kutatasi-adatbazis internetes oldalon található kutatási adatbázis.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2017.05.29)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Egy angliai webáruházban egyedileg összeállítható gyermekkönyvből vett alapötlet felhasználásával készítenék kereskedelmi céllal gyermekkönyvet.
Csak az alapötletet venném át, ami a következő: a gyermek elveszti a nevét, aminek betűit bátorságának és eszének köszönhetően szerez vissza betűről betűre rímes versek kíséretében. A betűk történetei az adott gyermek nevének betűiből állnak össze.
A szereplők, illetve a cselekmény, a versek teljesen saját alkotásaim lennének. Ebben az esetben ez engedély kötelesnek számít? Ha igen, kitől kell engedélyt kérni rá?
Köszönettel: P. Alexandra
(2017.05.18) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt jelezzük, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatásköre a vonatkozó jogszabályok szerint a szellemitulajdon-védelemmel kapcsolatos feladatokra terjed ki.
Fentiekre tekintettel, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt. / https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900076.TV ) rendelkezései alapján tájékoztatjuk, hogy a szerzői jogi védelem alá azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások tartoznak, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1), (3)].
Az Szjt. 1.§ (6) bekezdése szerint valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.
Összegezve, a szerzői jog a megformált tartalmat védi. A megformálatlan tartalom nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így ötlet önmagában nem áll szerzői jogi védelem alatt.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ .)
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat
(2017.05.24)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözletem!
Ha egy Isbn-el rendelkező regényemben megváltoztatom a szereplők nevét, hozzáírok még néhány oldalt, akkor az új alkotásnak számít és kérhetek rá új Isbn számot? Adott egy könyv, ami estében egy rossz, elhamarkodott szerződés miatt nem tudok elszakadni a kiadótól és "normális" keretek között újra megjelentetni a regényt. Szives válaszukat előre is köszönöm.
(2017.05.03) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben regények ISBN száma kapcsán felmerülő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Alábbi válaszaim a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.329421.
Először is szeretném leszögezni, hogy az ISBN (International Standard Book Number = Nemzetközi Szabványos Könyvazonosító) szám használatának kérdése nem tartozik a szerzői jog körébe. Az azonosító kiadására az Országos Széchenyi Könyvtár ISBN irodája jogosult. Az ISBN azonosítóval összefüggésben további információt a következő oldalon talál: http://www.oszk.hu/isbn_keres
A tájékoztató alapján amennyiben a kiadvány tartalma vagy címe megváltozik, új ISBN-t kell kiutalni, ez azonban nem érinti a kiadóval kötött felhasználási szerződést.
Az Szjt. 16. § (1) bekezdése szerint a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
Az 56. § szerint a kiadói szerződés alapján a szerző köteles a művet a kiadó rendelkezésére bocsátani, a kiadó pedig jogosult azt kiadni, valamint forgalomba hozni és köteles a szerzőnek díjat fizetni.
A kiadás joga - kétség esetén - a mű magyar nyelvű kiadására vonatkozik. A szerződés alapján gyakorolható kiadási jog - a gyűjtemények, valamint a napilapok és folyóiratok számára készült művek kivételével - kizárólagos.
A kiadó joga kizárólagos, így a kiadói szerződés fennállása alatt a szerző nem jogosult a művön változtatni, és nem jogosult sem ő maga felhasználni, sem másnak a felhasználást engedélyezni.
Az 51. § rendelkezik a kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó kiadói szerződés felmondásának feltételeiről. Ez alapján a szerző felmondhatja a szerződést, ha
• a felhasználó nem kezdi meg a mű felhasználását a szerződésben meghatározott vagy - ennek hiányában - az adott helyzetben általában elvárható időn belül; vagy
• a felhasználó a szerződéssel megszerzett jogait nyilvánvalóan a szerződés céljának megvalósítására alkalmatlan módon vagy nem rendeltetésszerűen gyakorolja.
Ha a felhasználási szerződést határozatlan vagy öt évnél hosszabb időtartamra kötötték, a szerző a fent említett felmondási jogát csak a szerződés megkötésétől számított két év eltelte után gyakorolhatja.
A felmondás jogát a szerző csak azt követően gyakorolhatja, hogy a teljesítésre a felhasználónak megfelelő határidőt szabott és az eredménytelenül telt el.
A felmondási jogáról a szerző előzetesen nem mondhat le; gyakorlását szerződéssel csak a szerződéskötést vagy - ha ez a későbbi - a mű átadását követő legfeljebb ötéves időtartamra lehet kizárni.
Felmondás helyett a szerző - a felhasználásért fizetendő díj arányos csökkentése mellett - megszüntetheti az engedély kizárólagosságát.
Kizárólagos felhasználási (kiadói) szerződés esetén a szerző is megsértheti a jogosult (jelen esetben a kiadó) szerződéssel szerzett jogait, aki polgári jogi igényérvényesítést kezdeményezhet.
Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére:
https://www.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/488721/lang/hu
Üdvözlettel,
dr. Nagy Anna
szerzői jogi ügyintéző
(2017.05.12)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Szoktam forgatni kisfilmeket, amikben felhasználtam már előadók zenéit. Nem értékesítem ezeket, csak pár embernek mutatom meg, ez sérti így a szerzői jogokat? És ha például írok egy történetet vagy csinálok egy rajzfilmet, amiben filmes karakterek is szerepelnek, az törvénybe ütköző? És ha ilyen tartalmat használnék (pl.: olvasnék, néznék)annak tudatában vagy anélkül, hogy tudnám, ez sérti-e a személyi/szerzői jogokat, akkor én elkövetek valamilyen törvényszegést?
Előre is köszönöm a választ!
(2017.04.24) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Kedves Érdeklődő!
Köszönettel vettük megkeresését. A levélben feltett kérdésére adott válasz a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.
Tájékoztatjuk, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető. Tájékoztatom továbbá, hogy kizárólag a magyar jogrendszerrel kapcsolatosan tudunk felvilágosítást nyújtani.
Az Szjt. 1.§-ának (2) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem alá tartozik […] „az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása.” E „védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg” [Szjt. 1.§ (3) bekezdés első mondata]. Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése példálózó jelleggel sorol fel olyan műtípusokat, amelyek védelem alá esnek. Ilyen nevesített műtípus például a zenemű, a filmalkotás és más audiovizuális mű, valamint grafikai mű is.
A szerzőt megillető jogok egyfelől személyhez fűződő jogokból, másfelől vagyoni jogokból állnak. Az Ön által feltett kérdés megválaszolása szempontjából a vagyoni jogok bírnak jelentőséggel.
A vagyoni jogokra vonatkozó általános szabályként az Szjt. 16.§-ának (1) bekezdése kimondja, hogy „a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.” Az Szjt. 17.§-a szerint a mű felhasználásának minősül különösen: a) a többszörözés (18-19. §), b) a terjesztés (23. §), c) a nyilvános előadás (24-25. §), d) a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként (26-27. §), e) a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése (28. §), f) az átdolgozás (29. §), g) a kiállítás (69. §).
Zeneművek felhasználása
Az Szjt. 29.§-a alapján „a szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre.”
A zeneművek filmhez történő társítása esetén új, eredeti mű jön létre, amelyek az eredeti zeneművek átdolgozásának minősülnek. Az ilyen zeneművek felhasználását megelőzően tehát a felhasználót az Szjt. 29. §-ában meghatározottak szerinti előzetes engedélykérési kötelezettség terheli a zeneművek átdolgozására. Az átdolgozás a szerző engedélyéhez kötött felhasználási mód, amelyre a szerzők képviseletében eljáró közös jogkezelő szervezet nem, kizárólag közvetlenül a szerző adhat engedélyt.
Filmes karakterek felhasználása
A film szerzői mindazok, akik a film egészéhez alkotó módon járultak hozzá. A filmben megjelenő jellegzetes alakok építő elemei a filmnek, és a kreatív alkotó munka eredményei, így tehát szerzői jogvédelem alá tartoznak.
A zeneművek felhasználásához hasonlóan, egy már meglévő, szerzői jogi védelem alatt álló filmes karakter saját műben történő felhasználása szintén engedélyköteles tevékenység. E felhasználás megvalósíthatja az Szjt. szerinti átdolgozás, többszörözés [Szjt. 18. §] vagy terjesztés [Szjt. 23. §] cselekményét is.
Az Szjt. 66. §-ának (1) bekezdése alapján „a filmalkotás létrehozására kötött szerződés (a továbbiakban: megfilmesítési szerződés) alapján a szerző - kivéve a szöveges vagy a szöveg nélküli zenemű szerzőjét - ellenkező kikötés hiányában átruházza az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére való jogot.” A rendelkezés feltételeinek fennállása esetén tehát a karakterek felhasználását nem a karakterek közvetlen szerzői, hanem a filmelőállító engedélyezheti.
A fent leírtak alapján javasoljuk a filmelőállítók megkeresését a felhasználási engedély megszerzése céljából.
Bizonyos figurák a szerzői jogi oltalmon kívül (valószínűleg) védjegyoltalomban is részesülnek. Mivel ezen oltalmi forma meghaladja a szerzői jogi tájékoztatás kereteit, ezért arról csak rövid tájékoztatást tudunk nyújtani az alábbiakkal.
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 12.§-ának (1) bekezdése szerint „a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára”. A szerzői joghoz hasonlóan szerződéssel a védjegyek esetében is jogot szerezhetünk a használatra. A védjegyoltalom lajstromozással, azaz hatósági aktussal keletkezik.
Javasoljuk, hogy a kérdéses figurák felett fennálló védjegyoltalommal kapcsolatban az alábbi linken tájékozódjon:
http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU
A fenti link a lajstromozott védjegyeket tartja nyilván, de abban is segítségére lehet, hogy kit kell megkeresnie a figurák felhasználásának engedélyezése miatt.
Jó- és rosszhiszeműség szerzői jogi felhasználások esetén
A szerzői jogi felhasználások és a felhasználásokkal kapcsolatos esetleges jogsértések megállapítása tekintetében nincs relevanciája a felhasználó jó- vagy rosszhiszeműségének. A minősítő kérdéseket a Büntető törvénykönyv (Btk.) XXXVII. Fejezete szabályozza. Büntetőjogi kérdésekkel kapcsolatban azonban nem áll módunkban tájékoztatást adni.
Összegzés
Az Ön által említett felhasználások tehát engedélyköteles tevékenységek. Az Szjt. 42. §-ának (1) bekezdése alapján „felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.” Felhasználásra engedélyt tehát zeneművek esetén a szerző, filmes karakterek felhasználása esetén pedig a filmelőállító adhat felhasználási szerződéssel, írásban.
Bízunk benne, hogy tájékoztatásunk hasznos volt az Ön számára. Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére:
https://www.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/488721/lang/hu
Tisztelettel:
Szerzői Jogi Főosztály
(2017.05.08)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
A közeljövőben szeretnék dekorációs falfestéssel foglalkozni.
Szeretném tudni, milyen szabályok vonatkoznak, a mesekönyvek illusztrációjának esetleges felhasználásáról.Elsősorban a kevésbé ismert figurákra gondolok.
Válaszukat előre is köszönöm.
Üdvözlettel: Kovács Marianna
(2017.04.17) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Kovács Marianna!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amelyben dekorációs falfestéshez mesefigurák felhasználásának szerzői jogi kérdései felől érdeklődött.
Elöljáróban felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át / http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1995_xxxiii_szt_20160705_1.pdf ).
A fentieket előrebocsátva tájékoztatjuk, hogy az alábbi válaszaink a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt) rendelkezésein alapulnak. Az Szjt. hatályos szövegét az alábbi linken találja: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/szjt-4.pdf)
A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. Ilyen alkotásnak minősül az Szjt. 1. §-a (2) bekezdésének h) pontja alapján a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve.
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. A szerzői jogi védelem a szerző életében, valamint a halálát követő hetven évben áll fenn (Szjt. 31.§-ának (1) bekezdése).
Ha a védelmi idő már letelt, a mű szabadon felhasználható, így arról másolat is engedély nélkül készíthető. Az eredeti alkotó nevét azonban e másolatokon is kötelező feltüntetni, melynek elmaradása esetén a műtípus szerinti közös jogkezelést végző szervezet felléphet.
Amennyiben a védelmi idő még nem telt le, a jogszerű felhasználásához főszabályként a szerzői jogi jogosult (szerző, örökös, munkáltató) engedélye szükséges.
Az Szjt. 33. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanakkor a szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. A szabad felhasználás körében természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.
Amennyiben a dekorációkat más számára készíti, a felhasználás kívül esik a szabad felhasználás körén.
Már nyilvánosságra jutott vizuális művek (kép, fotó, reprodukció) esetében minden további, azaz ún. másodlagos felhasználás (pl. illusztráció, díszítés céljából) ugyanakkor a közös jogkezelés körébe tartozik. Így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől kell kérni (elérhetősége: http://www.hungart.org/kapcsolat.php), amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra.
A HUNGART mint közös jogkezelő szervezet a mű (maga a grafika vagy az arról készült fényképfelvétel mint többszörözött műpéldány) szerzői jogi értelemben vett felhasználását tudja engedélyezni, feltéve, hogy a tervezett felhasználás a HUNGART által végzett közös jogkezelés körébe tartozik, és a szerző nem lépett ki a közös jogkezelésből a másodlagos felhasználás tekintetében.
Elképzelhető, hogy a HUNGART a jelzett felhasználásra nem ad engedélyt, de javasoljuk, hogy ezt egyeztesse a szervezettel. Amennyiben így van, engedély közvetlenül a szerzőtől szerezhető.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2017.05.03)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
A vállalkozásomban bizonyos üzleti információ által gyors és látványos pénzügyi növekedést értem el. Nem lenne jó, ha ezt bármely más vetélytárs megtudná, mert jelentősen gyengítené a piaci helyzetemet. Hogyan tudom ezt az információt üzleti titokká minősíteni és levédeni? Egyáltalán le kell-e védenem, kell-e üzleti titokká minősítenem, vagy csak egyszerűen folytassam a tevékenységem ennek ismeretében, mert nincs félni valóm? ha mégis le kell védenem, akkor ezt hogyan tehetem meg?
Előre is köszönöm a válaszukat.
(2017.04.21) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk alábbi érdeklődését, amelyben üzleti információ jogi védelmének lehetősége felől érdeklődik.
A megkeresésével kapcsolatban felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1995_xxxiii_szt-teljes.pdf oldalon).
Fentieket előrebocsátva a szellemi alkotások védelmével kapcsolatosan a következőkről tájékoztatjuk.
A szellemi alkotások védelemét világszerte jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.
Az iparjogvédelem körében a különféle megoldásokhoz különböző oltalmi formák kapcsolódnak.
Az új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható - műszaki jellemzőkkel leírható - megoldások jogi védelmére a szabadalmi oltalom (egyes esetekben a használatiminta-oltalom) jöhet szóba. A termékek külső jellegzetessége - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok - védelmére, amennyiben a minta új és egyéni jelleggel rendelkezik, a formatervezésiminta-oltalom az alkalmas oltalmi forma.
A gazdasági tevékenység körében használt megjelölés védelmére a védjegyoltalom az alkalmas oltalmi forma. A védjegy a hasznosítás hathatós eszköze azzal, hogy segíti a fogyasztók tájékozódását az áruk és szolgáltatások, valamint gyártók és szolgáltatók azonosításának, egymástól való megkülönböztetésének a lehetősé tételével, de hangsúlyozni kell, hogy a védjegy nem „védi” az árut, vagy szolgáltatást (pl. másolás ellen), amellyel kapcsolatban használják.
A fentiek alapján egy üzleti információ védelmére a fenti oltalmi formák közül legfeljebb a védjegyoltalom jöhet szóba azzal, hogy magát az információt természetesen nem védi.
A szerzői jogi védelem az egyéni, eredeti jelleggel rendelkező irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) alapján. A védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik, azaz a jogi védelem keletkezésének nem feltétele, hogy a művet bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék.
Kiemelendő, hogy a szerzői jog a megformált tartalmat védi, a megformálatlan tartalom nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem részesülhet szerzői jogi védelemben.
A szerzői jog a formába öntött művet (pl. az üzleti információval kapcsolatos tényeket és körülményeket egyéni, eredeti jellegű írásmóddal rögzítő tanulmányt) védi, a védelem azonban nem terjed ki a tanulmányból kirajzolódó elgondolásra, ötletre, eljárásra, elvre. Ha tehát valaki a tanulmányt felhasználja, pl. többszörözi, szerzői jogokat sérthet, de a tanulmányban ismertetett elgondolás megvalósítása nem ütközik szerzői jogokba.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése (pl. az is, hogy adott mű szerzői jogi védelem alatt áll-e) bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.
Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti hivatalunknál. Hangsúlyozandó azonban, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg, hogy azt a szerző a magáénak elismerte. (Részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html ).
Megemlítjük még, hogy a vállalkozáshoz kapcsolódóan esetlegesen felmerülő "speciális ismeret" (know-how, üzleti titok) jogi védelem alatt állhat az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:47. §-a alapján, ahol a jogi védelem - a szerzői joghoz hasonlóan - mindenfajta alakszerűség nélkül, a törvény erejénél fogva áll fenn. A jogi védelem ebben az esetben addig tart, amíg a védett ismeret jogszerűen nem hozzáférhető, ezért különösen fontos, hogy azt titokban tartsák, és a titok kezelése során körültekintően járjanak el.
A fentieket összegezve egy „üzleti információ” jogi védelem alá helyezésére nincs mód, de amíg azt titokban tudják tartani, a monopolhelyzet fenntartható.
Amennyiben a fentiekhez kapcsolódóan további kérdései vannak, az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetőségei: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu .
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2017.05.03)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
A következő kérdéssel fordulok Önökhöz:
Pedagógus készít ppt-t tanórai felhasználásra. Az általa elkészített ppt kinek a tulajdona? Netán a tanáré vagy az iskoláé? A pedagógus oda adja a diáknak, akkor a tanuló szabadon felhasználhatja! A ppt nem olyan, mint a táblavázlat? Fontos szempont, hogy a pedagógus fizetést kap arra, hogy készül az óráira.
Válaszukat köszönöm.
Üdvözlettel:
Molnár Zoltán
(2017.04.10) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben ppt előadások kapcsán felmerülő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Alábbi válaszaim a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.329421.
A tanórai felhasználásra készített ppt állhat szerzői jogi oltalom alatt. Az Szjt. 1. §-a szerint szerzői jogi védelem alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A 4. § kimondja, hogy a szerzői jog azt illeti meg, aki a művet megalkotta. Az előadás (akár tábla vázlat, akár ppt., prezi vagy bármilyen más technikai módon megvalóuló) akkor minősül szerzői műnek, ha az egyéni-eredeti jelleggel rendelkezik, például a szöveg szerkesztésének módja egyedi, vagy a szerző ötlete alapján összeállított táblázatot, egyedi kifejezésmódot tartalmaz.
A tanár által elkészített előadás alapesetben a szerzőt, tehát a tanárt illeti meg. Amennyiben munkaviszonyban alkotott műről van szó, azt az Szjt. 30. §-a szabályozza. Ha az illetőnek munkaviszonyból folyó kötelessége a ppt-k elkészítése, úgy a vagyoni jogokat a munkáltató szerzi meg. Fontos megjegyezni, hogy abban az esetben, ha egy nyelviskolában megbízási szerződés alapján oktató tanár előadásáról van szó, az nem minősül munkaviszonyban alkotott műnek. A munkaviszonyból folyó kötelezettség tartalmát a munkajogi szabályokat és kapcsolódó joggyakorlatot alapul véve kell megítélni, amely alapján a munkaszerződés/ kinevezés és a munkaköri leírás tartalma az irányadó, és nem a szerző szándéka, vagy az alkotás helye, illetve hogy munkaidőben vagy azon kívül került rá sor. Mindezek alapján a tanár szerzői jogainak egésze vagy egy része felett rendelkezhet a munkáltató intézmény is. Javasolt a hatályos munkaszerződést/ kinevezést és munkaköri leírást megnézni. Szeretném felhívni továbbá figyelmét arra, hogy ma már a legtöbb oktatási intézmény – így különösen felsőoktatási intézmények – rendelkezik szellemitulajdon-kezelési szabályzattal, amely szintén tartalmazhat erre nézve rendelkezéseket. Kiegészítésképpen megjegyzendő, hogy a munkaszerződés/ kinevezés külön rendelkezése hiányában az előadás ppt-i valószínűleg nem minősülnek munkaviszonyban alkotott műveknek, hiszen a tanárnak alapvetően az oktatás és a tantervben kitűzött tanulási eredmények elérése a feladata, amelynek nem kötelező eszköze a ppt. előadás, az pusztán egy általa választott opció, amely számos kreatív, egyedi ötlet beépítését teszi lehetővé.
Ami a diákok által történő szabad felhasználást illeti, az Szjt. 33. §-a szerint a szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. A szabad felhasználás esetei alá tartozik a mű iskolai oktatás megkönnyítése céljából történő felhasználása. A 35.§ (4) bekezdés alapján oktatás célját szolgáló intézmény a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és
• tudományos kutatáshoz vagy archiváláshoz szükséges,
• nyilvános könyvtári ellátás vagy a 38. § (5) bekezdésében meghatározott felhasználás céljára készül,
• megjelent mű kisebb részéről, illetve újság- vagy folyóiratcikkről belső intézményi célra készül, vagy
• külön törvény azt kivételes esetben, meghatározott feltételekkel megengedi (ilyen törvényi rendelkezés megalkotására eddig nem került sor).
A másik oktatási intézmény számára fennálló lehetőség az Szjt. 38.§ (5) bekezdése, amely alapján az intézmény a gyűjteményének részét képező műveket az intézmény helységeiben elhelyezett számítógépes terminálok képernyőjén megjelenítheti kutatás vagy egyéni tanulás céljára, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. A jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja kitétel a szerzői mű fenti felhasználására és nem az oktatási tevékenység egészére vonatkozik, így a tanár által kapott fizetés vagy egy oktatási intézmény finanszírozási formája nem releváns ebből a szempontból.
Mindezek alapján, ha az előadás szerzői mű és jogosultja a tanár, akkor az iskola a fenti korlátozásokkal használhatja fel szabadon az előadást. Amennyiben az előadást az iskola gyűjteményébe tartozó műnek lehet tekinteni, akkor a nyilvánossághoz közvetítés is lehetséges, ha nem, akkor csak a többszörözés a fent részletezett korlátokkal.
A mű szabad felhasználása nem érinti a szerzőség kérdését, a mű ugyanúgy a szerző szellemi tulajdona marad. A szerző szabadon kiadhatja saját művének másolatát a diákoknak. Amennyiben igazolhatóan munkaviszonyban alkotott műről van szó, akkor a munkáltató rendelkezik a vagyoni jogokkal és így ő adhatja ki az előadást. A kiadott ppt. előadással a diák annyiban rendelkezik szabadon, hogy azt a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezésekkel összhangban idézheti, többszörözheti.
Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére:
https://www.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/488721/lang/hu
Üdvözlettel,
dr. Nagy Anna
szerzői jogi ügyintéző
(2017.04.28)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Szeretnék egy webshopot nyitni és ezen felületen saját nyomtatású zenekaros pólókat, bögréket és párnákat értékesíteni! Az lenne a kérdésem hogy hogyan valósítható ez meg? Kell hozzá valamilyen jogdíjat fizetni vagy kitől kell erre engedélyt kérni?
Válaszukat előre is köszönöm!
(2017.04.12) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH jogi tanácsadást nem végezhet.
Fentiek ismeretében a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.
Amennyiben a saját nyomtatású zenekaros pólók, bögrék, párnák alatt az egyes zenekarok neveinek, logóinak felhasználását érti, a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) alapján a következőkről tájékoztatjuk.
A védjegyoltalom a gazdasági tevékenység körében használt megjelölések (nevek, ábrák, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölések) jogi védelmére szolgál.
A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ
- a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
- olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy
- a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét [Vt. 12. §-ának (1) és (2) bek.].
A Magyarország területén hatályos védjegyek az alábbi elektronikus adatbázisokban kutathatók.
Az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU) adatbázis tartalmazza a - nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi - lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket.
A európai uniós védjegyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra, ezekről az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) adatbázisban lehet tájékozódni.
A Tmview (https://www.tmdn.org/tmview/welcome) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.
Az előzőeket összegezve, amennyiben a felhasználni kívánt nevek, logók védjegyoltalom alatt állnak, azok használata a jogtulajdonos engedélyével jogszerű bármilyen használati tárgyon, terméken.
Amennyiben az adott zenekarokról készült fotók, képek felhasználását tervezi, tájékoztatjuk, hogy a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) alapján, az egyéni eredeti jelleggel rendelkező fotóművészeti alkotások szerzői jogi védelemben részesülnek [Szjt. 1. §.(2) bek. i) pont; (3) bek.].
Ha a felhasználni kívánt képek esetében a védelmi idő még nem telt le, a jogszerű felhasználáshoz főszabályként a szerzői jogi jogosult (szerző) engedélye szükséges. Már nyilvánosságra jutott szerzői jog által védett vizuális művek (pl. kép, fotó) esetében minden további, ún. másodlagos felhasználás (pl. illusztráció céljából) ugyanakkor a közös jogkezelés körébe tartozik. Ilyen esetben engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől (http://www.hungart.org/kapcsolat.php) kell kérni, amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra. Fontos azonban megjegyezni, hogy a szerzői mű (pl fotó) kereskedelmi hasznosítása (így például azok bögrére nyomása és értékesítése) a jogosult egyedi engedélyezése körébe tartozik.
Ha a képeken személy(ek) képmása látható, a felhasználás személyhez fűződő jogokat (képmás védelme) is érinthet. Ebben az esetben a képen látható személy engedélye is szükséges a felhasználáshoz [ld. Szjt. 72. § és Ptk. 2:48. §].
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ .)
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2017.04.24)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztel Hivatal!
Az önkéntes műnyilvántartást postai úton való lebonyolítása felől érdeklődnék.
Milyen címre küldjem el a kérelmet. És a díj megfizetéséhez szükséges ügyszámot miként tudom meg?
(2017.04.05) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Alábbi érdeklődésére a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.
Az önkéntes műnyilvántartás szolgáltatás személyesen a 1054 Budapest, Akadémia u. 21. szám alatt, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (továbbiakban: SZTNH) Ügyfélszolgálatán, ügyfélfogadási időben vehető igénybe.
A szolgáltatás részleteiről honlapunkon a http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat/onkentes-munyilvantartas oldalon talál információkat.
Az önkéntes műnyilvántartásba vétel díja 5000 Ft, és a szerző, vagy meghatalmazott képviselője járhat el az ügyben. A beadványnak tartalmaznia kell a szabályszerűen kitöltött kérelmet, a mű eredeti vagy másolati példányát, (amelynek egy A/4-es méretű tasakban elhelyezhetőnek kell lennie), valamint képviselet esetén a képviseleti meghatalmazást (teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva /pl. ha az irat nyomtatott, akkor két tanú aláírásával ellátva). Személyes megjelenés estén a tanúsítványt azonnal átadjuk, az azzal összefűzött műpéldánnyal együtt.
Amennyiben a személyes ügyintézésre semmiképpen nincs mód, postai úton a beadványt a 1374 Budapest, Pf. 552 levélcímre kell eljuttatni.
Postai benyújtás esetén az SZTNH a beadvány fogadását követően egy határozatot juttat el a kérelmezőhöz (képviselet esetén a képviselőhöz) postai úton, amelyben felhívja az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére, illetve a beadvány egyéb hiányosságai esetén azok pótlására. A határozatban szereplő díj átutalással, illetve készpénz átutalási megbízással az SZTNH Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01731842-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára fizethető meg az azonosítási adatok (ügyszám, a határozatban található - ebben az évben - Y1700... formátumú szám) és a rendeltetés (műnyilvántartás) feltüntetésével.
Amennyiben a beadványban feltüntetésre kerül a kérelmező telefonszáma/e-mail címe, az eljárás rövidíthető azáltal, hogy gyorsabban visszajelezhetjük az ügyszámot, pontosíthatjuk az esetleges hiányosságokat.
Amint a befizetett összeg az SZTNH számláján jóváírásra került, hiánytalan beadvány esetén az SZTNH kiállítja a tanúsítványt, és a műpéldánnyal együtt postai úton továbbítja a kérelmezőhöz (több kérelmező esetén az elsőként megadott szerzőnek, illetőleg képviselet esetén a képviselőnek).
Végezetül engedje meg, hogy felhívjuk a figyelmét arra, hogy a mellékelt műpéldány fizikai, műszaki állapotát és tartalmát, illetve sérülésmentességét az SZTNH-nak nem áll módjában sem garantálni, sem ellenőrizni. Előfordulhat, hogy a postai úton érkező műpéldányok sérülten jutnak a SZTNH-hoz, ami megnehezítheti, szélsőséges esetben lehetetlenné teheti a mű későbbi azonosítását, illetve az sem zárható ki, hogy a szállítás során a küldemény megsemmisül.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2017.04.13)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Amennyiben ez ember ír egy könyvet, szellemi tulajdonná válik. Ám, mi történik, amikor ezt a kiadónak eladja? Kié lesz a szellemi tulajdon? Az íróé? A kiadóé?
Köszönettel: PD
(2017.03.23) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben kiadónak átadott könyv kapcsán felmerülő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Alábbi válaszaim a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.329421.
Az Szjt. 4. paragrafusa kimondja, hogy a szerzői jog azt illeti meg, aki a művet megalkotta. A szerzőt a mű létrejöttétől kezdődően szerzői jogok illetik meg, melyek lehetnek személyi és vagyoni jogok. Az Szjt. 9. § (2) bekezdése szerinti szerzői vagyoni jog gyakorlásának rendeltetésszerű módja a felhasználási szerződés kötése, amely alapján a szerző engedélyt ad művének felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.
Ennek egy specifikus fajtája a kiadói szerződés, amely alapján a szerző köteles a művet a kiadó rendelkezésére bocsátani, a kiadó pedig jogosult azt kiadni, valamint forgalomba hozni és köteles a szerzőnek díjat fizetni. A szerződés tartalmáról a felek főszabály szerint szabadon rendelkezhetnek. A kiadói szerződés során a felhasználó, azaz a kiadó jogosult lesz a vagyoni jogok egy részének vagy összességének gyakorlására, és a szerző nem lesz jogosult e jogokat gyakorolni a szerződés fennállása alatt. A kiadói szerződés alapján a kiadó felhasználási joga kizárólagos, ez a jog azonban csak a magyar nyelvű kiadásokra terjed ki.
Megállapítható tehát, hogy a szerző személyhez fűződő és a szerződéssel nem érintett vagyoni jogai ugyanúgy a szerzőt fogják megilletni, a szerződés tárgyát képező vagyoni jogok (jellemzően a többszörözés és a terjesztés joga) pedig a kiadóé lesznek, a szerződés megszűnéséig.
Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére:
https://www.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/488721/lang/hu
Tisztelettel,
SZTNH
(2017.04.12)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Szeretnék egyedi tervezésű ruhák gyártásával,és értékesítésével foglalkozni!Ehhez akarok különböző művészektől,grafikusoktól(H.R.Giger,Vincent Castiglia,Michael Hussar-tól) származó képeket felhasználni minimális változtatással(Szín,árnyékok,stb)
Valamint horrorfilm karaktereket,filmből kiragadott képet is szeretnék megjeleníteni a ruházaton, ezeket is némi változtatassal!A kérdésem az volna,hogy szabadon felhasznalható,vagy jogdíjas dolgok ezek.
Mindezt saját névvel is szeretném ellátni!A név levédésével,illetve az előző kérdésem jogi részével kapcsolatban kérném a segítségüket!
Előre is köszönöm a válaszukat!
Üdvözlettel:Tóth Tibor
(2017.03.25) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Tóth Tibor!
Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemi tulajdonjogi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
Az alábbi megkeresés alapján ismert festők, grafikusok képeinek, illetve ismert filmes karakterek megváltoztatott formában történő felhasználásának jogi vonatkozásai iránt érdeklődik.
Válaszunk a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt., elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900076.TV ) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapul.
A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1) és (3) bekezdései]. Ennek megfelelően védelem illeti többek között a festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotást és annak tervét [Szjt. 1. § (2) bekezdés h] pontja], illetve a filmalkotásokat és más audiovizuális műveket [Szjt. 1. § (2) bekezdés g] is, amennyiben azok egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek.
Az említett, felhasználni kívánt alkotások az előzőek alapján minden bizonnyal szerzői jogi védelem alatt állnak.
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].
Mivel a kérdése alapján a műveket "minimális változtatással" kívánja felhasználni, felhívjuk a figyelmét, hogy a mű felhasználásának minősül az átdolgozás is [Szjt. 17. §-ának f) pontja].
(A szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mű minden olyan megváltoztatása, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre. Amennyiben az eredeti mű szerzői jogi védelem alatt áll (a védelmi idő még nem telt le), az átdolgozás az eredeti mű szerzőjének engedélyéhez kötött. A mű bármilyen nemű és mértékű átdolgozása érint(het)i a szerző személyhez fűződő jogait, ezért erre engedélyt kizárólag a szerző vagy jogutódai adhatnak. Az engedélyezés főszabályként díjazás ellenében történik [Szjt. 29. §-a]. )
Már nyilvánosságra jutott vizuális művek esetében minden további, azaz ún. másodlagos felhasználás ugyanakkor a közös jogkezelés körébe tartozik, így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől kell kérni (elérhetősége: http://www.hungart.org/kapcsolat.php), amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra.
Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy az átdolgozásra a szerző adhat engedélyt, így átdolgozásra a HUNGART által adott felhasználási engedély feltehetően nem jogosít, de a részleteket mindenképpen a HUNGART-tal kell egyeztetni.
A horrorfilm karakterek felhasználásával kapcsolatban jelezzük, hogy a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például a filmekben, rajzfilmekben megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek kereskedelmi hasznosítása (pl. értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység, ezért e tekintetben mindenképpen javasoljuk a jogtulajdonossal való előzetes kapcsolatfelvételt a termékek előállításának megkezdését megelőzően.
Tudomásunk szerint a HUNGART ilyen jellegű felhasználásra nem ad engedélyt, de javasoljuk, hogy ezt is egyeztesse a szervezettel.
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselő feladata, további - általános - kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak.
A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2017.04.06)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Önkéntes műalkotásként nyilvántartott filmemből a M1,M3,Duna Tv és lehet,hogy több tv csatorna is a híradójukban felhasznált 15 másodpercet. A felhasznált filmrészlet youtube-ról származik és ott bele van "égetve"a forrás,azaz egy honlapcím. Viszont a híradókban ez kitakarva és nincs youtube forrás megjelölés sem,csak annyi,hogy archív felvétel.A film szerzőjeként sértőnek találom a forrás megjelölések hiányát,a rossz minőséget és nem értem,hogy miért archív felvételként jelölték meg,mikor még
első nyilvános bemutatja sem volt a filmnek.Kihez fordulhatok ez ügyben?Köszönöm! https://www.youtube.com/watch?v=SWfrWBb4eZY
(2017.03.15) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben filmalkotások jogosulatlan felhasználása kapcsán felmerülő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Alábbi válaszaim a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.329421.
Az Szjt. 1.§-a alapján a törvény védi az irodalmi, művészeti és tudományos alkotásokat. A (2) bekezdés g) pontja mondja ki, hogy a filmalkotások is ilyen védelmet élveznek, így szerzői műnek minősülnek. A szerzői jogi védelem fennállásának két feltétele van: egyrészt az, hogy a mű az 1.§-ban felsorolt valamely kategóriába tartozzon, másrészt, hogy a szerzőtől származzon, azaz egyéni-eredeti jellege legyen. Az egyéni-eredeti jellegnek ki kell fejeződnie a művön, vagyis az egyéni, eredeti jelleggel a tartalom gondolati kifejezésének, a tartalom megformált szövedékének kell bírnia.
A 94/B. § alapján a mű szerzőjének ellenkező bizonyításig azt kell tekinteni, akinek a nevét ilyenként a művön a szokásos módon feltüntették. Amennyiben az (1) bekezdés nem alkalmazható, ellenkező bizonyításig azt kell szerzőnek tekinteni, aki a művet sajátjaként a Hivatalnál vezetett - közhitelesnek minősülő - önkéntes műnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal igazolja. A Hivatal által kiadott igazolás hatósági bizonyítványnak minősül, így jogvita esetén bizonyítékul szolgálhat a szerzőség igazolására, de nem keletkeztet szerzői jogot. Ez egy vélelem, azaz be lehet bizonyítani az ellenkezőjét is.
A szerző személyhez fűződő jogaként tünteti fel az Szjt. 12. §-a a névfeltüntetés jogát. A szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen szerzőként feltüntessék. A szerző a neve feltüntetéséhez való jogot a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon gyakorolhatja.
A szerzőt a mű részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni, amennyiben a szerző neve ismert és lehetőség van rá, vagy az a szakma szokásai szerint elvárt.
Az Szjt. 37. §-a szerint egyes művek az időszerű, napi eseményekről való tájékoztatás céljára - a cél által indokolt terjedelemben - szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást - a szerző nevével együtt - fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul. Ennek a szabad felhasználásnak az a célja, hogy az eseményekről való tudósítási tevékenységet ne akadályozza az előzetes szerzői jogi engedélykérés. A mű a tudósításnak csak mellékes, de soha nem fő tárgya. A bemutatás, megjelenítés megengedett mértékére nincs konkrét szabály, ezt végül is a tájékoztatási alkalom szabja meg, s általában nem lehet több mint ami a mű, az esemény, a szereplők azonosításához feltétlenül szükséges részlet (koncertről készült híradófelvételnél). Jelen ügyben a felhasznált 15 másodperc, mely a 2020-az eucharisztikus világkongresszusról szóló híradás részét képezi, szabad felhasználás tárgya lehet.
Javasoljuk, hogy próbáljon meg egy konzultáció keretében egyezségre jutni a televíziós csatornákkal, amennyiben ez nem vezetne eredményre, úgy forduljon bírósághoz.
Figyelemmel arra, hogy a fentiek alapján az Ön által bemutatott felhasználás szerzői jogi megítélése nagyban függhet a konkrét körülményektől, indokolt lehet az ügyben szerzői jogban jártas jogi tanácsadó megkeresése. A Budapesti Ügyvédi Kamara weboldalának (http://www.bpugyvedikamara.hu/ugyvedkereso/) adatbázisában szakterületek szerint is tud szakembert keresni.
Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére:
https://www.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/488721/lang/hu
Üdvözlettel,
dr. Nagy Anna
szerzői jogi ügyintéző
(2017.03.30)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Tortadíszeket,figurákat készítek és az interneten sok ötlet és forma van amik nem Disney figurák csinálhatok azok alapján én is értékesíthető figurákat mondjuk "Unikornis" ami más színekben játszik de karaktere hasonló egyéb változtatásokkal?Mennyire lehet ezekbe belekötni ha ötlet szinten használom és nem ismert készítőkről van szó ? Köszönöm
(2017.01.16) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Hölgyem!
Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
Az alábbi megkeresésben ismert figurák megváltoztatott formáben történő felhasználásának szerzői jogi vonatkozásai iránt érdeklődik. A válaszunk a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt., elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf ) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapul.
A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1) és (3) bekezdései]. Ennek megfelelően védelem illeti többek között a festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotást és annak tervét [Szjt. 1. § (2) bekezdés h) pontja] is, amennyiben azok egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek.
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére.
Az Szjt. 17-ának f) pontja szerint a mű felhasználásának minősül az átdolgozás is.
Az Szjt. 29. §-a szerint a szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mű minden olyan megváltoztatása, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre. Amennyiben az eredeti mű szerzői jogi védelem alatt áll (a védelmi idő még nem telt le), az átdolgozás az eredeti mű szerzőjének engedélyéhez kötött. A mű bármilyen nemű és mértékű átdolgozása érint(het)i a szerző személyhez fűződő jogait, ezért erre engedélyt kizárólag a szerző vagy jogutódai adhatnak. Az engedélyezés főszabályként díjazás ellenében történik.
A szerző, akinek a szerzői jogi védelem alatt álló művét engedélye nélkül felhasználják (és a felhasználás nem tartozik a szabad felhasználás körébe, pl. jövedelemszerzést nem valósít meg), a jogsértővel szemben különösen az Szjt. 94. §-ának (1) bekezdésében felsorolt polgári jogi igényeket támaszthatja.)
Az előzőeket összegezve nem csak közismert, pl. a Walt Disney figurák, hanem bármilyen egyéni, eredeti jellegű figura is szerzői jogi védelem alatt állhat, készüljön bármiből. E miatt bármely, interneten látható figura esetében a fent vázolt helyzet állhat fenn, azaz a felhasználás a szerző engedélyéhez kötött, de ismételten jelezzük, hogy az engedély abban az esetben szükséges, ha a felhasználás a szabad felhasználás körén kívül esik, azaz jövedelemszerzési céllal történik.
Már nyilvánosságra jutott vizuális művek, pl. az interneten hozzáférhető kép, fotó, reprodukció) esetében minden további, ún. másodlagos felhasználás ugyanakkor a közös jogkezelés körébe tartozik, amennyiben a szerző nem lépett ki a közös jogkezelésből a másodlagos felhasználás tekintetében. Így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől (http://www.hungart.org/kapcsolat.php) kell kérni, amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra.
Utalva az alább említett unikornisra, amennyiben az interneten látott műből (eredeti figura) csupán ihletet merít, és az Ön által készített változatról az eredeti figura nem ismerhető fel, az Ön által készített mű vélhetően nem sért az eredeti figurához esetlegesen fűződő szerzői jogokat.
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselő feladata, további - általános - kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak.
A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2017.03.29)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
T. Cím! Azt szeretném kérdezni, hogy ha egy általam írt és már kiadott irodalmi alkotás - novellás kötet - bármelyik történetéből filmadaptáció készül,melynek forgatókönyvét nem én írom, hanem profi forgatókönyv író, én csak a prózai művet adom, jár-e jogdíj érte, illetve a forgalmazás után jutalék. Köszönöm. tm
(2017.03.19) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Tóth Márta!
Köszönettel vettük az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) egyedi ügyekben tanácsadást nem végezhet, hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a szellemitulajdon-jogokkal, ezen belül is a Magyarország területén hatályos jogokkal, jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjed ki.
Jelezzük, hogy az alábbi válaszunk a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el:
http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf.
Szerzői jogi védelem hatálya alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].
Az Szjt. 17. §-a alapján a mű felhasználásának minősül különösen az átdolgozás.
A szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt. 29. §-a].
Felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. A felhasználási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. A felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény vagy más jogszabály az eltérést nem tiltja [42. § (1) bek. ].
Az előzőeket összegezve egy Ön által írt irodalmi alkotás megfilmesítésére csakis Ön adhat engedélyt, és az engedély fejében jogdíj illeti meg. A felhasználási engedélyt írásba kell foglalni, és a felhasználási engedélyben kell kikötni a felhasználás feltételeit és díját (jogdíj, ami lehet konkrét összegű, a keletkezett haszon %-ában megadott, forgalmazás függvényében megállapított, más módon meghatározott), amit a szerződő felek szabadon határozhatnak meg.
Az Önt megillető jogok sérelme nélkül a forgatókönyv írónak is keletkezhetnek szerzői jogai a forgatókönyvre, amennyiben az egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ .)
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat
(2017.03.28)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal,
érdeklődnék, hogy az akkreditált továbbképzéseinkhez megadott kötelező irodalmat lehet-e fénymásolószalonban másoltatni? Kis példányszámról lenne szó, sajnos nem lehet sehol megvenni már az olvasásra kért könyveket, és így nehezen megoldható az olvasás a hallgatóknak. Nekünk megvannak ezek a nehezen beszerezhető könyvek, és fenti módon 40 db-ot másoltatnánk oktatás céljára.
Köszönjük válaszukat!
(2017.03.09) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Hölgyem!
Köszönettel vettük az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) egyedi ügyekben tanácsadást nem végezhet, hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a szellemitulajdon-jogokkal, ezen belül is a Magyarország területén hatályos jogokkal, jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjed ki.
Jelezzük, hogy az alábbi válasz a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el:
http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf.
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő
rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
A mű felhasználásának minősül különösen a többszörözés [Szjt. 17. §-ának a) pontja].
A szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Többszörözés:
- a mű anyagi hordozón való – közvetlen vagy közvetett – rögzítése, bármilyen módon, akár véglegesen, akár időlegesen, valamint
- egy vagy több másolat készítése a rögzítésről [Szjt. 18. §-ának (1) bekezdése].
Az Szjt. 33. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanakkor a szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges.
Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. Teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra is csak kézírással vagy írógéppel másolható.
Nem minősül szabad felhasználásnak – függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e – , ha a műről más személlyel készíttetnek másolatot számítógépen, illetve elektronikus adathordozóra [Szjt. 35. §-ának (1)-(3) bekezdése].
Könyvként kiadott mű egyes részei, valamint újság- és folyóiratcikkek az iskolai oktatás céljára egy-egy iskolai osztály létszámának megfelelő, illetve a köz- és felsőoktatási vizsgákhoz szükséges példányszámban többszörözhetők [Szjt. 35. §-ának (1)-(3) bekezdése].
A fentieket összegezve a kérdésére válaszolva tájékoztatjuk, hogy teljes irodalmi művek fénymásoló szalonban való másoltatása - függetlenül attól, hogy milyen céllal történik - jogsértő, kivéve, ha a szerző engedélyével történik.
Ismeretlen, illetve ismeretlen helyen tartózkodó szerző (örökös) esetén árva műről beszélünk. Az árva művek felhasználásának (pl. többszörözésének) engedélyezését a Hivatal az árva mű felhasználásának részletes szabályairól szóló 138/2014. (IV. 30.) Korm. rendelet szerint végzi. (Részletek: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/szerzoi-jogi-foosztaly/mivel-fordulhat-hozzank/arva-mu )
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők névjegyzéke elérhető a Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ honlapján.)
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2017.03.24)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hölgyem/Uram! Az lenne a kérdésem, hogy cégnévként szeretném használni a Patronus szót (amely létező szó) es logóként egy szarvast (amely saját grafika) es igy ebben a formában párhuzam van a Harry Potter könyvekkel/filmekkel. Van ennek igy jogdíja? Es ha igen, milyen módon és hol van lehetőségem azt befizetni? Válaszát köszönöm előre is!
(2017.03.09) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Hölgyem!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) egyedi ügyekben tanácsadást nem végezhet, hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a szellemitulajdon-jogokkal, ezen belül is a Magyarország területén hatályos jogokkal, jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjed ki.
A "patrónus" szó cégnévként történő használatával kapcsolatban szerzői jogi aggályok nem merülnek fel, ugyanakkor a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) alapján a következőkről tájékoztatjuk.
A Vt. 12. §-ának (1) bekezdése szerint a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára.
(2) A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ
a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy
c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.
Amennyiben a patrónus szó, vagy azzal összetéveszthető megjelölés Magyarország területén védjegyoltalom alatt áll, a használata védjegy jogokat sérthet.
A rövid tájékoztatás alapján logóként egy szarvast ábrázoló saját grafikát kívánnak használni.
Amennyiben a szarvas valóban saját grafikai alkotás, s nem valamely más szarvas ábrázolásról (pl. más grafikai alkotás, rajzfilm figura, stb.) került átvételre vagy átdolgozásra, logóként való használata szerzői jogokat vélhetően nem sért, ennél fogva jogdíjat sem kell fizetni utána. De ettől még a hasznosítás védjegy jogokat sérthet.
A védjegyhez fűződő jogok megsértése védjegybitorlási pert vonhat maga után, ezért amikor valaki cégnevet / logót választ, célszerű ellenőriznie, hogy a név / logó nem áll-e védjegyoltalom (védjegy bejelentés) alatt.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és védjegy bejelentések az alábbi elektronikus adatbázisokban kutathatók.
Az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU) adatbázis tartalmazza a - nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi - lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket.
A európai uniós védjegyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra, ezekről az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) adatbázisban lehet tájékozódni.
A TMview (https://www.tmdn.org/tmview/welcome) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ honlapján.)
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat
(2017.03.23)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
A kassai Thália Színház, Európa legészakibb magyar nyelvű kőszínházának igazgatója vagyok. Egy rosszindulatú, szintén kissebségi sorsú személy, (történetesen székely) levedette az euiponál (https://euipo.europa.eu/eSearch/#details/trademarks/015281413) a színházunk egyik, most mar nem használt logóját.
A logót mi magunk készíttettük el. Annak alapja egy kettős arcot ábrázoló szobor volt, amit Nagy András szobrászművész készített 1969-ben. A szobrot ajándékként adta az akkor még VOX HUMANA (emberi hang) nevet felvenni szándékozó társulatnak. Az akkori politika ezt veszélyesnek találta és a dubcseki emberarcú szocializmus veszélyes gondolatának hordozojaként a névhasználatot megtiltotta. Ez a VOX HUMANA inkább jelentette a Fábry Zoltán szellemiségével fémjelzett tiszta hang utáni művészi vágyat. Maga a szó pedig, a templomi orgonák emberi hangra leginkább hasonlító sípját jelöli így. Ezt a szobrot alapul véve készítette el Eszes Attila grafikusművész a - most már 2026-ig levédett - logót. A dolog etikátlanságát még fokozza, hogy Erőss Csaba László, aki levédte, az ún. Külhoni Magyar Nemzeti Színház nevű alkalmi group producere is. Vagyis, sem kisebbségi, sem szakmai oldalon nem törődött a rá váró következményekkel. Ezt a logót a Felvidéki magyarság színházba járó része, a kassaiak és különböző szellemi irányzatokat valló szlovákiai magyarok nagy része sajátjának tekinti. Annak eredetét, üzenetét, történelmi hátterét saját identitását formáló erőként értelmezi. De nem beszélve az ő nevükben, mi, a kassai Thália Színház csapata mindenképp. A múltunk egy fontos pillanatát jelöli.
Kérem, segítsenek, mit tehetünk ilyen esetben.
Válaszukat előre is megköszönve,
Üdvözlettel
Czajlik József
Igazgató
(2017.03.08) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Czajlik József!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala egyedi ügyekben tanácsadást nem végezhet, hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a szellemitulajdon-jogokkal, ezen belül is a Magyarország területén hatályos jogokkal, jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjed ki.
Mindezeket előrebocsátva a kérdésével kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.
A 015281413 regisztrációs számú "Divadlo Thália Színház" ábrás megjelölés európai uniós (EU) védjegyoltalom alatt áll.
Az EU védjegy olyan védjegy, amelynek oltalma az Európai Unió minden tagállamában egységesen fennáll.
Amíg az EU védjegy érvényben van, a védjegyoltalom alapján a védjegy jogosultja az adott tagországban a vonatkozó nemzeti jogszabályban meghatározott feltételek mellett és módon felléphet azzal szemben, aki a megjelölést gazdasági tevékenysége körében - az árujegyzékre figyelemmel.
Ha valaki úgy gondolja, hogy a védjegy lajstromozása a jogait sérti, a lajstromozott védjeggyel szemben törlési eljárást indíthat az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál.
Kétféle törlési ok létezik az EU védjegy törlésére: feltétlen és viszonylagos. Feltétlen érvénytelenítési okok a lajstromozási eljárás során hivatalból vizsgált kizáró okok. A viszonylagos törlési okok azokat a korábbi jogokat érintik, amelyek az „elsőbbség" alapelvével összhangban az EU védjegy vonatkozásában elsőbbséget élveznek.
Az EU védjegy feltételen okokra hivatkozva a következő esetekben törölhető:
· Ha az EU védjegyet feltétlen kizáró ok fennállása ellenére lajstromozták (különösen, ha az nem alkalmas a megkülönböztetésre vagy leíró jellegű).
· Ha a bejelentő a bejelentést rosszhiszeműen nyújtotta be. Ez főként olyan esetekre vonatkozik, amikor a bejelentő céljai a védjegybejelentés benyújtásakor jogellenesek.
Az EU védjegy viszonylagos okokra hivatkozva a következő esetekben törölhető:
· Ugyanazon okok, mint amelyek esetén felszólalás nyújtható be.
· Ha létezik egy másik korábbi jog egy másik tagállamban, amely lehetővé teszi a szóban forgó védjegy további használatának megtiltását. Ilyen jog különösen a névhez fűződő jog, a képmáshoz fűződő jog, a szerzői jog és az iparjogvédelmi jog, mint például az ipari formatervezésiminta-oltalmi jog.
Az európai uniós védjegy törlésével kapcsolatban további információt talál a https://euipo.europa.eu/ohimportal/hu/invalidity-and-revocation?inheritRedirect=true internetes oldalon.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. A magyarországi hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ honlapján, de mivel az említett színház Kassán működik, valószínűleg szlovákiai ügyvéd, vagy ügyvivő lehet a leginkább a segítségére.
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2017.03.22)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Szeretnék érdeklődni ha Harry Potter alkotó napot szerveznék akkor kell-e engedélyt vásárolnom a névfelhasználáshoz. Az Önök által korábbi válaszokban található epub. oldalon beírtam a keresőbe nem hozott ki eredményt, az eu.-s oldalon természetesen hozott találatot. Ez azt jelenti hogy Magyarországon nincsen olyan cég aki ezzel foglalkozik, ügyvéden keresztül kellene felvennem a külföldi név tulajdonossal a kapcsolatot, de az gondolom hatalmas költség ( már csak az ügyvédi munkadíj is ). A másik kérdésem hogy egyéni vállalkozásomnak a Főnix Akadémia fantázia nevet adnám de rákerestem és maga a Főnix szó védelem alatt áll. Akkor így nem használhatom ezt a nevet? (Azt csak zárójelben jegyezném meg hogy egy kicsit kaotikus ez a helyzet hogy minden szót levédethet valaki, lassan olyan általános szavakat sem lehet használni mint szék vagy aszal. Szerintem a Főnix is egy ilyen általános szó.) Válaszukat előre is köszönöm ! Tisztelettel: Varga Péterné
(2017.02.27) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Varga Péterné!
Köszönettel vettük az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala egyedi ügyekben tanácsadást nem végezhet, hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a szellemitulajdon-jogokkal, ezen belül is a Magyarország területén hatályos jogokkal, jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjed ki.
Az alábbi érdeklődésével kapcsolatban jeleznünk kell, hogy az e-kutatás adatbázisban (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU# ) a "Védjegyoltalmat" választva, és a "Megjelölés" rovatba beírva a "Harry Potter" megjelölést több nemzeti védjegy is adódik találatként az említett európai uniós védjegyek mellett.
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (továbbiakban Vt.) 12. §-ának (1) bekezdése szerint a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára.
(2) A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ
a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy
c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.
(A kérdése a rövid ismertetése alapján vélhetően egy az EU egész területére kiterjedő hatályú (az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala /EUIPO/ euipo.europa.eu/ohimportal/hu/ által lajstromozott ) ún. európai uniós védjegyre vonatkozik.)
A fentieket összegezve, amennyiben az alkotónapot gazdasági tevékenysége körében rendezi, a név használata a jogtulajdonos engedélyével jogszerű.
A magyarországi bejelentés ügyében a képviseletet az ADVOPATENT Szabadalmi és Védjegy Iroda; Budapest Fő u. 19. 1011 (HU) látta el, javasoljuk, hogy érdeklődjenek az irodánál a felhasználási engedélyt illetően.
Nem egyértelmű, pontosan milyen tevékenységet takar az Ön által említett „alkotó nap”, ezért azzal kapcsolatban a kérdés szerzői jogi vonatkozásait illetően a következőkre hívjuk fel a figyelmet.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/szjt-4.pdf / a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].
Az Szjt. 17. §-a alapján a mű felhasználásának minősül különösen a nyilvános előadás [ Szjt. 24. és 25. §-ok], illetve az átdolgozás [Szjt. 29.].
Az Szjt. 33. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanakkor a szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges.
Az Szjt. 34. §-a alapján a mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.
Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű, film részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű, továbbá képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint fotóművészeti alkotás szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen. Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja.
Az előzőeket összegezve az alkotó napon feltehetően a mű olyan jellegű felhasználása (is) megvalósul, amely a szerző engedélyéhez kötött.
Ezért a felvetett probléma védjegy- és szerzői jogi vonatkozásai miatt mindenképpen javasolt a kapcsolatfelvétel a jogtulajdonossal. Az esetleges díjakat illetően nem rendelkezünk információval, azt a felek szabadon határozzák meg
Rátérve a „Főnix Akadémia” szóösszetétel cégnévként való felhasználására, a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
A Vt. fentebb hivatkozott 12. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében egy megjelölés jogszerű használatát (valamint lajstromozását) illetően az a döntő, hogy a korábbi védjegy és annak az árujegyzéke vonatkozásában az összetéveszthetőség fennáll-e.
Ezzel kapcsolatban további támpontokat kaphat a védjegyeljárásokra vonatkozó Módszertani Útmutató (http://www.sztnh.gov.hu/vedjegy/vedj_modszertan/vedjegy_modszertan.pdf) II. fejezetében, ahol a viszonylagos kizáró okokat tárgyaló részben (a 104. oldaltól kezdődően) példákkal alátámasztott támpontokat talál az összetéveszthetőség vizsgálatának szempontjait illetően. A példákból (is) érzékelhető, hogy annak megítélése, hogy valamely bejelentésre kerülő megjelölés ütközik-e más korábbi védjeggyel, az összes kapcsolódó körülmény együttes figyelembevételével dől el.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ honlapján.)
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2017.03.22)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Könyvkiadóként tervezett kötetünkben illusztrációként felhasználnánk Eugène Delacroix A Szabadság vezeti a népet című festményét, illetve annak részletét. A kérdésem az volna, hogy kell-e felhasználási engedélyt kérnie a Kiadónak és ha igen kitől, hogy a mű megjelenhessen a kiadványban.
Válaszukat előre is megköszönve, tisztelettel: Sárvári László
(2017.03.07) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Sárvári László!
Köszönettel vettük az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) egyedi ügyekben tanácsadást nem végezhet, hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a szellemitulajdon-jogokkal, ezen belül is a Magyarország területén hatályos jogokkal, jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjed ki.
Jelezzük, hogy az alábbi válasz a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el:
http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf.
Az egyéni-eredeti jellegű festményekre nézve a szerzői jogi védelem a szerző életében, valamint a halálát követő hetven évben áll fenn (Szjt. 31.§). A védelmi időt követően a festmény szabadon felhasználható, így arról másolat is engedély nélkül készíthető. Az eredeti alkotó nevét azonban e másolatokon is kötelező feltüntetni, melynek elmaradása esetén a műtípus szerint közös jogkezelést végző szervezet felléphet.
Tekintve, hogy Eugène Delacroix több mint 150 éve elhunyt, az előzőek értelmében a festményei szabadon felhasználhatók.
Szükséges azonban kitérni arra, hogy a felhasználni kívánt festmény (mint műtárgy) a szerzői jogoktól függetlenül állhat múzeum vagy más személy tulajdonában. Így ha a védelmi idő letelt, a vizuális mű (pl. festmény) felhasználásához már nem kell a szerző engedélye, ugyanakkor az említett dologi jogi jogosult (tulajdonos) engedélye még szükséges lehet a felhasználáshoz. A múzeumok általában meghatározzák, hogy az ott kiállított művekről készülhet-e fotó. A fotózási tilalmat nem feltétlenül kizárólag a műtárgyak minőségének romlását elkerülendő írják elő, hanem esetenként a műtárgy jogosultja azt nem engedélyezte.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők névjegyzéke elérhető a Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ honlapján.)
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2017.03.22)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Hi!
Érdeklődni szeretnék, hogy Kínából vásárolt fém autó logókat ábrázoló kulcstartók vaterán történő értékesítése (magánszemélyként, számlaadás nélkül) mennyire aggályos a különböző autómárkák logóját illetően? Tehát az hogy a kulcstartó egy-egy autómárka logóját ábrázolja az prblémát lehet jogilag?
Köszönöm!
(2017.03.09) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Uram!
Köszönettel vettük az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően hivatalunk használattal kapcsolatos jogi tanácsadást nem végezhet.
A fentieket előre bocsátva, autómárkák logójának kulcstartókon (vagy más termékeken) történő felhasználásával kapcsolatban a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) alapján a következőkről tájékoztatjuk.
A gazdasági tevékenység körében használt megjelölések (pl. logók) jogi védelmére a védjegyoltalom szolgál.
A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ
- a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
- olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy
- a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét [Vt. 12. §-ának (1) és (2) bekezdése].
A Magyarország területén hatályos védjegyek az alábbi elektronikus adatbázisokban kutathatók.
Az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU) adatbázis tartalmazza a - nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi - lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket.
A európai uniós védjegyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra, ezekről az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) adatbázisban lehet tájékozódni.
A Tmview (https://www.tmdn.org/tmview/welcome) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.
Az előzőeket összegezve, amennyiben az autómárka logója védjegyoltalom alatt áll, annak felhasználása a jogtulajdonos engedélyével jogszerű.
(Tájékoztatásul megjegyezhető, hogy az autómárkák logói jellemzően védjegyoltalom alatt állnak.)
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ .)
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat
Ügyfélszolgálat
(2017.03.17)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Egy általam egész európára levédet logóban módosításokat szeretnék végrehajtani.(pl: betűtipus, betűméret)...Hogyan lehetséges és mi a menete?
(2017.03.05) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala egyedi ügyekben tanácsadást nem végezhet, hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a szellemitulajdon-jogokkal, ezen belül is a Magyarország területén hatályos jogokkal, jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjed ki.
A kérdése a rövid ismertetése alapján vélhetően egy az EU egész területére kiterjedő hatályú (az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala /EUIPO/ euipo.europa.eu/ohimportal/hu/ által lajstromozott ) ún. európai uniós védjegyre vonatkozik.
Ezért jelezzük, hogy amennyiben a megjelölés lajstromozására ténylegesen sor került, az európai uniós védjegy - a Tanács 207/2009/EK rendelete értelmében - sem az oltalom időtartama alatt, sem annak megújításakor nem változtatható meg.
További, az európai uniós védjeggyel kapcsolatos, egyedi ügyet érintő kérdésekkel javasoljuk, hogy forduljon védjegy jogban járatos ügyvédhez, vagy szabadalmi ügyvivőhöz (elérhetőségek: http://www.magyarugyvedikamara.hu/, http://www.szabadalmikamara.hu/).
Egyéb, a védjegyeket érintő általános kérdések esetén az ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2017.03.09)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Oktatási anyagban (tanári kézikönyvben) szeretnénk felhasználni egy Mézga Aladárt ábrázoló illusztrációt, Nepp Pál-figuát. Ez egy kispéldányszámú nyomtatott kiadvány lesz, melyet határon túli tanárok használnak. Kitől kell ehhez jogot kérnünk?
(2017.02.21) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Hölgyem!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH jogi tanácsadást nem végezhet.
A fentieket előrebocsátva Mézga Aladárt ábrázoló figura illusztrációjának egy tanári kézikönyvben való felhasználásával kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., a törvény hatályos szövegének az elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben, ha pedig a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].
Az előzőek alapján a Mézga Aladár rajzfilm figura jelenleg vélhetően szerzői jogi védelem alatt áll, s mint ilyen, a felhasználása a szerzői jogok jogosultjának az engedélyéhez kötött.
Az Szjt. 33. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanakkor a szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. Csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon e törvény rendelkezéseinek megfelelően.
E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából az iskolai oktatás célját szolgálja a felhasználás, ha az az óvodai nevelésben, az általános iskolai, középiskolai, szakmunkásképző iskolai, szakiskolai oktatásban, az alapfokú művészetoktatásban vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőfokú oktatásban a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelelően valósul meg.
Az Szjt. 34. §-a alapján
(1) A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.
(2) Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű, film részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű, továbbá képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint fotóművészeti alkotás szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen. Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja.
(3) A (2) bekezdésben említett átvevő mű nem üzletszerű többszörözéséhez és terjesztéséhez nem szükséges a szerző engedélye, ha az ilyen átvevő művet az irányadó jogszabályoknak megfelelően tankönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánítják, és a címoldalon az iskolai célt feltüntetik.
A fentieket összefoglalva, a Mézga Aladár rajzfilm figura egy példányban való felhasználása tanári kézikönyvben vélhetően a szabad felhasználás körébe esik.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2017.03.08)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Ūdvözlöm !Azt szeretném kėrdezni hogy a smile grafika jogvėdett-e ? Tehåt maga smile figuråt rå lehet-e tenni bögrėre,pôlôra ...stb.
(2017.02.27) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi, "smiley" figurák felhasználásának jogi hátterére irányuló kérdését.
Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, a Hivatal egyedi ügyekben tanácsot nem adhat.
A fentieket előrebocsátva az érdeklődésével kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem alá tartozhatnak.
(Az Szjt., hatályos szövege a http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/2016-_evi_xciii-_torveny_20160728.pdf internetes oldalon elérhető.)
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például az egyéni, eredeti jellegű figurák, mint a "smiley" figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek (pl. használati cikkek, ruhaneműk stb.) kereskedelmi hasznosítása (így pl. értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység, ezért e tekintetben mindenképpen javasoljuk a jogtulajdonossal való előzetes kapcsolatfelvételt a termékek előállításának megkezdését megelőzően. (E felhasználás engedélyezésére vonatkozó joga a jogtulajdonosnak akkor sem szűnik meg, ha erre korábban más felhasználó részére ugyanazon termékkel összefüggésben már engedélyt adott.)
Felhívjuk szíves figyelmét továbbá, hogy a szóban forgó figurák védjegyoltalom alatt is állhatnak.
A TMview adatbázisban (elérhetősége: https://www.tmdn.org/tmview/welcome.html?lang=HU#) tájékozódva [beállítások: Védjegy hivatalok: EM (EUIPO); Bejelentő neve: Smiley; Bécsi Osztály 02.01.97 ] összesen 89 db "smiley" ábra adódik, amelyek túlnyomó része jelenleg is oltalom alatt álló európai uniós védjegy. Az európai uniós védjegyek hatálya Magyarország területére (is) kiterjed, így a védjegyek Magyarországon jogi védelem alatt állnak.
A védjegyoltalom alapján a jogtulajdonos - a kutatási eredmény alapján a "The Smiley Company sprl." - adhat engedélyt a figurák gazdasági tevékenység körében történő hasznosítására, amilyen többek között az Ön által említett hasznosítási mód.
A jogi kérdések tisztázása érdekében javasoljuk, hogy első lépésként tanulmányozza a Smiley Company honlapján ( http://www.smiley.com/) megadott felhasználási feltételeket (http://www.smiley.com/terms-and-conditions).
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ .)
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2017.03.06)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal, érdeklődnék, hogy az önkéntes nyilvántartásba vétel iránti kérelmet (papír alapon) hol és milyen nyitvatartási idő alatt lehet beadni?
Köszönettel: Bánhegyi Zsolt
(2017.02.28) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Uram!
Alábbi, az önkéntes műnyilvántartás szolgáltatásunkkal kapcsolatos érdeklődésére a következőkről tájékoztatjuk.
A szolgáltatás személyesen a 1054 Budapest, Akadémia u. 21. szám alatt, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának ügyfélszolgálatán, ügyfélfogadási időben vehető igénybe.
Elérhetőség, nyitvatartás: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.
Az önkéntes műnyilvántartásba vétel díja - művenként - 5000 Ft, és a szerző, vagy meghatalmazott képviselője járhat el az ügyben.
A beadványnak tartalmaznia kell:
· a szabályszerűen kitöltött kérelmet,
· a mű eredeti vagy másolati példányát, (amelynek egy A/4-es méretű tasakban elhelyezhetőnek kell lennie /a hordozó lehet papíralapú, elektronikus adathordozó, de akár fénykép vagy egyéb is),
· valamint képviselet esetén a képviseleti meghatalmazást (teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva /pl. ha az irat nyomtatott, akkor két tanú aláírásával ellátva).
Személyes megjelenés estén helyben történik a fizetés (készpénzben vagy POS-terminálon), a tanúsítványt azonnal kiállítjuk, és az azzal összefűzött műpéldánnyal együtt átadjuk.
(Az eljárásnak legalább félórás átfutási ideje van, ezért kérjük ügyfeleinket, hogy legkésőbb zárás előtt egy órával érkezzenek.)
Végül felhívjuk szíves figyelmét, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, hanem bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg hogy azt a szerző a magáénak elismerte.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak.
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2017.03.01)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Aziránt szeretnék érdeklődni, hogy a szerkesztőnek, aki egy nagyon nyers, nyelvi-stilisztikai-gondolatmenetbeli hibákkal teli, helyenként az értelmetlenség határát is súroló szöveget használható, logikus felépítésű, nyelvileg hibátlan művé formál (melyet megjelentetésre szánnak), fűződnek-e jogai a szerkesztett fájlokhoz. Egy magánszemély azzal bízott meg, hogy a "művét" x összegért szerkesszem meg, a feladat első, leginkább idő-, illetve munkaigényes fázisát kimerítően elvégeztem (kiadói szerkesztő a szakmám), ehhez gyakorlatilag minden mondatot át kellett fogalmaznom, hogy értelmezhető legyen a szöveg. A kérdéseimet szokás szerint a margóra írtam megjegyzésbuborékok formájában a szerzőnek, majd hetek múltán, pár napja visszakaptam a szerzőtől a szöveget úgy, hogy ismét hibák tömkelegével van tele, a kérdésekre alig válaszolt, és a "javításaival" mást se tett, csak visszavetette a munkát. Jeleztem neki, hogy ez így azt jelenti, szinte kezdhetem elölről a szöveg javítását, ebből nézeteltérésünk támadt, amely miatt ő úgy döntött, hogy nem kíván együtt dolgozni velem a továbbiakban. Fizetni nem óhajt, illetőleg az elvégzett munka értékénél egy nagyságrendekkel alacsonyabb összeget ajánl, amit számla nélkül átutalna. Az innen-onnan szedett indokai egyébként elárulják, hogy valójában esze ágában sincs a jogos (egyébként eleve alulvállalt) honoráriumot kifizetni, csak annak egy részét, és neki "édesmindegy, hogy számlával vagy anélkül". Ezt én visszautasítom, és mivel nem fizet, e-mailben hivatalos nyilatkozatban tettem egyértelművé számára, hogy az én szellemi munkám eredményét (szerkezet, tagolás, címek, nyelvi-stilisztikai megfogalmazás, a gondolatmenet rendbetétele), vagyis azokat a fájlokat, amelyeket én megszerkesztettem, harmadik személynek nem adhatja át továbbszerkesztésre. Persze ő ezt vitatja, és fel akarja használni a fájlokat, merthogy ő a szerző. Remélem, van remény arra, hogy érvényesítsem a jogaimat (remélem, vannak jogaim...), és ez a fajta (egyébként nagyon emberpróbáló) szellemi munka is oltalom alá esik valamiképpen. A könyv az eredeti formájában kiadhatatlanul igénytelen volt. Válaszukat nagyon várva, köszönettel
(2017.02.22) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük megkeresését. A levélben feltett kérdésére adott válasz a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.
Tájékoztatjuk, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető. Tájékoztatom továbbá, hogy kizárólag a magyar jogrendszerrel kapcsolatosan tudunk felvilágosítást nyújtani.
Az Szjt. 1.§-ának (2) bekezdése értelmében „szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen: a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű […]”. Az Szjt. 1.§-ának (3) bekezdése alapján „a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg.” Az irodalmi művek tehát, szerzői jogi védelem alatt állnak, amennyiben azok egyéni, eredeti jellegűek. „A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.” Ezért az esetleges nyelvi, stilisztikai, gondolatmenetbeli hibáknak nincs jelentősége az eredeti szerző szerzői minőségének megállapítása tekintetében.
A feltett kérdéssel kapcsolatban az első tisztázandó kérdés, hogy az Ön által részletezett szerkesztői tevékenységre alkalmazhatóak-e az átdolgozásra vonatkozó szerőzi jogi rendelkezések. Az Szjt.4.§-a az (1) bekezdésben rögzíti, hogy „a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző),” azonban a (2) bekezdés szerint „szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van.” A másik lényeges törvényi rendelkezés az Szjt. 29.§-a, amely szerint „a szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre.” Véleményünk szerint e két bekezdésre, és az Ön által leírtakra tekintettel a pusztán nyelvi, stilisztikai változtatások nem felelnek meg az átdolgozás Szjt. 29.§-a szerinti törvényi definíciónak, ugyanis nem keletkezik egy – eredetitől eltérő – származékos mű, az Ön által javított mű és az eredeti mű nem tekinthető két különböző műnek.
Az Szjt. 7.§.-ának (1) bekezdésének első mondata szerint „szerzői jogi védelemben részesül a gyűjtemény, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű (gyűjteményes mű).” A szerkesztői tevékenység általános értelmezését tekintve okkal adhat alapot az ilyen tevékenység következményeként létrejött műnek gyűjteményes műként való kezelésére, azonban az Ön által kifejtettek alapján egyéni, eredeti jelleget tükröző összeválogatási, kiválogatási folyamatok nem történtek, így véleményünk szerint a nyelvi, stilisztikai, szerkezeti lektorálás során létrejött mű nem tekinthető gyűjteményes műnek, így ilyenként nem terjed ki rá a vonatkozó szerzői jogi védelem. Az eredeti mű és a szerkesztett mű tehát – hasonlóképpen a fent kifejtett eredeti és átdolgozott mű vonatkozásában - nem tekinthető két különálló, eredeti és gyűjteményes műnek.
Amennyiben azonban az Szjt. 1.§ (3) bekezdésére tekintettel a szerkesztői tevékenysége során Ön alkotó módon járult hozzá a mű fejlődéséhez, vagyis egyéni, eredeti jelleget tükröző, saját, önálló gondolatokat, mondatokat ültetett át a lektorálás során, ezen mondatok tekintetében véleményünk szerint megállapítható a szerzői minősége. Ha tehát az Ön által leírt változtatások, vagyis a „szerkezet, tagolás, címek, nyelvi-stilisztikai megfogalmazás, gondolatmenet rendbetétele” tükröz egyéni, eredeti jelleget, akkor Ön ezen részek tekintetében – amennyiben azok önállóan is felhasználhatóak - szerzőnek, az egész művet tekintve szerzőtársnak tekinthető. Amennyiben a szerkesztői munka elválaszthatatlan a szerkesztett műtől, valamint egyéni, eredeti jelleggel járult hozzá, akkor az Szjt. 5.§-ának (1) bekezdése irányadó, amely szerint „több szerző közös művére, ha annak részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői jog együttesen és - kétség esetén - egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat; a szerzői jog megsértése ellen azonban bármelyik szerzőtárs önállóan is felléphet.”
Amennyiben az Ön tevékenysége – az egyéni, eredeti jelleg hiányában – nem esik szerzői jogi védelem alá, úgy az általános, stilisztikai javítással kapcsolatban felmerült megbízási díját általános polgári jogi úton érvényesítheti a kártérítés szabályaira támaszkodva. Ha azonban a tevékenysége szerzői jogi értelemben oltalom alá esik, az Szjt. 94.§-a szerinti jogkövetkezményeket kérheti a bíróságtól szerzői jogainak megsértése esetén az Szjt. 5.§-ának (1) bekezdésére tekintettel.
Figyelemmel arra, hogy a fentiek alapján az eset szerzői jogi megítélése meglehetősen összetett, indokolt lehet az ügyben a Szerzői Jogi Szakértő Testület, vagy szerzői jogban jártas jogi tanácsadó megkeresése. A Magyar Ügyvédi Kamara weboldalának (http://www.magyarugyvedikamara.hu) adatbázisában szakterületek szerint is tud szakembert keresni.
Bízunk benne, hogy tájékoztatásunk hasznos volt az Ön számára. Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére:
https://www.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/488721/lang/hu
Tisztelettel;
dr. Sulyok Ádám
szerzői jogi ügyintéző
Szerzői Jogi Főosztály
(2017.02.28)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Ha egy közéleti v. a médiában gyakran szereplő (politikus, celeb) személyről készül egy kis figura amiről jól felismerhető az adott személy amit sorozatgyártásban értékesítenek. Kell e valamilyen jogdíjat fizetni? (az adott figurán nem lenne feltüntetve a személy teljes neve.)
Pár példa a linken megtalálható:
http://shop.pto.hu/kiszel-tunde-figura.html
Üdvözlettel:
D.G.
(2017.02.17) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben közszereplőkről készült figurák sorozatgyártása kapcsán felmerülő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Először is szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy az Ön által feltett kérdés elsősorban személyiségi jogokat érint, és nem a szerzői jog körébe tartozik. Alábbi válaszaim a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=159096.323416
A Ptk. 2:42-50. §-ai rendelkeznek a személyiségi jogokról, ezek közt szerepel a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog.
A Ptk. 2:48. § (1) bekezdése alapján képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Ez annyit jelent, hogy az engedélye nélkül senkiről sem tehető közzé egy fotó pl. egy magazinban vagy más nyilvános fórumon. A védelem célja ezzel a magánszféra tiszteletben tartása és annak biztosítása, hogy mindenki maga dönthesse el, hozzájárul-e a róla készült felvétel közzétételéhez vagy felhasználásához.
Ebből következik, hogy jelen esetben a hasonló, politikusokról vagy közszereplőkről mintázott figurák megalkotásához is az illető engedélye szükséges.
Bízunk benne, hogy tájékoztatásunk hasznos volt az Ön számára. Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére:
https://www.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/488721/lang/hu
Üdvözlettel,
dr. Nagy Anna
szerzői jogi ügyintéző
Szerzői Jogi Főosztály
(2017.02.28)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Érdeklődni szeretnék, ha az elmúlt 5 év Disney mesehőseit jelenítenénk meg zártkörű céges rendezvényen csak mint dekoráció, kell jogdíjat fizetni?
Köszönettel:
Éva
(2017.02.24) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Éva!
Köszönettel vettük az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Ügyfélszolgálata jogi tanácsadást nem végezhet.
A kérdésével kapcsolatban a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., a törvény hatályos szövegének az elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) alapján a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, beleértve a rajzfilm figurákat is. A szerzői jogi védelem az egyéni, eredeti jelleggel rendelkező alkotásokat védi [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése], és automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben, ha pedig a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése]. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a védelmi idő fennállta alatt.
A Walt Disney figurák esetében figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, amely tudomásunk szerint minden fajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
Bizonyos felhasználási módok vonatkozásában ugyanakkor a törvény lehetővé teszi a szerzői jogi védelem alatt álló mű szerző (jogosult) engedélye nélküli, ingyenes, szabad felhasználását is (Szjt. 33-41. §), a törvény által meghatározott feltételekkel és mértékben. A szabad felhasználás keretében például természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja [Szjt. 35. § (1) bekezdés].
Az előzőek alapján egy Walt Dismey figura változatlan formában való felhasználása magáncélra, pl, saját készítésű, a családon belül felhasználásra kerülő képen - vélhetően a szabad felhasználás körébe esik, de amennyiben a felhasználás túlnyúlik az említett körön (pl. a felhasználás túlmutat a szűk családi körön), a felhasználás már engedélyköteles.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szóban forgó rajzfilm figurák akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a gazdasági tevékenység körében történő hasznosítás ezért akár védjegy, illetve formatervezésiminta-oltalmat is sérthet.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://oami.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2017.02.24)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal! Mici Mackó figuráját szeretném használni méztermek népszerűsítése , promóciója céljából . Van-e lehetőség rá? Illetve ha a figura védett hol lehet engedélyt kérni használatára? Köszönettel !Dr. Sárkány Ferenc
(2017.02.18) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Uram!
Alábbi megkeresésére, amelyben Micimackó figurájának felhasználása iránt érdeklődik, a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.
(Az Szjt., hatályos szövege a http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/2016-_evi_xciii-_torveny_20160728.pdf internetes oldalon elérhető.)
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például a filmekben, rajzfilmekben megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek kereskedelmi hasznosítása (pl. értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység, ezért e tekintetben mindenképpen javasolt a jogtulajdonossal való előzetes kapcsolatfelvételt a termékek előállításának megkezdését megelőzően.
Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól. A felhasználási feltételeket a felek egymás közötti megegyezés alapján, szabadon állapíthatják meg és felhasználási szerződésben rögzítik.
Jogosultak felkutatására Hivatalunknak nincs felhatalmazása.
Számtalan Mici Mackó feldolgozás ismert, amennyiben a Walt Disney féle rajzfilm figurát kívánja felhasználni, tájékoztatjuk, hogy a Walt Disney figurák esetében a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft. tudomásunk szerint mindenfajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
Felhívjuk szíves figyelmét továbbá, hogy rajzfilmfigurák akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes formatervezési minta-, illetve védjegyoltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók (az ügyek adatlapjain a jogosultak is szerepelnek).
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html) de jeleznünk kell, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara (http://www.szabadalmikamara.hu/ ), illetve a Magyar Ügyvédi Kamara (http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ) honlapján éri el.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2017.02.23)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Önkéntes műnyilvántartással szeretnék védeni egy - még csak tervként létező - berendezést, mi ennek a menete és költségei?
(2017.02.20) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Uram!
Alábbi érdeklődésére a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) 1. §-a (2) bekezdése alapján a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása (pl. műszaki létesítmény terve). A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján [Szjt. 1. § (1) és (3) bek.] a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illeti meg [Szjt. 9.§ (1) bek.] anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [16. § (1) bek.], mely felhasználásra engedély eltérő törvényi rendelkezés hiányában felhasználási szerződéssel szerezhető.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik.
Amennyiben a szerző a mű létrejöttét követően önkéntes műnyilvántartásba vetette művét, az a bizonyítás során segítségére lehet.
Hangsúlyoznunk kell, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet (nem "védi" a művet), hanem bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg hogy azt a szerző a magáénak elismerte.
A szolgáltatás személyesen a 1054 Budapest, Akadémia u. 21. szám alatt, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (továbbiakban: SZTNH) Ügyfélszolgálatán (http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat), ügyfélfogadási időben vehető igénybe.
Az önkéntes műnyilvántartásba vétel díja - művenként - 5000 Ft, és a szerző, vagy meghatalmazott képviselője járhat el az ügyben.
A beadványnak tartalmaznia kell:
· a szabályszerűen kitöltött kérelmet,
· a mű eredeti vagy másolati példányát, (amelynek egy A/4-es méretű tasakban elhelyezhetőnek kell lennie, és nemcsak papíron, hanem CD-ROM-on vagy más adathordozón is a tasakba helyezhető),
· valamint képviselet esetén a képviseleti meghatalmazást (teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva /pl. ha az irat nyomtatott, akkor két tanú aláírásával ellátva).
Személyes megjelenés estén helyben történik a fizetés (készpénzben vagy POS-terminálon), a tanúsítványt azonnal kiállítjuk, és az azzal összefűzött műpéldánnyal együtt átadjuk.
(Az eljárásnak legalább félórás átfutási ideje van, ezért kérjük ügyfeleinket, hogy legkésőbb zárás előtt egy órával érkezzenek.)
Amennyiben a személyes ügyintézésre semmiképpen nincs mód, postai úton a beadványt a 1438 Budapest, Pf. 415 levélcímre kell eljuttatni.
Postai benyújtás esetén az SZTNH a beadvány fogadását követően egy határozatot juttat el a kérelmezőhöz (képviselet esetén a képviselőhöz) postai úton, amelyben felhívja az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére, illetve a beadvány egyéb hiányosságai esetén azok pótlására. A határozatban szereplő díj átutalással, illetve készpénz átutalási megbízással az SZTNH Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01731842-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára fizethető meg az azonosítási adatok (ügyszám, a határozatban található - ebben az évben - Y1700... formátumú szám) és a rendeltetés (műnyilvántartás) feltüntetésével. Amennyiben a beadványban feltüntetésre kerül a kérelmező telefonszáma/e-mail címe, az eljárás rövidíthető azáltal, hogy gyorsabban visszajelezhetjük az ügyszámot, pontosíthatjuk az esetleges hiányosságokat.
Amint a befizetett összeg az SZTNH számláján jóváírásra került, hiánytalan beadvány esetén az SZTNH kiállítja a tanúsítványt, és a műpéldánnyal együtt postai úton továbbítja a kérelmezőhöz (több kérelmező esetén az elsőként megadott szerzőnek, illetőleg képviselet esetén a képviselőnek).
A postai benyújtással kapcsolatban felhívjuk arra a figyelmet, hogy a mellékelt műpéldány fizikai, műszaki állapotát és tartalmát, illetve sérülésmentességét az SZTNH-nak nem áll módjában sem garantálni, sem ellenőrizni. Előfordulhat, hogy a postai úton érkező műpéldányok sérülten jutnak a SZTNH-hoz, ami megnehezítheti, szélsőséges esetben lehetetlenné teheti a mű későbbi azonosítását, illetve az sem zárható ki, hogy a szállítás során a küldemény megsemmisül.
Végül felhívjuk szíves figyelmét, hogy a kidolgozott műszaki megoldások, azaz találmányok oltalmára a szabadalmi oltalom, illetve a használati mintaoltalom szolgál. A szabadalmazható találmánnyal szemben támasztott alapvető követelmény, hogy világviszonylatban új legyen, feltalálói tevékenységen alapuljon és iparilag alkalmazható legyen. Részletesen tájékozódhat honlapunkon: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szabadalom.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak.
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2017.02.22)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Cím! Ha ma megveszek egy grafikustól egy tamplet-et, akkor felhasználhatom-e a hamarosan induló vállalkozásomban minden jogkövetkezmény nélkül? köszönöm
(2017.02.20) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenek előtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
A fentieket előre bocsátva tájékoztatjuk, hogy az alábbi válaszunk a levélben feltett kérdésére a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapul.
A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdései]. A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, tehát nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése]. A szerzői művek a szerző életében és halála után 70 évig élveznek szerzői jogi védelmet.
Az Szjt. 16. § (1) bekezdése értelmében a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. A mű felhasználásának minősül különösen az átdolgozás [Szjt 17. §-ának f) pontja], amely magában foglalja a mű minden olyan megváltoztatását is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt 29. §-a].
Az előzőek értelmében az említett template (grafikai sablon) vélhetően szerzői jogi védelem alatt áll. Ebben az esetben a felhasználási szerződés az irányadó arra vonatkozóan, hogy a felhasználónak milyen felhasználásra van jogosultsága.
Amennyiben a felhasználási engedély teljes körű felhasználást biztosít, a felhasználó bármilyen módon felhasználhatja a művet.
Ha nem teljes körű az engedély, csak azokra a felhasználási módokra terjed ki, amelyeket a grafikus a szerződésben kifejezetten engedélyezett. Amennyiben a felhasználás kívül esik ezen az engedélyezési körön, a szerző jogi úton felléphet a hasznosítóval szemben.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2017.02.22)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Érdeklődni szeretnék, hogy hírességek, közéleti szereplők megjeleníthetőek-e elsősorban fiatal felnőtt korosztálynak szánt fizetős oktatóanyagban illusztrációs céllal, a saját grafikusunk által megtervezett egyéni, eredeti jelleggel, rajzfilmesített formában? (Az ábrázolt személy felismerhető maradna, de az ábrázolás, a stílus a grafikusra jellemző.) Illetve használható-e az illusztráció alatt névaláírásként az ábrázolt személy neve átírással pl. Chuck Norris helyett Chuck Brollis?
Válaszukat köszönöm!
(2017.01.25) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben hírességekről készült rajzfilm stílusú grafikák profitszerzésre irányuló oktatási felhasználása kapcsán felmerülő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.
Alábbi válaszaim a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.329421.
Elöljáróban érdemes kiemelni, hogy az Ön által felvetett kérdés több jogterületre és számos különböző terület jogi szabályozására irányul. A kérdése megválaszolásához nem elegendő a szerzői jog vizsgálata, hanem szükséges a személyiségi és a védjegyjog áttekintése is. Habár szerzői jogi szempontból a felhasználás feltehetően Magyarországon valósulna meg, ugyanakkor Chuck Norris amerikai színész, így esetében – főként a személyiségi jogok vonatkozásában – az amerikai jog lesz irányadó, amely tagállamonként eltérő lehet, és figyelemmel az angolszász jogrendszer eltérő sajátosságaira, számos ponton eltér a kontinentális alapú magyar szabályozástól.
Szerzői jogi szempontból a grafikák felhasználásához a grafikus – mint szerző – engedélye szükséges és a felhasználásért díjazás fizetendő. Habár oktatási tevékenység esetében bizonyos körben a művek szabad felhasználása is engedélyezett, jelen esetben ez nem áll fenn, tekintettel arra, hogy nem hagyományos iskolai rendszerbe illeszkedő képzésről lenne szó, továbbá üzletszerű tevékenységről, ami haszonszerzésre irányul. Figyelemmel azonban arra, hogy a saját grafikusuk készítené a képeket, az elkészített grafikák felhasználása nem jelenthet problémát. Amennyiben a grafika egy már létező szerzői mű – pl. festmény, másik grafika, fényképfelvétel – átdolgozásán alapulna, akkor ahhoz kell az eredeti mű szerzőjének az engedélye. Átdolgozásra kizárólag a szerző vagy az általa felhasználási engedélyben erre külön jogosított személy adhat engedélyt, egyedi engedélyezés alá esik, így a közös jogkezelő szervezeteknek erre nincsen jogosultsága. Itt érdemes megjegyezni, hogy amennyiben viszont esetleg úgy döntenének, hogy egy már létező, az adott személyről készült grafikát használnának fel, akkor arra a Hungart Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület adhat engedélyt, mint képző-, ipar-, ipari tervező- és fotóművészek műveinek másodlagos felhasználása, kivéve ha a szerző kilépését bejelentette a jogkezelőnek(1).
Némileg bonyolítja a helyzetet, hogy az Ön által említett „rajzfilmesített formában megjelenő” grafikák feltehetően a karikatúra műfajába esnének, ami egyfajta grafikus módon megjelenített paródiaként értelmezhető. A műfaj eldöntése azonban csak a konkrét mű egyedi vizsgálata alapján lehetséges. A paródia megítélése mind a mai napig vitatott, és egyúttal a szabályozás országonként eltérő képet mutat. A magyar szerzői jogi törvényben jelenleg a paródia nem elismert szabad felhasználási esetkör, ugyanakkor a törvényhez fűzött kommentár és az általános jogértelmezés alapján a magyar jogban is megjelent egy olyan értelmezés, mely szerint a paródia egy létező kivétel a szerzői jog alól. Egy mű paródiának minősítéséhez nyilvánvalóan olyan új egyéni, eredeti műnek kell létrejönnie, amely önmagában rendelkezik a szerzői művek törvény által meghatározott ismérveivel, rá lehet belőle ismerni az eredeti műre és egyúttal egyfajta kritikai véleménynyilvánítást tartalmaz. A kritikai szemlélet nem lehet látszólagos, szükséges, hogy a mű vitát, valamiféle szembenállást generáljon az eredeti művel. Új egyéni, eredeti mű pedig csak akkor jöhet létre, ha a paródia önmagában is szerzői műként megállja a helyét, függetlenül az eredeti alkotástól. A paródiának minősítés feltételeit vizsgálta a Szerzői Jogi Szakértő Testület (SZJSZT) 16/08. számú szakvéleménye(2), kiválóan megfogalmazva a paródia jellegzetességeit az alábbiak szerint: „… A paródia a szellemi vita közismert eszköze, szabadsága a véleményszabadság alkotmányos védelmének sajátos, a szerzői jog által elismert belső korlátja. A szerzői jogban a paródia olyan sajátos szabad átdolgozás, amelynek egyik sajátossága, hogy a parodizált mű nem halványulhat el teljesen, sőt, szükséges ismérv, hogy arra rá ismerhessen az, aki a parodizált művet egyébként ismeri (objektív ismérv). A paródia eltávolító sajátossága az, hogy a parodizált művel vitába száll, azzal ellentétes nézetet tükröz. A paródia azzal távolodik el a parodizált műtől, hogy a saját alkotó tevékenység révén önállóságra tesz szert. Ez az a belső távolságtartás, amely a vitatásból, az ellentétes megközelítésből és a paródia önállóságából együtt fakad. Ha ez az ismérv, tehát a parodizáló mű észlelhető önállósága hiányzik, akkor kevés önmagában a parodizált művel való szembenállás. …” Összefoglalva elmondható, hogy van olyan magyar jogértelmezés, mely szerint a paródia egy sajátos, nem nevesített szabad felhasználási esetkör, amelynek megvalósulása minden esetben egyedileg vizsgálandó. Amennyiben a fentiek alapján a mű paródiának minősül, akkor a szabad felhasználás körébe esik, és ezáltal a szerző engedélye nem szükséges. A paródia és a karikatúra műfaja a tradicionálisan erős demokratikus eszményeken nyugvó országokban – mint amilyen az USA is – sokkal nagyobb figyelmet kapott és számos más jog korlátját jelentheti, így általában a szerzői jog alóli kivételnek minősül. Az amerikai szerzői jogi törvény 107.§-a a szabad felhasználás (’fair use’) egyik céljaként határozza meg a kritikát, így egy paródia akkor minősül szabad felhasználásnak, ha teljesíti a hivatkozott paragrafusban szereplő követelményeket. A Legfelsőbb Bíróság a Campbell v. Acuff-Rose Music, Inc. ügyben hozott ítélete alapján négy egyenértékű kritérium vizsgálandó a ’fair use’ megállapítása során: felhasználás célja és jellege (beleértve, hogy a felhasználás profit orientált vagy non-profit jellegű), a szerzői jogilag védett alkotás természete, a felhasznált részek mennyisége és lényegisége, a felhasználás hatása az eredeti mű lehetséges piacára és értékére. Ez a feltételrendszer eltér a magyar jogban a szabad felhasználások esetében alkalmazandó háromlépcsős teszttől, továbbá az amerikai joggyakorlat kiterjedt esetjoggal rendelkezik a paródia megítélése kapcsán, amire szükséges tekintettel lenni(3).
A személyiségi jog részét képezi a képmások és hangfelvételek védelme a jogosulatlan felhasználástól a világ legtöbb országában, így hazánkban(4) és az USA-ban is. Főszabály szerint az érintett személy hozzájárulása szükséges képmásának bármilyen felhasználásához, ami alól azonban van számos kivétel. Jelen esetben szükséges figyelembe venni a grafikák tervezett karikatúra jellegét, ami például korlátozhatja adott esetben a személyiségi jogok érvényesítését. A problémát az jelenti, hogy nem a személyiségi jogot automatikusan felülíró eszközről van szó a paródia/ karikatúra esetében, hanem pusztán a sikeres jogérvényesítés egy lehetséges korlátjáról. Nem határozható meg előre egy adott paródia/ karikatúra megítélése, a bíróság egyedi mérlegelési jogkörében dönt, amennyiben a képmáson szereplő személy pert indít személyiségi jogai védelme érdekében. A bíróságok ilyen esetben egyrészt mérlegelik, hogy paródiáról/ karikatúráról van-e szó, továbbá, hogy a szabad véleménynyilvánítás vagy a nyilvánosság tájékoztatáshoz való joga érvényesül-e adott esetben és a felhasználás módja nem sérti-e a képen szereplő személy emberi méltóságát. Tehát még amennyiben karikatúrának is tekinti a bíróság az adott képet, a felhasználás minősülhet jogsértőnek az alkotmányos alapjogok összemérése alapján, amennyiben az a képen szereplő személy valamely alkotmányos alapjogának aránytalan és szükségtelen sérelmével jár.
További problémát jelenthet, hogy a felhasználás kereskedelmi célú lenne, és az amerikai jog ismeri az ú.n. „right of publicity” jogát, amely specifikusan a személyiség kereskedelmi célú felhasználása ellen nyújt személyiségi jogi védelmet. Ez a jog tagállamonként eltérő módon került szabályozásra, de lényege mindenütt, hogy akadályozza harmadik személyek gazdasági haszonszerzését más személy sajátos személyiségjegyeinek – így hangja, megjelenése, felismerésére alkalmas jellemző tulajdonságai – felhasználásából. Emellett számos amerikai híresség rendelkezik a személyiségét védő védjegyjogi oltalommal is számos áru osztályban, ami szintén a kereskedelmi felhasználás korlátját jelentheti.
Mindezek okán a legegyszerűbb egy létező olyan grafika felhasználása lenne, amely már több helyen alkalmazásra került, és így feltehetően nem sérti az érintett személyiségi jogait, továbbá a közös jogkezelő szervezet jogosult lenne az engedélyezésére. Amennyiben a saját grafika felhasználását szeretné megoldani, javasolt lenne az érintett személyek vagy egy az amerikai személyiségi jogban jártas ügyvéd felkeresése a későbbi esetleges személyiségi jogi problémák elkerülése érdekében.
___________________________________________
(1) A kilépett szerzők listája megtalálható itt: http://www.hungart.org/oldal.php?azon=13
(2) A Testület véleményei elérhetőek a Hivatal honlapján bárki számára, így onnan jelen vélemény is letölthető.
http://www.sztnh.gov.hu/hu/szjszt/kereses?field_szakterulet_value=All&field_megkereso_value=All&field_birosagi_hatarozat_value=All
(3) Az esetjognak egy rövid összefoglalása olvasható angolul itt: http://www.firstamendmentcenter.org/parody-satire
(4) 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 2:48.§
Üdvözlettel,
dr. Timár Adrienn
szerzői jogi ügyintéző
Szerzői Jogi Főosztály
(2017.02.21)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Egy autó logóját szeretném kulcstartókon matrica formájában használni. (FORD).
Van ennek akadálya?
Várom válaszukat.
Üdv. DB
(2017.02.14) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően hivatalunk használattal kapcsolatos jogi tanácsadást nem végezhet.
A fentieket előre bocsátva autó logójának kulcstartókon (vagy más termékeken) történő felhasználásával kapcsolatban a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) alapján a következőkről tájékoztatjuk.
A gazdasági tevékenység körében használt megjelölések (pl. logók) jogi védelmére a védjegyoltalom szolgál.
A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ
- a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
- olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy
- a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét [Vt. 12. §-ának (1) és (2) bekezdése].
A Magyarország területén hatályos védjegyek az alábbi elektronikus adatbázisokban kutathatók.
Az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU) adatbázis tartalmazza a - nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi - lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket.
A európai uniós védjegyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra, ezekről az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) adatbázisban lehet tájékozódni.
A Tmview (https://www.tmdn.org/tmview/welcome) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.
Az előzőeket összegezve, amennyiben valamely autó (pl. FORD) logója védjegyoltalom alatt áll, annak felhasználása a jogtulajdonos engedélyével jogszerű.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ .)
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat
Ügyfélszolgálat
(2017.02.17)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Cím ! Érdeklődnék egy termékkel kapcsolatban ami "Luminose" néven ismert valamilyen szinten .Ez egy asztali lámpa ami fából és természetesen villamossági anyagokból készült , hogy valamilyen szinten /nem ismerem /védett termék-e és hogy hasonlót lehet-e gyártani esetleg kereskedelmi forgalomba hozni ? Természetesen ha megfelelnek az előírásnak , mint elektromos termék .Van-e olyan hogy valamit formailag vagy valamilyen szinten védenek a "másolás"-tól ? Honnan lehet megtudni , hogy ez a bizonyos "Luminose" védve van-e ?Tisztelettel , Henrik .
(2017.02.10) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Uram!
Valamely termék védelmére vonatkozóan különféle szellemitulajdon-védelmi oltalmi formák jöhetnek szóba. Az Ön által említett esetben ezek közül megemlíthető a védjegy, formatervezési mintaoltalom, illetőleg a szerzői jogi védelem.
A gazdasági tevékenység körében használt megjelölés, pl. a termék fantázianeve védjegyoltalommal védhető. Fontos kiemelni, hogy a védjegy nem magát a terméket védi, hanem arra szolgál, hogy azt a vásárlók azonosíthassák, illetve más hasonló termékektől megkülönböztessék.
A formatervezésiminta-oltalom a termékek külső jellegzetességeit védi.
Arra a kérdésére, hogy "a védett mintához hasonlót lehet-e gyártani, esetleg kereskedelmi forgalomba hozni " engedje meg, hogy a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/2001_xlviii_fmtv.pdf (Fmtv.) alábbi rendelkezéseire utaljunk
Az Fmtv. 20. §-ának (1) bekezdése értelmében a mintaoltalom terjedelmét a termék egészének vagy részének megjelenését befolyásoló, a mintaoltalmi lajstromban elhelyezett fényképből, rajzból vagy más grafikai ábrázolásból (a továbbiakban együtt: ábrázolás) és - ha van ilyen - a változtató nyilatkozatból [48. § (2) bek.] megállapítható külső jellegzetességek határozzák meg.
A (2) és (3) bekezdés alapján a mintaoltalom kiterjed mindazokra a mintákra, amelyek a tájékozott használóra nem tesznek eltérő összbenyomást, illetve a mintaoltalom terjedelmének megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a szerző - különösen a termék természetére és az ipari, illetve kézműipari ágazat sajátosságaira tekintettel - milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát.
A Magyarország területén hatályos védjegyek, valamint formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://oami.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók.
Az említett adatbázisokban utána lehet nézni, hogy a "luminose" szó védjegy, illetve maga a lámpa formatervezésiminta-oltalom alatt áll-e. A kutatáshoz első lépésként célszerű kideríteni a lámpa alkotójának (szerző) a nevét, amiben az internet lehet a segítségére.
Amennyiben a kutatáshoz segítségre van szüksége, a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárában (elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/a-szellemi-tulajdon-nemzeti-hivatala-elerhetosege-felfogadas ) kollégáink szíves rendelkezésére állnak.
Amennyiben a terméket formatervezésiminta-oltalom védi, a hasznosításához (többek között a gyártásához, forgalmazásához) a jogtulajdonos engedélye szükséges.
A szerzői jogi védelem az egyéni, eredeti jelleggel rendelkező irodalmi, tudományos és művészeti, pl. ipari tervezőművészeti alkotásokat védi.
A védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik, azaz a jogi védelem keletkezésének nem feltétele, hogy a művet bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék, ezért nincs olyan adatbázis amelyben a szerzői művek egységesen kereshetők lennének.
A szerzői jogi vitás kérdések - beleértve a kérdést, hogy az alkotás szerzői jogi védelem alatt áll-e - eldöntése bírói útra tartozik.
Az előzőek alapján - függetlenül az esetleg fennálló formatervezésiminta-oltalomtól - elképzelhető, hogy az alkotás szerzői jogi védelem alatt (is) áll, s mint ilyen, eleve jogilag védett.
További kérdések esetén az ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésér állnak.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2017.02.17)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Szeretném kérni tájékoztatásukat az alábbiak kapcsán:
a nyelvkönyvek egésze (frissek 0+10 közötti kkiadásúak) fénymásolása pontosan milyen törvényi hivatkozás alapján tilos és milyen büntetést vonhat maga után intézményre és magánszemélyre nézve. Nyelviskolai környezetről van szó, ahol előfordul hogy páran fénymásolt tankönyvvel próbálnak részt venni tanfolyamokon, amiket mi elsősorban szakmai/elvi, de természetesen jogi okból sem szeretnénk rendszeresíteni.
(2017.02.07) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben egész nyelvkönyvek fénymásolása kapcsán felmerülő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Alábbi válaszaim a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.329421.
Az Szjt. 18. §-a rendelkezik a többszörözés jogáról, mely a szerző kizárólagos jogai közé tartozik. Főszabály szerint a szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. A 2) bekezdés szerint a mű többszörözésének minősül a másolatkészítés is.
E rendelkezés alól a törvény kivételeket állapít meg, ezek szabad felhasználás körébe esnek.
Az Szjt. 35. §-ának 1) bekezdése alapján természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. A 2) bekezdés szerint azonban teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra is csak kézírással vagy írógéppel másolható.
A fenti rendelkezések alapján tehát még ha az illető magáncélra (tanulási célból) a fénymásolja is le a teljes nyelvkönyvet, az jogsértésnek minősül, mivel csupán kézírással vagy írógéppel lenne ez jogszerű, a teljes könyv fénymásolása a szabad felhasználás keretében nem megengedett.
Ami a szerzői jog megsértésének következményeit illeti, az Szjt. 94.paragrafusa rendelkezik a szerző által támasztható polgári jogi igényekről jogai megsértésének esetén.
A büntetőjogi vonatkozásokról a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C törvény (a továbbiakban: Btk.) 385.§-a rendelkezik. Az 1) bekezdés szerint, aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A büntetőjogi következmények súlyossága az elkövetett jogsértéssel keletkező vagyoni hátrány nagyságától függ. Jelen esetben azonban egy tankönyv fénymásolása miatt felmerülő vagyoni hátrány feltehetően nem elég jelentős ahhoz, hogy az ügynek büntetőjogi relevanciája is legyen.
Üdvözlettel,
dr. Nagy Anna
szerzői jogi ügyintéző
Szerzői Jogi Főosztály
(2017.02.13)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Egy vendéglátó egység nevét (ez a fix) és akár logóját szeretném levédetni.
Köszönettel,
T.D.
(2017.02.04) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatosan a következőkre hívjuk föl szíves figyelmét.
A védjegyoltalom a gazdasági tevékenység körében használt megjelölések (nevek, ábrák, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölések) jogi védelmére szolgál.
Fontos megjegyezni, hogy a védjegy nem védi azokat a szolgáltatásokat/árukat, amelyek vonatkozásában az oltalmat igényelték rá, hanem - árujelzőként - megkülönbözteti azokat a többi piacon lévő hasonló szolgáltatástól/árutól.
Az, hogy valamely bejelentésre kerülő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e, a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1997_xi_vt_1.pdf) által előírt vizsgálat során dől el. Amennyiben a védjegybejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek, az eljárás lajstromozással zárul, és a védjegyoltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal keletkezik.
A bejelentési kérelmet a védjegybejelentések részletes alaki szabályaira vonatkozó 16/2004. (IV.27.) IM rendelet alapján kell elkészíteni. A bejelentésben a Nizzai Osztályozás szerint nevesíteni kell azokat az árukat, illetve szolgáltatásokat, amelyekkel kapcsolatban a védjegyet használni kívánják (jelenleg a Nizzai Osztályozás 11. kiadása hatályos, elérhetősége: http://classifications.sztnh.gov.hu/nice/ ).
Az eljárási díj a Nizzai Osztályozás szerint igényelt osztályok számától függően három osztályig 74 800 Ft, háromnál több osztály esetén minden további osztály után 32 000 Ft.
A védjegy magyarországi lajstromozása iránti igényt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (továbbiakban Hivatal) benyújtott kérelemmel ( http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/10_vedjegy_2016.pdf ) lehet elindítani. A kérelem az alábbi módok valamelyikén juttatható el hivatalunkhoz:
- személyesen vagy kézbesítő útján a Budapest, 1081 II. János Pál pápa tér 7. szám alatt (személyes átvétel: hétfő-csütörtök: 9.00-13.00 óráig, péntek: 9.00-11.00 óráig / automata érkeztető készüléken keresztül: minden nap 0-24 óráig); vagy
- postai úton, a beadványt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (1438 Budapest Pf.: 415) címezve; vagy
- faxon az 1 474-5534-es számon;
vagy elektronikus úton kizárólag a https://ugyintezes.sztnh.gov.hu/eBej2/app oldalon megadott módon, az ott elérhető formanyomtatványokon.
A lajstromozási eljárás - törvény által (1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról) előírt - folyamata során dől el, hogy a kérelemben szereplő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e. A lajstromozási eljárás részleteit a http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalon tekintheti át.
Védjegybejelentés benyújtása előtt célszerű tájékozódni, hogy a lajstromoztatni kívánt megjelölés nem áll-e védjegyoltalom alatt.
A Magyarország területén hatályos védjegyek az alábbi ingyenesen elérhető elektronikus adatbázisokban kutathatók.
- Az E-Kutatás adatbázis (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU) tartalmazza a nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket.
- Az európai uniós védjegyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra, ezekről az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) adatbázisban tájékozódhat.
- A Tmview ( http://www.tmview.europa.eu/tmview/welcome.html ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei kutathatók egyetlen felületen.
További általános kérdések esetén, Ügyfélszolgálatunkon személyesen és telefonon állunk szíves rendelkezésére, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetőségei: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu .
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2017.02.09)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Pampalini figuráját szeretném felhasználni nyomat formájában ruhákra.Mi a teendőm, hol tudok utánanézni le van e védve ill. ki a jogtulajdonos? Köszönöm
(2017.02.05) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezései alapján - a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jogi védelem hatálya alá tartoznak az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a filmművészeti alkotásokat, ezen belül a rajzfilmeket. A szerzői jogi védelem az egyéni, eredeti jelleg alapján illeti meg a művet [Szjt. 1. § (1) – (3) bek.], és a mű létrejöttével automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék [Szjt. 9. § ] . A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított 70 éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése] Ez utóbbi rendelkezés szabályozza az ún. merchandising felhasználást, amelyre a kérdése elsősorban irányult.
A fentieket összegezve a "Pampalini" rajzfilm figura felhasználása ruházati cikkeken, egyéb termékeken a jogtulajdonos engedélyével jogszerű.
Jogosultak felkutatásával a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem foglalkozik. Javasoljuk, hogy a tájékozódást kezdje az Interneten, ahol a Pampalini rajzfilmekkel kapcsolatos információk pl. a lengyel film adatbázisban elérhetők. Az adatbázisban szerepelnek a rajzfilm rendezője és szerzői, akik feltehetően tájékoztatást tudnak adni a jogosultat illetően.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html) de jeleznünk kell, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara (http://www.szabadalmikamara.hu/ ), illetve a Magyar Ügyvédi Kamara (http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ) honlapján éri el.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2017.02.07)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Van-e lehetőség egyedi tervezésű családi címer jogi levédésére, és milyen kritériumoknak kell teljesülnie, hogy ez meg valósuljon?
Tisztelettel Sz: G.
(2017.02.04) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik (lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
A fentieket előrebocsátva egyedi tervezésű családi címer lehetséges jogi védelmével kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt. / elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított 70 éven át (védelmi idő) részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt.
Az előzőek értelmében egy grafikai alkotás - amennyiben a szerző halála óta 70 év még nem telt el - vélhetően szerzői jogi védelem alatt áll. A szerző, akinek a szerzői jogi védelem alatt álló művét engedélye nélkül felhasználják (és a felhasználás nem tartozik a szabad felhasználás körébe), a jogsértővel szemben különösen az Szjt. 94. §-ának (1) bekezdésében felsorolt polgári jogi igényeket támaszthatja.
Amennyiben a védelmi idő már lejárt, a mű szabadon felhasználható.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket. Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (továbbiakban: Hivatal), de hangsúlyozni kívánjuk, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html ).
Megjegyezzük továbbá, hogy a gazdasági tevékenység körében használt megjelölések (nevek, jelmondatok, ábrák, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölések) védjegyoltalommal védhetők.
Védjegyoltalomban azok a megjelölések részesülhetnek, amelyek megkülönböztetésre alkalmasak, valamint a lajstromozásukkal szemben nem állnak fenn feltétlen, vagy viszonylagos kizáró okok. A védjegyoltalom alapján a védjegy jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ a megjelöléssel azonos, vagy azzal összetéveszthető megjelölést az árujegyzékben szereplő, vagy azokhoz hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban.
A védjegy magyarországi lajstromozása iránti igényt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott kérelemmel lehet elindítani.
A bejelentési kérelmet a védjegybejelentések részletes alaki szabályaira vonatkozó 16/2004. (IV.27.) IM rendelet alapján kell elkészíteni. A bejelentésben a http://classifications.mszh.hu/nice/index.htm szerint nevesíteni kell azokat az árukat, illetve szolgáltatásokat, amelyekkel kapcsolatban a védjegyet használni kívánják.
Az, hogy a kérelemben szereplő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e, a lajstromozási eljárás - törvény által (1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról / http://www.sztnh.gov.hu/hu/jogforras/1997_XI_Vt.pdf ) előírt - vizsgálata során dől el. A lajstromozási eljárás részleteit a http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalon tekintheti át.
További kérdések esetén Ügyfélszolgálatunkon szíves rendelkezésükre állunk, de hangsúlyozni kívánjuk, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt) hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu érhető el.
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2017.02.07)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Mi a teendő ha egy animációs film címét és annak tartalmát szeretném levédetni? Előre is köszönöm a segítségüket!
K. Á.
(2017.01.29) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Alábbi megkeresésére, amelyben animációs film címének és tartalmának lehetséges oltalma felől érdeklődik, a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf / a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások (pl. animációs filmek), amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt [Szjt. 16. § (1) bekezdése]. Az Szjt. 16.§-ának (2) bekezdése szerint „a szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is”. A cím tehát önállóan is lehet szerzői jogi védelem tárgya, azonban az egyéni, eredeti jelleg fennállása a címre való tekintettel is követelmény, ezért csak a sajátos címekre terjeszti ki az Szjt. az oltalmat.
Az Szjt. említett rendelkezéseiből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti animációs film, a benne szereplő figurák, esetleg a cím felhasználásához is a szerző előzetes engedélye szükséges.
Vita esetén arról, hogy az alkotás szerzői műnek tekinthető-e, valamint, hogy a szerzői jogi védelem kit illet, a döntés a bíróság hatáskörébe tartozik.
A bizonyítás során a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál. A szolgáltatás díja művenként 5000 Ft. A szolgáltatásról további részleteket a http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat/onkentes-munyilvantartas internetes oldalon olvashat.
A szolgáltatással kapcsolatban hangsúlyozandó, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, "csupán" bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg hogy azt a szerző a magáénak elismerte.
További, általános kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak.
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2017.02.02)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
T.Hivatal!
Saját tervezésű karaktereimmel szeretnék rajzfilmet készíttetni.Ehhez, ha felkérek meseírót, hogy írja meg a történetet,őt milyen jogok illetik meg? Egyszeri honorárium, "megveszem" a mesét, vagy folyamatos % az esetleges bevételemből? A későbbi jogi bonyodalmak elkerülése végett, esetleg szerzőtársnak is számítana?
Saját tervezésű rajzolt karaktereimet, ha külföldön szeretném gyártatni és ott forgalmazzák, hogyan tudom védeni? Az Artisjusnál történt levédetés csak Magyarországra vonatkozik.
Szíves válaszukat előre is köszönöm.
Üdvözlettel
(2017.01.24) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Menyhárt Éva!
Köszönettel vettük megkeresését. A levélben feltett kérdésére adott válasz a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.
Tájékoztatjuk, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető. Tájékoztatom továbbá, hogy kizárólag a magyar jogrendszerrel kapcsolatosan tudunk felvilágosítást nyújtani.
Az Szjt. 1.§-ának (3) bekezdésének első mondata alapján „a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg.” A karakterek tehát – annak bármilyen jellegű felhasználásától függetlenül - szerzői jogi védelem alatt állnak, amennyiben azok egyéni, eredeti jellegűek.
Az Szjt 4.§ (1) bekezdése szerint „a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta.” Ennek alapján a karakterek esetében annak megalkotóját kell szerzőnek tekintetni, a filmalkotások esetében azonban több alkotó szerzői minősége is felmerülhet. Az animációs filmalkotások esetén jellemzően szerzőnek kell tekinteni a forgatókönyvírót, a zeneszerzőt, a rendezőt vagy a figuratervezőt is. Ezen kívül nem kizárt további szerzői közreműködés sem (például animátor, mozdulattervező, vágó). A film szerzői tehát mindazok, akik a film létrejöttéhez alkotó módon járultak hozzá.
A vagyoni jogok tekintetében az Szjt. 16.§-ának (4) bekezdése értelmében „a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.”
Az Szjt. 45.§-ának (1) bekezdése értelmében „a felhasználási szerződést – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – írásba kell foglalni.” Az Szjt. pedig a filmalkotásokra kötött megfilmesítési szerződésre vonatkozóan nem tartalmaz az kötelező írásbeliségtől eltérő rendelkezést.
A megfilmesítési szerződésre a fenti bekezdés értelmében az Szjt. speciális szabályait kell alkalmazni. Az Szjt. 66.§-ának (1) bekezdése kimondja, hogy „a filmalkotás létrehozására kötött szerződés (a továbbiakban: megfilmesítési szerződés) alapján a szerző - kivéve a szöveges vagy a szöveg nélküli zenemű szerzőjét - ellenkező kikötés hiányában átruházza az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére való jogot.” E jogátruházási vélelem azonban csak akkor hatályos, ha nincs ellenkező kikötés. A kikötést vagy korlátozást a film egyéb szerzői csak kifejezett, a filmelőállítónak tett nyilatkozattal gyakorolhatják. A törvény tehát a vagyoni jogok rendezését a felek (a filmelőállítóra és a szerzőkre) megállapodására, akik szabadon rendelkezhetnek a szerződés feltételeiről.
Az Szjt. 64.§-ának (3) bekezdése alapján „a film előállítója (a továbbiakban: előállító) az a természetes személy vagy jogi személy, aki vagy amely saját nevében kezdeményezi és megszervezi a film megvalósítását, gondoskodva ennek anyagi és egyéb feltételeiről.” A rendelkezésünkre álló információ alapján és az Szjt. definíciójával összhangban megállapítható, hogy a karakterek szerzője egyúttal – a karaktereket érintő megfilmesítés szempontjából - filmelőállítónak is minősül.
A filmalkotás felhasználásából származó bevételből való részesedés tehát a filmelőállító és a szerzők megállapodásától függ. A szerzők díjazása általában (filmalkotások esetében) forgalmazási jutalékkal történik, tekintettel arra, hogy a bevétel természeténél fogva a felhasználástól – annak intenzitásától és összegszerűségétől – függ. Természetesen a felek rendelkezési szabadsága lehetővé teszi az átalánydíjas megállapodást is. Az Szjt. tehát e kérdésben nem tartalmaz előírást, azt a felek ügyletkötési szabadságára bízza.
A merchandising joggal kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a megfilmesítési szerződések körében szabályozott jogátruházási vélelem e másodlagos jog gyakorlására nem terjed ki. A merchandising típusú felhasználás (pl. plüssfigura, hűtőmágnes, stb.) animációs filmek esetében általában az egyéni, eredeti karakterekhez kapcsolódik, így véleményem szerint a karakter tervezőjét e másodlagos kereskedelmi felhasználás tekintetében kiemelt jogok illethetik.
Szeretnénk felhívni a figyelmét, hogy lehetőség van a karakterre védjegyoltalmat igényelni. Ez azonban iparjogvédelmi kérdés, amely meghaladja a Szerzői Jogi Főosztály hatáskörét. A védjegyoltalomról bővebben itt tájékozódhat: http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy
Tekintettel arra, hogy a megfilmesítés egy összetett szerzői jogi kérdés (amely egyéb jogterületeket is érinthet), javasoljuk egy filmmel foglalkozó és szerzői jogban járatos ügyvéd felkeresését.
Bízunk benne, hogy tájékoztatásunk hasznos volt az Ön számára. Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére:
https://www.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/488721/lang/hu
Tisztelettel;
SZTNH Szerzői Jogi Főosztály
(2017.02.01)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Olyan ruházatot szeretnék webáruházban árulni, amelyeken PC játékok járművei, illetve szereplői vannak nyomtatva.
Milyen lehetőségeim lehetnek?
Köszönöm.
(2017.01.25) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Kovács Áron!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik (lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
A fentieket előrebocsátva a PC játékok járműveinek, illetve szereplőinek a felhasználásával kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., a törvény hatályos szövegének az elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Szerzői jogi védelem alatt áll a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban, vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtáját, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is [Szjt. 1.§ (2) bekezdése c.) pontja].
A szerzői jogi védelem az alkotást a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illeti meg anélkül, hogy azt a jogi védelem érdekében bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék [Szjt. 9.§-ának (1) bekezdése]. A szerzői művek a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben… [Szjt. 31.§-ának (1) és (3) bekezdése]. Ez idő alatt a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére, mely felhasználásra engedély eltérő törvényi rendelkezés hiányában felhasználási szerződéssel szerezhető. A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is. [Szjt. 16. §-ának (1) és (3) bekezdése].
Az előzőeket összegezve a PC játékok vélhetően szerző jogi védelem alatt állnak, így jellegzetes és eredeti elemeiknek, karaktereiknek a felhasználása pl. ruházati, használati cikkeken, egyéb termékeken a jogtulajdonos engedélyével jogszerű.
Végezetül jelezzük, hogy olyan műre, amely először külföldön került nyilvánosságra, az Szjt-ben meghatározott védelem csak akkor terjed ki, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a szerzőt nemzetközi egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti [Szjt. 2. §-a]. Az irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény 5. cikke (1) bekezdése szerint "Az ezen Egyezmény által védett műveik tekintetében a szerzők - a mű származási országa kivételével - az Unió valamennyi országában azokat a jogokat élvezik, amelyeket a vonatkozó törvények a belföldieknek most vagy a jövőben biztosítanak, valamint azokat a jogokat is, amelyeket ez az Egyezmény külön megad." E Szerződést Magyarországon a 1975. évi 4. törvényerejű rendelet hirdette ki (Szerződő Államok: http://www.wipo.int/treaties/en/ShowResults.jsp?lang=en&treaty_id=15).
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/).
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2017.02.01)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Az lenne a kérdésem, hogyha én egy már nem élő irodalmár művéből idézek, és azt valamilyen tárgyra helyezem el pl póló, vagy összegyűjtök több szerzőtől részleteket és az idézetek mellett a saját gondolatommal kiegészítve kiadom, akkor miként működik a jogdíj elszámolása, ha van ?
köszönettel
(2017.01.27) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok alapján egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik (lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
A fentieket előre bocsátva tájékoztatjuk, hogy az alábbi válaszunk a levélben feltett kérdésére a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapul.
Az Szjt. 16. § (1) bekezdése értelmében a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. A szerzői művek a szerző életében és halála után 70 évig élveznek szerzői jogi védelmet.
Ebből adódóan, ha olyan szerzőt választ, aki több mint 70 éve elhunyt, akkor már nincsen szükség semmilyen engedélyre, a művek a közkincs részeként szabadon felhasználhatóak.
Amennyiben olyan szerzőt választ, aki esetében a védelmi idő még nem telt le, a felhasználás főszabályként a szerző, illetve ha a szerző már nem él, a jogutódjának engedélyéhez kötött.
Az Szjt. alapján néhány kivételes esetben ugyanakkor lehetőség van a művek felhasználására a szerző engedélye és díjfizetési kötelezettség nélkül is (úgynevezett szabad felhasználási esetek). A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges [Szjt. 33. §-a (1) bekezdése].
A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti [Szjt 34. §-a (1) bekezdés]. Ez a megkötés olyan idézetek esetére is vonatkozik, amelyek esetében a védelmi idő már letelt.
A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra [Szjt. 33. §-ának (2) bekezdése].
A szabad idézés feltétele, hogy az kizárólag a mű egy adott részletére vonatkozhat, teljes mű (pl. szólás, szállóige, aforizma) átvételére az idézésre vonatkozó szabályok nem jogosítanak.
Végezetül jelezzük, hogy "az idézés csak akkor jogszerű, ha van jogszerű idézési cél (gondolati kapcsolat) az idéző és az idézett mű között." (A Szerzői Jogi Szakértő Testületet SZJSZT-08/11 számú szakvéleménye / http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/SZJSZT_szakvelemenyek_pdf/szjszt_szakv_2011_8.pdf , amely részletesen tárgyalja az idézés esetén felmerülő különböző szempontokat és szabályozásokat.)
Újabb kérdéseket vet fel, ha a szerző külföldi személy, illetve ha az idézet az eredeti szöveg fordítása. Amennyiben ilyen idézetek felhasználását is tervezi, a részletes tájékoztatás érdekében kérjük, keresse meg ügyfélszolgálatunkat telefonon vagy személyesen.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html) de jeleznünk kell, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara (http://www.szabadalmikamara.hu/ ), illetve a Magyar Ügyvédi Kamara (http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ) honlapján éri el.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére, mely felhasználásra engedély eltérő törvényi rendelkezés hiányában felhasználási szerződéssel szerezhető [16. §-ának (1) bekezdése].
(2017.01.31)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Tisztában szeretnék lenni a következővel. Olvastam hozzászólásokat, nagyjából tisztában vagyok a dolgokkal, de még sem. Egyszínű falmatricákat gyártunk, és a következő termékeket feltettem weboldalamra, pl. Micimackót, tigrist, malackát, a Jégvarázsból az Elsát, a Monster High-ból a Monster lányokat, de nem ezen a néven, hogy véletlenül se kerüljek bajba a névhasználattal. A Micimackót pl. csak simán mackó névvel, a Monster lányokat csak lányok ill. csajok néven. Az Önök által említett oldalakon (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#, és a https://euipo.europa.eu/eSearch/) megnéztem, bizonyos nevek le vannak védve, de ezt nem használom, a képük viszont nem található az adatbázisba, mint pl. a foci címereké FCB, ill Bayer München. Tehát azt feltételezem, hogy akkor ezeket a matricákat gyárthatom? Ugyanis, kaptam levelet, ami szerintem kamu levél, és felszólítottak, hogy mutassam be az engedélyem, vagy távolítsam el a Disey-s termékeket. Jogos volt a levél a maga nemében vagy nem? Mivel az adatbázisokban nem találtam, hogy valami tiltaná a figura gyártását. Egyébként több magyar webáruházban megtalálhatóak, azok a termékek, amik nálam is fent voltak, aminek a linkjeit el is küldtem az illetőnek, aki felszólított, de azokról az oldalakról nem távolították el. Ebből gondolom, hogy az én áruházam szúrta valakinek a szemét. Nem szeretnék törvénysértő lenni, de ha én nem teszem fel ezeket a termékeket, akkor a versenyben alul maradok. Amit említettem pl. a foci címerek, az is több webáruházban megtalálható egyszínűben, ezt a keresőben csak a Bayern München tiltja, a többinél csak a színes van kint. Ha a színes embléma van levédve, akkor egyszínűben lehet gyártani? Ez is több webáruházban megtalálható. Ezek a kérdések számomra nem egyértelműek. Az is érdekes, ha felteszek 1db olyan terméket, ami "engedély köteles" elvilg, azonnal kapok egy levelet, hogy távolítsam el, a többi webáruház tulajdonosnak, nem kell? Ezt nem értem? Megkérném Önöket, hogy ere adjanak egyértelmű választ, mert szerintem több embert érint, hogy legyünk tisztába jogainkkal, és mag tudjuk védeni magunkat, mert lehet, hogy jogtalanul szedetnek le olyan termékeket, ami nem is élvez semmilyen védelmet.
(2017.01.25) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Zámbó Viktor!
Köszönettel vettük az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbiakban: Hivatal) hatásköre a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően egyedi ügyekben az SZTNH jogi tanácsadást nem végezhet.
A fentieket előrebocsátva jelezzük, hogy a felvetett kérdésnek elsősorban szerzői- és védjegyjogi vonatkozásai vannak, ezért az alábbiakban ezekre fókuszálva tájékoztatjuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a filmművészeti alkotásokat, ezen belül is a rajzfilmeket -, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1) – (3) bek.].
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
Az utóbbi 70 évben létrehozott jellegzetes rajzfilm figurák szinte bizonyosan rendelkeznek az eredetiség jegyeivel, így feltehetően szerzői jogi védelem alatt állnak.
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttével automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. Ezért nem létezik olyan egységes adatbázis, amelyben a szerzői jogi védelem alatt álló művek teljes körűen kutathatók volnának.
Attól tehát, hogy az Ön által említett (védjegy) adatbázisokban nem találta az említett rajzfilm figurákat, még jogi védelem alatt állnak.
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére.
Ezért a rajzfilmek eredeti figuráinak felhasználásával készítet termékek (pl. falmatricák, ruhaneműk, játékok, használati cikkek) kereskedelmi hasznosítása (így pl. értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött.
Az olyan matricák gyártásához, és interneten történő forgalmazásához tehát, amelyeken ismert rajzfilm figurák láthatók, szinte bizonyos, hogy a jogtulajdonos engedélye szükséges.
Mivel az alábbi üzenetben említi, hogy a Disney termékek forgalmazásával kapcsolatban felszólítást kapott, mindenképpen javasoljuk, hogy az ügyben konzultáljon szellemitulajdon-jogi területen tapasztalattal rendelkező szakemberrel.
(Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a tény, hogy esetleg más engedély nélkül forgalmaz hasonló termékeket nem mentesíti Önt a jogi következményektől.)
(Jelezzük, hogy az előzőekben hivatkozott §-ok pontos szövege a http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf internetes oldalon olvasható.)
A Walt Disney figurák esetében figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, amely tudomásunk szerint minden fajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
A rajzfilm figurák és a figurák nevei (és az említett futball csapatok nevei, logói) akár védjegy- (illetőleg formatervezésiminta-) oltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az Ön által is ismert E-kutatás, illetve eSearchplus adatbázisokban kutathatók.
Itt hívjuk fel a figyelmét a Bécsi Osztályozásra, amely az ábrás védjegyek kutatásának az eszköze.
Amennyiben az adatbázisokban való tájékozódáshoz segítségre volna szüksége, az Ügyfélszolgálat munkatársai a kutatáshoz támpontokat adnak.
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) szerint
a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára.
A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt;
[részletesebben: Vt. 12. §-ának (1) és (2) bekezdése].
Az előzőek alapján a védjegybitorlás többnyire megállapítható akkor is, ha pl. egy színes védjegyet valaki fekete-fehér színekben használ, vagy fordítva.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyozzuk, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/.)
Tisztelettel,
Ügyfélszolgálat : http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
www.sztnh.gov.hu
(2017.01.27)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Érdeklődni szeretnék, hogy egy külföldi amerikai futball csapat (NFL) logóját, itthon lehet-e elhelyezni különböző termékeken (pl. bögréken, póló mintaként nyomatni, hímeztetni stb.)
(2017.01.19) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Kajli István!
Köszönettel vettük az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH jogi tanácsadást nem végezhet.
A fentieket előre bocsátva a National Football League nevének és logójának bögrén, pólón, vagy más terméken történő felhasználásával kapcsolatban a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) alapján a következőkről tájékoztatjuk.
A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ
- a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
- olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy
- a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét [Vt. 12. §-ának (1) és (2) bekezdése].
A Magyarország területén hatályos védjegyek az alábbi elektronikus adatbázisokban kutathatók.
Az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU) adatbázis tartalmazza a - nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi - lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket.
A európai uniós védjegyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra, ezekről az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) adatbázisban lehet tájékozódni.
A Tmview (https://www.tmdn.org/tmview/welcome) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.
Az adatbázisok alapján a National Football League nevének rövidített formája (NFL) és logója Magyarország területén védjegyoltalom alatt áll.
Az előzőeket összegezve az NFL megjelölés, valamint a National Football League logójának használata a jogtulajdonos engedélyével jogszerű bármilyen használati tárgyon, terméken.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ .)
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2017.01.27)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Egy póló nyomással foglalkozó cég létrehozását tervezem. A kérdésem az lenne, hogy amennyiben én olyan pólót szeretnék árulni, amelyen különböző filmek szereplői láthatók ( pl. Star Wars, Harry potter stb.), köteles vagyok valamilyen formában jogdíjat fizetni?
Köszönettel:
Szandra
(2017.01.18) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Kóbor Alexandra!
Levelében filmfigurák felhasználásával kapcsolatban érdeklődik, válaszul a következőkről tájékoztatjuk.
Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét arra, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, a Hivatal egyedi ügyekben tanácsot nem adhat, így a kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásait illetően a következő támpontokat adjuk.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a rajzfilmeket, filmeket is - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.
(Az Szjt., hatályos szövege a http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/2016-_evi_xciii-_torveny_20160728.pdf internetes oldalon elérhető.)
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például a filmekben, rajzfilmekben megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek kereskedelmi hasznosítása (pl. értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység, ezért e tekintetben mindenképpen javasoljuk a jogtulajdonossal való előzetes kapcsolatfelvételt a termékek előállításának megkezdését megelőzően.
A karakter egyéni, eredeti jellegű neve szintén szerzői jogi védelem alatt állhat, s így a felhasználása szintén a szerző engedélyével jogszerű.
Felhívjuk a figyelmét, hogy a szóban forgó filmes karakterek, illetve azok neve akár védjegy-, illetőleg a figurák formatervezésiminta-oltalom alatt is állhat. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan főszabályként a jogtulajdonos engedélyéhez kötött. A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#), illetve az eSearch plus (https://oami.europa.eu/eSearch/) elektronikus adatbázisokban kutathatók. A kutatáshoz a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárának munkatársai igény esetén segítséget nyújtanak. A Szakkönyvtár elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/frecskay-janos-szakkonyvtar/elerhetoseg. Az adatbázisban való kutatás esetenként választ adhat arra, hogy ki a jogok (szerzői és iparjogvédelmi (védjegy, formatervezési minta) jogok) tulajdonosa, és ily módon a segítségére lehet annak megállapításában, hogy kihez kell fordulni a felhasználási engedélyért.
A fentieket összefoglalva tehát elmondható, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló művekben szereplő jellegzetes és eredeti alakok kereskedelmi hasznosításához a jogtulajdonos engedélyére van szükség.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyozzuk, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/.)
Tisztelettel,
Ügyfélszolgálat : http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
www.sztnh.gov.hu
(2017.01.27)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala!
Egy barátommal kitaláltunk egy használati tárgyat, amit mindennapi használatra készítenénk az embereknek. Tudtunkal ez a tárgy még nincs szabadalmaztatva senki által. Kérdésem az lenne, hogy hogy tudunk arról megbizonyosodni, hogy valóban nem lett még szabadalmaztatva, illetve mi a módja és menete a szabadalmaztatásnak?
Várjuk mielöbbi válaszukat!
Köszönjük!
(2017.01.21) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt V.Dániel!
Köszönettel vettük a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal) érkezett megkeresését, melyben egy használati tárgy szabadalmi oltalmi lehetőségeiről érdeklődik.
A világviszonylatban új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható - műszaki jellemzőkkel leírható – megoldások (termékek, módszerek, eljárások, alkalmazások) jogi védelmére a szabadalmi oltalom jöhet szóba.
A szabadalmazható találmány műszaki színvonalát el nem érő, új és feltalálói lépésen alapuló szerkezeti megoldások esetében a használatiminta-oltalom lehet a megfelelő oltalmi forma.
A termékek külső jellegzetessége - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok - védelmére, amennyiben a minta új és egyéni jelleggel rendelkezik, a formatervezésiminta-oltalom az alkalmas oltalmi forma.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban Szt., lásd: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1995_xxxiii_szt-teljes.pdf ) alapján szabadalmi oltalom megszerzésére irányuló eljárást a Hivatalhoz tett szabadalmi bejelentéssel lehet kezdeményezni.
A szabadalmi bejelentésnek tartalmaznia kell: bejelentési kérelmet, szabadalmi leírást igényponttal, kivonatot, szükséghez képest rajzot és egyéb mellékletet. A vonatkozó formai követelményeket a szabadalmi bejelentés, az európai szabadalmi bejelentésekkel és az európai szabadalmakkal, illetve a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel összefüggő beadványok, valamint a növényfajta-oltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 20/2002 (XII. 12.) IM rendelet (R.) ( http://www.sztnh.gov.hu/hu/jogforras/20_2002_IM_szabbejel.pdf ) tartalmazza.
A szabadalmi bejelentések elkészítését a Hivatal külön útmutatóval segíti, amely a http://www.sztnh.gov.hu/hu/kiadv/ingy_magy/szabadalmi_bejelentes_2011.pdf oldalon férhető hozzá a bejelentők számára. Ebben az útmutatóban részletesen bemutatásra kerülnek a szabadalmaztatással kapcsolatos fogalmak, a leírás, igénypontok, rajzok és kivonat elkészítéséhez szükséges formai és tartalmi követelmények. Az útmutató ezen felül tartalmaz egy mintapéldát a bejelentés könnyebb elkészítéséhez.
(További részletek a szabadalom engedélyezésével kapcsolatosan: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/szabadalom/nemzeti-bejelentes )
A szabadalmakhoz hasonlóan a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény (http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1991_xxxviii_hmtv_20160701_1.pdf) alapján használati mintaoltalom megszerzésére irányuló eljárást a Hivatalhoz tett bejelentéssel lehet kezdeményezni. A bejelentésnek tartalmaznia kell: bejelentési kérelmet, a minta leírását egy vagy több igényponttal, valamint egy vagy több rajzot. A vonatkozó formai követelményeket a használati mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 18/2004. (IV. 28.) IM rendelet (http://www.sztnh.gov.hu/hu/jogforras/18_2004_IM_hamibej.pdf) tartalmazza.
A 2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról szóló törvény ( http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/2001_xlviii_fmtv.pdf ) értelmében formatervezési mintaoltalom megszerzésére irányuló eljárást a Hivatalhoz tett bejelentéssel lehet kezdeményezni. A bejelentésnek tartalmaznia kell: a bejelentési kérelmet, a minta ábrázolását, a minta szerinti termék megnevezését, valamint - a szükséghez képest - egyéb mellékleteket, a formai követelményeket a formatervezési mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 19/2001. (XI. 29.) IM rendelet ( http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/19_2001_im_designalaki_20160715_0.pdf ) tartalmazza.
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az egyes eljárások során külön jogszabályban meghatározott díjakat kell fizetni, amelyekről szintén tájékozódhat honlapunkon a következő oldalon: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/novenyfajta-oltalom/nemzeti-bejelentes/urlapok-dijak. Amennyiben a vagyoni-jövedelmi viszonyai ezt indokolják, igazolás esetén bizonyos díjak megfizetése alól mentességet, a fenntartási díjak megfizetése alól halasztást kaphat az Szt. 115/O-P §-aiban foglaltak szerint.
Szabadalmi vagy használati mintaoltalmi bejelentés előtt mindenképpen tanácsos tájékozódni a találmány tárgykörébe eső nyilvánosságra jutott megoldásokat illetően (technika állása). Erre legátfogóbban a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárában nyílik személyesen lehetőség, ahol a kutatáshoz kollégáink segítségét is igénybe lehet venni. (Cím: Budapest, V. ker. Akadémia u. 21./ Nyitva tartás: hétfő, kedd, csütörtök: 9-13; szerda: 10-18; péntek: 9-11 óra között.)
Emellett az Interneten is számos adatbázis áll rendelkezésre, amelyekben szabadalmi dokumentumok között tájékozódhatnak. Ilyen pl. hazai vonatkozásban az E-kutatás iparjogvédelmi adatbázis (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU), vagy szélesebb körben az Európai Szabadalmi Hivatal szabadalmi adatbázisa, az espacenet (http://worldwide.espacenet.com/).
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon szíves rendelkezésére állnak (http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html) de jeleznünk kell, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt stb.) lebonyolítása hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ éri el.
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat
(2017.01.27)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Jo napot kívánok aszt szeretném megkérdezni hogy ha egy kisválalkozást vagy céget szeretnék létrehozni amibe konyhabutorok gardrobok és komodok gyártását szeretném végezni ami esetlegesen sorozat gyártásra is kerülhet ezekre a termékekre mijen jogok vonatkoznak ha már valaki gyártja akkor én is gyárthatom vagy külön engedéj kell hozá akkor is ha töb hejen is ugyan aszt gyártják akár töb országban is vagy ha hasonloan néz ki de méreteiben eltér az már másik terméknek számit attol fügetlenül hogy hasonloan néz ki vagy ha esetleg egyedi butorok gyártásába kezdenék de ojat kérnének amit máshol gyártanak már aszt legyárthatom vagy mivel lehet levédetni egy butort kinézet méret ( kinézetre akkor is le lehet védetni pl egy konyhasort ha egy másik gyártotol veszi pl az ajtoit amit többen is megvesznek és használnak és csak az ajto miatt hasonlit a másik gyárto által forgalmazott termékre )
(2017.01.19) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk bútorok jogi védelmével és hasznosításával kapcsolatos kérdését, amelyre válaszolva mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (A Hivatal feladatköréről a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G. §-a rendelkezik.)
A kérdése – a szellemitulajdon-védelem területén - a szerzői jogot és a formatervezésiminta-oltalmat érinti.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban Szjt.; elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és a halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bekezdése].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt [Szjt. 16. § (1) bekezdése].
Az előzőek értelmében más egyéni, eredeti jellegű bútorainak lemásolása szerzői jogokat sérthet.
Amennyiben olyan bútort hoz létre, amely egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik, az előzőek értelmében az alkotása szerzői jogi védelem alatt állhat.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése (pl. az is, hogy adott mű szerzői jogi védelem alatt áll-e) bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.
Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti hivatalunknál. Hangsúlyozandó azonban, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg, hogy azt a szerző a magáénak elismerte. (Részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html ).
A formatervezésiminta-oltalom – ellentétben a szerzői joggal - külön kérelemre, egy hatósági eljárás eredményeképpen keletkezik.
A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (Fmtv., elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/jogforras/2001_XLVIII_Fmtv.pdf) 1. §-a értelmében formatervezési mintaoltalomban (a továbbiakban: mintaoltalom) részesülhet minden új és egyéni jellegű formatervezési minta (a továbbiakban: minta). Mintának minősül valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei - eredményeznek.
Az Fmtv. 20. §-ának (1) bekezdése értelmében a mintaoltalom terjedelmét a termék egészének vagy részének megjelenését befolyásoló, a mintaoltalmi lajstromban elhelyezett fényképből, rajzból vagy más grafikai ábrázolásból megállapítható külső jellegzetességek határozzák meg.
(2) A mintaoltalom kiterjed mindazokra a mintákra, amelyek a tájékozott használóra nem tesznek eltérő összbenyomást.
(3) A mintaoltalom terjedelmének megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a szerző - különösen a termék természetére és az ipari, illetve kézműipari ágazat sajátosságaira tekintettel - milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát.
Amennyiben egy már forgalomban lévő bútorral azonos, vagy ahhoz hasonló bútort szeretne készíteni, a hasznosítás előtt célszerű tájékozódni arról, hogy a bútor, vagy annak valamely részlete nem áll-e formatervezésiminta-oltalom alatt.
A Magyarország területén hatályos formatervezési minták, illetve azok jogosultjai az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://oami.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók.
Amennyiben a kutatáshoz segítségre van szüksége, a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárában (elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/a-szellemi-tulajdon-nemzeti-hivatala-elerhetosege-felfogadas ) kollégáink szíves rendelkezésére állnak.
Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
Amennyiben a saját tervezésű bútorra szeretne formatervezésiminta-oltalmat szerezni, a következőkről tájékoztatjuk.
Az oltalom kérelemre, hatósági eljárás eredményeképpen keletkezik. Az eljárás menetéről, a vonatkozó jogszabályokról a http://www.sztnh.gov.hu/hu/dizajn oldalunkról elindulva tájékozódhat.
(Alaki endelet: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/19_2001_im_designalaki_20160715_0.pdf ;
díjak: http://www.sztnh.gov.hu/hu/formaterv/forma_dij.pdf ).
A bejelentés a következő lehetőségek valamelyikén juttatható el a Hivatalhoz:
- személyesen vagy kézbesítő útján a Budapest, 1081 II. János Pál pápa tér 7. szám alá (személyes átvétel: hétfő-csütörtök: 9.00-13.00 óráig, péntek: 9.00-11.00 óráig / automata érkeztető készüléken keresztül: minden nap 0-24 óráig); vagy
- postai úton, a beadványt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (1438 Budapest Pf.: 415) címezve; vagy
- faxon a (1) 474-5534-es számon.
Elektronikus úton is tehető nemzeti formatervezési mintaoltalmi bejelentés, de kizárólag a https://ugyintezes.sztnh.gov.hu/eBej2/app oldalon megadott módon, az ott elérhető formanyomtatványokon.
Hangsúlyozva, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselő feladata, további általános kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html).
A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2017.01.25)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Egy Magyarországon élő külföldi állampolgár keresett meg, azzal, hogy segítsek neki.
Egy mozgásszervi megbetegedések gyógyítását elősegítő egyedi manuál terápia nevét és a kidolgozott eljárást szeretné levédetni. Milyen lehetőségei vannak. Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: István
(2017.01.18) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Uram!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben egy manuálterápia kidolgozott eljárásának és nevének jogi védelme felől érdeklődik.
Elöljáróban felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át / http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1995_xxxiii_szt_20160705_1.pdf ).
A szellemi alkotások jogi védelemét világszerte jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.
Az iparjogvédelem körében a kidolgozott műszaki megoldások, azaz találmányok oltalmára a szabadalmi oltalom, illetve a használati mintaoltalom, a termékek külső jellegzetességének védelmére a formatervezési mintaoltalom szolgál. A kérdésében megfogalmazottak alapján, ezek az oltalmi formák az Ön által vázolt esetben valószínűleg nem jönnek szóba.
A gazdasági tevékenység körében használt megjelölés, pl. a manuálterápia fantázianeve, azonban védjegyoltalommal védhető lehet. Hangsúlyoznunk kell, hogy a védjegy nem magát a terápiát védi, hanem arra szolgál, hogy azt a felhasználók azonosíthassák, illetve más hasonló terápiáktól, illetőlag az azokhoz kapcsolódó termékektől/szolgáltatásoktól megkülönböztesse .
A védjegy hazai lajstromozását a Hivatalunkhoz benyújtott kérelemmel lehet kérni. Az, hogy a kérelemben szereplő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e, a lajstromozási eljárás - törvény által (1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ( http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1997_xi_vt_1.pdf ) előírt - vizsgálata során dől el. A lajstromozási eljárás lépéseit, részleteit, a kapcsolódó díjakat a: http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalunkról elindulva tekintheti át.
Bejelentés előtt célszerű arról tájékozódni, hogy adott megjelölés (név, szókapcsolat, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölés) nem áll-e védjegyoltalom alatt.
A honlapunkról elérhető E-Kutatás ( http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU ) iparjogvédelmi adatbázisban önállóan kereshet a hazai vonatkozású védjegyek között. Az adatbázis tartalmazza a - nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi - lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket. Az európai uniós védjegyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra, ezekről az eSearch plus ( https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisban lehet tájékozódni.
A Tmview ( https://www.tmdn.org/tmview/welcome ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei egyetlen felületen, egyszerre kutathatók. (Az E-Kutatás adatbázis kereső-felületéről a "Közösségi védjegy" cím vezet át a Tmview adatbázishoz)
A terápia felépítésével, lebonyolításával, a kidolgozott eljárással összefüggésben megemlítjük, hogy annak pl. szakirodalmi műbe, tanulmányba foglalt leírása kapcsán szóba jöhet a szerzői jogi védelem.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf ) rendelkezései alapján a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. Az egyéni, eredeti jelleg meghatározásánál lényeges a megformált tartalom. A megformálatlan tartalom nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így: ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem részesülhet védelemben.
A védelem az alkotás létrejöttével automatikusan, a törvény erejénél fogva keletkezik.
Vita esetén arról, hogy az alkotás szerzői jogi védelem hatálya alá tartozik-e, illetőleg a szerzői jogi védelem kit illet, a döntés a bíróság hatáskörébe tartozik.
A bizonyítás során a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti Hivatalunknál. Fontos megemlíteni, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, "csupán" bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg, hogy azt a szerző a magáénak elismerte (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat/onkentes-munyilvantartas ).
A terápiához kapcsolódó titkos, de gazdasági értékkel bíró ismereteket a Polgári Törvénykönyv szabályozza [Ptk. 2:47. § / Az üzleti titokhoz való jog. Know-how (védett ismeret)].
Ez a védelem a szerzői jogi védelemhez hasonlóan, mivel nem igényel semmilyen alakszerűséget, regisztrációt, a törvény erejénél fogva illeti meg a jogosultat. Ezzel kapcsolatban alapvető követelmény az ismeret titokban tartása, aminek érdekében célszerű érdemi lépéseket tenni, például ajánlatos a partnerekkel szerződésben megállapodni a bizalmas kezelésről.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ).
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2017.01.25)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Egy zenekar nevét érdemes-e levédetni és ha igen, akkor hol és hogyan lehet ezt megtenni?
Szintén érdekelne, hogy egy művészeti fesztivál megrendezését ill. a nevét szintén érdemes-e ill. le lehet-e védetni?
Köszönettel
BG
(2017.01.13) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Előrebocsátva, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabály* szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és az SZTNH hatásköre alapján a felmerült kérdés szellemitulajdon-jogi, ezen belül is védjegyjogi vonatkozásaira korlátozódik.
(*a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-a ).
A védjegyoltalom a gazdasági tevékenység körében használt megjelölések (nevek, ábrák, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölések) jogi védelmére szolgál.
Az, hogy valamely bejelentésre kerülő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e, a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény ( Vt. / http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1997_xi_vt_1.pdf ) által előírt vizsgálat során dől el. Amennyiben a védjegybejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek, az eljárás lajstromozással zárul, és a védjegyoltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal keletkezik.
A bejelentési kérelmet a védjegybejelentések részletes alaki szabályaira vonatkozó 16/2004. (IV.27.) IM rendelet alapján kell elkészíteni. A bejelentésben a Nizzai Osztályozás szerint nevesíteni kell azokat az árukat, illetve szolgáltatásokat, amelyekkel kapcsolatban a védjegyet használni kívánják (jelenleg a Nizzai Osztályozás 11. kiadáűsa hatályos, elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/vedjegyoltalom/osztalyozas/nizzai ).
Az eljárási díj a Nizzai Osztályozás szerint igényelt osztályok számától függően három osztályig 74 800 Ft, háromnál több osztály esetén minden további osztály után 32 000 Ft.
A kérelem ( http://www.sztnh.gov.hu/hu/adatbazisok/vedjegy_papiralapu.pdf ) az SZTNH - hoz benyújtható:
- személyesen vagy kézbesítő útján a 1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 7. szám alatt (személyes átvétel: hétfő-csütörtök: 9.00-13.00 óráig, péntek: 9.00-11.00 óráig, / automata érkeztető készüléken keresztül: minden nap 0-24 óráig); vagy
- postai úton a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala; 1438 Budapest, Pf.: 415 címre, vagy
- faxon a 474 5534-es számon, vagy
- elektronikus úton kizárólag a https://ugyintezes.sztnh.gov.hu/eBej2/step1 internetes oldalon megadott módon.
A lajstromozási eljárás - törvény által (1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról) előírt - vizsgálata során dől el, hogy a kérelemben szereplő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e. A lajstromozási eljárás részleteit a http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalon tekintheti át.
A védjegybejelentés benyújtása előtt célszerű tájékozódni, hogy a lajstromoztatni kívánt megjelölés nem áll-e védjegyoltalom alatt.
A Magyarország területén hatályos védjegyek az alábbi ingyenesen elérhető elektronikus adatbázisokban kutathatók.
- Az E-Kutatás adatbázis (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU) tartalmazza a nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket.
- Az európai uniós védjegyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra, ezekről az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) adatbázisban tájékozódhat.
- A Tmview ( http://www.tmview.europa.eu/tmview/welcome.html ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei kutathatók egyetlen felületen.
A lajstromozott védjegy jogosultjának (az oltalom hatályától kezdődően) kizárólagos joga van arra, hogy a védjegyet az árujegyzékben szereplő árukkal és/vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban használja, illetve, hogy a használatára másnak engedélyt adjon. Felléphet továbbá bárkivel szemben, aki az engedélye nélkül - abban az országban, vagy régióban ahová a védjegyoltalom kiterjed -, a gazdasági tevékenysége körében használ
- a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel; illetve
- olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt [Vt.12. §. (2) bekezdés].
A védjegyek jogtalan használatával (védjegybitorlás) kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik [Vt. 95. § (1)].
A "fesztivál megrendezése" vélhetően nem védhető a szellemitulajdon-védelem eszközeivel, legfeljebb a neve védjegyoltalommal. Itt jelezzük ugyanakkor, hogy a védjegy nem védi a rendezvény menetét, bonyolításának módját, az esetlegesen kapcsolódó know-how-t, stb, a védjegyoltalom alapján a jogosultat a fenti jogok illetik meg.
Kiemelve, hogy iparjogvédelmi ügyekben szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) iparjogvédelmi területen jártas szakemberek feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak .
A szabadalmi ügyvivők és ügyvivői irodák jegyzéke a http://www.szabadalmikamara.hu/ oldalon, az ügyvédek névjegyzéke a http://www.magyarugyvedikamara.hu oldalon érhető el.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
www.sztnh.gov.hu
(2017.01.17)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Hazai és külföldi költők verssorait szeretném felhasználni ékszer készítéshez. Az ékszeren 1-2 sor jelenne meg, a szerző megjelölésével. Mi ennek a pontos menete? És mely esetben használhatom legálisan, mely esetben kell értesíteni jogutódot?
Az alábbi szerzőket választottam ki:
-Ady Endre, József Attila, Antoine de Saint-Exupéry, Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós.
(2017.01.16) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenek előtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés magyarországi, illetve szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
Tájékoztatjuk, hogy a kérdést illetően a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezései az irányadók. (Az Szjt. hatályos verziójának az elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/szjt-4.pdf.)
A szerzői jogi védelem hatálya alá tartoznak az egyéni, eredeti jelleggel megformált irodalmi, tudományos és művészeti alkotások [Szjt. 1. §-ának (1)-(3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem a művet annak létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illeti meg anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék [Szjt. 9.§ (1) bek.]. A mű a szerző életében, és a halálát követő 70 évben áll szerzői jogi védelem alatt [Szjt. 31. §-ának (1) bekezdése].
Amennyiben a védelmi idő már lejárt, a mű szabadon felhasználható.
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére, mely felhasználásra engedély eltérő törvényi rendelkezés hiányában felhasználási szerződéssel szerezhető [16. §-ának (1) bekezdése].
Az Szjt. alapján néhány kivételes esetben ugyanakkor lehetőség van a művek felhasználására a szerző engedélye és díjfizetési kötelezettség nélkül is (úgynevezett szabad felhasználási esetek). A levelében említett idézettel összefüggésben felmerül az Szjt. 34. §-ának (1) bekezdése szerinti idézésre vonatkozó szabályok alkalmazhatósága (A mű részletét – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti).
A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra [Szjt. 33. §-ának (2) bekezdése].
Az Szjt. értelmében a szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mű fordítása, ....és a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt. 29. §-a].
Amennyiben az idézés megfelel a Szjt. 34. §-ában foglaltaknak, az idézet fordítása szintén engedély és díjfizetés nélkül felhasználható.
Végezetül jelezzük, hogy olyan műre, amely először külföldön került nyilvánosságra, az Szjt-ben meghatározott védelem csak akkor terjed ki, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a szerzőt nemzetközi egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti [Szjt. 2. §-a].
Az irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény 5. cikke (1) bekezdése szerint "Az ezen Egyezmény által védett műveik tekintetében a szerzők - a mű származási országa kivételével - az Unió valamennyi országában azokat a jogokat élvezik, amelyeket a vonatkozó törvények a belföldieknek most vagy a jövőben biztosítanak, valamint azokat a jogokat is, amelyeket ez az Egyezmény külön megad." E Szerződést Magyarországon a 1975. évi 4. törvényerejű rendelet hirdette ki (Szerződő Államok: http://www.wipo.int/treaties/en/ShowResults.jsp?lang=en&treaty_id=15).
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata (a hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ).
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2017.01.17)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Egy régi társammal közösen indítottunk egy weboldalt, amelynek domainje az ő nevére lett bejegyezve. A weboldal impresszumában én és elérhetőségeim voltak feltüntetve, munkámnak köszönhetően az elmúlt években a honlap neve ismert, népszerű lett.
Társam érdemi munkát a honlappal nem végzett, s jelenleg sem végez, ennek ellenére domain tulajdonosaként nem hajlandó lemondani a beregisztrált domainről.
Mivel munkámat szeretném önállóan tovább folytatni, hogy munkám ne legyen senkinek kiszolgáltatva, ezért kérdezem, hogy ha védjegyoltalom alá veszem az említett brandet, abban az esetben érvényesíthetem-e a márkanévvel megegyező domain iránti igényemet?
Köszönettel:
Sándor
(2017.01.12) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Uram!
Előrebocsátva, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabály* szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és az SZTNH hatásköre alapján a felmerült kérdés szellemitulajdon-jogi, ezen belül is védjegyjogi vonatkozásaira korlátozódik.
(*a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-a ).
A védjegyoltalom a gazdasági tevékenység körében használt megjelölések (nevek, ábrák, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölések) jogi védelmére szolgál. Az, hogy valamely bejelentésre kerülő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e, a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény ( Vt. / http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1997_xi_vt_1.pdf ) által előírt vizsgálat során dől el. Amennyiben a védjegybejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek, az eljárás lajstromozással zárul, és a védjegyoltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal keletkezik.
A lajstromozási eljárás részleteit a http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalon tekintheti át.
A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára.
A lajstromozott védjegy jogosultjának (az oltalom hatályától kezdődően) kizárólagos joga van arra, hogy a védjegyet az árujegyzékben szereplő árukkal és/vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban használja, illetve, hogy a használatára másnak engedélyt adjon. Felléphet továbbá bárkivel szemben, aki az engedélye nélkül - abban az országban, vagy régióban ahová a védjegyoltalom kiterjed -, a gazdasági tevékenysége körében használ
-·a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel; illetve
-·olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt [Vt.12. §. (2) bekezdés].
A védjegyek jogtalan használatával (védjegybitorlás) kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik [Vt. 95. § (1)].
A felvetődött helyzettel kapcsolatosan fontos azt is szem előtt tartani, hogy a lajstromozásra bejelentett megjelölésekkel-, illetőleg a lajstromozott védjegyekkel szemben esetlegesen fennálló kizáró okok alapján a következő jogorvoslati lehetőségek állnak nyitva.
A Vt. 58. §-a értelmében a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban bárki észrevételt nyújthat be a Hivatalhoz arra vonatkozóan, hogy a megjelöléssel szemben feltétlen kizáró okok (Vt. 2-3. §) állnak fenn. Ennek során a tények - az észrevétel keretei között -, az észrevételt benyújtó személy állításai, valamint az általa igazolt adatok alapján kerülnek vizsgálatra [Vt. 58. § (1) és (2) bek.].
A Hivatal a lajstromozási eljárás során a megjelöléseket meghirdeti a hivatalos lapjában, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben [Vt. 61/A. § (1)]. A védjegybejelentés meghirdetésének napjától számított három hónapon belül a Vt. 4-6. §-ai [pl. 5.§. (2) bek. a) pont*] alapján a bejelentett megjelölés védjegyként való lajstromozásával szemben felszólalhat, akinek korábbi, (a Vt. 61/B §-ában nevesített) jogát sértené, ha a megjelölés lajstromozásra kerülne.
Lajstromozást követően a regisztrált védjegy ellen – ugyanazon kizáró okok alapján – törlési eljárás indítható (Vt. 72. §).
(* 5. § (2) Nem részesülhet védjegyoltalomban
a) a megjelölés, amelyet más lajstromozás nélkül korábbtól fogva ténylegesen használ belföldön, ha a megjelölésnek a korábbi használó hozzájárulása nélkül történő használata jogszabályba ütközne; )
A Doménnevekkel kapcsolatosan felmerülő problémák vonatkozásában tájékoztatjuk, hogy azok kívül esnek az SZTNH hatáskörén. Tudomásunk szerint a Magyarországi Internetszolgáltatók Tanácsa (ISZT, http://www.nic.hu/) Domain-regisztrációs Szabályzatának értelmében a hu. kiterjesztésű nevek delegálását megelőzően felmerülő jogviták tekintetében a Tanácsadó Testület, a delegálást követő jogviták esetében az Alternatív Vitarendező Fórum (http://www.infomediator.hu/index.php?11), vagy az Eseti Választottbíróság az illetékes.
Tekintve az alább röviden vázolt helyzetet a bejelentést megelőzően célszerű szellemitulajdon-jogi kérdésekben jártas szakemberrel konzultálni.
Jelezve, hogy szakvélemény és tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata, az Ügyfélszolgálat munkatársai további általános kérdések esetén szíves rendelkezésére állnak.
A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/; http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
www.sztnh.gov.hu
(2017.01.17)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
T. Hivatal!
Egy nyilvános rendezvényt, illetve egy ilyen rendezvény ötletét hogyan lehet levédetni?
Üdvözlettel:
Herbszt László
(2017.01.10) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Herbszt Úr!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben egy rendezvény ötletének jogi védelme iránt érdeklődik.
Elöljáróban felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át / http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1995_xxxiii_szt_20160705_1.pdf ).
A fentieket előrebocsátva a következőkről tájékoztatjuk.
Önmagában egy ötlet általában nem védhető jogi eszközökkel, de az ötleten alapuló tényleges, kidolgozott megoldás, vagy alkotás már védhető lehet.
A szellemi alkotások jogi védelemét világszerte jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.
Az iparjogvédelem körében a kidolgozott műszaki megoldások, azaz találmányok oltalmára a szabadalmi oltalom, illetve a használati mintaoltalom, a termékek külső jellegzetességének védelmére a formatervezési mintaoltalom szolgál.
Egy rendezvény jogi védelmére a fenti oltalmi formák általában nem jellemzőek.
Valamely gazdasági tevékenység körében használt megjelölés azonban, pl. a rendezvény fantázianeve védjegyoltalommal védhető lehet, de hangsúlyoznunk kell, hogy a védjegy nem a rendezvényt védi. Arra szolgál, hogy a fogyasztók azonosíthassák, illetve más hasonló termékektől/szolgáltatásoktól megkülönböztethessék a rendezvényhez kapcsolódó termékeket és szolgáltatásokat.
A védjegy hazai lajstromozása iránti igényt a Hivatalunkhoz benyújtott kérelemmel lehet kérni.
Az, hogy a kérelemben szereplő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e, a lajstromozási eljárás - törvény által (1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ( http://www.sztnh.gov.hu/hu/jogforras/1997_XI_Vt.pdf ) előírt - vizsgálata során dől el. A lajstromozási eljárás lépéseit, részleteit, a kapcsolódó díjakat a: http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalunkról elindulva áttekintheti.
Bejelentés előtt célszerű arról tájékozódni, hogy adott megjelölés (név, szókapcsolat, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölés) nem áll-e védjegyoltalom alatt.
A honlapunkról elérhető E-Kutatás ( http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU ) iparjogvédelmi adatbázisban önállóan kereshet a hazai vonatkozású védjegyek között. Az adatbázis tartalmazza a - nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi - lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket. A közösségi védjegyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra, ezekről az eSearch plus ( https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisban lehet tájékozódni.
A Tmview ( https://www.tmdn.org/tmview/welcome ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei egyetlen felületen, egyszerre kutathatók. (Az E-Kutatás adatbázis kereső-felületéről a "Közösségi védjegy" cím vezet át a Tmview adatbázishoz)
A rendezvény felépítésével, lebonyolításával, struktúrájával összefüggésben megemlítjük, hogy a rendezvény esetlegesen írásba foglalt "forgatókönyve" kapcsán szóba jöhet a szerzői jogi védelem.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf ) rendelkezései alapján a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. Az egyéni, eredeti jelleg meghatározásánál lényeges a megformált tartalom. A megformálatlan tartalom nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így: ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem részesülhet védelemben.
A védelem az alkotás létrejöttével automatikusan, a törvény erejénél fogva keletkezik.
Vita esetén arról, hogy az alkotás szerzői jogi védelem hatálya alá tartozik-e, illetőleg a szerzői jogi védelem kit illet, a döntés a bíróság hatáskörébe tartozik.
A bizonyítás során a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti Hivatalunknál. Fontos megemlíteni, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, "csupán" bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg, hogy azt a szerző a magáénak elismerte (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat/onkentes-munyilvantartas ).
A rendezvényhez kapcsolódó titkos, de gazdasági értékkel bíró szervezési ismereteket a Polgári Törvénykönyv szabályozza [Ptk. 2:47. § / Az üzleti titokhoz való jog. Know-how (védett ismeret)].
Ez a védelem a szerzői jogi védelemhez hasonlóan, mivel nem igényel semmilyen alakszerűséget, regisztrációt, a törvény erejénél fogva illeti meg a jogosultat. Ezzel kapcsolatban alapvető követelmény az ismeret titokban tartása, aminek érdekében célszerű érdemi lépéseket tenni, például ajánlatos a partnerekkel szerződésben megállapodni a bizalmas kezelésről.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ).
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2017.01.12)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Új terméket szeretnék bevezetni a piacra (az egész világra),de a termék levédésére és a termék fejlesztésre pénzre lenne szükségem ,a pályázatok, kölcsönfolyositók üzleti tervet kérnek amiben kérik a termék leírását megnevezését amit nem szeretnék elárulni. Abban kérném a segítségét hogy valamilyen formában megtartható lehessen az ötletem. Segítségét előre is köszönöm. Üdvözlettel J.Z.
(2016.12.21) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Jagodics Zoltán!
Köszönettel fogadtuk az alábbi üzenetét, amellyel kapcsolatban mindenek előtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés magyarországi, illetve szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
A fentieket előrebocsátva az érdeklődésére válaszolva a következőkről tájékoztatjuk.
Az Szt. 1. §-ának (1) bekezdése értelmében szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány. Az Szt.2. §-a kimondja, hogy új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához, azaz a szabadalmi bejelentés benyújtását megelőzően nem jutott nyilvánosságra.
Ezért nem tanácsolható a megoldás más számára történő átadása a szabadalmi bejelentés benyújtását megelőzően. Amennyiben ez mégis elkerülhetetlen, célszerűen a találmány előnyeire kell a hangsúlyt helyezni anélkül, hogy a találmány lényegét adó műszaki részletek átadásra kerülnének. Vannak olyan találmányok, amelyek esetében a megoldás lényegének átadása elkerülhetetlen. Ilyen esetben – pl. szerződés formájában - gondoskodni kell arról, hogy a fél, akinek az információ átadásra került, azt ne használhassa fel, ne hozhassa nyilvánosságra jogszerűen.
Amennyiben a találmányt szabadalmaztatásra bejelentették, és a bejelentés a megoldáshoz kapcsolódó minden tényt és körülményt tartalmaz, a bejelentési napot követően az információ már átadható, bár a műszaki megoldás lényegét – ha csak ez nem lehetetlen – célszerű továbbra is titokban tartani.
Hangsúlyoznunk kell ugyanakkor, hogy az oltalmat világszerte jellemzően országonként kell igényelni és megszerezni, a Hivatalhoz benyújtott bejelentéssel Magyarország területén érvényes szabadalmi oltalom szerezhető.
Itt kell felhívnunk a figyelmet az uniós elsőbbség intézményére, amelynek értelmében főszabályként valamely tagországában benyújtott bejelentés (alapbejelentés) elsőbbsége igényelhető 176 tagországban az alapbejelentés bejelentési napjától számított 12 hónapon belül. Az elsőbbség jelentősége abban áll, hogy világszerte jellemzően azt illeti a szabadalom, aki az adott országban a szabadalmi igényét korábbi elsőbbséggel bejelentette.
(A Párizsi Uniós Egyezmény (PUE) tagországai a http://www.wipo.int/treaties/en/ShowResults.jsp?lang=en&treaty_id=2 címen érhetők el.)
Amennyiben az említett termék nem műszaki jelegű, esetleg a szerzői jog, illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:47. §-a lehet az irányadó a jogi védelmet illetően.
A jogi védelem keletkezése és fennállása a szerzői művek esetében független attól, hogy a mű nyilvánosságra jutott-e.
(A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) alapján szerzői jogi védelem alá tartozik (függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e) az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, amennyiben egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik.
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll meghatározott ideig anélkül, hogy a jogvédelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.
Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Hivatalánál (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html ).
Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe.)
A (Ptk.) 2:47. §-a alapján keletkező jogi védelem kizárólag abban az esetben illeti meg a személyek műszaki, gazdasági, szervezési ismereteit, ha azok még nem váltak hozzáférhetővé, illetve jogszerűen megszerzett információ alapján visszafejthetővé.
Reméljük, a fentiek a segítségére lesznek annak eldöntésében, hogy a terméke milyen jogi eszközzel védhető.
A bel- és külföldi jogszerzéshez, szerzői joghoz kapcsolódó további részletes információért javasoljuk, hogy személyesen vagy telefonon keresse meg ügyfélszolgálatunkat (az ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/a-szellemi-tulajdon-nemzeti-hivatala-elerhetosege-felfogadas#2 ). Egyben jelezzük, hogy szakvélemény, tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ éri el.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2017.01.10)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Jónapot, szlovakiából származom...és konyvet kezdtem el irni magyar nyelven..azaz az anyanyelvemen..erdekelne, hogy amint befelyezesre kerul a konyvem...es szeretnem levedetni a szerzoi jogokat..eleve magyarorszagi kiadokat szeretnek a konyvel felkeresni...mien ugyeket kell korulotte elintezni,és hogy egyatalan magyarorszagon levedethetem-e? mivel szlovakiaban elo magyar vagyok...koszonettel kata :)
(2017.01.02) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük az alábbi levelét, amelyben írásműve jogi védelmének lehetőségéről érdeklődik.
Előrebocsátva, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok* szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a Hivatal hatásköre alapján a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódóan a következőkre hívjuk föl szíves figyelmét.
(*a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-a / http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/jogforras/1995_xxxiii_szt_20150301.pdf).
Válaszunk a Magyarország területén hatályos szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt. http://www.hipo.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult ) rendelkezésein alapul.
Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen: az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű. [Szjt. 1.§-ának (2) bekezdés a) pontja].
A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől." [Szjt. 1.§-ának (3) bekezdés].
Egy írásmű az előzőek alapján szerzői jogi védelem alatt állhat, amennyiben egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik.
A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok - a személyhez fűződő és a vagyoni jogok - összessége. [Szjt. 9.§-ának (1) bekezdése], azaz a jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik anélkül, hogy bárhol bejelentenék, vagy nyilvántartásba vennék.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.
Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Hivatalnál. Hangsúlyozandó azonban, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg, hogy azt a szerző a magáénak elismerte. (Részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html ).
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése]. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. §-ának (1) bekezdése].
Megjegyezzük, hogy a kiadói szerződésre vonatkozó szabályozást az Szjt. 56. és az 57.§-ai tartalmazzák, és jelezzük, hogy a jogdíj mértéke a felek megegyezésének tárgya.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyozzuk, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ .)
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2017.01.10)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Az lenne a kérdésem, hogy ha egy olyan vállalkozást szeretnék indítani, ami magyarországon még nem létezik, levédethetem-e magát az ötletet, tevékenységet, hogy később csak franchise módon nyithasson valaki ilyet.
Előre is köszönve válaszukat,
Tisztelettel:
Ildikó
(2017.01.04) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk alábbi érdeklődését, amelyben új vállalkozás jogi védelmének lehetősége felől érdeklődik.
A megkeresésével kapcsolatban felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
Fentieket előrebocsátva a szellemi alkotások védelmével kapcsolatosan a következőkről tájékoztatjuk.
A szellemi alkotások védelemét világszerte jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.
Az iparjogvédelem körében a különféle megoldásokhoz különböző oltalmi formák kapcsolódnak. Az új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható - műszaki jellemzőkkel leírható - megoldások jogi védelmére a szabadalmi oltalom (egyes esetekben a használatiminta-oltalom) jöhet szóba. A termékek külső jellegzetessége - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok - védelmére, amennyiben a minta új és egyéni jelleggel rendelkezik, a formatervezésiminta-oltalom az alkalmas oltalmi forma.
A gazdasági tevékenység körében - a nyújtott szolgáltatások, esetleg termékek más szolgáltatásoktól és termékektől való megkülönböztetésére - használt megjelölés védelmére a védjegyoltalom az alkalmas oltalmi forma.
Ezeknek az oltalmi formáknak az esetében a jogi védelem külön kérelemre, hatósági eljárás eredményeképpen keletkezik.
Az előzőeket összegezve, a fenti oltalmi formák közzül egy vállalkozással kapcsolatban valószínüleg a védjegyoltalom jöhet leginkább szóba. Annál is inkább, mivel - tudomásunk szerint - a védjegyeknek fontos szerepük van a franchise rendszerben történő működésnél.
(A franchise-rendszerrel kapcsolatos kérdéskör - a bevezetőben leírtak értelmében - nem tartozik Hivatalunk hatáskörébe, arra vonatkozó részleteket a http://www.franchise.hu/ oldalról tájékozódhat.)
Fontos hangsúlyozni, hogy a védjegy nem védi azt a szolgáltatást, vagy árut, amellyel kapcsolatban használják, "csupán" arra szolgál, hogy a fogyasztók azonosíthassák, illetve más hasonló szolgáltatásoktól, termékektől megkülönböztethessék azt.
Védjegyoltalomban azok a megjelölések részesülhetnek, amelyek grafikailag ábrázolhatók, megkülönböztetésre alkalmasak, valamint a lajstromozásukkal szemben nem állnak fenn kizáró okok.
A védjegy magyarországi lajstromozása iránti igényt a Hivatalhoz benyújtott kérelemmel lehet elindítani. Az, hogy egy védjegy bejelentési kérelemben szereplő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e, a lajstromozási eljárás - törvény által (a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény. http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/vedjegy/nemzeti-ut/vedjegyoltalom) előírt - vizsgálata során dől el.
A lajstromozási eljárás menetéről a: http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalon található tájékoztatás.
A szerzői jogi védelem az egyéni, eredeti jelleggel rendelkező irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) alapján. A védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik, azaz a jogi védelem keletkezésének nem feltétele, hogy a művet bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék.
Kiemelendő, hogy a szerzői jog a megformált tartalmat védi, a megformálatlan tartalom nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem részesülhet szerzői jogi védelemben.
A szerzői jog a formába öntött művet (pl. a vállalkozás által nyújtott tevékenységről egyéni, eredeti jellegű írásmóddal készült tanulmány) védi, a védelem azonban nem terjed ki a tanulmányból kirajzolódó elgondolásra, ötletre. Ha tehát valaki a tanulmányt felhasználja, pl. többszörözi, szerzői jogokat sérthet, de a tanulmányban ismertetett elgondolás megvalósítása nem ütközik szerzői jogokba.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése (pl. az is, hogy adott mű szerzői jogi védelem alatt áll-e) bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.
Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti hivatalunknál. Hangsúlyozandó azonban, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg, hogy azt a szerző a magáénak elismerte. (Részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html ).
Megemlítjük még, hogy a vállalkozáshoz kapcsolódóan esetlegesen felmerülő "speciális ismeret" (know-how, üzleti titok) jogi védelem alatt állhat az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:47. §-a alapján, ahol a jogi védelem - a szerzői joghoz hasonlóan - mindenfajta alakszerűség nélkül, a törvény erejénél fogva áll fenn. A jogi védelem ebben az esetben addig tart, amíg a védett ismeret jogszerűen nem hozzáférhető, ezért ilyenkor különösen fontos, hogy azt titokban tartsák, és a titok megőrzésére körültekintően járjanak el.
Amennyiben a fentiekhez kapcsolódóan további kérdései vannak, az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetőségei: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu .
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2017.01.10)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Érdeklődnék, hogy a batman, superman logók levannak védve? Pl. Aliexpressen lehet venni ilyen logókkal ellátott termékeket, azokat én árulhatom? Elvileg mivel ő is kereskedelembe árulja, akkor én is árulhatom? Vagy rosszul tudom?
Köszönöm válaszukat. Róbert
(2016.12.29) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk levelét, amelyben Batman és Superman logókkal ellátott termékek forgalmazásával kapcsolatosan érdeklődik.
Előrebocsátva, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d)pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre kizárólag a szellemitulajdon-joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet, a kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásait illetően a következőkről tájékoztatjuk.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem alá tartozhatnak.
(Az Szjt. hiteles szövege a http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/2016-_evi_xciii-_torveny_20160728.pdf internetes oldalon elérhető.)
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például a batman és superman rajzfilmekben, filmekben – mint szerzői jog által védett filmalkotásokban – megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek (pl. bögrék, plüss figurák, játék babák, ruhaneműk stb.) kereskedelmi hasznosítása (így pl. értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység, ezért e tekintetben mindenképpen javasoljuk a jogtulajdonossal való kapcsolatfelvételt a forgalmazás megkezdését megelőzően. (E felhasználás engedélyezésére vonatkozó joga a jogtulajdonosnak akkor sem szűnik meg, ha erre korábban más felhasználó részére ugyanazon termékkel összefüggésben már engedélyt adott.)
Felhívjuk szíves figyelmét továbbá, hogy a szóban forgó logók, figurák akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes formatervezési minta-, illetve védjegyoltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók.
A Magyarország területén hatályos védjegyek az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) adatbázisokban ingyenesen kutathatók. Az adott védjegyek adatlapjain megtalálható a jogosult, valamint a jogosult képviselőjének elérhetősége is.
Az adatbázisok alapján a "Superman" valamint "Batman" karakterekkel kapcsolatos védjegyek jogosultja a DC Comics képregénykiadó.
A kereskedelmi forgalomban akár külföldön, akár belföldön vásárolt - védjegy-, vagy formatervezési mintaoltalom alatt álló, illetve ilyen elemeket tartalmazó – cikkek továbbforgalmazásához nem szükséges az eredeti jogtulajdonos hozzájárulása, ha a terméket a jogtulajdonos, vagy az ő kifejezett hozzájárulásával (pl. az engedélye alapján) másvalaki hozta az Európai Gazdasági Térségben forgalomba [a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 18. §-a; a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 16. §-ának (1)-(2) bekezdése].
Ugyanakkor fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a jogok kimerülésére csak akkor lehet hivatkozni, ha az érintett áru ténylegesen a jogtulajdonos által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával került forgalomba az EGT-ben. Gazdasági tevékenysége kapcsán Ön mint forgalmazó a fenti körülmények igazolására kényszerülhet. A forgalmazással kapcsolatos ügyekben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint az illetékes bíróságok járnak el, és az eljáró hatóság jogosult dönteni abban a kérdésben, hogy a bemutatott bizonyítékok - például számlák - a fenti tényeket megfelelően alátámasztják-e. Ha utóbb kiderül, hogy a termék hamis, a hatóságok lefoglalhatják. Ezért már a vásárlás során célszerű bebiztosítani magát, és a forgalmazótól beszerezni az igazolásokat.
Fontos kiemelni továbbá, hogy a Vt. 16. §-ának (2) bekezdése szerint a fenti szabály nem alkalmazható, ha a védjegyjogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze, különösen akkor, ha az áru állagát, állapotát megváltoztatták, illetve károsították. Hasonló szabályokat tartalmaz a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK rendelet 13. cikke a Magyarország területére is kiterjedő hatályú védelem alatt álló közösségi védjegyek tekintetében is. A védjegyhasználatra vonatkozó engedély szükségessége tehát a fenti esetben is a forgalmazás konkrét körülményeitől függhet, amelyre tekintettel ebből a szempontból is célszerű a jogosulttal egyeztetni.
A fentieket összefoglalva tehát elmondható, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló művekben szereplő jellegzetes és eredeti alakok kereskedelmi hasznosításához a jogtulajdonos engedélyére van szükség, míg a szerzői jogi védelemtől függetlenül esetlegesen fennálló védjegy- vagy formatervezési mintaoltalom kapcsán a fent részletezett feltételek teljesülése esetén a védjegy- vagy mintaoltalom jogosultja külön engedélyének beszerzésére nincs szükség a forgalmazáshoz.
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőség: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.
Üdvözlettel,
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2017.01.05)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Grafikussal készitettem a fagyizónk cégtábláját aminek betű formái csak hasonlítanak nem ugyan olyanok a Disney mesefilm cim betűihez de rajzolva lett a grafika. Ez igy jogdij köteles e? Valamint a hűttőpultra ragaszthatok e Disney mesefilm figura matricáját?
Köszönöm válaszukat. Éva
(2016.12.21) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Az alábbi megkeresésére, amelyben Disney- mesefilm címének és figura matricájának felhasználása iránt érdeklődik, a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/szjt-4.pdf / a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bekezdése].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt [Szjt. 16. § (1) bekezdése]. Az Szjt. 16.§-ának (2) bekezdése szerint „a szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is”. A cím tehát önállóan is lehet szerzői jogi védelem tárgya, azonban az egyéni, eredeti jelleg fennállása a címre való tekintettel is követelmény, ezért csak a sajátos címekre terjeszti ki az Szjt. az oltalmat.
Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti rajzfilm figurák, esetleg a cím felhasználásához is a szerző előzetes engedélye szükséges.
A Walt Disney figurákkal kapcsolatban figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, amely tudomásunk szerint minden fajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
Felhívjuk szíves figyelmét továbbá, hogy a szóban forgó matricán szereplő figura akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt, a mesefilm címe védjegy oltalom alatt is állhat.
Érvényes formatervezési minta-, illetve védjegyoltalom esetén a hasznosítás (a szerzői jogi védelemhez hasonlóan) kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
Azzal a megfogalmazásával kapcsolatosan, hogy " a cégtábla betűformái csak hasonlítanak a Disney mesefilm betűihez" felhívjuk arra a figyelmet, hogy a védjegy jogosultja az ellen is felléphet, aki az engedélye nélkül - abban az országban, vagy régióban ahová a védjegyoltalom kiterjed -, a gazdasági tevékenysége körében olyan megjelölést használ, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt (védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény / 12. §. (2) bekezdés).
Tájékoztatjuk, hogy a Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban önállóan kutathatók.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
www.sztnh.gov.hu
(2016.12.23)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Cím!
Az iránt szeretnék érdeklődni, hogy újonan fejlesztett ismeretterjesztő számítógépes játékhoz felhasználhatóak-e KöMaL versenyeiben, általános ill. középiskolai tankönyvekben, más komolyabb természettudományos versenyekben, vizsgákon a korábbi években megjelent matematika, fizika, kémia stb. feladatok. Azaz, hogy az egyes példák, szöveges feladatok önállóan szerzői jogvédelem alá tartoznak-e.
Köszönöettel
(2016.12.12) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Petrovics Veronika!
Köszönettel vettük megkeresését. A levélben feltett kérdésére adott válasz a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.
Tájékoztatjuk, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető. Tájékoztatom továbbá, hogy kizárólag a magyar jogrendszerrel kapcsolatosan tudunk felvilágosítást nyújtani.
I. Szerzői jogi védelem kritériumai, következménye
Az Szjt. 1.§-ának (2) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem alá tartozik […] „az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása.” E „védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg” [Szjt. 1.§ (3) bekezdés első mondata]. Ennek az egyéni, eredeti jellegnek a meglétét szükséges vizsgálni annak érdekében, hogy megállapítható legyen az alkotás szerzői jogi védelem alatt állása. Az Szjt. 1.§ (3) bekezdés második mondatának értelmében ez „a védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.” A szerzői jogi védelem tehát nem azon múlik, hogy az alkotás (pl. irodalmi mű esetében) két soros vagy kétszáz oldalas, (pl. zenemű esetében, vagy festmény esetében) érzékszerveinknek kedves vagy sem. Ebből is kitűnik, hogy az Szjt. alacsonyan húzza meg a védelem küszöbét, és csupán a szerző személyiségének valamiféle leképeződését, megnyilvánulását kívánja meg az alkotással kapcsolatban.
Amennyiben az adott feladat vagy feladatösszesség a fenti kritériumok alapján szerzői jogi védelemben részesül, úgy a szerzőnek vagyoni jogai keretében kizárólagos joga van művének felhasználására, valamint a felhasználás más részére történő engedélyezésére. Az engedély nélküli felhasználásra csak a szabad felhasználás keretein belül van lehetőség, amely felhasználásokat a későbbiekben még kifejtünk.
II. Az egyes matematikai, fizikai, kémiai feladatok (továbbiakban együtt: feladatok) szerzői jogi védelme
Az Szjt. 1. § (6) bekezdése rögzíti, hogy „valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.” E rendelkezés tehát kizár a védett művek köréből egyes szellemi tevékenységől származó ismereteket, amelyek jellemzően tudományos törvényszerűségeknek tudható be.
Egyszerű példával élve, kétszer öt mindig tíz. Ez mint matematikai művelet, általános alapvető törvényszerűség, ez esetben értelemszerűen hiányzik a szerzőségi kritériumhoz szükséges egyéni, eredeti jelleg. Azokat a gondolatok is ki vannak zárva továbbá a jogvédelem köréből, amelyek valamivel többek, mint szimplán művelet a számokkal, azonban bizonyosan nélkülözi az egyéni, eredeti jelleget, vagy az egyéni, eredeti jelleg minimumát sem éri el. Egy olyan példa tehát, amely ’kettő meg öt’-re úgy kérdez rá, hogy ’két barack meg öt barack hány gyümölcs’, szintén nem élvez jogvédelmet.
Ha a feladat a törvényszerűség és az ötletszerűség kereteit túllépi, és a szerző egyéniségét, gondolkodásmódját tükrözi, vagy a sajátos kifejezéseiben ölt testet, akkor jogvédelmet élvez. Nem az a kritérium tehát, hogy a feladat új legyen, hanem az, hogy feladatban kifejezésre jusson az alkotó személyisége. A fenti logikát követve például az a feladat, amely arra kéri a gyerekeket, hogy karikázzák be azt a betűt, amelyik helyén ugyanolyan figura áll, mint a sor elején, majd olvassák össze és írják le a kapott szót, a feladat ötféle színnel keretezett figuráinak (zászló, hajó, mentőöv, ház, napernyő) grafikai megjelenítése, megfogalmazása egyéni-eredeti jelleget mutat.
Ha tehát a feladatban fellelhető az egyéni eredeti jelleg, úgy a feladat alkotójának (szerzőjének) engedélye szükséges annak felhasználásához.
III. Több feladat, feladatsor szerzői jogi védelme gyűjteményes műként
Az Szjt. kiterjeszti a szerzői jogi védelmet a gyűjteményes művekre is, ugyanis a 7.§-ának (1) bekezdése kimondja, hogy „szerzői jogi védelemben részesül a gyűjtemény, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű (gyűjteményes mű). A védelem a gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben.” Törvényi értelmezés alapján egy matematikai feladatokat felsorakoztató tankönyv, vagy versenyre készült feladatsor gyűjteményes műnek minősül, és mint egész, szerzői jogi védelem alatt áll. A második mondat utalása egyértelmű: ha a feladatsor részeit képező egyes feladatok az előző pontban leírtak alapján nem állnak szerzői jogi védelem alatt, úgy e feladatok sajátos (egyéni, eredeti) összeválogatása gyűjteményes műként még élvezhet védelmet. A védelem tárgya ebben az esetben ugyanis nem maga a feladat, hanem az összeválogatás, a gyűjtemény, vagyis a feladatok egésze. A védelem azt a szerkesztőt illeti meg, akinek egyéni, eredeti szerkesztői elképzelése nyomán a gyűjtemény létrejött. Az egyéni, eredeti szerkesztői tevékenység tükröződhet például a feladatok kiválogatásában, sorrendjében, elrendezésében, és kiváltképp az ezek mögött húzódó egyéb sajátos tematikában.
Amennyiben tehát az egyes feladatok nem állnak szerzői jogi védelem alatt (ezért azok felhasználásához a szerző engedélye sem szükséges), és gyűjteményes műből szeretnénk feladatokat felhasználni, az engedélyhez kötöttség nagyban függ attól, hogy az eredeti gyűjteményes mű szerkezete, koncepciója, összeválogatásának tematikája is felhasználásra kerül-e, vagy csak néhány annak részét képező feladat. Amennyiben tehát egy matematika verseny feladatsora teljes vagy nagymértékben – annak sorrendiségében is – engedély nélkül kerül felhasználásra, felmerülhet a szerzői jogsértés, ugyanis a védett szerkesztői tevékenységhez fűződő jog sérül.
IV. A feladatokhoz kapcsolódó szabad felhasználás esetei
Az Szjt. a IV. Fejezetben szabályozza azokat a felhasználásokat (szabad felhasználások), amikor a felhasználás díjtalan, ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. Az alábbiakban az idézés, valamint az átvétel, mint a feladatokkal kapcsolatban szóba jöhető szabad felhasználási módok kerülnek kifejtésre.
Az Szjt. 34.§-ának (1) bekezdése értelmében „a mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.” Az idézés tehát egy feladat egy rövid részének átvételét jelenti a szerző és forrás kötelező megjelölésével.
A másik szabad felhasználási esetkör az oktatási célból történő átvétel. Átvételnek tekintjük más műnek az idézés terjedelmét túllépő felhasználását. Az átvételnél szintén szükséges feltüntetni a szerzőt és a forrást. Alapvetően az átvétel – a felhasználás terjedelme miatt – már engedélyköteles tevékenység az Szjt. szerint, azonban ha ez az átvétel speciális célt szolgál, a szabad felhasználás körébe esik. Ilyen speciális célnak tekinthető az oktatási cél. Oktatási célt szolgál az Szjt. 33.§-ának (4) bekezdése alapján a felhasználás, „ha az az óvodai nevelésben, az általános iskolai, középfokú iskolai oktatásban, az alapfokú művészeti iskolai oktatásban vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőfokú oktatásban a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelelően valósul meg.” Amennyiben az Ön által felhasználni kívánt egyes feladatok nem állnak szerzői jogi védelem alatt, úgy a feladatokat szabadon felhasználhatja. Ha azonban a feladatok, vagy a feladatok összessége gyűjteményes műként szerzői jogi védelem alatt áll, csak akkor használhatóak fel szabadon, ha az átvétel oktatási célt szolgál. amelynek megállapítása azonban nem feladatkörünk. Felhívjuk figyelmét továbbá arra, hogy fentebb leírtak csak a szerzői jogi szempontokra terjednek ki, versenyjogi aspektusokban való állásfoglalás nem tartozik a hivatal hatáskörébe.
Bízunk benne, hogy tájékoztatásunk hasznos volt az Ön számára. Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére:
https://www.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/488721/lang/hu
Tisztelettel:
Szerzői Jogi Főosztály
(2016.12.22)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Kérem szíveskedjenek tájékoztatni két kérdést illetően.
1. Az internetről letölthető fotók, rajzok "céges nyomtatott kiadványokban" milyen feltétellel használhatók fel.
2. Szintén az interneteről letölthető képek, rajzok, egyéb dokumentumok a forrás megjelölésével nyilvános prezentációban pl. kongresszusi előadás felhasznlahatók-e és milyen feltételekkel?
Válaszukat előre is köszönöm,
Anna
(2016.12.15) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Hölgyem!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben más által készített vizuális alkotások reklámkiadványokban, prezentációban történő felhasználásával kapcsolatban felmerülő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött. Alábbi válaszaim a levélben feltett kérdésekre a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.
Tájékoztatom, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Elöljáróban engedje meg, hogy röviden tájékoztassam a szerzői jogi védelem keletkezésének feltételeiről. A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1) és (3) bekezdései], így többek között a fotóművészeti alkotások is [Szjt. 1. § (2) i)]. A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok – a személyhez fűződő és a vagyoni jogok - összessége. [Szjt. 9. § (2)]
Az Szjt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint védelemben részesülnek az irodalmi, tudományos és művészi alkotások. Ennek feltétele, hogy az alkotás egyéni, eredeti jelleggel rendelkezzen. Amennyiben tehát a megkeresésben foglalt vizuális művek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek, és a védelmi idejük még nem járt le [amely a szerző életében és halálától számított hetven évig tart az Szjt. 31. §-ának (1) bekezdése szerint], szerzői műveknek minősülnek. Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerző vagy szerzői jogi jogosult rendelkezik kizárólagos joggal arra, hogy a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználását engedélyezze, az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában felhasználási szerződéssel.
Figyelemmel arra, hogy az Ön által tervezett felhasználás az Szjt. 18. §-ának megfelelően többszörözésnek minősülhet (hasonlóan a képekről történő másolat készítéséhez), külön engedély szükséges a képek szerzőitől illetve a szerzői jogi jogosultaktól (például az örököstől, közös jogkezelő szervezettől).
Magyarországon a már nyilvánosságra hozott vizuális alkotások másodlagos felhasználásának engedélyezése nem személyesen a szerzők, vagy a jogosultak hatáskörébe, hanem az úgy nevezett közös jogkezelés körébe tartozik, így tehát a közös jogkezelő szervezet ad felhasználási engedélyt, gyűjti be a jogdíjat és fizeti ki azt a szerzőknek. Magyarországon a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület (a továbbiakban: HUNGART) jogosult az engedélyt megadni és a felhasználással összefüggésben a jogdíjat beszedni. Erre való tekintettel a felhasználás jogszerűségének érdekében javaslom a HUNGART felkeresését (honlapjuk elérhetősége: http://www.hungart.org). Tájékoztatom, hogy a HUNGART-tól való engedélykérés mellett a szerző névfeltüntetéshez való joga az Szjt. 12. §-ának értelmében megmarad, így a mű felhasználása során a szerző nevének megjelölése minden esetben szükséges.
Felhívom a figyelmét, hogy amennyiben az előadás, amelyen a műveket fel kívánja használni, tudományos, és oktatási célt szolgál, úgy Önnek engedélykérési és jogdíjfizetési kötelezettsége sem keletkezik az Szjt. 34. §-ának (2) bekezdése értelmében. E szabály alapozza meg ugyanis a szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára történő átvétel lehetőségét a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen.
Mindezek mellett felhívom a figyelmét, hogy az esetlegesen a fényképfelvételeken szereplő személyeknek a polgári jog szerinti személyiségi jogait is érinthetik a felvételek, ugyanis a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:48. §-ának (1) bekezdése értelmében „képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.” Érdemes tehát a fényképfelvételek felhasználása előtt e tekintetben is tájékozódnia.
Figyelemmel arra, hogy a fentiek alapján az Ön által tervezett felhasználás szerzői jogi megítélése nagyban függhet a konkrét körülményektől, indokolt lehet az ügyben szerzői jogban jártas jogi tanácsadó megkeresése. A Magyar Ügyvédi Kamara weboldalának (http://www.magyarugyvedikamara.hu) adatbázisában szakterületek szerint is tud szakembert keresni.
Bízom benne, hogy tájékoztatásom hasznos volt az Ön számára. Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére: https://www.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/667859/lang/hu
Üdvözlettel,
Szerzői Jogi Főosztály
(2016.12.21)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Érdeklődni szeretnék hogy ha egy számítógépes programot írok (természetesen ingyenes környezetben) és adok egy nevet a programomnak akkor hogyan védjem le a nevet és milyen anyagi vonzata lenne?
A program teljesen ingyenes (ingyenes elemeket használ) és nem kereskedelmi céllal készül.
Üdvözlettel!
(2016.12.14) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Váradi Gábor!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben egy számítógépes program nevének a jogi védelméről érdeklődik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától (Továbbiakban: Hivatal).
A kérdésével kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.
Egy számítógépes program nevének a védelmére a védjegyoltalom a megfelelő oltalmi forma. Fontos kiemelni, hogy a védjegy nem védi azt az árut vagy szolgáltatást, amellyel kapcsolatban használják, feladata az, hogy a fogyasztók azonosíthassák, illetve más hasonló szolgáltatásoktól/áruktól megkülönböztethessék azt.
A védjegy magyarországi lajstromozása iránti igényt a Hivatalhoz benyújtott kérelemmel lehet elindítani. A kérelem az alábbi módok valamelyikén juttatható el hivatalunkhoz:
- személyesen vagy kézbesítő útján a Budapest, 1081 II. János Pál pápa tér 7. szám alatt (személyes átvétel: hétfő-csütörtök: 9.00-13.00 óráig, péntek: 9.00-11.00 óráig / automata érkeztető készüléken keresztül: minden nap 0-24 óráig); vagy
- postai úton, a beadványt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (1438 Budapest Pf.: 415) címezve; vagy
- faxon az 1 474-5534-es számon.
A Hivatal elektronikus úton kizárólag a https://ugyintezes.sztnh.gov.hu/eBej2/app oldalon megadott módon - az ott elérhető formanyomtatványokon - fogad kérelmeket, beadványokat.
A bejelentési kérelmet a védjegybejelentések részletes alaki szabályaira vonatkozó 16/2004. (IV.27.) IM rendelet alapján kell elkészíteni. A védjegy bejelentésben a Nizzai Osztályozás szerint nevesíteni kell azokat az árukat, illetve szolgáltatásokat, amelyekkel kapcsolatban a védjegyet használni kívánják.
Magyarországi jogszerzés tekintetében az eljárási díj a Nizzai Osztályozás szerint igényelt osztályok számától függően három osztályig 74 800 Ft, háromnál több osztály esetén, minden további osztály után 32 000 Ft.
A lajstromozási eljárás lépéseit, részleteit, a kapcsolódó díjakat áttekintheti a: http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalunkról elindulva.
Megjegyezzük továbbá, hogy a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 2. §-ának (2) bekezdése alapján ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha
a) nem alkalmas a megkülönböztetésre, különösen, ha kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak, vagy pedig amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve az üzleti kapcsolatokban állandóan és szokásosan alkalmaznak; ...
(3) A (2) bekezdés a) pontja alapján a megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha használata révén - akár az elsőbbség időpontja előtt, akár azt követően - megszerezte a megkülönböztető képességet.
Amennyiben a Hivatal a lajstromozási eljárás során arra az álláspontra helyezkedik, hogy egy megjelölésnek nincs megkülönböztető képessége, nyilatkozattételre hívja fel a bejelentőt, és a lajstromozás kérdésében a nyilatkozat figyelembe vételével dönt. Ugyanakkor fel kell hívnunk a figyelmet, hogy abban az esetben, ha a lajstromozásra mégsem kerül sor, a bejelentési díj visszaigénylésére nincs mód.
A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára.
A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ
a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; (Vt. 12. §-ának (1) és (2) bekezdése.
Arról tájékozódni, hogy adott megjelölés (név, szókapcsolat, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölés) Magyarország vonatkozásában védjegyoltalom alatt áll-e, annak ki a jogosultja, valamint azt, hogy mely árukkal és/vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban igényeltek rá oltalmat a következők szerint tud:
- a honlapunkról elérhető E-Kutatás iparjogvédelmi adatbázisban önállóan kereshet a hazai vonatkozású védjegyek között. Az adatbázis tartalmazza a - nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi - lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket. A közösségi védjegyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra, ezekről az eSearch plus adatbázisban lehet tájékozódni.
A Tmview adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.
(Az E-Kutatás adatbázis kereső-felületéről a "Közösségi védjegy" cím vezet át a Tmview adatbázishoz)
Kiemelve, hogy iparjogvédelmi ügyekben szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) lebonyolítása iparjogvédelmi területen jártas szakjogászok feladata, további kérdések esetén Ügyfélszolgálatunkon személyesen vagy telefonon állunk szíves rendelkezésére.
A szabadalmi ügyvivők és ügyvivői irodák jegyzéke a http://www.szabadalmikamara.hu/ oldalon, az ügyvédek névjegyzéke a http://www.magyarugyvedikamara.hu oldalon érhető el.
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2016.12.16)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy jogilag szerzői jog sértése lenne-e, ha egy Paramount Pictures által forgalmazott film-franchise (Star Trek) alapján véve film adaptációként egy játékot fejlesztenék, és forgalmaznák? Ha igen milyen jogi teendőkkel járna? (jogdíj stb.)
Válaszukat előre is köszönöm.
(2016.11.22) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Amennyiben nem rendelkezik a megfelelő engedéllyel a szerzői jog jogosultjától abban az esetben jogsértést valósítana meg egy szerzői jogi alkotás alapulvételével elkészített játék. Elöljáróban szeretném tájékoztatni, hogy a kérdése egy olyan franchise felhasználására vonatkozik, amelynek jogosultja(i) esetében nem a magyar, hanem minden valószínűség szerint az amerikai jog az irányadó, amely némileg más szabályozással rendelkezik a szerzői jog területén. Válaszaim a magyar jogon, így a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényen alapulnak.
A játék fejlesztése kétféleképpen minősülhet. Amennyiben egy számítógépes játékról van szó, akkor az a Start Trek átdolgozásának fog minősülni, amelyhez a jogosult előzetes, egyedi engedélyére van szükség az Szjt. 29.§-a alapján. Figyelemmel arra, hogy az átdolgozás minden esetben a jogosult engedélyéhez kötött, ebben az esetben a közös jogkezelő szervezeteken keresztül történő engedélyeztetésre nincsen mód. Amennyiben a játék fejlesztése valamilyen egyéb játékot jelentene, így például játékfigurát, ami gyerekeknek eladható, akkor az merchandising tevékenységnek minősül. Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi vagy nem anyagi formában történő bármely felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. Az Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése értelmében a szerzőt (szerzői jogi jogosultat) megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának joga. Így például a Star Trek filmekben – mint szerzői jog által védett alkotásokban – megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek (pl. játékfigurák) kereskedelmi hasznosítása (így pl. előállítása és értékesítése, forgalmazása) szintén a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység, közös jogkezelés ebben az esetben sem áll fenn. Mindezek alapján mindenképpen javasoljuk a jogtulajdonossal való előzetes kapcsolatfelvételt az adaptáció elkészítésének megkezdését megelőzően. (A merchandising engedélyezésére vonatkozó joga a jogtulajdonosnak főszabályként akkor sem szűnik meg, ha erre korábban más felhasználó részére ugyanazon termékkel összefüggésben már engedélyt adott.)
Az interneten elérhető források szerint a Star Trek eredetileg egy televízió sorozat formájában jelent meg 1966-ban, amelynek szerzője Eugene Wesley "Gene" Roddenberry (1921-1991) volt. Tekintettel arra, hogy a szerzői művek a szerző halálát követő 70 évig állnak védelem alatt, a Star Trek világának és karaktereinek védelme várhatóan csak 2062-ben szűnik majd meg, addig a hozzá kapcsolódó felhasználások főszabály szerint engedélyhez kötöttek. Az eredeti sorozatot követően számos egyéb adaptáció készült, így az Ön által említett Paramount Pictures film, és várható a CBS neve alatt egy újabb sorozat megjelenése is. Ebből következően a franchise jogai számos szervezet között oszlanak meg feltehetően, amelyeket a köztük fennálló egyedi szerződések határoznak meg, továbbá elképzelhető, hogy egyes jogok továbbra is az elhunyt leszármazóinál, vagy általa végrendeletben megjelölt személynél vannak. Tekintettel arra, hogy az amerikai szerzői jogi szabályozás több szempontból, így a védelmi idő tekintetében is jelentősen eltér az európai szabályozástól, mindenképpen javasoljuk a jogtulajdonos megkeresését a játék elkészítése kapcsán. Először valószínűleg érdemes megpróbálni a Paramount Pictures felkeresését, hiszen az adaptáció elsősorban az általuk készített változathoz lenne köthető.
Jogi teendők tekintetében elmondható, hogy a szerzőnek méltányos díjazás jár a felhasználásért, így az Ön által választott felhasználás esetében a két fél közötti egyedi szerződés fogja meghatározni a jogdíj mértékét.
(2016.12.14)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Kitaláltam és létrehoztam egy eszközt sok évvel ezelőtt, ami iránt most nagyon érdeklődik a munkáltatóm. Használati mintaoltalom alá vételét beadtam, amire felháborodó és támadó levelet kaptam feletteseimtől. Érdemes lenne-e szerzői jogi védelem alá venni? Hogy mint egyedi ötletemet is védhessem. Számítanom kell a munkáltatóm nem szívélyes fellépésére is.
Mihamarabbi válaszát köszönöm
(2016.12.09) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Prenker Tímea!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.
A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény (Hmtv.; elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/hasznalatiminta-oltalom/hasznalatiminta-oltalom) 7. §-ának (1) bekezdése alapján a mintaoltalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg.
A munkaviszonyban, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy vagy munkaviszony jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag által alkotott mintára a szolgálati és az alkalmazotti találmányra irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni [Hmtv. 8. §-a].
A szolgálati és alkalmazotti találmánnyal kapcsolatos szabályokat a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt; elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1995_xxxiii_szt_20160705_1.pdf) 9-17. §-ai rögzítik.
A szolgálati találmány annak a találmánya, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki [Szt. 9. §-ának (1) bekezdése].
A szolgálati találmányra a szabadalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti meg [Szt. 10. §-ának (1) bekezdése].
Az alkalmazotti találmány annak a találmánya, aki, anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik ki [Szt. 9. §-ának (2) bekezdése].
Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót illeti meg, a munkáltató azonban jogosult a találmány hasznosítására……. [Szt. 10. §-ának (1) bekezdése].
A fentiek az irányadóak arra vonatkozóan, hogy az Ön által kitalált eszközhöz fűződő vagyoni jogok kit illetnek. Amennyiben a minta szolgálati, vagy alkalmazotti mintának minősül, a felek jogait és kötelezettségeit az Szt. 11-17. §-ai szabályozzák.
Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy a találmány szolgálati vagy alkalmazotti jellegével, a titokban tartott találmány szabadalmazhatóságával, valamint a szolgálati vagy az alkalmazotti találmány feltalálóját megillető díjazással kapcsolatos viták bírósági útra tartoznak [Szt. 16. §-ának (1) bekezdése].
Hangsúlyoznunk kell ugyanakkor, hogy mindezek arra az esetre vonatkoznak, amikor maga a minta oltalomképes, azaz megfelel a Hmtv. 1-4. §-aiban megfogalmazott újdonág, feltalálói lépés és ipari alkalmazhatóság követelményének.
A műszaki szellemi alkotások védelmére a szabadalom és a használatiminta-oltalom a megfelelő jogi védelmet nyújtó oltalmi forma.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., a törvény hatályos szövegének az elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jog a megformált tartalmat védi, így ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer - pl. az ötlet, amelyen egy eszköz alapul - nem részesülhet szerzői jogi védelemben [Szjt. 1. §-ának (6) bekezdése.
Az előzőek alapján a szerzői jog vélhetően nem alkalmas az Ön egyedi ötletének a védelmére.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi tulajdon Nemzeti Hivatala
(2016.12.13)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Érdeklődöm, hogy rádióreklámhoz szabadon használható-e a Magyar Népmesék főcímdalának első pár másodperce? Esetleg ha jogdíjköteles, kivel lehet ez ügyben egyeztetni?
Válaszukat előre is köszönöm!
(2016.11.23) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt András!
Köszönettel vettük megkeresését, melyben már kiadott művének új kiadásban, ám eltérő kiadó által történő megjelentetésének lehetőségéről érdeklődött. Alábbi válaszaink a levélben feltett kérdésére a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.
Tájékoztatjuk, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető. Tájékoztatom továbbá, hogy kizárólag a magyar jogrendszerrel kapcsolatosan tudunk felvilágosítást nyújtani. Felhívom a figyelmét, hogy a kérdésének megítélése eseti mérleges alá esik.
Elsőként fontosnak tartjuk annak tisztázást, hogy a dal népdalnak minősül-e.
Az Szjt. 1.§ (1) bekezdése szerint „ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.” A (2) bekezdés alapján „szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A fenti paragrafus értelmezésében egy dal bizonyosan szerzői műnek minősül.
Azonban ha a dal szerzője nem ismert, csak azt tudjuk, hogy a Kaláka együttes tagjai játszották el, nagy eséllyel folklórnak minősül, aminek szerzői jogi védelmét az Szjt. 1.§-ának (7) bekezdése szabályozza, miszerint „a folklór kifejeződései nem részesülnek szerzői jogi védelemben. Efelől érdemes lenne az előadóknál (Kaláka együttesnél) érdeklődni. Ha a dal népdal, akkor a zenemű és a szöveg engedély és díjfizetés nélkül felhasználható.
Második tisztázandó kérdéskör, hogy kitől és milyen alapon kellene engedélyt kérni a hangfelvétel felhasználásához. Engedélykérésre az előadóművészek és a hangfelvétel előállító tekintetében ugyanúgy szükség van akkor is, ha a dal népdal.
Mindezek tisztázása érdekében javasoljuk, hogy vegye fel a kapcsolatot a Kecskemétfilm Kft.-vel (mint a Magyar Népmesék filmelőállítója) és a Kaláka együttessel (mint a dal előadója, esetleg szerzője). Ők rendelkezhetnek információval arról, hogy pontosan kitől is kell felhasználási engedélyt kérni.
Bízunk benne, hogy tájékoztatásunk hasznos volt az Ön számára. Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére:
https://www.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/488721/lang/hu
Tisztelettel:
Szerzői Jogi Főosztály
(2016.12.13)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Cím,
A következő témákban kérném a segítségüket:
Egy mesekönyv illusztrációinak elkészítésére kértek fel.
Mire figyeljek már az elején, hogyan tudom az elkészült rajzokat levédeni mielőtt nyomdába illetve publikálásra kerül?
Milyen jogdíjak illetnek meg újranyomtatás esetén?
(2016.12.06) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Varsányi Emília!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban hivatkozunk a 2016.09.12-én küldött válaszunkra, amelyben a grafikai alkotások jogi védelmével kapcsolatban részletes tájékoztatást adtunk Önnek. Amennyiben a válaszunkhoz nem fér hozzá, kérésére ismételten megküldjük.
A jogdíjakra vonatkozó kérésével kapcsolatban jelezzük, hogy a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., a törvény hatályos szövegének az elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) értelmében a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16. §-ának (1) és (3) bekezdés].
A kiadói szerződéssel kapcsolatban felhívjuk a figyelmét az Szjt. 56. és az 57.§-aira, és jelezzük, hogy a jogdíj mértéke a felek megegyezésének tárgya.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2016.12.13)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Kérdésem az lenne , hogy Wass Albert egyik versét szeretném a honlapomra . Mi a jogi tehendő és mennyit kell fizetni érte.
Köszönöm Ökrös Sándor
(2016.12.03) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Ökrös Sándor!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., a törvény hatályos szövegének az elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben.... [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
Tekintve, hogy Wass Albert 1998. február 17-én elhalálozott (forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Wass_Albert), a fentiek alapján a műveinek a felhasználása a szerző jogutódainak az engedélye mellett jogszerű.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) nem rendelkezik semmiféle nyilvántartással a jogutódokat illetően.
Úgy véljük, hogy a "Czegei Wass Alapítvány" (elérhetőségei az interneten megtalálhatók), illetve az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület (https://www.artisjus.hu/) a segítségére lehet a jogosultak felderítésében, akik a felhasználásra engedélyt adhatnak.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.12.12)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Cím!
Szeretném megkérdezni, hogy mit lehet tenni abban az esetben amikor weblapunkról másolt képeket használ fel egy cég saját referencia anyagaként saját weblapján es internetes oldalakon.
Várom mielőbbi válaszát!
(2016.11.28) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Mindenek előtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik (lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
A fentieket előrebocsátva engedje meg, hogy a következőkről tájékoztassuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései alapján - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - a szerzői jogi védelem hatálya alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. Ilyen alkotásnak minősül többek között a grafikai mű, a képző- és fotóművészeti, valamint az ipari tervezőművészeti alkotás is.
A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján [Szjt. 1. § (1) és (3) bek.] a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illeti meg [Szjt. 9.§ (1) bek.] anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől [Szjt. 1. § (3) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [16. § (1) bek.], mely felhasználásra engedély eltérő törvényi rendelkezés hiányában felhasználási szerződéssel szerezhető. A felhasználási feltételeket a felek egymás közötti megegyezés alapján, szabadon állapíthatják meg és felhasználási szerződésben rögzítik.
Amennyiben tehát az említett képek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek, szerzői jogi védelem alatt állhatnak. Ebben az esetben a képek jogszerű felhasználáshoz főszabályként a képek készítőjétől kell engedélyt kérni.
Már nyilvánosságra jutott vizuális művek (kép, fotó, reprodukció) esetében minden további, ún. másodlagos felhasználás (pl. illusztráció céljából) ugyanakkor a közös jogkezelés körébe tartozik, amennyiben a szerző nem lépett ki a közös jogkezelésből a másodlagos felhasználás tekintetében. Így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől (http://www.hungart.org/kapcsolat.php) kell kérni, amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírósági útra tartozik.
A szerző, akinek a szerzői jogi védelem alatt álló művét engedélye nélkül felhasználják (és a felhasználás nem tartozik a szabad felhasználás körébe (Szjt. 33-41.§-a), a jogsértővel szemben különösen az Szjt. 94. §-ának (1) bekezdésében felsorolt alábbi polgári jogi igényeket támaszthatja:
o követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
o követelheti a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől – főleg, amennyiben a jogsértés folyamatos vagy ismétlődő jellegű. Ez az igény azzal szemben is támasztható, akinek a
szolgáltatásait a jogsértés elkövetéséhez igénybe vették.
o követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról. Ez az igény azzal szemben is
támasztható, aki kereskedelmi mértékben nyújtott szolgáltatást a jogsértés elkövetéséhez vagy kereskedelmi mértékben vette igénybe a jogsértéssel érintett szolgáltatásokat.
o követelheti, hogy a jogsértő – nyilatkozattal vagy más megfelelő módon – adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak, amennyiben a szerzőnek fontos érdeke fűződik ahhoz
hogy a jogsértésről a közönség is tudomást szerezzen;
o követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás (vagyis a jogsértésből származó bevételek és költségek közötti különbözet, továbbá az a jogdíj, amelyet a felhasználónak ki kellett volna fizetnie a jogosult részére) visszatérítését;
o követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel előállított dolgok lefoglalását, meghatározott személynek
történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését;
A polgári jogi felelősség szabályai szerint továbbá kártérítést követelhet (Szjt. 94.§ (2) bek.).
Az interneten elkövetett szerzői jogi jogsértések esetében lehetőség van az ún. "értesítési és eltávolítási eljárás" (notice and take down procedure) igénybevételére. Az eljárás lényege, hogy a jogosult, amennyiben valamilyen internetes környezetben a jogai sérelmét észleli, felhívhatja a közvetítő szolgáltatót a tartalom eltávolítására. Az eljárást az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény tartalmazza.
Egy bírósági jogvita esetén a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba vetette a Hivatalánál. A szolgáltatás díja 5000 Ft. A szolgáltatásról további részleteket a http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat/onkentes-munyilvantartas internetes oldalon olvashat. Ahogy a tájékoztatóból is kiderül, az önkéntes műnyilvántartás személyesen a Hivatal ügyfélszolgálatán, a 1054 Budapest, Akadémia u. 21. szám alatt intézhető. Személyes megjelenés estén a tanúsítvány azonnal átadásra kerül az azzal összefűzött műpéldánnyal együtt.
Elektronikus ügyintézésre nincsen lehetőség, de a műpéldány a kérelemmel postai úton (1438 Budapest, Pf. 415) is eljuttatható a Hivatalhoz. Ebben az esetben a díjat átutalással, vagy készpénz átutalási megbízással (csekken) róhatja le. Ezért távolról történő ügyintézés esetén az ügymenet gyorsítása érdekében kérjük a bejelentési kérelmen telefonos elérhetőséget is megadni.
A szolgáltatással kapcsolatban hangsúlyoznunk kell, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, "csupán" bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg hogy azt a szerző a magáénak elismerte.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ honlapján.)
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.12.01)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Udvozlom!
Kitalaltam egy olyan telefonos opciot amivel uzletemberek es mas nagyon elfoglalt emberek idejet tudnam megkonyiteni . Erdeklodnek hogy milyen modon tudnam szabadalmaztatni vagy levedetni ezt az otletet .
Elore is koszonom
(2016.11.26) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal) érkezett megkeresését, amelyben mobiltelefonos applikáció jogi védelméről érdeklődik.
Az érdeklődésével kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.
A kidolgozott műszaki megoldások (különösen az eljárások és alkalmazások) jogi védelmére (oltalmára) a szabadalmi oltalom jöhet szóba.
A megoldások bizonyos köre azonban nem tekinthető találmánynak a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban Szt.) értelmében, mivel az 1. § (2) bekezdés c) pontja szerint nem minősül találmánynak különösen a
- a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a
számítógépi program.
Az Szt. 1. §-ának (2) bekezdésben felsoroltak szabadalmazhatósága csak annyiban kizárt, amennyiben a szabadalmat rájuk kizárólag e minőségükben igénylik.
E mellett az Szt. 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szabadalmazható találmánnyal szemben támasztott alapvető követelmény, hogy világviszonylatban új legyen, és feltalálói tevékenységen alapuljon.
Amennyiben az Ön megoldásának újdonsága nem csak üzleti, hanem műszaki jellegű is, akkor lehetséges, hogy számítógéppel megvalósított találmányként szabadalmazható.
Az Szt. alapján szabadalmi oltalom megszerzésére irányuló eljárást a Hivatalhoz benyújtott szabadalmi bejelentéssel lehet kezdeményezni.
A bejelentés mellékleteit a szabadalmi bejelentés… részletes alaki szabályairól szóló 20/2002 (XII. 12.) IM rendelet (R.) tartalmazza. A rendelet szövege elérhető a Hivatal honlapján is: http://www.sztnh.gov.hu/hu/jogforras/20_2002_IM_szabbejel.pdf.
A szabadalmi bejelentések elkészítését a Hivatal külön útmutatóval segíti, amely a http://www.sztnh.gov.hu/hu/kiadv/ingy_magy/szabadalmi_bejelentes_2011.pdf oldalon férhető hozzá a bejelentők számára. Ebben az útmutatóban részletesen bemutatásra kerülnek a szabadalmaztatással kapcsolatos fogalmak, a leírás, igénypontok, rajzok és kivonat elkészítéséhez szükséges formai és tartalmi követelmények. Az útmutató ezen felül tartalmaz egy mintapéldát a bejelentés könnyebb elkészítéséhez.
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az eljárás során külön jogszabályban meghatározott díjakat kell fizetni, amelyről szintén tájékozódhat honlapunkon a következő oldalon: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/urlapok-dijak.
Ha a megoldását külföldön is védelmet szeretné, a külföldi országokat legkönnyebben és költséghatékonyabban nemzetközi szabadalmi bejelentéssel érheti el (Patent Cooperation Treaty – PCT, lásd http://www.wipo.int/pct/en/), amely 30 vagy 31 hónapos időt ad a bejelentő részére, hogy eldöntse, ténylegesen mely országokban, illetve regionális hivataloknál (például az Európai Szabadalmi Hivatalnál) indítsák el az engedélyezési eljárás nemzeti szakaszát.
Fontos, hogy a nemzetközi szabadalmi bejelentés megindítására az elismert nemzeti bejelentési naptól számított 12 hónap áll a bejelentő rendelkezésére, ugyanis ebben az időintervallumban igényelheti az eredeti nemzeti bejelentés elsőbbségét a Párizsi Uniós Egyezmény alapján. Ennek elmulasztása esetén a magyar szabadalmi bejelentés közzétételéig (a bejelentési naptól számított 18 hónap elteltéig) indítható még külföldi bejelentés az elsőbbség igénylése nélkül, de ez már komoly kockázatot jelent.
A közzétételt követően kezdeményezett bejelentéssel már nem szerezhető oltalom.
A nemzetközi szabadalmi bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SZTNH) vagy közvetlenül a Szellemi Tulajdon Világszervezeténél (WIPO) kell benyújtani, a képviseletet magyar szabadalmi ügyvivő is elláthatja (a Szabadalmi Ügyvivői Kamara a honlapján közzéteszi az ügyvivők jegyzékét). A képviselettel olyan tapasztalt szabadalmi ügyvivőt célszerű megbízni, akinek már van gyakorlata (előnyösen kapcsolata is) a megcélzott piaci régiókban. Jelezzük, hogy a V4 országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) iparjogvédelmi hatóságainak vezetői 2015. február 26-án, Pozsonyban írták alá a Visegrádi Szabadalmi Intézet létrehozásáról szóló megállapodást. A budapesti központtal létrehozott nemzetközi kutatási szerv 2016 júliusában kezdte meg tényleges működését. Az oltalomképességre vonatkozó ”visegrádi” kutatási és vizsgálati jelentések (az igénybe vehető díjkedvezmények révén) költséghatékony a nemzetközi jogszerzés területén.
A jogszerzési költségek fedezésére alkalmas lehet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által kiírt Iparjog_15 pályázat. Mivel a pályázat támogatási feltételei között szerepel egy, az SZTNH által kiadott pozitív eredményű írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatás beszerzése, így célszerű azt már a nemzeti bejelentéssel egy időben igényelni. Az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés előzetesen vizsgálja az oltalomszerzési feltételeket, így nagyban segít annak eldöntésében, hogy egyáltalán érdemes-e elindítani a nemzetközi bejelentést.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései szerint a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1)].
Az alább vázolt elgondolással kapcsolatban felmerülhet a szerzői jogi védelem, ugyanis egy módszert ismertető írásmű, vagy a módszerhez kapcsolódó szoftver - amennyiben egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik - az előzőek alapján szerzői jogi védelem hatálya alatt állhat. A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik. Nincs tehát szükség az iparjogvédelem területén ismert hatósági eljárásra, azaz a jogi védelem keletkezésének nem feltétele, hogy a művet bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék. Megjegyzendő, hogy a szerzői jog a megformált tartalmat védi, a megformálatlan tartalom nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így: ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem részesülhet szerzői jogi védelemben.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.
Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Hivatalánál (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html ).
Még egyszer hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe.
Reméljük, hogy az előzőek a segítségére lesznek annak eldöntésében, hogy az elgondolása védelmére milyen jogi eszköz jöhet szóba.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak. Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html.
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2016.12.01)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Érdeklődni szeretnék, hogy ha egy kirakat tervezésénél részben felhasználok egy másik kirakatban látott ötletet, designt, az mennyire támadható? Elég egyedi designról van szó, amely esetleg beazonosítható, és nem szeretnék ebből problémát.
Válaszukat megköszönve,
üdvözlettel:
Zsuzsa
(2016.11.22) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk másik kirakat dizájn ötletének felhasználására irányuló kérdését, amelyre válaszolva mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a feltett kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Az SZTNH feladatköréről a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G. §-a rendelkezik.)
A kérdése – a rövid ismertetése alapján – vélhetően a szerzői jogot és a formatervezésiminta-oltalmat érinti.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény ((http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/szjt-4.pdf / a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és a halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bekezdése].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt [Szjt. 16. § (1) bekezdése].
Ugyanakkor az Szjt. 1. §-ának (6) bekezdése alapján ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így a szerzői jog a „koncepció mögött meghúzódó” elvet, elgondolást nem védi.
Amennyiben tehát csupán magát az ötletet használja fel anélkül, hogy a másik kirakat megjelenését, vagy a megjelenésének valamely részletét megvalósítaná, a másik kirakaton esetlegesen fennálló szerzői jogokat vélhetően nem sérti. Amennyiben a dizájnt, vagy annak valamely részletét használja fel, nem zárható ki, hogy ezzel szerzői jogokat sért.
A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (Fmtv.) 1. §-a alapján egy termék külső kialakítása, díszítése, megjelenése formatervezésiminta-oltalommal védhető.
A formatervezésiminta-oltalom – ellentétben a szerzői joggal - külön kérelemre, egy hatósági eljárás eredményeképpen keletkezik.
A Magyarország területén hatályos formatervezési minták, illetve azok jogosultjai az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://oami.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók.
A hasznosítás előtt ezért célszerű tájékozódni az adatbázisokban arról, hogy a kirakat, vagy annak valamely részlete nem áll-e formatervezésiminta-oltalom alatt.
Amennyiben a kutatáshoz segítségre van szüksége, a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárában (elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/a-szellemi-tulajdon-nemzeti-hivatala-elerhetosege-felfogadas ) kollégáink szíves rendelkezésére állnak.
Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
Oltalom hiányában a hasznosítás formatervezésiminta-oltalomba nem ütközik, de a hasznosítás a fentiek alapján ettől függetlenül szerzői jogokat még sérthet.
Felhívjuk a figyelmét, hogy a szerzői jogi, valamint a formatervezési minták jogtalan hasznosításával kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, így a jogsértésekkel kapcsolatos kérdések kívül esnek a Hivatal hatáskörén.
Hangsúlyozva, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html).
A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.12.01)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tudna nekem segíteni abba, hogy egy játékbolt nyitásán gondolkodom viszont a berendezés illetve üzlet kinézete teljes egészében Star Wars témájú lenne.
Kihez kell fordulni, hogy engedélyt kaphassak hozzá?
Előre is köszönöm válaszukat!
(2016.11.24) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Az alábbi megkeresésre, amelyben az iránt érdeklődik, hogy az üzlete Star Wars témájú kialakítása esetén kihez kell fordulnia engedélyért, a következőkről tájékoztatjuk általában.
A filmalkotások – az egyéni, eredeti jellegük alapján - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem alá tartozhatnak. (Az Szjt. szövege a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf internetes oldalon elérhető.)
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt. A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is [Szjt. 16. §-ának (1) és (3) bekezdése]
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szóban forgó jellegzetes alakok akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták jogosultjai az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://oami.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók.
Az előzőeket összefoglalva a szerzői jogok megsértése megvalósul a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes elemeket mintázó, illetve ezek képével ellátott termékek engedély nélkül történő felhasználásával.
Arra vonatkozóan, hogy az egyes filmek jellegzetes elemeinek másodlagos kereskedelmi jogaival ki rendelkezik, általában a film forgalmazója tud felvilágosítást adni, mindazonáltal tudomásunk szerint a Star Wars filmek jellegzetes elemeinek másodlagos kereskedelmi jogaival (merchandising jog) a Disney Enterprises Inc. rendelkezik. Az információink alapján a Disney Enterprises Inc. magyarországi disztribútora a Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőség: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html ). A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2016.12.01)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Törölköző hímzéssel foglalkozunk és érdeklődni szeretnénk, hogyha gyerek törölközőbe mese figurákat szeretnénk hímezni (Mickey egér, Peppa malac, Batman jel, Bogyó és babóca stb.) saját magunk által készített hímzés mintából jogdíj köteles e?
(2016.11.23) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Az alábbi megkeresésére, amelyben rajzfilm figurák dekorációs célra történő felhasználása iránt érdeklődik, a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/szjt-4.pdf / a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bekezdése].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt [Szjt. 16. § (1) bekezdése].
Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti rajzfilm figurák felhasználásához - az adott esetben hímzés útján törölközőkön való megjelenítéséhez - a szerző előzetes engedélye szükséges.
Felhívjuk a figyelmét, hogy a szóban forgó figurák akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták jogosultjainak elérhetősége az E-kutatás, illetve az eSearch plus adatbázisban megtalálható (az adatbázisok elérhetősége: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/ ; https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch ). Amennyiben az adatbázisokban való tájékozódáshoz segítségre van szüksége, az Ügyfélszolgálat munkatársainak a segítsége igénybe vehető.
A Walt Disney figurákkal kapcsolatban figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, amely tudomásunk szerint minden fajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
Egyéb rajzfilm figurák esetében javasoljuk, hogy tájékozódjon a Plus Licens ügynökség honlapján (http://www.pluslicens.com/index.php/site/characters/), illetve interneten.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
www.sztnh.gov.hu
(2016.11.29)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal! Meg szeretném kérdezni, hogy az "Állítsátok meg Terézanyut!", mint könyvcím le van-e védve és használható-e más jelleggel? Pl. verseny hasonló neveként?
(2016.11.16) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Előrebocsátva, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet, röviden a következőkről tájékoztatjuk.
Az egyéni, eredeti jelleggel rendelkező irodalmi, tudományos és művészeti alkotások a szerzői jogvédelem hatálya alá tartoznak.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény ( http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf / továbbiakban: Szjt.) szerint a szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik [Szjt. 9.§(1)] és a szerző életében és halálától számított hetven éven át fennáll [Szjt. 31. § (1)].
Az Szjt. 16. § (1) bekezdése szerint a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
A szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához [Szjt. 16.§-ának (2) bekezdése], amiből következik, hogy a cím önállóan is lehet a szerzői jog tárgya.
Az egyéni, eredeti jelleg, mint a szerzői jogi védelem feltétele a címek esetében is követelmény, ezért csak a sajátos cím állhat szerzői jogi oltalom alatt.
(A törvény 1-9. §-aihoz, az 1. § (3) bekezdéséhez fűzött miniszteri indokolás szerint a szerzői jogi védelemnek a mű „egyéni, eredeti jellegén kívül más feltétele nincs és nem is lehet.” )
Az előzőeket összegezve a jogi védelem a mű címe esetében is - amennyiben a cím megfelel az egyéni, eredeti jelleg követelményének – automatikusan, a létrejöttével keletkezik, és a felhasználása (pl. verseny neveként) a szerző engedélyéhez kötött.
A szerzőséggel, valamint a szerzői jogok fennállásával és megsértésével kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, így annak megítélése is, hogy egy cím ténylegesen szerzői jogi védelem alatt áll-e. Ezért mindenképpen javasolt a felhasználás előtt a szerzővel kapcsolatba lépni.
Az „Állítsátok meg Terézanyut” című könyv szerzője Rácz Zsuzsa író, újságíró.
A szerző elérhetőségének a felkutatására a figyelmébe ajánljuk a http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/szerzoi-jogi-foosztaly/mivel-fordulhat-hozzank/kutatasi-adatbazis#ka4 internetes oldalon található címlistából, telefonszámból és elektronikus linkgyűjteményből álló kutatási adatbázist.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak. Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html.
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
www.sztnh.gov.hu
(2016.11.28)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Csokoládé gyártással foglalkozunk és szeretnénk az egyik limitált kiadású csokoládénk csomagolásához Jeges Ernő egyik grafikáját felhasználni. Az eredeti posztert megtaláltuk, amit egy londoni antik bolt árul, viszont az interneten nem találtunk pontos információt ezzel kapcsolatban, hogy ezt a grafikát felhasználhatjuk e jogdíj fizetése nélkül, vagy ha jogdíj köteles akkor kinek vagyunk kötelesek ezt megfizetni. Köszönöm megtisztelő válaszukat.
(2016.11.09) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Köszönettel vettük az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Ügyfélszolgálata jogi tanácsadást nem végezhet.
A fentieket előrebocsátva reprodukciók felhasználásával kapcsolatban a következőkre hívjuk fel a figyelmet.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., a törvény hatályos szövegének az elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, beleértve a képzőművészeti alkotásokat. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben, ha pedig a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
Jeges Ernő magyar festő, grafikus (szül.: Torontálvásárhely, 1898. január 12.) Budapesten, 1956. november 12-én hunyt el (forrás: Wikipédia, https://hu.wikipedia.org/wiki/Jeges_Ern%C5%91). Ennek alapján a művei jelenleg szerzői jogi védelem alatt állnak.
Amennyiben a felhasználni kívánt képek (fotók, reprodukciók) esetében a védelmi idő még nem telt le, a jogszerű felhasználáshoz főszabályként a szerzői jogi jogosult (szerző, örökös..) engedélye szükséges. Már nyilvánosságra jutott szerzői jog által védett vizuális művek (kép, fotó, reprodukció) esetében ugyanakkor minden további, ún. másodlagos felhasználás (pl. illusztráció céljából) ugyanakkor a közös jogkezelés körébe tartozik. Így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől (http://www.hungart.org/kapcsolat.php) kell kérni, amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra.
Itt jelezzük, hogy a védelmi idő eltelte után a szerző emlékének megsértése címén az érintett közös jogkezelő szervezet vagy szerzői érdek-képviseleti szervezet is felléphet olyan magatartás miatt, amely a védelmi időn belül sértené a szerző jogát arra, hogy a művén vagy a művére vonatkozó közleményen szerzőként feltüntessék.
Ha a grafikán személy képmása látható, a felhasználás személyhez fűződő jogokat (képmás védelme) is érinthet. Ebben az esetben a képen látható személy engedélye is szükséges a felhasználáshoz [ld. Szjt. 72. § és Ptk. 2:48. §].
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak. Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.11.17)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal! Érdeklődnék, hogy egy női magazin kuponján egy kurzuson rólam készült kép szerepel a beleegyezésem nélkül. Mit tehetek ilyenkor? Köszönettel!
(2016.10.02) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően jogi tanácsadást nem végezhetünk.
Elöljáróban szeretnénk felhívni a figyelmét arra, hogy a képmások védelme a polgári jog körébe tartozik, amennyiben a képen szereplő személy jogai sérülnek. A képmásokhoz fűződő szerzői jog a szerzőt illeti, aki a képet elkészítette, így jelen esetben feltehetően az esemény szervezőit.
A fentieket szem előtt tartva - a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján (továbbiakban: Ptk) – a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.
Képmás elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. (Ptk. 2:48.§ (1) bek.) Ezzel egyező rendelkezést tartalmaz a szerzői jogi törvény is (a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 72.§-a), így habár a szerzőnek szerzői jogi szempontból kizárólagos joga van a fénykép felhasználására, ez a jog nem korlátlan, a képen szereplő személy engedélyével gyakorolható kizárólag. Kivételt képez ez alól a tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel, amely esetekben nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához (Ptk. 2:48. § (2) bek.). A tömegfelvételnek és nyilvános közéleti szereplés esetében kialakult bírósági gyakorlat van, amely alapján meghatározható, hogy mi minősül ennek megfelelő kivételnek. Általánosságban ezzel kapcsolatban elmondható, hogy nem az adott személy foglalkozása a döntő a közéleti szereplés meghatározása esetében, hanem az adott szituáció, amiben a fénykép elkészült, és az adott személy szerepe a konkrét esetben.
Jogsértés esetén bíróság előtt zajló polgári peres eljárásban, akit személyiségi jogában megsértenek (így pl. a hozzájárulása nélkül felhasználják fényképét), a Ptk. 2:51. és 2.53 § -ai alapján (a jogsértés ténye alapján - az elévülési időn belül - az eset körülményeihez képest) az alábbi polgári jogi igényeket támaszthatja a jogsértővel szemben:
- követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
- követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
- követelheti azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;
- követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;
- követelheti azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.
Aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti továbbá a jogsértőtől kárának megtérítését.
Ezen felül, polgári peres eljárásban – szintén a képmás védelmet mint személyiségi jogot érintő jogsértésre tekintettel - a Ptk. 2:52 §-ában foglaltak szerint ún. sérelemdíj is követelhető a jogsértés miatt bekövetkezett nem vagyoni sérelem megtérítésére.
Lévén, hogy jogi tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, a felmerült helyzetben javasoljuk, hogy konzultáljon szakjogásszal. (A Magyar Ügyvédi Kamara honlapja elérhető a: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ oldalon).
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.11.17)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Amennyiben eredeti Disney termekeket szeretnek forgalmazni es a gyarto akitol vasarolok, licencel rendelkezik, ugy engem mint kiskereskedot nem terhel a szellemi tulajdonnal kapcsolatban jogi felelosseg?
Valaszukat elore is koszonom
(2016.09.23) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk levelét, amelyben eredeti Disney termékek forgalmazásával kapcsolatosan érdeklődik.
Előrebocsátva, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d)pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet, a kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásait illetően a következőkről tájékoztatjuk.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem alá tartozhatnak.
(Az Szjt. hiteles szövege a http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/2016-_evi_xciii-_torveny_20160728.pdf internetes oldalon elérhető.)
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például a Disney rajzfilmekben – mint szerzői jog által védett filmalkotásokban – megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek (pl. plüss figurák, játék babák, ruhaneműk stb.) kereskedelmi hasznosítása (így pl. értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység, ezért e tekintetben mindenképpen javasoljuk a jogtulajdonossal való előzetes kapcsolatfelvételt a forgalmazás megkezdését megelőzően. (E felhasználás engedélyezésére vonatkozó joga a jogtulajdonosnak akkor sem szűnik meg, ha erre korábban más felhasználó részére ugyanazon termékkel összefüggésben már engedélyt adott.)
Felhívjuk szíves figyelmét továbbá, hogy a szóban forgó termékek akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes formatervezési minta-, illetve védjegyoltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók.
A kereskedelmi forgalomban akár külföldön, akár belföldön vásárolt - védjegy-, vagy formatervezési mintaoltalom alatt álló, illetve ilyen elemeket tartalmazó – cikkek továbbforgalmazásához nem szükséges az eredeti jogtulajdonos hozzájárulása, ha a terméket a jogtulajdonos, vagy az ő kifejezett hozzájárulásával (pl. az engedélye alapján) másvalaki hozta az Európai Gazdasági Térségben forgalomba [a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 18. §-a; a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 16. §-ának (1)-(2) bekezdése].
Ugyanakkor fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a jogok kimerülésére csak akkor lehet hivatkozni, ha az érintett áru ténylegesen a jogtulajdonos által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával került forgalomba az EGT-ben. Gazdasági tevékenysége kapcsán Ön mint forgalmazó a fenti körülmények igazolására kényszerülhet. A forgalmazással kapcsolatos ügyekben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint az illetékes bíróságok járnak el, és az eljáró hatóság jogosult dönteni abban a kérdésben, hogy a bemutatott bizonyítékok - például számlák - a fenti tényeket megfelelően alátámasztják-e. Ha utóbb kiderül, hogy a termék hamis, a hatóságok lefoglalhatják. Ezért már a vásárlás során célszerű bebiztosítani magát, és a forgalmazótól beszerezni az igazolásokat.
Fontos kiemelni továbbá, hogy a Vt. 16. §-ának (2) bekezdése szerint a fenti szabály nem alkalmazható, ha a védjegyjogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze, különösen akkor, ha az áru állagát, állapotát megváltoztatták, illetve károsították. Hasonló szabályokat tartalmaz a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK rendelet 13. cikke a Magyarország területére is kiterjedő hatályú védelem alatt álló közösségi védjegyek tekintetében is. A védjegyhasználatra vonatkozó engedély szükségessége tehát a fenti esetben is a forgalmazás konkrét körülményeitől függhet, amelyre tekintettel ebből a szempontból is célszerű a jogosulttal egyeztetni.
A fentieket összefoglalva tehát elmondható, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló művekben szereplő jellegzetes és eredeti alakok kereskedelmi hasznosításához a jogtulajdonos engedélyére van szükség, míg a szerzői jogi védelemtől függetlenül esetlegesen fennálló védjegy- vagy formatervezési mintaoltalom kapcsán a fent részletezett feltételek teljesülése esetén a védjegy- vagy mintaoltalom jogosultja külön engedélyének beszerzésére nincs szükség a forgalmazáshoz.
A Walt Disney figurák esetében figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, amely tudomásunk szerint minden fajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőség: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.
Üdvözlettel,
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2016.11.17)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Mobiltelefonos alkalmazás megjelentetésekor (2 magánszemély, kiadó és/vagy vállalat nélkül) másolás, vagy másik személy, kiadó "eltulajdonítása" ellen véd-e bármiféle szerzői vagy tulajdonjog az alkalmazás elkészítésével, vagy manuálisan szükséges ezt regisztrálni, ha igen, mi erre a mód?
Válaszukat előre is köszönöm!
(2016.10.04) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Pásztor Marcell!
Köszönettel vettük a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal) érkezett megkeresését, amelyben mobiltelefonos alkalmazás jogi védelmének a lehetőségeiről érdeklődik.
Az érdeklődésére a következőkről tájékoztatjuk.
Műszaki megoldások, azaz találmányok, különösen az eljárások jogi védelmére a szabadalom az alkalmas oltalmi forma. A megoldások bizonyos köre azonban nem tekinthető találmánynak a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban Szt.) értelmében, mivel az 1. § (2) bekezdés szerint nem minősül az (1) bekezdés szerinti találmánynak különösen c) a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a számítógépi program. (3) A (2) bekezdésben felsoroltak szabadalmazhatósága csak annyiban kizárt, amennyiben a szabadalmat rájuk kizárólag e minőségükben igénylik.
E mellett az Szt. 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szabadalmazható találmánnyal szemben támasztott alapvető követelmény, hogy világviszonylatban új legyen, és feltalálói tevékenységen alapuljon.
Amennyiben a találmány maga műszaki jellegű, és részben vagy teljesen számítógépi program segítségével kerül megvalósításra, számítógéppel megvalósított találmánynak tekinthető, s mint ilyen, szabadalmazható lehet.
Az Szt. alapján szabadalmi oltalom megszerzésére irányuló eljárást a Hivatalhoz tett szabadalmi bejelentéssel lehet kezdeményezni. A szabadalmi bejelentésnek tartalmaznia kell:
- bejelentési kérelmet;
- szabadalmi leírást igényponttal;
- kivonatot;
- a szükséghez képest rajzot és egyéb mellékletet.
A leírás, igénypontok, rajzok és kivonat elkészítésére vonatkozó formai követelményeket a szabadalmi bejelentés… részletes alaki szabályairól szóló 20/2002 (XII. 12.) IM rendelet (R.) tartalmazza. (http://www.sztnh.gov.hu/hu/jogforras/20_2002_IM_szabbejel.pdf. )
A szabadalmi bejelentések elkészítését a Hivatal külön útmutatóval segíti, amely a http://www.sztnh.gov.hu/hu/kiadv/ingy_magy/szabadalmi_bejelentes_2011.pdf oldalon férhető hozzá.
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az eljárás során külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni, amelyről szintén tájékozódhat honlapunkon a következő oldalon: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/novenyfajta-oltalom/nemzeti-bejelentes/urlapok-dijak.
Amennyiben külföldön is védelmet szeretne, lehetősége van nemzetközi szabadalmi bejelentéssel a világ 142 országában nemzetközi szabadalmi bejelentést tennie (Patent Cooperation Treaty – PCT, lásd http://www.wipo.int/pct/en/), vagy az Európai Szabadalmi Egyezmény keretén belül 38 európai országban szabadalmi oltalmat szereznie (http://www.epo.org/about-us/epo/member-states.html ). Ebben segítségére lehet a budapesti központtal létrehozott Visegrádi Szabadalmi Intézet (http://www.vpi.int/index.php/hu/ ), amely a fent leírt hazai bejelentés megtételét követően költséghatékony nemzetközi bejelentés megtételét kínálja a hozzá forduló bejelentőknek.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) szerint szerzői jogi védelem illeti az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat - beleértve a szakirodalmi műveket és a szoftvert [Szjt. 1. § (1)]. A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján [Szjt. 1. § (3) bek.] a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illeti meg anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék [Szjt. 9.§ (1) bek.].
A mű a szerző életében, és a halálát követő 70 évben áll szerzői jogi védelem alatt [Szjt. 31. § (1) bek.].
Ennek értelmében szerzői jogi védelem alatt állhat akár egy módszert ismertető írásmű, vagy a módszerhez kapcsolódó szoftver is, amennyiben egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik.
Megjegyzendő, hogy a szerzői jog a megformált tartalmat védi, a megformálatlan tartalom nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így a megformált mű által megvalósított, illetve abban megfogalmazódó ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem részesülhet szerzői jogi védelemben.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.
Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Hivatalánál (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html ).
Még egyszer hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe.
Végezetül megemlítjük, hogy egy mobiltelefonos alkalmazás know-how-ként jogi védelem alatt állhat az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:47. §-a alapján, de az elgondolás nyilvánosságra jutásával a jogi védelem már nem áll fenn.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de felhívjuk a figyelmét, hogy szakvélemény, tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ éri el.
Reméljük, hogy az előzőek a segítségére lesznek annak eldöntésében, hogy mobiltelefonos applikációja védelmére milyen jogi eszköz jöhet szóba.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2016.11.17)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH csapata, azt szeretném megtudni, hogy a Superman logó jogvédett-e, vagy felhasználható-e saját ügyfeleinknek gyártott reklámajándékon (nem értékesítési céllal, pl. ajándékbögrén, pólón, stb. lenne kiegészítő embléma), illetve, ha jogvédett, akkor milyen feltételekkel lehet felhasználni. Hol tudnék ennek utánanézni? Válaszukat előre is köszönöm!
(2016.11.10) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amely a "Superman logó" felhasználásával kapcsolatos.
Mindenekelőtt jelezzük, hogy a rövid ismertetése alapján nem egyértelmű, hogy Ön a Superman képregények, filmek, rajzfilmek mely elemét tekinti "Superman logó"-nak, ezért a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt. / http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf ) és a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt. / http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1997_xi_vt_20160705_0.pdf ) alapján általánosságban a következőkről tájékoztatjuk.
Szerzői jogi védelem hatálya alá az Szjt. 1. §-a értelmében,az egyéni, eredeti jelleggel rendelkező irodalmi, tudományos és művészeti alkotások tartoznak beleértve a garafikai alkotásokat, filmeket és rajzfilmeket is..
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése szerint a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. Ugyanazon paragrafus (3) bekezdése kimondja, hogy a szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is, a (4) bekezdése pedig azt, hogy a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek - eltérő megállapodás hiányában - a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia.
Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti figurák felhasználásához, azok képével ellátott tárgyak (bögrék, ruhadarabok vagy egyéb ajándéktárgyak) forgalomba hozatalához (a figurák kereskedelmi hasznosításához) a szerző előzetes engedélye szükséges.
Szíves figyelmébe ajánljuk továbbá, hogy a gyakorlatban a képregények, filmek, rajzfilmek jellegzetes figurái, illetve azok valamely részlete védelmére iparjogvédelmi oltalmi formákat is alkalmaznak szokásosan.
A szerzői jog jogosultjai az áruforgalomban feltételezhetően jól használható figurákat, illetve más jellegzetes elemeket általában védjegyoltalommal is védik.
A Vt. 12. §-ának (2) bekezdése értelmében
a kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ
- a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
- olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy
- a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.
A logóval ellátott termékek a rövid ismertetése alapján reklám ajándék formájában kerülnének felhasználásra, amely felhasználási mód vélhetően gazdasági tevékenység körébe tartozik, s mint ilyen, az előzőek alapján engedély köteles.
A Magyarország területén hatályos védjegyek az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) adatbázisokban ingyenesen kutathatók.
Az adatbázisok alapján a "Superman" karakterrel kapcsolatos védjegyek jogosultja a DC Comics képregénykiadó. Az adott védjegyek adatlapjain megtalálható a jogosult, valamint a jogosult képviselőjének elérhetősége is.
Internetes tájékozódás eredményeként úgy látjuk, hogy a „Superman” figurák felhasználásával kapcsolatban a DC Comics honlapján (http://www.dccomics.com/ ) hasznos információk találhatók.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyozni kívánjuk, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt) hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu érhető el.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal
Ügyfélszolgálat
(2016.11.17)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Egy könyvet készülök kiadni, melyben közgyűjteményben őrzött városképek (fényképek) fognak szerepelni. A képek keletkezése 70 éven belül van. A leltárkönyv alapján sok olyan kép van, amelynél a fotó készítője nem ismert, vagy olyan általános neve van (pl. Szabó István), ami alapján nem lehet beazonosítani. A közgyűjteménnyel kötöttem a képekre felhasználói szerződést, illetve az ismert és azonosítható fotósokkal is, de hogyan járjak el az ismeretlen készítőjű fényképek esetében, hogy jogszerűen jelenjenek meg egy könyvben? Köszönöm, Rácz Péter
(2016.10.05) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Rácz Úr!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben közgyűjteményben őrzött városképek jogszerű felhasználása felől érdeklődik.
Előrebocsátva, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH jogi tanácsadást nem végezhet, a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt. / http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf) alapján a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1) és (3) bekezdései]. Ennek megfelelően védelem illeti a fotóművészeti alkotásokat [Szjt. 1. § (2) bekezdés i) pontja] is, amennyiben azok egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. Az Ön által említett városképek (fényképek) minden valószínűség szerint szerzői jogi védelem alatt állnak.
Amennyiben a felhasználni kívánt fényképek esetében a védelmi idő még nem telt le, a jogszerű felhasználáshoz főszabályként a szerzői jogi jogosult (szerző, örökös, munkáltató) engedélye szükséges.
Abban az esetben ha a jogosult nem fellelhető, akkor elképzelhető, hogy úgynevezett árva műről van szó.
Egy mű akkor tekinthető árva műnek, ha jogosultja ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik és a felkutatására az adott helyzetben általában elvárható gondossággal, jóhiszeműen elvégzett jogosultkutatás nem vezetett eredményre.
A jogosultkutatás szabályait részben az Szjt. és részben az árva mű felhasználásának részletes szabályairól szóló 138/2004. (IV.30.) Kormányrendelet tartalmazza. A kutatás tartalmát tekintve a Kormányrendelet 2.§ (4) bekezdésében[1][1] írtakat szükséges figyelembe venni, legalább az ott felsorolt típusú intézmények felkeresése szükséges. Amennyiben az így elvégzett jogosultkutatás nem vezetett eredményre, akkor ennek igazolásával kérelem nyújtható be az SZTNH-hoz az árva művek felhasználása iránt. Az így kiadott engedélynek azonban korlátai vannak: legfeljebb öt évre szól, Magyarország területére terjed ki, nem kizárólagos, nem átruházható, további felhasználási engedély adására és a mű átdolgozására (29. §) nem jogosít. (Eljárás részletei: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szerzoi-jog/mivel-fordulhat-hozzank/arva-muvek )
Már nyilvánosságra jutott vizuális művek (kép, fénykép, reprodukció) esetében ugyanakkor minden további, azaz ún. másodlagos felhasználás (pl. illusztráció céljából) a közös jogkezelés körébe tartozik, így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől (http://www.hungart.org/kapcsolat.php) kell kérni, amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra.
Amennyiben e közös jogkezelés ellen a szerző a Kjkt. Szjt. 18.§-ának (1) bekezdése alapján kifejezett nyilatkozatával nem tiltakozott, úgy az engedélyezés végett e közös jogkezelő szervezethez szükséges fordulni. A fentiekre tekintettel, ilyen felvételek kapcsán a felhasználáshoz szükséges engedély megszerzése érdekében a HUNGART Egyesülethez lehet fordulni.
A fentieket összefoglalva, a közgyűjteményekből származó fotóknak az Ön által vázolt felhasználása másodlagos felhasználásnak minősül, amelynek engedélyezése érdekében a HUNGART-hoz szükséges fordulnia. Maga a szerző, amennyiben – az előző bekezdésben írt módon - nem lépett ki a közös jogkezelésből, bár szerzői jogi jogosult, önállóan mégsem engedélyezheti alkotása felhasználását, hanem arra kizárólag a HUNGART-tól szerezhető érvényes engedély.
A közgyűjteménynek - tekintettel arra, hogy csak dologi jogi jogosultja a szóban forgó fotóknak (azaz a tulajdonosi jogokat szerzi meg a mű fölött) – főszabály szerint szintén nincsen jogosultsága felhasználási szerződés kötésére. A tulajdonosi jogok megszerzése ugyanis nem érinti a szerzői jogokat, amely alapján a felhasználásra engedély adható.
Mivel a leírtak szerint Ön már kötött felhasználási szerződéseket fotósokkal és közgyűjteménnyel, javaslom, hogy keressen meg egy szerzői jogban jártas ügyvédet. A nem jogosult féllel kötött felhasználási szerződés ugyanis a polgári jog szabályai szerint semmis, abból jogok és kötelezettségek nem származnak.
Bízva abban, hogy az elmondottak segítségül szolgálnak munkájához, felmerülő további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2016.11.17)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
T. SZTNH!Magyar és külföldi (amit nem én fordítottam) népmesét szeretnék illusztrálni, aminek a szövege egyszer már megjelent egy online felületen. Ezeket a meséket szeretném összegyűjteni, saját rajzaimmal illusztrálni és kiadni. Kérdésem az lenne, hogy kell-e hozzá engedély a weboldal szerkesztőjétől illetve a nem magyar népmesék esetében a fordítótól. Válaszukat előre is köszönöm: Sz. Katalin
(2016.11.16) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Sz.Katalin!
Köszönettel vettük megkeresését, melyben már kiadott művének új kiadásban, ám eltérő kiadó által történő megjelentetésének lehetőségéről érdeklődött. Alábbi válaszaink a levélben feltett kérdésére a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.
Tájékoztatjuk, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető. Tájékoztatom továbbá, hogy kizárólag a magyar jogrendszerrel kapcsolatosan tudunk felvilágosítást nyújtani. Felhívom a figyelmét, hogy a kérdésének megítélése eseti mérleges alá esik.
Az Szjt. 1.§ (1) bekezdése szerint „ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.” A (2) bekezdés alapján „szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása.
I.A magyar népmesék
Az első fontos szempont annak megállapítása, hogy a szóban forgó mesék népmesének minősülnek-e. Az, hogy egy mese kortárs mese, megállapítható abból, hogy ismert a szerző személye. A népmese (és általában folklór kifejeződéseinek) legfőbb jellemzője, hogy az eredeti szerző nem ismert.
Amennyiben ismert a mese szerzője, úgy az szerzői védelemben részesül, és annak felhasználása engedélyköteles tevékenység, függetlenül attól, hogy előtte milyen úton, milyen online platformon keresztül jutott hozzá a szöveghez. Amennyiben ismert a szerző, úgy az Szjt. 31. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy „a szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben.” Azonban e védelmi idő lejártával a mese szabadon felhasználhatóvá válik.
Ha a mese szerzője nem ismert, nagy eséllyel folklórnak minősül, aminek szerzői jogi védelmét az Szjt. 1.§-ának (7) bekezdése szabályozza, miszerint „a folklór kifejeződései nem részesülnek szerzői jogi védelemben. E rendelkezés nem érinti a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi védelmet”. Azért nem részesülhetnek védelemben, mivel nincs egyetlen, beazonosítható szerzőjük és nincs egyetlen, „végleges” változatuk sem. Amennyiben tehát a jogosultkutatás után arra a megállapításra jut, hogy a mese népmese, úgy az szabadon felhasználható, szabadon készíthető hozzá illusztráció, nem engedélyköteles tevékenység.
Mindenképp javasoljuk, hogy tegyen az esetleges jogosult kilétének felderítésére kísérletet. Ehhez eszköz lehet többek között az adott online felület üzemeltetőjének megkérdezése, de egyéb alapos utánajárás is szükséges lehet. Jogosultkutatási eljárást javaslunk tehát a szerző személyének feltárása végett, hiszen így elkerülhető egy esetleges szerzői jogi jogvita.
II. Külföldi népmese magyar fordítása
Hasonló szempontok szerint kell eljárni a külföldi mese népmese jellegének megítélésénél is. A védelmi idő meglétének és a közkincs jellegének megállapításakor nemzetközi egyezmény alapján a magyar jogszabályok alkalmazhatók.
Fontos azonban kiemelni, hogy egy közkincsnek minősülő mű fordításának felhasználása azonban már engedélyköteles tevékenység. Az Szjt. 1.§-ának (3) bekezdése szerint „a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.” Az ’egyéni, eredeti jelleg’ szerzői jogot átszövő, a művi mivoltot megállapító kritériumának analógiájából vezethető le a Szjt. fordításra vonatkozó 4.§-ának (2) bekezdése, amely alapján „szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van.” Közkincsnek, szabadon felhasználható népmesének minősülő mű fordítása tehát önálló szerzői jogi védelem alatt áll, a fordítót szerzőnek kell tekinteni, így a népmese felhasználása, saját illusztrációival egybekapcsolt megjelenítése engedélyköteles tevékenység, a fordítótól, vagy egy esetleges felhasználási szerződésben a fordító vagyoni jogainak hasznosítását megszerző jogosulttól (pl. kiadótól) engedélyt kell kérni rá. Az Szjt. 57. §-ának (1) és (2) bekezdése egy, a jelen esetre is alkalmazható speciális szabályt fogalmaz meg, mely szerint „irodalmi mű kiadásánál képek alkalmazásához a szerző beleegyezése szükséges. Ha a szerző beleegyezett abba, hogy művét képek alkalmazásával (illusztrációkkal) adják ki, az egyes képek felhasználásához való hozzájárulását csak alapos okból tagadhatja meg.” Felhívjuk figyelmét, hogy a fordítót az engedély megadása esetén is megilletik a szerzői jogi személyhez fűződő jogok.
A weboldalon való közzétételnek az ön felhasználása szempontjából nincs relevanciája.
Bízunk benne, hogy tájékoztatásunk hasznos volt az Ön számára. Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére:
https://www.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/488721/lang/hu
Tisztelettel:
Szerzői Jogi Főosztály
(2016.11.17)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala!
Kérném tájékoztatásukat, hogy 200 évnél régebben készült festmények, grafikák és illusztrációk felhasználhatóak-e új kiadványokban történő megjelenéshez, illetve kereskedelmi célú nyomtatásban? Múzeumi anyagok, nyomatok és grafikák meddig esnek szerzői jogvédelem alá? A szerzői jogok elévülése után, ki gyakorolhat felügyeletet ezek felett?
Előre is köszönöm válaszukat.
(2016.10.30) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresést, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a Hivatal hatásköre alapján a felmerült kérdés általános szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik.
(Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át, / http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/jogforras/1995_xxxiii_szt_20150301.pdf).
A fentieket előrebocsátva a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) alapján a következőkről tájékoztatjuk. (Az Szjt. hatályos szövege a http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/2016-_evi_xciii-_torveny_20160728.pdf internetes oldalon elérhető.)
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a verseket - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.
A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján [Szjt. 1. § (1) és (3) bek.] a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illeti meg [Szjt. 9.§ (1) bek.] anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben, ha pedig a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].
A rövid tájékoztatása alapján a védelmi idő az érintett művek esetében már bizonyosan lejárt, így a művek főszabályként szabadon felhasználhatók.
Felhívjuk a figyelmét ugyanakkor arra, hogy a védelmi idő eltelte után a szerző emlékének megsértése címén az érintett közös jogkezelő szervezet vagy szerzői érdek-képviseleti szervezet is felléphet olyan magatartás miatt, amely a védelmi időn belül sértené a szerző jogát arra, hogy a művén vagy a művére vonatkozó közleményen szerzőként feltüntessék [Szjt. 14. §-ának (2) bekezdése].
Jelezzük továbbá, hogy esetenként a képet őrző múzeum engedélye szükséges lehet a felhasználáshoz. A Múzeumok engedélye általában azon képek felhasználásához szükséges, amelyet közvetlenül tőlük lehet beszerezni, vagy amelyet a felhasználó maga fotóz. A védelmi időn túl az internetes képek szerzői jogi szempontból szabadon felhasználhatók.
A térbeli művek (szobrok, iparművészeti alkotások) reprodukciós fotói – amennyiben a fotók egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik, és fotót készítő szerző halála óta 70 év még nem telt el - szerzői jogi védelem alatt állhatnak. Így azok felhasználásához engedélyt kell kérni a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől (http://www.hungart.org/kapcsolat.php).
Esetleg versenyjogi aspektusai is lehetnek az ilyen felhasználásoknak, de annak megválaszolása a bevezetőben említett okokból nem tartozik az SZTNH kompetenciájába.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak. Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.11.11)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Létrehoztam egy weboldalt, melyet a domain regisztráció során elfogadtak, semmilyen kifogást nem támasztottak ellene.
Tegnap kutattam a neten, és rájöttem, hogy létezik egy web oldal, mely a domain nevem egyik részletét használja és TM (trade mark) védettséget élvez a domain név.
Most fejlesztem a honlapot, sok adat még nincs rajta.
Mit javasolnak ebben az esetben, keressem meg a védett weboldal tulajdonosait, hogy engedélyezik-e a név használatát bővebb szóösszetételben, kockáztatva ezzel egy peres eljárást (bár azt hozzáteszem, hogy a weboldalon gazdasági tevékenységet jelenleg még nem folytatok), vagy egyszerűen regisztráljak át egy másik domain névre?
Köszönettel:
(2016.11.02) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű és a felmerült kérdés szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át/ http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf).
A fentieket előre bocsátva a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) rendelkezései alapján a következőkről tájékoztatjuk.
A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára.
A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ
a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy
c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét [Vt. 12. §-ának (1) és (2) bekezdése].
Védjegybitorlást követ el, aki a 12. §-ban foglalt rendelkezések megsértésével a védjegyet jogosulatlanul használja [Vt. 27. §-ának (1) bekezdése]. A védjegyjogosult a bitorlóval szemben - az eset körülményeihez képest - a Vt. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti igényeket támaszthatja. A fentiek alapján domén használata védjegyjogokat sérthet.
A domén regisztráció során a regisztrátorok kötelező jelleggel nem vizsgálják, hogy a regisztrálni kívánt domén sért-e védjegyet, ez a kérelmező felelőssége.
Az adott esetben mindenek előtt célszerű tájékozódni, hogy a megjelölés valóban védjegyoltalom alatt áll-e, és ha igen, mely áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában áll oltalom alatt. Arról, hogy adott megjelölés (név, szókapcsolat, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölés) Magyarország vonatkozásában védjegyoltalom alatt áll-e, ha igen, ki a jogosultja, valamint, hogy mely árukkal és/vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban áll oltalom alatt, a következők szerint tud tájékozódni:
- a honlapunkról elérhető E-Kutatás iparjogvédelmi adatbázisban önállóan kereshet a hazai vonatkozású védjegyek között. Az adatbázis tartalmazza a - nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi - lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket. A közösségi védjegyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra, ezekről az eSearch plus adatbázisban lehet tájékozódni.
A Tmview adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.
(Az E-Kutatás adatbázis kereső-felületéről a "Közösségi védjegy" cím vezet át a Tmview adatbázishoz)
Végezetül jelezzük, hogy a védjegy használattal kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírósági útra tartozik, így a Hivatal a hatáskörelvonás tilalmára figyelemmel ilyen kérdésekben csak általános tájékoztatást adhat, amely bíróság vagy hatóság előtti eljárásban nem köti az eljáró szerveket.
A fentieket összegezve, amennyiben az előzőek alapján a védjegy és a domén ütközése vélelmezhető, célszerű más megjelöléssel elindítani a weboldalt.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségünk: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html), de jeleznünk kell, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) lebonyolítása hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara és a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ ; http://www.magyarugyvedikamara.hu/ éri el.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.11.11)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Azt szeretném tudni, hogy a most, frissen nyomtatott egyetlen Verseskötetemet, hogyan értékesíthetem, hogy minél emberhez eljusson. Én már 74 éves, mozgássérült vagyok. Ezért nem szeretnék Törvénybeütköző dolgot tenni !Köszönöm a választ .
(2016.11.08) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresést, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a Hivatal hatásköre alapján a felmerült kérdés általános szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik.
(Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át, / http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/jogforras/1995_xxxiii_szt_20150301.pdf).
A fentieket előrebocsátva a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) alapján a következőkről tájékoztatjuk.
(Az Szjt. hatályos szövege a http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/2016-_evi_xciii-_torveny_20160728.pdf internetes oldalon elérhető.)
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a verseket - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.
A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján [Szjt. 1. § (1) és (3) bek.] a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illeti meg [Szjt. 9.§ (1) bek.] anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől [Szjt. 1. § (3) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [16. § (1) bek.], mely felhasználásra engedély eltérő törvényi rendelkezés hiányában felhasználási szerződéssel szerezhető. A felhasználási feltételeket a felek egymás közötti megegyezés alapján, szabadon állapíthatják meg és felhasználási szerződésben rögzítik.
Az értékesítéssel kapcsolatos kérdések a bevezetőben említett okokból kívül esnek a Hivatal hatáskörén, de az előzőek alapján Ön dönthet arról, hogy a műveit milyen formában, milyen módon és milyen feltételekkel teszi hozzáférhetővé mások számára.
Amennyiben nyomtatott formában kívánja kiadni a műveit, jelezzük, hogy a könyvkiadással kapcsolatos egyéb szabályokról esetleg az Országos Széchenyi Könyvtárnál (http://www.oszk.hu/) kaphat felvilágosítást.
Irodalmi művek forgalmazása szokásosan könyvkereskedéseken keresztül történik - beleértve az online kereskedést is -, ezzel kapcsolatban az egyes könyvkiadóknál tájékozódhat.
További szellemitulajdon-jogi kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak. Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.11.09)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Zongoratanárként egy új tanítási módszert szeretnék alkalmazni magánúton (egyéni vállalkozóként,később tanodaként),amely annyiban tér el az általánostól,hogy a hallás utáni tanulással indul,később kapcsolja hozzá a kottaolvasást.Szeretném levédetni a módszert,megtehetem?
Köszönettel:Bilku Marina
(2016.10.29) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Bilku Marina!
Alábbi érdeklődésére, amelyben zeneoktatási módszer védelme iránt érdeklődik, a következő - szellemitulajdon jogokkal kapcsolatos - általános támpontokat adjuk.
A szellemi tulajdon védelemét világszerte jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.
Az iparjogvédelem körében a különféle megoldásokhoz különböző oltalmi formák kapcsolódnak az alábbiak szerint.
Az új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható - műszaki jellemzőkkel leírható - megoldások jogi védelmére a szabadalmi oltalom jöhet szóba.
A szabadalmazható találmány műszaki színvonalát el nem érő, új és feltalálói lépésen alapuló szerkezeti megoldások esetében a használatiminta-oltalom lehet a megfelelő oltalmi forma.
A termékek külső jellegzetessége - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok - védelmére, amennyiben a minta új és egyéni jelleggel rendelkezik, a formatervezésiminta-oltalom az alkalmas oltalmi forma.
Egy szolgáltatást – pl. zeneoktatási módszert - más szolgáltatásoktól megkülönböztető megjelölés (név, logó, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölés) védjegyoltalommal védhető, de hangsúlyoznunk kell, hogy a védjegy nem védi azt a szolgáltatást (vagy terméket), amellyel kapcsolatban használják, "csupán" arra szolgál, hogy a felhasználók/fogyasztók azonosíthassák, illetve más hasonló szolgáltatásoktól megkülönböztethessék azt.
A fenti oltalmi formák esetében a jogi védelem külön kérelemre, hatósági eljárás eredményeképpen keletkezik.
Az előzőeket összegezve egy oktatási módszer, illetve a módszer keretében használt technikák, eljárások, fogalmak, képek védelmére a fenti oltalmi formák vélhetően nem alkalmasak. A védjegyoltalom esetleg szóba jöhet a gazdasági tevékenység körében történő megkülönböztetés céljából.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései szerint a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1)].
A szerzői jog a formába öntött művet védi (pl. a zeneoktatási módszer szakirodalmi leírása). A védelem nem terjed ki az írásműből kirajzolódó elgondolásra, módszerre. Ha tehát valaki az ismertető írásművet felhasználja, pl. többszörözi, szerzői jogokat sérthet, de az írásműben ismertetett elgondolás megvalósítása nem ütközik szerzői jogokba.
Az előzőek alapján a módszer önmagában nem, de a vele kapcsolatos szöveges és grafikai anyagok, képek - amennyiben egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek - állhatnak szerzői jogi védelem alatt.
A szerzői jogi védelem – az iparjogvédelemtől eltérően - a mű létrejöttével, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és meghatározott ideig fennáll anélkül, hogy a jogvédelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.
Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti hivatalunknál. Hangsúlyozandó azonban, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg, hogy azt a szerző a magáénak elismerte. (Részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html ).
Megemlítjük még, hogy egy oktatási módszerhez kapcsolódóan esetlegesen felmerülő ú.n. védett ismeret jogi védelem alatt állhat az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:47. §-a alapján Ilyen esetben a jogi védelem - a szerzői joghoz hasonlóan - mindenfajta alakszerűség nélkül, a törvény erejénél fogva áll fenn. A jogi védelem ebben az esetben addig tart, amíg a védett ismeret jogszerűen nem hozzáférhető.
Amennyiben a fentiekhez kapcsolódóan további kérdései vannak, az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetőségei: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu .
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.11.04)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Kitaláltam egy gyermekcipő fajtát, amely jelenleg még nincs Magyarországon forgalomban. Gyermekcipő lévén egy Disney figura nevét adnám a márkának, magát a figurát is felhasználnám. Engedély- illetve jogdíj köteles lenne-e?
Valamint a cipő szerkezete is egyedi, hol tudok utánanézni, hogy rendelkezik-e valaki már szabadalommal ezt illetően? Ha igen, akkor mit tudok tenni?
Köszönettel várom megtisztelő válaszukat!
(2016.10.24) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Az alábbi megkeresésre, amelyben gyermekcipőkhöz kapcsolódóan Disney animációs filmszereplő megnevezésének, illetve figurájának felhasználásáról érdeklődik, a következőkről tájékoztatjuk.
Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, a Hivatal egyedi ügyekben tanácsot nem adhat.
A fentieket előrebocsátva az érdeklődésével kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a rajzfilmeket is - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.
(Az Szjt., hatályos szövege a http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/2016-_evi_xciii-_torveny_20160728.pdf internetes oldalon elérhető.)
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például a rajzfilmekben – mint szerzői jog által védett filmalkotásokban – megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek (pl. cipők) kereskedelmi hasznosítása (így pl. értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység, ezért e tekintetben mindenképpen javasoljuk a jogtulajdonossal való előzetes kapcsolatfelvételt a termékek előállításának megkezdését megelőzően.
Felhívjuk szíves figyelmét továbbá, hogy a szóban forgó figurák akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes formatervezési minta-, illetve védjegyoltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók.
A fentieket összefoglalva tehát elmondható, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló művekben szereplő jellegzetes és eredeti alakok kereskedelmi hasznosításához a jogtulajdonos engedélyére van szükség.
A rajzfilmek vagyoni jogaival gyakran a rendező rendelkezik, ha mégsem, remélhetően tájékoztatást tud adni a jogtulajdonost illetően.
A Walt Disney figurák esetében figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, amely tudomásunk szerint mindenfajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
A cipők szerkezetére vonatkozó, szabadalmakkal kapcsolatos kérdésére tájékoztatjuk, hogy fennálló szabadalmi jog esetén a hasznosítás (szintén) a jogosult engedélyével jogszerű. (A szabadalmi oltalom az új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható műszaki megoldások védelmére szolgáló oltalmi forma.)
Az említett E-kutatás adatbázisban lehetőség van a hazai szabadalmi dokumentumok kutatására is. Igény esetén a kutatáshoz a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtár munkatársai segítséget nyújtanak, a Szakkönyvtár elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/frecskay-janos-szakkonyvtar/elerhetoseg.
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőség: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2016.11.03)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Az a kérdésem, ha egy új étel receptjét szeretném levédetni, akkor mi az eljárás?
Válaszukat előre is köszönöm.
(2016.10.24) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Berki Sándor!
Köszönettel vettük a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal) érkezett megkeresését, amelyben új étel recept jogi védelmének lehetőségéről érdeklődik.
Az érdeklődésére a következőkről tájékoztatjuk.
Egy étel összetétele, illetve az elkészítésének a technológiája szabadalommal védhető, amennyiben megfelel az újdonság és a feltalálói tevékenység követelményének.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban Szt., lásd: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1995_xxxiii_szt_20160705_1.pdf ) értelmében új a megoldás, ha nem jutott nyilvánosságra oly módon, hogy bárki számára hozzáférhetővé vált [Szt. 2.§-a]. Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a nyilvánosságra jutott megoldások alapján szakember számára nem kézenfekvő [Szt. 4.§-ának (1) bekezdése].
A kérdés tehát az, hogy az Ön által kidolgozott új recept bárhol a világon, bármilyen módon nyilvánosságra jutott-e? Ha nem, a recept vélhetően megfelel az újdonság követelményének.
A feltalálói tevékenység megítélése során azt kell vizsgálni, hogy a recept tartalmaz-e olyan új elemet, amely a szakterület ismeretanyaga alapján szakember (pl. az adott szakterületen jártas élelmiszeripari mérnök) számára nem kézenfekvő, pl. valamilyen előre nem számítható, új hatást eredményez.
Ha úgy gondolja, hogy a találmánya megfelel az említett követelményeknek, az Szt. alapján a szabadalmi oltalom megszerzésére irányuló eljárást a Hivatalhoz benyújtott szabadalmi bejelentéssel kezdeményezheti.
A bejelentéssel kapcsolatos formai követelményeket a szabadalmi bejelentés… részletes alaki szabályairól szóló 20/2002 (XII. 12.) IM rendelet (R.) tartalmazza. A rendelet szövege elérhető a Hivatal honlapján is: http://www.sztnh.gov.hu/hu/jogforras/20_2002_IM_szabbejel.pdf.
A szabadalmi bejelentés elkészítését a Hivatal külön útmutatóval segíti, amely a http://www.sztnh.gov.hu/hu/kiadv/ingy_magy/szabadalmi_bejelentes_2011.pdf oldalon férhető hozzá a bejelentők számára. Ebben az útmutatóban részletesen bemutatásra kerülnek a szabadalmaztatással kapcsolatos fogalmak, a leírás, igénypontok, rajzok és kivonat elkészítéséhez szükséges formai és tartalmi követelmények. Az útmutató ezen felül tartalmaz egy mintapéldát a bejelentés könnyebb elkészítéséhez.
Szabadalmi bejelentés előtt mindenképpen tanácsos tájékozódni a találmány tárgykörébe eső nyilvánosságra jutott megoldásokat illetően (technika állása). Erre legátfogóbban a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárában nyílik személyesen lehetőség, ahol a kutatáshoz kollégáink segítségét is igénybe lehet venni. A Frecskay János Szakkönyvtár elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/a-szellemi-tulajdon-nemzeti-hivatala-elerhetosege-felfogadas
Emellett az Interneten is számos adatbázis áll rendelkezésre, amelyekben szabadalmi dokumentumok között tájékozódhatnak. Ilyen pl. hazai vonatkozásban az "E-kutatás" adatbázis, vagy szélesebb körben az Európai Szabadalmi Hivatal szabadalmi adatbázisa, az espacenet (http://worldwide.espacenet.com/).
Felhívjuk a figyelmét, hogy a szabadalom engedélyezési eljárás során külön jogszabályban meghatározott díjakat kell fizetni, amelyről szintén tájékozódhat honlapunkon a következő oldalon: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/novenyfajta-oltalom/nemzeti-bejelentes/urlapok-dijak.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html), de jeleznünk kell, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ érhető el.
Elérhetőségeink:
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.10.27)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Cím!
Elindítottam egy vállalkozást, amibe saját tervezésű plüssöket készítek. Felmerült igény disney illetve egyéb mesefigurákra. (pl kisvakond) A szabásmintákat én tervezném és én is készíteném el. Kérdésem az lenne, hogy hova forduljak, hogy hivatalosan is tudjak ilyen figurákat készíteni eladásra?
(2016.10.21) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Bari Katalin!
Köszönettel fogadtuk az alábbi, rajzfilm figurák felhasználásának jogi hátterére irányuló kérdését.
Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, a Hivatal egyedi ügyekben tanácsot nem adhat.
A fentieket előrebocsátva az érdeklődésével kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a rajzfilmeket is - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.
(Az Szjt., hatályos szövege a http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/2016-_evi_xciii-_torveny_20160728.pdf internetes oldalon elérhető.)
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például a rajzfilmekben – mint szerzői jog által védett filmalkotásokban – megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek (pl. plüss figurák) kereskedelmi hasznosítása (így pl. értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység, ezért e tekintetben mindenképpen javasoljuk a jogtulajdonossal való előzetes kapcsolatfelvételt a termékek előállításának megkezdését megelőzően.
Felhívjuk szíves figyelmét továbbá, hogy a szóban forgó figurák akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes formatervezési minta-, illetve védjegyoltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók.
A fentieket összefoglalva tehát elmondható, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló művekben szereplő jellegzetes és eredeti alakok kereskedelmi hasznosításához a jogtulajdonos engedélyére van szükség.
A rajzfilmek vagyoni jogaival gyakran a rendező rendelkezik, ha mégsem, remélhetően tájékoztatást tud adni a jogtulajdonos(oka)t illetően.
A Walt Disney figurák esetében figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, amely tudomásunk szerint minden fajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőség: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.
Üdvözlettel,
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2016.10.27)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala!
Én fára festett grafikákkal foglalkozom.
És készítettem olyan grafikákat, amik a STAR WARS figurái vannak, természetesen a saját kezemmel rajzolt, majd festett grafikaként. Érdeklődnék, hogy ezeknek a festményeknek az eladásához szükséges-e engedélyt kérni a Disney-től. Ha igen, ezt hol tudom megtenni?
Előre is köszönöm a válaszukat!
(2016.10.21) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amelyben Star Wars figurák saját kezűleg készített grafikai ábrázolásainak forgalmazásával kapcsolatban érdeklődik.
Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében kizárólag a szellemi tulajdonnal - ezen belül a szerzői joggal - kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ezért a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet, szerzői jogi vitás kérdésben jogi állásfoglalást nem adhat. Válaszunk az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
A fentieket előrebocsátva az alábbi megkeresésére a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/szjt-4.pdf / a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van [Szjt. 4. §-ának (2) bekezdése].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése]. A mű felhasználásának minősül különösen az átdolgozás [Szjt 17. §-ának f) pontja], amely magában foglalja a mű minden olyan megváltoztatását is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt 29. §-a].
Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti filmes karakterek alakjait formázó alakzatok (ide értve az említett képeket) forgalomba hozatalához (kereskedelmi hasznosításához) a szerző előzetes engedélye szükséges. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól.
Felhívjuk a figyelmét, hogy a szóban forgó figurák akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták jogosultjainak elérhetősége az E-kutatás, illetve az eSearch plus adatbázisban megtalálható (az adatbázisok elérhetősége: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/ ; https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch ). Amennyiben az adatbázisokban való tájékozódáshoz segítségre van szüksége, az Ügyfélszolgálat munkatársainak a segítsége igénybe vehető.
A Star Wars figurák esetében figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, amely tudomásunk szerint minden fajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az
illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetősége:
Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu , illetve
Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu .
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.10.27)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
T.Cim! Mi a teendo, ha valaki a szellemi termekunket (a szobeli vedjegyet) csupan gazdasagi haszonszerzes celjabol 2014-ben aljas modon levedette, de mi azt a nevet "brandet"7 eve (2009ota) orszagosan hasznaljuk, ismerte tettuk, hiszen nevvel es tartalommal egyutt mi talaltuk ki, es a szellemi termek neve a koztudatban is szorosan osszefonodott a nevunkkel. (ugyanezen nev kepi megjelenitesenek vedjegye nalunk van) 2009 ota plakaton, ujsagban audio es vizualis eszkozokon, reklamhiredetekben is mi toltjuk meg tartalommal es az emberek velunk azonositjak. A vedjegy bejegyzes ilyen esetben tamadhato?
(2016.10.19) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Horváth Viktória!
Érdeklődésével kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe a szellemi alkotások védelme, ezen belül is különösen a jogok engedélyezése és a jogok fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátása tartozik.
A Hivatal a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdéskör szellemitulajdon-jogi, ezen belül alapvetően védjegyjogi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át / http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf ).
Az Ön által vázolt esetre vonatkozóan a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) alapján a következőket ajánljuk szíves figyelmükbe.
Védjegyoltalomban azok a megjelölések (nevek, jelmondatok, ábrák, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölések) részesülhetnek, amelyek megkülönböztetésre alkalmasak, valamint a lajstromozásukkal szemben nem állnak fenn feltétlen kizáró okok (Vt. 2-3. §), vagy viszonylagos kizáró okok (Vt. 4-6. §).
Amennyiben a védjegybejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek, az eljárás lajstromozással zárul, a védjegyoltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal keletkezik. (A védjegy-lajstromozási eljárás folyamata honlapunkon a http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalon tekinthető át.)
A lajstromozásra bejelentett megjelölésekkel -, illetőleg a lajstromozott védjegyekkel szemben a fenti kizáró okok alapján a következő jogorvoslati lehetőségek állnak nyitva.
A védjegy lajstromozására irányuló eljárásban bárki észrevételt nyújthat be a Hivatalhoz arra vonatkozóan, hogy a megjelöléssel szemben feltétlen kizáró okok (Vt. 2-3. §) állnak fenn. Az észrevételt a Hivatal az észrevétel keretei között, az észrevételt benyújtó személy állításai, valamint az általa igazolt adatok alapján vizsgálja. Az észrevételt tevő nem válik ügyféllé az eljárásban, de a lajstromozási eljárás eredményéről a Hivatal tájékoztatja [Vt. 58. § (1) és (2) bek.]. Az észrevétel díjmentes.
A Hivatal a lajstromozási eljárás során a megjelöléseket meghirdeti a hivatalos lapjában, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben [Vt. 61/A. § (1)].
A védjegybejelentés meghirdetésének napjától számított három hónapon belül a Vt. 4-6. §-i alapján a bejelentett megjelölés védjegyként való lajstromozásával szemben felszólalhat, akinek korábbi, (a Vt. 61/B §-ában nevesített) jogát sértené, ha a megjelölés lajstromozásra kerülne.
A felszólalásért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a felszólalás benyújtásától számított egy hónapon belül.
A lajstromozást követően, a lajstromozott védjegy ellen – a Vt. 2-6. §-aiban foglalt kizáró okok alapján – törlési eljárás indítható [Vt. 72. §-a].
A kérelemben meg kell jelölni a törlés alapjául szolgáló okokat, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat. A törlési kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat. kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.
A védjegy nem törölhető, ha olyan korábbi védjeggyel, nem lajstromozott megjelöléssel vagy egyéb joggal ütközik, amelynek jogosultja tudott a későbbi védjegy lajstromozásáról, és egymást követő öt éven át tűrte annak használatát, kivéve, ha a későbbi védjegy jogosultja rosszhiszeműen járt el [Vt. 33. §-ának (2) bekezdése b) pontja].
A Vt. értelmében a lajstromozott védjegy jogosultjának kizárólagos joga van arra, hogy a védjegyet az árujegyzékben szereplő árukkal és/vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban használja, illetve, hogy a használatára másnak engedélyt adjon. A védjegyjogosult a védjegyoltalom alapján bárkivel szemben felléphet, aki az engedélye nélkül gazdasági tevékenysége körében használ
- a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
- olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt;
- a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét. [Vt. 12. §. (2) bekezdés].
Az előzőek értelmében egy megjelölés gazdasági tevékenység körében történő használatával szemben kizárólag érvényes védjegyoltalom alapján lehet fellépni, ugyanakkor a fentiekre hivatkozva hangsúlyozandó, hogy a védjegyoltalmat nem csak a védjeggyel azonos, hanem ahhoz hasonló megjelöléssel is meg lehet sérteni.
Végezetül felhívjuk arra a figyelmet, hogy a védjegyek jogtalan használatával (védjegybitorlás) kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik [Vt. 95. § (1)].
Fentieket összevéve, a felmerült helyzetben mindenképpen célszerű védjegyjogban jártas hivatásos képviselőhöz fordulniuk, mivel a kapcsolódó részletek alapos vizsgálata, szakvélemény és tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/; http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el).
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.10.27)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Vállalkozásunk reklámozásához szeretnénk egy Disney rajzfilmből szereplőket felhasználni. Megtehetem ezt úgy, hogy nem a teljes plakátot, képet tüntettem fel hanem csak egy részletét (pl. a figura arcát, vagy a hátteret)? Használhatom a szövegben a mese címét?
Köszönöm a segítségüket!
(2016.10.19) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amelyben vállalkozása reklámozásához Disney rajzfilmek részleteinek felhasználásával kapcsolatosan érdeklődik.
Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében kizárólag a szellemi tulajdonnal - ezen belül a szerzői joggal - kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ezért a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet, szerzői jogi vitás kérdésben jogi állásfoglalást nem adhat. Válaszunk az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
A fentieket előrebocsátva az érdeklődésére a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének, vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt.
Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti mesefigurák, illetve azok részei reklám célra történő felhasználásához a szerző előzetes engedélye szükséges. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól.
Felhívjuk a figyelmét, hogy a szóban forgó figurák akár védjegy-, illetőleg formatervezésiminta-oltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - főszabályként a jogtulajdonos engedélyéhez kötött. A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://oami.europa.eu/eSearch/) adatbázisokban kutathatók.
A szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához [Szjt. 16.§-ának (2) bekezdése], amiből következik, hogy a cím önállóan is lehet a szerzői jog tárgya.
Az egyéni, eredeti jelleg, mint a szerzői jogi védelem feltétele a címek esetében is követelmény, ezért csak a sajátos cím állhat szerzői jogi oltalom alatt.
(A törvény 1-9. §-aihoz, az 1. § (3) bekezdéséhez fűzött miniszteri indokolás szerint a szerzői jogi védelemnek a mű „egyéni, eredeti jellegén kívül más feltétele nincs és nem is lehet.” )
Szerzői jogi védelem alatt áll többek között más szerző művének fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van [Szjt. 4 §-ának (2) bekezdése].
Az előzőek értelmében annak megállapítása, hogy egy adott cím, illetve annak fordítása, átdolgozott változata szerzői jogi védelem alatt áll-e, minden körülményt figyelembe vevő részletes elemzést igénylő szakértői feladat.
A Walt Disney figurák esetében figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, amely tudomásunk szerint minden fajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.10.27)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal
Az lenne a kérdésem, ha történelmi regényből átveszek részleteket, forgatókönyvhöz, de nem azokat a részleteket, amiket az iró tett, hanem csak azokat, amik megtörténtek történelmileg, de az iró szavait használom leírni az eseményt, ami csak képen fog megjelenni a filmben, és néhány dialógot is átveszek, de a többi az én írásom lenne, az adaptációnak számít-e, vagy csak azt kell jelölni, hogy részletek találhatóak benne xy könyvéből. A szerzői jogok még élnek az iró esetében, aki magyar, a film amerikai lenne. Köszönöm válaszukat:
László
(2016.09.28) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt László!
Köszönettel vettük megkeresését, melyben egy történelmi regényből átvett részlet felhasználásának feltételeiről érdeklődött. Alábbi válaszaim a levélben feltett kérdésére a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.
Tájékoztatom, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető. Megkeresésének külföldi elemeire tekintettel tájékoztatom továbbá, hogy kizárólag a magyar jogrendszerrel kapcsolatosan tudunk felvilágosítást nyújtani. Felhívom a figyelmét, hogy a kérdésének megítélése eseti mérleges alá esik.
Az Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy „a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.” Az Szjt. 1. §-ának (5) bekezdése a szerzői jogi oltalom alól kizárja a sajtóközlemények alapjául szolgáló tényeket vagy napi híreket. Tények alatt kell érteni nemcsak a napi eseményeket, hanem adott esetben a különböző társadalomtudományi kutatások eredményei alapján megállapítást nyert történelmi adatokat is. Tehát maguk a történelmi tények, és ezen tényeknek pusztán megállapító leírása nem állhat szerzői jogi védelem alatt, hiszen nem minősülnek irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotásnak és egy megtörtént esemény nem is rendelkezhet egyéni, eredeti jelleggel.
Fontos azonban megjegyezni, hogy e tényeknek a leírása már egyéni, eredeti jelleget tükrözhet. Ha tehát egy történelmi tény megjelenítése megfelel az Szjt. 1. §-ának (3) bekezdésében foglalt kritériumnak- tehát egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik -, akkor szerzői jogi védelem alatt álló irodalmi alkotásnak minősül. A megfogalmazásból ugyanis kitűnhet a szerző sajátos szövegvilága, és ez a művészi értéket képviselő leírás a szerző önálló, kreatív gondolatait tükrözheti. A szerzői jogi védelem tehát soha nem a történelmi eseményen áll fenn, hanem az esemény egyéni, eredeti megfogalmazásán, megjelenítésén.
A fentebb leírtakra tekintettel tehát a regény feltehetőleg szerzői jogi védelem alatt áll, annak szerzőjét megillethetik a szerzői személyhez fűződő és vagyoni jogok. Az Szjt. által nevesített három személyhez fűződő jog a nyilvánosságra hozatal joga, a névfeltüntetés joga és a mű egységének védelméhez való jog. Az Szjt. 31.§-ának (1) bekezdése kimondja, hogy „a szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben.” Ha tehát az Ön által felhasznált mű a védelmi időn kívül esik, a mű – a névfeltüntetés jogát leszámítva – szabadon felhasználható. Ez azt jelenti, hogy a védelmi idő elteltét követően a mű közkinccsé válik, azaz azt bárki engedély nélkül felhasználhatja. Fontos megjegyezni, hogy az elhunyt szerző emlékét sértő magatartás ellen a védelmi idő lejártától függetlenül felléphet az örökös vagy az érintett közös jogkezelő, illetve érdek-képviseleti szervezet, ha a magatartás sértené a szerző névfeltüntetési jogát… Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében „a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.” Az Szjt. IV. Fejezete meghatározott esetekben engedi a szabad felhasználást, vagyis oly módon korlátozza a szerző jogait, ezekben az esetekben a felhasználás díjtalan, és a szerző engedélye sem szükséges. A szabad felhasználási módok közül az Ön esetében az idézés és az átvétel bír jelentőséggel.
Az Szjt. 34. §-ának (1) bekezdése szerint „a mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.” Az idézéshez kapcsolatos további lényeges információ, hogy az idézett részletet mindig valamilyen másik műbe kell beágyazni, valamint, hogy az átvevő mű a céljának, üzenetének, tartalmának célba éréséhez, közvetítéséhez használja az idézett részletet. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az átvevő és az idézett műnek tartalmi egyetértésben, átfedésben kell lenniük, elég, ha az átvevő mű céljának, üzenetének eléréséhez az idézett részlet eszközként szolgál.
„Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű, film részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű, továbbá képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint fotóművészeti alkotás szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen. Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja” [Szjt. 34.§ (2)]. Ha tehát a regény részleteit üzletszerűen, haszonszerzési céllal kívánja felhasználni, a rendelkezés nem alkalmazható, és engedélyt kell kérnie a szerzőtől a felhasználásra.
A fentiek alapján az idézés és az átvétel között tehát két lényeges különbség van. Az első, hogy az átvétel nem szolgálhat haszonszerzést, az átvevő mű üzletszerű felhasználása nem lehetséges. A második különbség az idézett/átvett rész terjedelmére utal. Az idézés jóval rövidebb terjedelmű, ezért is támaszt az idézéssel szemben az Szjt. enyhébb kritériumrendszert a szabad felhasználásra. A dialógusok átvételét hasonló analógia mentén kell értelmezni. Fontos, hogy az idézett/átvett dialógusból szintén kitűnjön az egyéni eredeti jelleg. Az idézet, vagy átvétel elhatárolásánál az átvevő és az idézett mű egymáshoz való arányait is figyelembe kell venni, vagyis, hogy az idézett rész mekkora hányadát képező az átvevő mű egészének.
Az Szjt. 16. §-ának (4) bekezdése alapján „ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek - eltérő megállapodás hiányában - a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le. Ha a törvény a felhasználási szerződés érvényességét megszabott alakhoz köti, a díjazásról való lemondás is csak a megszabott alakban érvényes.” Erre tekintettel javasoljuk, hogy az esetleges jogviták elkerülése végett kérjen engedélyt a szerzőtől a felhasználásra.
Felhívjuk továbbá a figyelmét arra, hogy a szerző személyhez fűződő jogainak tekintetében „a szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen - a közlemény terjedelmétől és jellegétől függően - szerzőként feltüntessék. A szerzőt a mű részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni. A szerző a neve feltüntetéséhez való jogot a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon gyakorolhatja.” Ha tehát a felhasználás nem pusztán a történelmi tényre, terjed ki, hanem megvalósítja az átvételt vagy idézést, akkor a szerzőt megilleti a névfeltüntetés joga.
Figyelemmel arra, hogy a fentiek alapján az Ön által tervezett felhasználás szerzői jogi megítélése nagyban függhet a konkrét körülményektől, indokolt lehet az ügyben szerzői jogban jártas jogi tanácsadó megkeresése. A Magyar Ügyvédi Kamara weboldalának (http://www.magyarugyvedikamara.hu) adatbázisában szakterületek szerint is tud szakembert keresni.
Bízunk benne, hogy tájékoztatásunk hasznos volt az Ön számára. Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére:
https://www.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/488721/lang/hu.
Tisztelettel:
Szerzői Jogi Főosztály
(2016.10.25)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Arra lennék kíváncsi, hogy ha van egy logó, amit módosítva szeretnék felhasználni, akkor milyen mértékű módosításra van szükség, hogy az már új logónak számítson? Illetve, ha a logó amerikai bejegyzésű, akkor arra a logóra más szabályok vonatkoznak? Köszönettel !
(2016.10.17) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Mindenekelőtt engedje meg, hogy felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, állásfoglalást nem adhat, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át.)
Az alábbi rövid tájékoztatás alapján úgy tűnik, hogy az Amerikai Egyesült Államok területén védjegyoltalom alatt álló logó – vélhetően Magyarország területén történő - felhasználásával kapcsolatban érdeklődik, ezért, jelezzük, hogy a kérdése alapvetően két jogterületet, a védjegy jogot és a szerzői jogot érinti.
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) rendelkezései alapján az Amerikai Egyesült Államokban védjegyként lajstromozott logó alapján a logó magyarországi használata védjegyjogilag nem támadható.
Amennyiben a logó Magyarország területén is védjegyoltalom alatt áll (nemzeti, európai uniós, illetve Magyarország területére kiterjesztett hatályú nemzetközi védjegy formájában), gazdasági tevékenység körében történő engedély nélküli használata védjegybitorlást valósíthat meg.
A Vt. 12. §-ának (2) bekezdése alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ
- a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
- olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy
- a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.
Ugyanakkor a logó, mint grafikai alkotás - függetlenül a logón fennálló egyéb jogi védelemtől, pl. védjegyoltalomtól - szerzői jogi védelem alatt állhat.
Az egyéni, eredeti jellegű művészeti alkotások – közte a különféle grafikai alkotások, mint pl. logók - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem hatálya alá tartoznak. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése]. A mű felhasználásának minősül különösen az átdolgozás [Szjt 17. §-ának f) pontja], amely magában foglalja a mű minden olyan megváltoztatását is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt 29. §-a].
A fentieket összegezve a kérdésre, hogy egy logó átdolgozott változata sért-e valamilyen, az átdolgozás alapjául szolgáló logóhoz fűződő (jellemzően védjegy, illetve szerzői) jogot, az "új" logó és az átdolgozás alapjául szolgáló logó minden körülményre figyelemmel történő szakértő összevetése adhat választ, általánosságban a határok nem megfogalmazhatók.
Kiemelve, hogy szellemi tulajdonnal kapcsolatos ügyekben szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) lebonyolítása az adott területen jártas szakemberek feladata, további kérdések esetén Ügyfélszolgálatunkon (elérhetőség: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html ) személyesen vagy telefonon állunk szíves rendelkezésére.
(A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/.)
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.10.24)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala!
Tervezőgrafikus vagyok. Eddig alkalmazottként dolgoztam, de elindítottam egy vállalkozást, melynek profiljába ez a tevékenység is beletartozik. A munkahelyemen készített munkákat felhasználhatom-e referenciaként önmagam reklámozására, vagy az mint szellemi tulajdon, az engem foglalkoztató cég tulajdona, így tőle kell engedélyt kérnem, illetve fel kell-e tüntetnem, hogy ott készült munkáról van szó?
Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm!
(2016.10.07) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben korábbi munkaviszonya keretében alkotott műveivel kapcsolatban felmerülő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Általánosságban elmondható, hogy a törvény oltalomban részesíti az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat, azok egyéni, eredeti jellege alapján [Szjt. 1. § (1)-(3) bekezdései]. A törvény műfaji, minőségi, esztétikai korlátoktól függetlenül oltalomban részesíti az e feltételeknek megfelelő műveket, amelyek példálózó felsorolásában külön említi a rajzokat is [Szjt. 1. § (2) bekezdés h) pont]. Az oltalmi idő alatt a szerzőt illeti a művet létrehozó személyhez fűződő és vagyoni jogok összessége [Szjt. 9. § (1) bekezdés], így különösen a mű felhasználásának [Szjt. 16. § (1) bekezdés] – például többszörözésének [Szjt. 18. § (1) bekezdés] – joga. Felhasználási engedély felhasználási szerződés formájában adható, amelyért a jogosultat megfelelő díjazás illeti [Szjt. 42. § (1) bekezdés].
A munkaviszonyból folyó kötelezettség alapján alkotott mű esetében a mű átadásával a munkáltató szerzi meg a vagyoni jogokat, hacsak a felek erről másként nem állapodtak meg [Szjt. 30. § (1) bekezdés]. A szerzőt továbbra is megilleti díjazás abban az esetben, ha a munkáltató a mű felhasználását másnak engedélyezi, vagy a vagyoni jogokat másra átruházza [Szjt. 30. § (3) bekezdés].
A fentiek alapján, abban az esetben, ha az Ön munkaviszonyának részét képezte az említett grafikai művek elkészítése (ez munkaköréből eredő kötelezettsége) és átadta azokat munkáltatójának, akkor annak vagyoni jogaival a továbbiakban a munkáltatója rendelkezik. A munkakörből eredő kötelezettség meghatározása során fontos kitérni a munkaköri leírás és a munkaidőn kívüli tevékenység szerepére. Ezzel kapcsolatban szükséges kiemelni, hogy a munkaköri leírásban nem szükséges, hogy szerepeljen konkrétan az adott grafikák elkészítése, hiszen az egy általános lista, így a kérdés az, hogy munkaköri feladatai közé pontosan mi tartozott és abba beleillik-e a kérdéses grafikák elkészítése. Amennyiben munkaidőn túl is foglalkozott a grafikákkal, annak önmagában nincsen jelentősége a minősítés szempontjából, hiszen az alkotói tevékenységnek jellemzője, hogy nem mindig szorítható a munkajogi ritmusba.
A munkaviszonyban alkotott művek esetében a korábbi munkáltatója rendelkezik a vagyoni jogokkal, és Önnek a továbbiakban nincsen jogosultsága saját vállalkozása keretei között a grafika felhasználására, még referenciaként sem. A saját vállalkozása tevékenységének keretei között történő referenciakénti feltüntetés többszörözésnek, azaz szerzői jogilag felhasználásnak fog minősülni, amelyhez csak a vagyoni jogok jogosultjának, jelen esetben korábbi munkáltatójának van joga a továbbiakban. További problémát jelenthet, hogy munkáltatója kizárólagos szerződést is köthetett a grafika esetleges továbbadásakor, így a vevő jogszerűen várhatja el, hogy a grafikát kizárólagosan ő használhassa. A grafikákat jogszerűen, a munkáltatójától megszerző személy beperelheti Önt, amennyiben az általa kötött szerződés kizárólagos felhasználási jogosultságot tartalmazott.
A fentiek alapján javaslom korábbi munkáltatójának előzetes megkeresését mielőtt saját vállalkozása keretei között használná a kérdéses grafikákat, annak érdekében, hogy bizonyosan elkerülje a későbbi jogi problémákat.
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2016.10.18)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal! Érdeklődnék, hogy egy női magazin kuponján egy kurzuson rólam készült kép szerepel a beleegyezésem nélkül. Mit tehetek ilyenkor? Köszönettel!
(2016.10.02) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően jogi tanácsadást nem végezhetünk.
Elöljáróban szeretnénk felhívni a figyelmét arra, hogy a képmások védelme a polgári jog körébe tartozik, amennyiben a képen szereplő személy jogai sérülnek. A képmásokhoz fűződő szerzői jog a szerzőt illeti, aki a képet elkészítette, így jelen esetben feltehetően az esemény szervezőit.
A fentieket szem előtt tartva - a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján (továbbiakban: Ptk) – a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.
Képmás elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. (Ptk. 2:48.§ (1) bek.) Ezzel egyező rendelkezést tartalmaz a szerzői jogi törvény is (a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 72.§-a), így habár a szerzőnek szerzői jogi szempontból kizárólagos joga van a fénykép felhasználására, ez a jog nem korlátlan, a képen szereplő személy engedélyével gyakorolható kizárólag. Kivételt képez ez alól a tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel, amely esetekben nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához (Ptk. 2:48. § (2) bek.). A tömegfelvételnek és nyilvános közéleti szereplés esetében kialakult bírósági gyakorlat van, amely alapján meghatározható, hogy mi minősül ennek megfelelő kivételnek. Általánosságban ezzel kapcsolatban elmondható, hogy nem az adott személy foglalkozása a döntő a közéleti szereplés meghatározása esetében, hanem az adott szituáció, amiben a fénykép elkészült, és az adott személy szerepe a konkrét esetben.
Jogsértés esetén bíróság előtt zajló polgári peres eljárásban, akit személyiségi jogában megsértenek (így pl. a hozzájárulása nélkül felhasználják fényképét), a Ptk. 2:51. és 2.53 § -ai alapján (a jogsértés ténye alapján - az elévülési időn belül - az eset körülményeihez képest) az alábbi polgári jogi igényeket támaszthatja a jogsértővel szemben:
- követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
- követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
- követelheti azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;
- követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;
- követelheti azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.
Aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti továbbá a jogsértőtől kárának megtérítését.
Ezen felül, polgári peres eljárásban – szintén a képmás védelmet mint személyiségi jogot érintő jogsértésre tekintettel - a Ptk. 2:52 §-ában foglaltak szerint ún. sérelemdíj is követelhető a jogsértés miatt bekövetkezett nem vagyoni sérelem megtérítésére.
Lévén, hogy jogi tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, a felmerült helyzetben javasoljuk, hogy konzultáljon szakjogásszal. (A Magyar Ügyvédi Kamara honlapja elérhető a: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ oldalon).
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.10.10)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal,
a segitsegüket szeretnem kerni, hogy ha kitalaltam egy gyermek jatekot azt hol lehetne szabadalmaztatni, merre lepjek hova mehetnek vele...remelem jo helyre fordultam a kerdesemmel..elöre is köszönöm..
(2016.10.01) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Juhász Gabriella!
Az alábbi érdeklődésére engedje meg, hogy a következőkről tájékoztassuk.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (továbbiakban: Hivatal) hatáskörébe a szellemi alkotások védelme, ezen belül is különösen a jogok engedélyezése és a jogok fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátása tartozik. A Hivatal a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdések szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (továbbiakban Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1995_xxxiii_szt_20160705_1.pdf oldalon).
Arról, hogy egy találmány (jelen esetben egy gyermekjáték) milyen feltételekkel részesülhet szabadalmi oltalomban, illetve a szabadalmi bejelentési eljárás menetéről az Szt. rendelkezik.
A szabadalmi rendszer hagyományosan a műszaki szellemi alkotások jogi védelmét szolgálja. Az Szt. 1. §-ának (1) bekezdése alapján az a szellemi alkotás szabadalmazható, ami találmány és rendelkezik az újdonság, a feltalálói tevékenység és az ipari alkalmazhatóság ismérveivel, valamint megfelel a szabadalmi törvényben megszabott egyéb feltételeknek.
Mindenekelőtt azt kell megvizsgálni, hogy a találmány megfelel-e az újdonság, feltalálói tevékenység és az ipari alkalmazhatóság követelményének. Az Szt. 2. §-ának (1) bekezdése szerint új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához. A (2) bekezdés szerint a technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség időpontja előtt írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatbavétel útján vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált. Az Szt. 4. §-ának (1) bekezdése szerint feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló. Az Szt. 5. §-ának (1) bekezdése értelmében iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható, illetve használható.
A szabadalmi oltalom megszerzésére irányuló eljárást a Hivatalhoz tett szabadalmi bejelentéssel lehet kezdeményezni. A szabadalmi bejelentésnek tartalmaznia kell:
- bejelentési kérelmet;
- szabadalmi leírást igényponttal;
- kivonatot;
- szükséghez képest rajzot és egyéb mellékletet.
A leírás, igénypontok, rajzok és kivonat elkészítésére vonatkozó formai követelményeket a szabadalmi bejelentés… részletes alaki szabályairól szóló 20/2002 (XII. 12.) IM rendelet tartalmazza (https://www.sztnh.gov.hu/hu/file/szt-alaki-20120810pdf ).
Az Szt. 57. §-ának (4) bekezdése szerint a szabadalmi bejelentésért külön jogszabályban meghatározott bejelentési és kutatási díjat kell fizetni, melyet a bejelentés napját követő két hónapon belül kell leróni. A szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatban fizetendő díjak összegéről a Hivatal honlapján a https://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/urlapok-dijak oldalon talál tájékoztatást.
Azt, hogy valamely oltalomban részesíteni kívánt megoldás az Szt. rendelkezéseinek megfelelően alkalmas-e arra, hogy szabadalmi oltalomban részesüljön, csak a fentiekben vázolt jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő szabadalmi bejelentés benyújtását követően, a szabadalmi engedélyezési eljárás során folytatott vizsgálat alapján lehet megítélni.
Amennyiben találmánya megfelel a szabadalmaztathatóság követelményeinek, akkor az előbbiekben vázolt eljárás alapján a Hivatal a találmányt Magyarország területére kiterjedő hatályú szabadalmi oltalomban fogja részesíteni. Amennyiben az kerül megállapításra, hogy a találmány nem felel meg az említett követelményeknek, a szabadalmi bejelentés elutasításra kerül.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy egy játék jogi védelmére a szabadalom mellett a következő oltalmi lehetőségek is szóba jöhetnek:
- használatiminta-oltalom a szabadalmazható találmány műszaki színvonalát el nem érő új, és feltalálói lépésen alapuló szerkezeti megoldások esetében;
- formatervezésiminta-oltalom a termékek külső jellegzetességének - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok - védelmére, amennyiben a minta új és egyéni jelleggel rendelkezik;
- védjegyoltalom a játékot a gazdasági tevékenység során megkülönböztető megjelölés (pl. név, logó, stb.) védelmére.
Előfordulhat, hogy a játékkal kapcsolatban akár több oltalmi forma is szóba jön. Azokra, amelyek az adott esetben relevánsak, bejelentés előtt mindenképpen ajánlatos az előzetes tájékozódás, hogy a lajstromoztatni kívánt „megoldás” (találmány, minta vagy megjelölés) nem áll-e oltalom alatt.
A Magyarország területén hatályos iparjogvédelmi oltalmak a Hivatal honlapján (http://www.sztnh.gov.hu/hu ) elérhető E-kutatás adatbázisban ( http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU ) ellenőrizhetők.
Ugyanakkor jeleznünk kell, hogy Magyarország területén érvényes oltalom nemzetközi egyezmények keretében - az illetékes nemzetközi szervezetekhez benyújtott bejelentésekkel - is szerezhető, amelyekről nemzetközi adatbázisokból tájékozódhat, ilyen a - védjegyek, illetőleg formatervezési minták vonatkozásában - az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala honlapján elérhető eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) adatbázis.
Kiemelve, hogy a szabadalmak esetében az újdonság követelménye világviszonylatban értendő, figyelmébe ajánljuk az Európai Szabadalmi Hivatal espacenet adatbázisát (http://www.epo.org/searching/free/espacenet.html ), amely több mint 90 millió szabadalmi dokumentum között lehet kutatni.
Amennyiben a kutatás során szakmai segítségre van szüksége, érdemes felkeresnie a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárát (1054 Budapest, Akadémia u. 21., tel.: 1 474 5561, nyitva tartás: https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/a-szellemi-tulajdon-nemzeti-hivatala-elerhetosege-felfogadas ), ahol a térítésmentes könyvtári szolgáltatásokon kívül több millió szabadalmi és használati mintaoltalmi dokumentumhoz biztosítunk hozzáférést nemzeti és nemzetközi adatbázisokon keresztül. A kutatás önállóan, illetve szaktájékoztató munkatársaink segítségével is végezhető.
Megjegyezzük továbbá, hogy egy gyermekjáték tartalmazhat olyan grafikai, szöveges, vagy egyéb elemet, amely szerzői jogi védelem alatt állhat. Ehhez kapcsolódóan a következőkre hívjuk fel a figyelmét a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt./ http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf ) alapján.
Függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e, szerzői jogi védelem alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása [Szjt. 1. §-ának (1), (2) bekezdései].
A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján [Szjt. 1. § (3) bek.] a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illeti meg anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék [Szjt. 9.§ (1) bek.].
A mű a szerző életében, és a halálát követő 70 évben áll szerzői jogi védelem alatt [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogok – a fentebb részletezett oltalmaktól eltérően – nem regisztrált jogok, így nem áll rendelkezésre olyan egységes adatbázis, amelyben a jogok egyértelműen kutathatók volnának.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, azonban felhívjuk a figyelmét, hogy szakvélemény, tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ éri el.
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2016.10.05)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Amennyiben eredeti Disney termekeket szeretnek forgalmazni es a gyarto akitol vasarolok, licencel rendelkezik, ugy engem mint kiskereskedot nem terhel a szellemi tulajdonnal kapcsolatban jogi felelosseg?
Valaszukat elore is koszonom
(2016.09.23) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Kis Andrea!
Köszönettel fogadtuk levelét, amelyben eredeti Disney termékek forgalmazásával kapcsolatosan érdeklődik.
Előrebocsátva, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d)pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet, a kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásait illetően a következőkről tájékoztatjuk.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem alá tartozhatnak.
(Az Szjt. hiteles szövege a http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/2016-_evi_xciii-_torveny_20160728.pdf internetes oldalon elérhető.)
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például a Disney rajzfilmekben – mint szerzői jog által védett filmalkotásokban – megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek (pl. plüss figurák, játék babák, ruhaneműk stb.) kereskedelmi hasznosítása (így pl. értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység, ezért e tekintetben mindenképpen javasoljuk a jogtulajdonossal való előzetes kapcsolatfelvételt a forgalmazás megkezdését megelőzően. (E felhasználás engedélyezésére vonatkozó joga a jogtulajdonosnak akkor sem szűnik meg, ha erre korábban más felhasználó részére ugyanazon termékkel összefüggésben már engedélyt adott.)
Felhívjuk szíves figyelmét továbbá, hogy a szóban forgó termékek akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes formatervezési minta-, illetve védjegyoltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók.
A kereskedelmi forgalomban akár külföldön, akár belföldön vásárolt - védjegy-, vagy formatervezési mintaoltalom alatt álló, illetve ilyen elemeket tartalmazó – cikkek továbbforgalmazásához nem szükséges az eredeti jogtulajdonos hozzájárulása, ha a terméket a jogtulajdonos, vagy az ő kifejezett hozzájárulásával (pl. az engedélye alapján) másvalaki hozta az Európai Gazdasági Térségben forgalomba [a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 18. §-a; a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 16. §-ának (1)-(2) bekezdése].
Ugyanakkor fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a jogok kimerülésére csak akkor lehet hivatkozni, ha az érintett áru ténylegesen a jogtulajdonos által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával került forgalomba az EGT-ben. Gazdasági tevékenysége kapcsán Ön mint forgalmazó a fenti körülmények igazolására kényszerülhet. A forgalmazással kapcsolatos ügyekben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint az illetékes bíróságok járnak el, és az eljáró hatóság jogosult dönteni abban a kérdésben, hogy a bemutatott bizonyítékok - például számlák - a fenti tényeket megfelelően alátámasztják-e. Ha utóbb kiderül, hogy a termék hamis, a hatóságok lefoglalhatják. Ezért már a vásárlás során célszerű bebiztosítani magát, és a forgalmazótól beszerezni az igazolásokat.
Fontos kiemelni továbbá, hogy a Vt. 16. §-ának (2) bekezdése szerint a fenti szabály nem alkalmazható, ha a védjegyjogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze, különösen akkor, ha az áru állagát, állapotát megváltoztatták, illetve károsították. Hasonló szabályokat tartalmaz a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK rendelet 13. cikke a Magyarország területére is kiterjedő hatályú védelem alatt álló közösségi védjegyek tekintetében is. A védjegyhasználatra vonatkozó engedély szükségessége tehát a fenti esetben is a forgalmazás konkrét körülményeitől függhet, amelyre tekintettel ebből a szempontból is célszerű a jogosulttal egyeztetni.
A fentieket összefoglalva tehát elmondható, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló művekben szereplő jellegzetes és eredeti alakok kereskedelmi hasznosításához a jogtulajdonos engedélyére van szükség, míg a szerzői jogi védelemtől függetlenül esetlegesen fennálló védjegy- vagy formatervezési mintaoltalom kapcsán a fent részletezett feltételek teljesülése esetén a védjegy- vagy mintaoltalom jogosultja külön engedélyének beszerzésére nincs szükség a forgalmazáshoz.
A Walt Disney figurák esetében figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, amely tudomásunk szerint minden fajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőség: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.
Üdvözlettel,
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2016.10.03)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Azt szeretném megkérdezni Önöktől, hogy ha egy olyan ruházati terméket gyártok, majd eladom, amin rajta van az országnév ( Magyarország, vagy Hungary ), akkor azzal jogot sértek-e? Címer, zászló nincs rajta csak az van ráírva, hogy „Magyarország”, vagy „Hungary”.
Sehol sem találta erre vonatkozóan szabályzatot, csak azt találtam meg, hogy a címer/zászló használata nem engedélyezett.
Köszönöm a segítségüket!
(2016.09.07) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük az alábbi megkeresést, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint nem végezhet jogi tanácsadást, állásfoglalást nem adhat, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és az SZTNH hatásköre alapján a felmerült kérdés általános szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át, / http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/jogforras/1995_xxxiii_szt_20150301.pdf).
A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt., elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/vedjegy/nemzeti-ut/vedjegyoltalom) 2. §-a alapján a Magyarország, vagy a Hungary név védjegyként történő lajstromozása önmagában aggályos a megkülönböztető képesség hiánya miatt, ugyanakkor valamely megkülönböztető képességgel rendelkező szó, vagy ábrás elemmel kiegészítve - amely az árujegyzék vonatkozásában a megkülönböztető képességet már biztosítja -, a lajstromozásnak már nincs akadálya.
Amennyiben a felirat speciális írásmóddal, esetleg ábrával kerül a termékre, mindazonáltal érdemes tájékozódni a releváns védjegy adatbázisokban (eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/), E-kutsatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#), nem áll-e Magyarország területén védjegyoltalom alatt valamely megjelölés olyan írásmóddal vagy ábrával, amelyet a fogyasztók összetéveszthetnek a ruházati termékeken Ön által használttal, mert ebben az esetben a használat védjegybitorlást valósíthat meg.
Arra vonatkozóan, hogy a Magyarország vagy a Hungary nevek Ön által jelzett használatát korlátozza-e valamely egyéb jogszabály, javasoljuk, hogy forduljon a Kormányzati Ügyfélszolgálathoz (további részletek: http://1818.hu/).
További, a szellemitulajdon-jogot érintő kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/a-szellemi-tulajdon-nemzeti-hivatala-elerhetosege-felfogadas#2.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.09.14)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Cím!
Szeretnénk egy olyan vendéglátó egységet nyitni, ahol extra szolgáltatások is igénybe vehetők (pl. masszázs, jósda stb).
A szolgáltatás kombinációt vagyis az "ötletet" le tudjuk védetni, hogy ugyanez ugyanígy másnál ne lehessen meg?
Hogyan védhetjük meg az ötletet a "másolástól"?
Előre is köszönöm!
(2016.08.30) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk alábbi érdeklődését, amelyben új szolgáltatás kombináció nyújtására vonatkozó ötlete jogi védelmének lehetősége felől érdeklődik.
A megkeresésével kapcsolatban felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
Fentieket előrebocsátva a következőkről tájékoztatjuk.
A szellemi alkotások védelemét világszerte jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.
Az iparjogvédelem körében a különféle megoldásokhoz különböző oltalmi formák kapcsolódnak. Az új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható - műszaki jellemzőkkel leírható - megoldások jogi védelmére a szabadalmi oltalom (egyes esetekben a használatiminta-oltalom) jöhet szóba. A termékek külső jellegzetessége - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok - védelmére, amennyiben a minta új és egyéni jelleggel rendelkezik, a formatervezésiminta-oltalom az alkalmas oltalmi forma.
A gazdasági tevékenység körében - a nyújtott szolgáltatások, esetleg termékek más szolgáltatásoktól és termékektől való megkülönböztetésére - használt megjelölés védelmére a védjegyoltalom az alkalmas oltalmi forma.
Ezeknek az oltalmi formáknak az esetében a jogi védelem külön kérelemre, hatósági eljárás eredményeképpen keletkezik.
Az előzőeket összegezve az Ön által említett megoldás védelmére a fenti oltalmi formák vélhetően nem alkalmasak. Ami esetleg kapcsolódhat a szóban forgó esethez, az a védjegyoltalom.
Fontos hangsúlyozni, hogy a védjegy nem védi azt a szolgáltatást (pl. vendéglátási szolgáltatás, masszázs, orvosi szolgáltatások, stb. egyedi módon történő nyújtása) vagy árut, amellyel kapcsolatban használják, "csupán" arra szolgál, hogy a fogyasztók azonosíthassák, illetve más hasonló szolgáltatásoktól, termékektől megkülönböztethessék azt.
Védjegyoltalomban azok a megjelölések részesülhetnek, amelyek grafikailag ábrázolhatók, megkülönböztetésre alkalmasak, valamint a lajstromozásukkal szemben nem állnak fenn kizáró okok.
A védjegy magyarországi lajstromozása iránti igényt a Hivatalhoz benyújtott kérelemmel lehet elindítani. Az, hogy egy védjegy bejelentési kérelemben szereplő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e, a lajstromozási eljárás - törvény által (a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény. http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/vedjegy/nemzeti-ut/vedjegyoltalom) előírt - vizsgálata során dől el.
A lajstromozási eljárás menetéről a: http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalon található tájékoztatás.
Az Ön által vázolt szolgáltatás kombinációt - pl. szakirodalmi műként - leíró írásművel kapcsolatban felmerülhet a szerzői jogi védelem lehetősége.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései értelmében a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1)]. A védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik, azaz a jogi védelem keletkezésének nem feltétele, hogy a művet bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék.
Megjegyzendő azonban, hogy a szerzői jog a megformált tartalmat védi, a megformálatlan tartalom nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem részesülhet szerzői jogi védelemben.
A szerzői jog a formába öntött művet, az adott esetben az "írásművet" védi, a védelem nem terjed ki az írásműből kirajzolódó elgondolásra, módszerre. Ha tehát valaki az ismertető írásművet felhasználja, pl. többszörözi, szerzői jogokat sérthet, de az írásműben ismertetett elgondolás megvalósítása nem ütközik szerzői jogokba.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése (pl. az is, hogy adott mű szerzői jogi védelem alatt áll-e) bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.
Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti hivatalunknál. Hangsúlyozandó azonban, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg, hogy azt a szerző a magáénak elismerte. (Részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html ).
Megemlítjük még, hogy a szolgáltatás kombinációhoz kapcsolódóan esetlegesen felmerülő "speciális ismeret" jogi védelem alatt állhat az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:47. §-a alapján, ahol a jogi védelem - a szerzői joghoz hasonlóan - mindenfajta alakszerűség nélkül, a törvény erejénél fogva áll fenn. A jogi védelem ebben az esetben addig tart, amíg a védett ismeret jogszerűen nem hozzáférhető, ezért ilyenkor különösen fontos, hogy azt titokban tartsák, és a titok megőrzésére körültekintően járjanak el.
Amennyiben a fentiekhez kapcsolódóan további kérdései vannak, az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetőségei: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu .
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.09.02)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Cím!
Gyermekekkel foglalkozó alapítványunk naptárt szeretne kiadni, melyen egy 14 éves kislány rajzfilm figurákról készített rajzait szeretnénk felhasználni. A képeken a Kockásfülű nyúl, dr. Bubó, Vuk, Nagy ho-ho-ho horgász, Tom és Jerry, Flinstone család és Pinokkió szerepel. A naptárt a támogatóink között szeretnénk szétosztani, köszönetképpen a támogatásért (kb. 4-500 példányban). Kérdésem az lenne, hogy felhasználhatjuk-e a rajzfilm figurákról készült rajzokat a naptárunkon? Kell-e ehhez engedélyt kérnünk (ha igen, kitől)illetve van-e jogdíj fizetési kötelezettség ilyen esetben?
Válaszukat előre is köszönöm!
(2016.08.19) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Ügyfélszolgálata jogi tanácsadást nem végezhet.
A fentieket előre bocsátva jelezzük, hogy a kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásait illetően a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezései az irányadók.
(Az Szjt. hatályos változatának internetes elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf )
Az Szjt. értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, beleértve a képző és fotóművészeti alkotásokat, illetve a rajzfilm figurákat is. A szerzői jogi védelem az egyéni, eredeti jelleggel rendelkező alkotásokat védi [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése], a jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben, ha pedig a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].
Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van [Szjt. 4. §-ának (2) bekezdése].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése]. A mű felhasználásának minősül különösen az átdolgozás [Szjt 17. §-ának f) pontja], amely magában foglalja a mű minden olyan megváltoztatását is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt 29. §-a].
Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt. Ugyancsak kizárólagos joga van a szerzőnek, vagy jogutódainak a mű átdolgozására is, illetve hogy erre másnak engedélyt adjanak. Az átdolgozással létrejövő mű, amennyiben egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik, ugyanígy szerzői jogi védelemben részesül, mint az átdolgozás alapját képező mű, annyi megszorítással, hogy az átdolgozás addig terjedhet, ameddig arra az alapot képező mű jogosultja engedélyt adott.
A rövid ismertetése alapján az adott esetben felmerülhet, hogy átdolgozásról van szó, amihez az előzőek alapján az eredeti jogtulajdonos engedélye szükséges, és a felhasználásért fizetendő jogdíj összegét szintén a jogtulajdonossal kell tisztázni.
Az SZTNH nem rendelkezik semmiféle nyilvántartással rajzfilmek jogtulajdonosait illetően, azokat egyedileg kell felkutatni.
Segítségképpen adunk néhány támpontot, és reméljük, hogy ezeken elindulva eredményre jutnak.
Első lépésként javasoljuk, hogy forduljanak a képzőművészeti alkotások szerzői közös jogkezelő szervezetéhez, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülethez (http://www.hungart.org/kapcsolat.php), amely szervezet elképzelhető, hogy tud felhasználási engedélyt adni a naptáron való felhasználásra. Ha mégsem, remélhetően tud támpontot adni a további lépésekhez.
Egyéb lehetőségek:
Plus Licens ügynökség
http://www.pluslicens.se/
Animációs, és mesealakok engedélyezésével, jogosultak képviseletével foglalkozó ügynökség.
Rajzfilm, animációs figura
Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft.
1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.
(1) 555-1200
www.disney.com
A gazdasági társaság minden fajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
Rajzfilm, animációs figura
Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MANDA)
1021 Budapest, Budakeszi út. 51/E.
(1) 394-13-22, 394-10-18
http://www.filmintezet.hu/
Magyar filmek adatai és jogtulajdonosai ismerhetők meg az oldalról.
Filmalkotások
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.08.22)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Cím!
Kitaláltam egy fantázia nevet(melyben benne van a saját keresztnevem) a vállalkozásomnak. Az üzletemre fel is került és a FB-ra.Közel 1 év múlva írt nekem valaki egy dörgedelmes levelet, hogy azonnal szüntessem meg a nevemet, mert ezt ő találta ki már régebben. (Itt jegyzem meg, hogy az írásmód eltért valamennyire (hangzásban nem)de a 2. szava teljesen más volt.) Azt is állította, hogy levédette a nevet. Kértem, hogy erről küldjön dokumentumot, de nem tette meg. A gyorskeresőbe az SZTNH oldalán beírtam ezt az ominózus nevet, de sehol nem jött fel, semmilyen formában. Kérdésem, hogy akkor biztosan nem védette le? Illetve azt kérdezném még, hogy amennyiben én levédetném, Ő emelhetne kifogást azzal a címszóval, hogy régebben a piacon van hasonló névvel? Még azt kérdezném, hogy ha nekem sikerül levédetnem az SZTNH-nál jogerősen, utána még mennyi idővel emelhet kifogást felsőbb szervnél?
Válaszukat köszönöm.
(2016.08.08) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amelyben megjelölés gazdasági tevékenység körében való használatával kapcsolatban érdeklődik.
A megkeresésére mindenekelőtt tájékoztatjuk, hogy a Magyarország területén hatályos védjegyek az alábbi ingyenesen elérhető elektronikus adatbázisokban kutathatók.
- Az E-Kutatás adatbázis (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU) tartalmazza a nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket.
- Az európai uniós védjegyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra, ezekről az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) adatbázisban tájékozódhat.
- A Tmview ( http://www.tmview.europa.eu/tmview/welcome.html ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei kutathatók egyetlen felületen.
A kutatáshoz az Ügyfélszolgálat és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) Frecskay János Szakkönyvtárának munkatársai igény esetén segítséget nyújtanak. A Szakkönyvtár elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/frecskay-janos-szakkonyvtar/elerhetoseg, de jelezzük, hogy a Szakkönyvtár augusztus hónapban zárva tart.
A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) értelmében a lajstromozott védjegy jogosultjának kizárólagos joga van arra, hogy a védjegyet az árujegyzékben szereplő árukkal és/vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban használja, illetve, hogy a használatára másnak engedélyt adjon. A védjegyjogosult a védjegyoltalom alapján bárkivel szemben felléphet, aki az engedélye nélkül gazdasági tevékenysége körében használ
- a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
- olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt;
- a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét. [Vt. 12. §. (2) bekezdés].
Az előzőek értelmében egy megjelölés gazdasági tevékenység körében történő használatával szemben kizárólag érvényes védjegyoltalom alapján lehet fellépni, ugyanakkor a fentiekre hivatkozva hangsúlyoznunk kell, hogy a védjegyoltalmat nem csak a védjeggyel azonos, hanem ahhoz hasonló megjelöléssel is meg lehet sérteni.
A védjegy bejelentésekkel, illetőleg a lajstromozott védjegyekkel szemben a korábbi jogok alapján a következő jogorvoslati lehetőségek állnak nyitva.
A védjegy lajstromozására irányuló eljárásban bárki észrevételt nyújthat be a Hivatalhoz arra vonatkozóan, hogy a megjelöléssel szemben feltétlen kizáró okok (Vt. 2-3. §) állnak fenn Az észrevételt a Hivatal az észrevétel keretei között, az észrevételt benyújtó személy állításai, valamint az általa igazolt adatok alapján vizsgálja. Az észrevételt tevő nem válik ügyféllé az eljárásban, de a lajstromozási eljárás eredményéről a Hivatal tájékoztatja [Vt. 58. § (1) és (2) bek.]. Az észrevétel díjmentes.
A védjegybejelentés meghirdetésének napjától számított három hónapon belül a Vt. 4-6. §-i alapján a bejelentett megjelölés védjegyként való lajstromozásával szemben felszólalhat, akinek korábbi (a Vt. 61/B §-ában nevesített) jogát sértené, ha a megjelölést a Hivatal lajstromozná.
A felszólalásért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni (64 000 Ft.) a felszólalás benyújtásától számított egy hónapon belül.
A lajstromozást követően, a lajstromozott védjegy ellen – a Vt. 2-6. §-aiban foglalt kizáró okok alapján – törlési eljárás indítható [Vt. 72. §-a].
(Jelezzük, hogy a Vt. 4-6. §-aiban foglalt kizáró okok alapján csak a korábbi akadályozó jog jogosultja kérheti a védjegy törlését.)
A kérelemben meg kell jelölni a törlés alapjául szolgáló okokat, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat.
A törlési kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat (140 800 Ft.) kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.
A védjegy nem törölhető, ha olyan korábbi védjeggyel, nem lajstromozott megjelöléssel vagy egyéb joggal ütközik, amelynek jogosultja tudott a későbbi védjegy lajstromozásáról, és egymást követő öt éven át tűrte annak használatát, kivéve, ha a későbbi védjegy jogosultja rosszhiszeműen járt el [Vt. 33. §-ának (2) bekezdése b) pontja].
A védjegy magyarországi lajstromozása iránti igényt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal) benyújtott kérelemmel lehet elindítani.
A bejelentési kérelmet a védjegybejelentések részletes alaki szabályaira vonatkozó 16/2004. (IV.27.) IM rendelet alapján kell elkészíteni. A bejelentésben a Nizzai Oszályozási rendszer (http://classifications.mszh.hu/nice/index.htm) szerint nevesíteni kell azokat az árukat, illetve szolgáltatásokat, amelyekkel kapcsolatban a védjegyet használni kívánják. Az, hogy a kérelemben szereplő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e, a lajstromozási eljárás Vt-ben előírt vizsgálata során dől el. A lajstromozási eljárás részleteit a http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalon tekintheti át.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ).
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2016.08.08)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelet Cim! A weblapok szamara szeretnek egy uj plugint készíteni. Szeretnem magat a funkciót, s a program forráskódjat levédetni. Mit javasolnak nekem, ezt hogyan lehetne megtenni?
Előre is koszonom a kedves válaszuk.
(2016.07.31) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben weblapok számára készített új plugin jogi védelmével kapcsolatban érdeklődik.
Mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés magyarországi, illetve szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
A fentieket előrebocsátva a szellemi alkotások jogi védelmével kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk. A szellemi alkotások védelemét világszerte jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.
Az iparjogvédelem körében a különféle megoldásokhoz különböző oltalmi formák kapcsolódnak.
Egy „plugin” révén megvalósuló működés jogi védelmére az iparjogvédelmi oltalmi formák közül esetleg a szabadalom jöhet szóba, amennyiben a működés világviszonylatban új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható - műszaki jellemzőkkel leírható – megoldást valósít meg.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései szerint a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. Ilyen alkotásnak minősül különösen a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) is [Szjt. 1. § (1) - (3) bekezdései]. A gyakorlatban ez alatt tehát mind a forráskód, mind a tárgykód külön-külön, illetve a kész szoftver is értendő.
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése]. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben… [Szjt. 31.§ (1) bekezdés]. A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt [Szjt. 16.§ (6) bekezdés].
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, ahol az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket. Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Hivatalnál (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html), de hangsúlyozzuk, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe egy esetleges jogvita esetére.
Az önkéntes műnyilvántartás szolgáltatás személyesen a 1054 Budapest, Akadémia u. 21. szám alatt az Ügyfélszolgálaton, ügyfélfogadási időben vehető igénybe. Az eljárásnak hosszabb átfutási ideje van, ezért kérjük ügyfeleinket, hogy legkésőbb zárás előtt egy órával érkezzenek. A szerző helyett és nevében meghatalmazott is eljárhat írásba foglalt meghatalmazás alapján. Amennyiben a személyes ügyintézés nem megoldható, a szolgáltatás postai úton is igénybe vehető (a beadványt a 1438 Budapest, Pf. 415 levélcímre kell eljuttatni). A távolról történő ügyintézés esetén az ügymenet gyorsítása érdekében célszerű, ha a bejelentési kérelmen telefonos elérhetőséget is megad.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/a-szellemi-tulajdon-nemzeti-hivatala-elerhetosege-felfogadas.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.08.08)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözlöm! Az iránt érdeklődnék, hogy a Disney mesék képei jogvédettek-e még, vagy esetleg szabadon felhasználhatóak már? Szeretnék Disney képek és családi fotók összemontázsolásával foglalkozni, nem tudom, erre milyen lehetőségeim vannak. Válaszukat előre is köszönöm!
(2016.07.28) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Kelemenné Küstel Anita!
Köszönettel vettük az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Ügyfélszolgálata jogi tanácsadást nem végezhet.
Mivel a rövid tájékoztatás alapján nem egyértelmű, hogy a Disney mesefigurák vázolt felhasználását gazdasági tevékenység körében, vagy csupán családi körben kívánja megvalósítani, az alábbiakban tájékoztatásunk mindkét felhasználási esetre kitér.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., a törvény hatályos szövegének az elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, beleértve a képző és fotóművészeti alkotásokat, illetve a rajzfilm figurákat is. A szerzői jogi védelem az egyéni, eredeti jelleggel rendelkező alkotásokat védi [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése], és automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben, ha pedig a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].
Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van [Szjt. 4. §-ának (2) bekezdése].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése]. A mű felhasználásának minősül különösen az átdolgozás [Szjt 17. §-ának f) pontja], amely magában foglalja a mű minden olyan megváltoztatását is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt 29. §-a].
Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt. Ugyancsak kizárólagos joga van a szerzőnek, vagy jogutódainak a mű átdolgozására is, illetve hogy erre másnak engedélyt adjanak. Az átdolgozással létrejövő mű, amennyiben egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik, ugyanígy szerzői jogi védelemben részesül, mint az átdolgozás alapját képező mű, annyi megszorítással, hogy az átdolgozás felhasználásának engedélye addig terjedhet, ameddig arra az alapot képező mű jogosultja engedélyt adott.
A Walt Disney figurák esetében figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, amely tudomásunk szerint minden fajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
Bizonyos felhasználási módok vonatkozásában ugyanakkor a törvény lehetővé teszi a szerzői jogi védelem alatt álló mű szerző (jogosult) engedélye nélküli, ingyenes, szabad felhasználását is (Szjt. 33-41. §), a törvény által meghatározott feltételekkel és mértékben. A szabad felhasználás keretében például természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja [Szjt. 35. § (1) bekezdés], de a mű átdolgozása már semmiképpen nem tartozik ebbe a körbe.
Az előzőek alapján egy Walt Dismey figura változatlan formában való felhasználása magáncélra, pl, saját készítésű, a családon belül felhasználásra kerülő fotón - vélhetően a szabad felhasználás körébe esik, de amennyiben a felhasználás túlnyúlik az említett körön (pl. a figurák nem változatlan formában kerülnek felhasználásra, illetve a felhasználás túlnyúlik a szűk családi körön), a felhasználás már engedélyköteles.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szóban forgó rajzfilm figurák akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a gazdasági tevékenység körében történő hasznosítás ezért akár védjegy, illetve formatervezésiminta-oltalmat is sérthet.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://oami.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.08.05)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Grafikai munkák szerzői jogaival kapcsolatos kérdéssel fordulok Önökhöz:
Reklámügynökségünk sok grafikai munkát készít ügyfelei részére: kiadványgrafikák, csomagolásgrafikák, melyek nyomdai felhasználásra kerülnek.
Az elkészült véglegesített grafikai munkák (pressz PDF) felhasználási joga a megrendelőé, pl korlátlan darabszámban sokszorosíthatja, és a kiadványokat terjesztheti.
De mi a helyzet a forrás anyagokkal. ezeket követelheti-e a megrendelő? van-e hozzá jogosultsága?
1. mi a helyzet, ha erről nem rendelkezik a szerődés?
2. mi a helyzet, ha a szerződés rendelkezik a forrásanyag átadásáról? Ekkor milyen mértékben változtathat a grafikán az a fél, aki megkapja?
kell-e a hozzájárulásuk?
Két kategóriát emelnék ki:
egyik a lényeges design elem megváltoztatása (pl csomagolás frontoldal átalakítása, vagy kiadvány borító lényeges átalakítása)
másik eset, ha nem lényeges design elem, pl kontakt adatok változtatása a kérdés,vagy csomagoláson (pl hátoldali) a szöveges rész átalakítás jogszabály változás miatt.
Még egy ezzel kapcsolatos kérdés: ha a forrásanyag átadásra kerül és azokból az anyagokból, azzal az arculattal, egy új felületre készít grafikát a megrendelő más céggel,ilyen esetben mi a helyzet? lehet-e, illetve kell e a hozzájárulás?
például: átadott kiadvány vagy csomagolásgrafika forrásanyagból később autógrafika készül máshol.
Köszönettel várjuk válaszukat!
Üdvözlettel: Bujdosó Szilvi
(2016.07.20) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Bujdosó Szilvi!
Köszönettel vettük az alábbi megkeresését, amelyben reklámcég által készített grafikai munkák felhasználásával kapcsolatban érdeklődik.
Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy az SZTNH alábbi állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Az alábbi válaszunk a levélben felvetett kérdésére a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt., elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/szjt-4.pdf ) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapul.
A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat - köztük a grafikai műveket is - védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdései]. A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, tehát nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].
Eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége [Szjt. 30. §-ának (1) bekezdése].
Az előzőek alapján a Reklámügynökség műhöz kapcsolódó vagyoni jogait a mű szerzőjével kötött szerződés, illetve az Szjt 30. §-ában foglaltak határozhatják meg.
A megrendelő műhöz fűződő vagyoni jogait illetően főszabályként a megrendelő és az Önök Reklámügynöksége között létrejött szerződés az irányadó – éppen ezért mindenképpen azt ajánlanánk, hogy a megrendelővel kötött szerződésben minden szerzői joghoz kötődő részjogosultság (különösen pl. az átdolgozás, többszörözés és terjesztés jogának gyakorlása) jogi sorsát rendezzék.
Amire a szerződés nem terjed ki, azon felhasználások esetében ugyanis az Szjt. rendelkezésit kell mögöttes szabályként alkalmazni.
Megkeresésében feltett kérdéseire teljes körűen a szerződés pontos szövegének ismeretében van mód válaszolni, azonban a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH jogi tanácsadást nem végezhet (így konkrét szerződést sem vizsgálhat).
A gyakorlatban egy grafikai mű megrendelője a végleges mű legtöbbször célhoz kötött felhasználására köt szerződést a grafikussal/reklámügynökséggel. Ez esetben a mű maga a grafika, melybe tehát automatikusan nem értendő bele a forrásanyag átadása és az azzal való rendelkezés, hacsak a szerződésben a szerző erre külön nem ad engedélyt. Amennyiben a forrásanyag átadásra kerül azzal, hogy a szerző engedélyezte azok további felhasználását, úgy nincsen annak sem akadálya, ha más céggel e forrást felhasználva új grafikát készíttet, amennyiben e felhasználásra kifejezetten kiterjednek az átadott jogok.[E helyütt szükséges kiemelni, hogy a grafika szerzőjének személyhez fűződő jogai (Szjt. 10-15/A.§) megmaradnak, így pl. hogy a mű integritása ne sérüljön a felhasználás során. A grafikai mű mint egész védelmében aggályos lehet nem csupán a forrásanyag, hanem pl. egy plakát egyes részeinek felhasználása is[1].)
A mű felhasználásának minősül különösen az átdolgozás, azaz a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt 29. §-a]. Amennyiben az eredeti grafika átdolgozására kiterjed a felhasználási szerződés, e jog gyakorlásának kereteit is e szerződésben foglaltak határozzák meg, amelynek túllépése jogsértést valósít meg. Az átdolgozás során létrejövő származékos mű ugyanígy szerzői jogi védelemben részesülhet, mint az átdolgozás alapját képező mű, amelyre szintén a felhasználási szerződésben rögzítettek irányadóak. Fontos tudni, hogy az átdolgozás eredményeként nem kizárt az sem, hogy egyéni-eredeti jellegű új mű jöjjön létre, amely önmagában élvez szerzői jogi védelmet. Annak mértéke szubjektív, hogy az átdolgozás mely szintje által éri el a származékos mű az önálló szerzői jogi védelmet megalapozó egyéni-eredeti jelleget, megítélésében segítséget nyújthat a Szerzői Jogi Szakértő Testület (SZJSZT, http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/szerzoi-jogi-foosztaly/szerzoi-jogi-szakertoi-testulet) gyakorlata, amely szerint „elegendő az, hogy a műben az egyéni jelleg valamilyen minimuma megnyilvánuljon, azaz ne legyen teljesen meghatározva a körülménynek vagy az alkalmazott eszközök által; legyen legalább minimális tere a különböző megoldások közötti emberi választásnak, továbbá, hogy ne egy meglévő alkotásnak szolgai másolásáról legyen szó.[2]”. Ennek eldöntése az adott eset összes körülményeinek figyelembevételével eldönthető szakértői kérdés, mely nem az SZTNH, hanem az SZJSZT kompetenciájába tartozik.
Végezetül engedje meg, hogy felhívjuk a figyelmét a formatervezésiminta-oltalomra, amely a "termék vagy egy része" külső jellegzetességei,ideértve azok díszítését (pl. a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei) védelmére alkalmas jogi védelmi (oltalmi) forma.
A formatervezésiminta-oltalommal kapcsolatban további részletek ismerhetők meg a http://www.sztnh.gov.hu/hu/dizajn internetes oldalon.
Az oltalom lényege, hogy a minta jogosultjának kizárólagos joga van arra, hogy a mintát hasznosítsa, illetve, hogy a hasznosításra másnak engedélyt adjon. A mintaoltalom a bejelentés napjától számított öt évig tart, és további öt-öt éves időtartamra legfeljebb négyszer megújítható. A fentiekről bővebb tájékoztatást talál honlapunkon a https://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/formatervezesi-minta/nemzeti-ut oldalon.
Amennyiben a grafikai alkotás (pl. csomagolás ) formatervezésiminta-oltalom alatt áll, a megrendelővel kötött szerződésben lehet szabályozni a felek jogait, illetve a hasznosítással kapcsolatos feltételeket.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html) de jeleznünk kell, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara (http://www.szabadalmikamara.hu/ ), illetve a Magyar Ügyvédi Kamara (http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ) honlapján éri el.
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.08.05)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Érdeklődni szeretnék, hogy hol tudom ellenőrizni, hogy egy Miami-ban és Mexikóban működő cég termékeire van-e szabadalom Magyarországra ill. Európára?
Ha van, milyen módon tudom az adott terméket árulni Európában, ha könnyen elő tudom állítani én is.
Ha nincs, milyen módon tudom levédeni a termék forgalmazását Magyarországra és Európára.
Válaszukat előre köszönöm!
Üdvözlettel,
Spisák Gergő
(2016.07.16) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Spisák Gergő Úr!
Köszönettel vettük az alábbi megkeresését, amelyben egy külföldi cég termékeinek hazai, illetve európai szabadalmaival, valamint e cég által készített termék forgalmazásával kapcsolatban fordul a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal).
Érdeklődésével kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe a szellemi alkotások védelme, ezen belül is különösen a jogok engedélyezése és a jogok fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátása tartozik.
A Hivatal a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdések szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
A Magyarország területén hatályos iparjogvédelmi oltalmak, mint például a műszaki megoldásokat tartalmazó szabadalmak és használati mintaoltalmak az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) elektronikus adatbázisban kutathatók. Az adatbázisban magyar nyelven számos szempont szerint nyílik lehetőség keresésre, például a bejelentés típusa, bejelentője, származása, azonosítója, osztályjelzete. Felhívjuk a figyelmét, hogy a keresési feltétekben minél pontosabb adatokat ad meg, annál nagyobb valószínűséggel találhatja meg az ön által keresett bejelentést.
A külföldi szabadalmi dokumentumok kutatására az Interneten díjmentesen elérhető adatbázisok közül az espacenet (http://worldwide.espacenet.com/?locale=en_EP) adatbázis a legalkalmasabb, amely az Európai Szabadalmi Hivatal által publikált dokumentumok, valamint több mint 90 ország 80 millió szabadalmi dokumentumát tartalmazza Az Amerikai Egyesült Államokban szabadalmaztatott találmányok kutatására célszerű még a Google Patents internetes adatbázis (http://www.google.com/advanced_patent_search) szolgáltatásainak igénybevétele.
A kutatás elvégzésében, mivel ez általában speciális szakértelmet és gyakorlatot igényel, a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárának (1054 Budapest, Akadémia u. 21., tel.: 474 5561, nyitva tartás: http://www.sztnh.gov.hu/hu/hirek/kozerdeku/a-frecskay-janos-szakkonyvtar-nyari-nyitvatartasa, de külön is hangsúlyozzuk, hogy a Szakkönyvtár augusztus 1 és augusztus 31 között zárvatart. ) szakreferensei tudnak személyesen segítséget és útmutatást nyújtani. Erről bővebb tájékoztatást olvashat Hivatalunk hónlapján: http://sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/frecskay-janos-szakkonyvtar/frecskay-janos-szakkonyvtar .
Amennyiben nem kíván maga tájékozódni az adatbázisokban, felhívjuk a figyelmét, hogy egyes szabadalmi és védjegy irodák ( http://www.szabadalmikamara.hu/indexfo.html), valamint a Hipavilon Kft. (http://hipavilon.hu/) tudomásunk szerint térítés ellenében vállal szabadalomkutatást, beleértve a szabadalomtisztatási vizsgálatot, ami arra irányul, hogy egy megoldás adott országban oltalom alatt áll-e. A szolgáltatásokkal kapcsolatban további részletekért forduljon az érintett szervezetekhez.
Termékek forgalmazásával kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy bármely forgalmazni kívánt terméknek része lehet olyan műszaki megoldás, amely szabadalmi, vagy használatiminta-oltalom alatt áll; emellett a termék külső megjelenését, vagy annak valamely részletét formatervezésiminta-oltalom is védheti. A terméken szerepelhetnek továbbá olyan megkülönböztető megjelölések, amelyek védjegyoltalom alatt állhatnak. (Az említett oltalmi formák összefoglaló neve iparjogvédelmi oltalom.) Mindenekelőtt tehát azt szükséges megállapítani, hogy a forgalmazni kívánt termék, vagy valamelyik része iparjogvédelmi oltalom alatt áll-e.
A védjegyek és a formatervezési minták vonatkozásában felhívjuk a figyelmét a TMview (https://www.tmdn.org/tmview/welcome) és a Designview (https://www.tmdn.org/tmdsview-web/welcome ) ingyenesen elérhető adatbázisokra, amelyek számos ország és nemzetközi szervezet védjegyeit és formatervezési mintáit tartalmazzák.
Amennyiben a termék vagy annak része, illetve a rajta látható jelölések nem állnak iparjogvédelmi oltalom alatt, a termék forgalmazása iparjogvédelmi jogszabály alapján nem korlátozható.
Ha a termék vagy annak része, illetve a rajta látható jelölés iparjogvédelmi oltalom alatt áll, a hasznosítás (behozatal, kivitel, értékesítés, stb.) főszabály szerint kizárólag az oltalom jogosultjának engedélye mellett jogszerű.
A jogkimerülés elve alapján ugyanakkor nem szükséges az eredeti jogtulajdonos hozzájárulása a termék forgalmazásához, ha a terméket a jogtulajdonos, vagy az ő kifejezett hozzájárulásával (tipikusan szerződés alapján) másvalaki már forgalomba hozta az Európai Gazdasági Térségben. Jogvita esetén a bíróság jár el, és e körülmények fennállását Önnek, mint forgalmazónak kell bizonyítania. Ha a jogkimerülés mégsem következett be, nem bizonyítható, vagy esetleg kiderül, hogy a termék hamis, az iparjogvédelmi oltalmak bitorlásának és a hamis termék forgalomba hozatalának valamennyi büntető és polgári jogi következménye alkalmazandóvá válik. Ezért már a beszerzés során célszerű a forgalmazótól megszerezni a megfelelő igazolásokat.
Megjegyzendő, hogy a jogkimerülés nem alkalmazható, amennyiben a jogtulajdonosnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze; védjegyoltalom esetén különösen akkor, ha a védjeggyel ellátott áru állagát, állapotát megváltoztatták, illetve károsították.
A jogkimerülésről bővebb információkat talál a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 20. §-át; a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (Fmtv.) 18. §-át; valamint a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 16. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de felhívjuk a figyelmét, hogy szakvélemény, tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ éri el.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2016.07.28)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Az lenne a kérdésem, ha egy nemzetközi (.com) -os weblaphoz tartozó, az oldalon szereplő szellemi tulajdonás szeretném levédeni annak mi a jogi utja és ideje, valamint anyagilag mennyibe kerül?
Valamint a nemzetközi weblap fantázianevét, és a hozzá tartozó domain nevet is szeretném levédeni, annak milyen lépései, módja, időátfugása van és ez mennyibe kerül, egyszeri díjjal, és utána hosszútávon?
Köszönöm a válaszukat.
TKornél
(2016.07.20) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal) érkezett megkeresését, melyben weboldala oltalmi lehetőségeiről érdeklődik.
A megkeresésével kapcsolatban felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át/ http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf).
Fentieket előrebocsátva a szerzői jogi védelem és a védjegy területét kiemelve a következőkről tájékoztatjuk.
Azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek a szerzői jogi védelem (1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról /a továbbiakban: Szjt./ http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf ) hatálya alá tartoznak [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése]. Az egyéni, eredeti jelleg meghatározásánál lényeges a megformált tartalom. A megformálatlan tartalom nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így: ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem részesülhet védelemben (Szjt. 1. § (6) bekezdése). A szerzői jogi védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől [Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése], és automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, tehát nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].
Az előzőek értelmében egy weboldalnak különféle, a szerzői jog hatálya alá tartozó tartalmai lehetnek.
Az internetes felületet képező honlap design-ja, az egyes oldalak felépítése, grafikai megjelenése, a weboldal mérete, formátuma, az azon elhelyezett feliratok és képek elrendezése, a színvilága, stb., amennyiben olyan összbenyomást kelt, amely eléri az egyéni, eredeti jellegű grafikai szerzői mű szintjét, szerzői jogi védelemben részesülhet, mint az Szjt. 1. § (2) bekezdés h) pontja alá tartozó képzőművészeti alkotás. A weboldal tartalmát képező szövegek megfogalmazása is rendelkezhet egyéni, eredeti jelleggel, és ezáltal mint az Szjt. 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti irodalmi- vagy szakirodalmi mű szerzői jogi védelem alatt állhat. Mindezek mellett a honlap alapját jelentő szoftver, mint az Szjt. 1. § (2) bekezdés c) pontja alá tartozó számítógépi programalkotás, is szerzői jogi védelemben részesülhet.
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket. Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (továbbiakban: Hivatal), de hangsúlyozni kívánjuk, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat/onkentes-munyilvantartas).
A weboldal nevének, logójának védelmére a védjegyoltalom lehet az alkalmas oltalmi forma.
Védjegyoltalomban azok a megjelölések (nevek, jelmondatok, ábrák, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölések) részesülhetnek, amelyek megkülönböztetésre alkalmasak, valamint a lajstromozásukkal szemben nem állnak fenn feltétlen, vagy viszonylagos kizáró okok.
A védjegyoltalom alapján a védjegy jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ a megjelöléssel azonos, vagy azzal összetéveszthető megjelölést az árujegyzékben szereplő, vagy azokhoz hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban. Fontos kiemelni, hogy a védjegy nem védi azt a szolgáltatást vagy árut, amellyel kapcsolatban használják, "csupán" arra szolgál, hogy a fogyasztók azonosíthassák, illetve más hasonló termékektől/ szolgáltatásoktól megkülönböztethessék az adott árut vagy szolgáltatást.
A védjegy magyarországi lajstromozása iránti igényt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott kérelemmel lehet elindítani.
A bejelentési kérelmet a védjegybejelentések részletes alaki szabályaira vonatkozó 16/2004. (IV.27.) IM rendelet alapján kell elkészíteni. A bejelentésben a Nizzai Oszályozási rendszer http://classifications.mszh.hu/nice/index.htm) szerint nevesíteni kell azokat az árukat, illetve szolgáltatásokat, amelyekkel kapcsolatban a védjegyet használni kívánják. Az, hogy a kérelemben szereplő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e, a lajstromozási eljárás - törvény által (1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról / http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1997_xi_vt_20160705_0.pdf
előírt - vizsgálata során dől el. A lajstromozási eljárás részleteit a http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalon tekintheti át.
Védjegy bejelentés esetén ajánlatos az előzetes tájékozódás, hogy a lajstromoztatni kívánt, illetve ahhoz az összetéveszthetőségig hasonló megjelölés nem áll-e oltalom alatt. A Magyarország területén hatályos védjegyek az alábbi elektronikus adatbázisokban kutathatók:
az E-Kutatás adatbázis (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU) tartalmazza a - nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi - lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket;
az európai uniós védjegyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra, ezekről az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) adatbázisban lehet tájékozódni;
a Tmview ( http://www.tmview.europa.eu/tmview/welcome.html ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.
Külföldi védjegyoltalom megszerzésére a következők szerint van lehetőség:
- országonként, az illetékes nemzeti hatósághoz a hatályos jogszabályoknak megfelelő beadvány benyújtásával;
- az EU egész területére kiterjedő hatályú - ún. európai uniós védjegy - oltalom az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához (angol rövidítése: EUIPO / https://euipo.europa.eu/ohimportal/hu/) benyújtott bejelentéssel;
- a Szellemi Tulajdon Világszervezetéhez (angol rövidítése WIPO / http://www.wipo.int) benyújtott nemzetközi bejelentéssel. A nemzetközi védjegy bejelentéssel egy, korábban valamely nemzeti hatóságnál vagy nemzetközi szervezetnél bejelentett megjelölés/lajstromozott védjegy hatálya terjeszthető ki a bejelentésben megjelölt - a bejelentő által kiválasztott – tagországok területére. (A nemzetközi védjegy bejelentés - magyarországi védjegybejelentés/védjegy esetén - az SZTNH-n keresztül nyújtható be.) A nemzetközi - ún. Madridi - rendszer tagországairól a http://www.wipo.int/madrid/en/members/ oldalon tájékozódhat).
A weboldal doménnevére vonatkozóan tájékoztatjuk, hogy a doménnév regisztráció kívül esik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörén. Azzal kapcsolatban a domén regisztrátorokhoz fordulhat (névjegyzék: http://www.domain.hu/domain/). Megjegyzendő, hogy a doménnév megválasztása előtt (is) célszerű arról tájékozódni, hogy használata nem sért-e már lajstromozott, vagy lajstromozás alatt álló védjegyet, mert ha igen, az akadálya lehet a regisztrációnak, illetve a regisztrációt követő használata védjegy bitorlást valósíthat meg.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ).
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2016.07.22)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH.Szeretnék segitséget kérni . Az idén második alkalommal megrendezésre került a Virágot egy mosolyért esemény. Tavaly egy Tapolcai virágkötö kölléganömmel Lantos Krisztinával közösen hivtuk életre ezt a kezdeményezést.Az idén egységes arculattal bonyolitottuk le junius 28.án.Szeretném megtudni hogyan tudnánk ezt az eseményt levédeni és ezt hol tehetem meg. Válaszukat elöre is köszönöm. Bazan Lajosné
(2016.07.17) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Bazan Lajosné!
Köszönettel vettük a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal) érkezett megkeresését, melyben egy esemény, illetve az esemény (rendezvény) nevének oltalmi lehetőségeiről érdeklődik.
Egy esemény, rendezvény nevének, logójának védelmére a védjegyoltalom az alkalmas oltalmi forma.
A védjegy nem védi azt a szolgáltatást vagy árut, amellyel kapcsolatban használják, "csupán" arra szolgál, hogy a fogyasztók azonosíthassák, illetve más hasonló termékektől, szolgáltatásoktól megkülönböztethessék az árut vagy szolgáltatást, az adott esetben rendezvényt.
A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.)12.§-a értelmében a lajstromozott védjegy jogosultjának kizárólagos joga van arra, hogy a védjegyet az árujegyzékben szereplő árukkal és/vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban használja, illetve, hogy a használatára másnak engedélyt adjon. A védjegyjogosult a védjegyoltalom alapján bárkivel szemben felléphet, aki az engedélye nélkül gazdasági tevékenysége körében használ
- a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel; illetve
- olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; (Vt. 12. §. (2) bekezdés).
Védjegyoltalomban azok a megjelölések részesülhetnek, amelyek grafikailag ábrázolhatók, megkülönböztetésre alkalmasak, valamint a lajstromozásukkal szemben nem állnak fenn kizáró okok.
A védjegy magyarországi lajstromozása iránti igényt a Hivatalhoz benyújtott kérelemmel lehet elindítani. Az, hogy megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e, a Vt. által előírt lajstromozási eljárás során dől el. A lajstromozási eljárás menetéről a http://www.sztnh.gov.hu/vedjegy/vedj_tajekoztato.html oldalon található tájékoztatás.
A védjegy bejelentés esetén ajánlatos az előzetes tájékozódás, hogy a lajstromoztatni kívánt, illetve ahhoz az összetéveszthetőségig hasonló megjelölés nem áll-e oltalom alatt. A Magyarország területén hatályos védjegyek az alábbi elektronikus adatbázisokban kutathatók:
az E-Kutatás adatbázis (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU) tartalmazza a - nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi - lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket;
az európai uniós védjegyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra, ezekről az eSearch plus (https://oami.europa.eu/eSearch/) adatbázisban lehet tájékozódni;
a Tmview ( http://www.tmview.europa.eu/tmview/welcome.html ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény ( Szjt., http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/szjt-4.pdf) rendelkezései szerint a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek.
Egy rendezvényhez kapcsolódó grafikai, zenei, egyéb vizuális vagy szöveges elemek - amennyiben egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek, az előzőek alapján szerzői jogi védelem alatt állhatnak.
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik. Nincs tehát szükség hatósági eljárásra, azaz a jogi védelem keletkezésének nem feltétele, hogy a művet bárhol bejelentsék, vagy nyilvántartásba vegyék.
Az Szjt. 1. § (6) bekezdése alapján azonban ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer ... nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, azaz egy elgondolás, illetve annak megvalósítására szolgáló módszer, eljárás menete nem állhat szerzői jogi védelem alatt.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket. Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Hivatalnál (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html).
Hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe.
Megemlítjük még, hogy egy eseménnyel/rendezvénnyel kapcsolatosan esetlegesen felmerülő védett ismeret (know-how vagy üzleti titok) jogi védelem alatt állhat az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:47. §-a alapján, de az ismeretek nyilvánosságra jutásával a jogi védelem már nem áll fenn.
Az előzőek alapján amennyiben egy rendezvényhez kapcsolódó védett ismeret a nyilvánosságra jutott információk alapján megismerhető vagy visszafejthető - már nem lehet a know-how védelemre hivatkozni.
Ugyanakkor a rendezvényt ismertető szöveges mű - mint írásmű - egyéni, eredeti jelleggel rendelkezhet, s mint ilyen, szerzői jogi védelem alatt állhat. A szerzői jogi védelem alapján a szöveg minden egyes felhasználása - jellemzően többszörözése - a szerző engedélyéhez kötött, de az írásműben ismertetett elv, elgondolás, módszer .. nem tárgya a szerzői jogi védelemnek, így annak megvalósítása nem sért szerzői jogokat.
Reméljük, hogy az előzőek a segítségére lesznek annak eldöntésében, hogy az Ön által lebonyolított esemény vonatkozásában milyen eszköz jöhet szóba a jogi védelemre.
Kiemelve, hogy iparjogvédelmi ügyekben szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) lebonyolítása iparjogvédelmi területen jártas szakemberek feladata, további kérdések esetén Ügyfélszolgálatunkon (elérhetőség: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html ) személyesen vagy telefonon állunk szíves rendelkezésére.
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.07.22)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Arról szeretnék érdeklődni, hogy amennyiben egy költőt ábrázoló fényképnek mind a készítője, mind a szereplője több mint 70 éve elhunyt, abban az esetben szabadon felhasználható-e kereskedelmi céllal (pólón, átalakítva) a fotó.
Emellett érdeklődnék, hogy ilyen felhasználás esetén van-e lehetőség adott költő aláírását a pólón megjelentetni.
Köszönöm!
(2016.06.17) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Az alábbi megkeresésére, amelyben egy költőt ábrázoló fénykép kereskedelmi célú felhasználásával kapcsolatban érdeklődik, mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1995_xxxiii_szt_20160705_1.pdf oldalon).
A fentieket előre bocsátva az érdeklődésével kapcsolatban a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., a törvény hatályos szövegének az elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf ) értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, beleértve a képző és fotóművészeti alkotásokat is. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése]. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, azaz az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben, ha pedig a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].
Amennyiben a védelmi idő letelt, a vizuális mű (kép, fotó) felhasználásához már nem kell engedélyt kérni.
Felhívjuk azonban a figyelmét, hogy amennyiben a fotó egy személy képmása, a felhasználással személyiségi jogok is sérülhetnek. Jelen esetben tekintettel arra, hogy a képen szereplő személy elhunyt, tőle nyilvánvalóan nem kérhető engedély a képmás felhasználására, ugyanakkor amennyiben az örököse megtalálható, érdemes felkeresni és engedélyt kérni tőle írásban. A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:50.§-nak (1) bekezdése értelmében ugyanis meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. A kegyeleti jog megsértése sokféleképpen megvalósulhat, így különösen minden olyan cselekménnyel, amely a halott életében az illető személyiségi jogait sértené meg, feltéve, hogy a konkrét jog a halott vonatkozásában egyáltalán értelmezhető. Így előfordulhat a halott jóhírnevének, becsületének megsértése, képmásával, magántitkával, személyi adatával való visszaélés stb. A Ptk. valójában úgy fogja fel a kegyeleti jogot, mintha az a túlélők személyiségi joga volna, amely halottjuk emlékének megőrzéséhez fűződik. A 2:50.§ (2) bekezdés szerint a kegyeleti jogsértéssel elért vagyoni előny átengedését bármelyik örökös kérheti. Mindezek alapján az örökösök engedélye nem kötelező, viszont amennyiben a későbbiekben tudomást szereznek a képmás kereskedelmi forgalomba kerüléséről, és álláspontjuk szerint a felhasználás vagy annak módja sérti a halott emlékét, akkor pert indíthatnak bíróság előtt, amelyben szankcióként kérhetik a képmás felhasználásából eredő vagyoni előny megtérítését is, azaz a legrosszabb esetben a felhasználásból eredő teljes bevétel átadását.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőség: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html ).
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2016.07.20)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala!
Terveztem egy evőeszközkészletet, mely egyedülálló formával rendelkezik. Szeretném formatervezési pályázatokon, versenyeken indítani, de nem tudom, hogy ha kiküldöm a terveket, mennyire lehetnek jogilag biztonságban. Sajnos a szabadalmi eljárás magas költségére nincs fedezetem, de szeretném az ötletemet megvédeni. Van egyéb lehetőség? mint pl.: a terv dokumentációjának és minden adatának letétbe helyezése közjegyző által? Válaszukat köszönöm: Kovács Krisztián
(2016.07.10) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Kovács Krisztián!
Köszönettel vettük a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal) érkezett megkeresését, melyben az Ön által tervezett evőeszközkészlet jogi védelmének lehetőségeiről érdeklődik.
Mindenekelőtt fel kell hívnunk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) jogi tanácsot nem adhat, hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki. A fentieket előrebocsátva a kérdésével kapcsolatban a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
A szellemi alkotások védelemét világszerte jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.
Az iparjogvédelem körében a különféle megoldásokhoz különböző oltalmi formák kapcsolódnak az alábbiak szerint.
Az új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható - műszaki jellemzőkkel leírható - megoldások (termék, berendezés, eljárás, alkalmazás) jogi védelmére a szabadalmi oltalom jöhet szóba.
A szabadalmazható találmány műszaki színvonalát el nem érő, új és feltalálói lépésen alapuló szerkezeti megoldások esetében a használatiminta-oltalom lehet a megfelelő oltalmi forma.
A termékek külső jellegzetessége - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok - védelmére, amennyiben a minta új és egyéni jelleggel rendelkezik, a formatervezésiminta-oltalom az alkalmas oltalmi forma.
Egy evőeszközkészlet jogi védelmére az előzőekben említett oltalmi formák közül vélhetően a formatervezésiminta-oltalom jöhet szóba. A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény ( Fmtv., http://www.sztnh.gov.hu/hu/jogforras/2001_XLVIII_Fmtv.pdf) értelmében formatervezési mintaoltalomban részesülhet minden új és egyéni jellegű formatervezési minta. Amennyiben az Ön által tervezett evőeszközkészlet megfelel az említett követelményeknek, a formatervezésiminta-oltalom hatékony védelmet adhat az adott termékek esetében.
A formatervezésiminta-oltalom kérelemre, hatósági eljárás eredményeképpen keletkezik. Az eljárás menetéről, a díjakról és a vonatkozó jogszabályokról a http://www.sztnh.gov.hu/hu/dizajn internetes oldalon tájékozódhat.
A bejelentést a következő lehetőségek valamelyikén juttatható el a Hivatalhoz:
- személyesen vagy kézbesítő útján a Budapest, 1081 II. János Pál pápa tér 7. szám alá (személyes átvétel: hétfő-csütörtök: 9.00-13.00 óráig, péntek: 9.00-11.00 óráig / automata érkeztető készüléken keresztül: minden nap 0-24 óráig); vagy
- postai úton, a beadványt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (1438 Budapest Pf.: 415) címezve; vagy
- faxon a (1) 474-5534-es számon.
A Hivatal elektronikus úton kizárólag a https://ugyintezes.sztnh.gov.hu/eBej2/app oldalon megadott esetekben, az ott elérhető kérelmek használatával és az ott megadott úton fogad kérelmeket, beadványokat.
A bejelentés benyújtása előtt mindenképpen tanácsos tájékozódni a korábbi jogokat illetően. A Magyarország területén hatályos formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplusz (https://oami.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók. Szükség esetén a kutatáshoz a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárának munkatársainak segítsége helyben igénybe vehető. A Frecskay János Szakkönyvtár elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/a-szellemi-tulajdon-nemzeti-hivatala-elerhetosege-felfogadas, de külön is hangsúlyozzuk, hogy a Szakkönyvtár augusztus hónapban zárva lesz.
Egy evőeszközkészlet - mint ipari tervezőművészeti alkotás - szerzői jogi védelem alatt is állhat.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., hatályos változatának az elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/szjt-4.pdf). rendelkezései szerint a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. Egy egyedülálló evőeszközkészlet - amennyiben egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik - az előzőek alapján szerzői jogi védelem hatálya alatt állhat. A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik, a keletkezéséhez nincs tehát szükség arra, hogy a művet bárhol bejelentsék, vagy nyilvántartásba vegyék ellentétben a formatervezésiminta-oltalommal.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket. Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Hivatalnál (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html).
Hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jeleznünk kell, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara (http://www.szabadalmikamara.hu/), illetve a Magyar Ügyvédi Kamara (http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ) honlapján éri el.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.07.18)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Szeretném megtudni, hogy létezik-e valahol egy teljes lista a lejárt szerzői joggal rendelkező, szabadon felhasználható irodalmi művekről.
Előre is köszönöm a tájékoztatást
Üdvözlettel
H. Gabriella
(2016.07.04) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., a törvény hatályos szövegének az elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) alapján a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján [Szjt. 1. § (3) bek.] a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illeti meg anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék [Szjt. 9.§ (1) bek.].
A mű a szerző életében, és a halálát követő 70 évben (védelmi idő) áll szerzői jogi védelem alatt [Szjt. 31. § (1) bek.].
A kérdése arra irányul, hogy létezik-e olyan "teljes" lista, amely azokat az irodalmi alkotásokat tartalmazza, amelyek esetében a védelmi idő már lejárt.
Ilyen lista nem létezik, de a léte tulajdonképpen nem is elképzelhető, hiszen az Szjt. 31. § (1) bekezdése alapján minden irodalmi művet tartalmaznia kéne, amelynek a szerzője több mint 70 éve (így akár több száz éve) elhunyt, nem beszélve arról, hogy nemzetközi egyezmények és szerződések alapján külföldi szerzők műveit is.
Miután a szerzői művek esetében a jogok fennállása kérdésében a szerző halálának az időpontja a döntő, a jogok fennállásának megállapítása érdekében annak kell utánajárni, hogy a szerző személye megállapítható-e, és ha igen él-e még, illetve ha már nem él, mikor hunyt el.
A védelmi idő az Szjt. 31. §-a alapján a következők szerint számítandó:
Szjt. 31. § (2) A hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, közös művek esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani.
(3) Ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. Ha azonban ez alatt az idő alatt a szerző jelentkezik, a védelmi időt a (2) bekezdés szerint kell számítani
(4)Több részben nyilvánosságra hozott mű esetében az első nyilvánosságra hozatal évét részenként kell számítani.
(5) Az együttesen létrehozott mű védelmi ideje a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év.
A szerzői jogok jogosultjának a felkutatásában, illetve ha a szerző már nem él, a halála időpontjának a megállapításához a figyelmébe ajánljuk a nyilvánosan közzétett - címlistából, telefonszámból és elektronikus linkgyűjteményből álló – kutatási adatbázist, amely a
http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/szerzoi-jogi-foosztaly/mivel-fordulhat-hozzank/kutatasi-adatbazis internetes oldalon elérhető.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Ügyfélszolgálatának elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.07.15)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Reformtáplálkozással kapcsolatos termékeket, valamint vitaminokat, táplálékkiegészítőket forgalmazó webáruház működtetésével kapcsolatban lenne kérdésem. A minél szélesebb körű tájékoztatás érdekében szívesen közölnék egyes táplálékokkal, gyógynövényekkel kapcsolatban szakemberek tollából származó könyvekből, írásokból idézeteket. Véleményem szerint, ez nagyban hozzájárulna a tájékoztatás hitelességéhez. Kérdésem: megtehetem-e, hogy szerző, és könyvcím megjelöléssel idézek ezekből a könyvekből? Ha igen, milyen terjedelemben? Köszönettel: Kövér Krisztina
(2016.07.09) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Kövér Krisztina!
Köszönettel vettük az alábbi megkeresését, amelyben idézetek webáruház internetes felületén történő felhasználásával kapcsolatban érdeklődik.
Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH alábbi állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Az alábbi válaszunk a levélben felvetett kérdésére a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt., elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/szjt-4.pdf ) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapul.
A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdései]. A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, tehát nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, azaz az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben, ha pedig a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés]. Amennyiben a védelmi idő letelt, a mű felhasználásához már nem kell engedélyt kérni.
Ha az idézetek olyan eredeti művekben (pl. könyv, film, nyilvánosan tartott beszéd, stb.) szerepelnek, amelyek a fentiek alapján szerzői jogi védelem alatt állnak (egyéni, eredeti jellegűek és védelmi idejük még nem járt le), a felhasználásuk a szerző engedélyéhez kötött.
Felhasználásnak számít a műből történő idézés is, ám ez mégsem engedély- és jogdíjköteles, ugyanis az idézés a szabad felhasználás körébe tartozik. A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges [Szjt. 33. §-a (1) bekezdése]. Az Szjt. szerint a mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti [Szjt 34. §-a (1) bekezdés].
Mindezek alapján tehát a szabad idézés feltétele egyrészt, hogy az kizárólag a mű egy adott részletére vonatkozhat, teljes mű átvételére az idézésre vonatkozó szabályok nem jogosítanak.
További lényeges előírás, hogy a szabad idézéshez minden esetben szükséges, hogy maga az idézetet átvevő alkotás is önálló egyéni, eredeti jelleggel rendelkező, szerzői jog által védett alkotás legyen, amelyben az idézés keretében átvett műrészlet kizárólag legfeljebb valamilyen kiegészítő (pl. az átvevő mű eredeti mondanivalóját alátámasztó, megerősítő) szerepet tölthet be. A szabad idézéshez mindig szükséges valamilyen jogszerű idézési cél, amely „lehet a tartalom magyarázata, kritikus hivatkozás, saját álláspont alátámasztása, mű mottója, önálló variáció kiinduló pontja, tiszteletadás stb.” (Complex Nagykommentár a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényhez, szerkesztő: Gyertyánfy Péter).
A fentieket összegezve a jelzett felhasználás esetében az idézés említett feltételei vélhetően fennállnak. Arra vonatkozóan, hogy a mű milyen terjedelemben idézhető, nincs egzakt szabály, ebből a szempontból annak mindenképpen jelentősége van, hogy maga a mű milyen terjedelmű.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Ügyfélszolgálatának elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.07.14)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala!
Kérdésem Önöknek igen egyszerű lehet, s saját uténajárásomon alapulva tenném fel a kérdést, hiszen elakadtam...
A terméken, melyet gyártok, készítek, készítettek idézet is látható lehetne. Megrendelésre (Tegyük fel, hogy ez egy kávésbögre) a megrendelő egy saját, általa is kedvelt költőtől, írótól idézne, s ezt nyomtatnám a termékre.
Itt mi a normatíva. Gondolom, létezik erre egy egységesített rendszer...
Továbbá: Egy Babits Mihály, Ady Endre, Petőfy Sándor, és még további neves költők, melyek nem képezik a a XXI- századi irodalmat, milyen jogdíjal rendelkeznek. S mekkora az az idézet halmaz, amely jogdíj nélkül felhasználható. Ha téves a tudásom, akkor bocsánatot kérek, de valami olyasmi rémlik, hogy "egy sor nem sor", így nem kell fizetni. Nem a jogdíj megfizetésének megkerülése a cél, csak hát...
Továbbiakban:
A reklámozás. A terméknak van mintadarabja, mely csak a kinézetet mutatja meg, nem kereskedelmi céllal jön létre. Ha arra egy idézetet rakok, milyen jodi tulajdonjodokba botolhatok.
De tegyük fel, Kölcsey Ferenctől idézek a Himnuszból, az jogdíjas?
Elnézést a hosszú, és unalmas levelemért, viszont cserébe várom a hosszú, és száraz levelüket. További szép napot, és kellemes élyszakázást.
Üdvözlettel:
Losonci-Kovács Gábor
(2016.06.24) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Losonci-Kovács Gábor!
Köszönettel fogadtuk elektronikus megkeresését, amelyben versből vett idézet felhasználásának feltételei felől érdeklődik.
Mindenek előtt jelezzük, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH jogi tanácsadást nem végezhet. Jelezzük továbbá, hogy az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető."
A fentieket előre bocsátva tájékoztatjuk, hogy az alábbi válaszunk a levélben feltett kérdésére a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapul.
Az Szjt. 16. § (1) bekezdése értelmében a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
Egyrészről szeretnénk felhívni a figyelmét arra, hogy a szerzői művek a szerző életében és halála után 70 évig élveznek szerzői jogi védelmet. Ebből adódóan, ha olyan híres költőt választanának, aki több mint 70 éve meghalt, így például Petőfi Sándort (†1849.07.31.) vagy József Attilát (†1937.12.03.), akkor már nincsen szükség semmilyen engedélyre, ezek a művek a közkincs részeként szabadon felhasználhatóak.
Amennyiben olyan szerzőt választanak, aki esetében a védelmi idő még nem telt le, akkor is elképzelhető a külön engedély nélküli felhasználás az Ön által említett esetben. Az Szjt. alapján néhány kivételes esetben lehetőség van a művek felhasználására a szerző engedélye és díjfizetési kötelezettség nélkül is (úgynevezett szabad felhasználási esetek).
A törvény értelmében a mű részletét – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.
Mindezek alapján tehát a szabad idézés feltétele egyrészt, hogy az kizárólag a mű egy adott részletére vonatkozhat, teljes mű átvételére az idézésre vonatkozó szabályok nem jogosítanak. További lényeges előírás, hogy a szabad idézéshez minden esetben szükséges, hogy maga az idézetet átvevő alkotás is önálló egyéni, eredeti jelleggel rendelkező, szerzői jog által védett alkotás legyen, amelyben az idézés keretében átvett műrészlet kizárólag legfeljebb valamilyen kiegészítő (pl. az átvevő mű eredeti mondanivalóját alátámasztó, megerősítő) szerepet tölthet be.
A szabad idézéshez mindig szükséges valamilyen jogszerű idézési cél, amely „lehet a tartalom magyarázata, kritikus hivatkozás, saját álláspont alátámasztása, mű mottója, önálló variáció kiinduló pontja, tiszteletadás stb.” (Complex Nagykommentár a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényhez, szerkesztő: Gyertyánfy Péter), amely feltétel a megkeresésben foglaltak alapján valószínűleg teljesül.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.07.05)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Érdeklődni szeretnék a következő kérdésekben.
Egy új sportújság kerül kiadásra, egyelőre csak digitális formában. Az újság elsősorban az eredményekre koncentrál, de hírek, egyéb írások is vannak benne. A következő kérdéseim lennének: sportklubok logóit szerepeltethetem-e a lapban (eredményeknél, táblázatokban)? Nagyon sok klubbal felvettem a kapcsolatot, de sokan nem válaszoltak. Az eredményeket (hogy honnan vettem őket: kimentem a mérkőzésre nézőként, megnéztem a tévében, összefoglalót néztem, valamelyik honlapról vagy újságból szereztem be az információt, egyéb) szerepeltethetem-e a lapban (csak a mérkőzés eredménye pl. NB III Tiszaújváros - Tállya 2-2.
Üdvözlettel: Szabó Attila
(2016.06.26) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Szabó Attila!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amelyben sportklubok logóinak, valamint sport eredményeknek saját újságban való felhasználásával kapcsolatban érdeklődik.
A megkeresésével kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
A sportklubok logói védjegyoltalom, és szerzői jogi védelem alatt is állhatnak.
Amennyiben védjegyoltalom alatt állnak, a felhasználásukkal kapcsolatban a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) rendelkezései az irányadók.
A védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel. [Vt. 12. §-ának (1) és (2) bekezdés a) pontja]. Ennek értelmében tehát a védjegyoltalom alatt álló logók felhasználása kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
Amennyiben egy logó Magyarország területén nem áll védjegyoltalom alatt, a felhasználása az ország területén a Vt. alapján nem korlátozható.
A Magyarország területén hatályos védjegyek az alábbi elektronikus adatbázisokban kutathatók:
E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#)
eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/)
A kutatáshoz a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) Frecskay János Szakkönyvtárának munkatársai igény esetén segítséget nyújtanak. A Szakkönyvtár elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/frecskay-janos-szakkonyvtar/elerhetoseg.
E mellett a csapatok logói – mint grafikai alkotások - akár szerzői jogi védelem alatt is állhatnak, az ezzel kapcsolatos tudnivalókról az alábbiakban tájékoztatjuk bővebben.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., a törvény hatályos szövegének az elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, beleértve a képző és fotóművészeti alkotásokat is. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, azaz az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben, ha pedig a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
Végezetül jelezzük, hogy a szerzői jogi védelem nem terjed ki a sajtóközlemények alapjául szolgáló tényekre vagy napi hírekre [Szjt. 1. §-ának (5) bekezdése], így az adott sporteredmények közlése vélhetően nem sért jogokat.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ .)
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.07.05)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
T.SZTNH !
Kérem sziveskedjenek tájékoztatni, hogy egy német könyvkiadó magyarországi képviselőjének felkérésére történő könyvem, amely Print of Diamon egyedi eljárással készült kinn külföldön, és kb. 30-40 országban publikált, viszont amikor a jogdíj kifizetéséről volt szó az egy év alatt eladott példányok után, 4,99 Eurót voltak csak átutalni, illetve felajánlani. A honlapokon látott kereslet után, és hogy engedélyem nélkül több nyelven is megjelent, (legalábbis az ajánlatokban ez van leírva), feltételezem, hogy csalásról van szó. Kérem sziveskedjenek tanácsot adni, hogy ilyen esetben mit tehetek. Tisztelettel Zimonyi Péter Attila
(2016.06.14) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Zimonyi Péter Attila!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben a kiadott könyve után járó jogdíjak kapcsán felmerülő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Alábbi válaszaim a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf.
Elöljáróban szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy a szerzői jogi szabályozás országonként eltérő. A német könyvkiadó magyarországi képviselője esetében az anyacég és a képviselő közötti kapcsolattól függően nem feltétlenül a magyar jog lesz alkalmazandó, hanem adott esetben a német jog is alkalmazandó lehet. Felhívom továbbá figyelmét arra, hogy a jogdíjban való részesedés tekintetében elsősorban az Ön és a kiadó közötti szerződés rendelkezései lesznek irányadóak, és csak amennyiben a szerződés nem tartalmaz ilyen irányú rendelkezést, akkor alkalmazandóak a lent részletezett szabályok a magyar jog alkalmazhatósága esetén.
Az Szjt. 56.§ (1) bekezdése kimondja, hogy a kiadó a kiadói szerződés alapján köteles díjat fizetni. Ez a díjfizetés kifejezetten a szerződésbe foglalt, a felhasználásért járó, egyszeri fix díjazást, vagy a nyereségből való részesedés biztosítását is jelentheti a felek megegyezésétől függően. Ebből következően a kiadó csak abban az esetben köteles az eladott példányokból befolyó bevételből részesdést biztosítani, ha a szerződésben kifejezetten ebben állapodtak meg. Amennyiben ilyen irányú rendelkezés nem volt a szerződésben és a szerződésre a magyar jog alkalmazandó, akkor az Szjt. 48.§-a lehetőséget biztosít a szerződés bíróság általi módosítására a szerző keresetére, amennyiben a szerződés „a szerzőnek a felhasználás eredményéből való arányos részesedéshez fűződő lényeges jogos érdekét azért sérti, mert a mű felhasználása iránti igénynek a szerződéskötést követően bekövetkezett jelentős növekedése miatt feltűnően naggyá válik a felek szolgáltatásai közötti értékkülönbség”*. Ez a rendelkezés arra az esetre vonatkozik, amikor egyszeri, fix összegű díjazásban állapodtak meg a felek, de később a befolyt bevételek alapján ezen fix összeg és a bevételek között feltűnően nagy értékkülönbség mutatkozik, figyelembe véve a kiadó befektetését, ami szükséges volt a kiadáshoz.
A szerzői mű fordítása a mű átdolgozásának minősül, amely az Szjt. 29.§-a alapján a szerző kizárólagos joga. Az Szjt. 47.§ (1) bekezdése szerint a felhasználási engedély csak kifejezett kikötés esetén terjed ki a mű átdolgozására és ezt megerősíti az 56.§ is, amely szerint a kiadás joga – kétség esetén – a mű magyar nyelvű kiadására vonatkozik. Mindebből következően a kiadónak a szerződés erre vonatkozó, kifejezett rendelkezése hiányában nincsen jogosultsága az Ön művét lefordítani és e lefordított példányokat terjeszteni, azaz kereskedelmi forgalomban értékesíteni. Ahhoz is az Ön engedélye szükséges továbbá, hogy művét több országban publikálják. Az Szjt. 43.§ (4) bekezdése alapján a felhasználási engedély jogszabály vagy a szerződés eltérő rendelkezése hiányában Magyarország területére terjed ki. Ebből következően amennyiben a szerződés nem rendelkezett kifejezetten a több országban történő publikálásról, a kiadó nem rendelkezett engedéllyel erre nézve.
Amennyiben a fentiek alapján szerzői jogát megsértették, az Szjt. 94.§-a szerinti polgári jogi igényeket támaszthatja és kártérítést követelhet**, továbbá keresetében kérheti az Szjt. 48.§-ának megfelelően az értékkülönbség megtérítését, amennyiben a fent részletezett körülmények megvalósulnak. Szerzői jogának vagyoni hátrányt okozó*** megsértése esetében büntető feljelentést is tehet a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) 385.§-a alapján.
Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére:
https://www.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/488721/lang/hu.
____________________
* A kiadói szerződés a felhasználási szerződés egy altípusa, így esetében alkalmazandóak a felhasználási szerződésre vonatkozó törvényi rendelkezések.
** 94. § (1) Jogainak megsértése esetén a szerző a jogsértővel szemben – az eset körülményeihez képest – a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a jogsértő – nyilatkozattal vagy más megfelelő módon – adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
d) követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról;
e) követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;
f) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel előállott dolgok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését.
(2) A szerzői jog megsértése esetén a szerző a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet. Az e törvényben szabályozott személyhez fűződő joga megsértése esetén a szerző a polgári jog általános szabályai szerint sérelemdíjat is követelhet.
***Btk. 459.§ (1) 17. vagyoni hátrány: e törvény eltérő rendelkezése hiányában a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny;
Üdvözlettel,
Szerzői Jogi Főosztály
(2016.06.24)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Az alábbi kérdésekre szeretnék választ kapni: van-e jogom felhasználni az általam tervezett logót referenciaként, amennyiben külön szerződésben nem tértünk ki rá a megrendelővel? Automatikusan milyen jogok illetik őt és engem?
A másik kérdésem az lenne, hogy ha egy cég hivatalos alkalmazásában állva terveztem grafikákat, amelyeket a cég tovább értékesített, van-e jogom azt referencaként, prezentációs célra felhasználni, immáron saját vállalkozásom részeként? A munkaköri leírásom nem tartalmazta ezen grafikák elkészítésének kötelezettségét, részben a munkaidőmön kívül is foglalkoztam velük. A grafikákat használó cég beperelhet-e engem a használatért, ha külön szerődés nem született erről?
Előre is köszönöm a választ,
Kovács Alíz
(2016.06.16) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Kovács Alíz!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben korábbi munkaviszonya keretében alkotott műveivel kapcsolatban felmerülő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Általánosságban elmondható, hogy a törvény oltalomban részesíti az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat, azok egyéni, eredeti jellege alapján [Szjt. 1. § (1)-(3) bekezdései]. A törvény műfaji, minőségi, esztétikai korlátoktól függetlenül oltalomban részesíti az e feltételeknek megfelelő műveket, amelyek példálózó felsorolásában külön említi a rajzokat is [Szjt. 1. § (2) bekezdés h) pont]. Az oltalmi idő alatt a szerzőt illetik a művet létrehozó személyhez fűződő és vagyoni jogok összessége [Szjt. 9. § (1) bekezdés], így különösen a mű felhasználásának [Szjt. 16. § (1) bekezdés] – például többszörözésének [Szjt. 18. § (1) bekezdés] – joga. Felhasználási engedély felhasználási szerződés formájában adható, amelyért a jogosultat megfelelő díjazás illeti [Szjt. 42. § (1) bekezdés].
1. Szerződés grafika elkészítésére
Az első kérdése esetében, a megrendelő és az Ön viszonyára a felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket szükséges alkalmazni. Az Szjt. 43.§ (1) bekezdése alapján a felhasználási szerződés csak kifejezett kikötés esetében ad kizárólagos jogokat. Ebből következően amennyiben a szerződésbe nem foglalták bele, hogy az átadott grafikai mű kizárólagos felhasználási jogát szerzi meg a megrendelő, akkor Ön a továbbiakban is jogosult a grafika felhasználására vagy a felhasználás engedélyezésére harmadik személyek számára. A megrendelőt megilleti a mű felhasználásának joga, amely szerződéses kikötés hiányában a szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási módra és mértékre terjed ki. Tekintettel arra, hogy egy grafika megrendeléséről van szó, a szükséges felhasználási mód és mérték valószínűsíthetően magába foglalja a többszörözést és a terjesztést, továbbá amennyiben vállalkozás a megrendelő, akkor feltehetően a kereskedelmi forgalomban való megkülönböztető használatot is. Ugyanakkor a felhasználási szerződés csak kifejezett kikötés esetén terjed ki a mű átdolgozására az Szjt. 47.§ (1) bekezdése alapján. Ebből következően a megrendelőnek a grafika megváltoztatására csak kifejezett szerződéses kikötés esetében van lehetősége.
A fentiek alapján Önnek továbbra is joga van grafikái felhasználására, amennyiben a megrendelővel kötött szerződésében nem szerepel kizárólagos felhasználási jog. Esetlegesen problémát jelenthet, ha a megrendelő védjegyként lajstromoztatta az általa jogszerűen megszerzett grafikát, hiszen ebben az esetben a védjegylajstromba bejegyzett személy válik kizárólagosan jogosulttá a megjelölés használatára a kereskedelmi forgalomban, így áruja, szolgáltatása megjelölésére kizárólag ő használhatja a továbbiakban. Ez utóbbi esetben sem jelenthet azonban problémát a grafika referenciaként történő felhasználása, egészen addig amíg nem szolgáltatása megkülönböztetésére használja azt.
2. Munkaviszonyban alkotott művek
A munkaviszonyból folyó kötelesség alapján alkotott mű esetében azonban a mű átadásával a munkáltató szerzi meg a vagyoni jogokat, hacsak a felek erről másként nem állapodtak meg [Szjt. 30. § (1) bekezdés]. A szerzőt továbbra is megilleti díjazás abban az esetben, ha a munkáltató a mű felhasználását másnak engedélyezi, vagy a vagyoni jogokat másra átruházza [Szjt. 30. § (3) bekezdés].
A fentiek alapján, abban az esetben, ha az Ön munkaviszonyának részét képezte az említett grafikai művek elkészítése (ez munkaköréből eredő kötelezettsége) és átadta azokat munkáltatójának, akkor annak vagyoni jogaival a továbbiakban a munkáltatója rendelkezik. Jelezte, hogy munkaköri leírása nem tartalmazta ezen grafikák elkészítését. Ezzel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a munkaköri leírásban nem szükséges, hogy konkrétan az adott grafikák elkészítése szerepeljen, hiszen az egy általános lista, így a kérdés az, hogy munkaköri feladatai közé pontosan mi tartozott és abba beleillik-e a grafikák elkészítése. Önmagában annak, hogy munkaidőn túl is foglalkozott a grafikákkal nincsen jelentősége a minősítés szempontjából, hiszen az alkotói tevékenységnek jellemzője, hogy nem mindig szorítható a munkajogi ritmusba.
Amennyiben bebizonyosodik, hogy az alkotás nem munkaviszonyból eredő kötelezettsége, akkor a munkáltatója köteles művei felhasználásához az Ön engedélyét kikérni és természetesen Önt továbbra is megilleti a grafikák felhasználásának joga, kivéve ha munkáltatójával külön kötött egy kizárólagos felhasználási szerződést erre nézve.
Fontos viszont kiemelni, hogy az Ön által leírtak alapján feltételezhetően munkaviszonyban alkotott grafikákról van szó. Az a tény, hogy Ön a grafikákat részben munkaidejében készítette el, azokat a cégnek átadta, és a cég ezt továbbértékesítette anélkül, hogy Öntől erre külön engedélyt kért volna, arra enged következtetni, hogy az adott grafikák a munkaviszonyában készítetteknek minősülnek, vagy legalábbis a cég ekként kezelte őket. Amennyiben ez így van, az alkotás korábbi munkaviszonyához köthető és ebből adódóan a korábbi munkáltatója rendelkezik a vagyoni jogokkal, akkor Önnek a továbbiakban nincsen jogosultsága saját vállalkozása keretei között a grafika felhasználására, még referenciaként sem. A saját vállalkozása tevékenységének keretei között történő referenciakénti feltüntetés többszörözésnek, azaz szerzői jogilag felhasználásnak fog minősülni, amelyhez csak a vagyoni jogok jogosultjának, jelen esetben korábbi munkáltatójának van joga a továbbiakban. További problémát jelenthet, hogy munkáltatója esetlegesen kizárólagos szerződést is köthetett a grafika továbbadásakor, így a vevő jogszerűen várhatja el, hogy a grafikát kizárólagosan ő használhassa. A grafikákat jogszerűen megszerző cég ebből adódóan beperelheti Önt, amennyiben az általa kötött szerződés kizárólagos felhasználási jogosultságot tartalmazott.
A fentiek alapján javaslom korábbi munkavállalójának, továbbá – amennyiben ismert Ön előtt – a grafikáját megvett és használó cégnek az előzetes megkeresését mielőtt saját vállalkozása keretei között használná a kérdéses grafikákat, annak érdekében, hogy bizonyosan elkerülje a későbbi jogi problémákat.
Bízom benne, hogy tájékoztatásom hasznos volt az Ön számára. Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére:
https://www.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/488721/lang/hu.
Üdvözlettel:
Szerzői Jogi Főosztály
(2016.06.24)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Arról szeretnék érdeklődni, hogy kell-e valamilyen jogi eljárás ahhoz, hogy a saját digitális fotóimat ,egy új fotózási stílus miatt levédessem?
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel:Rozgonyi Cecília
(2016.06.16) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Rozgonyi Cecília!
Az alábbi megkeresésére, amelyben a új fotózási stílusa levédetésével kapcsolatban érdeklődik, mindenek előtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
A fentieket előre bocsátva az érdeklődésével kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatjuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., a törvény hatályos szövegének az elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, beleértve a képző és fotóművészeti alkotásokat is. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, azaz az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben, ha pedig a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].
Amennyiben a védelmi idő letelt, a vizuális mű (kép, fotó, reprodukció) felhasználása már nem engedély köteles.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, ahol az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.
Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Hivatalánál, amelynek 5000 Ft-os igazgatási szolgáltatási díja van (részletek a http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html oldalon).
Még egyszer hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy amennyiben a fotói képmást (is) tartalmaznak, a felhasználással személyhez fűződő jogok is szóba kerülhetnek, ugyanis a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:48.§-nak (1) bekezdése értelmében képmás elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. A (2) bekezdés ugyanakkor kimondja, hogy erre hozzájárulásra tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén nincs szükség.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ .)
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2016.06.24)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Az Orchideák Gondozása című, Mezőgazda Kiadó gondozásában 2011-ben megjelent, jelenleg már nem kapható könyvemet egy magánszemély az engedélyem nélkül teljes terjedelemben feltöltötte az internetre. Hová fordulhatok segítségért, a szerzői jogaim érvényesítéséért? Szíves válaszukat előre is köszönöm. Tátrai Zsuzsa
(2016.06.20) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Tátrai Zsuzsa!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben korábban megjelent szakirodalmi művének engedély nélküli felhasználása kapcsán keresett meg bennünket.
Válaszunk a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapul.
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].
Az Szjt.26. (8) bekezdése szerint a szerzőnek az is kizárólagos joga, hogy művét – másként, mint sugárzással vagy a (7) bekezdésben szabályozott módon – a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon. E joga kiterjed különösen arra az esetre, amikor a művet vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírósági útra tartozik. A bíróság előtt zajló polgári peres eljárásban a szerző különösen az Szjt. 94.§-ában nevesített polgári jogi igényeket támaszthatja a jogsértővel szemben.
Az interneten elkövetett szerzői jogi jogsértések esetében lehetőség van az ún. "értesítési és eltávolítási eljárás" (notice and take down procedure) igénybevételére. Az eljárás lényege, hogy a jogosult, amennyiben valamilyen internetes környezetben a jogai sérelmét észleli, felhívhatja a közvetítő szolgáltatót a tartalom eltávolítására. Az eljárást az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény tartalmazza.
Szíves figyelmébe ajánljuk továbbá a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) honlapjának alábbi oldalát, amelyen egyebek mellett részletes tájékoztatást talál arról, hogy milyen lépéseket tehet a szellemitulajdon-jogok – ezen belül a szerzői jogok - megsértőivel szemben a jogosult (http://www.hamisitasellen.hu/vallalkozasoknak/milyen-jogi-lepeseket-tehet-a-hamisitoval-szemben/).
Végezetül, felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást.
Szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) a szellemi tulajdon területen jártas jogi végzettségű szakemberek feladata, akiknek a névjegyzéke a http://www.magyarugyvedikamara.hu oldalon érhető el.
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.06.24)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Azt szeretnénk kérdezni, hogy ételt, és az elkészítés technológiáját hogyan lehet szabadalmi joggal védeni? Mit fog korlátozni, ha egyáltalán lehet? Vagy csak az étel konkrét elnevezését lehet levédetni?
Köszönettel,
Sebestyén
(2016.06.15) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Sebestyén!
Köszönettel vettük a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal) érkezett megkeresését, amelyben étel, és az elkészítés technológiájának szabadalmi oltalma, illetve az étel konkrét elnevezésének védelme ügyében érdeklődik.
Az érdeklődésére a következőkről tájékoztatjuk.
Egy étel összetétele, illetve az elkészítésének a technológiája szabadalommal védhető, amennyiben megfelel az újdonság és a feltalálói tevékenység követelményének.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban Szt., lásd: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/jogforras/1995_xxxiii_szt_20150301.pdf) értelmében új a megoldás, ha nem jutott nyilvánosságra oly módon, hogy bárki számára hozzáférhetővé vált [Szt. 2.§-a]. Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a nyilvánosságra jutott megoldások alapján szakember számára nem nyilvánvaló [Szt. 4.§-ának (1) bekezdése].
Ha úgy gondolja, hogy a találmánya megfelel az említett követelményeknek, az Szt. alapján a szabadalmi oltalom megszerzésére irányuló eljárást a Hivatalhoz benyújtott szabadalmi bejelentéssel kezdeményezheti.
A bejelentéssel kapcsolatos formai követelményeket a szabadalmi bejelentés… részletes alaki szabályairól szóló 20/2002 (XII. 12.) IM rendelet (R.) tartalmazza. A rendelet szövege elérhető a Hivatal honlapján is: http://www.sztnh.gov.hu/hu/jogforras/20_2002_IM_szabbejel.pdf.
A szabadalmi bejelentés elkészítését a Hivatal külön útmutatóval segíti, amely a http://www.sztnh.gov.hu/hu/kiadv/ingy_magy/szabadalmi_bejelentes_2011.pdf oldalon férhető hozzá a bejelentők számára. Ebben az útmutatóban részletesen bemutatásra kerülnek a szabadalmaztatással kapcsolatos fogalmak, a leírás, igénypontok, rajzok és kivonat elkészítéséhez szükséges formai és tartalmi követelmények. Az útmutató ezen felül tartalmaz egy mintapéldát a bejelentés könnyebb elkészítéséhez.
Szabadalmi bejelentés előtt mindenképpen tanácsos tájékozódni a találmány tárgykörébe eső nyilvánosságra jutott megoldásokat illetően (technika állása). Erre legátfogóbban a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárában nyílik személyesen lehetőség, ahol a kutatáshoz kollégáink segítségét is igénybe lehet venni. A Frecskay János Szakkönyvtár elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/a-szellemi-tulajdon-nemzeti-hivatala-elerhetosege-felfogadas
Emellett az Interneten is számos adatbázis áll rendelkezésre, amelyekben szabadalmi dokumentumok között tájékozódhatnak. Ilyen pl. hazai vonatkozásban az "E-kutatás" adatbázis, vagy szélesebb körben az Európai Szabadalmi Hivatal szabadalmi adatbázisa, az espacenet (http://worldwide.espacenet.com/).
Az étel konkrét elnevezésének a védelmére a védjegyoltalom lehet az alkalmas oltalmi forma, de hangsúlyoznunk kell, hogy a védjegy nem védi azt az árut, amellyel kapcsolatban használják, "csupán" arra szolgál, hogy a fogyasztók azonosíthassák, illetve más hasonló termékektől megkülönböztethessék azt.
Védjegyoltalomban azok a megjelölések részesülhetnek, amelyek grafikailag ábrázolhatók, megkülönböztetésre alkalmasak, valamint a lajstromozásukkal szemben nem állnak fenn kizáró okok.
A védjegyoltalom alapján a védjegy jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki gazdasági tevékenység körében használ a védjeggyel azonos vagy azzal összetéveszthető megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal (szolgáltatásokkal) azonos, vagy azokhoz hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában.
A védjegy magyarországi lajstromozása iránti igényt a Hivatalhoz benyújtott kérelemmel lehet elindítani. Az, hogy egy megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e, a lajstromozási eljárás - törvény által (a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény. http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/vedjegy/nemzeti-ut/vedjegyoltalom ) előírt - vizsgálata során dől el. A lajstromozási eljárás menetéről a http://www.sztnh.gov.hu/vedjegy/vedj_tajekoztato.html oldalon található tájékoztatás.
A védjegy bejelentés esetén ajánlatos az előzetes tájékozódás, hogy a lajstromoztatni kívánt megjelölés nem áll-e oltalom alatt. A Magyarország területén hatályos védjegyek az alábbi elektronikus adatbázisokban kutathatók.
Az "E-kutatás" iparjogvédelmi adatbázis (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU) tartalmazza a - nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi - lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket.
A európai uniós védjegyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra, ezekről az eSearch plus (https://oami.europa.eu/eSearch/) adatbázisban lehet tájékozódni.
A Tmview ( http://www.tmview.europa.eu/tmview/welcome.html ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.
Felhívjuk a figyelmét, hogy mind a védjegy, mind a szabadalom engedélyezési eljárás során külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni, amelyről szintén tájékozódhat honlapunkon a következő oldalon: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/novenyfajta-oltalom/nemzeti-bejelentes/urlapok-dijak.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html), de jeleznünk kell, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ érhető el.
Elérhetőségeink:
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/a-szellemi-tulajdon-nemzeti-hivatala-elerhetosege-felfogadas
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.06.21)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH Csapat!
Kérdezném, hogy már meglévő és sokoldalúan használt (védelem alatt sem álló) ipari termék eddig nem használt célú felhasználási, és erre a célra való gyártási (összeállítási) módját szeretném levédetni. Ilyen speciális összeállításban és felhasználási célra még nincs gyártva és használva sehol. A termék az összeállítástól lesz egyedi új és a felhasználási célja lesz újdonság.
Köszönöm szíves válaszukat.
Üdvözlettel:
Koszoru Gabor
(2016.06.01) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Koszorú Gábor!
Mindenek előtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik (lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
A fentieket előrebocsátva engedje meg, hogy a már meglévő és sokoldalúan használt ipari termék eddig nem használt célú felhasználásának, és az erre a célra való gyártási módjának a jogi védelmével kapcsolatban a következőkről tájékoztassuk.
A különféle műszaki megoldások jogi védelmére különböző oltalmi formák jöhetnek szóba az alábbiak szerint:
Az új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható műszaki megoldások (termékek, berendezések, eljárások, alkalmazások) jogi védelmére a szabadalmi oltalom jöhet szóba.
A szabadalmazható találmány műszaki színvonalát el nem érő, új és feltalálói lépésen alapuló szerkezeti megoldások esetében a használatiminta-oltalom lehet a megfelelő oltalmi forma.
Egy ismert termék újszerű felhasználásának (alkalmazásának), illetve a gyártási módjának a jogi védelmére a fentiek alapján az oltalmi formák közül a szabadalom jöhet szóba.
A szabadalmazható találmányokkal szemben támasztott alapvető elvárás, hogy a találmány világviszonylatban új legyen, és feltalálói tevékenységen alapuljon, azaz a korábban nyilvánosságra jutott megoldások alapján szakember számára ne legyen kézenfekvő.
Amennyiben úgy gondolja, hogy a megoldása megfelel a fenti előírásoknak, hazai vonatkozásban a Hivatalhoz benyújtott szabályszerű bejelentéssel kérhet oltalmat (a bejelentést a szabadalmi bejelentés, …. részletes alaki szabályairól szóló 20/2002. (XII. 12.) IM rendelet alapján kell elkészíteni, elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/szabadalom/nemzeti-uton/szabadalom).
A leírásnak tartalmaznia kell a találmányhoz fűződő előnyös hatások ismertetését, azaz a korábban nyilvánosságra jutott megoldásokhoz képesti előnyös hatások bemutatását, amely fontos lehet a találmány feltalálói tevékenységének a megítélése szempontjából. Annak eldöntésében, hogy az említett megoldás szabadalommal védhető-e, a segítségére lehetnek a szabadalmi ügyintézés módszertani útmutatójának 22-24. oldalain található további információk (http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/szabadalmi-oltalom/a-szabadalmi-ugyintezes-modszertani-utmutatoja ).
A szabadalomengedélyezési eljárásról bővebb információt talál honlapunkon a http://www.sztnh.gov.hu/hu/szabadalom oldalon. A díjak vonatkozásában részletes tájékoztatást talál a http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/novenyfajta-oltalom/nemzeti-bejelentes/urlapok-dijak internetes oldalon.
Reméljük, hogy az előzőek a segítségére lesznek annak eldöntésében, hogy a megoldás jogilag védhető-e, illetve a jogi védelem megszerzésének mi a módja.
Végezetül felhívjuk a figyelmét, hogy világszerte jellemzően országonként lehet szabadalmi (használatiminta-) oltalmat szerezni, a Hivatalhoz benyújtott bejelentéssel Magyarország területén érvényes oltalom szerezhető. A külföldi bejelentéseket célszerű a hazai bejelentést követő 12 hónapon belül benyújtani. A hazai bejelentést a hivatal a hazai bejelentés napjától számított 18 hónap elteltével közzéteszi, a közzétételt követően benyújtott külföldi bejelentést a külföldi hatóságok az újdonság hiányában el fogják utasítani.
Külföldi bejelentés menedzselése komoly szak- és jogi ismereteket igényel, amihez mindenképpen javasolt szabadalmi ügyvivő segítségét igénybe venni.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak (az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat), de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/).
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.06.20)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Grafikákkal kapcsolatos kérdésem lenne, pontosabban grafikák címeinek elnevezésével.
Rajzolok egy mozi karaktert, amely nem másolata az interneten megtalálható képeknek, grafikáknak, hanem a saját alkotásom, a saját stílusomban az elképzeléseim alapján.
Kérdésem az lenne, hogy elnevezhetem-e ezt a képet a filmben szereplő karakterről, illetve adhatok-e keresőszavakat a képre a filmben lévő nyelvi környezetből? Ezt közzé tehetem-e egy képmegosztó, galériákkal működő (akár magyar, akár külföldi) ingyenes oldalon, bármilyen jogsértés nélkül.
Ha lerajzolom például Darth Vader-t, lehet-e a kép címe Darth Vader, és adhatom-e kereső kifejezésnek a Star Wars, Darth Vader, Jedi szavakat?
Válaszukat megköszönve,
Tisztelettel:
Fazekas András
(2016.06.14) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
A fentieket előrebocsátva filmes karakterek, illetve ezek egyéni, eredeti jelleggel rendelkező nevének a felhasználásával kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.
a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., a törvény hatályos szövegének az elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére.
Az Szt. 29. §-a alapján a szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozásnak minősül az alkotás átdolgozása és minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre.
Amennyiben az Ön által tervezett figuráról felismerhető az eredeti filmes karakter (pl. Darth Vader),
vélhetően a figura átdolgozásáról van szó, amely tevékenység az előzőek alapján a szerző engedélyéhez kötött.
A karakter egyéni, eredeti jellegű neve szintén szerzői jogi védelem alatt állhat, s így a felhasználása szintén a szerző engedélyével jogszerű.
Felhívjuk a figyelmét, hogy a szóban forgó filmes karakterek, illetve azok neve akár védjegy-, illetőleg a figurák formatervezésiminta-oltalom alatt is állhat. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan főszabályként a jogtulajdonos engedélyéhez kötött. A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#), illetve az eSearch plus (https://oami.europa.eu/eSearch/) elektronikus adatbázisokban kutathatók. A kutatáshoz a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárának munkatársai igény esetén segítséget nyújtanak. A Szakkönyvtár elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/frecskay-janos-szakkonyvtar/elerhetoseg. Az adatbázisban való kutatás esetenként választ adhat arra, hogy ki a jogok (szerzői és iparjogvédelmi (védjegy, formatervezési minta) jogok) tulajdonosa, és ily módon a segítségére lehet annak megállapításában, hogy kihez kell fordulni a felhasználási engedélyért.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyozzuk, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/.)
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.06.17)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Címzett!
Lányom diplomamunkája egy társasjáték. Saját névvel, design-nal, szabállyal - komplett. Hogyan lehetne levédeni? Milyen lépéseket kell tenni? A játék ötletét és kivitelezését nem csak belföldön szeretnénk védeni. Várva válaszukat, üdvözlettel!
(2016.06.12) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal) érkezett megkeresését, amelyben társasjáték jogi védelmének lehetőségéről kér tájékoztatást.
Az érdeklődésével kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.
A szellemi alkotások védelemét világszerte jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.
Az iparjogvédelem körében a különféle megoldásokhoz különböző oltalmi formák kapcsolódnak az alábbiak szerint.
Az új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható - műszaki jellemzőkkel leírható - megoldások jogi védelmére a szabadalmi oltalom jöhet szóba.
A szabadalmazható találmány műszaki színvonalát el nem érő, új és feltalálói lépésen alapuló szerkezeti megoldások esetében a használatiminta-oltalom lehet a megfelelő oltalmi forma.
A termékek külső jellegzetessége - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok - védelmére, amennyiben a minta új és egyéni jelleggel rendelkezik, a formatervezésiminta-oltalom az alkalmas oltalmi forma.
Ezeknek az oltalmi formáknak az esetében a jogi védelem külön kérelemre, hatósági eljárás eredményeképpen keletkezik.
Egy gazdasági tevékenység körében használt név védjegyoltalommal védhető, de jeleznünk kell, hogy a védjegy nem védi a terméket, amellyel kapcsolatban használják, csupán abban segíti a fogyasztókat, hogy az árut / szolgáltatást azonosítsák, illetve más hasonló áruktól / szolgáltatásoktól megkülönböztessék.
Bár a társasjátéktól függően szóba jöhet valamennyi oltalmi forma, a fenti oltalmi formák közül jellemzően a formatervezésiminta-oltalom merül fel a játék, illetve annak elemei külső megjelenésének, valamint a játék csomagolásának, illetve a védjegyoltalom a játék nevének a védelmére.
Jelezzük, hogy az iparjogvédelmi oltalmi formák esetében az oltalom kérelemre, egy hatósági engedélyezési eljárás eredményeképpen születik.
További információk a formatervezésiminta-, és védjegyoltalommal kapcsolatban a
http://www.sztnh.gov.hu/hu/dizajn és http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy internetes oldalakon találhatók.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései szerint a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése]. A szerzői jogi védelem – az iparjogvédelemtől eltérően - a mű létrejöttével, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és meghatározott ideig fennáll anélkül, hogy a jogvédelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
Egy társasjáték tartalmazhat olyan grafikai, szöveges, vagy egyéb elemet, amely szerzői jogi védelem alatt állhat.
A fentiek értelmében nincs mód a szerzői jogok regisztrálására, de egy későbbi jogvita esetén a szerző segítségére lehet, ha a művet (az adott esetben a társasjátékot) önkéntes műnyilvántartásba vetetik, de hangsúlyoznunk kell, hogy a társasjáték önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe.
Az önkéntes műnyilvántartással kapcsolatos további részletek a http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html internetes oldalon ismerhetők meg.
Reméljük, hogy a fentiek a segítségére lesznek annak eldöntésében, hogy a társasjáték milyen módon védhető jogi úton.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetősége:
Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu, illetve
Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.06.17)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tiszelettel erdeklodom , hogy megnyitando gyermekruha uzletem neve lehet-e " bogyo es baboca " ez a nev hasznalhato -e jogdij fizetese nelkul ? Valamint képeket a kirakatra szeretnek helyezni!?Varom valaszukat udvozlettel: Gyongyi
(2016.06.16) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Gyöngyi!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amelyben rajzfilmben szereplő figurák nevének bolt neveként, illetve maguknak a figuráknak bolt dekorációjaként való felhasználásával kapcsolatban érdeklődik.
A megkeresésével kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon). Egyben jelezzük, hogy az Hivatal alábbi állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
A fentieket előrebocsátva rajzfilmek jellegzetes figuráinak, illetve ezen figurák egyéni, eredeti jelleggel rendelkező nevének a felhasználásával kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.
a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., a törvény hatályos szövegének az elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt. Az Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése szerint a szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is. Az Szjt. 16. §-ának (4) bekezdése alapján a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek - eltérő megállapodás hiányában - a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia.
Az Szjt. fent említett rendelkezéséből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti mesefiguráknak és ezek nevének a felhasználása bolt neveként vagy dekorációjaként a jogtulajdonos előzetes engedélyéhez kötött.
Felhívjuk a figyelmét, hogy a szóban forgó figurák akár védjegy-, illetőleg formatervezésiminta-oltalom, a figurák neve védjegyoltalom alatt is állhat. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan főszabályként a jogtulajdonos engedélyéhez kötött. A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#), illetve az eSearch plus (https://oami.europa.eu/eSearch/) elektronikus adatbázisokban kutathatók. A kutatáshoz a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárának munkatársai igény esetén segítséget nyújtanak. A Szakkönyvtár elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/frecskay-janos-szakkonyvtar/elerhetoseg. Az adatbázisban való kutatás esetenként választ adhat arra, hogy ki a jogok (szerzői és iparjogvédelmi (védjegy, formatervezési minta) jogok) tulajdonosa, és ily módon a segítségére lehet annak megállapításában, hogy kihez kell fordulni a felhasználási engedélyért.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyozzuk, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/.)
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.06.17)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Fényképes bögre készítéséhez milyen képeket használhatunk ! F1-es bögre , Focis (pl Barcelona), mesefigurás (minions) milyen képeket használhatunk illetve milyen jogszabályok vonatkoznak ide ! Köszönöm előre is !
(2016.06.07) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Ügyfélszolgálata jogi tanácsadást nem végezhet.
A fentieket előrebocsátva fényképek (sportrendezvények, sport csapatok képei, mesefigurák) bögrén való felhasználásával kapcsolatban a következőkre hívjuk fel a figyelmet.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., a törvény hatályos szövegének az elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, beleértve a képző és fotóművészeti alkotásokat, illetve a rajzfilm figurákat is. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, azaz az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben, ha pedig a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése] Ez utóbbi rendelkezés szabályozza az ún. merchandising felhasználást, amelyre kérdése elsősorban irányult.
Amennyiben a felhasználni kívánt képek (fotók, reprodukciók) esetében a védelmi idő még nem telt le, a jogszerű felhasználáshoz főszabályként a szerzői jogi jogosult (szerző, örökös, munkáltató) engedélye szükséges. Már nyilvánosságra jutott szerzői jog által védett vizuális művek (kép, fotó, reprodukció) esetében minden további, ún. másodlagos felhasználás (pl. illusztráció céljából) ugyanakkor a közös jogkezelés körébe tartozik. Így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől (http://www.hungart.org/kapcsolat.php) kell kérni, amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra. Fontos azonban megjegyezni, hogy a szerzői műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosítása (így például mesefigurák bögrére nyomása és értékesítése) a jogosult egyedi engedélyezése körébe tartozik. Azon figurák esetében, amelyek nem magyar műben találhatóak, az engedélyezés az adott ország joga szerint történik, így pl. a Pixar vagy a Walt Disney esetében az amerikai (releváns tagállami) jog szerint.
(A weboldalakon fellelhető művek (képek, fotók, reprodukciók) felhasználására az adott ország szerzői joga is alkalmazható lehet, amely a magyar jogszabályoktól eltérő feltételeket is támaszthat az ilyen jellegű felhasználással szemben. Léteznek olyan weboldalak, amelyeken elérhető különböző anyagok a weboldal saját felhasználási feltételei szerint adott esetben ingyenesen, vagy bizonyos díj fizetése ellenében átvehetők, illetve felhasználhatók. Ebben az esetben is fontos, hogy csak megbízható szolgáltatók weboldalait használják, valamint a tervezett felhasználáshoz képest alaposan – lehetőleg jogász bevonásával – tanulmányozzák át az adott mű felhasználására vonatkozó feltételeket. Figyelemmel arra, hogy az ilyen szolgáltatások esetében gyakran nem közvetlenül a szerzőtől, hanem az online szolgáltatótól történik a művekkel kapcsolatos felhasználási jogok megszerzése az adott tartalom letöltésekor, fennállhat a minimális kockázata annak, hogy az eredeti szerzőtől a weboldal üzemeltetője nem vagy nem megfelelően szerezte be az adott művek felhasználásának engedélyezésére vonatkozó jogokat, és így a szerző a felhasználás ellen később esetlegesen igénnyel léphet fel. A fentiekre is tekintettel az interneten fellelhető különböző tartalmak felhasználása során mindenképpen különösen körültekintően indokolt eljárni.)
Ha a képeken személy képmása látható, a felhasználás személyhez fűződő jogokat (képmás védelme) is érinthet. Ebben az esetben a képen látható személy engedélye is szükséges a felhasználáshoz [ld. Szjt. 72. § és Ptk. 2:48. §], így például egy focista esetében, szükséges a konkrét személy engedélyének beszerzése. Amennyiben egy egész futball csapatról van szó, feltehetően bizonyos hivatalos képek felhasználásának engedélyezésére az adott csapat menedzsmentje is fel van hatalmazva, ugyanakkor főszabályként itt is az egyes személyek egyedi engedélyéhez kötött a felhasználás. Elképzelhető továbbá, hogy egyes csapatok esetében a hivatalos terjesztőhöz szükséges fordulni ilyen típusú engedélyért, akit már a csapat, továbbá az egyes személyek felhatalmaztak ilyen típusú merchandising termékek értékesítésére.
Jelezzük továbbá, hogy az F1 megjelölés, versenyek, csapatok neve, logója, jellegzetes mesefigurák neve, illetve maga a figura adott esetben védjegyoltalom alatt is állhat. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás kizárólag a védjegylajstromban feltüntetett jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchPlusz (https://oami.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ .)
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.06.14)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Védjegyezhető-e egy évenként megrendezésre kerülő rendezvény elnevezése és ha igen, mi az eljárás menete?
Köszönettel
(2016.06.03) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben egy rendezvény nevének a jogi védelméről érdeklődik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától (Továbbiakban: Hivatal).
A kérdésével kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.
Egy rendezvény nevének a védelmére a védjegyoltalom a megfelelő oltalmi forma. Fontos kiemelni, hogy a védjegy nem védi azt az árut vagy szolgáltatást, amellyel kapcsolatban használják, feladata az, hogy a fogyasztók azonosíthassák, illetve más hasonló szolgáltatásoktól/áruktól megkülönböztethessék azt.
A védjegy magyarországi lajstromozása iránti igényt a Hivatalhoz benyújtott kérelemmel lehet elindítani. A kérelem az alábbi módok valamelyikén juttatható el hivatalunkhoz:
- személyesen vagy kézbesítő útján a Budapest, 1081 II. János Pál pápa tér 7. szám alatt (személyes átvétel: hétfő-csütörtök: 9.00-13.00 óráig, péntek: 9.00-11.00 óráig / automata érkeztető készüléken keresztül: minden nap 0-24 óráig); vagy
- postai úton, a beadványt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (1438 Budapest Pf.: 415) címezve; vagy
- faxon az 1 474-5534-es számon.
A Hivatal elektronikus úton kizárólag a https://ugyintezes.sztnh.gov.hu/eBej2/app oldalon megadott módon - az ott elérhető formanyomtatványokon - fogad kérelmeket, beadványokat.
A bejelentési kérelmet a védjegybejelentések részletes alaki szabályaira vonatkozó 16/2004. (IV.27.) IM rendelet alapján kell elkészíteni. A védjegy bejelentésben a Nizzai Osztályozás szerint nevesíteni kell azokat az árukat, illetve szolgáltatásokat, amelyekkel kapcsolatban a védjegyet használni kívánják.
Magyarországi jogszerzés tekintetében az eljárási díj a Nizzai Osztályozás szerint igényelt osztályok számától függően három osztályig 74 800 Ft, háromnál több osztály esetén, minden további osztály után 32 000 Ft.
A lajstromozási eljárás lépéseit, részleteit, a kapcsolódó díjakat áttekintheti a: http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalunkról elindulva.
Megjegyezzük továbbá, hogy a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 2. §-ának (2) bekezdése alapján ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha
a) nem alkalmas a megkülönböztetésre, különösen, ha kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak, vagy pedig amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve az üzleti kapcsolatokban állandóan és szokásosan alkalmaznak; ...
(3) A (2) bekezdés a) pontja alapján a megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha használata révén - akár az elsőbbség időpontja előtt, akár azt követően - megszerezte a megkülönböztető képességet.
Amennyiben a Hivatal a lajstromozási eljárás során arra az álláspontra helyezkedik, hogy egy megjelölésnek nincs megkülönböztető képessége, nyilatkozattételre hívja fel a bejelentőt, és a lajstromozás kérdésében a nyilatkozat figyelembe vételével dönt. Ugyanakkor fel kell hívnunk a figyelmet, hogy abban az esetben, ha a lajstromozásra mégsem kerül sor, a bejelentési díj visszaigénylésére nincs mód.
A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára.
A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ
a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; (Vt. 12. §-ának (1) és (2) bekezdése.
Arról tájékozódni, hogy adott megjelölés (név, szókapcsolat, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölés) Magyarország vonatkozásában védjegyoltalom alatt áll-e, annak ki a jogosultja, valamint azt, hogy mely árukkal és/vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban igényeltek rá oltalmat a következők szerint tud:
- a honlapunkról elérhető E-Kutatás iparjogvédelmi adatbázisban önállóan kereshet a hazai vonatkozású védjegyek között. Az adatbázis tartalmazza a - nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi - lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket. A közösségi védjegyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra, ezekről az eSearch plus adatbázisban lehet tájékozódni.
A Tmview adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.
(Az E-Kutatás adatbázis kereső-felületéről a "Közösségi védjegy" cím vezet át a Tmview adatbázishoz)
Kiemelve, hogy iparjogvédelmi ügyekben szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) lebonyolítása iparjogvédelmi területen jártas szakjogászok feladata, további kérdések esetén Ügyfélszolgálatunkon személyesen vagy telefonon állunk szíves rendelkezésére.
A szabadalmi ügyvivők és ügyvivői irodák jegyzéke a http://www.szabadalmikamara.hu/ oldalon, az ügyvédek névjegyzéke a http://www.magyarugyvedikamara.hu oldalon érhető el.
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2016.06.13)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözlöm!
Érdeklődni szeretnék, hogy Hello Kitty-s figurákra hol lehet a jogot megvásárolni? Pólókra, ajándéktárgyakra való nyomtatáshoz?
Köszönettel!
(2016.06.06) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Kellner Katalin!
Köszönettel fogadtuk a mesefigurák felhasználásához kapcsolódó jogszerzésre vonatkozó megkeresését. Válaszaink a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt. / http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf ) rendelkezésein alapulnak.
Az Szjt. 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. Az Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése szerint a szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is. Az Szjt. 16. §-ának (4) bekezdése alapján a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek - eltérő megállapodás hiányában - a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia.
Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti mesefigurák alakjának képével ellátott tárgyak (ruhadarabok vagy egyéb ajándéktárgyak) forgalomba hozatalához (a figurák kereskedelmi hasznosításához) a szerző előzetes engedélye szükséges. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól.
A mesefigura esetében a szerzői jogi jogosultjainak felderítése céljából célszerű a kiadott film rendezőjét megkeresni, aki információval szolgálhat arról, hogy ki alkotta meg/kik alkották meg a figurát és egymás között miként állapodtak meg a kereskedelmi felhasználás jogairól.
Szíves figyelmébe ajánljuk továbbá a Plus Licens animációs, és mesealakok engedélyezésével, jogosultak képviseletével foglalkozó ügynökséget, amely tudomásunk szerint számos mesefilm figura, a honlap alapján köztük a Hello Kitty felhasználásának az engedélyezésével foglalkozik.
Az ügynökség elérhetősége: http://www.pluslicens.se/
Megjegyezzük, hogy a gyakorlatban a figurális elemek felhasználására iparjogvédelmi oltalmi formákat is szoktak alkalmazni, és a szerzői jog jogosultjai az áruforgalomban feltételezhetően jól használható mesefigurákat, illetőleg azok neveit általában védjegyoltalommal is védik, függetlenül attól, hogy azokat a szerzői jogi védelem is megilletheti.
A Magyarország területén hatályos védjegyek az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) adatbázisokban kutathatók.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyozni kívánjuk, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt) hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu érhető el.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal
Ügyfélszolgálat
(2016.06.09)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözlöm!
Női ruha boltot üzemeltetek. A ruháinkat egy modellen szoktuk befotózni, a képeket a facebookra töltjük fel. Más boltok a képeinket feltöltik saját oldalukra, ugy, hogy a modell ne legyen felismerhető. Kérdésem az lenne, hogy hivatkozhatok e szellemi tulakdonra, vagy bárki használhatja képeinket? Köszönöm válaszát!
(2016.02.18) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Címzett!
Köszönjük, hogy hozzánk fordult megkeresésével, melyben ruhaboltja termékeiről Ön által készített és Facebook-ra feltöltött fotók szerzői jogi védelmének lehetőségéről érdeklődött. Alábbi válaszaim a levélben feltett kérdésére a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt., internetes elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.
Elöljáróban hangsúlyozni szeretnénk, hogy a Facebook szabályzata valószínűsíthetően rendelkezik az oda feltöltött fotók jogi sorsáról, így mindenképpen javasoljuk, hogy alaposan olvassa át a fotók feltöltése előtt az ott leírt felhasználási feltételeket (elérhetősége: https://www.facebook.com/legal/terms vagy lépjen a konkrét kérdés kapcsán kapcsolatba a Facebook üzemeltetésével). Amennyiben azok meghatározzák a feltöltött tartalmakra vonatkozó szerzői jogi szabályozást, úgy elsődlegesen azt kell irányadónak tekinteni – az alábbi, Szjt. által meghatározott szabályok pedig a felhasználási feltételekben található ellenkező rendelkezések hiányában érvényesülnek.
Engedje meg, hogy kérdése kapcsán általánosságban az alábbiakról tájékoztassuk. Az Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése szerint a szerzői jogi védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől és automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, tehát nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése]. Ennek megfelelően a védelemhez nem kell és nem is lehet „levédetnie” a művét, ugyanis az oltalom a törvény erejénél fogva automatikusan megilleti a műveket és a szerző életében és halálától számított hetven éven át védelemben részesülnek [Szjt. 31. § (1)].
A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése]. Ide tartoznak a fotóművészeti alkotások is [az Szjt. 1.§-ának (2) bekezdése i) pontja], amennyiben megfelelnek az egyéni-eredeti jelleg követelményének.
Az Szjt. 4. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta – azaz az Ön által leírt esetben Önöket. Szerzőként pedig - a szerzői jogi védelem alapján - kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására, valamint a felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése]. Így többek között arra is, hogy azokat internetes platformra feltöltse [az Szjt. 26. § (8) bekezdésében biztosított online közzététel valamint online hozzáférhetővé tétel és terjesztés (23. §) jogának gyakorlásával]. E helyütt szeretnénk rámutatni arra is, hogy a modellel készült képek esetén a modell képmásvédelmére (mint személyhez fűződő jogának védelmére) is figyelemmel kell lenni a fotók bármely felhasználása esetén.
Főszabályként a fényképek első felhasználása mindig a szerzői jogi jogosult engedélyével történhet. Minden további, azaz ún. másodlagos felhasználás (pl. interneten megjelentetés) közös jogkezelés körébe tartozik, így engedélyt nem a szerzőtől kell kérni, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől (HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől, elérhetősége: http://www.hungart.org/kapcsolat.php), amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra. (A törvény alapján van mód arra, hogy a jogosult alkotó tiltakozzon művei felhasználásának HUNGART általi engedélyezése ellen, e tekintetben kérjük, keresse meg a szervezetet.)
A fentieknek megfelelően tehát a szóban forgó konkurens cég csak úgy használhatta volna fel jogszerűen az Ön termékeikről készített és szerzői jogi védelem alá eső fotókat, ha erre a HUNGART-tól kapott engedéllyel rendelkezik.
Amennyiben erre nem került sor, akkor a szerzői jogi védelem alá eső művek engedély nélküli felhasználása által a felhasználó jogsértést követ el, mely által a jogosulnak jogérvényesítési igénye keletkezik.
Az Szjt. 94. §-ának (1) bekezdése szerint jogainak megsértése esetén a szerző a jogsértővel szemben - az eset körülményeihez képest - a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a jogsértő - nyilatkozattal vagy más megfelelő módon - adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
d) követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról;
e) követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;
f) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel előállott dolgok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését.
Emellett az Szjt. 94. §-ának (2) bekezdése szerint a szerzői jog megsértése esetén a szerző a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet. Az e törvényben szabályozott személyhez fűződő joga megsértése esetén a szerző a polgári jog általános szabályai szerint sérelemdíjat is követelhet.
Polgári jogi igényének érvényesítésére a bíróság előtt van lehetősége. A pert a Pp. 23. § -ának (1) bekezdés c) pontja alapján a törvényszék előtt indíthatja meg.
Figyelemmel arra, hogy az Ön által jelzett körülmény felvetheti a Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) alkalmazásának lehetőségét is, ezért a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 36. §-ának (2) bekezdése c) pontja alapján módja van a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz is fordulni a sérelmes magatartás miatt.
A Btk. büntetni rendeli a bitorlást és a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését. Bitorlást az követ el a Btk. 384. §-ának (1) bekezdés a) pontja szerint, aki más szellemi alkotását a sajátjaként tünteti fel és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz. A Btk. 385. §-ának (1) bekezdése értelmében, aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Bízunk benne, hogy tájékoztatásunk hasznos volt az Ön számára.
Üdvözlettel:
Szerzői Jogi Főosztály
(2016.06.01)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözlöm! Olyan felől szeretnèk érdeklődni, hogy az esküvőmre egy meghívókkal és annak grafikájának szerkesztésével foglalkozó oldalról szedtem le egy grafikát amit felhasznàltam a sajàt meghívómban, és az oldalon feltűntetett meghívóéhoz hasonlóra szerkesztettem a sajátom. Kizàrólag saját célra csináltam, nem kereseti lehetőséget remélve. Származhat ebből valami féle hátrányom? Előre is köszönöm
(2016.05.23) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik (lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
A fentieket előrebocsátva az internetről letöltött grafikai alkotások felhasználásával kapcsolatbna a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., a törvény hatályos szövegének az elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, beleértve a rajzolás, festés, útján létrehozott alkotásokat is [Szjt. 1.§ (2) bekezdése h.) pontja]. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, azaz az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben, ha pedig a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].
Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van [Szjt. 4. §-ának (2) bekezdése].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése]. A mű felhasználásának minősül különösen az átdolgozás [Szjt 17. §-ának f) pontja], amely magában foglalja a mű minden olyan megváltoztatását is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt 29. §-a].
Bizonyos felhasználási módok vonatkozásában ugyanakkor a törvény lehetővé teszi a szerzői jogi védelem alatt álló mű szerző (jogosult) engedélye nélküli, ingyenes, szabad felhasználását is (Szjt. 33-41. §), a törvény által meghatározott feltételekkel és mértékben. A szabad felhasználás keretében például természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja [Szjt. 35. § (1) bekezdés], de a mű átdolgozása már semmiképpen nem tartozik ebbe a körbe.
Az előzőek alapján az internetről letöltött grafika változatlan formában való felhasználása magáncélra, pl, saját készítésű, a családon belül terjesztett meghívón - vélhetően a szabad felhasználás körébe esik, de amennyiben a felhasználás túlnyúlik az említett körön (a meghívót mással készíttetik, és / vagy a grafika nem változatlan formában kerül felhasználásra, illetve a felhasználás túlnyúlik a szűk családi körön), a felhasználás már engedélyköteles
Ez utóbbi esetben a jogszerű felhasználásához főszabályként a szerzői jogi jogosult (szerző, örökös, munkáltató) engedélye szükséges. A már nyilvánosságra jutott vizuális művek (fotók, grafikák, reprodukciók..) esetében minden további, ún. másodlagos felhasználás (pl. egy esküvői meghívón) ugyanakkor a közös jogkezelés körébe tartozik. Így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a képzőművészeti alkotások szerzői közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől (http://www.hungart.org/kapcsolat.php) kell kérni, amely az Szjt. 85. §-ának felhatalmazása alapján működik, nyilvántartási adatai a Hivatal honlapján is elérhetők (http://kjk.sztnh.gov.hu/szervezetek/adatlapok/hungart). Ez alól kivételt képeznek azon szerzők, akik az Szjt. 87. §-ának (3) bekezdésének megfelelően előzetesen tiltakoztak az említett közös jogkezelő szervezethez intézett írásbeli nyilatkozatban műveik vagy kapcsolódó jogi teljesítményeik felhasználásának közös jogkezelés körében történő engedélyezése ellen. Amennyiben ilyen szerző művét kívánja felhasználni, akkor közvetlenül kell felvennie vele a kapcsolatot, akiknek listája megtalálható az egyesület honlapján (http://www.hungart.org/oldal.php?azon=13).
A fentieken túl jelezzük, hogy a weboldalakon fellelhető művek (képek, fotók, reprodukciók, grafikák) felhasználására az adott ország szerzői joga is alkalmazható lehet, amely a magyar jogszabályoktól eltérő feltételeket is támaszthat az ilyen jellegű felhasználással kapcsolatban. Léteznek olyan weboldalak, amelyeken elérhető különböző anyagok a weboldal saját felhasználási feltételei szerint adott esetben ingyenesen, vagy bizonyos díj fizetése ellenében átvehetők, illetve felhasználhatók. Ebben az esetben is fontos, hogy csak megbízható szolgáltatók weboldalait használják, valamint a tervezett felhasználáshoz képest alaposan – lehetőleg jogász bevonásával – tanulmányozzák át az adott mű felhasználására vonatkozó feltételeket. Figyelemmel arra, hogy az ilyen szolgáltatások esetében gyakran nem közvetlenül a szerzőtől, hanem az online szolgáltatótól történik a művekkel kapcsolatos felhasználási jogok megszerzése az adott tartalom letöltésekor, fennállhat a minimális kockázata annak, hogy az eredeti szerzőtől a weboldal üzemeltetője nem vagy nem megfelelően szerezte be az adott művek felhasználásának engedélyezésére vonatkozó jogokat, és így a szerző a felhasználás ellen később esetlegesen igénnyel léphet fel. A fentiekre is tekintettel az interneten fellelhető különböző tartalmak felhasználása során mindenképpen különösen körültekintően indokolt eljárni, még akkor is, ha a kutatásához felhasznált keresőrendszer tartalmakat szabadon felhasználhatónak minősíti.
Végezetül jelezzük, hogy az SZTNH fenti tájékoztatása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás célját szolgálja, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ honlapján.)
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.05.30)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Az lenne a kérdésem, hogy az üzletemet szeretném reklámozni egy ismert szinkronszinésszel és újra felmondatni vele híres szövegeket filmekből, beleszőve az üzletem nevét. Pl felmondaná a színész "bunkó vagy Buggsy, hogy nem mész az xy boltba". Egy ilyen reklámszöveg jogdíjas, vagy kell valamiféle engedély a szinkron stúdiótól? Válaszukat előre is köszönöm. Tompa Miklós
(2016.05.09) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Tompa Miklós!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben idézetek reklámozási céllal történő felhasználásával kapcsolatban felmerülő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött. Alábbi válaszaim a levélben feltett kérdésére a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.
Tájékoztatom, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető. Megkeresésének külföldi elemeire tekintettel tájékoztatom továbbá, hogy kizárólag a magyar jogrendszerrel kapcsolatosan tudunk felvilágosítást nyújtani.
A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdései]. A szerzői jogi védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől [Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése], és automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, tehát nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése]. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt 31. §-ának (1) bekezdése.
Amennyiben tehát vannak olyan eredeti művek (pl. könyv, film, stb.) amelyekben az említett idézetek szerepelnek, és a fentiek alapján a művek szerzői jogi védelem alatt állnak (egyéni, eredeti jellegűek és védelmi idejük még nem járt le), a felhasználásuk a szerző engedélyéhez kötött.
Felhasználásnak számít a műből történő idézés is, ám ez nem engedély- és jogdíjköteles, ugyanis az idézés a szabad felhasználás körébe tartozik. A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges [Szjt. 33. §-a (1) bekezdése]. Az Szjt. szerint a mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti [Szjt 34. §-a (1) bekezdés].
A fenti szabad felhasználási eset azonban – az eredetihez való szöveghűség követelményének okán - nem teszi lehetővé az idézet engedély nélküli megváltoztatását. Ennek megfelelően javaslom, hogy keresse meg a szerzői jogi jogosultat az engedély megszerzése érdekében. Felhasználási engedély főszabályszerűen felhasználási szerződéssel szerezhető. [Szjt. 16.§ (1)] Felhasználási szerződést a szerzővel, vagy a szerző halála után a szerzői jogi jogosultnak minősülő örökössel kell kötni. Filmalkotások esetében a filmelőállítótól (producer) kell engedélyt kérni, az Szjt. 66. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis „a filmalkotás létrehozására kötött szerződés (a továbbiakban: megfilmesítési szerződés) alapján a szerző - kivéve a szöveges vagy a szöveg nélküli zenemű szerzőjét - ellenkező kikötés hiányában átruházza az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére való jogot.” Felhívom a figyelmét, hogy a fordítás szerzői jogi szempontból átdolgozásnak minősül, így amennyiben a mondatot magyarra fordítva kívánja felhasználni, arra külön engedélyt kell kérnie a fordítótól.
Figyelemmel arra, hogy a fentiek alapján az Ön által tervezett felhasználás szerzői jogi megítélése nagyban függhet a konkrét körülményektől, indokolt lehet az ügyben szerzői jogban jártas tanácsadó megkeresése. A Magyar Ügyvédi Kamara weboldalának (http://www.magyarugyvedikamara.hu) adatbázisában szakterületek szerint is tud szakembert keresni.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Ügyfélszolgálatának elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html.
Tisztelettel:
Szerzői Jogi Főosztály
(2016.05.26)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal
Évkönyv kiadását tervezzük, mely évente változó tartalommal, viszont állandó struktúrával (rovatok, felépítés, stb...)jelenne meg. A kérdésem az lenne, hogy a szerzőjog védelme kiterjed-e a "formai" elemekre (lapstruktúra) vagy csak a tartalomra? Van-e jogi lehetőség levédeni az évkönyv struktúráját? Köszönettel
(2016.05.23) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését,amellyel kapcsolatban mindenek előtt jelezzük, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik (lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
Egyben felhívjuk a figyelmét, hogy az SZTNH alábbi állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
A fentiek előrebocsátva a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) 1. §-a (2) bekezdése alapján szerzői jogi védelem hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása [Szjt. 1.§ (2) bekezdése]. A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján [Szjt. 1. § (1) és (3) bek.] a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illeti meg [Szjt. 9.§ (1) bek.] anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [16. § (1) bek.], mely felhasználásra engedély eltérő törvényi rendelkezés hiányában felhasználási szerződéssel szerezhető.
A szerzői jog a megformált tartalmat védi, a megformálatlan tartalom nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így: ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem részesülhet szerzői jogi védelemben [Szjt. 1. § (6) bek.].
Az előzőeket összegezve az évkönyv arculati, illetve grafikai elemei, illetve a tipográfiája szerzői jogi védelem hatálya alá tartozhat, ugyanakkor pl. a szerkesztési elv, az évkönyv struktúrájának szerves részét adó rovatok elnevezése, tárgya vélhetően nem tartozik a szerzői jog hatálya alá.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html ).
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.05.26)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
A kérdésem az lenne, hogy ha egy fantasy kártyajáték kártyalapját szeretném mintaként egy bögrére nyomtatni ajándéknak, (az internetes galériájukban lévő kép alapján) ez jogszabályba ütközik-e.
(2016.05.15) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Mindenek előtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik (lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., a törvény hatályos szövegének az elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, beleértve a rajzolás, festés, útján létrehozott alkotásokat is [Szjt. 1.§ (2) bekezdése h.) pontja]. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, azaz az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben, ha pedig a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].
Bizonyos felhasználási módok vonatkozásában ugyanakkor a törvény lehetővé teszi a szerzői jogi védelem alatt álló mű szerző (jogosult) engedélye nélküli, ingyenes, szabad felhasználását is (Szjt. 33-41. §), a törvény által meghatározott feltételekkel és mértékben. A szabad felhasználás keretében például természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja [Szjt. 35. § (1) bekezdés].
Az előzőek alapján a megkeresésben leírt felhasználás - egyetlen másolat készítése bögrére ajándék céljából - a szabad felhasználás körébe esik, kivéve, ha a másolatot mással készíttetik.
Ez utóbbi esetben a jogszerű felhasználásához főszabályként a szerzői jogi jogosult (szerző, örökös, munkáltató) engedélye szükséges. A már nyilvánosságra jutott vizuális művek esetében minden további, ún. másodlagos felhasználás (pl. reprodukció bögrén) ugyanakkor a közös jogkezelés körébe tartozik. Így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a képzőművészeti alkotások szerzői közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől (http://www.hungart.org/kapcsolat.php) kell kérni, amely az Szjt. 85. §-ának felhatalmazása alapján működik, nyilvántartási adatai a Hivatal honlapján is elérhetők (http://kjk.sztnh.gov.hu/szervezetek/adatlapok/hungart). Ez alól kivételt képeznek azon szerzők, akik az Szjt. 87. §-ának (3) bekezdésének megfelelően előzetesen tiltakoztak az említett közös jogkezelő szervezethez intézett írásbeli nyilatkozatban műveik vagy kapcsolódó jogi teljesítményeik felhasználásának közös jogkezelés körében történő engedélyezése ellen. Amennyiben ilyen szerző művét kívánja felhasználni, akkor közvetlenül kell felvennie vele a kapcsolatot, akiknek listája megtalálható az egyesület honlapján (http://www.hungart.org/oldal.php?azon=13).
A fentieken túl jelezzük, hogy a weboldalakon fellelhető művek (képek, fotók, reprodukciók, kártya grafikák) felhasználására az adott ország szerzői joga is alkalmazható lehet, amely a magyar jogszabályoktól eltérő feltételeket is támaszthat az ilyen jellegű felhasználással szemben. Léteznek olyan weboldalak, amelyeken elérhető különböző anyagok a weboldal saját felhasználási feltételei szerint adott esetben ingyenesen, vagy bizonyos díj fizetése ellenében átvehetők, illetve felhasználhatók. Ebben az esetben is fontos, hogy csak megbízható szolgáltatók weboldalait használják, valamint a tervezett felhasználáshoz képest alaposan – lehetőleg jogász bevonásával – tanulmányozzák át az adott mű felhasználására vonatkozó feltételeket. Figyelemmel arra, hogy az ilyen szolgáltatások esetében gyakran nem közvetlenül a szerzőtől, hanem az online szolgáltatótól történik a művekkel kapcsolatos felhasználási jogok megszerzése az adott tartalom letöltésekor, fennállhat a minimális kockázata annak, hogy az eredeti szerzőtől a weboldal üzemeltetője nem vagy nem megfelelően szerezte be az adott művek felhasználásának engedélyezésére vonatkozó jogokat, és így a szerző a felhasználás ellen később esetlegesen igénnyel léphet fel. A fentiekre is tekintettel az interneten fellelhető különböző tartalmak felhasználása során mindenképpen különösen körültekintően indokolt eljárni, még akkor is, ha a kutatásához felhasznált keresőrendszer tartalmakat szabadon felhasználhatónak minősíti.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szóban forgó vizuális művek akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű, de a gazdasági tevékenység körén kívül eső felhasználás ezen oltalmi formák esetében sem engedélyköteles.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplusz (https://oami.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók.
Végezetül jelezzük, hogy az SZTNH fenti tájékoztatása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás célját szolgálja, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ honlapján.)
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.05.24)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Érdeklődni szeretnék, hogy amennyiben szuvenír jelleggel szeretnék árusítani egy város épületeiről vagy szobrairól mini maketteket ill. mini szobrokat ebben az esetben vonatkozik-e rám a szerzői jogi törvény, köteles vagyok-e vmilyen díj megfizetésére illetve eljárás lefolytatására?
Köszönöm előre is válaszukat.
(2016.05.12) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Mindenek előtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik (lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
A fentieket előrebocsátva engedje meg, hogy a következőkről tájékoztassuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései alapján - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdései]. Ilyen alkotásnak minősül többek között a szobrászati és az építészeti alkotás valamint annak terve [Szjt. 1. § (2) bek. h) és k) pontja] .
A szerzői jogi védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől [Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése], és automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, tehát nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése]. Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van [Szjt. 4. §-ának (2) bekezdése]. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt 31. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].
Az előzőek alapján - amennyiben a védelmi idő még nem telt le, az említett felhasználáshoz - a művek makettjének elkészítéséhez és forgalmazásához - az épület tervezőjétől, illetve a szobor készítőjétől, amennyiben már elhunytak, az örököseiktől szerezhető engedély.
A védelmi idő lejártát követően a mű szabadon felhasználható, a hasznosítás már nem sért szerzői jogokat. Felhívjuk azonban a figyelmét, hogy az Szjt. 12. §-ában szabályozott névfeltüntetés joga a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon a védelmi időn túl is megilleti a szerzőt [Szjt. 14. §-ának (2) bek.]. E körben a névfeltüntetést megkívánó felhasználási módok nincsenek konkrétan meghatározva, ám pl. a könyvként megjelent műveknél ez egyértelműen szükséges. Amennyiben van rá mód és ez a szakmában szokásos, szükséges a névfeltüntetés a szobrok esetében is.
A szerzők, illetve a jogutódaik felkutatásában nyújthat segítséget a nyilvánosan közzétett - címlistából, telefonszámból és elektronikus linkgyűjteményből álló - adatbázis gyűjtemény (a továbbiakban: kutatási adatbázis), amely a http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/szerzoi-jogi-foosztaly/mivel-fordulhat-hozzank/kutatasi-adatbazis internetes címen elérhető.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.05.23)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tiszteletem. Erdeklödnek, ha egy uj szakmat szeretnek bevezetni Magyarorszagon akkor annak a levedesere , hogy lehet lehetöseg, hogy csak az en Cegem oktathassa ezt a szakmat ? Tisztelettel B
(2016.05.10) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk alábbi levelét, amelyben egy új szakma kizárólagos oktatásának lehetőségéről, illetőleg annak lehetséges védelméről érdeklődik.
A megkeresésével kapcsolatban felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
Fentieket előrebocsátva a következőkről tájékoztatjuk.
A szellemi alkotások védelemét világszerte jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.
Az iparjogvédelem körében a különféle megoldásokhoz különböző oltalmi formák kapcsolódnak. Az új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható - műszaki jellemzőkkel leírható - megoldások jogi védelmére a szabadalmi oltalom (egyes esetekben a használatiminta-oltalom) jöhet szóba. A termékek külső jellegzetessége - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok - védelmére, amennyiben a minta új és egyéni jelleggel rendelkezik, a formatervezésiminta-oltalom az alkalmas oltalmi forma.
A szakmát végző -, vagy a szakmával kapcsolatos oktatást nyújtó cég által használt megkülönböztető megjelölés védelmére a védjegyoltalom az alkalmas oltalmi forma.
Ezeknek az oltalmi formáknak az esetében a jogi védelem külön kérelemre, hatósági eljárás eredményeképpen keletkezik.
Az előzőeket összegezve az Ön által említett megoldás védelmére a fenti oltalmi formák vélhetően nem alkalmasak.
Ami esetleg kapcsolódhat az ügyhöz, az a védjegyoltalom. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a védjegy nem védi azt a szolgáltatást (pl. szakma, vagy oktatási módszer) vagy árut, amellyel kapcsolatban használják, "csupán" arra szolgál, hogy a fogyasztók azonosíthassák, illetve más hasonló termékektől, szolgáltatásoktól megkülönböztethessék az adott árut vagy szolgáltatást. A védjegyoltalom alapján a védjegy jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki gazdasági tevékenység körében használ a védjeggyel azonos vagy azzal összetéveszthető megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal és/vagy szolgáltatásokkal azonos, vagy azokhoz hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában.
Védjegyoltalomban azok a megjelölések részesülhetnek, amelyek grafikailag ábrázolhatók, megkülönböztetésre alkalmasak, valamint a lajstromozásukkal szemben nem állnak fenn kizáró okok.
A védjegy magyarországi lajstromozása iránti igényt a Hivatalhoz benyújtott kérelemmel lehet elindítani. Az, hogy egy védjegy bejelentési kérelemben szereplő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e, a lajstromozási eljárás - törvény által (a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény. http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/vedjegy/nemzeti-ut/vedjegyoltalom) előírt - vizsgálata során dől el.
A lajstromozási eljárás menetéről a: http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalon található tájékoztatás.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései szerint a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1)].
Az Ön által vázolt munkával kapcsolatban felmerül a szerzői jogi védelem, ugyanis pl. az oktatási módszert leíró írásmű - amennyiben egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik - az előzőek alapján szerzői jogi védelem hatálya alatt állhat. A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik, azaz a jogi védelem keletkezésének nem feltétele, hogy a művet bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék. Megjegyzendő azonban, hogy a szerzői jog a megformált tartalmat védi,a megformálatlan tartalom nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így: ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem részesülhet szerzői jogi védelemben.
A szerzői jog az előzőek alapján az adott esetben az "írásművet" védi, nem terjed ki az írásműből kirajzolósó elgondolásra, eljárásra. Ha tehát valaki a szakmát ismertető írásművet felhasználja, pl. többszörözi, szerzői jogokat sérthet, de aki megvalósítja az írásműben ismertetett elgondolást, nem sért szerzői jogokat.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése (pl. az is, hogy adott mű szerzői jogi védelem alatt áll-e) bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.
Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti hivatalunknál. Hangsúlyozandó azonban, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg, hogy azt a szerző a magáénak elismerte. (Részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html ).
Megemlítjük még, hogy a szakmához, vagy az oktatáshoz kapcsolódóan esetlegesen felmerülő "védett ismeret" jogi védelem alatt állhat az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:47. §-a alapján, ahol a jogi védelem - a szerzői joghoz hasonlóan - mindenfajta alakszerűség nélkül, a törvény erejénél fogva áll fenn. A jogi védelem ebben az esetben addig áll fenn, amíg a megoldás jogszerűen nem hozzáférhető.
Amennyiben a fentiekhez kapcsolódóan további kérdései vannak, az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetőségei: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu .
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.05.19)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hölgyem / Uram!
Társaságunk szeretne indítani egy kampányt Kóstolj bele a mesémbe! címmel- melyben recepteket, azok videóit, fényképét kell beküldeni, ami valamilyen meséhez kapcsolódik. Felvethet-e ez valamilyen jogdíj kérdést a tányéron megjelenő mese kapcsán, ha igen, kivédhető-e, ha népmesék megformálását kérjük. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Gyetvainé Zováth Anikó
(2016.05.02) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Gyetvainé Zováth Anikó!
Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik (lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
Annak ellenére, hogy rövid ismertetése alapján pontosan nem azonosítható, hogy a kampányuk keretében készülő tányérokra pontosan milyen alkotások kerülnek, engedje meg, hogy a szellemi tulajdonvédelem kapcsán a következőkről tájékoztassuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) 1. §-a (2) bekezdése alapján szerzői jogi védelem hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, különösen a filmalkotás és más audiovizuális mű [Szjt. 1.§ (2) bekezdése g.) pontja], valamint a fotóművészeti alkotás [Szjt. 1.§ (2) bekezdése i.) pontja]. A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján [Szjt. 1. § (1) és (3) bek.] a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illeti meg [Szjt. 9.§ (1) bek.] anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [16. § (1) bek.], mely felhasználásra engedély eltérő törvényi rendelkezés hiányában felhasználási szerződéssel szerezhető.
Megjegyzendő, hogy a szerzői jog a megformált tartalmat védi, a megformálatlan tartalom nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így: ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem részesülhet szerzői jogi védelemben.
Mindezeket összegezve
- a megfilmesített, mese formájában megírt történet nem áll szerzői jogi védelem alatt, de maga a filmalkotás, illetve a mese - mint irodalmi mű - a szerzői jog hatálya alá tartozhat;
- amennyiben a benyújtott pályázatban szerzői jogi védelem alatt álló mű, pl. jellegzetes rajzfilm figura, filmes karakter szerepel, a felhasználás az eredeti szerző engedélye nélkül jogsértő lehet;
- a pályázat keretében benyújtott fényképek, videók, receptek a pályázó - illetve ha ezeket nem maga a pályázó készítette, az "eredeti" szerző - engedélye nélkül történő felhasználása a pályázat keretében, vagy attól függetlenül is szerzői jogokat sérthet.
Ugyanakkor jelezzük, hogy a receptek alapján bárki elkészítheti az ételt, a műnek (receptnek) ez a fajta "felhasználása" nem ütközik szerzői jogokba.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ honlapján.)
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.05.17)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Kérdésem az lenne, hogy egy rendezvény dekoráció tervezése és elkészítése után, ha a helyszín engedély nélkül lefotózta, illetve a cégünk fotósa által készített fotókat lelopta közösségi oldalunkról és azokat weboldalára feltöltötte és azt saját dekorációs munkájaként népszerűsíti, milyen jogaim vannak, hogy ezeknek az eltávolítását kérjem?
Köszönöm válaszukat!
(2016.04.28) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik (lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
A fentieket előrebocsátva engedje meg, hogy a következőkről tájékoztassuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései alapján - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. Ilyen alkotásnak minősül többek között a képző- és fotóművészeti, valamint az ipari tervezőművészeti alkotás is.
A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján [Szjt. 1. § (1) és (3) bek.] a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illeti meg [Szjt. 9.§ (1) bek.] anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől [Szjt. 1. § (3) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [16. § (1) bek.], mely felhasználásra engedély eltérő törvényi rendelkezés hiányában felhasználási szerződéssel szerezhető. A felhasználási feltételeket a felek egymás közötti megegyezés alapján, szabadon állapíthatják meg és felhasználási szerződésben rögzítik.
Összefoglalva: dekoráció jogszerű felhasználáshoz a dekoráció tervezőjétől, fotóművészeti alkotás felhasználásához főszabályként az alkotás készítőjétől kell engedélyt kérni.
Már nyilvánosságra jutott vizuális művek (kép, fotó, reprodukció) esetében minden további, ún. másodlagos felhasználás (pl. illusztráció céljából) ugyanakkor a közös jogkezelés körébe tartozik, amennyiben a szerző nem lépett ki a közös jogkezelésből a másodlagos felhasználás tekintetében. Így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől (http://www.hungart.org/kapcsolat.php) kell kérni, amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírósági útra tartozik.
A szerző, akinek a szerzői jogi védelem alatt álló művét engedélye nélkül felhasználják (és a felhasználás nem tartozik a szabad felhasználás körébe), a jogsértővel szemben különösen az Szjt. 94. §-ának (1) bekezdésében felsorolt alábbi polgári jogi igényeket támaszthatja:
o követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
o követelheti a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől – főleg, amennyiben a jogsértés folyamatos vagy ismétlődő jellegű. Ez az igény azzal szemben is támasztható, akinek a szolgáltatásait a jogsértés elkövetéséhez igénybe vették.
o követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról. Ez az igény azzal szemben is támasztható, aki kereskedelmi mértékben nyújtott szolgáltatást a jogsértés elkövetéséhez vagy kereskedelmi mértékben vette igénybe a jogsértéssel érintett szolgáltatásokat.
o követelheti, hogy a jogsértő – nyilatkozattal vagy más megfelelő módon – adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak, amennyiben a szerzőnek fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy a jogsértésről a közönség is tudomást szerezzen;
o követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás (vagyis a jogsértésből származó bevételek és költségek közötti különbözet, továbbá az a jogdíj, amelyet a felhasználónak ki kellett volna fizetnie a jogosult részére) visszatérítését;
o követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel előállított dolgok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését;
A polgári jogi felelősség szabályai szerint továbbá kártérítést követelhet (Szjt. 94.§ (2) bek.).
Az interneten elkövetett szerzői jogi jogsértések esetében lehetőség van az ún. "értesítési és eltávolítási eljárás" (notice and take down procedure) igénybevételére. Az eljárás lényege, hogy a jogosult, amennyiben valamilyen internetes környezetben a jogai sérelmét észleli, felhívhatja a közvetítő szolgáltatót a tartalom eltávolítására. Az eljárást az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény tartalmazza.
Egy bírósági jogvita esetén a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba vetette a Hivatalánál. A szolgáltatás díja 5000 Ft. A szolgáltatásról további részleteket a http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat/onkentes-munyilvantartas internetes oldalon olvashat. Ahogy a tájékoztatóból is kiderül, az önkéntes műnyilvántartás személyesen a Hivatal ügyfélszolgálatán, a 1054 Budapest, Akadémia u. 21. szám alatt intézhető. Személyes megjelenés estén a tanúsítvány azonnal átadásra kerül az azzal összefűzött műpéldánnyal együtt.
A szolgáltatással kapcsolatban hangsúlyoznunk kell, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, "csupán" bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg hogy azt a szerző a magáénak elismerte.
Elektronikus ügyintézésre nincsen lehetőség, de a műpéldány a kérelemmel postai úton (1374 Budapest, Pf. 552) is eljuttatható a Hivatalhoz, ebben az esetben a díjat átutalással, vagy postai befizetéssel róhatja le. Ezért távolról történő ügyintézés esetén az ügymenet gyorsítása érdekében célszerű, ha a bejelentési kérelmen telefonos elérhetőséget is megad.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ honlapján.)
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.05.12)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Érdeklődnék, hogy egy 3. országból rendeltem saját felhasználásra 3db Disney-s terméket (Az össz értéke kb 2000 Ft volt). Sajnos ezekre már nincs szükségem és túl szeretnék adni rajtuk. Teljesen újak, nem használtak. A kérdésem az lenne, hogy ezeket a termékeket "értékesíthetem" minden további nélkül, vagy szükség bármi jogdíjat vagy hasonlót fizetnem érte?
Köszönöm!
(2016.05.09) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Az alábbi megkeresésére, amelyben az iránt érdeklődik, hogy Disney termékek ladása esetén kell-e jogdíjat fizetni, és ha igen kinek, a kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásait illetően a következőkről tájékoztatjuk.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem hatálya alá tartozhatnak. (Az Szjt. szövege a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf internetes oldalon elérhető.)
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alatt álló alkotás minden egyes felhasználása a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység, ezért e tekintetben mindenképpen javasoljuk a jogtulajdonossal való előzetes kapcsolatfelvételt az eladás megkezdését megelőzően. (E felhasználás engedélyezésére vonatkozó joga a jogtulajdonosnak akkor sem szűnik meg, ha erre korábban más felhasználó részére ugyanazon termékkel összefüggésben már engedélyt adott.)
Az alábbi levelében szereplő "Disney-s termék" meghatározás vélhetően olyan termékeket jelent, amelyeken valamilyen formában a jellegzetes Disney figurák azonosíthatók, ezért jelezzük, hogy az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti mesefigurákat formáló termékek, illetve a figurák képével ellátott tárgyak forgalomba hozatalához a szerző előzetes engedélye szükséges. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól. A felhasználási szerződésben szabályozandó kérdés a felhasználás volumene, függetlenül attól, hogy az adott esetben összesen 3db termékről van szó.
A Walt Disney figurák esetében figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, amely tudomásunk szerint minden fajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html ), de hangsúlyozzuk, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/.)
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.05.10)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Kedves Hivatal!
Érdeklődni szeretnék a következő ügyben.
Kutyanyakörvek gyártásába kezdtem és szeretnék mesefigurás, Disney-s szalagokat is felhasználni. Én ezt kész termékként veszem meg, csak felhasználom őket. Ezt hogyan tudom értékesíteni jogszerűen?
(2016.05.09) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Alábbi megkeresésre, amelyben Disney figurák nyakörvön való felhasználásával kapcsolatosan érdeklődik, a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt.
Az Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése szerint a szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is. Az Szjt. 16. §-ának (4) bekezdése alapján a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek - eltérő megállapodás hiányában - a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia.
Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti mesefigurákat formáló termékek, illetve a figurák képével ellátott tárgyak (ide értve az ön által említett nyakörveket) forgalomba hozatalához a szerző előzetes engedélye szükséges. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól.
Felhívjuk a figyelmét, hogy a szóban forgó figurák akár védjegy-, illetőleg formatervezésiminta-oltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - főszabályként a jogtulajdonos engedélyéhez kötött. A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://oami.europa.eu/eSearch/) adatbázisokban kutathatók.
A Walt Disney figurák esetében figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, amely tudomásunk szerint minden fajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.05.10)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Egy települési önkormányzat a helyi újságban meghirdette, hogy ötleteket várnak egy komoly beruházás konkrét tartalmára vonatkozóan. Ez nem egy hivatalos pályázat, csak egy cikk az újságban. Az a kérdésem, hogy ha nekem van egy konkrét ötletem, sőt egy amolyan know-how-m egy másik beruházás mintájára, amiben részt vettem, de nincs hozzá tőkém, hogy egyedül valósítsam meg, milyen jogi formában tudnék megegyezni az önkormányzattal, hogy a kivitelezésben én is részt vehessek, és nekem is legyen belőle valami hasznom? Ez csak "közös megegyezés" alapján megy, vagy van rá valamilyen bevett jogi formula, amit követni kell/lehet? Szíves válaszukat előre is köszönöm.
(2016.05.03) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenek előtt jelezzük, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik (lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
A fentieket előrebocsátva a know-how védelemmel kapcsolatban a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
A know-how védelmét a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályozza az alábbiak szerint:
Ptk. 2:47. §
(1) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli.
(2) Az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (e törvény alkalmazásában: védett ismeret), ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra. E védelemre nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a védett ismerethez vagy az azt lényegében helyettesítő hasonló ismerethez
1462283397991 class=cf0 style="BOX-SIZING: border-box; WORD-SPACING: 0px; TEXT-ALIGN: justify; MARGIN: 0cm 0cm 0pt; WIDOWS: 1; LINE-HEIGHT: 115%; TEXT-INDENT: 12pt; -webkit-text-stroke-width: 0px" data-tid="283">a) a jogosulttól független fejlesztéssel vagy
1462283397991 class=cf0 style="BOX-SIZING: border-box; WORD-SPACING: 0px; TEXT-ALIGN: justify; MARGIN: 0cm 0cm 0pt; WIDOWS: 1; LINE-HEIGHT: 115%; TEXT-INDENT: 12pt; -webkit-text-stroke-width: 0px" data-tid="284">b) jogszerűen megszerzett termék vagy jogszerűen igénybevett szolgáltatás vizsgálata és elemzése útjánjutott hozzá.
1462283397991 class=cf0 style="BOX-SIZING: border-box; WORD-SPACING: 0px; TEXT-ALIGN: justify; MARGIN: 0cm 0cm 0pt; WIDOWS: 1; LINE-HEIGHT: 115%; TEXT-INDENT: 12pt; -webkit-text-stroke-width: 0px" data-tid="286">(3) Az üzleti titok megsértésére nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki az üzleti titkot vagy a védett ismeretet harmadik személytől kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg.
Az előzőek alapján tehát a know-how esetében fontos, hogy azt titokban tartsák, és a titok megőrzésére körültekintően járjanak el.
A "know-how védelem minden alakszerűség nélkül, a fentiek szerint keletkezik, és az ismeret nyilvánosságra jutásával a jogi védelem már nem áll fenn.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (az Ügyfélszolgálat elérhetősége és nyitva tartási rendje: http://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/a-szellemi-tulajdon-nemzeti-hivatala-elerhetosege-felfogadas#2), de felhívjuk a figyelmét, hogy szakvélemény, tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (pl. szerződések szövegezése, beadványok elkészítése és képviselet hatóságok és egyéb szervezetek előtt) alapvetően hivatásos képviselő feladata. A képviselet ellátására jogosult szakemberek névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara ( http://www.szabadalmikamara.hu/ ), illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján (http://www.magyarugyvedikamara.hu/) érhető el.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.05.09)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt címzett!
Megsértem-e a szerzői jogot, ha az 1919-es híres UNICOM plakátból készítek egy montázst, amelynek teljesen más a jelentéstartománya, például az üveg helyett egy hal lenne, amit soha se lehet megfogni.
Üdvözlettel: Szabó Zoltán
(2016.04.25) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Szabó Zoltán!
Mindenek előtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik (lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
A fentieket előrebocsátva engedje meg, hogy a következőkről tájékoztassuk.
A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdései]. A szerzői jogi védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől [Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése], és automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, tehát nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése]. Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van [Szjt. 4. §-ának (2) bekezdése].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése]. A mű felhasználásának minősül különösen az átdolgozás [Szjt 17. §-ának f) pontja], amely magában foglalja a mű minden olyan megváltoztatását is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt 29. §-a]. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt 31. §-ának (1) bekezdése].
Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt. Ugyancsak kizárólagos joga van a szerzőnek, vagy jogutódainak a mű átdolgozására is, illetve hogy erre másnak engedélyt adjanak. Az átdolgozással létrejövő mű, amennyiben egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik, ugyanígy szerzői jogi védelemben részesül, mint az átdolgozás alapját képező mű, annyi megszorítással, hogy az átdolgozás felhasználásának engedélye addig terjedhet, ameddig arra az alapot képező mű jogosultja engedélyt adott.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szóban forgó plakát egyes elemei akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás ezért akár védjegy, illetve formatervezésiminta-oltalmat is sérthet.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://oami.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ honlapján.)
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.05.06)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Szinkrondramaturg vagyok, és én fordítottam többek között a Mézengúz c. rajzfilmet, melynek a magyar címét is én találtam ki. A CLass FM egy az Aldival közös reklámszpotjában elhangzik a "mézengúz" ill. a filmben szereplő "pollenvagány" kifejezés. A kérdésem az, hogy ezek a kifejezések nem minősülnek-e az én szellemi termékeimnek, és így nem kellene-e a reklám készítőinek belegyezést kérniük a kifejezések felhasználásához.
köszönettel
Speier Dávid
(2016.04.26) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Speier Dávid!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben a szinkrondramaturgi munkája során lefordított műcímek kapcsán felmerülő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Alábbi válaszaim a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.296199.
I. A cím és egyedi kifejezések szerzői jogi védelme
Az Szjt. 16.§ (2) bekezdése kimondja, hogy a szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához. Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy amennyiben a mű címe megfelel a szerzői jog által támasztott követelményeknek, tehát a szerző saját szellemi alkotásának eredménye, és egyúttal kellően egyéni és eredeti jellegű, akkor a cím maga önállóan is állhat szerzői jogi védelem alatt. Abban a tekintetben, hogy milyen cím minősül egyéni, eredeti jellegűnek, javaslom a Szerzői Jogi Szakértő Testület (a továbbiakban: SZJSZT) vonatkozó véleményeinek megtekintését*. Az Szjt. 4.§ (2) bekezdése kimondja továbbá, hogy szerzői jogi védelem alatt áll – az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül – más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van. Ebből következően egy mű fordítása – mint amilyen az Ön által lefordított –, továbbá egy szerzői jogi védelem alatt álló cím lefordítása is állhat szerzői jogi védelem alatt, ha kellően egyéni és eredeti. Jelen esetben a film eredeti címe „Bee Movie”, amelynek szószerinti fordítása méh film, amihez képest a „Mézengúz” egy eredeti ötlet, amely a magyar gézengúz szót felhasználva szóösszerántással alkot egy új szót, amely képes az angol tartalom kifejezésére is egyidejűleg. Mindebből következően az Ön által alkotott cím feltehetően szerzői jogi védelmet élvez.
Egy filmben szereplő kifejezés általában nem minősül szerzői jog által védett alkotásnak, tekintettel arra, hogy egy puszta ötlet, amely az Szjt. 1.§ (6) bekezdése alapján nem lehet tárgya a védelemnek. Ugyanakkor, ha az adott kifejezés a mű azonosítható részét képezi, az alkotó által kreált szó, amely nem része a magyar nyelvi szókincsnek, akkor az is élvezhet szerzői jogi védelmet, ahogyan az SZJSZT kifejtette a 44/2007/1. számú
** véleményében. Ennek indoka, hogy a szerzői jogi védelem nem függhet minőségi vagy mennyiségi kritériumoktól, így akár egyetlen szó is lehet a védelem tárgya, amennyiben kellően egyéni és eredeti. Mindezek alapján az Ön által alkotott egyes, a magyar nyelv szerves részét nem képező, új szóösszetételek és kifejezések (mint pl. a pollenvagány) is szerzői jogi védelem alatt állhatnak.
II. A szerzői jog által védett cím és kifejezés felhasználása
Általános szabályként a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16.§ (1) bek.]. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a szerzői jog korlátját képezi az idézés, mint szabad felhasználási esetkör, amely alapján bármely szerzői jog által védett mű részlete idézhető az eredetihez híven, a felhasználás által indokolt terjedelemben. Ennek megfelelően amennyiben az említett reklám a filmet kívánja népszerűsíteni, vagy a filmmel valamilyen közvetlen kapcsolatban áll, akkor a film címe az Ön engedélye nélkül, ingyenesen felhasználható az idézés szabályainak megfelelően, hiszen a címen kívül más módon nem lenne mód az adott film megjelölésére.
Másfelől bármilyen egyéb felhasználás esetében, amely arra irányul, hogy egy szerzői jogi védelem alatt álló címet (mint alkotást) felhasználjanak – akár más műben, akár más mű címeként, vagy valamely termék, illetve szolgáltatás reklámozása érdekében –, szükséges a szerző engedélye a felhasználást megelőzően. Figyelemmel arra, hogy filmalkotásról van szó, szükséges felhívni a figyelmet arra is, hogy a film a létrehozatalához hozzájáruló alkotók közös műve. Annak érdekében, hogy a további felhasználás engedélyezése ne lehetetlenüljön el, a megfilmesítési szerződésben a szerzők átruházzák az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére való jogot ellenkező szerződéses kikötés hiányában. Ebből adódóan a szinkrondramaturgi fordító munka elvégzésére megkötött szerződés átruházhatja a felhasználás engedélyezésének jogát az előállítóra, vagy amennyiben a hazai forgalmazóval került sor szerződéskötésre (nem közvetlenül az előállítóval), akár rá is. A szinkrondramaturgi tevékenység révén egy származékos mű jön létre, ami azt jelenti, hogy továbbra is fennállnak esetében az eredeti filmalkotó jogai is, nehezítve az engedélyezés kérdését. Mindezek okán elsősorban a felek közötti szerződés lesz irányadó a felhasználás engedélyezése tekintetében.
Fontos kiemelni, hogy még ha a szerződések alapján jogszerűnek is minősül a felhasználás, az sértheti a szerző – jelen esetben az Ön – személyhez fűződő jogait, és így jogosult fellépni a felhasználás ellen. Ebben a körben a cím és a kifejezések használata esetén elsősorban a mű egységének védelme merülhet fel, amely alapján jogsértő a mű megváltoztatása vagy a művel kapcsolatos más olyan visszaélés, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes. Tehát amennyiben a reklám szellemisége nem felel meg az eredeti alkotó nézeteinek, így például olyan környezetbe helyezi az alkotást, amely egy átlagos, elfogulatlan hallgató számára a mű leértékelődéséhez vezet, akkor a személyhez fűződő jogok sérelme okán az alkotónak joga van az Szjt. által biztosított jogérvényesítési eszközöket igénybe vennie.
____________________________________
* A kereshető adatbázis elérhető itt: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szjszt/kereses?field_szakterulet_value=All&field_megkereso_value=All&field_birosagi_hatarozat_value=All; ajánlom figyelmébe különösen a 21/2009 és a 15/2013. számú eseteket
**Elérhető itt: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/SZJSZT_szakvelemenyek_pdf/szjszt_szakv_2007_044.pdf
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2016.05.05)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Kérdésem lenne, hogy saját honlapomon/blogomon használhatom-e fejlécnek például egy ország zászlaját? A használni kívánt fotó a google keresőből lenne letöltve, újrafelhasználható és módosítható licensz alatt.
Köszönöm válaszát!
(2016.04.25) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt jelezzük, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatásköre a szellemitulajdon-védelem területére korlátozódik. Ezen belül az SZTNH-nak elsősorban jogok engedélyezésére, illetve a jogok fenntartásával és fennállásával kapcsolatos egyes eljárások intézésére van felhatalmazása.
Valamely ország zászlajának használata honlapon az előzőek értelmében kívül esik a szellemitulajdon-védelem körén, ennél fogva az SZTNH hatáskörén is.
Mindazonáltal felhívjuk a figyelmét, hogy a magyar zászló használatáról a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény rendelkezik (elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/vedjegy/nemzeti-ut/vedjegyoltalom), ennélfogva elképzelhetőnek tartjuk, hogy a nemzeti zászló használatát más országokban is jogszabály szabályozza, ezért javasoljuk, hogy a kérdéssel forduljon az adott jogterületen jártas szakemberhez.
Az interneten elérhető fotók felhasználásával kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk általánosságban.
A - Magyarország területén hatályos - szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt) értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, beleértve a fotóművészeti alkotásokat.
A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése]. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, azaz az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben, ha pedig a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].
A már nyilvánosságra jutott fotók esetében minden további, ún. másodlagos felhasználás a közös jogkezelés körébe tartozik ,így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a képzőművészeti alkotások szerzői közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől (http://www.hungart.org/kapcsolat.php) kell kérni.
Miután a rövid üzenetében megemlíti, hogy „A használni kívánt fotó a google keresőből lenne letöltve, újrafelhasználható és módosítható licensz alatt.”, felhívjuk a figyelmét, hogy az Szjt. 29. §-a alapján a szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozásnak minősül az alkotás átdolgozása és minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre.
A fentieken túl jelezzük, hogy a weboldalakon fellelhető művek (képek, fotók, reprodukciók) felhasználására az adott ország szerzői joga is alkalmazható lehet, amely a magyar jogszabályoktól eltérő feltételeket is támaszthat az ilyen jellegű felhasználással szemben. Léteznek olyan weboldalak, amelyeken elérhető különböző anyagok a weboldal saját felhasználási feltételei szerint adott esetben ingyenesen, vagy bizonyos díj fizetése ellenében átvehetők, illetve felhasználhatók. Ebben az esetben is fontos, hogy csak megbízható szolgáltatók weboldalait használják, valamint a tervezett felhasználáshoz képest alaposan – lehetőleg jogász bevonásával – tanulmányozzák át az adott mű felhasználására vonatkozó feltételeket. Figyelemmel arra, hogy az ilyen szolgáltatások esetében gyakran nem közvetlenül a szerzőtől, hanem az online szolgáltatótól történik a művekkel kapcsolatos felhasználási jogok megszerzése az adott tartalom letöltésekor, fennállhat a minimális kockázata annak, hogy az eredeti szerzőtől a weboldal üzemeltetője nem vagy nem megfelelően szerezte be az adott művek felhasználásának engedélyezésére vonatkozó jogokat, és így a szerző a felhasználás ellen később esetlegesen igénnyel léphet fel. A fentiekre is tekintettel az interneten fellelhető különböző tartalmak felhasználása során mindenképpen különösen körültekintően indokolt eljárni, még akkor is, ha a kutatásához felhasznált keresőrendszer tartalmakat szabadon felhasználhatónak minősíti.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.05.03)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
A közelmúltban történt, hogy egy weboldal grafikát terveztem édesapám cégének. Mivel nincs meg a szakértelmem a weboldal működőkèpessé tételében, megkèrtünk egy programozót, hogy tegye a grafikát az interneten használhatóvá/működőképessé. Ez annyit jelent, hogy az általam elkészített tervet kisebb képrészletekre felvagdossa, majd leprogramozza hogy adott képrészletére kattintva milyen funkciók történjenek a weboldalon. Ezért, mint szolgáltatásért fizettünk is az úrnak. Egy ideig a weboldal karbantartását is végezte, természetesen ezt is havi rendszerességgel fizetésért.
A napokban megromlott a viszonyunk az úrral, aki gondolt egyet, majd felhasználva az általam tervezett weboldal grafikát, elkészítette a saját, ugyanilyen témájú weboldalát. A grafika némileg módosítva lett. Kissé rózsaszínesebb árnyalatúra lett színezve a egész, az eredeti barack szín helyett. Ezen felül egy kisebb méretű logo lett lecserélve a fejlécben. Minden más megegyezik, a menüpontok elnevezése, a menüpontok alatt található tartalom elrendezése, a weboldal lábléce, az ott található ikonok, stb.
Ugyan a weboldallá alakítás céljából átadtam az úrnak a szerkeszthető grafikai fájlt korábban, azonban nem adtam engedélyt arra, hogy ő ezt az általunk megfizetett weboldal elkészítésén túl bárhol máshol felhasználja.
Az említett minimális módosítás ellenére a két jelenleg is élő weboldal megkérdőjelezhetetlenül ugyanazokból az elemekből, ugyanazzal az elrendezéssel rendelkezik. Ez egyértelműen az én kezem munkája. Megvan a korábbi levélváltásunk is, mely mellékletként tartalmazza a grafikai fájlt is, valamint a weboldal felépítéshez adott instrukcióimat. Ebből bizonyítani tudom hogy az eredeti fájl tőlem származik.
Az én értelmezésemben ez egyértelműen a szerzői jogaim megsèrtése, azonban szeretnék egy megerősítést/jogi alátámasztást kérni Önöktől erre.
Előre is nagyon köszönöm, nagy segítség lenne a válasz a továbblépésben, illetve az érdekeim védelmében.
Üdv.: Zoltán
(2016.04.24) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Mindenek előtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik (lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
A fentieket előrebocsátva engedje meg, hogy a következőkről tájékoztassuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) 1. §-a (2) bekezdése alapján szerzői jogi védelem hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján [Szjt. 1. § (1) és (3) bek.] a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illeti meg [Szjt. 9.§ (1) bek.] anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
Megjegyzendő, hogy a szerzői jog a megformált tartalmat védi, a megformálatlan tartalom nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így: ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem részesülhet szerzői jogi védelemben.
Vita esetén arról, hogy az alkotás szerzői műnek tekinthető-e, valamint, hogy a szerzői jogi védelem kit illet, a döntés a bíróság hatáskörébe tartozik.
A bizonyítás során a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Hivatalánál. A szolgáltatás díja művenként 5000 Ft. A szolgáltatásról további részleteket a http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat/onkentes-munyilvantartas internetes oldalon olvashat.
Ahogy a tájékoztatóból is kiderül, az önkéntes műnyilvántartás személyesen a Hivatal ügyfélszolgálatán, a 1054 Budapest, Akadémia u. 21. szám alatt intézhető. Személyes megjelenés estén a tanúsítvány azonnal átadásra kerül az azzal összefűzött műpéldánnyal együtt.
A szolgáltatással kapcsolatban hangsúlyoznunk kell, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, "csupán" bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg hogy azt a szerző a magáénak elismerte.
Elektronikus ügyintézésre nincsen lehetőség, de a műpéldány a kérelemmel postai úton (1374 Budapest, Pf. 552) is eljuttatható a Hivatalhoz, ebben az esetben a díjat átutalással, vagy postai befizetéssel róhatja le. Ezért távolról történő ügyintézés esetén az ügymenet gyorsítása érdekében célszerű, ha a bejelentési kérelmen telefonos elérhetőséget is megad.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ honlapján.)
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.05.03)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal,
Nejem mesekonyvet irt,a grafikusi munkat hianytalanul kifizette.A grafikusi munkak eredeterol szerettuk volna lenyilatkoztatni,de nem valaszolt ra.Mashonnan kesobb kiderult,hogy valoban vasarolt az internetrol licence koteles kepeket amiket fel is hasznalt a konyvhoz.A kerdesem az,hogy neki mikor lett volna kotelessege minket errol tajekoztatnia?
koszonettel
Boros Karoly
(2016.04.10) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk megkeresését, amelyben mesekönyvben felhasznált grafikák szerzői jogi helyzetéről érdeklődött. Alábbi válaszaim a levélben feltett kérdésére a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt., elérhetősége: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.296199) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.
Elöljáróban elmondható, hogy szerzői jogi oltalomban részesíti az Szjt. az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat, azok egyéni, eredeti jellege alapján [Szjt. 1. § (1)-(3) bekezdései]. A törvény műfaji, minőségi, esztétikai korlátoktól függetlenül oltalomban részesíti az e feltételeknek megfelelő műveket, amelyek példálózó felsorolásában külön említi a rajzokat is [Szjt. 1. § (2) bekezdés h) pont]. Az oltalmi idő alatt a szerzőt illetik a művet létrehozó személyhez fűződő és vagyoni jogok összessége [Szjt. 9. § (1) bekezdés], így különösen a mű felhasználásának [Szjt. 16. § (1) bekezdés] – például többszörözésének [Szjt. 18. § (1) bekezdés] – joga. Felhasználási engedély felhasználási szerződés formájában adható, amelyért a jogosultat megfelelő díjazás illeti [Szjt. 42. § (1) bekezdés].
A fentieknek megfelelően mind a mesekönyv (mint irodalmi mű), mind az abban felhasznált grafikák külön szerzői jogi oltalom alá esnek, amennyiben egyéni-eredeti jellegűek. A grafikák esetében a felhasználás - függetlenül attól, hogy azok közvetlenül a grafikussal kötött felhasználási szerződés alapján, vagy internetről való letöltéssel jutott a felhasználó hozzá – főszabályként engedélyköteles tevékenység. A szerzői jogi jogosult határozza meg azt, hogy mely vagyoni jogainak gyakorlását engedi át a felhasználónak. E szabály vonatkozik az internetes forrásból vásárolt grafikákra is, ahol a jogosult általában meghatározza, hogy milyen célból „vásárolható meg” az adott mű (ez alatt értendő, hogy a felhasználás kiterjed-e pl. a grafika átdolgozására is, illetőleg hogy egyszeri felhasználásra jogosít, vagy a könyvben való megjelentetés esetén történő többszörözésre és terjesztésre is kiterjed-e, továbbá, hogy a megszerzett jog harmadik személynek átruházható-e). Könyvben tehát csak akkor használható fel jogszerűen szerzői jogi védelem alá eső grafika, amennyiben azt a grafika szerzői jogi jogosultja ilyen célra engedélyezte a könyv írójának és/vagy kiadójának.
Üdvözlettel:
Szerzői Jogi Főosztály
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2016.05.02)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Szeretnénk létrehozni egy adatbázist. Pontosabban egy elektronikus műsorújsághoz (EPG) hasonló adatbázist, amely csak szöveges adatokat tartalmazna. Nem egy komplett weblapra gondolunk, hanem egy fájlra, ami a szükséges adatokat tartalmazza. Az adatbázishoz az adatokat különböző már most is üzemelő weblapokról grebbelnénk (másolnánk, markolnánk). Ehhez a művelethez az interneten számtalan program áll rendelkezésre, melyek szabadon letölthetőek és futtathatóak. Egy ilyen számunkra is szimpatikus programmal végeznénk a grebbelést. Az így elkészült adatbázist szeretnénk az interneten elérhetővé tenni. Kérdésem, hogy sértünk-e valamilyen szerzői jogi jogszabályt ezen tervezett tevékenységünkkel? Természetesen nem kívánjuk egyik weblap üzemeltetőt sem megkárosítani, ill. magunkat kétes cselekménybe keverni.
Válaszukat előre is tisztelettel köszönöm!
D.G.
(2016.03.30) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
A fentieket előre bocsátva jelezzük, hogy a kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásait illetően a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezései az irányadók.
(Az Szjt. hatályos változatának internetes elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/szjt-4.pdf.)
A szerzői jogi védelem hatálya alá tartoznak az egyéni, eredeti jelleggel megformált irodalmi, tudományos és művészeti alkotások [Szjt. 1. §-ának (1)-(3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem a művet annak létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illeti meg anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék [Szjt. 9.§ (1) bek.]. A mű a szerző életében, és a halálát követő 70 évben áll szerzői jogi védelem alatt [Szjt. 31. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].
A mű felhasználásának minősül különösen a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként (26. § és 27. §), [Szjt 17. §-ának d) pontja].
A szerzőnek kizárólagos joga, hogy művét a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon. E joga kiterjed különösen arra az esetre, amikor a művet vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.
A törvény kifejezetten oltalomban részesíti az adatbázisokat [Szjt. 1. §-a (2) bekezdésének p) pontja], mint önálló művek és műnek nem minősülő tartalmi elemek valamely rendszer szerint elrendezett gyűjteményeket, amely tartalmi elemeihez – például számítógépes eszközzel – egyedileg hozzá lehet férni [Szjt. 60/A. §-ának (1) bekezdése]. Az oltalom korlátja, hogy az ilyen nyilvános adatbázisok jelentéktelen részének felhasználása önmagában nem engedélyköteles felhasználás [Szjt. 84/C.§-ának (1) bekezdése], azonban a nyilvánosságra hozott adatbázison még jogszerű felhasználó sem végezhet olyan cselekményt, amely sérelmes lehet az adatbázis rendes felhasználására vagy indokolatlanul károsítják az előállító jogos érdekeit [Szjt. 84/C.§-ának (3) bekezdése]. Kifejezetten az adatbázis előállítójának engedélye szükséges az adatbázis tartalmának egészének, vagy jelentős részének másolásához és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételhez [Szjt. 84/A. §-ának (1) bekezdése].
A fentieket alapján a tájékoztatása szerinti rövid szöveges tartalmak, illetve maguk az összeállított adatbázisok szerzői jogi védelem alatt állhatnak, így például többszörözésükhöz a jogosult engedélye szükséges
Ennél fogva a „grebbelés” és annak eredményének nyilvánosan elérhetővé tétele szerzői jogokat sérthet, ezért az adatgyűjtés megkezdését megelőzően célszerű felvenni a kapcsolatot a weblapok üzemeltetőivel, és Velük tisztázni a kérdést.
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html.
A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján (http://www.magyarugyvedikamara.hu/) érhető el.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.04.21)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Egy népies dallamhoz új, kiegészítő szöveget írtam. Az eredeti két versszakot megtartva kiegészítettem egy harmadik versszakkal. Az általam kibővített dalt kizárólag egy adott zenekar részére írtam és szeretném, ha kizárólag csak ők játszanák az általam írt szöveggel a dalt. Mit tudok tenni annak érdekében, hogy más ne használhassa fel a szövegemet.
Előre is köszönöm válaszukat.
Üdvözlettel:
Tamás
(2016.04.10) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy az alábbi válasz a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapul, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf .
Elöljáróban engedje meg, hogy röviden tájékoztassuk a szerzői jogi védelem keletkezésének feltételeiről. A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1) és (3) bekezdései]. Az Szjt. 1. §-ának (2) bekezdése e) pontja alapján védelemben részesül a zenemű, szöveggel vagy anélkül, amennyiben azok egyéni-eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.]. A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására s minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].
Az Szt. 29. §-a alapján a szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozásnak minősül az alkotás átdolgozása és minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre.
Amennyiben az említett népies dallam az előzőek alapján szerzői jogi védelem alatt áll, a felhasználása új szöveggel feltehetően átdolgozásnak minősül, s mint ilyen, a zeneszerző engedélyéhez kötött.
Amennyiben az említett szöveg az előzőek alapján szerzői jogi védelem alatt áll, a kiegészítése új versszakokkal vélhetően a mű olyan megváltoztatása, amely a fentiek alapján szintén a szerző engedélyéhez kötött.
A felhasználás előtt mindenképpen célszerű tisztázni a fentieket, és amennyiben a felhasználni kívánt mű – vagy annak valamely része - szerzői jogi védelem alatt áll, beszerezni a szerzőktől a szükséges engedélyeket.
A kérdésével kapcsolatban, hogy mit tehet annak érdekében, hogy más ne használhassa fel a szövegét, az alábbiakra hívjuk fel a figyelmét.
A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző). Szerzői jogi védelem alatt áll – az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül – más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van [Szjt. 4. §-ának (1) és (2)
Az előzőek szerint az átdolgozás útján keletkezett egyéni eredeti jellegű mű szerzői jogi védelem alatt állhat függetlenül attól, hogy a mű, amelyet felhasználtak hozzá szerzői jogi védelem alatt állt, vagy sem, és ezért a felhasználása főszabályként a szerző engedélyéhez kötött az Szt. fentebb idézett 16. §-ának (1) bekezdése alapján.
Végezetül engedje meg, hogy felhívjuk a figyelmét az önkéntes műnyilvántartás szolgáltatásunkra.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.
Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Hivatalánál. Hangsúlyozandó azonban, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg, hogy azt a szerző a magáénak elismerte. (Részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html ).
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak. Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.04.21)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdv,
az lenne a kérdésem, hogy hogyan lehet levédeni egy szakdolgozatot. A dolgozatomat egy olyan könyvről írtam, amelynek angolról magyarra történő fordítását is elkészítettem a dolgozat miatt, illetve egy olyan kutatást végeztem az anyaggal kapcsolatban, amelyhez videómellékletek is készültek. Nem szeretném, hogy a fordításomat vagy a videókat bárki felhasználja.
Köszönöm!
Grimm Anna
(2016.04.11) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Grimm Anna!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenek előtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés magyarországi, illetve szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
A fentieket előre bocsátva jelezzük, hogy a kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásait illetően a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezései az irányadók.
(Az Szjt. internetes elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/szjt-4.pdf.)
A szerzői jogi védelem hatálya alá tartoznak az egyéni, eredeti jelleggel megformált irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, beleértve a szakirodalmi és tudományos műveket, filmeket [Szjt. 1. §-ának (1)-(3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem a művet annak létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illeti meg anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék [Szjt. 9.§ (1) bek.]. A mű a szerző életében, és a halálát követő 70 évben áll szerzői jogi védelem alatt [Szjt. 31. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére, mely felhasználásra engedély eltérő törvényi rendelkezés hiányában felhasználási szerződéssel szerezhető [16. § (1) bek.].
Az előzőek alapján az Ön által készített fordítás, szakdolgozat és video melléklet – amennyiben megfelel a fenti követelményeknek - szerzői jogi védelem alatt áll, ezért a felhasználása főszabályként az Ön engedélyéhez kötött.
Ugyanakkor a fordítással kapcsolatban a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
A szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás többek között a mű fordítása, és a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt. 29. § ]. Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van [Szjt. 4. §].
Mivel vélhetően külföldön nyilvánosságra jutott műről van szó jelezzük, hogy olyan műre, amely először külföldön került nyilvánosságra, az Szjt-ben meghatározott védelem csak akkor terjed ki, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a szerzőt nemzetközi egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti [Szjt. 2. §-a].
Az irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény 5. cikke (1) bekezdése szerint "Az ezen Egyezmény által védett műveik tekintetében a szerzők - a mű származási országa kivételével - az Unió valamennyi országában azokat a jogokat élvezik, amelyeket a vonatkozó törvények a belföldieknek most vagy a jövőben biztosítanak, valamint azokat a jogokat is, amelyeket ez az Egyezmény külön megad." E Szerződést Magyarországon a 1975. évi 4. törvényerejű rendelet hirdette ki (Szerződő Államok: http://www.wipo.int/treaties/en/ShowResults.jsp?lang=en&treaty_id=15).
Annak eldöntése, hogy az Szjt. hatálya valamely - először külföldön nyilvánosságra jutott - műre kiterjed-e, minden körülmény (eredeti szerző neve, fordítás esetén a fordító neve, lakóhelye, állampolgársága, hol jutott először nyilvánosságra a mű, stb) ismeretén alapuló szakjogászi feladat.
Végezetül engedje meg, hogy felhívjuk a figyelmét az önkéntes műnyilvántartás szolgáltatásunkra.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.
Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Hivatalánál. Hangsúlyozandó azonban, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg, hogy azt a szerző a magáénak elismerte. (Részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html ).
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyozzuk, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata (a hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ).
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.04.21)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
2009-ben megjelent egy könyv, melyben az író felhasználta ükapám eredeti tervrajzát, de sem a tervező nevét, sem a tervrajz fellelhetőségének pontos adatai nem adta meg. Bár ez egy 1849-ben zajlott családtörténeti regény kíván lenni, de az említett tervrajz, és az egyik szereplő jellemzése alapján felismerhető az én ükapám. Amikor azt írja a szereplőről, igaz más nevet használva, hogy Magyarország első ívenfüggő vashídjának feltalálója és tervezője, és mellé teszi a tervrajzot, amiből csak egy létezik, megvalósul-e a tudományos plágium? Kérdésem lenne még az is, hogy lehet-e fellépni az íróval szemben valamilyen jogi, vagy sajtó helyreigazítás kérelemmel?
Köszönettel
Kinga
2016.04.07.
(2016.04.07) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Az alábbi érdeklődésével kapcsolatban, amelyben az iránt érdeklődik, hogy ha egy irodalmi műben Ön által azonosítani vélt személy, illetve annak alkotása név és forrás megjelölése nélkül került említésre, milyen jogi lépéseket tehet, a következőkre hívjuk fel a figyelmet.
Az adott műszaki létesítmény a mai szabályozás alapján szabadalmi, illetve szerzői jogi védelem alatt állhatna, mindazonáltal a maga idejében ezeken a jogterületeken nemzeti szabályozás még nem létezett, és a később megszületett nemzeti jogszabályok az idők folyamán számos módosításon átestek.
Mindezeket előrebocsátva a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., a törvény hatályos szövegének az elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) alapján a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
A szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, beleértve a rajzolás, festés útján létrehozott alkotásokat is. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, azaz az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben, ha pedig a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].
Az Interneten folytatott tájékozódás alapján Maderspach Károly kohómérnökről lehet szó, aki a https://hu.wikipedia.org/wiki/Maderspach_K%C3%A1roly internetes oldalon található információk alapján a róla elnevezett, íven függő vonórudas vashíd feltalálója. A forrás alapján Maderspach Károly 1849. augusztus 23–án hunyt el, így a szerzői jogi védelem alapján a védelmi idő a szóban forgó műszaki létesítmény esetében már lejárt.
A szerző halála után az Szjt-ben szabályozott személyhez fűződő jog megsértése miatt a védelmi időn belül az léphet fel, akit a szerző irodalmi, tudományos vagy művészi hagyatékának gondozásával megbízott - ilyennek hiányában pedig, vagy ha a megbízott nem intézkedik, az, aki a szerzői vagyoni jogokat öröklési jogcímen megszerezte.
A védelmi idő eltelte után a szerző emlékének megsértése címén az érintett közös jogkezelő szervezet vagy szerzői érdek-képviseleti szervezet is felléphet olyan magatartás miatt, amely a védelmi időn belül sértené a szerző jogát arra, hogy a művén vagy a művére vonatkozó közleményen szerzőként feltüntessék [Szjt. 14. §-ának (1) és (2) bekezdése].
A rövid ismertetése alapján a mű egy szépirodalmi mű, amelyben elvben "bárki bármit" írhat, ilyen esetben nem szokás a hivatkozás sem.
Mivel jelen esetben említése szerint a tervező által készített tervrajzot is felhasználták - indokolt lehet a szerző nevének feltüntetése.
A szabadalom esetében az oltalmi idő a nemzeti szabályozás kezdetétől fogva a bejelentés napjától számított 20 év, így az adott esetben kevéssé releváns. E mellett a jelenlegi szabályozás szerint a feltaláló személyhez fűződő joga, hogy a találmányával kapcsolatban feltalálói minőségében elismerjék. A feltaláló a Ptk. szerint léphet fel azzal szemben, aki e minőségét kétségbe vonja, vagy a találmánnyal kapcsolatos személyhez fűződő jogát egyébként megsérti [a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 43/A §-ának (2) bekezdése].
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak. (Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html), de jeleznünk kell, hogy konkrét szellemitulajdon-védelmi ügyekben szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása az adott területen jártas szakemberek (szabadalmi ügyvivők, jogászok) feladata, akiknek a jegyzéke a http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a http://www.magyarugyvedikamara.hu oldalon érhető el.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.04.20)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt hivatal.
Képeslapra és plakátra szeretnék interneten is megtalálható képet (nem fotót), grafikát helyezni és így értékesíteni. Saját fotókkal illetve rajzokkal már dolgozom de sajnos nem tudom, hogy egy adott grafikának, amit pl. a Google dobott ki mint jogdíj nélküli kép ( a kereső beállításában van arra mód, hogy így szelektáljunk ) használhatom-e kereskedelmi célra. Sok ezek közül közismert rajzok, retro hangulatú és valóban évtizedekkel ezelőtt készült grafikák.
Köszönöm a választ előre is!
(2016.04.07) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amelyben az internetről letölthető képek, grafikák képeslapon és plakáton történő kereskedelmi célú felhasználásról érdeklődik.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., a törvény hatályos szövegének az elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, beleértve a rajzolás, festés útján létrehozott alkotásokat is. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, azaz az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben, ha pedig a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
Amennyiben a felhasználni kívánt grafikák esetében a védelmi idő még nem telt le, a jogszerű felhasználásához főszabályként a szerzői jogi jogosult (szerző, örökös, munkáltató) engedélye szükséges. A már nyilvánosságra jutott képzőművészeti alkotások (rajz, grafika) esetében minden további, ún. másodlagos felhasználás (pl. reprodukció képeslapon, palkáton) ugyanakkor a közös jogkezelés körébe tartozik. Így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a képzőművészeti alkotások szerzői közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől (http://www.hungart.org/kapcsolat.php) kell kérni, amely az Szjt. 85. §-ának felhatalmazása alapján működik, nyilvántartási adatai a Hivatal honlapján is elérhetők (http://kjk.sztnh.gov.hu/szervezetek/adatlapok/hungart). Ez alól kivételt képeznek azon szerzők, akik az Szjt. 87. §-ának (3) bekezdésének megfelelően előzetesen tiltakoztak az említett közös jogkezelő szervezethez intézett írásbeli nyilatkozatban műveik vagy kapcsolódó jogi teljesítményeik felhasználásának közös jogkezelés körében történő engedélyezése ellen. Amennyiben ilyen szerző művét kívánja felhasználni, akkor közvetlenül kell felvennie vele a kapcsolatot, akiknek listája megtalálható az egyesület honlapján (http://www.hungart.org/oldal.php?azon=13).
A fentieken túl jelezzük, hogy a weboldalakon fellelhető művek (képek, fotók, reprodukciók) felhasználására az adott ország szerzői joga is alkalmazható lehet, amely a magyar jogszabályoktól eltérő feltételeket is támaszthat az ilyen jellegű felhasználással szemben. Léteznek olyan weboldalak, amelyeken elérhető különböző anyagok a weboldal saját felhasználási feltételei szerint adott esetben ingyenesen, vagy bizonyos díj fizetése ellenében átvehetők, illetve felhasználhatók. Ebben az esetben is fontos, hogy csak megbízható szolgáltatók weboldalait használják, valamint a tervezett felhasználáshoz képest alaposan – lehetőleg jogász bevonásával – tanulmányozzák át az adott mű felhasználására vonatkozó feltételeket. Figyelemmel arra, hogy az ilyen szolgáltatások esetében gyakran nem közvetlenül a szerzőtől, hanem az online szolgáltatótól történik a művekkel kapcsolatos felhasználási jogok megszerzése az adott tartalom letöltésekor, fennállhat a minimális kockázata annak, hogy az eredeti szerzőtől a weboldal üzemeltetője nem vagy nem megfelelően szerezte be az adott művek felhasználásának engedélyezésére vonatkozó jogokat, és így a szerző a felhasználás ellen később esetlegesen igénnyel léphet fel. A fentiekre is tekintettel az interneten fellelhető különböző tartalmak felhasználása során mindenképpen különösen körültekintően indokolt eljárni, még akkor is, ha a kutatásához felhasznált keresőrendszer tartalmakat szabadon felhasználhatónak minősíti.
Végezetül jelezzük, hogy az SZTNH fenti tájékoztatása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás, amely hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ .)
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.04.19)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH csapata!
Éttermet szeretnék nyitni és az előre kitalált nevet már egy külföldi ruhamárka használja, erősen gyanítom, hogy le is védette. A kérdésem az lenne, hogy egy ennyire más területtel foglalkozó cégnél, márkánál mennyire van a névazonosságnak jelentősége? Amennyiben van, mennyire fogadható el az a verzió, hogy az étteremnév mögé teszem, hogy "american & street kitchen"? Válaszukat előre is köszönöm!
(2016.04.06) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Az alábbi megkeresésére, amelyben az iránt érdeklődik, hogy egy külföldi ruhamárka neve étterem neveként használható-e jogszerűen, mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
A fentieket előre bocsátva az érdeklődésével kapcsolatban a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (továbbiakban Vt.) alapján a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ
- a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
- olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy
- a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét [Vt. 12. §-ának (1) és (2) bekezdése].
Tájékoztatjuk, hogy a Magyarország területén hatályos védjegyek az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplusz (https://oami.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók.
Amennyiben a védjegy Magyarország területén oltalom alatt áll, az előzőek alapján szíves figyelmébe ajánljuk, hogy a felvetett kérdés megítélése számtalan tény (pl. a védjegy árujegyzéke) és körülmény (pl. jóhírű-e a védjegy) együttes figyelembevételével egyedileg történhet, így arra általánosságban nem adható válasz.
Kiemelve, hogy iparjogvédelmi ügyekben szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) lebonyolítása iparjogvédelmi területen jártas szakemberek feladata, további kérdések esetén Ügyfélszolgálatunkon (elérhetőség: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html ) személyesen vagy telefonon állunk szíves rendelkezésére.
A szabadalmi ügyvivők és ügyvivői irodák jegyzéke a http://www.szabadalmikamara.hu/ oldalon, az ügyvédek névjegyzéke a http://www.magyarugyvedikamara.hu oldalon érhető el.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.04.19)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Fő tevékenységi köröm az oktatás és képzés területén eredményesség, hatékonyság mérése, vizsgálata és új fejlett - a képességhiányok pótlását célzó - eljárások, képzési tervek kidolgozása. Jelenleg magánemberként dolgozom egy projekten, amely teljes egészében saját szellemi termékem és ezt szeretném védetté tenni. A vonatkozó jogszabályok vizsgálata során erre a területre vonatkozó utalást eddig nem találtam, kérem szíves segítségüket, milyen formában lehetséges a szellemi tulajdonom védelme. Köszönettel/tisztelettel: Varga Tamás (2016.03.26.)
(2016.03.26) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Varga Úr!
Köszönettel fogadtuk alábbi levelét, amelyben - eljárások, képzési tervek kidolgozására vonatkozó - készülő projektje lehetséges védelméről érdeklődik.
A megkeresésével kapcsolatban felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
A fentieket előre bocsátva a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései szerint a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1)].
Az Ön által vázolt munkával kapcsolatban felmerül a szerzői jogi védelem, ugyanis egy, az eljárásokat, illetőleg a képzési terveket ismertető írásmű - amennyiben egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik - az előzőek alapján szerzői jogi védelem hatálya alatt állhat. A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik, azaz a jogi védelem keletkezésének nem feltétele, hogy a művet bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék. Megjegyzendő, hogy a szerzői jog a megformált tartalmat védi, a megformálatlan tartalom nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így: ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem részesülhet szerzői jogi védelemben.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése (pl. az is, hogy adott mű szerzői jogi védelem alatt áll-e) bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.
Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Hivatalánál. Hangsúlyozandó azonban, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg, hogy azt a szerző a magáénak elismerte. (Részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html ).
Megemlítjük még, hogy a készülő projekttel kapcsolatosan esetlegesen felmerülő ismeret jogi védelem alatt állhat az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:47. §-a alapján, ahol a jogi védelem a szerzői joghoz hasonlóan, mindenfajta alakszerűség nélkül, a törvény erejénél fogva áll fenn. A jogi védelem ebben az esetben a nyilvánosságra jutásig áll fenn.
Amennyiben a fentiekhez kapcsolódóan további kérdései vannak, az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu .
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.04.14)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SzTNH!
A kérdésem az lenne, hogy magyar népmesefigurák felhasználása után kell e jogdíjat fizetni vagy a felhasználásukhoz engedélyt kérni. Színházunk egy népmesét visz színpadra (A makrancos asszony és az ördög, eredeti neve: a székely asszony és az ördög.) és annak plakátjához szeretné felhasználni a magyar népmeséből ismert karaktert. Az eredeti mese megjelenésének időpontja 1984 volt. A magyar népmesék címen futott TV rajzfilmekről van szó. Ezek felhasználásáért kell fizetni valakinek?
Válaszukat előre is köszönöm!
(2016.03.30) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Az alábbi megkeresésre, amelyben a magyar népmesefigurák reklámcélból történő felhasználásáról érdeklődik, a következőkről tájékoztatjuk.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a grafikai alkotásokat - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1.§ (1) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem hatálya alá tartozhatnak.
(Az Szjt. szövege a: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf internetes oldalon elérhető.)
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének (pl. a műben szereplő jellegzetes és eredeti alaknak) anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt.
Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a mesefigurák jellegzetes és eredeti alakjainak plakáton történő felhasználása engedélyköteles tevékenység, amelynek fejében a szerzőt a bevétellel arányos díjazás illeti meg. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szóban forgó grafikai alkotások akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplusz (https://oami.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók.
A fentieket összegezve egy szerzői jogi védelem alatt álló rajzfilm figura felhasználása mind szerzői, mind védjegy- és formatervezési minta jogokat is sérthet, így a felhasználáshoz mindenképpen javasolt a jogosult(ak) engedélyének a megszerzése.
Mivel a kérdése vélhetően a Jankovich Marcell által rendezett "Magyar népmesék" rajzfilm sorozat egyik darabjára vonatkozik, javasoljuk, hogy keresse meg a szerzőt magát, aki bizonyára pontos felvilágosítást tud adni a jogok vonatkozásában.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyozni kívánjuk, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt) alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők jegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu érhető el.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.04.12)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Az alábbiakkal fordulok Önökhöz.
Egy borok forgalmazásával foglalkozó cég szeretné az Osztrák-Magyar Monarchia címerét felhasználni, úgy hogy ezt a borosüvegeken címkeként tüntetné fel és nem Magyarországon, hanem Kínában forgalmazná. A kérdésem az lenne, hogy szükséges e ehhez engedély, ha igen, akkor kihez kellene fordulni?
Válaszukat előre is köszönöm!
(2016.03.02) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Rózsa Vivien!
Köszönettel vettük az alábbi érdeklődését, amelyben az Osztrák-Magyar Monarchia címerének borosüvegeken való használata iránt érdeklődik.
A megkeresésével kapcsolatban mindenek előtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és elsősorban a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
A fentieket előrebocsátva a kérdésével kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.
Internetes tájékozódásunk alapján úgy véljük, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia címerének változatai (https://hu.wikipedia.org/wiki/C%C3%ADmerle%C3%ADr%C3%A1s ) tartalmazzák Magyarország jelenlegi címerének elemeit, a Szent Koronát és címerpajzsot. Ez utóbbiak felhasználására a Magyarország címerének használatáról szóló 2011. évi CCII. törvény (Címertv.) előírásai vonatkoznak. A Címertv. 5. §-ának (1) bekezdése értelmében „természetes személy a foglalkozásának, hivatásának gyakorlása során, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet - az 1. §-ban említett szerveken és személyeken kívül – a tevékenysége során, szervezeti jelképként vagy ennek részeként a címert nem használhatja”. Az 5. §-ának (3) bekezdése alapján a fenti bekezdés rendelkezését „a címer elkülöníthető elemeire (Szent Korona, címerpajzs) is alkalmazni kell”.
A Címertv. azonban lehetővé teszi a címer engedélyhez kötött használatát védjegy, vagy formatervezési minta elemeként. A 10. § (1) bekezdése szerint a „címert vagy a zászlót tartalmazó védjegy vagy ilyen formatervezési minta oltalmának megadásához szükséges engedély megadásáról - kérelemre, a védjegybejelentésben megjelölt árujegyzék szerinti áruk, szolgáltatások, illetve a minta szerinti termék tekintetében feladatkörrel rendelkező miniszter véleményének kikérése után - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter dönt. A kérelem elbírálása során a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter mérlegeli, hogy az áru, szolgáltatás sajátos nemzeti jellege, a kérelmező tevékenységének nemzetgazdasági jelentősége és kiviteli nagyságrendje indokolttá teszi-e a címernek vagy a zászlónak a védjegy vagy formatervezési mintaoltalom részeként való használatát”.
A címer fent említett engedélyhez kötött használatának részletes feltételeit, valamint az engedélyezési eljárás szabályait a címert vagy a zászlót tartalmazó védjegy és formatervezési minta oltalmának megadásához szükséges engedélyről szóló 37/2012. (VIII. 22.) KIM rendelet tartalmazza.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2016.04.11)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Cím!
Sportruházat készítéssel foglalkozunk. Most van egy megkeresésünk, hogy gyártsunk ahhoz hasonló mezeket a szurkolóknak, amiben a magyar labdarúgó válogatott fog játszani a nyári EB-n. Van ötletünk és szerintünk az eredeti mezhez képest más annyira, hogy a vásárlót nem tévesztheti meg, hogy ez az eredeti ADIDAS mez csak jóval alacsonyabb árkategóriájú. Kihez fordulhatok, hogy ezt eldöntse, gyárthatjuk-e a kitalált designnal a szurkolói mezeket, mert ez nem megtévesztő? Nem szeretnénk mást csak állásfoglalást kérni a termék gyárthatóságáról és forgalomba hozatala szabályosságáról.
Előre is köszönöm tájékoztatásukat!
(2016.02.15) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Tóth Imre!
Köszönettel vettük az alábbi megkeresést, amelyben az iránt érdeklődik, hogy hogyan hozhat forgalomba jogszerűen olyan mezeket, amelyek hasonlóak azokhoz, amelyekben a magyar labdarúgó válogatott a nyári EB-n fog játszani.
A megkeresésével kapcsolatban felhívjuk figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és elsősorban a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
Mindenek előtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szellemitulajdon-védelmi jogok megsértésével kapcsolatos jogérvényesítési ügyek a bíróság és az egyéb hatóságok (NAV, szabálysértési hatóságok, stb.) hatáskörébe tartoznak. Ennek megfelelően az SZTNH hatáskör túllépést valósítana meg, ha jogsértésekkel kapcsolatos kérdésekben állást foglalna.
Amennyiben az említett (a továbbiakban: eredeti) mez formatervezésiminta-oltalom alatt áll, az SZTNH külön kérelemre indult nemleges megállapítási eljárás keretében dönt a kérdésben, hogy a forgalmazni kívánt termék a formatervezésiminta-oltalomba ütközik-e. Amennyiben az eljárás eredményeképpen az SZTNH megállapítja, hogy a forgalmazni kívánt termék nem ütközik a megjelölt oltalomba, az oltalom alapján bitorlási per a termékkel szemben nem indítható.
Amennyiben az eredeti termék nem áll formatervezésiminta-oltalom alatt, nemleges megállapítási eljárás megindítására nincs mód.
A formatervezésiminta-oltalom mellett a forgalmazás védjegyjogokat is sérthet. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ a védjeggyel azonos megjelölést (szót, ábrát, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölést) olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel; illetve olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt [Vt. 12. § (1)-(2) bekezdés].
Az Ön által forgalmazni kívánt mez az említett iparjogvédelmi jogok mellett szerzői jogokat is sérthet. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., a törvény hatályos szövegének az elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt.
Szerői, illetve iparjogvédelmi jogsértés gyanúja esetén az eljáró hatóság szokásosan felveszi a kapcsolatot a jogtulajdonossal, de többnyire eleve a jogtulajdonos kezdeményezi a hatóság előtt az eljárást, így alapvető kérdés, hogy a jogtulajdonos álláspontja szerint a forgalmazott termék sérti-e bármilyen jogát, illetve, hogy ezt mivel tudja alátámasztani. Emellett jeleznünk kell, hogy bárki is állít ki szakvéleményt a "gyárthatóságról", vagy a "forgalomba hozatal szabályosságáról", minden esetben az eljáró hatóság dönt arról, hogy a szakvéleményt elfogadja-e.
Amennyiben bebizonyosodik, hogy a termék hamis, az iparjogvédelmi oltalmak bitorlásának, a szerzői jogok megsértésének valamint a hamis termék forgalomba hozatalának valamennyi polgári, büntető és szabálysértési jogi következménye alkalmazandóvá válik.
A fentieket összegezve, figyelemmel az adott kérdés jelentőségére semmiképpen nem javasolható, hogy a jogtulajdonos engedélye nélkül olyan mezekkel jelenjen meg a piacon, amelyek esetleg iparjogvédelmi, vagy szerzői jogi védelem alatt álló "eredeti" termékekhez "hasonlóak".
Végezetül tájékoztatjuk, hogy jogi tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (pl. szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, kutatás a releváns adatbázisokban, képviselet ellátása az illetékes hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/; http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érheti el.
További általános szellemitulajdon-védelmi kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.04.11)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH csapat!
Kérdésem lenne, hogyha lefordítottam egy kevéssé ismert ország himnuszát magyarra, akkor ezt a fordítást hogyan tehetem hivatalosan sajátommá? Az interneten nem találtam arra utaló jelet, hogy bárki is lefordította volna magyarra előttem a szóban forgó himnuszt.
Üdvözlettel: Katona Mária
(2016.04.05) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Katona Mária!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amelyben az iránt érdeklődik, hogyan intézheti el, hogy egy külföldi himnusz fordítását hivatalosan is az Ön nevéhez kapcsolják.
Mindenek előtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., internetes elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf) alapján a szerzői jogi védelem hatálya alá tartoznak az egyéni, eredeti jelleggel megformált irodalmi, tudományos és művészeti alkotások [Szjt. 1. §-ának (1)-(3) bekezdése]. A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta [Szjt. 4. §-ának (1) bekezdése]. A szerzői jogi védelem a művet annak létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illeti meg anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék [Szjt. 9. § (1) bek.]. A mű a szerző életében, és a halálát követő 70 évben áll szerzői jogi védelem alatt [Szjt. 31. §-ának (1) bekezdése].
Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van [Szjt. 4. §].
Az Szjt. 94/B. §-a vélelmet állít fel a szerzőséget illetően, amikor kimondja, hogy
„az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét ilyenként a művön a szokásos módon feltüntették [(1) bekezdés]; ennek hiányában azt, aki a művet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (a továbbiakban: Hivatal) vezetett közhiteles önkéntes műnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal igazolja [(2) bekezdés]; ennek hiányában a közös jogkezelő szervezetek által vezetett adatbázisban (így pl. az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület önkéntes műnyilvántartása) szereplő személyt [(3) bekezdés]; ennek hiányában pedig azt, aki a művet először nyilvánosságra hozta [(4) bekezdés].
A fentiek alapján tehát az Ön által elkészített egyéni-eredeti fordítás (az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül) automatikusan az Ön nevéhez fűződik, így bárkivel szemben felléphet, aki e minőségében megkérdőjelezi, vagy a fordítást az Ön engedélye nélkül felhasználja. Egy jogvita esetére célszerű lehet a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele, de jeleznünk kell, hogy az Szj. 94/B. §-a alapján a szerzői mű önkéntes műnyilvántartásba vétele során kiállított tanúsítvány tehát - ahogy magán a tanúsítványhoz fűzött tasakon is olvasható - sem szerzői jogi, sem a szellemi alkotásra vonatkozó más jogi védelmet nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy a szerző által a sajátjaként nyilvántartásba vetetett alkotás a tanúsítvány kiállításának a napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti tartalommal létezett.
A fent írtaktól függetlenül - mivel fordításról van szó - fel kell hívnunk a figyelmét, hogy a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [16. § (1) bek.]. A mű felhasználásának minősül különösen az átdolgozás [Szjt 17. §-ának f) pontja], amely magában foglalja a fordítást, valamint a mű minden más olyan megváltoztatását is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt 29. §-a].
Olyan műre, amely először külföldön került nyilvánosságra, az Szjt-ben meghatározott védelem csak akkor terjed ki, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a szerzőt nemzetközi egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti [Szjt. 2. §-a].
Az irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény 5. cikke (1) bekezdése szerint "Az ezen Egyezmény által védett műveik tekintetében a szerzők - a mű származási országa kivételével - az Unió valamennyi országában azokat a jogokat élvezik, amelyeket a vonatkozó törvények a belföldieknek most vagy a jövőben biztosítanak, valamint azokat a jogokat is, amelyeket ez az Egyezmény külön megad." E Szerződést Magyarországon a 1975. évi 4. törvényerejű rendelet hirdette ki (Szerződő Államok: http://www.wipo.int/treaties/en/ShowResults.jsp?lang=en&treaty_id=15).
Annak eldöntése, hogy az Szjt. hatálya a kérdéses műre kiterjed-e, minden körülmény (eredeti szerző neve, fordítás esetén a fordító neve, lakóhelye, állampolgársága, hol jutott először nyilvánosságra a mű, stb) ismeretén alapuló szakjogászi feladat.
Az előzőek alapján egy, az Szjt. hatálya alá tartozó mű lefordítása, illetve a fordítás publikálása vagy bármilyen más felhasználása Magyarország területén főszabály szerint az eredeti mű szerzőjének engedélyéhez kötött (kivéve, ha az eredeti műre érvényes szerzői jogi védelmi idő már letelt).
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata (a hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ).
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.04.11)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Címzett!
Szeretném külföldi football csapatok termékeit értékesíteni(bögre, kulcstartó stb). A termékeket licensel rendelkező európai nagykereskedésből vásárolnám. A kérdésem az lenne, hogy ha a megvásárolt termék már rendelkezik licens-el szükséges-e még bármilyen engedélyt szereznem az árusításhoz, illetve, hogy mások által internetre feltöltött képeket, lehet-e használni weboldal díszítéséhez.
Segítségét előre is köszönöm,
Hevesi Bla
(2016.02.07) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Hevesi Béla Úr!
Köszönettel vettük az alábbi megkeresését, amelyben „football csapatok” termékeinek értékesítéséről érdeklődik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától (SZTNH), amellyel kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adjuk.
Bármely forgalmazni kívánt terméknek része lehet olyan műszaki megoldás, amely szabadalmi, vagy használatiminta-oltalom alatt áll; emellett a termék külső megjelenését, vagy annak valamely részletét formatervezésiminta-oltalom is védheti. A terméken szerepelhetnek továbbá olyan megkülönböztető megjelölések, amelyek védjegyoltalom alatt állhatnak. (Az említett oltalmi formák összefoglaló neve iparjogvédelmi oltalom.) Mindenekelőtt tehát azt szükséges megállapítani, hogy a forgalmazni kívánt termék, vagy valamelyik része iparjogvédelmi oltalom alatt áll-e.
Bár nem említi, feltehetően elsősorban a csapatok védjegyoltalom alatt álló logóit tartalmazó termékek forgalmazásáról van szó. A Magyarország területén hatályos iparjogvédelmi oltalmak, ezen belül a védjegyek az alábbi elektronikus adatbázisokban kutathatók:
E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#)
eSearch plus (https://oami.europa.eu/eSearch/)
A kutatáshoz az SZTNH Frecskay János Szakkönyvtárának munkatársai igény esetén segítséget nyújtanak. A Szakkönyvtár elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/frecskay-janos-szakkonyvtar/elerhetoseg.
Amennyiben a termék vagy annak része, illetve a rajta látható jelölések nem állnak iparjogvédelmi oltalom alatt, a termék forgalmazása iparjogvédelmi jogszabály alapján nem korlátozható.
Ha a termék vagy annak része, illetve a rajta látható jelölés iparjogvédelmi oltalom alatt áll, a hasznosítás (behozatal, kivitel, értékesítés, stb.) főszabály szerint kizárólag az oltalom jogosultjának engedélye mellett jogszerű.
A jogkimerülés elve alapján ugyanakkor nem szükséges az eredeti jogtulajdonos hozzájárulása a termék forgalmazásához, ha a terméket a jogtulajdonos, vagy az ő kifejezett hozzájárulásával (tipikusan szerződés alapján) másvalaki már forgalomba hozta az Európai Gazdasági Térségben. Jogvita esetén a bíróság jár el, és e körülmények fennállását Önnek mint forgalmazónak kell bizonyítania. Ha a jogkimerülés mégsem következett be, nem bizonyítható, vagy esetleg kiderül, hogy a termék hamis, az iparjogvédelmi oltalmak bitorlásának és a hamis termék forgalomba hozatalának valamennyi büntető és polgári jogi következménye alkalmazandóvá válik. Ezért már a beszerzés során célszerű a forgalmazótól megszerezni a megfelelő igazolásokat.
Megjegyzendő, hogy a jogkimerülés nem alkalmazható, amennyiben a jogtulajdonosnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze; védjegyoltalom esetén különösen akkor, ha a védjeggyel ellátott áru állagát, állapotát megváltoztatták, illetve károsították.
(A jogkimerülésről bővebb információkat talál a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 20. §-ában; a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (Fmtv.) 18. §-ában; valamint a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 16. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben.)
A mások által internetre feltöltött képek felhasználásával kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., a törvény hatályos szövegének az elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, beleértve a képző és fotóművészeti alkotásokat is. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, azaz az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben, ha pedig a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
Amennyiben a felhasználni kívánt képek (fotók, reprodukciók) esetében a védelmi idő még nem telt le, a jogszerű felhasználásához főszabályként a szerzői jogi jogosult (szerző, örökös, munkáltató) engedélye szükséges. Már nyilvánosságra jutott vizuális művek (kép, fotó, reprodukció) esetében minden további, ún. másodlagos felhasználás (pl. illusztráció céljából) ugyanakkor a közös jogkezelés körébe tartozik. Így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől (http://www.hungart.org/kapcsolat.php) kell kérni, amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra.
A fentieken túl jelezzük, hogy a weboldalakon fellelhető művek (képek, fotók, reprodukciók) felhasználására az adott ország szerzői joga is alkalmazható lehet, amely a magyar jogszabályoktól eltérő feltételeket is támaszthat az ilyen jellegű felhasználással szemben. Léteznek olyan weboldalak, amelyeken elérhető különböző anyagok a weboldal saját felhasználási feltételei szerint adott esetben ingyenesen, vagy bizonyos díj fizetése ellenében átvehetők, illetve felhasználhatók. Ebben az esetben is fontos, hogy csak megbízható szolgáltatók weboldalait használják, valamint a tervezett felhasználáshoz képest alaposan – lehetőleg jogász bevonásával – tanulmányozzák át az adott mű felhasználására vonatkozó feltételeket. Figyelemmel arra, hogy az ilyen szolgáltatások esetében gyakran nem közvetlenül a szerzőtől, hanem az online szolgáltatótól történik a művekkel kapcsolatos felhasználási jogok megszerzése az adott tartalom letöltésekor, fennállhat a minimális kockázata annak, hogy az eredeti szerzőtől a weboldal üzemeltetője nem vagy nem megfelelően szerezte be az adott művek felhasználásának engedélyezésére vonatkozó jogokat, és így a szerző a felhasználás ellen később esetlegesen igénnyel léphet fel. A fentiekre is tekintettel az interneten fellelhető különböző tartalmak felhasználása során mindenképpen különösen körültekintően indokolt eljárni.
Felmerülhet még, hogy a képeken egy még élő személy képmása látható, amely esetben a felhasználás személyhez fűződő jogokat (képmás védelme) is érinthet. Ebben az esetben a képen látható személy engedélye is szükséges a felhasználáshoz [ld. Szjt. 72. § és Ptk. 2:48. §].
Végezetül jelezzük, hogy az SZTNH fenti tájékoztatása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás, amely hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ .)
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.04.11)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Az iránt szeretnék érdeklődni, hogy megjelenő könyvbe jogdíj, illetve bármiféle jogi probléma nélkül beleírhatóak-e a következő dolgok:
- Facebook, Viber, Instagram, stb
- Különböző autómárkák és típusok, azzal együtt, hogy milyen motor van bennük, hány lóerősek, stb
- Előadók, zeneszám címek, illetve, hogy miről szól egy-egy szám
Válaszukat előre is köszönöm!
(2016.02.27) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Asszonyom!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben a megjelenő könyvében feltüntetni tervezett megnevezések, szerzők és dalcímek kapcsán felmerülő jogi kérdésekről érdeklődött.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Elöljáróban szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy az Ön által említett megjelöléseknek az Amerikai Egyesült Államokban letelepedett nagyvállalatok a jogosultjai, így a magyar jog nem feltétlenül irányadó esetükben. Alábbi válaszaim a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.296199.
A zeneszámok és szerzőik tekintetében irányadó az Szjt. 12.§ (1) bekezdése, amely kimondja, hogy a szerzőt megilleti az a jog, hogy a nevét művén feltüntessék, és ezt a jogát a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon gyakorolhatja. Maga a szerző neve nem képezi védelem tárgyát. A zeneszám címe képezheti védelem tárgyát, de amennyiben csak a zeneszám megjelölésére szolgál a tervezett műben, a szerző nevével együttes feltüntetése nem sért szerzői jogokat. Így a zeneszám címe a szerzővel együtt könyvben is feltüntethető. Annak feltüntetése, hogy miről szól a zeneszám elvileg szintén lehetséges, amennyiben pusztán a tartalom leírásáról van szó tömören, összefoglalóan, és az nem éri el az átdolgozás (Szjt. 29.§) szintjét. Amennyiben a zeneszám tartalma alatt a kotta vagy a zeneszám teljes szövegének közlését érti, akkor ahhoz a szerző engedélye szükséges, mert az többszörözésnek (Szjt. 18.§ (1) bek.) és a könyve megjelenésével terjesztésnek (Szjt. 23.§) is fog minősülni.
Az Ön által említett, szociális oldalakra vonatkozó megjelölések (Facebook, Instagram, Viber) és az autómárkák szerzői jogi védelem alatt nem állhatnak, tekintettel arra, hogy nem szerzői alkotások, azonban védjegyként valószínűsíthetően le lettek védve, ennek megfelelően a védjegytörvény által biztosított védelem megilleti őket. A védjegyek és a földrajzi árujelzők védelméről szóló 1997. évi XI. törvény (továbbiakban: Vt.) 12. § (2) bekezdése szerint a védjegyet gazdasági tevékenység körében, azonos vagy hasonló áruosztályba tartozó áruk tekintetében nem lehet használni. Ebből következően nevük puszta feltüntetése védjegybitorlást nem valósíthat meg, még akkor sem ha ez könyvben történik.
Az autók műszaki információi puszta adatok, melyek ebben a formában szerzői vagy védjegyjogi védelem alatt nem állnak. Az autók külső (és olykor belső) megjelenése minden bizonnyal formatervezési mintaoltalomban részesült az esetek nagy részében, amely esetében azonban csak a minta hasznosítása jogsértő , szerzői vagy védjegyjogi védelem nem áll fenn. Az autókról készített fénykép, amennyiben egyéni és eredeti alkotás, szerzői jogi védelem alatt áll, és ebben az esetben a fénykép könyvben való megjelentetéséhez engedély szükséges. Amennyiben ilyen kép felhasználását tervezi, javasoljuk, keresse fel a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesületet.
Ha esetleg a teljes könyvet egy zeneszerzőről/ dalszövegíróról és műveiről, vagy a jelzett védjegyoltalom alatt álló megjelölésekről, illetve autó márkákról vagy megjelenésükről szeretné esetlegesen írni, akkor mindenképpen érdemes az érintett(ekk)el (így a könyv tartalmától függően a dalszövegíróval, zeneszerzővel, nagyvállalatokkal vagy az adott márka képviselőivel) is felvenni a kapcsolatot. Elképzelhető, hogy a megírt mű a jogosultak engedélye nélkül a polgári jog által biztosított személyiségi jogaikat, különösen jóhírnevüket fogja sérteni, amely okán polgári jogi jogérvényesítési eszközökkel élhetnek, köztük kártérítési pert is indíthatnak.
Összefoglalva azt lehet mondani, hogy amennyiben csak az említett megjelölések és címek feltüntetését tervezi, az nem jelenthet jogi akadályt. Amennyiben viszont ezekről részletesen kíván írni, az jogsértő lehet, habár nem elsősorban szellemi tulajdoni (szerzői jogi, védjegyjogi vagy formatervezési), sokkal inkább a személyiségi jog által biztosított jóhírnév védelmének sérelme szempontjából.
Üdvözlettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2016.04.11)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Az iránt szeretnék érdeklődni, hogy legális-e az interneten talált rajzról vagy fényképről rajzolni (művészeti céllal, illetve művészi célú átalakításokat végezni rajta az eredeti jelleg megtartásával) és azt felhasználni. Felhasználáson azt értem, hogy lehet-e például saját Facebook oldalra vagy saját honlapra feltenni (ezáltal nagy nyilvánosság előtt megosztani) csak bemutatásra, vagy akár eladási szándékkal is nyilvánosságra hozhatom? Az interneten olvasottak alapján a válasz nem, de viszont a tapasztalatom ettől eltérő. Konkrétan pl. van valaki aki hírességeket rajzol nyilván internetes képekről. Tehát akkor ez is törvénybe ütközne?
E kérdésekkel kapcsolatban várnám szíves visszajelzésüket, melyet előre is köszönök!
Tisztelettel:
Perger Csaba
Utóirat: Szeretnék köszönetet mondani a színvonalas, közcélú felhasználóbarát tájékoztatásért, amit ezen az oldalon nyújtanak!
(2016.03.29) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Levélíró!
Köszönettel fogadtuk elektronikus úton érkezett megkeresését, amelyben a szerzői jogi védelemről érdeklődött. Alábbi válaszaim a levélben feltett kérdésére a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt., internetes elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf), valamint az önkéntes műnyilvántartásba vételre irányuló eljárást az önkéntes műnyilvántartás részletes szabályairól szóló 26/2010. (XII. 28.) KIM rendelet (a továbbiakban: R., internetes elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/262010xii28kimrendelet.pdf) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.
Elöljáróban engedje meg, hogy röviden tájékoztassam a szerzői jogi védelem keletkezésének feltételeiről. A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1) és (3) bekezdései], így többek között a fotóművészeti alkotás [Szjt. 1. § (2) i)]. A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok – a személyhez fűződő és a vagyoni jogok - összessége. [Szjt. 9. § (2)]
Az Szjt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint védelemben részesülnek az irodalmi, tudományos és művészi alkotások. Ennek feltétele, hogy az alkotás egyéni, eredeti jelleggel rendelkezzen. Amennyiben tehát a megkeresésben foglalt fényképek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek, és a védelmi idejük még nem járt le [amely a szerző életében és halálától számított hetven évig tart az Szjt. 31. §-ának (1) bekezdése szerint], azok szerzői műveknek minősülnek. Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerző vagy szerzői jogi jogosult rendelkezik kizárólagos joggal arra, hogy a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználását engedélyezze, az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában felhasználási szerződéssel.
Tudományos ismeretterjesztő előadás, továbbá iskolai oktatás céljára képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint a fotóművészeti alkotás a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül használható fel [Szjt. 68. § (2)], figyelemmel azonban arra, hogy az Ön által tervezett felhasználás az Szjt. 18-23. §-aiban foglaltaknak megfelelően többszörözésnek és terjesztésnek minősül, külön engedély szükséges a rajzok alapjául szolgáló fényképek jogosultjaitól. A műnek a Facebook-on, vagy más internetes honlapon történő megosztása mindemellett nyilvánossághoz közvetítésnek minősül [Szjt. 26. § (8)], amely szintén a szerző engedélyéhez kötött tevékenység.
Ugyanígy jelzem, hogy az Szjt. 29. §-ában foglaltaknak megfelelően a mű átdolgozása, így tehát a rajzok, fényképek művészi célú átlakítása is a szerző engedélyéhez kötött: „átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre.”
Magyarországon a már nyilvánosságra hozott vizuális alkotások, - így a fényképek - többszörözésének, terjesztésének, és nyilvánossághoz közvetítésének, tehát másodlagos felhasználásának engedélyezése nem személyesen a szerzők hatáskörébe, hanem az úgy nevezett közös jogkezelés körébe tartozik, így tehát a közös jogkezelő szervezet ad felhasználási engedélyt, gyűjti be a jogdíjat és fizeti ki azt a szerzőknek. Magyarországon a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület (a továbbiakban: HUNGART) jogosult az engedélyt megadni és beszedni a jogdíjat a felhasználásért cserébe, ezért a felhasználás jogszerűségének érdekében javaslom a HUNGART felkeresését (honlapjuk elérhetősége: http://www.hungart.org).
Mindemellett jelzem, hogy a fent említett, az Szjt. 29. §-a szerinti átdolgozáshoz a szerző személyes hozzájárulása szükséges, amelyre a HUNGART engedélyt nem adhat.
Bízom benne, hogy tájékoztatásom hasznos volt az Ön számára. Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére: http://kerdoiv.sztnh.gov.hu/szerzői-iparjogvédelmi_jogi-lajstrom.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Bízom benne, hogy tájékoztatásunkat hasznosnak találta.
Üdvözlettel,
Szerzői Jogi Főosztály
(2016.04.07)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Egy vállalkozás elindítását tervezem, viszont kezdetben ezt egyéni vállalkozói formában tenném.
A következők lennének a kérdéseim:
A vállalkozáshoz egy designer-re is szükségem van, akivel azt beszéltem meg, hogy a bevétel után részesedni fog. Hogyan lehetne ezt megfelelő jogi keretek között lefektetni? Milyen szerződés lenne alkalmas? Ugyanis a designer alkotása a szellemi terméke, az Ő tulajdona, viszont én fel fogom használni az alkotásait a vállalkozásban. Olvastam, hogy ilyenkor felhasználási szerződést kell kötni, viszont nem tudom, hogy ennek mi a menete, illetve milyen formában lehet az elvárásainkat - mind a designerét mid pedig jómagamét - megfogalmazni. Illetve tovább bonyolítja a dolgot, hogy levédetésre is sor kerül majd, amit szintén a nevemre avagy a vállalkozás nevére tervezek elindítani.
Illetve még az lenne a kérdésem, hogy az ábrás védjegyet tudomásom szerint be kell sorolni valamilyen osztályba a védjegy típusától függően, mivel ábrás védjegyről lenne szó, akkor Bécsi osztályozás szerint be kell sorolni. A kérdésem az, hogy maga az osztályozás mi célt szolgál? Mi történik akkor ha olyan kategóriába sorolom, ahol már van hasonló, illetve mi történik ha van hasonló, de ebben a kategóriában nem? Mitől véd meg a jól osztályozott védjegy - ha megvéd egyáltalán valamitől- ?
Válaszukat előre is köszönöm,
Üdvözlettel,
Cs.V.
(2016.03.29) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben dizájn felhasználásához kapcsolódó szerződéssel, valamint védjegy jogi védelmével kapcsolatban érdeklődik.
Az érdeklődésével kapcsolatban mindenek előtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés általános szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. [Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon.]
Az előzőek értelmében szerződések tartalmára vonatkozóan tanácsot nem adhatunk, javasoljuk, hogy a kérdéssel forduljon szakjogászhoz. Mindazonáltal jelezzük, hogy egy egyedileg tervezett "dizájn" vélhetően a szerzői jog hatálya alá tartozik, így a tervek felhasználásával kapcsolatos kérdésekben a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései lehetnek az irányadók (http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf).
A szerzőt a mű keletkezésénél fogva - automatikusan - megilletik a szerzői jogok, azaz a védelem keletkezése semmiféle előzetes eljárást nem igényel [Szjt. 9.§ (1)]. Innentől kezdve tehát a szerzői jogok felett a szerző rendelkezik, ő jogosult meghatározni, hogy ki, és milyen feltételek mellett használhatja fel az alkotást [Szjt. 16.§ (1)]. Ilyen feltételek lehetnek többek között a felhasználás időbeli, illetve területi hatálya, módja, vagy a felhasználás kizárólagossága. A felhasználási szerződést – ha az Szjt. eltérően nem rendelkezik – írásba kell foglalni [Szjt. 45.§-ának (1) bekezdése].
A szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek - eltérő megállapodás hiányában - a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. [A felhasználási szerződések általános szabályait az Szjt. 45-55.§-ai írják le].
Felhívjuk a figyelmét, hogy a szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik. Jogvita esetén a művel kapcsolatos tényeket és körülményeket a bíróság előtt kell igazolni.
Ebben lehet a szerző segítségére, ha a mű létrejöttét követően a művet letétbe helyezi közjegyzőnél vagy az illetékes közös jogkezelő szervezetnél, illetve önkéntes műnyilvántartásba veteti a Hivatalánál.
Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, "csupán" bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg, hogy azt a szerző a magáénak elismerte (további részletek az önkéntes műnyilvántartásról: http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/szerzoi-jogi-vedelem/onkentes-munyilvantartas ).
Amennyiben a logót szolgáltatások és/vagy áruk azonosítására, más hasonló szolgáltatásoktól/áruktól történő megkülönböztetésre, a fogyasztók tájékozódásának előmozdítására szolgáló megjelölésként szeretné kizárólagosan használni, a megfelelő jogi védelmet avédjegyoltalom biztosíthatja.
Védjegyoltalomban azok a megjelölések (nevek, ábrák vagy egyéb grafikailag ábrázolható megjelölések) részesülhetnek, amelyek megkülönböztetésre alkalmasak, valamint a lajstromozásukkal szemben nem állnak fenn feltétlen kizáró okok (pl. ha általánosan használják az áru megjelölésére), vagy viszonylagos kizáró okok (pl. ha más javára azonos vagy azzal összetéveszthetőségig hasonló védjegy már oltalmat nyert).
A védjegy magyarországi lajstromozása iránti igényt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott kérelemmel lehet elindítani.
A bejelentési kérelmet a védjegybejelentések részletes alaki szabályaira vonatkozó 16/2004. (IV.27.) IM rendelet alapján kell elkészíteni. A védjegy bejelentésben a Nizzai Osztályozás szerint nevesíteni kell azokat az árukat, illetve szolgáltatásokat, amelyekkel kapcsolatban a védjegyet használni kívánják.
Magyarországi jogszerzés tekintetében az eljárási díj a Nizzai Osztályozás szerint igényelt áruosztályok számától függően három osztályig 74 800 Ft, háromnál több osztály esetén minden további osztály után további 32 000 Ft.
Az, hogy a kérelemben szereplő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e, a lajstromozási eljárás - törvény által (1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról) előírt - vizsgálata során dől el. Ha az eljárás oltalommal zárul, annak hatálya - visszamenőlegesen, a bejelentés napjától számított - tíz évig tart. (Az oltalom további tíz-tíz éves időtartamokra megújítható.)
A lajstromozási eljárás részleteit a http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalon tekintheti át.
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén Ügyfélszolgálatunkon személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állunk.
(A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ találja).
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.04.07)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Érdeklődnék, hogy filmforgatókönyv adaptációhoz egy olyan könyvet szeretnék felhasználni, amelynél az író halála óta még nem telt el 70 év, ez esetben mi a teendő. és kerül-e pénzbe?
Köszönettel:
András
(2016.03.15) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amelyben az iránt érdeklődik mi a teendő, ha egy szerzői jogi védelem alatt álló könyvet szeretne felhasználni film forgatókönyv adaptációhoz.
Mindenek előtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés magyarországi, illetve szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
A fentieket előre bocsátva jelezzük, hogy az alábbi válasz a levélben feltett kérdésekre a Magyarország területén hatályos szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapul.
(Az Szjt. internetes elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/szjt-4.pdf.)
A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdései]. A szerzői jogi védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől [Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése], és automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, tehát nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése]. Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van [Szjt. 4. §-ának (2) bekezdése]. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt 31. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].
A mű felhasználásának minősül különösen az átdolgozás [Szjt 17. §-ának f) pontja], amely magában foglalja a mű fordítását, színpadi, zenei feldolgozását, filmre való átdolgozását, a filmalkotás átdolgozását és a mű minden más olyan megváltoztatását is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt 29. §-a].
Az előzőek alapján egy könyv filmre való átdolgozása - amennyiben a könyv szerzői jogi védelem alatt áll - a szerző engedélyéhez kötött. Amennyiben a forgatókönyv készítése során a mű fordítását használják fel, az átdolgozáshoz a fordító engedélye is szükséges.
Végezetül jelezzük, hogy olyan műre, amely először külföldön került nyilvánosságra, az Szjt-ben meghatározott védelem csak akkor terjed ki, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a szerzőt nemzetközi egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti [Szjt. 2. §-a].
Az irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény 5. cikke (1) bekezdése szerint "Az ezen Egyezmény által védett műveik tekintetében a szerzők - a mű származási országa kivételével - az Unió valamennyi országában azokat a jogokat élvezik, amelyeket a vonatkozó törvények a belföldieknek most vagy a jövőben biztosítanak, valamint azokat a jogokat is, amelyeket ez az Egyezmény külön megad." E Szerződést Magyarországon a 1975. évi 4. törvényerejű rendelet hirdette ki (Szerződő Államok: http://www.wipo.int/treaties/en/ShowResults.jsp?lang=en&treaty_id=15).
Annak eldöntése, hogy az Szjt. hatálya valamely - először külföldön nyilvánosságra jutott - műre kiterjed-e, minden körülmény (eredeti szerző neve, fordítás esetén a fordító neve, lakóhelye, állampolgársága, hol jutott először nyilvánosságra a mű, stb) ismeretén alapuló szakjogászi feladat.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata (a hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ).
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2016.03.30)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Két kérdésem van:
1. Saját költemények magán v. kiadón keresztüli kiadását tervezem, kell-e bármilyen, szerzői joggal kapcsolatos nyilatkozatot tennem, bejelentést, bármit, igazolóan, hogy ezek valóban a saját szellemi alkotásaim? Természetesen azok.
2. Ezen saját költemények megosztása a facebook-on eredményezheti-e azt, hogy bárki azt a sajátjaként kezeli, és ily módon, a saját neve alatt pl. újra kiadja? Idemásolom a facebook talán erre vonatkozó felhasználási feltételeinek egy részletét:
"A szellemi tulajdonjogok hatálya alá tartozó tartalmak vonatkozásában, mint a fényképek és videók (IP tartalom) – az adatvédelmi és alkalmazásbeállítások figyelembe vétele mellett – különösen az alábbiakhoz adja hozzájárulását: nem kizárólagos, átruházható, allicencbe adható, jogdíjmentes, az egész világra érvényes licencet nyújt részünkre bármely Ön által közzétett, vagy a Facebookkal kapcsolatos, szellemi tulajdont képező tartalom felhasználásához (IP Licenc). Ez az IP Licenc megszűnik, ha szellemi tulajdont képező tartalmát vagy felhasználói fiókját törli, kivéve ha az Ön által közzétett tartalmat másokkal megosztotta, akik azt nem törölték."
Köszönettel,
Ferenczy Brigitta
(2016.03.16) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Levélíró!
Köszönettel fogadtuk elektronikus úton érkezett megkeresését, amelyben a szerzői jogi védelemről érdeklődött. Alábbi válaszaim a levélben feltett kérdésére a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt., internetes elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf), valamint az önkéntes műnyilvántartásba vételre irányuló eljárást az önkéntes műnyilvántartás részletes szabályairól szóló 26/2010. (XII. 28.) KIM rendelet (a továbbiakban: R., internetes elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/262010xii28kimrendelet.pdf) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.
Tájékoztatom, hogy a szerzői jogi védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől [Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése], és automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, tehát nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése]. Ennek megfelelően a védelemhez nem kell és nem is lehet „levédetnie” a művét, ugyanis az oltalom a törvény erejénél fogva automatikusan megilleti a műveket. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben. [Szjt. 31. § (1)]
Az Szjt. 4. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta. Nincsen tehát a szerzőség megszerzésére vagy a szerzői jogi védelem létrehozatalára irányuló eljárás, bejelentési kötelezettség, azonban bizonyítási eszköz lehet a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele. A törvény 94/B. §-ának (1) bekezdése vélelmet állít fel a szerzőség mellett, amely alapján „az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét ilyenként a művön a szokásos módon feltüntették.” Az Szjt. 94/B. §-ának (3), (4) és (5) bekezdése meghatározza a vélelem további sorrendjét. Így ellenkező bizonyításig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét a művön feltüntették; ennek hiányában azt, aki a művet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (a továbbiakban: Hivatal) vezetett közhiteles önkéntes műnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal igazolja; ennek hiányában a közös jogkezelő szervezetek által vezetett adatbázisban (így pl. az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület önkéntes műnyilvántartása) szereplő személyt; ennek hiányában pedig azt, aki a művet először nyilvánosságra hozta. Felhívom a figyelmét, hogy a szerzőségi vélelem csak a szerzői jogi értelemben vett művek esetén alkalmazható, így tehát csak abban az esetben, ha – a fent említettek szerint – az alkotásnak egyéni, eredeti jellege van.
Sem a Hivatal által, sem a közös jogkezelők által vezetett műnyilvántartások nem jelentenek automatikusan védelmet, ugyanis a nyilvántartásba vétel szerzői jogokat nem keletkeztet, tekintettel arra, hogy az Szjt. rendelkezése alapján a szerzői jogi védelem a művet a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni – eredeti jellege alapján illeti meg, azaz a szerzői jogi védelemhez nyilvántartásba vétel nem szükséges. Azt pedig sem a Hivatal, sem a közös jogkezelő nem vizsgálja, hogy műnek minősül-e az adott alkotás (azaz van-e egyéni, eredeti jellege), ezt ugyanis a hatályos jogszabályok szerint csak a bíróság mondhatja ki.
Az R. 3. §-ának (1) bekezdése szerint a mű önkéntes műnyilvántartásba vételére irányuló kérelemért 5000 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amely a Hivatal bevétele. Az 5000 Ft-os díj akár több, együttesen bejelentett műre is vonatkozhat. A Hivatal által vezetett önkéntes műnyilvántartásról további információt talál honlapunkon: http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/szerzoi-jogi-vedelem/onkentes-munyilvantartas.
A műnek a Hivatal által vezetett nyilvántartásba vétele nem érinti a szerzőnek azt a jogát, hogy felhasználási szerződés alapján engedélyt adjon művének a felhasználására.
A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok – a személyhez fűződő és a vagyoni jogok - összessége. [Szjt. 9. § (1)] Ugyanezen § (2) bekezdése szerint a szerző személyhez fűződő jogait – így a névfeltüntetés jogát, a mű nyilvánosságra hozatalához való jogot, valamint a mű egységének védelméhez való jogot - nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk. Ennek megfelelően tehát ha bárki más saját magát tüntetné fel az Ön versei szerzőjeként, akkor szerzői jogi jogsértést követ el, amely ellen Önnek lehetősége van fellépni.
Bízom benne, hogy tájékoztatásom hasznos volt az Ön számára. Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére: http://kerdoiv.sztnh.gov.hu/szerzői-iparjogvédelmi_jogi-lajstrom.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Bízom benne, hogy tájékoztatásunkat hasznosnak találta.
Üdvözlettel,
Szerzői Jogi Főosztály
(2016.03.25)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH csapata!
Tisztelettel kérdezném, hogy milyen módon lehet egy újonnan kifejlesztett kémiai kísérletet védetté tenni? Illetve egy kreatív kémiai műhelyt és a munkáját hogyan lehet levédetni?
Üdvözlettel,
K.G.
(2016.03.10) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Koncz Gábor Úr!
Köszönettel vettük alábbi érdeklődését, amelyben kémiai kísérletének, kémiai műhelyének és munkájának levédetésével kapcsolatban kér információt, amelyre az alábbi tájékoztatást adjuk.
Egy kémiai kísérlet önmagában vélhetően nem oltalmazható. Azonban ha a kémiai kísérlet kidolgozása műszaki jellemzőkkel leírható találmányban, az ahhoz kapcsolódó megkülönböztető megjelölésben, vagy akár a kísérletet leíró műben valósul meg az alábbiak szerint részesülhet jogi védelemben.
Az új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható műszaki megoldások (találmányok) jogi védelmére a szabadalmi oltalom jöhet szóba.
A szabadalmazható találmány műszaki színvonalát el nem érő, új és feltalálói lépésen alapuló szerkezeti megoldások esetében a használatiminta-oltalom lehet a megfelelő oltalmi forma.
A gazdasági tevékenység körében használt, a megoldáshoz kapcsolódó árukat, illetőleg szolgáltatásokat azonosító megjelölés (név, logó, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölés) védjegyoltalommal védhető, de hangsúlyoznunk kell, hogy a védjegy nem védi azokat a termékeket/szolgáltatásokat, amellyel kapcsolatban használják, csupán arra szolgál, hogy a fogyasztók azonosíthassák, illetve más hasonló termékektől/szolgáltatásoktól megkülönböztethessék az árukat és szolgáltatásokat.
A fenti esetekben az oltalom hatósági eljárás eredményeként keletkezhet, amiről bővebb információt a honlapunkon talál
a http://www.sztnh.gov.hu/hu/szabadalom oldalon a szabadalommal és használatiminta-oltalommal, valamint
a http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy oldalon a védjegyoltalommal kapcsolatban.
A díjak vonatkozásában részletes tájékoztatást talál a http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/novenyfajta-oltalom/nemzeti-bejelentes/urlapok-dijak oldalon a fent felsorolt oltalmi formák vonatkozásában.
Bejelentés megtétele előtt érdemes tájékozódni, hogy a bejelenteni kívánt találmány vagy minta nem jutott-e már nyilvánosságra, a megjelölés nem áll-e jogi védelem alatt. Amennyiben a kutatáshoz szakmai segítségre van szüksége, érdemes felkeresnie a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárát (1054 Budapest, Akadémia u. 21., tel.: 474 5561, nyitva tartás: hétfő, kedd, csütörtök 9–13, szerda 10–18, péntek 9–11 óráig), ahol a kutatás önállóan, illetve szaktájékoztató munkatársaink segítségével is végezhető.
Amennyiben kémiai kísérlete egyéni, eredeti jellegű tudományos vagy műszaki alkotásban (pl. szakirodalmi mű, szoftver, műszaki létesítmény terve, stb) ölt testet, a szerzői jogi védelem hatálya alá tartozhat. A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik. Nincs tehát szükség az előzőekben említett hatósági eljárásra, azaz a jogi védelem keletkezésének nem feltétele, hogy a művet bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék. Megjegyzendő, hogy a szerzői jog a megformált tartalmat védi, a megformálatlan tartalom nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így: ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem részesülhet szerzői jogi védelemben.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, ahol az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket és körülményeket.
Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál, amelynek 5000 Ft-os igazgatási szolgáltatási díja van (részletek a http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html oldalon).
Még egyszer hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe.
Megemlítjük még, hogy az elgondolásával kapcsolatosan esetlegesen felmerülő műszaki, gazdasági, szervezési ismeret jogi védelem alatt állhat az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:47. §-a alapján, de a nyilvánosságra jutást követően a jogi védelem már nem áll fenn.
Reméljük, hogy az előzőek a segítségére lesznek annak eldöntésében, hogy elgondolásai jogilag védhetők-e, és ha igen, milyen jogi eszköz jöhet szóba a védelemre.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata (a hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ).
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.03.22)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt NTSZH csapat!
Nyomdában dolgozom. Sokszor feladataim közé tartozik egyedi nyomdatermékek tervezése, grafikák, egyebek közt nagyértékű részvények rajzolása. Kérdésem: a nyomda tartozik-e valami jogdijat fizetni nekem vagy csak a havi fizetést kell kiadni a munkám után?
Köszönöm válaszukat.
Tisztelettel: Klein Edit
(2016.03.10) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Klein Edit!
Köszönettel fogadtuk elektronikus úton érkezett megkeresését, amelyben munkaviszonyban készített grafikai alkotások szerzői jogi helyzetéről érdeklődött. Alábbi válaszaim a levélben feltett kérdésére a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt., internetes elérhetősége: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.296199) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.
A megkeresésében feltett kérdésre adott jelen válasz hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető. Tájékoztatom, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre ugyanis kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült.
Általánosságban elmondható, hogy a törvény oltalomban részesíti az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat, azok egyéni, eredeti jellege alapján [Szjt. 1. § (1)-(3) bekezdései]. A törvény műfaji, minőségi, esztétikai korlátoktól függetlenül oltalomban részesíti az e feltételeknek megfelelő műveket, amelyek példálózó felsorolásában külön említi a rajzokat is [Szjt. 1. § (2) bekezdés h) pont]. Az oltalmi idő alatt a szerzőt illetik a művet létrehozó személyhez fűződő és vagyoni jogok összessége [Szjt. 9. § (1) bekezdés], így különösen a mű felhasználásának [Szjt. 16. § (1) bekezdés] – például többszörözésének [Szjt. 18. § (1) bekezdés] – joga. Felhasználási engedély felhasználási szerződés formájában adható, amelyért a jogosultat megfelelő díjazás illeti [Szjt. 42. § (1) bekezdés].
A munkaviszonyból folyó kötelesség alapján alkotott mű átadásával a munkáltató szerzi meg a vagyoni jogokat, hacsak a felek erről másként nem állapodtak meg [Szjt. 30. § (1) bekezdés]. A szerzőt továbbra is megilleti díjazás abban az esetben, ha a munkáltató a mű felhasználását másnak engedélyezi, vagy a vagyoni jogokat másra átruházza [Szjt. 30. § (3) bekezdés].
A fentiek alapján, abban az esetben, ha az Ön munkaviszonyának részét képezi az említett grafikai művek elkészítése (ez munkaköréből eredő kötelezettsége) akkor a munkáltatóval szemben csak abban az esetben élhet jogdíjigénnyel, ha a munkáltatója az alkotásai felhasználását harmadik félnek engedélyezi.
Amennyiben az alkotás nem munkaviszonyból eredő kötelezettsége, akkor a munkáltatója köteles művei felhasználásához az Ön engedélyét kikérni és ezért az Önnel való megállapodás szerinti jogdíjat fizetni.
Megjegyezzük, hogy a korábbiakban leírtak csak abban az esetben állnak fenn, amennyiben az előállított grafikák rendelkeznek a szerzői jogi oltalom minimális feltételeivel, vagyis a szerző szellemi tevékenységéből eredő módon egyéni, eredeti jelleget nyernek el. Ennek megítélésében segítséget nyújthat a Szerzői Jogi Szakértő Testület gyakorlata, amely szerint „Elegendő az, hogy a műben az egyéni jelleg valamilyen minimuma megnyilvánuljon, azaz ne legyen teljesen meghatározva a körülménynek vagy az alkalmazott eszközök által; legyen legalább minimális tere a különböző megoldások közötti emberi választásnak, továbbá, hogy ne egy meglévő alkotásnak szolgai másolásáról legyen szó.” (SZJSZT 19/2005. számú szakvélemény) Ugyancsak fontos megállapítani, hogy az oltalom a törvény erejénél fogva nem terjed ki például a folklór kifejeződéseire, ötletre, elvre, eljárásra, vagy például a jogszabályokra, jogszabállyal kötelezővé tett szabványokra sem [Szjt. 1. § (4), (6), (7) bekezdések]. Megjegyezzük továbbá, hogy jogvita esetén végső soron a bíróság feladata megállapítani, hogy egy alkotás szerzői jogi oltalomban részesülhet-e.
Bízom benne, hogy tájékoztatásom hasznos volt az Ön számára. Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére: http://kerdoiv.sztnh.gov.hu/szerzői-iparjogvédelmi_jogi-lajstrom.
Üdvözlettel,
Szerzői Jogi Főosztály
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2016.03.22)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Az lenne a kérdésem, hogy amennyiben játszom egy mobiltelefonos játékkal (amely letölthető egy app store-ból ingyenesen) és felveszem videóra, ahogy játszom, aztán fel kívánom tölteni egy nyilvános videómegosztóra ezt a videót (ezáltal látható maga a játék is), azzal megsértek-e valamilyen szerzői jogot? Értem ez alatt, hogy a videóban láthatóak a karakterek, a játék grafikai megjelenése...ezzel sérthetek szerzői jogot? Az interneten számos ilyen videó található, de nem vagyok benne egészen biztos, hogy ez nem jogsértő-e.
Válaszukat előre is köszönöm.
Üdvözlettel,
K.M.
(2016.03.07) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk elektronikus úton érkezett megkeresését, amelyben oltalom alatt álló szoftver használata során készített videó felvétel és nyilvánosan elérhetővé tételének feltételei iránt érdeklődött. Alábbi válaszaim a levélben feltett kérdésére a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt., internetes elérhetősége: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.296199) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.
A megkeresésében feltett kérdésre adott jelen válasz hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető. Tájékoztatom, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre ugyanis kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült.
Általánosságban elmondható, hogy a törvény oltalomban részesíti az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat, azok egyéni, eredeti jellege alapján [Szjt. 1. § (1)-(3) bekezdései]. A törvény műfaji, minőségi, esztétikai korlátoktól függetlenül oltalomban részesíti az e feltételeknek megfelelő műveket, amelyek példálózó felsorolásában külön említi a szoftvereket is [Szjt. 1. § (2) bekezdés c) pont]. Az oltalmi idő alatt a szerzőt illetik a művet létrehozó személyhez fűződő és vagyoni jogok összessége [Szjt. 9. § (1) bekezdés], így különösen a mű felhasználásának [Szjt. 16. § (1) bekezdés] – például többszörözésének [Szjt. 18. § (1) bekezdés] valamint nyilvánossághoz való közvetítésének [Szjt. 26. § (1) bekezdés] – joga.
A fentiek alapján a szoftver (így egy számítógépi játék) használatáról videót készíteni (többszörözni), valamint azt egy videó-megosztó portálra a feltölteni (nyilvánossághoz közvetíteni) tehát a szerző, vagy a vagyoni jogok egyéb jogosultjának – pl.: munkaviszonyban készített alkotás esetén a munkáltató, vagy az Szjt. 58. §-ának (3) bekezdése alapján a vagyoni jogok jogosultja – engedélyével lehetséges. Az engedély megadása főszabály szerint felhasználói szerződés formájában lehetséges [Szjt. 42. § (1) bekezdés], azonban szoftverek esetén a felhasználási szerződés írásba foglalása nem kötelező [Szjt. 60. § (5) bekezdés]. Így a szoftverek esetén jellemző gyakorlat, hogy azok használata csak akkor lehetséges, ha a felhasználó elfogadja a szoftver „felhasználási feltételeit”, amely tartalmazza a felhasználási engedélyt, meghatározott felhasználási módok vonatkozásában.
Összességében tehát egy számítógépi program (vagy okos telefonon futtatott játék) használatáról videofelvétel készítése a jogosult engedélyéhez kötött, amelyet valamilyen formában megjelenhet akár a szoftver felhasználási feltételeiben is.
Megjegyezzük, hogy meghatározott korlátok között lehetősége nyílik a felhasználónak a jogosult engedélye nélkül is felhasználni a művet. Ilyen szabad felhasználási [Szjt. 33. § (1) bekezdés] mód lehet például az idézés, amely esetben a felhasználó egy átvevő műben (például videóban) az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben, az eredetihez híven, forrás, valamin az ott megjelölt szerző (jogosult) feltüntetésével a forrás mű részletét idézheti [Szjt. 34. § (1) bekezdés]. Fontos tehát, hogy a forrás mű részletét, arányos, célhoz kötött (pl. illusztrációs cél) terjedelemben, egy új, önállóan is oltalomban részesülő mű vegye át (például egy önálló videó-műsornak csak egy részét tegye ki az idézett játékrészlet), és azon az idézet forrása és jogosultja megfelelően feltüntetésre kerüljön. Ezen feltételeken túl az idézés csak olyan feltételekkel gyakorolható, hogy az ne legyen sérelmes mű rendes felhasználására, az ne károsítsa indokolatlanul a szerzői jogokat [Szjt. 33. § (2) bekezdés]. Ezen szabályokat nem lehet kiterjesztően értelmezni [Szjt. 33. § (3) bekezdés].
Bízom benne, hogy tájékoztatásom hasznos volt az Ön számára. Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére: http://kerdoiv.sztnh.gov.hu/szerzői-iparjogvédelmi_jogi-lajstrom.
Üdvözlettel,
Szerzői Jogi Főosztály
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2016.03.22)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Saját zenemű bejelentésének mi lehet a legegyszerűbb módja?
(2016.03.07) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Alábbi, zenemű bejelentésére vonatkozó kérdésével kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.
Az egyéni, eredeti jellegű zeneművek, szöveggel vagy anélkül a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1.§.(2) bek. e) pontja értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt 31. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése]. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt.
Vita esetén arról, hogy az alkotás szerzői műnek tekinthető-e, és a szerzői jogi védelem kit illet, a döntés a bíróság hatáskörébe tartozik.
A bizonyítás során a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet letétbe helyezi közjegyzőnél, vagy nyilvántartásba veteti az illetékes közös jogkezelő szervezetnél, illetve önkéntes műnyilvántartásba veteti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál.
A mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg hogy azt a szerző a magáénak elismerte. Az önkéntes műnyilvántartásba vétellel kapcsolatos részleteket megtalálja honlapunkon a: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat/onkentes-munyilvantartas oldalról elindulva.
Amennyiben a közös jogkezelés körébe tartozó jogait érvényesíteni szeretné, javasoljuk, hogy forduljon az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesülethez (az egyesület elérhetősége, információk a közös jogkezeléssel kapcsolatban: https://www.artisjus.hu/ ).
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html.
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2016.03.10)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH csapata!
A munkahelyemen szóban arra kértek –de nem utasítottak és ennek nincs írásbeli nyoma, hogy készítsek a készülő internetes felületükre egy gyűjteményt. A gyűjtemény „adatbázis”elnevezés alatt található meg. Az én feladatom az adatok összegyűjtése volt.
A gyűjteményes munka interneten ingyenesen, előzetes regisztráció nélkül bárki számára hozzáférhető és a pályázaton belül a készülő honlap részét képezte. Az adatbázis és a webes felület technikai megalkotását szakember végezte. Véleményem szerint az így elkészült adatbázis szerző joga a munkáltatót illeti meg.
A munkaviszonyom megszűnése után saját elhatározás alapján a kutatásom eredményét továbbra is gyűjtöttem, az adatokat bővítettem, plusz információkkal láttam el. Az így egyedi módon megalkotott gyűjteményes mű nem került nyilvánosságra semmilyen formában. Az adatokat könyv formában szerkesztettem meg egyedi módon és egyedi szempontok alapján, felhasználva saját információimat és tudásomat, melyet szeretnék kiadni a saját nevem alatt. A kérdésem arra irányul, hogy ezen utóbbi mű saját név alatti kiadására és az abból származó bevételre van-e jogosultságom?
Köszönöm,
K.A.
(2016.02.16) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Kovács Anna!
Köszönettel fogadtuk elektronikus úton érkezett megkeresését, amelyben adatbázis és gyűjteményes mű szerzői jogi védelméről, és felhasználásáról érdeklődött. Alábbi válaszaim a levélben feltett kérdésére a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt., internetes elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.
A megkeresésében feltett kérdésre adott jelen válasz hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető. Tájékoztatom, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre ugyanis kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült.
Általánosságban elmondható, hogy a szerzői jog oltalomban részesíti az egyéni eredeti jelleggel bíró irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat (Szjt. 1. §). Ugyanakkor nem védi a törvény például az ötletet, elvet, eljárást, szabványt [Szjt. 1. § (6) bekezdés]. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel [Szjt. 16. § (1) bekezdése] szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt. Megjegyezzük továbbá, hogy főszabály szerint a munkaviszonyból folyó kötelesség alapján létrehozott alkotások vonatkozásában (ellenkező kikötés hiányában) a mű átadásával a vagyoni (felhasználási) jogokat jogutódként a munkáltató szerzi meg [Szjt. 30. § (1) bekezdés].
Elöljáróban tisztázni szükséges továbbá, hogy a törvény – eltérő feltételek alapján – oltalomban részesíti a gyűjteményes műveket, és az adatbázisokat is.
Szerzői jogi oltalomban részesül a gyűjteményes mű, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű, akkor is, ha az azt alkotó tartalmi elemek nem részesülnek védelemben [Szjt. 7. § (1) bekezdés]. Azonban a gyűjteményes mű védelme nem befolyásolja az azt alkotó művek oltalmát [Szjt. 7. § (3) bekezdés].
A szerzői jogi törvény értelmében adatbázis olyan, önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek tartalmi elemeihez - számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon - egyedileg hozzá lehet férni [Szjt. 60/A. § (1) bekezdés]. Oltalomban azonban csak a gyűjteményes műnek minősülő (egyéni-eredeti jellegű válogatási, szerkesztési, elrendezési elv szerint készült) adatbázisok részesülnek [Szjt. 61. § (1) bekezdés].
Konkrét kérdéseivel összefüggésben a fentiek alapján a következő megállapításokat tehetjük:
Amennyiben az elkészült adatbázis egyéni eredeti jellegű összeállítással, rendezéssel, szerkesztéssel bír, vagyis gyűjteményes műnek minősül, annak a vagyoni (felhasználási) jogai a hivatkozott munkáltatójához, vagy annak jogutódjához köthető.
A részben azonos adatokat tartalmazó, a korábban leírt adatbázistól eltérő, egyedi jellegű válogatási, szerkesztési elv alapján összeállított gyűjteményes mű új, önálló műnek tekinthető, amelynek szerzője annak szerkesztője, összeállítója tekinthető. Amennyiben az ön által készített gyűjteményes mű a fenti feltételeknek megfelel, annak a szerzője, így a felhasználási, és felhasználás engedélyezési (például: kiadási) jogok, valamint az azokhoz köthető jogdíjigény jogosultja Ön lenne. Megjegyezzük azonban, hogy amennyiben a gyűjteményes mű egyes tartalmi elemei oltalomban részesülnek, azok egészének vagy részletének felhasználása a gyűjteményes műben engedélyköteles felhasználásnak minősülhet [kivéve például ha csak idézetként szerepelhet, az idézés törvényi feltételei szerint – Szjt. 33. §, 34. § (1) bekezdés], amelyért azok szerzője jogdíjigénnyel léphet fel.
Ugyanígy konkrét esettel élve, hogyha a korábbi munkaviszonyában összeállított adatbázis gyűjteményes műként oltalomban részesül, és ha azt (azonos, vagy részben azonos tartalommal, az azonos tartalom vonatkozásában ugyanazon egyéni, eredeti jellegű összeválogatási, rendezési, szerkesztési elvek alapján), vagy annak egy részét felhasználja a saját gyűjteményes művében, az engedélyköteles felhasználás lehet. Ebben az esetben az elhatárolás különösen nehéz: az azonos rendezési, szerkesztési, gyűjtési elv önmagában nem keletkezteti az engedélyköteles felhasználást (lévén ötlet, elv, eljárás nem áll oltalom alatt), és önmagában az azonos adatok felhasználása sem. Viszont (részben, vagy teljesen) azonos adatok mellett, ezen adatok (vagy a teljes gyűjtemény) vonatkozásában azonos gyűjtési, rendezési, szerkesztési elv alkalmazása mellett, a korábban létrehozott (gyűjteményes műnek minősülő) adatbázis felhasználását jelentheti. További értelmezési szempontok megismeréséhez javasoljuk figyelembe venni a Szerzői Jogi Szakértő Testület által hasonló kérdéskörben hozott, 18/2013. számú szakvéleményét:
http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/SZJSZT_szakvelemenyek_pdf/szjszt_szakv_2013_18.pdf
A korábban létrejött adatbázisra épített, saját alkotása tehát csak abban az esetben lesz a korábbi (gyűjteményes műként oltalomban részesülő) adatbázistól teljesen független alkotás, ha az Ön által létrehozott gyűjteményes mű egészében egy a korábbitól eltérő, egyéni, eredeti jellegű gyűjtési, válogatási, rendezési, szerkesztési elvet alkalmaz. Annak megítélése, hogy ez a feltétel megvalósult-e, végső soron bíróságra tartozik.
Bízom benne, hogy tájékoztatásom hasznos volt az Ön számára. Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére: http://kerdoiv.sztnh.gov.hu/szerzői-iparjogvédelmi_jogi-lajstrom.
Üdvözlettel,
Szerzői Jogi Főosztály
(2016.03.07)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH Hivatal!
Festmények jogi levédése felől érdeklődöm.
A regisztrálás díja (5.000 Forint) több alkotás egyszerre való regisztrálásánál a azok számával szorzandó, vagy alkalmanként egyszeri?
A (már levédett) festményről annak szellemi tulajdonosa által készített reprodukciójánál, ajándéktárgyakra való nyomásánál kell-e bármilyen bejelentést tenni az Önök hivatala felé, illetve létezik-e bármilyen jogdíjrendszer ilyen esetekre?
Oldalukon való keresés alapján úgy értelmeztem, hogy a festmény szellemi tulajdonosa a mű eladása után is az alkotó marad. Ilyen értelemben az alkotónak joga van további reprodukciók készítéséhez annak ellenére, hogy a képet már eladta?
Meddig érvényes a szellemi jogi levédés?
Ha változik a tulajdonos, azt gondolom nem szükséges Önök felé bejelenteni, mert Hivataluk csak a szellemi tulajdonos bejegyzésével foglalkozik.
Előre is nagyon köszönöm szíves válaszukat!
W. Artist
(2016.02.24) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Levélíró!
Köszönettel fogadtuk elektronikus úton érkezett megkeresését, amelyben a szerzői jogi védelemről érdeklődött. Alábbi válaszaim a levélben feltett kérdésére a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt., internetes elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf), valamint a az önkéntes műnyilvántartásba vételre irányuló eljárást az önkéntes műnyilvántartás részletes szabályairól szóló 26/2010. (XII. 28.) KIM rendelet (a továbbiakban: R., internetes elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/262010xii28kimrendelet.pdf) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.
Tájékoztatom, hogy a szerzői jogi védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől [Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése], és automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, tehát nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése]. Ennek megfelelően a védelemhez nem kell és nem is lehet „levédetnie” a művét, ugyanis az oltalom a törvény erejénél fogva automatikusan megilleti a műveket. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben. [Szjt. 31. § (1)]
A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése]. Szerzői jogi védelemnek nem lehet tárgya azonban ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet (Szjt. 1. § (6) bekezdése).
Az Szjt. 4. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta. Nincsen tehát a szerzőség megszerzésére vagy a szerzői jogi védelem létrehozatalára irányuló eljárás, s emiatt díjfizetés sem szükséges ezek létrejöttéhez. A törvény 94/B. §-ának (1) bekezdése vélelmet állít fel a szerzőség mellett, amely alapján „az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét ilyenként a művön a szokásos módon feltüntették.” Az Szjt. 94/B. §-ának (3), (4) és (5) bekezdése meghatározza a vélelem további sorrendjét. Így ellenkező bizonyításig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét a művön feltüntették; ennek hiányában azt, aki a művet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (a továbbiakban: Hivatal) vezetett közhiteles önkéntes műnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal igazolja; ennek hiányában a közös jogkezelő szervezetek által vezetett adatbázisban (így pl. az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület önkéntes műnyilvántartása) szereplő személyt; ennek hiányában pedig azt, aki a művet először nyilvánosságra hozta. Felhívom a figyelmét, hogy a szerzőségi vélelem csak a szerzői jogi értelemben vett művek esetén alkalmazható, így tehát csak abban az esetben, ha – a fent említettek szerint – az alkotásnak egyéni, eredeti jellege van.
Sem a Hivatal által, sem a közös jogkezelők által vezetett műnyilvántartások nem jelentenek automatikusan védelmet, ugyanis a nyilvántartásba vétel szerzői jogokat nem keletkeztet, tekintettel arra, hogy az Szjt. rendelkezése alapján a szerzői jogi védelem a művet a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni – eredeti jellege alapján illeti meg, azaz a szerzői jogi védelemhez nyilvántartásba vétel nem szükséges. Azt pedig sem a Hivatal, sem a közös jogkezelő nem vizsgálja, hogy műnek minősül-e az adott alkotás (azaz van-e egyéni, eredeti jellege), ezt ugyanis a hatályos jogszabályok szerint csak a bíróság mondhatja ki.
Az R. 3. §-ának (1) bekezdése szerint a mű önkéntes műnyilvántartásba vételére irányuló kérelemért 5000 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amely a Hivatal bevétele. Az 5000 Ft-os díj akár több, együttesen bejelentett műre is vonatkozhat.
A műnek a Hivatal által vezetett nyilvántartásba vétele nem érinti a szerzőnek azt a jogát, hogy felhasználási szerződés alapján engedélyt adjon művének a felhasználására. A műpéldány tulajdonosának változását, illetve a felhasználási szerződések kötését a Hivatal felé nem szükséges bejelenteni. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben. [Szjt. 31. § (1)], ám a műnyilvántartásból a műveket a védelmi idő lejárta után sem törlik, mivel egyes személyhez fűződő jogok (pl. a névfeltüntetés joga) a védelmi idő eltelte után is érvényesíthetőek.
A felhasználó az engedély fejében köteles díjat fizetni. A felhasználási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. A felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény vagy más jogszabály az eltérést nem tiltja. Ha a felhasználási szerződés tartalma nem állapítható meg egyértelműen, a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. [Szjt. 42. §]
A felhasználási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot. Kizárólagos felhasználási engedély alapján csak a jogszerző használhatja fel a művet, a szerző további felhasználási engedélyt nem adhat, és maga is csak akkor marad jogosult a mű felhasználására, ha ezt a szerződésben kikötötték. [Szjt. 43. § (1)] Ennek megfelelően tehát ha a szerző már egyszer kizárólagos felhasználási szerződésben engedélyezte a művének felhasználását, maga is csak a szerződés ilyen irányú rendelkezése esetén marad jogosult a saját művének felhasználására.
A Hivatal által vezetett önkéntes műnyilvántartásról további információt talál honlapunkon: http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/szerzoi-jogi-vedelem/onkentes-munyilvantartas
Bízom benne, hogy tájékoztatásom hasznos volt az Ön számára. Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére: http://kerdoiv.sztnh.gov.hu/szerzői-iparjogvédelmi_jogi-lajstrom.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Bízom benne, hogy tájékoztatásunkat hasznosnak találta.
Üdvözlettel,
Szerzői Jogi Főosztály
(2016.03.05)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Szeretnék érdeklődni hogy amennyiben dekorációs céllal mesefigurákat szeretnénk használni pl Walt Disney figurák egy strandfürdő gyerekmedence falán, van e teendőnk? Köszönettel: Török Éva
(2016.03.02) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Török Éva!
Az alábbi megkeresésére, amelyben Walt Disney rajzfilm figurák dekorációs célra történő felhasználása iránt érdeklődik, a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény ((http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/szjt-4.pdf / a továbbiakban: Szjt.) ) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bekezdése].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt [Szjt. 16. § (1) bekezdése].
Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti rajzfilm figurák felhasználásához a szerző előzetes engedélye szükséges.
A Walt Disney figurák esetében figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, amely tudomásunk szerint minden fajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
Felhívjuk a figyelmét, hogy a szóban forgó figurák akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták jogosultjainak elérhetősége az E-kutatás, illetve az eSearch plus adatbázisban megtalálható (az adatbázisok elérhetősége: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/ ; https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch ). Amennyiben az adatbázisokban való tájékozódáshoz segítségre van szüksége, az Ügyfélszolgálat munkatársainak a segítsége igénybe vehető.
Amennyiben a fentiekhez kapcsolódóan további kérdései vannak, az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu .
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.03.03)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal! Fesömüvész Lányom zenét keres a munkáit bemutató videóhoz. Megfogott mindannyiunkat Kodály Zoltán "Este a sekelyeknél" c. darabja. Fél évszázada sincs, hogy Kodály Tanár úr nincs már velünk, Így szíves tájékoztatásukat elöre is megköszönöm. Tisztelettel: Fábián Ferenc
(2016.02.28) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Fábián Ferenc!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amelyben Kodály Zoltán "Este a székelyeknél" c. darabjának a felhasználásával kapcsolatban érdeklődik.
A megkeresésével kapcsolatban felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
A fentieket előre bocsátva jelezzük, hogy a válaszunk a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban:Szjt., a törvény hatályos szövegének az elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) rendelkezésein alapul.
A szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, beleértve a zeneművészeti alkotásokat is. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése]. A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, azaz az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben [Szjt. 31.§ (1) bekezdés].
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
Felhívjuk a figyelmét, hogy a tervezett felhasználáshoz a zeneszerző jogutódja mellett az előadóművészek és a hangfelvétel előállító engedélyét is be kell szerezni, amennyiben a felhasználni kívánt felvétel esetében a védelmi idő [Szjt. 84. § (1) és (2) bekezdés] még nem telt le.
Miután az adott esetben több érintett is van, javasoljuk, hogy első lépésként vegye fel a kapcsolatot az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesülettel (elérhetősége: Cím: Budapest, Mészáros u. 15, 1016, Telefon:(1) 488 2600), amely szervet zeneművek szerzőiről, a szerzők jogutódairól, előadó művészekről illetve a hangfelvétel előállítókról információval rendelkezhet.
További, a szellemitulajdon-védelmet érintő általános kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ .)
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.03.03)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hölgyem/Uram!
Egy sport témájú honlapon szeretném felhasználni különböző csapatok logóit (a csapat neve mellé illusztrációnak), illetve design céllal készült játékosképeket (például háttérnek).
Azt szeretném kérdezni, hogy:
1) A sportklubok logói szabad felhasználásúak-e, vagy ebben a formában szellemi tulajdont képeznek-e és fizetni kell a használatukért?
2) Ha készül egy háttérkép egy játékosról, ami felkerül az internetre, akkor az kinek a szellemi tulajdona? A fotósé, designeré vagy a játékosé? Illetve ha a hivatkozás feltüntetésre kerül, akkor minden további nélkül használható?
Válaszukat és segítségüket előre is köszönöm.
Üdvözlettel,
Nándor
(2016.02.26) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amelyben sport témájú honlapon szeretné különböző csapatok logóit megjeleníteni, valamint interneten elérhető fotók felhasználásával kapcsolatban érdeklődik.
A megkeresésével kapcsolatban felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
A fentieket előre bocsátva a következőkről tájékoztatjuk.
Feltehetően a felhasználni kívánt csapatok logói védjegyoltalom alatt állnak, amelyek felhasználásával kapcsolatban a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) rendelkezései az irányadók.
A védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel. [Vt. 12. §-ának (1) és (2) bekezdés a) pontja]. Ennek értelmében tehát a védjegyoltalom alatt álló logók felhasználása kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
Amennyiben egy logó Magyarország területén nem áll védjegyoltalom alatt, a felhasználása az ország területén a Vt. alapján nem korlátozható.
A Magyarország területén hatályos védjegyek az alábbi elektronikus adatbázisokban kutathatók:
E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#)
eSearch plus (https://oami.europa.eu/eSearch/)
A kutatáshoz a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) Frecskay János Szakkönyvtárának munkatársai igény esetén segítséget nyújtanak. A Szakkönyvtár elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/frecskay-janos-szakkonyvtar/elerhetoseg .
E mellett a csapatok logói akár szerzői jogi védelem alatt is állhatnak, az ezzel kapcsolatos tudnivalókról az alábbiakban tájékoztatjuk bővebben.
A mások által internetre feltöltött képek felhasználásával kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., a törvény hatályos szövegének az elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, beleértve a képző és fotóművészeti alkotásokat is. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, azaz az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben, ha pedig a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
Amennyiben a felhasználni kívánt képek (fotók, reprodukciók) esetében a védelmi idő még nem telt le, a jogszerű felhasználásához főszabályként a szerzői jogi jogosult (szerző, örökös, munkáltató) engedélye szükséges. A már nyilvánosságra jutott vizuális művek (kép, fotó, reprodukció) esetében minden további, ún. másodlagos felhasználás (pl. illusztráció céljából) ugyanakkor a közös jogkezelés körébe tartozik. Így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől (http://www.hungart.org/kapcsolat.php) kell kérni, amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra.
A fentieken túl jelezzük, hogy a weboldalakon fellelhető művek (képek, fotók, reprodukciók) felhasználására az adott ország szerzői joga is alkalmazható lehet, amely a magyar jogszabályoktól eltérő feltételeket is támaszthat az ilyen jellegű felhasználással szemben. Léteznek olyan weboldalak, amelyeken elérhető különböző anyagok a weboldal saját felhasználási feltételei szerint adott esetben ingyenesen, vagy bizonyos díj fizetése ellenében átvehetők, illetve felhasználhatók. Ebben az esetben is fontos, hogy csak megbízható szolgáltatók weboldalait használják, valamint a tervezett felhasználáshoz képest alaposan – lehetőleg jogász bevonásával – tanulmányozzák át az adott mű felhasználására vonatkozó feltételeket. Figyelemmel arra, hogy az ilyen szolgáltatások esetében gyakran nem közvetlenül a szerzőtől, hanem az online szolgáltatótól történik a művekkel kapcsolatos felhasználási jogok megszerzése az adott tartalom letöltésekor, fennállhat a minimális kockázata annak, hogy az eredeti szerzőtől a weboldal üzemeltetője nem vagy nem megfelelően szerezte be az adott művek felhasználásának engedélyezésére vonatkozó jogokat, és így a szerző a felhasználás ellen később esetlegesen igénnyel léphet fel. A fentiekre is tekintettel az interneten fellelhető különböző tartalmak felhasználása során mindenképpen különösen körültekintően indokolt eljárni.
Amennyiben a képeken egy még élő személy, egy játékos képmása látható, akkor a felhasználás személyhez fűződő jogokat (képmás védelme) is érinthet. Ebben az esetben a képen látható személy engedélye is szükséges a felhasználáshoz [ld. Szjt. 72. § és Ptk. 2:48. §].
Végezetül jelezzük, hogy az SZTNH fenti tájékoztatása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás, amely hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ .)
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.03.03)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Kedves SZTNH!
Önkéntes műnyilvántartásban van Önöknél a filmalkotásom,amiből részleteket mutatottak be többször is a M1,M2,DunaTv,stb...tv adók az engedélyem nélkül.Kivel kell ezzel kapcsolatban felvennem a kapcsolatot?(ez egy közös jogkezelés )
Köszönettel.
(2016.02.04) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben filmalkotása mások általi, engedélye nélkül történő felhasználásával kapcsolatban felmerülő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.
Elöljáróban engedje meg, hogy röviden tájékoztassam a szerzői jogi védelem keletkezésének feltételeiről. A szerzői jogi védelem a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése alapján az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat illeti meg (Az Szjt. szövege elérhető:
http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf.) A védelemhez az szükséges, hogy az alkotás a szerző szellemi tevékenységéből fakadó, egyéni, eredeti jelleggel rendelkezzen [Szjt. 1. § (3)] és a védelmi idő (amely az Szjt. 31. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerző életében és a halálát követő hetven évig tart, eddig részesül védelemben a mű) még ne járjon le. A szerzői jog azt illeti meg, aki a művet megalkotta [Szjt. 4. § (1)], illetve a szerzői jogi jogosultat (például a közös jogkezelő szervezetet, örököst).
A szerzőnek emellett kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi vagy nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16. § (1)].
Felhívom a figyelmét arra, hogy Magyarországon a művekhez kapcsolódó egyes felhasználások engedélyezését nem a szerzők, hanem a közös jogkezelő szervezetek gyakorolják. A filmművészeti alkotások tekintetében a sugárzás (pl. televízió műsorban) engedélyezését és a jogdíjak beszedését illetve kifizetését a FILMJUS Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete (a továbbiakban: FILMJUS) végzi (elérhetőségük: http://www.filmjus.hu). Javaslom jelen ügyben a FILMJUS felkeresését, akiktől hozzájuthat az Önt a felhasználásokért illető jogdíjakhoz.
Abban az esetben, hogyha a FILMJUS felé az Szjt. 87. §-ának (3) bekezdésében szabályozott nyilatkozatot tesz, amelyben tiltakozik a szerzői jogainak közös jogkezelésben történő kezelése alól, Ön személyesen érvényesítheti a jogait és léphet fel az esetleges jogsértés ellen. Felhívom a figyelmét, hogy ilyen nyilatkozatot csak az adott naptári évet követő évvel kezdődő hatállyal lehet tenni.
Bízom benne, hogy tájékoztatásunkat hasznosnak találta.
Üdvözlettel,
Szerzői Jogi Főosztály
(2016.03.01)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hölgyem/Uram! Az interneten külföldről rendeltem Marvel szuperhősők ( Superman, Vasember, Amerika kapitány, Batman)farsangi világító álarcokat és hozzá palástot.Mivel a gyerekenek nem tetszet ezért szertném eladni őket az interneten. A kérdésem az lenne kinek kell ezt bejelentenem, hogy a védetett Marveles jogokat ne sértsem meg. Várom szíves válaszukat.
üdvözlettel: Csorba Gábor
(2016.02.26) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Csorba Gábor!
Az alábbi megkeresésére, amelyben az iránt érdeklődik, hogy Marvel szuperhősök álarcai és palástjai eladása esetén azt kinek kell bejelentenie, a kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásait illetően a következőkről tájékoztatjuk.
Az egyéni, eredeti jellegű művészeti alkotások, beleértve a rajzfilmeket és a filmművészeti alkotásokat, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem hatálya alá tartozhatnak. (Az Szjt. szövege a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf internetes oldalon elérhető.)
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alatt álló alkotás minden egyes felhasználása a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység, ezért e tekintetben mindenképpen javasoljuk a jogtulajdonossal való előzetes kapcsolatfelvételt az eladás megkezdését megelőzően. (E felhasználás engedélyezésére vonatkozó joga a jogtulajdonosnak akkor sem szűnik meg, ha erre korábban más felhasználó részére ugyanazon termékkel összefüggésben már engedélyt adott.)
A fentieken túl az álarcok, palástok formatervezésiminta-oltalom, a rajtuk megjelenő feliratok, rajzolatok védjegyoltalom alatt állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan főszabályként a jogtulajdonos engedélyéhez kötött.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#), illetve az eSearch plus (https://oami.europa.eu/eSearch/) elektronikus adatbázisokban kutathatók. A kutatáshoz a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárának munkatársai igény esetén segítséget nyújtanak. A Szakkönyvtár elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/frecskay-janos-szakkonyvtar/elerhetoseg. Az adatbázisban való kutatás esetenként választ adhat arra, hogy ki a jogok (szerzői és iparjogvédelmi (védjegy, formatervezési minta) jogok) tulajdonosa, és ily módon a segítségére lehet annak megállapításában, hogy kihez kell fordulni engedélyért.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyozzuk, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/.)
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.03.01)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Egy pszichológiai könyv fordítását kezdtem el angolról magyarra. Utánajártam, és a könvy magyar nyelven még nem jelent meg. Kérdésem az, hogy hol tudnék tájékoztatást kapni az esetleges kiadványt érintő jogokról és költségekről. Válaszukat előre is köszönöm.
(2016.02.19) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amelyben egy pszichológiai könyv fordításával keletkező kiadványt érintő jogokról és költségekről érdeklődik.
Tájékoztatjuk, hogy az alábbi válasz a levélben feltett kérdésekre a Magyarország területén hatályos szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapul.
A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdései]. A szerzői jogi védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől [Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése], és automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, tehát nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése]. Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van [Szjt. 4. §-ának (2) bekezdése].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése]. A mű felhasználásának minősül különösen az átdolgozás [Szjt. 17. §-ának f) pontja], amely magában foglalja a mű fordítását is [Szjt. 29. §-a]. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. §-ának (1) bekezdése].
Megjegyzendő, hogy a Szjt. 2. § szerint „olyan műre, amely először külföldön került nyilvánosságra, az e törvényben meghatározott védelem csak akkor terjed ki, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a szerzőt nemzetközi egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti”. Tekintettel arra, hogy a nemzetközi szerzői jogi vonatkozású egyezményeknek az államok többsége (http://www.wipo.int/treaties/en/ShowResults.jsp?lang=en&treaty_id=15) részese, így nagy valószínűséggel a szóban forgó mű Magyarországon szerzői jogi védelem alatt áll.
A fentieket összegezve a szerzői művet - amennyiben a védelmi idő már lejárt - bárki szabadon felhasználhatja (lefordíthatja), így ki is adhatja a forrás és a szerző megjelölésével.
Amennyiben a fordítás alapját képező mű (eredeti mű) szerzői jogi védelem alatt áll, a kiadáshoz az eredeti mű szerzőjének a hozzájárulása szükséges.
Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt. Az Szjt. külön rendelkezik arról, hogy átdolgozás a mű fordítása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt. 29. §]. Az így létrejövő mű ugyanígy szerzői jogi védelemben részesülhet, mint a fordítás alapját képező mű, annyi megszorítással, hogy a fordítás felhasználásának engedélye addig terjedhet, ameddig arra a fordítás alapját képező mű jogosultja engedélyt adott. Tehát egy fordító akkor adhatja ki a könyvet, ha beszerezte a könyvkiadás jogát az eredeti mű szerzőjétől. A fordítás és a könyvkiadás jogának engedélyezéséről és költségvonzatairól a szerzővel kell megegyeznie.
Javasoljuk, hogy keresse fel az eredeti mű szerzőjét, illetve kiadóját, akik a felhasználás feltételeiről tájékoztatni tudják Önt, illetve a felhasználási szerződést is meg tudják kötni.
Végezetül felhívjuk a figyelmét, hogy a szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik. Az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket, amiben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Hivatalánál (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html ).
Még egyszer hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe.
Tekintve, hogy a kérdésnek feltehetően nemzetközi jogi vonatkozásai is vannak, javasoljuk, hogy ezeket illetően konzultáljon szakjogásszal.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
--------------------------------------------------------------------------------
[1] http://www.wipo.int/treaties/en/ShowResults.jsp?lang=en&treaty_id=15
(2016.03.01)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Rendeltem egy terméket egy külföldi webáruházban, mint utólag kiderült hogy hamisítvány, így a NAV Reptéri Igazgatóság továbbította termékem (autó diagnoszika kábel) az Opel felé, mert Opel logóval volt ellátva. peren kívűl 70.000 Ft kártérítést szabdak ki felém. Laikusként nem voltam tisztába hogy eredeti terméket rendelek. Kötelezhetnek-e Engem a bírság megtérítésére?
Válaszükat előre is köszönöm!
(2016.02.25) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Ügyfelünk!
Kérdésére válaszolva az alábbiakról tájékoztatom.
Az Ön által felvetett kérdés a védjegyoltalomból fakadó kizárólagos jog érvényesítésével áll összefüggésben.
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 27. §-ának (1) bekezdése szerint védjegybitorlást követ el, aki a 12. §-ban foglalt rendelkezések megsértésével a védjegyet jogosultatlanul használja. A Vt. 12. §-a a következők szerint rendelkezik. Az (1) bekezdés rögzíti, hogy a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A Vt. 12. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ
a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy
c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.
A Vt. 12. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a (2) bekezdésben szabályozott feltételek megvalósulása esetén tilos különösen
a) a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán;
b) a megjelölést hordozó áru forgalomba hozatala, eladásra való felkínálása, valamint forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása;
c) szolgáltatás nyújtása vagy annak felajánlása a megjelölés alatt;
d) a megjelölést hordozó áruknak az országba történő behozatala vagy onnét történő kivitele;
e) a megjelölés használata az üzleti levelezésben vagy a reklámozásban.
A védjegybitorlással kapcsolatos ügyek elbírálása a Fővárosi Törvényszék kizárólagos hatáskörébe és illetékességébe tartozik, így az azokról történő véleményadás – a hatáskör elvonás tilalmára figyelemmel – nem tartozik a Hivatal feladatkörébe.
Mindezekre tekintettel javasolom, hogy a kérdés részletesebb körüljárása és az esetleges jövőbeni jogviták elkerülése érdekében vegye igénybe egy védjegyjogban jártas ügyvéd vagy szabadalmi ügyvivő segítségét.
Üdvözlettel:
Védjegy és Mintaoltalmi Főosztály
(2016.03.01)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH csapat!
Fából szeretnénk klasszikus társasjátékokat készíteni. Lennének klasszikus játékok, úgymint malom, ki nevet a végén, dáma, stb. Továbbá ördöglakatok, logikai játékok, például katamino, hanoi torony, stb. Valamint olyan játék is mint az ismert SCRABBLE szójáték. A kérdésem, hogy honnan tudom kideríteni melyik játékot gyárthatom külön engedély nélkül illetve melyikhez szükséges. Van e olyan lista ahol meg lehet tekinteni melyik játékok vannak levédve valamilyen formában.
Válaszukat előre is köszönöm.
Ocztos Tibor
(2016.02.24) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Ocztos Tibor!
Az alábbi érdeklődésére engedj meg, hogy a következőkről tájékoztassuk.
Egy társasjáték tartalmazhat olyan grafikai, szöveges, vagy egyéb elemet, amely szerzői jogi védelem alatt állhat.
Ehhez kapcsolódóan a következőkre hívjuk fel a figyelmét a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/szjt-4.pdf) alapján.
Függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e, szerzői jogi védelem alá tartoznak az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások [Szjt. 1. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján [Szjt. 1. § (3) bek.] a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illeti meg anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék [Szjt. 9.§ (1) bek.].
A mű a szerző életében, és a halálát követő 70 évben áll szerzői jogi védelem alatt [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogok – az alább részletezett oltalmaktól eltérően – nem regisztrált jogok, így nem áll rendelkezésre olyan egységes adatbázis, amelyben a jogok egyértelműen kutathatók volnának. Mindazonáltal a figyelmébe ajánljuk a nyilvánosan közzétett - címlistából, telefonszámból és elektronikus linkgyűjteményből álló – kutatási adatbázist, amely a segítségére lehet a szerzői jogok jogosultjának a felkutatásában.
Egy játék jogi védelmére a szerzői jog mellett a következő lehetőségek jöhetnek szóba:
- szabadalmi oltalom, amennyiben a játék tartalmaz valamilyen világviszonylatban új, és feltalálói tevékenységen alapuló műszaki megoldást;
- használatiminta-oltalom a szabadalmazható találmány műszaki színvonalát el nem érő új, és feltalálói lépésen alapuló szerkezeti megoldások esetében;
- formatervezésiminta-oltalom a termékek külső jellegzetességének - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok - védelmére, amennyiben a minta új és egyéni jelleggel rendelkezik;
- védjegyoltalom a játék megkülönböztető megjelölésének, pl. a nevének, a gyártó azonosítására szolgáló névnek/logónak, stb. a védelmére.
A társasjátéktól függően szóba jöhet valamennyi oltalmi forma. Azokat, amelyek az adott esetben relevánsak, a releváns adatbázisokban célszerű ellenőrizni.
A Magyarország területén hatályos oltalmak a Hivatal honlapján (http://www.sztnh.gov.hu/hu ) elérhető E-kutatás adatbázisban (internetes elérhetősége: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU ) ellenőrizhetők. Ugyanakkor jeleznünk kell, hogy Magyarország területén érvényes oltalom nemzetközi egyezmények keretében az illetékes nemzetközi szervezetekhez benyújtott bejelentésekkel is szerezhető, amelyekről a nemzetközi adatbázisokból tájékozódhat. Ilyen adatbázis az Európai Szabadalmi Hivatal espacenet adatbázisa (http://www.epo.org/searching/free/espacenet.html ), illetve a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal eSearch plus (https://oami.europa.eu/eSearch/) adatbázisa.
Amennyiben a kutatás során a továbblépéshez szakmai segítségre van szüksége, érdemes felkeresnie a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárát (1054 Budapest, Akadémia u. 21., tel.: 474 5561, nyitva tartás: hétfő, kedd, csütörtök 9–13, szerda 10–18, péntek 9–11 óráig), ahol a térítésmentes könyvtári szolgáltatásokon kívül több millió szabadalmi és használati mintaoltalmi dokumentumhoz biztosítunk hozzáférést nemzeti és nemzetközi adatbázisokon keresztül. A kutatás önállóan, illetve szaktájékoztató munkatársaink segítségével is végezhető.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, azonban felhívjuk a figyelmét, hogy szakvélemény, tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ éri el.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal
Ügyfélszolgálat
(2016.02.29)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözletem! Bababizományi boltot szeretnék nyitni, kérdésem a következő lenne: Ha rajzfilm nevet választok (pl. Bogyó és Babóca)üzletnévnek, milyen jogvédelmi szabályoknak kell megfelelni? Illetve, az elnevezés mellett, elkészíthetem -e üzletdekorációnak az említett mese figuráit?
Válaszukat előre is köszönöm!
Vasvári Nikolett
(2016.02.23) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Vasvári Nikolett!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amelyben rajzfilmben szereplő figurák nevének bolt nevekétn, illetve maguknak a figuráknak bolt dekorációjaként való felhasználásával kapcsolatban érdeklődik.
A megkeresésével kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon). Egyben jelezzük, hogy az Hivatal alábbi állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
A rajzfilmek jellegzetes figurái, illetve ezeknek a figuráknak az egyéni, eredeti jelleggel rendelkező neve a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., a törvény hatályos szövegének az elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) alapján szerzői jogi védelem alatt állhat.
Az Szjt. 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt. Az Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése szerint a szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is. Az Szjt. 16. §-ának (4) bekezdése alapján a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek - eltérő megállapodás hiányában - a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia.
Az Szjt. fent említett rendelkezéséből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti mesefiguráknak és ezek nevének a felhasználása bolt neveként vagy dekorációjaként a jogtulajdonos előzetes engedélyéhez kötött.
Felhívjuk a figyelmét, hogy a szóban forgó figurák akár védjegy-, illetőleg formatervezésiminta-oltalom, a figurák neve védjegyoltalom alatt is állhat. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan főszabályként a jogtulajdonos engedélyéhez kötött. A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#), illetve az eSearch plus (https://oami.europa.eu/eSearch/) elektronikus adatbázisokban kutathatók. A kutatáshoz a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárának munkatársai igény esetén segítséget nyújtanak. A Szakkönyvtár elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/frecskay-janos-szakkonyvtar/elerhetoseg. Az adatbázisban való kutatás esetenként választ adhat arra, hogy ki a jogok (szerzői és iparjogvédelmi (védjegy, formatervezési minta) jogok) tulajdonosa, és ily módon a segítségére lehet annak megállapításában, hogy kihez kell fordulni a felhasználási engedélyért.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyozzuk, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/.)
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.02.29)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
tisztelt sztnh!!!
kérdésem a következő lenne, saját magam terveztem és én is viselek egy pólót egy népszerű magyar zenekarról van szó,a pólón található szöveget szeretném levédeni hogy csak én használhassam és viseljem, természetesen a zenekartól engedélyt kaptam már rá csak szeretném ezt valami jogi formában is megtenni, hogyan hol milyen formában tudnám ezt megvalósítani
köszönettel S.Imre
(2016.02.20) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt S. Imre!
Előre bocsátva, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (továbbiakban: Hivatal) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, jogi tanácsadást nem végezhet, állásfoglalást nem készíthet, érdeklődésével kapcsolatban röviden a következőkről tájékoztatjuk.
Amennyiben a "pólón található szöveget" adott áruk (pl. hanglemezek, pólók, ruházati termékek, stb.) azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére, a fogyasztók tájékozódásának előmozdítására szeretné kizárólagosan használni, a megjelölés (logó) oltalmát a védjegy biztosítja.
A védjegyek árujelzőként a gazdasági verseny alapvető eszközei, a marketing és a reklám területén játszanak kiemelkedő szerepet.
Védjegyoltalomban azok a grafikailag ábrázolható megjelölések (nevek, szókapcsolatok, ábrák, illetve egyéb megjelölések) részesülhetnek, amelyek megkülönböztetésre alkalmasak, valamint a lajstromozásukkal szemben nem állnak fenn kizáró okok.
A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 12. § értelmében a lajstromozott védjegy jogosultjának kizárólagos joga van a védjegy használatára az árujegyzékében feltüntetett áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában. Ennek alapján bárkivel szemben felléphet, aki az engedélye nélkül gazdasági tevékenysége körében használja a védjeggyel azonos, vagy azzal összetéveszthető megjelölést, az árujegyzékében feltüntetett termékekkel, illetve szolgáltatásokkal azonos, vagy azokhoz hasonló áruk illetve szolgáltatások vonatkozásában.
A bitorlással (jogosulatlan használat) kapcsolatos vitás kérdések rendezése a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik (Vt. 95. § (1) bekezdése).
A védjegy magyarországi lajstromozása iránti igény a Hivatalhoz benyújtott kérelemmel indítható és az, hogy a kérelemben szereplo megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e, a lajstromozási eljárás során, a megjelölés - törvény által (Vt.) eloírt - vizsgálata során dol el.
A kérelem a következok szerint nyújtható be:
- személyesen vagy kézbesíto útján a Budapest, Garibaldi u. 2. szám alatt (hétfo-csütörtök: 9.00-13.00 óráig, péntek: 9.00-11.00 óráig személyes átvétel, a jelzett idoszakokon kívül napi 24 órában átvétel érkeztetokészüléken keresztül) ; vagy
- postai úton a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához címzett levélben (postázási cím: 1374 Budapest 5., Pf. 552) ; vagy
- faxon a 474 5534-es számon, illetve
- elektronikus úton kizárólag a: https://ugyintezes.hpo.hu/eBej2/app oldalon megadott módon. (Hivatalunk e-mail-ben nem fogad beadványokat.)
A védjegy bejelentésben - a Nizzai Osztályozás szerint (http://classifications.mszh.hu/nice/index.htm) - nevesíteni kell azokat az árukat, illetve szolgáltatásokat, amelyekkel kapcsolatban a védjegyet használni kívánják. Az eljárási díj a Nizzai Osztályozás szerint igényelt osztályok számától függ:
- három áruosztályig: 74 800 Ft;
- háromnál több áruosztály esetén a negyedik és minden további osztály után, osztályonként: 32 000 Ft.
Szíves figyelmébe ajánljuk, hogy a Hivatalunk honlapjáról elérheto ingyenes E-Kutatás adatbázisban ( http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU ) tájékozódhat a Magyarországon hatályos védjegy bejelentéseket és védjegyeket illetően.
E mellett igénybe vehető a Hivatal helyben nyújtott "Expressz védjegyszűrés" térítéses szolgáltatása (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/express_vedjegy.html), illetőleg a szabadalmi és védjegy irodák (http://www.szabadalmikamara.hu/indexfo.htm ) valamint a Hivatal által alapított Hipavilon Kft. védjegy szolgáltatásai ( http://www.hipavilon.hu/amit-kinalunk/szolgáltatásaink ).
Fontos tudni, hogy mind az adatbázisban talált, mind a térítéses szolgáltatások keretében feltárt adatok tájékoztató jellegűek. Hiteles adatok - az azonosítószám(ok) alapján - a közhitelű nyilvántartásokból kaphatók.
A pólón lévő szöveggel és grafikával kapcsolatban a fentieken túl a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt) rendelkezései alapján azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek, a szerzői jog hatálya alá tartoznak [Szjt. 1. §-ának (1)-(3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem a művet annak létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illeti meg anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék [Szjt. 9.§ (1) bek.]. A mű a szerző életében, és a halálát követő 70 évben áll szerzői jogi védelem alatt [Szjt. 31. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérőrendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].
Kiemelve, hogy az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt), valamint szakvélemény, tanács adása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén Ügyfélszolgálatunkon telefonon vagy személyesen állunk szíves rendelkezésére.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon szíves rendelkezésére állnak (http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html) de jeleznünk kell, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu éri el.
Elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/a-szellemi-tulajdon-nemzeti-hivatala-elerhetosege-felfogadas#2 ;
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.02.25)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Amatőr társulatommal szeretném bemutatni, illetve színpadra vinni az alább felsorolt műveket. Továbbá pályázati munkának szeretném elkészíteni őket. Érdeklődnék, hogy milyen jogdíjai lehetnek a műveknek, kitől kell iránta érdeklődni és összegben mennyit jelentene külön-külön.
A művek: A hercegnő és a béka ; A halott menyasszony ; Vizet az elefántnak ; A vizsga
Az első kettő ugyebár Disney, míg a másik kettő filmadaptáció lenne.
Válaszukat és a segítséget előre is köszönöm!
Tisztelettel,
D-Style
(2016.02.08) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt D-Style!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
A fentieket előre bocsátva jelezzük, hogy a kérdést illetően a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezései az irányadók.
(Az Szjt. hatályos változatának internetes elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/szjt-4.pdf.)
A szerzői jogi védelem hatálya alá tartoznak az egyéni, eredeti jelleggel megformált irodalmi, tudományos és művészeti alkotások [Szjt. 1. §-ának (1)-(3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem a művet annak létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illeti meg anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék [Szjt. 9.§ (1) bek.]. A mű a szerző életében, és a halálát követő 70 évben áll szerzői jogi védelem alatt [Szjt. 31. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő
rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].
Amennyiben a védelmi idő lejárt, a mű szabadon felhasználható.
Ha a védelmi idő még nem járt le, a helyzet a következő.
Amennyiben lényegében nem változtatnak az eredeti művön az előadás során, nyilvános előadásról van szó, így - az Szt. 17. §-ának c) pontja alapján, amelynek értelmében a mű felhasználásának minősül különösen a nyilvános előadás (24. § és 25. §) - az előadás engedélyköteles, és az előzőek alapján az engedélyt a szerzői jogok jogosultjától lehet beszerezni.
A kérdése alapján ugyanakkor úgy tűnik, hogy nem az eredeti művek lényegében változatlan előadásáról van szó, hanem valamilyen saját feldolgozás formájában szeretné azokat színpadra vinni. Amennyiben erről van szó, az Szjt. 29. §- ára hívjuk fel a figyelmét, amelynek értelmében a szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre.
A felhasználás ebben az esetben is engedélyköteles, és az előzőek alapján az engedélyt a szerzői jogok jogosultjától lehet beszerezni.
A Walt Disney produkciókkal kapcsolatban a figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, ahol a felhasználással kapcsolatban esetleg további információt kaphatnak.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html.
A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.02.22)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Új üzlet nyitását tervezzük, ahol egyebek mellett Disney termékeket( ruházat, ajándéktárgyak) forgalmaznánk. A kérdésem az lenne, hogy: kell-e bármilyen engedély ahhoz, hogy a Disney logót használjuk, illetve Disney termékeket árusítsunk?
Válaszukat köszönöm!
Üdvözlettel: J. Hajnalka
(2016.02.02) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Alábbi megkeresésre, amelyben Disney figurák, illetve logók gazdasági tevékenység körében történő felhasználásával kapcsolatosan érdeklődik, a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt.
Az Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése szerint a szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is. Az Szjt. 16. §-ának (4) bekezdése alapján a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek - eltérő megállapodás hiányában - a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia.
Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti mesefigurákat formáló termékek, illetve a figurák képével ellátott tárgyak (ide értve a ruhaneműket, ajándék tárgyakat, stb.) forgalomba hozatalához (a figurák kereskedelmi hasznosításához) a szerző előzetes engedélye szükséges. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól.
Felhívjuk a figyelmét, hogy a szóban forgó figurák akár védjegy-, illetőleg formatervezésiminta-oltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan főszabályként a jogtulajdonos engedélyéhez kötött.
A Disney védjegyek használata ugyanakkor minden esetben a védjegy jogosultjának engedélyéhez kötött.
A Walt Disney figurák esetében figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, amely tudomásunk szerint minden fajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.02.18)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH csapat!
Azt szeretném megkérdezni,hogy egy kis üzletben forgalmazott védett termék fényképét logóját kitehetem-e a bolt homlokzatára dekorációként, reklámként, vagy csak magát a terméket a kirakatba.
(2016.01.25) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amelyben az iránt érdeklődik, hogy jogvédelem alatt álló termékek fényképét, logóját kiteheti-e a bolt homlokzatára.
A megkeresésével kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon). Egyben jelezzük, hogy az SZTNH alábbi állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
A rövid kérdéséből nem derül ki, hogy a „védett termék” megfogalmazás alatt mi értendő. Amennyiben a védettség iparjogvédelmi és/vagy szerzői jogi védelmet jelent, a fotók felhasználásával kapcsolatos jogi helyzet attól függően, hogy milyen jellegű a védelem más és más lehet, ezért kérjük, hogy e tekintetben pontosítsa a kérdését akár az sztnh@hipo.gov.hu címre küldött e-mailben.
A logók használatával kapcsolatban a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
Ha a logók, amelyeket a bolt homlokzatán kíván elhelyezni védjegyoltalom alatt állak, a védjegy használatával kapcsolatban a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) rendelkezései az irányadók.
A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ
a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt;
c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét. [Vt. 12. §-ának (1) és (2) bekezdés a)- c) pontja].
A kizárólagos jog alapján ugyanakkor a jogtulajdonos nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ő hozott forgalomba, vagy amelyeket kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba az Európai Gazdasági Térségben [jogkimerülés elve, Vt. 16. §-ának (1) bekezdése].
(Csupán tájékoztatásképpen jelezzük, hogy a jogkimerülésre hivatkozni csak akkor lehet, ha a forgalmazás a fent leírt feltételeknek megfelelően történik. Jogvita esetén a bíróság jár el, és e körülmények fennállását Önnek mint forgalmazónak kell bizonyítania. Ha a jogkimerülés mégsem következett be, nem bizonyítható, vagy esetleg kiderül, hogy a termék hamis, az iparjogvédelmi oltalmak bitorlásának és a hamis termék forgalomba hozatalának valamennyi büntető és polgári jogi következménye alkalmazandóvá válik. )
Megjegyzendő, hogy a jogkimerülés nem alkalmazható, amennyiben a jogtulajdonosnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze; védjegyoltalom esetén különösen akkor, ha a védjeggyel ellátott áru állagát, állapotát megváltoztatták, illetve károsították.
Az előzőeket összegezve az említett feltételeknek megfelelően forgalomba került termék forgalmazása, vagy a kirakatban való elhelyezése védjegyjogokat feltehetően nem sért, ugyanakkor az oltalom alatt álló védjegy bolt homlokzatán való elhelyezése a jogtulajdonos engedélye nélkül jogokat sérthet. Amennyiben tehát a logót ki szeretné tenni a homlokzatra, javasoljuk, hogy mindenképpen vegye fel a kapcsolatot a jogtulajdonossal.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyozzuk, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/.)
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.02.18)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH csapata!
Az lenne a kérdésem, hogy ha zenekaros pólókat árulnék,a fizetendő jog díjakról és összegükről hol, kinél tudnék érdeklődni.
Válaszotokat előre is köszönöm.
(2016.02.14) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
A fentieket előrebocsátva jelezzük, hogy a kérdésében szereplő „zenekaros póló” meghatározás alapján elsősorban arra gondolhatunk, hogy a pólókon a zenekarok neve, logója, a zenekarok által használt grafikai ábrázolások vagy akár a zenekar tagjainak a képmása szerepel, amely ábrázolásoknak a felhasználása a zenekar tagjainak az engedélye nélkül akár jogsértést is megvalósíthat.
A Magyarország területén védjegyoltalom alatt álló nevek és logók legátfogóbban a TMview adatbázisban (elérhetősége: https://www.tmdn.org/tmview/welcome.html?lang=HU ) ellenőrizhetők. Amennyiben a pólókon használni kívánt szöveg vagy ábrázolás Magyarország területén védjegyoltalom alatt áll, a használat a jogosult engedélyével jogszerű, ezért mindenképpen javasolható a kapcsolatfelvétel a jogtulajdonossal.
Amennyiben a használni kívánt megjelölések nem állnak védjegyoltalom alatt, a használatuk védjegyjogi alapon nem kifogásolható, de a zenekarok által használt egyéni, eredeti jellegű logók és más grafikai ábrázolások, illetve a zenekar tagjait ábrázoló fotók szerzői jogi védelem alatt (is) állhatnak.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., a törvény hatályos szövegének az elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, beleértve a képző és fotóművészeti alkotásokat is. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben, ha pedig a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].
Ha a felhasználni kívánt képek (grafikák, nyomatok, fotók, reprodukciók) esetében a védelmi idő még nem telt le, a jogszerű felhasználásához főszabályként a szerzői jogi jogosult (szerző, örökös, munkáltató) engedélye szükséges.
Amennyiben a pólókon a zenekari tagok képmásainak felhasználását is tervezik jelezzük, hogy a felhasználás személyhez fűződő jogokat (képmás védelme) is érinthet. Ebben az esetben a képen látható személy engedélye is szükséges a felhasználáshoz [ld. Szjt. 72. § és Ptk. 2:48. §].
Amennyiben tehát a „zenekaros póló” meghatározás alatt a fentieket értik, a használat megkezdése előtt mindenképpen javasolt a zenekarokkal egyeztetni a felhasználást illetően.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.02.18)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözlöm!
Az lenne a kérdésem, hogy a videó megosztó oldalon, youtube, akár facebook, meg lehet-e osztani filmek, sorozatok részleteit?
A youtube tele van ilyen videókkal, de ha egy cég szintjén, közönségépítésre szeretnék használni videó/filmrészleteket, azt szabad-e?
Válaszát előre is köszönöm!
(2016.02.03) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben filmrészletek egyes felhasználásaival (megosztó oldalakon való közzététel, további felhasználás) kapcsolatos szerzői jogi kérdésekről érdeklődött. Alábbi válaszaim a levélben feltett kérdésére a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.
Elöljáróban tájékoztatom, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Elöljáróban engedje meg, hogy röviden tájékoztassam a szerzői jogi védelem keletkezésének feltételeiről. A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1) és (3) bekezdései], köztük a filmalkotásokat is [Szjt. 1.§ (2) bekezdése g) pontja].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármely felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16.§ (1) bekezdése]. Ilyen felhasználásnak minősül az ún. nyilvánosság számára való hozzáférhetővé tétel , azaz hogy azt internetes oldalakra úgy töltse fel, hogy az más számára hozzáférhetővé váljon [26.§-ának (8) bekezdése].
Amennyiben tehát más filmalkotását egészében kívánja a fenti módon felhasználni, úgy az engedélyköteles tevékenység. Amennyiben egy film részletére irányulna felhasználása, úgy nem kizárt, hogy az szabad felhasználás alá esik és nem szükséges engedélyt kérni rá.
A filmalkotások részleteinek felhasználása tekintetében az idézés, mint szabad felhasználás az Szjt. 34.§ (1) bekezdésének előírásai szerint lehetséges, de ahhoz a következő feltételeknek kell együttesen teljesülnie:
• Az idézett mű szerzőjének és forrásának megjelölése (szerzőként ilyenkor elég a film rendezője, forrás az, ahonnan a filmet beszerezték);
• Szerzői jogi védelem alatt álló műben kell idézni a filmrészletet, azaz a felhasználni kívánt művet olyan anyagban kell idézni, amely egyéni-eredeti jellegű alkotói tevékenység következtében jött létre;
• Cél által indokolt mértékben használható fel a filmrészlet (itt nincs meghatározva konkrét perc vagy másodperc, ami felhasználható, mindig az adott esetben kell mérlegelni);
• Változtatás nélkül kell idézni;
• Az idézett mű mondanivalójának meg kell maradnia, azaz nem torzítható.
Amennyiben az Ön esetében ezek a feltételek együttesen nem állnak fenn, szintén a szerzők engedélyét kell kérni és jogdíjat kell fizetni a felhasználás után. A filmalkotások szerzői esetében a FilmJus Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete szedi be a jogdíjakat (http://www.filmjus.hu/index.htm), az engedélyek tekintetében pedig a filmelőállítót szükséges megkeresni. Az Ön által említett megosztó oldalak egyébként maguk is adnak eligazítást a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak jogszerű felhasználását illetően, így javaslom – a videó feltöltése előtt - az érintett oldalakon is tájékozódni (pl. a Youtube használata tekintetében: https://www.youtube.com/yt/copyright/hu/; a Facebook-ról pedig lásd: https://www.facebook.com/help/249141925204375/.)
Reméljük, a fenti tájékoztatás hasznos eligazítást adott kérdései megválaszolására.
Üdvözlettel:
Szerzői Jogi Főosztály
(2016.02.15)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH csapata!
Kérem, szíveskedjenek megírni, hogyan kell feltüntetni a logő szerzőjének nevét, miután a szerző a felhasználásra vonatkozó engedélyt megadta? A szerző lemondhat nevének feltüntetéséről?
(2016.02.01) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben logó kapcsán felmerülő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Alábbi válaszaim a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf.
Az Szjt. 12.§ (1) bekezdése kimondja, hogy a szerzőt megilleti az a jog, hogy a nevét művén feltüntessék, és ezt a jogát a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon gyakorolhatja. A törvény nem ad támpontot abban a tekintetben, hogy egyes esetekben mi minősül megfelelőnek, tekintettel arra, hogy számos felhasználási mód képzelhető el. Általánosságban elmondható, hogy a név feltüntetése megfelelő minden olyan esetben, amikor jól látható helyen és a felhasználás során bárki által beazonosítható módon kerül rá sor. Ez a logótól és a logó felhasználásának helyétől függően lehet a logó mellett vagy közelében valahol, vagy amennyiben ez lehetséges a logón magán is.
Az Szjt. 12.§ (3) bekezdése szerint a szerző jogosult művét nevének megjelölése nélkül nyilvánosságra hozni, illetve a nyilvánosságra hozott műve újabb jogszerű felhasználása esetében is megkívánhatja, hogy azt a továbbiakban nevének feltüntetése nélkül használják fel. Ebből következően a szerző dönthet úgy, hogy az összes vagy egy meghatározott felhasználás esetében nem kívánja neve feltüntetését, azonban ezt célszerű az írásba foglalt felhasználási szerződésbe beletenni, tekintettel arra, hogy ez az Szjt. általános szabályaitól való eltérést jelent. Mindez nem jelenti, hogy a szerző bármilyen formában lemondana személyhez fűződő jogairól (azon belül is névjogáról), csak annyit, hogy az adott felhasználás esetében nem kívánja nevének külön feltüntetését.
Üdvözlettel,
dr. Timár Adrienn
szerzői jogi ügyintéző
(2016.02.10)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Címzett!
Star wars figurákat lehet e élelmiszerből előállítani és forgalmazni eladási szándékkal. Védett e ezen tevékenység,
Köszönöm válaszát!
(2016.01.31) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Az alábbi megkeresésére, amelyben élelmiszerből előállított Star Wars figurák forgalmazásával kapcsolatban érdeklődik, a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény ((http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/szjt-4.pdf /
a továbbiakban: Szjt.) ) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt.
Az Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése szerint a szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is. Az Szjt. 16. §-ának (4) bekezdése alapján a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek - eltérő megállapodás hiányában - a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia.
Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti filmes karakterek alakjait formázó sík- és térbeli alakzatok (ide értve az élelmiszerbél készült figurákat) forgalomba hozatalához (a figurák kereskedelmi hasznosításához) a szerző előzetes engedélye szükséges.
Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól.
A Star Wars figurák esetében figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, amely tudomásunk szerint minden fajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
Felhívjuk a figyelmét, hogy a szóban forgó figurák akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták jogosultjainak elérhetősége az E-kutatás, illetve az eSearch plus adatbázisban megtalálható (az adatbázisok elérhetősége: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/ ; https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch ). Amennyiben az adatbázisokban való tájékozódáshoz segítségre van szüksége, az Ügyfélszolgálat munkatársainak a segítsége igénybe vehető.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az
illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetősége:
Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu , illetve
Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu .
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.02.05)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Tájékoztatást szeretnék kérni Önöktől, hogy milyen formában tudnám levédetni tervezett ruhakollekciómat. Ötletemmel újszerű módon használok fel már meglévő anyagokat, kellékeket, de tudtommal sehol a világon így nem használják, ezért nagy üzleti lehetőséget látok benne.
Érdeklődnék még arról is, hogy személyesen kizárólag Budapesten intézhetek ilyen jellegű ügyet? Válaszukat köszönöm.
Tisztelettel: Hevesi Éva
(2016.01.28) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Hevesi Éva!
Köszönettel vettük az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.
A szellemi alkotások védelemét világszerte jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.
Az iparjogvédelem körében a különféle megoldásokhoz különböző oltalmi formák kapcsolódnak az alábbiak szerint.
Az új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható - műszaki jellemzőkkel leírható - megoldások jogi védelmére a szabadalmi oltalom jöhet szóba.
A szabadalmazható találmány műszaki színvonalát el nem érő, új és feltalálói lépésen alapuló szerkezeti megoldások esetében a használatiminta-oltalom lehet a megfelelő oltalmi forma.
A termékek külső jellegzetessége - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok - védelmére, amennyiben a minta új és egyéni jelleggel rendelkezik, a formatervezésiminta-oltalom az alkalmas oltalmi forma.
Ezeknek az oltalmi formáknak az esetében a jogi védelem külön kérelemre, hatósági eljárás eredményeképpen keletkezik.
Az Ön által jelzett ruhakollekció védelmére az említett oltalmi formák közül a formatervezésiminta-oltalom megszerzése mindenképpen megfontolandó. A formatervezési minta eljárásról és a fizetendő díjakról a http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/formatervezesi-minta/nemzeti-ut internetes oldalról tájékozódhat.
Bár valószínűtlen, egészen nem zárható ki, hogy az említett ötleten alapuló megoldás szerkezeti megoldásként használatiminta-oltalommal védhető. A használati minta eljárásról és a fizetendő díjakról a http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/hasznalati-minta és a http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/novenyfajta-oltalom/nemzeti-bejelentes/urlapok-dijak internetes oldalakon tájékozódhat.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/szjt-4.pdf / a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései szerint a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1)]. A szerzői jogi védelem – az iparjogvédelemtől eltérően - a mű létrejöttével, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és meghatározott ideig fennáll anélkül, hogy a jogvédelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
Egy ruhakollekció vélhetően megfelel az említett követelményeknek, így feltehetően szerzői jogi védelem alatt áll.
Vita esetén arról, hogy az alkotás szerzői műnek tekinthető-e, és a szerzői jogi védelem kit illet, a döntés a bíróság hatáskörébe tartozik. A bizonyítás során a szerző segítségére lehet, ha a létrejöttét
követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (a továbbiakban: Hivatal).
A mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg hogy azt a szerző a magáénak elismerte. Az önkéntes műnyilvántartásba vétellel kapcsolatos részleteket megtalálja honlapunkon a http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html oldalról elindulva.
Reméljük, hogy a fentiek a segítségére lesznek annak eldöntésében, hogy milyen módon védje a ruha kollekcióját
Végezetül tájékoztatjuk, hogy személyes ügyintézésre kizárólag Budapesten van lehetőség a http://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/a-szellemi-tulajdon-nemzeti-hivatala-elerhetosege-felfogadas internetes oldalon részletezettek szerint, de a beadványok postai úton: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala; 1438 Budapest 5., Pf. 415. vagy faxon a (1) 474 5534-es is eljuttathatók a Hivatalhoz – amit az önkéntes műnyilvántartás esetében azonban nem lavaslunk.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu .
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.02.05)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözletem!
Minion, StarWars és egyéb figurás terméket kívánok kézimunka műhelyben előállítani/előállítatni.
Milyen jogdíat, mikor és kinek kell fizetnem?
Köszönettel:
F. Attila
(2016.01.18) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Alábbi megkeresésre, amelyben filmek, ill. rajzfilmek jellegzetes figuráinak gazdasági tevékenység körében történő felhasználásával kapcsolatosan érdeklődik, a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt.
Az Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése szerint a szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is. Az Szjt. 16. §-ának (4) bekezdése alapján a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek - eltérő megállapodás hiányában - a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia.
Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti mesefigurák, filmes karakterek alakjának képével ellátott tárgyak (ide értve a ruhaneműket. terítőket, stb.) forgalomba hozatalához (a figurák kereskedelmi hasznosításához) a szerző előzetes engedélye szükséges.
Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól.
A Star Wars és a Walt Disney figurák esetében figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, amely tudomásunk szerint minden fajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
Felhívjuk a figyelmét, hogy a szóban forgó grafikai alkotások akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták jogosultjainak elérhetősége az E-kutatás, illetve az eSearch plus adatbázisban megtalálható (az adatbázisok elérhetősége: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch). Amennyiben az adatbázisokban való tájékozódáshoz segítségre van szüksége, az Ügyfélszolgálat munkatársainak a segítsége igénybe vehető.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon szíves rendelkezésére állnak (az Ügyfélszolgálat elérhetsége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html), de jeleznünk kell, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara és a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ ; http://www.magyarugyvedikamara.hu/ éri el.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.02.03)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözlöm!
Érdeklődni szeretnék, hogy ha van egy termék ötletem, és szeretném árusítani, de nem szeretném, ha lemásolnák, kihez forduljak, hova menjek és mennyibe kerül a levédetés?
Köszönöm!
(2016.01.16) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük alábbi érdeklődését, amelyben az iránt érdeklődik, hogy a termék ötletének a jogi védelmére milyen lehetősége van.
A kérdésével kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatjuk.
Jogi védelem céljából a műszaki jellegű találmányokra (eljárások, berendezések, termékek, alkalmazások esetében) a szabadalom, a termék kialakítására, szerkezetük vagy részeik elrendezésére vonatkozó megoldás esetében használatiminta-oltalom jöhet szóba.
A jogi védelem alapvető feltétele szabadalom esetében, hogy a megoldás világviszonylatban új legyen és feltalálói tevékenységen alapuljon, azaz a világon bárhol, bármilyen módon nyilvánosságra jutott megoldásokhoz (technika állása) képest szakember számára ne legyen nyilvánvaló.
Használatiminta-oltalom esetében a feltételek kevésbé szigorúak, csak az írásos közlés és a belföldi nyilvános használatbavétel révén bárki számára hozzáférhetővé vált megoldások újdonságrontók, és a jogalkotó csak feltalálói lépést követel meg, azaz azt, hogy a találmány szerinti megoldás a technika állásához képest a mesterségben járatos személy számára ne legyen nyilvánvaló.
Hazai vonatkozásban az oltalmat a Hivatalhoz szabályszerű bejelentés benyújtásával kérheti, amely bejelentési kérelemből, leírásból, igénypontokból, kivonatból és szükség esetén rajzokból áll, amelyet külön alaki rendelet szerint kell elkészíteni. A jogi védelem - törvény által szabályozott - vizsgálati eljárás eredményeképpen keletkezik.
További ide vonatkozó információk honlapunkon elérhetők el a
- http://www.sztnh.gov.hu/szabadalom/nemzeti_ut/ oldalon a szabadalmi oltalommal,
- http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/hasznalati-minta/eljaras-menete oldalon a használati mintákkal kapcsolatosan.
A bejelentéshez szükséges formanyomtatványokat és díjakat megtalálja a http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/novenyfajta-oltalom/nemzeti-bejelentes/urlapok-dijak internetes oldalon.
Szabadalmi, vagy használati minta bejelentés előtt mindenképpen tanácsos tájékozódni a találmány tárgykörébe eső nyilvánosságra jutott megoldásokat illetően (technika állása). A kutatás önállóan, illetve szaktájékoztató munkatársaink segítségével is végezhető.
Amennyiben a kutatáshoz szakmai segítségre van szüksége, érdemes felkeresnie a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárát (1054 Budapest, Akadémia u. 21., tel.: 474 5561, nyitva tartás: hétfő, kedd, csütörtök 9–13, szerda 10–18, péntek 9–11 óráig).
A Frecskay János Szakkönyvtár elérhetősége és ünnepek körüli nyitva tartási rendje: http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/frecskay-janos-szakkonyvtar .
E mellett az Interneten is számos adatbázis áll rendelkezésre, amelyekben szabadalmi dokumentumok között tájékozódhat. Ilyen pl. hazai vonatkozásban az "E-kutatás" iparjogvédelmi adatbázis (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU), vagy szélesebb körben pl. az Európai Szabadalmi Hivatal szabadalmi adatbázisa, az espacenet (http://worldwide.espacenet.com/).
A fentieken túl meg kell említenünk a formatervezéiminta-oltalmat, amely a termék külső megjelenését védi, és a védjegyoltalmat, amely a gazdasági tevékenység körében a termékhez kapcsolódó név, logó védelmére szolgál.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon szíves rendelkezésére állnak (http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html), de jeleznünk kell, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara és a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ ; http://www.magyarugyvedikamara.hu/ éri el.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.02.02)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTHN,
Nem regiben a baratnommel volt egy rendezvenyunk, melyre profi fenykepeszt hivtunk, mivel Fetish osszejovetel volt igy a mobilokat kitiltottuk a reszt vevok szemelyisegi jogainak vedelmeben.
A rendezvenyen 2 fellepo csoport volt.
A fenykepesz, akirol mellesleg kiderult nem is profi fenykepesz, bar igy hirdeti magat, nem adta at nekunk az osszes fenykepet illetve a rendezvenyen reszvevoknek kuldozgeti.
A kerdes az lenne, hogy ebben az esetben mit tehetunk, milyen mertekben rendelkezik o a fenykepekkel es milyen aranyban mi?
Az egyik fellepo csoport megkapta azokat a kepket, amiket mi nem is lattunk, sot meg maguk reklamozasara is hasznaljak azokat a kepeket, amik nem is oket abrazoljak.
Tehetunk egyaltalan valamit akar a sajat, akar a party-n resztvevok szemelyisegi jogainak vedelmeben?
Koszonom
Laura
(2016.01.25) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Címzett!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben bulin készült fotók engedély nelküli felhasználása kapcsán keresett meg minket. Tájékoztatom, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Alábbi válaszaim a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek szövegét az alábbi linken érheti el: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf.
Elöljáróban engedje meg, hogy röviden tájékoztassam a szerzői jogi védelem keletkezésének feltételeiről. A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1) és (3) bekezdései]. Ennek megfelelően védelem illeti a fotóművészeti alkotásokat [Szjt. 1. § (2) bekezdés i) pontja] is, amennyiben az egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik. Az Szjt. 16.§ (1) bekezdése alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére.
A fotóművészeti alkotások tekintetében a fenti, szerzői jogi szempontú engedélyhez kötöttségen felül a fotón szereplő személyek képmásához is védelem fűződik: az Szjt. 72.§-ában foglaltaknak megfelelően megrendelésre készült képmás tekintetében a szerzői jog gyakorlásához az ábrázolt személy beleegyezése is szükséges.
Az Ön által írt esetben a fényképek jogszerű felhasználása főszabályként a fotóssal kötött megállapodásban rögzítettek szerint történhet. Amennyiben ilyen megállapodás nem volt (vagy abban nem rendelkeztek sem a fotók felhasználásáról, sem pedig arról, hogy a fotókkal a továbbiakban ki rendelkezik), úgy az Szjt. fenti rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. Azaz a fotós a fényképeken szereplő személyek engedélye nélkül nem használhatja fel a róluk készült fotókat.
Jogsértés esetén bíróság előtt zajló polgári peres eljárásban akit személyiségi jogában megsértenek, a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:51. és 2.53 § -ai alapján (a jogsértés ténye alapján - az elévülési időn belül - az eset körülményeihez képest) az alábbi polgári jogi igényeket támaszthatja a jogsértővel szemben:
• követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
• követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
• követelheti azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;
• követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;
• követelheti azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.
Aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti továbbá a jogsértőtől kárának megtérítését.
Ezen felül felül polgári peres eljárásban – szintén a képmás védelmet mint személyiségi jogot érintő jogsértésre tekintettel - a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:52 §-ában foglaltak szerint ún. sérelemdíj is követelhető.
Üdvözlettel,
Szerzői Jogi Főosztály
2:52. § [Sérelemdíj]
(1) Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.
(2) A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire - különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára - a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.
(3) A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire - különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására - tekintettel, egy összegben határozza meg.
(2016.02.02)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözlöm,
Egy általam készített szoftver szellemi tulajdonjogával kapcsolatban szeretnék érdeklődni, most készítem a szakdolgozatom, informatikus hallgatóként egy üzleti szoftver fejlesztése a téma, így magát az elkészített szoftvert is mellékelem szakdolgozatomhoz mely a fejlesztés menetét írja le.
Felmerült, hogy esetleg a szoftver értékesíthető lenne, viszont egy ismerősöm azt mondta hogy a szakdolgozat az egyetem tulajdonát képezi, igaz ez?
(2016.01.13) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Ferenczi Ádám!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben szakdolgozat részét képező szoftverrel kapcsolatos szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.
Az alábbi válaszok a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf.
Elöljáróban engedje meg, hogy röviden tájékoztassuk a szerzői jogi védelem keletkezésének feltételeiről. A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1) és (3) bekezdései]. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a (2) bekezdésének c) pontja kifejezetten nevesíti a számítógépi programalkotást és a hozzá tartozó dokumentációt (szoftvert) mint szerzői jogi védelem alatt álló alkotást.
A szerzői jogi védelem az Szjt. 4. §-ának (1) bekezdése szerint azt illeti meg, aki a művet megalkotta, ez a személy a mű szerzője. A szerzői jogi védelem keletkezése automatikus, ahhoz külön regisztráció vagy más hatósági aktus („levédés”) nem szükséges. Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi vagy nem anyagi formában történő bármely felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A szerző a mű felhasználását főszabályként felhasználási szerződésben engedélyezheti [Szjt. 16.§ (1) bek.], melyben a felhasználás pontos tartalmát meghatározhatja (így akár a mű további felhasználásának lehetőségeit engedélyezheti, vagy azokat megtilthatja). Szoftverek esetében továbbá az Szjt. lehetővé teszi a szoftverre vonatkozó szerzői vagyoni jogok átruházását is [Szjt. 58. § (3) bek.].
A fentiek alapján tehát elmondható, hogy az egyetem főszabály szerint abban az esetben szerez bármilyen felhasználási vagy vagyoni jogot a szakdolgozat részét képező szoftveren, ha erről az egyetem és a szerző a törvényi előírásoknak megfelelően megállapodott. Az oktatási intézmények jellemzően valamilyen belső szabályzatban [szellemitulajdon-kezelési szabályzat, pl.: https://www.u-szeged.hu/download.php?docID=1290] is szokták szabályozni a hallgatói jogviszonnyal összefüggésben készült szellemi alkotásokra vonatkozó kérdéseket, amely az intézmény általi felhasználásra szintén irányadó lehet. Hasonlóan, a hallgatói szerződés is tartalmazhat erre vonatkozó rendelkezést. Felhívjuk azonban a figyelmét, hogy amennyiben a kérdéses művet az egyetemmel fennálló munkaviszony vagy más hasonló jogviszonyban hozta létre e jogviszonyból folyó kötelességeként, akkor ebben az esetben eltérő megállapodás hiányában az Önt foglalkoztató intézmény szerzi meg a mű átadásával a műre vonatkozó szerzői vagyoni jogokat [Szjt. 30. § (1) bek.].
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Bízom benne, hogy tájékoztatásunkat hasznosnak találta.
Üdvözlettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2016.01.21)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH csapata!
Egy folyóiratot szeretnék indítani a közeljövőben, melynek elnevezése egy motorkerékpár márkanevét is tartalmazná. Feltételezem, hogy a márkanevek jogvédelem alatt állnak. Érdeklődni szeretnék, hogyan lehetne azt megoldani, hogy: a hatályos jogszabályokat tiszteletben tartva használhassam fel a márkanevet? Válaszukat előre is nagyon szépen köszönöm!
Tisztelettel:
P. Béla
(2016.01.14) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük az alábbi megkeresést, amellyel kapcsolatban felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés védjegy jogi vonatkozásaira korlátozódik.
(Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
A fentieket előre bocsátva a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) rendelkezései alapján a következőkről tájékoztatjuk.
A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára.
A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ
a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy
c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét [Vt. 12. §-ának (1) és (2) bekezdése].
Védjegybitorlást követ el, aki a 12. §-ban foglalt rendelkezések megsértésével a védjegyet jogosulatlanul használja [Vt. 27. §-ának (1) bekezdése]. A védjegyjogosult a bitorlóval szemben - az eset körülményeihez képest - a Vt. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti igényeket támaszthatja.
Feltételezzük, hogy a folyóiratot Magyarország területén kívánja terjeszteni, ezért javasoljuk, hogy mindenek előtt ellenőrizze a releváns adatbázisokban, hogy a szóban forgó név Magyarország területén védjegyoltalom alatt áll-e az E-kutatás (nemzeti és Magyarországon hatályos nemzetközi védjegyek, az adatbázis elérhetősége: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU ) valamint az eSearch plus (közösségi védjegyek; az adatbázis elérhetősége: https://oami.europa.eu/eSearch/) adatbázi
Amennyiben a név védjegyoltalom alatt áll mindenképpen, de ha közismert névről van szó, amely védjegyként való lajstromozását nem kérték akkor is célszerű felvenni a kapcsolatot a védjegy jogosulttal, és engedélyt kérni a védjegy használatára.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon szíves rendelkezésére állnak (http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html), de jeleznünk kell, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara és a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ ; http://www.magyarugyvedikamara.hu/ éri el.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.01.21)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Játszóházat szeretnénk elnevezni Csizmás Kandúr néven, és az érdekelne hogy ehhez szükség van e bármiféle előzetes engedélyre? A Csizmás Kandúr név használata után kell e bármiféle jogdíjat fizetni? Ehhez kapcsolódó további kérdésem, hogy terveim között szerepel, hogy egy általam megbízott grafikussal egy új csizmás kandúr mesefigurát terveztetek, mely alapján ajándéktárgyakat készíttetnék, és árulnám őket. Ez ütközik e bármilyen jogsértésbe?
Nagyon szépen köszönöm tájékoztatásukat.
(2016.01.13) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Seres Judit!
Köszönettel vettük az alábbi megkeresést, amellyel kapcsolatban felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik.
(Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
A fenteket előrebocsátva jelezzük, hogy mesealakok neve a szerzői jogi védelem, illetve védjegyoltalom alapján állhat jogi védelem alatt.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt., elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/jogforrasok-0 ) értelmében a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján [Szjt. 1. § (1) és (3) bek.] a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illeti meg [Szjt. 9.§ (1) bek.] anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A mű a szerző életében, és a halálát követő 70 évben áll szerzői jogi védelem alatt [Szjt. 31. § (1) bek.].
Tudomásunk szerint a Csizmás Kandúr mese eredete a 17. századba nyúlik vissza, így a védelmi idő az eredeti mű, és vélhetően a "Csizmás Kandúr"-ként fordított név vonatkozásában is lejárt, de ez utóbbiról pontos adat nem áll a rendelkezésünkre. ( A Csizmás Kandúr mese eredetéről további információ: http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-1381.html).
Ha egy mű esetében a védelmi idő lejárt, a mű (a mű címe, a műben szereplő alak egyéni, eredeti neve, stb..) szabadon felhasználható.
Amennyiben a figurát megtervezteti, a figurával kapcsolatos felhasználási jogát és az ennek fejében fizetendő díjat a tervezővel (szerzővel) kötött szerződésben foglaltak fogják meghatározni. Ezért a figura megtervezését megelőzően javasolt a tervezővel felhasználási szerződést kötni.
Az Szjt. 42. §-ának (1) bekezdése értelmében felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.
(2) A felhasználási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. A felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény vagy más jogszabály az eltérést nem tiltja. A 45. §-ának (1) bekezdése szerint a felhasználási szerződést - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - írásba kell foglalni.
Az említett név gazdasági tevékenység körében való használatával kapcsolatban inkább a védjegy a releváns jogi védelmi forma.
A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára Ennek alapján bárkivel szemben felléphet, aki az engedélye nélkül gazdasági tevékenysége körében használ olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt.... [Vt. 12. §-ának (1) bekezdése] .
A név használatát megelőzően célszerű tájékozódni a releváns védjegy adatbázisokban, hogy a név maga, vagy ahhoz az összetéveszthetőségig hasonló megjelölés – az áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában, amelyekkel kapcsolatban használni kívánják - nem áll-e védjegyoltalom alatt.
A Magyarország területén hatályos védjegyek az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://oami.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók.
Amennyiben a név védjegyoltalom alatt áll az árukra/szolgáltatásokra vonatkozóan, célszerű a védjegy használatát megelőzően egyeztetni a védjegy jogosulttal.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon szíves rendelkezésére állnak (http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html) de jeleznünk kell, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara és a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ ; http://www.magyarugyvedikamara.hu/ éri el.
Elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/a-szellemi-tulajdon-nemzeti-hivatala-elerhetosege-felfogadas#2
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2016.01.21)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hölgyem/Uram! Tisztelt Hivatal!
Egy e-mail és jelszó biztonsági eszközt (MyEMPASSECT szoftver - Email and Password Security Tool)fejlesztettem ki. A szoftver rendeltetése szöveges (text formátumú) e-mailek helyi (offline, end-to-end encryption/decryption) rejtjelzése/visszafejtése, de jelszavak rejtjelzett tárolására is kiválóan alkalmazható. A program 5 verzióban készült: 128/256/512/1024 és 2048 bites rejtjelzés helyi kulcsgenerátorral. A fejlesztés jelenlegi stádiumában a szoftver bármilyen Windows operációs rendszeren alkalmazható, a forrás (Python) telepítése nélkül. A fejlesztés befejeztével szeretném szabadalmaztatni, védeni a MyEMPASSECT alkalmazást. A szabadalmaztatásához és a terjesztéséhez szükséges eljárásokat nem ismerem, ebben szeretném segítségüket kérni. Köszönettel: Bajusz János
(2016.01.13) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Bajusz János!
Köszönettel fogadtuk érdeklődését az Ön által kifejlesztett biztonsági eszköz, illetve szoftver szabadalmazását illetően.
A számítógépi programok, amennyiben a szabadalmat rájuk kizárólag e minőségükben igénylik, nem minősülnek szabadalmazható találmánynak a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a (a továbbiakban Szt., lásd: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/jogforras/1995_xxxiii_szt_20150301.pdf) értelmében. Ekkor is érvényesíthető azonban a szerzői jogi védelem.
A számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is - amennyiben egyéni, eredeti jellegű - szerzői jogi védelem hatálya alá tartozik (lásd 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/szjt-4.pdf), valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer… azonban nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.
A számítógéppel megvalósított szabadalomképes találmányok: olyan - műszaki jellegű - találmányok, amelyek esetébe a kitűzött cél elérése részben vagy egészen számítógép alkalmazásával, és ezáltal egy számítógépi programon keresztül valósul meg, és amelyek ezen felül újak és feltalálói tevékenységen alapulnak.
A kriptográfiával, rejtjelezéssel foglalkozó találmányok az előzőek alapján vélhetően szabadalmaztathatók, ha újak és feltalálói tevékenységen alapulnak.
A számítógéppel megvalósított találmányok jellemzően elsősorban eljárás formájában védhetők, de szokásos az eljárást végrehajtó berendezésre (számítógépre), illetve a számítógépet az adott eljárás végrehajtására késztető (adott esetben adathordozón tárolt) programra is igénypont fogalmazása.
Az Szt. alapján szabadalmi oltalom megszerzésére irányuló eljárást a Hivatalhoz tett szabadalmi bejelentéssel lehet kezdeményezni. A szabadalmi bejelentésnek tartalmaznia kell:
- bejelentési kérelmet;
- szabadalmi leírást igényponttal;
- kivonatot;
- szükséghez képest rajzot és egyéb mellékletet.
A leírás, igénypontok, rajzok és kivonat elkészítésére vonatkozó formai követelményeket a szabadalmi bejelentés, az európai szabadalmi bejelentésekkel és az európai szabadalmakkal, illetve a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel összefüggő beadványok, valamint a növényfajta-oltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 20/2002 (XII. 12.) IM rendelet (R.) tartalmazza. A rendelet szövege elérhető a Hivatal honlapján is: http://www.sztnh.gov.hu/hu/jogforras/20_2002_IM_szabbejel.pdf.
A szabadalmi bejelentések elkészítését a Hivatal külön útmutatóval segíti, amely a http://www.sztnh.gov.hu/hu/kiadv/ingy_magy/szabadalmi_bejelentes_2011.pdf oldalon férhető hozzá a bejelentők számára. Ebben az útmutatóban részletesen bemutatásra kerülnek a szabadalmaztatással kapcsolatos fogalmak, a leírás, igénypontok, rajzok és kivonat elkészítéséhez szükséges formai és tartalmi követelmények. Az útmutató ezen felül tartalmaz egy mintapéldát a bejelentés könnyebb elkészítéséhez.
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az eljárás során külön jogszabályban meghatározott díjakat kell fizetni, amelyről szintén tájékozódhat honlapunkon a következő oldalon: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/novenyfajta-oltalom/nemzeti-bejelentes/urlapok-dijak.
Amennyiben a vagyoni-jövedelmi viszonyai ezt indokolják, igazolás esetén bizonyos díjak megfizetése alól mentességet, a fenntartási díjak megfizetése alól halasztást kaphat az Szt. 115/O-P §-aiban foglaltak szerint.
Szabadalmi bejelentés előtt mindenképpen tanácsos tájékozódni a találmány tárgykörébe eső nyilvánosságra jutott megoldásokat illetően (technika állása). Erre legátfogóbban a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárában nyílik személyesen lehetősége, ahol a kutatáshoz kollégáink segítségét is igénybe veheti.
Cím: Budapest, V. ker. Akadémia u. 21./ Nyitva tartás: hétfő, kedd, csütörtök: 9-13; szerda: 10-18; péntek: 9-11 óra között.
E mellett az Interneten is számos adatbázis áll rendelkezésre, amelyekben szabadalmi dokumentumok között tájékozódhat. Ilyen pl. hazai vonatkozásban az "E-kutatás" iparjogvédelmi adatbázis (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU), vagy szélesebb körben az Európai Szabadalmi Hivatal szabadalmi adatbázisa, az espacenet (http://worldwide.espacenet.com/).
A fentieken túl jeleznünk kell, hogy világszerte jellemzően országonként kell a szabadalmat igényelni. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott bejelentéssel Magyarország területén érvényes oltalom szerezhető. Amennyiben külföldön is szeretne oltalmat szerezni, javasoljuk, hogy a bejelentés benyújtását megelőzően mindenképpen konzultáljon szabadalmi ügyvivővel.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon szíves rendelkezésére állnak (http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html) de jeleznünk kell, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ éri el.
Elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/a-szellemi-tulajdon-nemzeti-hivatala-elerhetosege-felfogadas#2
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2016.01.20)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hölgyem/Uram!
Az lenne a kérdésem, hogy (önkormányzati fenntartású!) intézményünk (könyvtárról van szó) kiadott novemberben egy időszaki kiadványt. Lehetséges-e az intézménynek levédetni a kiadvány nevét?! Mi ennek a módja? A kiadó az intézmény volt és annak mindenkori felelős igazgatója és nem az önkormányzat!!! Válaszukat előre is nagyon szépen köszönöm.
(2016.01.07) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Pusztai Fruzsina!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.
Egy kiadvány nevének a jogi védelmére a védjegy a megfelelő oltalmi forma.
A védjegyoltalom alapján a védjegy jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ a megjelöléssel azonos, vagy azzal összetéveszthető megjelölést az árujegyzékben szereplő, vagy azokhoz hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban.
A nemzeti védjegyek lajstromozását a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény a (Vt.) alapján végzi.
Védjegyoltalomban azok a megjelölések (nevek, jelmondatok/szlogenek, ábrák, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölések) részesülhetnek, amelyek megkülönböztetésre alkalmasak, valamint a lajstromozásukkal szemben nem állnak fenn feltétlen, vagy viszonylagos kizáró okok [Vt. 2-6. §].
A védjegy magyarországi lajstromozása iránti igényt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott kérelemmel lehet elindítani.
A bejelentési kérelmet a védjegybejelentések részletes alaki szabályaira vonatkozó 16/2004. (IV.27.) IM rendelet alapján kell elkészíteni. A védjegy bejelentésben a Nizzai Osztályozás szerint nevesíteni kell azokat az árukat, illetve szolgáltatásokat, amelyekkel kapcsolatban a védjegyet használni kívánják.
Magyarországi jogszerzés tekintetében az eljárási díj az igényelt - Nizzai Osztályozás szerinti - áruosztályok számától függően három osztályig 74 800 Ft, háromnál több osztály esetén minden további osztály után további 32 000 Ft.
A lajstromozási eljárás részletei a http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalon találhatók.
A védjegy bejelentés benyújtása előtt célszerű tájékozódni a releváns védjegy adatbázisokban, hogy a lajstromoztatni kívánt, vagy ahhoz az összetéveszthetőségig hasonló megjelölés nem áll-e védjegyoltalom alatt. A magyarországi jogok vonatkozásában az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU ) és az aSearch plus (https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch ) adatbázisokból szerezhető információ.
A Vt. 9. §-ának (2) bekezdése értelmében a védjegyre oltalmat szerezhet bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, függetlenül attól, hogy folytat-e gazdasági tevékenységet. Így - védjegyjogi szempontból - nincs akadálya, hogy a kiadványt kiadó intézmény legyen a védjegy jogosultja.
Lajstromozás esetén az oltalom a bejelentés napjától számított tíz évig tart, és korlátlanul további 10-10 évre meghosszabbítható.
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak.
(A képviselet ellátására jogosult szabadalmi ügyvivők, illetve ügyvédek névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ található).
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.01.20)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hölgyem/Uram.
Az lenne a kérdésem ,hogy egy 1920- ban készült amerikai film képanyagát ,általam megírt és komponált zeneművel összevághatom e és nyilvános videó megosztó oldalon promótálhatom e???
Válaszát előre is köszönöm.
(2016.01.07) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Fonád Péter!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.
Az alábbi válaszok a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf .
Elöljáróban engedje meg, hogy röviden tájékoztassuk a szerzői jogi védelem keletkezésének feltételeiről. A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1) és (3) bekezdései]. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a (2) bekezdésének g) pontja védelemben részesíti a filmalkotásokat, amennyiben azok egyéni-eredeti jelleggel rendelkeznek.
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.], tehát egy 1920-ban keletkezett filmnek még nem szükségszerűen járt le a védelme. Amennyiben a védelmi idő lejárt, a felhasználáshoz nem szükséges a szerző engedélye.
Amennyiben a mű az előzőek alapján szerzői jogi védelem alatt áll, és a védelmi idő még nem járt le, a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására s minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].
Filmalkotások video megosztó oldalon való promótálása a nyilvánossághoz való közvetítést valósít meg, ami az Szjt alapján a szerző kizárólagos joga, hogy a művét sugárzással a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Sugárzás a mű érzékelhetővé tétele távollévők számára hangoknak, képeknek és hangoknak, vagy technikai megjelenítésüknek vezeték vagy más hasonló eszköz nélkül megvalósuló átvitelével [Szjt. 26. §-ának (1) bekezdése].
Filmalkotások nyilvános előadással történő felhasználására a FILMJUS Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete adhat nyilvános és egységes díjszabás alapján engedélyt, a felhasználás után jelenleg a 2015. évben érvényes díjszabásuk alapján jogdíjat kell fizetni. A díjszabás szövege a következő linken érhető el: http://kjk.sztnh.gov.hu/sites/default/files/fj-nyea15.pdf. A fizetendő jogdíj mértéke elsősorban a felhasználás jellegének, terjedelmének függvénye. Javasoljuk, hogy az engedéllyel kapcsolatos kérdésekkel forduljon hozzájuk, az elérhetőségüket, és az engedéllyel kapcsolatos további részleteket megtalálja a szervezet honlapján, a http://www.filmjus.hu internetes oldalon.
Az Szt. 29. §-a alapján a szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozásnak minősül az alkotás átdolgozása és minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre. Ezért amennyiben a filmrészleteket nem egyszerűen levetítik, hanem átdolgozzák (pl. vetítés előtt szerkesztik), a felhasználáshoz az engedélyt már nem a FILMJUS-tól, hanem a szerzőtől (producertől), illetve jogutódjától kell beszerezni.
Elképzelhető, hogy a nyilvános előadás az idézés, az Szjt. 34. § (1) bekezdése szerinti szabad felhasználás esetkörébe tartozhat, feltéve, ha az a „mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével” történik. Szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. További feltétele a szabad felhasználásnak, hogy az nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására [Szjt. 33. § (2) bek.]. Így például esetünkben filmalkotás részlete nyilvános vetítésének terjedelme nem érheti el a FILMJUS közös jogkezelő által engedélyezett és díjszabással érintett filmrészletek nyilvános előadásának szokásos legrövidebb terjedelmét.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.01.18)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Érdeklődni szeretnék, hogy tananyag készítése során fotót, illetve ábrát milyen feltételekkel lehet felhasználni? Szükséges-e engedély a fotó vagy az ábra szerzőjétől?
(2016.01.05) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Nagy Dorina!
Az alábbi megkeresésére, amelyben fotó, illetve ábra tananyag készítése céljából történő felhasználásával kapcsolatban érdeklődik, a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., a törvény hatályos szövegének az elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, beleértve a képző és fotóművészeti alkotásokat is. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése].
Vizuális alkotások, így a fényképek esetében az egyéni, eredeti jelleg megléte vagy hiánya nem mindig nyilvánvaló. Fotóknál a szerzői jogi védelemhez szükséges egyéni-eredeti jelleg adódhat többek között a fotós által elkapott pillanat sajátosságából (jellegzetes mozdulat, megvilágítás, színhatás, forma, gesztus), vagy a felvételhez választott beállításból, de ugyanez vonatkozik valamely vizuális (képzőművészeti, iparművészeti) alkotás reprodukciós célú fotójára is. A fentiek alapján egy vizuális alkotás felhasználása esetében – függetlenül attól, hogy a szerzői jogi védelem egyéb módon fel van-e rajta tüntetve, minden esetben abból célszerű kiindulni, hogy az szerzői jogi védelem alatt áll.
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése]. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, azaz az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben, ha pedig a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].
Amennyiben a védelmi idő letelt, a vizuális mű (kép, fotó, reprodukció) felhasználásához már nem kell engedélyt kérni.
Amennyiben a védelmi idő még nem telt le, a jogszerű felhasználásához főszabályként a szerzői jogi jogosult (szerző, örökös, munkáltató) engedélye szükséges.
Már nyilvánosságra jutott vizuális művek esetében minden további, azaz ún. másodlagos felhasználás (pl. illusztráció céljából) ugyanakkor a közös jogkezelés körébe tartozik, így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől kell kérni (elérhetősége: http://www.hungart.org/kapcsolat.php), amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra.
A fentieken túl felhívjuk a figyelmét, hogy amennyiben a fotó képmást (is) tartalmaz, a felhasználással személyhez fűződő jogok is sérülhetnek (a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:48.§-nak (1) bekezdése értelmében képmás elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. A (2) bekezdés ugyanakkor kimondja, hogy erre hozzájárulásra tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén nincs szükség).
Bizonyos esetekben a szerzői jog megengedi, hogy valamely mű a szerző engedélye nélkül kerüljön felhasználásra. Ez az ún. „szabad felhasználás”, amelynek az eseteit az Szjt. pontosan meghatározza [Szjt. 34. § - 41. §].
A szabad felhasználás körében díjtalanul és a szerző engedélye nélkül használhatóak fel a már nyilvánosságra hozott művek.
Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű, film részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű, továbbá képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint fotóművészeti alkotás szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen. Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja [Szjt. 34. § (2) bekezdése].
Az iskolai oktatás célját szolgálja a felhasználás, ha az az óvodai nevelésben, az általános iskolai, középiskolai, szakmunkásképző iskolai, szakiskolai oktatásban, az alapfokú művészetoktatásban vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőfokú oktatásban a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelelően valósul meg. [Szjt. 33. § (4)]
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőség: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html).
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal
(2016.01.18)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Most készülünk nyitni egy gyerek ruha és játék boltot!
A boltban új és használt ruhák és játékok egyaránt megtalálhatóak lesznek! Szeretném, hogy a boltban Disney mintájú ruhák is legyenek! Természetesen ezeket nagykereskedésből szerezném be! Az lenne a kérdésem, kell e valamilyen külön (lincence) szerződést kötnöm, vagy a nagykereskedés kiállítja a számlát és értékesíthetem a disney termékeket is? Várom válaszukat!
Üdv: Bende Zoltán
(2016.01.07) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Bende Zoltán!
Az alábbi megkeresésére, amelyben Disney figurákkal díszített gyerek ruházati termékek forgalmazásával kapcsolatosan érdeklődik, a kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásait illetően a következőkről tájékoztatjuk.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem alá tartozhatnak. (Az Szjt. hiteles szövege a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf internetes oldalon elérhető.)
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például a Disney rajzfilmekben – mint szerzői jog által védett filmalkotásokban – megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek (pl. plüss figurák, játék babák, ruhaneműk stb.) kereskedelmi hasznosítása (így pl. előállítása és értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység, ezért e tekintetben mindenképpen javasoljuk a jogtulajdonossal való előzetes kapcsolatfelvételt a forgalmazás megkezdését megelőzően. (E felhasználás engedélyezésére vonatkozó joga a jogtulajdonosnak akkor sem szűnik meg, ha erre korábban más felhasználó részére ugyanazon termékkel összefüggésben már engedélyt adott.)
Felhívjuk szíves figyelmét továbbá, hogy a szóban forgó grafikai alkotások akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak, illetve a termékeken más jogosult védjegyei is láthatók lehetnek. Érvényes formatervezési minta-, illetve védjegyoltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://oami.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók.
A kereskedelmi forgalomban akár külföldön, akár belföldön vásárolt - védjegy-, vagy formatervezési mintaoltalom alatt álló, illetve ilyen elemeket tartalmazó – cikkek továbbforgalmazásához nem szükséges az eredeti jogtulajdonos hozzájárulása, ha a terméket a jogtulajdonos, vagy az ő kifejezett hozzájárulásával (pl. az engedélye alapján) másvalaki hozta az Európai Gazdasági Térségben forgalomba [a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 18. §-a; a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 16. §-ának (1)-(2) bekezdése].
Ugyanakkor fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a jogok kimerülésére csak akkor lehet hivatkozni, ha az érintett áru ténylegesen a jogtulajdonos által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával került forgalomba az EGT-ben. Gazdasági tevékenysége kapcsán Ön mint forgalmazó a fenti körülmények igazolására kényszerülhet. A forgalmazással kapcsolatos ügyekben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint az illetékes bíróságok járnak el, és az eljáró hatóság jogosult dönteni abban a kérdésben, hogy a bemutatott bizonyítékok - például számlák - a fenti tényeket megfelelően alátámasztják-e. Ha utóbb kiderül, hogy a termék hamis, a hatóságok lefoglalhatják. Ezért már a vásárlás során célszerű bebiztosítani magát, és a forgalmazótól beszerezni az igazolásokat.
Fontos kiemelni továbbá, hogy a Vt. 16. §-ának (2) bekezdése szerint a fenti szabály nem alkalmazható, ha a védjegyjogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze, különösen akkor, ha az áru állagát, állapotát megváltoztatták, illetve károsították. Hasonló szabályokat tartalmaz a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK rendelet 13. cikke a Magyarország területére is kiterjedő hatályú védelem alatt álló közösségi védjegyek tekintetében is. A védjegyhasználatra vonatkozó engedély szükségessége tehát a fenti esetben is a forgalmazás konkrét körülményeitől függhet, amelyre tekintettel ebből a szempontból is célszerű a jogosulttal egyeztetni.
A fentieket összefoglalva tehát elmondható, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló művekben szereplő jellegzetes és eredeti alakok kereskedelmi hasznosításához a jogtulajdonos engedélyére van szükség, míg a szerzői jogi védelemtől függetlenül esetlegesen fennálló védjegy- vagy formatervezési mintaoltalom kapcsán a fent részletezett feltételek teljesülése esetén a védjegy- vagy mintaoltalom jogosultja külön engedélyének beszerzésére nincs szükség a forgalmazáshoz.
A Walt Disney figurák esetében figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, amely tudomásunk szerint minden fajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőség: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal
(2016.01.14)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH csapata!
Szeretnék érdeklödni, hogyha egy fotós készít óvodai fotózás során indexképet, ami alapján lehet rendelni, képeket. Kinek a tulajdona az indexkép?
Válaszát előre is köszönöm! K. Erika
(2016.01.05) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben az óvodai portrékkal kapcsolatos szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.
Az alábbi válaszok a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf.
Elöljáróban engedje meg, hogy röviden tájékoztassuk a szerzői jogi védelem keletkezésének feltételeiről. A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1) és (3) bekezdései]. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a (2) bekezdésének i) pontja védelemben részesíti a fotóművészeti alkotásokat, amennyiben azok egyéni-eredeti jelleggel rendelkeznek. Ennek megfelelően védelem illetheti fotóművészeti alkotásokként a portrékat is, amennyiben azok egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A beállított, jellemzően egy-két szögből készített portrék esetében előfordulhat azonban, hogy a fényképésznek nincs az egyéni, eredeti jelleg érvényre juttatásához megfelelő mozgástere, így tehát a portrék esetében nem feltétlenül beszélhetünk szerzői művekről. Ezt azonban esetről esetre a Bíróság tudja jogerősen megítélni.
A szerzői jogi védelem az Szjt. 4. §-ának (1) bekezdése szerint azt illeti meg, aki a művet megalkotta, ez a személy a mű szerzője. Ő léphet fel a fénykép engedély nélküli vagy engedélytől eltérően történő felhasználása esetén. (Szjt. 16. §) Ez azt jelenti, hogy mind az indexképek, mind az azok alapján készült másolatok szerzői jogai a fényképek készítőjét illeti, amennyiben azok egyéni-eredeti jelleggel rendelkeznek, tehát esetükben szerzői művekről beszélhetünk.
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi vagy nem anyagi formában történő bármely felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A szerző a mű felhasználását főszabályként felhasználási szerződésben engedélyezheti [Szjt. 16.§ (1) bek.], melyben a felhasználás pontos tartalmát meghatározhatja (így akár a mű további felhasználásának lehetőségeit engedélyezheti vagy azokat megtilthatja). Amennyiben a felhasználó e felhasználási szerződésben meghatározott engedély határát túllépi, azaz olyan módon rendelkezik a szerzői művel, amire a felhasználási szerződés nem ad kimondottan engedélyt vagy kifejezetten megtilt, úgy jogsértést követ el [Szjt. 16.§ (6) bekezdés]. Ennek megfelelően tehát a fényképek szerzői jogainak sorsát érdemes lehet felhasználási szerződésben tisztázni. Attól függetlenül azonban, hogy ki a felhasználó, a szerző személye (tehát a fotós) változatlan marad.
A fentiek mellett felhívom a figyelmét, hogy Magyarországon a vizuális alkotások, így a fényképek, többszörözésének és terjesztésének, tehát másodlagos felhasználásának engedélyezése nem személyesen a szerzők, vagy szerzői jogi jogosultak hatáskörébe, hanem az úgy nevezett közös jogkezelés körébe tartozik, így tehát a közös jogkezelő szervezet ad felhasználási engedélyt, gyűjti be a jogdíjat és fizeti ki azt a szerzőknek. Magyarországon a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület (a továbbiakban: HUNGART) jogosult az engedélyt megadni és beszedni a jogdíjat a felhasználásért cserébe, ezért amennyiben az elkészült képeket pl. terjeszteni, a honlapjukon megjelentetni, vagy naptáron felhasználni szeretnék, a felhasználás jogszerűségének érdekében javaslom, hogy keressék fel a HUNGART-ot (honlapjuk elérhetősége: http://www.hungart.org).
Mindezek mellett a fényképfelvételeken szereplő gyermekeknek a polgári jog szerinti személyiségi jogait is érinthetik a felvételek, ugyanis a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:48. §-ának (1) bekezdése értelmében „képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.” E jogot a gyermekek esetében szülőjük vagy gyámjuk gyakorolhatja. Érdemes tehát a fényképfelvételek elkészítése előtt a szülők hozzájárulását kérni a portrék elkészítéséhez.
Tájékoztatom, hogy a fent leírtak nem érintik a fényképfelvételek tulajdonjogait, amelyeket adásvételi szerződésben szükséges tisztázni, Amennyiben nem készült adásvételi szerződés, úgy a fotós a tulajdonos.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Bízom benne, hogy tájékoztatásunkat hasznosnak találta.
Üdvözlettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2016.01.14)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hölgyem,Uram!
A 16 éves lányom rajzokat készít és ezért szeretne pénzt kérni. Milyen adózási vonzata van ennek,ha van, akkor hogyan kell bevallani. Ismerőseinek csinálná, nem tudom így is kellene-e adózni?
Köszönöm
(2016.01.11) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk adózási kérdéssel kapcsolatosan érdeklődését, amellyel kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a szellemi tulajdon védelméért felelős országos hatáskörű szerv. Közfeladatai a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G. §-a szerint elsősorban az iparjogvédelmi hatósági vizsgálatok és eljárások lefolytatása, továbbá egyéb, a szellemi tulajdon védelmével, a szerzői joggal illetve a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével kapcsolatos feladatok ellátása.
A kérdésben jelzett rajzok vélhetően szerzői jogi védelem alatt állnak, így az érdeklődés kapcsán - a szerzői joghoz kapcsolódó jogosultságai révén - az SZTNH is érintett lehetne, az alábbi megkeresés azonban kizárólag a műpéldány eladása kapcsán felmerülő adózási kérdéseket érint, amely terület azonban kívül esik az SZTNH hatáskörén.
Az adózással kapcsolatos kérdések a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) illetékességi körébe tartoznak, ezért javasoljuk, hogy kérdésével keresse meg a NAV valamelyik ügyfélszolgálatát (a NAV ügyfélszolgálatai az alábbi honlapon érhetők el:
http://nav.gov.hu/nav/ugyfelszolg/ugyfelszolgalat_kereso/ado).
További, az SZTNH tevékenységével kapcsolatos kérdése esetén az Ügyfélszolgálatunk munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html).
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.01.12)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözlöm.
Azzal a kérdéssel fordulok önökhöz, hogy én Kárpitos vagyok és gyerek ágyak készítésével foglalkozom.
Ezen belül készítek Walt Disney mintás ágyakat (verdák, Minnie, Jégvarázs, Sofia hercegnő....) gyerekágyakat amiket ágyneműből készítek es nem vagyok teljesen tisztába vele hogy erre nekem kell-e valami külön engedély vagy jogdíjat fizetni a termékeim után.
Online illetve piacokon, vásárokon árulom őket amire természetesen minden engedélyem megvan.
Válaszukat előre is köszönöm!
(2016.01.05) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Varga Ádám!
Az alábbi megkeresésére, amelyben kereskedelmi forgalomban kapható termékeknek, illetve azok részeinek - mint alapanyagnak - a felhasználásával készült kézműipari alkotások forgalmazásával kapcsolatosan érdeklődik, a kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásait illetően a következőkről tájékoztatjuk.
Az üzenete alapján a felhasznált alapanyagokon ismert rajzfilmfigurák láthatók, amelyek felhasználásával kapcsolatban a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
Az egyéni, eredeti jellegű művészeti alkotások, beleértve a rajzfilmeket, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem hatálya alá tartozhatnak. (Az Szjt. szövege a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf internetes oldalon elérhető.)
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például a Disney rajzfilmekben – mint szerzői jog által védett filmalkotásokban – megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek (pl. használati cikkek, játékok, textíliák, ruhaneműk stb.) kereskedelmi hasznosítása (így pl. előállítása és értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység, ezért e tekintetben mindenképpen javasoljuk a jogtulajdonossal való előzetes kapcsolatfelvételt a forgalmazás megkezdését megelőzően. (E felhasználás engedélyezésére vonatkozó joga a jogtulajdonosnak akkor sem szűnik meg, ha erre korábban más felhasználó részére ugyanazon termékkel összefüggésben már engedélyt adott.)
Felhívjuk szíves figyelmét továbbá, hogy a szóban forgó grafikai alkotások akár védjegy-, és formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak, illetve a felhasznált termékek (texíliák) maguk is formatervezési mintaoltalom alatt állhatnak, vagy azokon védjegyek is láthatók lehetnek. Érvényes formatervezési minta-, illetve védjegyoltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://oami.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók.
A kereskedelmi forgalomban akár külföldön, akár belföldön vásárolt - védjegy-, vagy formatervezési mintaoltalom alatt álló, illetve ilyen elemeket tartalmazó - cikkek továbbforgalmazásához nem szükséges az eredeti jogtulajdonos hozzájárulása, ha a terméket a jogtulajdonos, vagy az ő kifejezett hozzájárulásával (pl. az engedélye alapján) másvalaki hozta az Európai Gazdasági Térségben forgalomba [a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 18. §-a; a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 16. §-ának (1)-(2) bekezdése].
Ugyanakkor fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a jogok kimerülésére csak akkor lehet hivatkozni, ha az érintett áru ténylegesen a jogtulajdonos által, vagy az ő kifejezett hozzájárulásával került forgalomba az EGT-ben.
Fontos kiemelni továbbá, hogy a Vt. 16. §-ának (2) bekezdése szerint a fenti szabály nem alkalmazható, ha a védjegyjogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze, különösen akkor, ha az áru állagát, állapotát megváltoztatták, illetve károsították. Hasonló szabályokat tartalmaz a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK rendelet 13. cikke a Magyarország területére is kiterjedő hatályú védelem alatt álló közösségi védjegyek tekintetében is. A védjegyhasználathoz szükséges engedély szükségessége tehát a fenti esetben is a forgalmazás konkrét körülményeitől függhet, amelyre tekintettel ebből a szempontból is célszerű a jogosulttal egyeztetni.
Bár a jogterületek az SZTNH hatáskörén kívül esnek, jelezzük, hogy más jogvédelem alatt álló termékének, vagy ilyen termék részének a jogtulajdonos engedélye nélkül saját név alatt történő forgalmazása a fentiek mellett versenyjogi, és fogyasztóvédelmi problémákat is felvethet.
A fentieket összefoglalva tehát elmondható, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló művekben szereplő jellegzetes és eredeti alakok kereskedelmi hasznosításához a jogtulajdonos engedélyére van szükség, míg a védjegy- vagy formatervezési mintaoltalom kapcsán a fent részletezett feltételek teljesülése esetén a védjegy- vagy mintaoltalom jogosultja külön engedélyének beszerzésére nincs szükség a forgalmazáshoz.
A Walt Disney figurák esetében figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, amely tudomásunk szerint minden fajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőség: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.01.11)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hölgyem/Uram!
Ruhákra tervezek különféle festmény szerű mintákat egy gyártónak,megrendelésre(arcok, ill egész alakos képek, életképek, jelenetek) Kérdésem az lenne, hogy a ruhák eladása után illet-e engem valamennyi százalék a bevételből, illetve kell-e valahol levédetni a festményeket, hogy azok az én szellemi tulajdonom képezik. Válaszukat előre is köszönöm.
(2016.01.06) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Gulyás Ildikó!
Köszönettel vettük az alábbi megkeresését, amelyben ruhákra tervezek különféle festmény szerű minták felhasználása iránt érdeklődik. Alábbi válaszaink a levélben feltett kérdésére a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt., elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/szjt-4.pdf ) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.
A fentieket előre bocsátva a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdései]. A szerzői jogi védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől [Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése], és automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, tehát nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése]. A felhasználási szerződést - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - írásba kell foglalni [Szjt. 45. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].
Amennyiben tehát az Ön által tervezett minták egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek, a felhasználásukhoz az Ön engedélye szükséges. A felhasználási szerződésben lehet kitérni arra, hogy hány példány felhasználásához járul hozzá, és milyen összegért.
Amennyiben a művel kapcsolatban vitás kérdés merül fel, a vita rendezése bírói útra tartozik.
Jogvita esetén a művel kapcsolatos tényeket és körülményeket a bíróság előtt kell igazolni. Ebben lehet a szerző segítségére, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SZTNH).
Hangsúlyozzuk, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, "csupán" bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg, hogy azt a szerző a magáénak elismerte (további részletek az önkéntes műnyilvántartásról: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html ).
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén Ügyfélszolgálatunkon személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állunk.
(A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ találja).
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2016.01.11)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Szeretnék kézművességgel foglalkozni, ezen belül is porcelán bögrékre festeni saját kezűleg. Ehhez lenne szükségem egyfajta sablonként a képekre. Milyen képeket használhatok fel az internetről, hogy ne sértsek jogokat?
Köszönettel: Andrea
(2016.01.07) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Az alábbi megkeresésére, amelyben az interneten látható képek kereskedelmi célú felhasználásával kapcsolatban érdeklődik, mindenek előtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
A fentieket előre bocsátva az érdeklődésével kapcsolatban a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., a törvény hatályos szövegének az elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, beleértve a képző és fotóművészeti alkotásokat is. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése].
Vizuális alkotások, így a fényképek esetében az egyéni, eredeti jelleg nem mindig nyilvánvaló. Fotóknál a szerzői jogi védelemhez szükséges egyéni-eredeti jelleg adódhat többek között a fotós által elkapott pillanat sajátosságából (jellegzetes mozdulat, megvilágítás, színhatás, forma, gesztus), vagy a felvételhez választott beállításból, de ugyanez vonatkozik valamely vizuális (képzőművészeti, iparművészeti) alkotás reprodukciós célú fotójára is. A fentiek alapján egy vizuális alkotás felhasználása esetében – függetlenül attól, hogy a szerzői jogi védelem egyéb módon fel van-e rajta tüntetve, minden esetben abból célszerű kiindulni, hogy az szerzői jogi védelem alatt áll.
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése]. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, azaz az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben, ha pedig a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].
Amennyiben a védelmi idő letelt, a vizuális mű (kép, fotó, reprodukció, rajzfilm figura) felhasználásához már nem kell engedélyt kérni.
Amennyiben a védelmi idő még nem telt le, a jogszerű felhasználásához főszabályként a szerzői jogi jogosult (szerző, örökös, munkáltató) engedélye szükséges.
Már nyilvánosságra jutott vizuális művek (kép, fotó, reprodukció) esetében minden további, azaz ún. másodlagos felhasználás (pl. illusztráció céljából) ugyanakkor a közös jogkezelés körébe tartozik, így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől kell kérni (elérhetősége: http://www.hungart.org/kapcsolat.php), amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra.
Megemlítjük még, hogy szerzői jogi védelem alatt álló ismert rajzfilmek és filmek jellegzetes figurái esetében a felhasználásához nem a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől, hanem közvetlenül a jogosulttól kell engedélyt kérni.
A fentieken túl felhívjuk a figyelmét, hogy amennyiben a fotó képmást (is) tartalmaz, a felhasználással személyhez fűződő jogok is sérülhetnek (a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:48.§-nak (1) bekezdése értelmében képmás elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. A (2) bekezdés ugyanakkor kimondja, hogy erre hozzájárulásra tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén nincs szükség).
Az előzőek alapján egyéni, eredeti jelleget nem mutató természetet, épületeket, állatokat ábrázoló fotók felhasználásához vélhetően nem szükséges engedély.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőség: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html).
Üdvözlettel:
Huszár Enikő
osztályvezető
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Tel.: +36 1 474-5854
Fax: +36 1 474-5534
e-mail.: eniko.huszar@hipo.gov.hu
(2016.01.11)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tiszteletem!
digitális nyomda vállalkozásom van, filmes pólókat és bögreéket szeretnék készíteni, star wars, superman vs batman, x-man, the walking dead. a fizetendő jogdíjakrol és összegükről hol , kinél tudnék érdeklődni. segítségét előre is köszönöm!
(2015.12.20) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Az alábbi megkeresésre, amelyben az iránt érdeklődik, hogy különböző filmek jellegzetes figuráinak gazdasági tevékenység körében történő felhasználása esetén mi a teendője, ha jogszerűen szeretne eljárni, a következőkről tájékoztatjuk.
Az egyéni, eredeti jellegű filmalkotások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem alá tartozhatnak. (Az Szjt. szövege a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf internetes oldalon elérhető.)
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt. A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is [Szjt. 16. §-ának (1) és (3) bekezdése]
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szóban forgó jellegzetes alakok akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://oami.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók.
Az előzőeket összefoglalva a szerzői jogok megsértése megvalósul, ha a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes elemeket mintázó, illetve ezek képével ellátott terméket hozzák kereskedelmi forgalomba a jogosult engedélye nélkül. Ha maga a jellegzetes elem védjegy- illetve formatervezésiminta-oltalom alatt is áll, a hasznosítás védjegy- és formatervezési minta jogokat is sérthet.
Arra vonatkozóan, hogy az egyes filmek jellegzetes elemeinek másodlagos kereskedelmi jogaival ki rendelkezik, talán a film forgalmazója tud felvilágosítást adni, mindazonáltal tudomásunk szerint a Star Wars filmek jellegzetes elemeinek másodlagos kereskedelmi jogaival (merchandising) a Disney Enterprises Inc. rendelkezik. Az információink alapján a Disney Enterprises Inc. magyarországi disztribútora a Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőség: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html ). A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2016.01.04)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hölgyen,Uram!
Szeretnék tájékoztatást kapni arra vonatkozóan hogy kihez kell fordulnom ha magyarországon illetve Németországban megjelent német és angol könyvet szeretnék felhasználni a jövőben megnyitandó nyelviskolámban? A licenszdíj érdekelne.
Válaszukat előre is köszönöm.
Üdvözlettel:
Szilágyi Krisztina
(2015.12.27) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Szilágyi Krisztina!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenek előtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés magyarországi, illetve szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
A fentieket előre bocsátva jelezzük, hogy a kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásait illetően a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezései az irányadók.
(Az Szjt. internetes elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/szjt-4.pdf.)
A szerzői jogi védelem hatálya alá tartoznak az egyéni, eredeti jelleggel megformált irodalmi, tudományos és művészeti alkotások [Szjt. 1. §-ának (1)-(3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem a művet annak létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illeti meg anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék [Szjt. 9.§ (1) bek.]. A mű a szerző életében, és a halálát követő 70 évben áll szerzői jogi védelem alatt [Szjt. 31. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére, mely felhasználásra engedély eltérő törvényi rendelkezés hiányában felhasználási szerződéssel szerezhető [16. § (1) bek.]. A felhasználási feltételeket (pl. a licenszdíjat is) a felek egymás közötti megegyezés alapján, szabadon állapíthatják meg és felhasználási szerződésben rögzítik.
A felhasználás a szabad felhasználás körében díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges[Szjt. 33. §-ának (1) bekezdése], de amennyiben a felhasználás kívül esik a szabad felhasználás körén [Szjt. 33-41. §-ai], a felhasználás a szerző(k) engedélyéhez kötött.
A december 28-án kiegészítésképpen küldött e-mail alapján a nyelvkönyv mellékleteként szereplő CD táblagépen való megjelenítését tervezi, amivel vélhetően a mű nyilvános előadását valósítja meg. Ezért jelezzük, hogy a szerző kizárólagos joga, hogy művét nyilvánosan előadja, és hogy erre másnak engedélyt adjon; előadás a mű érzékelhetővé tétele jelenlévők számára [Szjt. 24. §-ának (1) bekezdése].
A szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt. 29. § ]. Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van [Szjt. 4. §]. Amennyiben a felhasználás során az eredeti mű bármilyen megváltoztatását tervezi, az előzőekben leírtakat javasoljuk szem előtt tartani.
Végezetül jelezzük, hogy olyan műre, amely először külföldön került nyilvánosságra, az Szjt-ben meghatározott védelem csak akkor terjed ki, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a szerzőt nemzetközi egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti [Szjt. 2. §-a].
Az irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény 5. cikke (1) bekezdése szerint "Az ezen Egyezmény által védett műveik tekintetében a szerzők - a mű származási országa kivételével - az Unió valamennyi országában azokat a jogokat élvezik, amelyeket a vonatkozó törvények a belföldieknek most vagy a jövőben biztosítanak, valamint azokat a jogokat is, amelyeket ez az Egyezmény külön megad." E Szerződést Magyarországon a 1975. évi 4. törvényerejű rendelet hirdette ki (Szerződő Államok: http://www.wipo.int/treaties/en/ShowResults.jsp?lang=en&treaty_id=15).
Az előzőek alapján egy angol, vagy német szerző művének felhasználása bármely szerződő államban – így Magyarországon is - függetlenül attól, hogy a mű az adott szerződő állam területén forgalomba került-e, a szerző engedélyéhez kötött.
Annak eldöntése, hogy az Szjt. hatálya valamely - először külföldön nyilvánosságra jutott - műre kiterjed-e, minden körülmény (eredeti szerző neve, fordítás esetén a fordító neve, lakóhelye, állampolgársága, hol jutott először nyilvánosságra a mű, stb) ismeretén alapuló szakjogászi feladat.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata (a hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ).
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi tulajdon Nemzeti Hivatala
(2016.01.04)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
A kovetkezo kerdesem lenne onnokhoz. A fiam eleg tehetseges es sokat rajzolgat.Mostanaban pedig inkabb szuperhosoket es karaktereket a StarWars,Marvel,Dc es egyeb kiadok/tortenetek vilagabol rajzol meg a sajat otletei szerint ,a maga altal kitalat szituaciokban.A leheto legpontosabban fogalmazva, nem masolja oket egy az egyben a filmekbol vagy a kepregenyekbol , hanem a karaktereket felhasznalva sajat kepet alkot. Ebbol semmilyen anyagi hasznot nem szeretne, csak szimplan mint tehetseget illetve erdeklodeset a rajzolas ez iranya fele,szeretne megmutatani a nagyerdemunek,peldaul Facebookon keresztul. A kerdes az lenne,hogy ez utkozik-e valamilyen jogsertesebe?Persze latom,hogy az internet tele van mas gyerekek,felnotek rajzaival is ,peldaul Hulkrol vagy Vasemberrol de gondoltam megis megkerdezem ,hogy a kesobbiekben ne legyen ennek jogi kovetkezmenye. Elore is koszonom valaszukat.
(2015.12.13) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Uram!
Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik.
(Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
Az alábbi megkeresésben ismert mesehősök saját műben történő felhasználásának szerzői jogi vonatkozásai iránt érdeklődik. A válaszunk a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt., elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf ) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.
A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1) és (3) bekezdései]. Ennek megfelelően védelem illeti az irodalmi művet, valamint a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotást és annak tervét [Szjt. 1. § (2) bekezdés a), h) pontjai] is, amennyiben azok egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek.
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére.
Az Szjt. 17-ának f) pontja szerint a mű felhasználásának minősül az átdolgozás is.
Az Szjt. 29. §-a szerint a szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mű minden olyan megváltoztatása, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre. Amennyiben az eredeti mű szerzői jogi védelem alatt áll (a védelmi idő még nem telt le), az átdolgozás az eredeti mű szerzőjének engedélyéhez kötött. A mű bármilyen nemű és mértékű átdolgozása érint(het)i a szerző személyhez fűződő jogait, ezért erre engedélyt kizárólag a szerző vagy jogutódai adhatnak. Az engedélyezés főszabályként díjazás ellenében történik.
A szerző, akinek a szerzői jogi védelem alatt álló művét engedélye nélkül felhasználják (és a felhasználás nem tartozik a szabad felhasználás körébe), a jogsértővel szemben különösen az Szjt. 94. §-ának (1) bekezdésében felsorolt polgári jogi igényeket támaszthatja.)
Amennyiben a felhasználás révén létrejövő mű nem minősül egyéni eredeti jellegűnek, akkor a felhasználás nem éri el az átdolgozás szintjét. Ekkor egy másfajta felhasználási módról, a többszörözésről beszélhetünk, illetve a "facebook"-on való megjelenés esetén - az említett esetek bármelyikében - megvalósul a nyilvánossághoz való közvetítés, amely szintén a szerző engedélyéhez kötött.
Az előzőeket összegezve az alábbi megkeresésben részletezett tevékenység vélhetően megvalósítja a szerzői jogok megsértését.
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak.
A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége és ünnepek körüli nyitva tartási rendje: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2015.12.23)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hölgyem/Uram!
Abban kérnék segítséget, milyen módon tudom levédetni alkotásaimat, ezáltal elkerülve a plagizálás veszélyét és bevételt szerezni a munkámból. Zenészként tevékenykedem.
Köszönettel:
Gulyás Máté
(2015.12.17.)
(2015.12.17) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Gulyás Máté!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben az iránt érdeklődik, hogy zenei művek hogyan védhetők, illetve hogyan szerezhet bevételt belőlük.
Alábbi válaszaink a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.
Elöljáróban engedje meg, hogy röviden tájékoztassuk a szerzői jogi védelem keletkezésének feltételeiről. A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1) és (3) bekezdései]. A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok – a személyhez fűződő és a vagyoni jogok - összessége. [Szjt. 9. § (2)]
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése]. A szerzői jogok a szerző életében és halálát számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben. [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, ahol az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket. Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál, amelynek 5000 Ft-os igazgatási szolgáltatási díja van (részletek a http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html oldalon).
Még egyszer hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe.
Azzal kapcsolatban, hogy hogyan juthat a zeneműveinek egyes felhasználásai után jogdíjhoz, javasoljuk, hogy forduljon az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesülethez (az egyesület elérhetősége, információk a közös jogkezeléssel kacsolatban: https://www.artisjus.hu/ ).
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/.
Végezetül tájékoztatjuk, hogy az Ügyfélszolgálat elérhetősége és ünnepek körüli nyitva tartási rendje: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat; http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/frecskay-janos-szakkonyvtar)
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2015.12.23)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Hol találok tájékoztatást egy ötlet levédésének eljárási rendjéről és díjáról?
(2015.12.12) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük az alábbi érdeklődését, amelyben egy ötlet levédetésének eljárási rendjéről és díjáról kér információt.
A kérésével kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adjuk.
Egy ötlet önmagában nem oltalmazható.
Azonban ha az ötlet műszaki jellemzőkkel leírható találmányban, használati-, vagy formatervezési mintában, egy megjelölésben, vagy akár egy az ötleten alapuló irodalmi műben valósul meg, az alábbiak szerint részesülhet jogi védelemben.
Az új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható műszaki megoldások (találmányok) jogi védelmére a szabadalmi oltalom jöhet szóba.
A szabadalmazható találmány műszaki színvonalát el nem érő, új és feltalálói lépésen alapuló szerkezeti megoldások esetében a használatiminta-oltalom lehet a megfelelő oltalmi forma.
A termékek külső jellegzetessége - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok - védelmére, amennyiben a minta új és egyéni jelleggel rendelkezik, a formatervezésiminta-oltalom az alkalmas oltalmi forma.
A gazdasági tevékenység körében használt megjelölés (név, logó, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölés) védjegyoltalommal védhető, de hangsúlyoznunk kell, hogy a védjegy nem védi azokat a termékeket/szolgáltatásokat, amellyel kapcsolatban használják, csupán arra szolgál, hogy a fogyasztók azonosíthassák, illetve más hasonló termékektől/szolgáltatásoktól megkülönböztethessék az árukat és szolgáltatásokat.
A fenti esetekben az oltalom hatósági eljárás eredményeként keletkezik, amiről bővebb információt talál honlapunkon
a http://www.sztnh.gov.hu/hu/szabadalom oldalon a szabadalommal és használatiminta-oltalommal,
a http://www.sztnh.gov.hu/hu/dizajn oldalon a formatervezésiminta-oltalommal, valamint
a http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy oldalon a védjegyoltalommal kapcsolatban.
A díjak vonatkozásában részletes tájékoztatást talál a http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/novenyfajta-oltalom/nemzeti-bejelentes/urlapok-dijak oldalon a fent felsorolt oltalmi formák vonatkozásában.
Bejelentés megtétele előtt érdemes tájékozódni, hogy a bejelenteni kívánt találmány vagy minta nem jutott-e már nyilvánosságra, a megjelölés nem áll-e jogi védelem alatt. Amennyiben a kutatáshoz szakmai segítségre van szüksége, érdemes felkeresnie a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárát, ahol kutatás önállóan, illetve szaktájékoztató munkatársaink segítségével is végezhető.
Amennyiben ötlete egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos vagy műszaki alkotásban (pl. szakirodalmi mű, szoftver, műszaki létesítmény terve, stb) ölt testet, a szerzői jogi védelem hatálya alá tartozhat. A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik. Nincs tehát szükség az iparjogvédelem területén ismert hatósági eljárásra, azaz a jogi védelem keletkezésének nem feltétele, hogy a művet bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék. Megjegyzendő, hogy a szerzői jog a megformált tartalmat védi, a megformálatlan tartalom nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így: ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem részesülhet szerzői jogi védelemben.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, ahol az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.
Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál, amelynek 5000 Ft-os igazgatási szolgáltatási díja van (részletek a http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html oldalon).
Még egyszer hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe.
Megemlítjük még, hogy az elgondolásával kapcsolatosan esetlegesen felmerülő műszaki, gazdasági, szervezési ismeret jogi védelem alatt állhat az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:47. §-a alapján, de a nyilvánosságra jutást követően a jogi védelem már nem áll fenn.
Reméljük, hogy az előzőek a segítségére lesznek annak eldöntésében, hogy elgondolásai jogilag védhetők-e, és ha igen, milyen jogi eszköz jöhet szóba a védelemre.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/.
Az Ügyfélszolgálat és a Frecskay János Szakkönyvtár elérhetősége és ünnepek körüli nyitva tartási rendje: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat; http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/frecskay-janos-szakkonyvtar)
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2015.12.17)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hölgyem/Uram!
Segítséget szeretnék kérni, milyen úton lehet jogilag tisztán, gazdasági tevékenység keretén belül felhasználni pl. focicsapatok emblémáit, autómárkák logóit, Walt Disney képeket.
Köszönettel:
Mogyorósi Zoltán
(2015.12.05) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Mogyorósi Zoltán!
Az alábbi megkeresésre, amelyben emblémák, logók, illetve Walt Disney képek gazdasági tevékenység körében történő felhasználásával kapcsolatosan érdeklődik, a következőkről tájékoztatjuk.
Focicsapatok emblémái, autómárkák logói jellemzően védjegyoltalom alatt állnak.
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról rendelkező 1997. évi XI. törvény (Vt., a törvény hatályos változatának elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/vedjegy/nemzeti-ut/vedjegyoltalom) 12. §-ának (1) bekezdése alapján a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára.
(2) A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ
a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt;
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A rajzfilmekben szereplő mesefigurák, grafikai alkotások jellemzően a szerzői jog hatálya alá tartoznak.
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt.
Az Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése szerint a szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is. Az Szjt. 16. §-ának (4) bekezdése alapján a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek - eltérő megállapodás hiányában - a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia.
Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól.
A Walt Disney figurák esetében figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, amely tudomásunk szerint minden fajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
Felhívjuk a figyelmet, hogy a szóban forgó grafikai alkotások (mesefigurák, logók) akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták a következő adatbázisokban tájékozódhat:
E-kutatás (nemzeti és Magyarországon hatályos nemzetközi védjegyek és formatervezési minták), az adatbázis elérhetősége: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU;
eSearch plus (közösségi védjegyek és formatervezési minták), az adatbázis elérhetősége: https://oami.europa.eu/eSearch/,
Tmview (45 ország, illetve nemzetközi szervezet védjegyei) az adatbázis elérhetősége: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU, https://www.tmdn.org/tmview/welcome.html?lang=hu .
Kiemelve, hogy szakvélemény, tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőség: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html ).A hivatásos képviselők névjegyzékei a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhetők el.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2015.12.12)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Cégünk gépi hímzéssel és zászlókészítéssel foglalkozik.
A közelmúltban az FTC nevében az FTC Kereskedelmi Kft. keresett meg bennünket, "...Ezúton szíves tudomásukra hozzuk, hogy Ön, illetve hirdető cégük a Ferencvárosi Torna Club (1091 Budapest, Üllői út 129., egyesület nyilvántartási száma: Fővárosi Törvényszék: 1354 ) nevével/logójával/jelmondatával ellátott terméket árul. Az FTC címer, továbbá az FTC, FRADI, FERENCVÁROSI TORNA CLUB szó/szövegek és a hozzátartozó ábrás védjegyek, valamint minden ami erre utal, védjegyoltalom alatt állnak. Amennyiben Ön/cégük FTC logóval, névvel ellátott terméket kíván gyártatni, értékesíteni, azt kizárólag a bejegyzett védjegy jogosult hozzájárulásával szerződéses jogviszony keretében tehetik meg jogszerűen."
Az Önök honlapját tanulmányozva arra a megállapításra jutottunk, hogy jelenleg csak a " ügyszám: M9002160 ; lajstromszám: 130363 alatt bejegyzett védjegy élvez védettséget 5 árukategóriában.
A konkrét kérdésem az, hogy hímzett terméket, illetve csak magát az emblémát hímezve , illetve zászlót hímezve, ilyen emblémával készíthetünk-e jogszerűen, ha az öt kategóriában sem a 24-es ( textil), sem a 40-es szolgáltatás ( hímzés) sem szerepel?
VÉDJEGYBEJELENTÉS ügyszám: M1503193 alatt folyik egy eljárás, amiben szerepel a 24-es árukategória, de a 40-es nem. Mi ezt az emblémát már 20 éves hímezzük, ki lehet-e minket zárni a továbbiakban a gyártásból, illetve forgalmazásból, illetve megtámadhatjuk-e a 24-es kategóriában való védettség kérését?
Válaszukat érdeklődéssel várom!
Tisztelettel:
Szabó Ferenc
(2015.12.02) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Szabó Ferenc!
Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenek előtt felhívjuk a figyelmét, hogy a védjegyek bitorlása miatti perek az FT hatáskörébe és illetékességébe tartoznak, így a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a hatáskörelvonás tilalmára figyelemmel bitorlással kapcsolatos ügyekben nem adhat ki állásfoglalást. A Hivatal csak általános jogi kérdésekben adhat tájékoztatást, amely bíróság vagy hatóság előtti eljárásban nem köti az eljáró szerveket.
A fentieket előre bocsátva a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) rendelkezései alapján a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára.
A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ
a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy
c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét [Vt. 12. §-ának (1) és (2) bekezdése].
Az előzőek alapján jóhírnevet élvező védjegy használata - amilyen feltehetően a szóban forgó 130363 lajstromszámú színes ábrás védjegy is - a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos, vagy azokhoz nem hasonló árukkal kapcsolatban is jogsértő lehet.
A védjegyjogosult a bitorlóval szemben - az eset körülményeihez képest - a Vt. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti igényeket támaszthatja. A védjegyek jogtalan használatával (védjegybitorlás) kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik (Vt. 95. § (1).
További kérdések esetén Ügyfélszolgálatunkon személyesen vagy telefonon állunk szíves rendelkezésére (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html), de felhívjuk szíves figyelmét, hogy szakvélemény és tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/; http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érheti el.
Üdvözlettel:
Huszár Enikő
osztályvezető
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Tel.: +36 1 474-5854
Fax: +36 1 474-5534
(2015.12.11)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Logopédus vagyok, két saját terápiás módszert is kidolgoztam, és mindkettőt elneveztem. Az egyik módszert tanfolyamokon, előadásokon oktatom, a másikkal pályázatot nyertem, éa kiadásra kész könyvet készítettem, mely még nem jelent meg.
Kérdésem:
Hogy tudom levédeni a két módszer nevét és azt, hogy csak én adhatom tovább a módszert? Jelentessem meg mind a két módszert könyv formában? Válaszukat előre is köszönöm.
Rudas Zsuzsanna
(2015.11.27) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Rudas Zsuzsanna!
Érdeklődésére, amelyben két módszerének védelmével kapcsolatban érdeklődik, az alábbiakról tájékoztatjuk.
A módszerek nevének a védelmére a védjegyoltalom az alkalmas oltalmi forma.
A védjegy nem védi azt a szolgáltatást (pl. terápiás módszer) vagy árut, amellyel kapcsolatban használják, "csupán" arra szolgál, hogy a fogyasztók azonosíthassák, illetve más hasonló termékektől, szolgáltatásoktól megkülönböztethessék.
A védjegyoltalom alapján a védjegy jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki gazdasági tevékenység körében használ a védjeggyel azonos vagy azzal összetéveszthető megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal (szolgáltatásokkal) azonos, vagy azokhoz hasonló áruk illetve szolgáltatások vonatkozásában.
Védjegyoltalomban azok a megjelölések részesülhetnek, amelyek grafikailag ábrázolhatók, megkülönböztetésre alkalmasak, valamint a lajstromozásukkal szemben nem állnak fenn kizáró okok.
A védjegy magyarországi lajstromozása iránti igényt a Hivatalhoz benyújtott kérelemmel lehet elindítani. Az, hogy egy védjegy bejelentési kérelemben szereplő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e, a lajstromozási eljárás - törvény által (a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény. http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/vedjegy/nemzeti-ut/vedjegyoltalom) előírt - vizsgálata során dől el.
A lajstromozási eljárás menetéről a: http://www.sztnh.gov.hu/vedjegy/vedj_tajekoztato.html oldalon található tájékoztatás.
A védjegy bejelentés esetén ajánlatos az előzetes tájékozódás, hogy a lajstromoztatni kívánt megjelölés nem áll-e oltalom alatt. A Magyarország területén hatályos védjegyek az alábbi elektronikus adatbázisokban kutathatók:
az E-Kutatás adatbázis tartalmazza a - nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi - lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket;
a közösségi védjegyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra, ezekről az eSearch plus (https://oami.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisban lehet tájékozódni;
A Tmview ( http://www.tmview.europa.eu/tmview/welcome.html ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei egyetlen felületen, egyszerre kutatható.
A módszerek védelmével kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.
A szellemi alkotások védelemét világszerte jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.
Az iparjogvédelem körében a különféle megoldásokhoz különböző oltalmi formák kapcsolódnak az alábbiak szerint.
Az új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható - műszaki jellemzőkkel leírható - megoldások jogi védelmére a szabadalmi oltalom jöhet szóba.
A szabadalmazható találmány műszaki színvonalát el nem érő, új és feltalálói lépésen alapuló szerkezeti megoldások esetében a használatiminta-oltalom lehet a megfelelő oltalmi forma.
A termékek külső jellegzetessége - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok - védelmére, amennyiben a minta új és egyéni jelleggel rendelkezik, a formatervezésiminta-oltalom az alkalmas oltalmi forma.
Ezeknek az oltalmi formáknak az esetében a jogi védelem külön kérelemre, hatósági eljárás eredményeképpen keletkezik.
Az előzőeket összegezve módszer védelmére a fenti oltalmi formák vélhetően nem alkalmasak.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései szerint a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1)]. A szerzői jogi védelem – az iparjogvédelemtől eltérően - a mű létrejöttével, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és meghatározott ideig fennáll anélkül, hogy a jogvédelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
Az Szjt. 1. § (6) bekezdése alapján ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer ....nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így vélhetően az említett módszerek sem.
Meg kell említenünk még, hogy egy módszer know-how-ként jogi oltalom alatt állhat az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:47. §-a alapján, de a nyilvánosságra jutásával a jogi védelem már nem áll fenn.
Annak nincs akadálya, hogy a módszereket ismertető írásműveket önkéntes műnyilvántartásba vetessék, de jeleznünk kell, hogy a módszert magát sem a módszert ismertető mű megjelentetése, sem az önkéntes műnyilvántartásba vétele nem "védi" a másolás ellen.
Az önkéntes műnyilvántartással kapcsolatban a http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html internetes oldalon további részletek ismerhetők meg.
Reméljük, hogy a fentiek a segítségére lesznek annak eldöntésében, hogy az Ön által kitalált szolgáltatás védhető-e jogi úton, és ha igen, milyen jogi védelem jöhet szóba.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata.
hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ).
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2015.12.07)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Segítségüket, illetve tájékoztatásukat szeretném kérni az alábbi témával kapcsolatban.
Online vállalkozást indítok, ahol online tanfolyamokat lehet megvásárolni (pdf-ek, hanganyagok, videók formájában).
Létezik pár hasonló cég, akik ugyan ebben a témában ugyan ilyen tanfolyamokat kínálnak. Ezen cégek tanfolyamain én is részt vettem, így tudásom egy részét onnan szereztem.
A kérdésem az lenne, hogy mit kell ahhoz tennem, hogy a tanfolyamaim anyagai biztonságban legyenek? Mire kell oda figyelnem ahhoz, hogy semmilyen szerzői jogot ne sértsek meg?
Példa: Van egy szakácskönyv vagy egy számítógépes program használatáról szóló könyv, melyben leírják, mit hogyan tegyünk. Én ugyan azt a módszert szeretném tanítani, mint ami abban a könyvben van, ebben az esetben a tananyag megfogalmazásában található a szerzői jog, vagy mitől képez egy írás szellemi tulajdont? Tehát a gyakorlatban: ha én a saját szavaimmal írom ugyan azt, amit már más is megírt (pl.: oktatóanyagot), akkor az az én szellemi tulajdonomat képezi?
Előre is köszönöm segítségüket!
Szép napot kívánok!
(2015.11.23) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük megkeresését, melyben tananyag jogszerű felhasználása, illetve jogi védelme iránt érdeklődik.
Előre bocsátva, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (továbbiakban: Hivatal) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet. Az alábbi válaszaink a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak.
A szerzői jog minden esetben az egyéni, eredeti jelleggel megformált tartalmat védi. A védelem tárgyköre igen tág, számos alkotás beletartozhat, amennyiben az eredetiség jegyeit hordozza magán [Szjt. 1.§-ának (3) bekezdése].
Szerzői jogi védelem alá tartozik – függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e – az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, különösen az irodalmi mű, a nyilvánosan tartott beszéd, a fotóművészeti alkotás stb. [Szjt. 1. §-ának (2) bekezdése].
A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok – a személyhez fűződő és a vagyoni jogok – összessége [Szjt. 9.§-ának (1) bekezdése]. Ebből következően nincs szükség hatósági eljárásra, illetve bejegyzésre a szerzői jogi védelem megszerzéséhez.
A szerzői jogok a szerző életében és a halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt 31. §-ának (1) bekezdése]. A védelmi idő leteltét követően a mű szabadon felhasználható [Szjt. 31. §-ának (1) bekezdése].
Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van. [Szjt. 4. §-ának (2) bekezdése].
A szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre (például a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása stb. [Szjt. 29. §-a]. Amennyiben az eredeti mű szerzői jogi védelem alatt áll ( a védelmi idő még nem telt le), az átdolgozás az eredeti mű szerzőjének engedélyéhez kötött. Az engedélyezés főszabályként díjazás ellenében történik.
Egy korábbi szerzői alkotásból megismerhető ötlet, elv, gondolat átvétele és felhasználása egy új műben vélhetően nem sért szerzői jogokat, mivel valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek [Szjt 1. §-ának (6) bekezdése].
Kiemelve, hogy szerzői jogi ügyekben szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása ügyvédek feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak. A Magyar Ügyvédi Kamara weboldalának (http://www.magyarugyvedikamara.hu/) adatbázisában szakterületek szerint is tud szakembert keresni.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2015.11.30)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Óvodás gyerekek számára készítek feladatlapokat kizárólag letölthető, otthon kinyomtatható formában.
A feladatlapok értékesítése webáruházban történik, aminek a tulajdonosa a férjem, mint egyéni vállalkozó. Szükséges, hogy ő szerzői jogdíjat fizessen számomra? Természetesen én nem ragaszkodom ehhez, ráadásul ennek adó-vonzata is lenne számomra.
Köszönöm a választ!
(2015.09.15) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Hölgyem!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyet feladatlapok felhasználására vonatkozó díjfizetéssel kapcsolatosan küldött.
Az alábbi válaszok a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf.
Elöljáróban engedje meg, hogy röviden tájékoztassuk a szerzői jogi védelem keletkezésének feltételeiről. A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1) és (3) bekezdései]. Ennek megfelelően védelem illetheti a gyermekek számára készített feladatlapokat is, amennyiben azok egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi vagy nem anyagi formában történő bármely felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A szerző a mű felhasználását főszabályként felhasználási szerződésben engedélyezheti [Szjt. 16.§ (1) bek.], melyben a felhasználás pontos tartalmát meghatározhatja (így akár a mű további felhasználásának lehetőségeit engedélyezheti vagy azokat megtilthatja). Amennyiben a felhasználó e felhasználási szerződésben meghatározott engedély határát túllépi, azaz olyan módon rendelkezik a szerzői művel, amire a felhasználási szerződés nem ad kimondottan engedélyt vagy kifejezetten megtilt, úgy jogsértést követ el [Szjt. 16.§ (6) bekezdés].
A levelében feltett kérdésekre rátérve tájékoztatjuk, hogy a fentiek alapján Önnek és a férjének érdemes megfontolniuk felhasználási szerződés megkötését annak érdekében, hogy jogszerű legyen a felhasználás. Tájékoztatjuk, hogy habár az Szjt. 42. §-ának (1) bekezdése értelmében a felhasználó köteles a felhasználási engedély fejében díjat fizetni, ugyanezen § (2) bekezdése úgy fogalmaz, hogy „a felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény vagy más jogszabály az eltérést nem tiltja.” Ennek értelmében tehát a jelenlegi szerzői jogi szabályozás lehetőséget ad arra is, hogy a felhasználási szerződésben ingyenes felhasználásban állapodjanak meg a felek, így ennek jogdíj-vonzata nincsen.
Felhívnánk ugyanakkor figyelmét arra, hogy egy felhasználási szerződés tartalmát az abban foglalt összes rendelkezés együttes értelmezése adja, így a fenti válaszok kizárólag az Ön által idézett részletek ismeretében születtek.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Tisztelettel,
Szerzői Jogi Főosztály
(2015.11.20)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Szeretném a páromat meglepni olyan pólóval,amire a kedvenc csapata logóját nyomtatnám rá.Csak és kizárólag neki készíteném,nem forgalmazásra.A logót az internetről másolnám.
Érdekelne,hogy lehetséges vagy engedély kell hozzá a clubtól?
(2015.11.13) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk elektronikus úton érkezett megkeresését, amelyben az iránt érdeklődik, hogy ha saját célra kíván felhasználni egy logót, a felhasználás engedélyköteles-e.
Kérdésére a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.), valamint a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) alapján a következőkről tájékoztatjuk.
Egy gazdasági tevékenység körében használt logó védjegyoltalom alatt állhat. A Vt. 12. §-a alapján a kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ a védjeggyel azonos, vagy azzal összetéveszthető megjelölést az árujegyzékében szereplő, vagy ahhoz hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban.
Amennyiben a felhasználás nem gazdasági tevékenység körében történik, a használat védjegy jogot vélhetően nem sért.
Bár elég valószínűtlen, nem zárható ki egészen, hogy egy logó formatervezésiminta-oltalom alatt (is) áll. Ha igen, a minta használata gazdasági tevékenység körén kívül - a védjegyoltalomhoz hasonlóan - nem jogsértő.
Egy logó - mint grafikai alkotás - szerzői jogi védelem alatt állhat.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások a szerzői jogi védelem hatálya alá tartoznak [Szjt. 1.§ (1) és (3) bekezdések].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének, vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].
Ugyanakkor az Szjt. alapján néhány kivételes esetben lehetőség van a művek felhasználására a szerző engedélye és díjfizetési kötelezettség nélkül is (ezek az ún. szabad felhasználási esetek). Például: az Ön által leírt esetben az Szjt. 35.§ (1) bekezdése szerint ún. magáncélú másolás keretében természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére.
Az előzőeket összegezve az említett csapat logó saját célra, egyetlen pólóra történő másolása – amennyiben a másolást saját kezűleg maga készíti, nem engedélyköteles.
Jeleznünk kell ugyanakkor, hogy ha a másolatot mással készítteti, az Szjt. alapján a felhasználás már díjköteles.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2015.11.18)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Cégünk beépített szekrények tervezésével és beszerelésével foglalkozik. Marketing munkánk során honlapunkon és fb oldalunkon a saját termékeinkről készült fotókat is szerepeltetjük.
Marketinges kollégánk jelezte, hogy a konkurens cégek is felhasználják ezeket a fotókat, úgy beállítva azokat, mintha a terméket ők készítették volna.
Ismerve az említett cégek termék-minőségpolitikáját, az általuk felhasznált, reklámozás céljából "kölcsönvett" fotók a későbbi rendelés során is téves valóságképet festenek.
A bíróság és más egyéb felügyeleti szerveket első körben kihagyva, szeretnénk ezen cégeknek egy rövid levelet írni, melyben megkérjük őket hogy távolítsák el a szóban forgó képeket. Kérdésem, hogy létezik valamilyen sablonlevél erre a célra? Van esetleg konkrét javaslata a jogorvoslattal kapcsolatosan?
Várom megtisztelő válaszát,
üdvözlettel: Falusi Tamás
(2015.08.28) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Címzett!
Az alábbi megkeresésére, amelyben az Ön cége által tervezett bútorokról készített fotók konkurens cég internetes oldalán való megjelentetése iránt érdeklődik, engedje meg, hogy a következőkről tájékoztassuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) értelmében szerzői jogi védelem alá tartozik az irodalom, a tudomány, a művészet minden alkotása - ilyen alkotásnak minősül a fotóművészeti alkotás is. A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármely felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére.
A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől, és automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve. Ennek megfelelően tehát a cég által saját termékeiről készített fényképek szerzői műveknek minősülhetnek, melyeknek szerzői jogi jogosultja cégük.
Főszabályként a fényképek első felhasználása mindig a szerzői jogi jogosult engedélyével történhet. Minden további, azaz ún. másodlagos felhasználás (pl. interneten megjelentetés) közös jogkezelés körébe tartozik, így engedélyt nem a szerzőtől kell kérni, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől (HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől, elérhetősége: http://www.hungart.org/kapcsolat.php), amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra. (A törvény alapján van mód arra, hogy a jogosult alkotó tiltakozzon művei felhasználásának HUNGART általi engedélyezése ellen, e tekintetben kérjük keresse meg a szervezetet.)
A fentieknek megfelelően tehát a szóban forgó konkurens cég csak úgy használhatta volna fel jogszerűen az Ön termékeikről készített és szerzői jogi védelem alá eső fotókat, ha erre a HUNGART-tól kapott engedéllyel rendelkezik. Amennyiben erre nem került sor, akkor jogsértést követett el. A fotók felhasználása kapcsán előfordulhat, hogy maga a fotón szereplő alkotás önmagában is szerzői jogi védelem alá esik – ez esetben nem csupán a fotó felhasználása kapcsán, hanem a fotón szereplő alkotás tekintetében is (tehát mindkét alkotásra nézve) külön be kell szerezni a jogosítást.
A szerzői jogi védelem alá eső művek engedély nélküli felhasználása által a felhasználó jogsértést követ el, mely által a jogosulnak jogérvényesítési igénye keletkezik. Az Szjt. 94. §-ának (1) bekezdése szerint jogainak megsértése esetén a szerző a jogsértővel szemben - az eset körülményeihez képest - a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a jogsértő - nyilatkozattal vagy más megfelelő módon - adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
d) követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról;
e) követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;
f) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel előállott dolgok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését.
Emellett az Szjt. 94. §-ának (2) bekezdése szerint a szerzői jog megsértése esetén a szerző a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet. Az e törvényben szabályozott személyhez fűződő joga megsértése esetén a szerző a polgári jog általános szabályai szerint sérelemdíjat is követelhet.
Polgári jogi igényének érvényesítésére a bíróság előtt van lehetősége. A pert a Pp. 23. § -ának (1) bekezdés c) pontja alapján a törvényszék előtt indíthatja meg.
Figyelemmel arra, hogy az Ön által jelzett körülmény felveti a Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) alkalmazásának lehetőségét is, ezért a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 36. §-ának (2) bekezdése c) pontja alapján módja van a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz is fordulni a sérelmes magatartás miatt.
A Btk. büntetni rendeli a bitorlást és a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését. Bitorlást az követ el a Btk. 384. §-ának (1) bekezdés a) pontja szerint, aki más szellemi alkotását a sajátjaként tünteti fel és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz. A Btk. 385. §-ának (1) bekezdése értelmében, aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
E helyütt szeretnénk felhívni figyelmét, hogy a szerzői jogi jogsértésen felül az Ön által sérelmezett felhasználás számos egyéb jogterületet érinthet.
Tekintettel arra, hogy a szóban forgó jogsértés nem csupán a cég mint szerzői jogi jogosult szerzői jogait sérti, mivel a fotók felhasználásával a konkurens cégek magatartása egyúttal a versenyjog szempontjából is aggályos lehet. A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerint ugyanis tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a megrendelők, vevők, igénybevevők és felhasználók, illetve a versenytársak törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően - folytatni. Tilos továbbá valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, úgyszintén egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét sérteni, illetőleg veszélyeztetni (2-3.§).
Amennyiben pedig versenytársuk a sérelmezett felhasználás által – azaz az áru értékesítése érdekében nagy nyilvánosság előtt vagy jelentős mennyiségű, illetve értékű áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítása, vagy megtévesztésre alkalmas tájékoztatás adása - egyúttal a Btk. 417.§-ában szabályozott, fogyasztók megtévesztése vétségét is megvalósíthatja. E területek azonban túlmutatnak a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kompetenciáján, így azokról nem áll módunkban részletesebb tájékoztatást adni.
A fentiekre javasolnánk felhívni a szóban forgó cég figyelmét. Az ügyvédek által hasonló esetekben írni szokott felszólító levélnek nincsen egyébként előre meghatározott sablonja. A kérdés több jogterületet érintő jellege miatt ugyanakkor javasoljuk megfontolni, egy e témákban jártas ügyvéd felkeresését. A Magyar Ügyvédi Kamara weboldalának (http://www.magyarugyvedikamara.hu) adatbázisában szakterületek szerint tud szakembert keresni.
Üdvözlettel:
Szerzői Jogi Főosztály
(2015.11.13)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Cím!
Egyedi grafikákat szeretnék készíteni, mely során új ill. már meglévő grafikákat hoznék létre ill. alakítanék át, módosítanék. A felhsználandó képeket az internetről töltöttem le. A kérdésem az lenne, honnan tudhatom meg , hogy az adott fénykép grafika felhasználható-e, vagy valamilyen védelem alatt áll. Mennyi módosítás szükséges ahhoz ( ill ezt miben mérik), hogy egy minta szerepét betöltőp kép a módosításokat követően sajátnak tekinthető legyen.
Válaszukat előre is köszönettel:
(2015.09.22) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben már létező grafikák átalakítása és módosítása kapcsán felmerülő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Alábbi válaszaim a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf.
Elöljáróban engedje meg, hogy röviden tájékoztassam a szerzői jogi védelem keletkezésének feltételeiről. A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1) és (3) bekezdései]. Az egyéni, eredeti jelleg akkor állapítható meg, ha a művet a szerző maga alkotta és más hasonló alkotásoktól egyértelműen megkülönböztethető. Ennek megfelelően védelem illeti a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotást és annak tervét [Szjt. 1. § (2) bekezdés h) pontja] is, amennyiben az egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik, így az Ön által említett grafikákat is. A szerzői jogi védelem a grafikai alkotást a szerző halálától számított 70 éven át illeti meg.
Az Ön által említett „átalakítása, módosítása” a műnek az Szjt. 29.§-a szerinti átdolgozásnak minősül, azaz a mű olyan megváltoztatásának, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre. Az átdolgozás a szerző kizárólagos joga, csak a szerző adhat másnak is engedélyt átdolgozásra. Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében továbbá a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi vagy nem anyagi formában történő bármely felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. Az Ön által tervezett felhasználáshoz tehát a grafika rajzolójának engedélye szükséges.
Amennyiben az Ön által elvégzett módosítások esetlegesen annyira csekély jelentőségűek, hogy a mintát tulajdonképpen lemásolja, akkor az többszörözésnek minősül, ami szintén engedélyhez kötött, kivéve ha saját célra teszi és ez jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálja.
Érdemes megjegyezni azt is, hogy amennyiben az Ön által letöltött grafikák a sajátja elkészítése során pusztán inspiratív módon kerülnek felhasználásra, tehát tulajdonképpen csak az alap ötletet adják munkájához, és az Ön által elkészített grafika egyáltalán nem köthető a felhasznált mintához, az nem ismerhető fel munkájából, akkor nem beszélhetünk átdolgozásról, szerzői jogi szempontból az nem releváns. Ebben az esetben a felhasznált grafikák az alkotó folyamat részét képezik, ugyanakkor valójában nem kerülnek felhasználásra. Példának okáért, amennyiben egy hópehely grafikát használ mintának és ebből kiindulva készít egy téli kastélyról grafikát, amiben a hó is megjelenik, akkor az pusztán inspiráció és nem átdolgozás.
Összességében azt lehet mondani, hogy amennyiben a grafika egyéni, eredeti jellegű (ami a grafikák legtöbbjéről elmondható, hiszen lényegük, hogy a rajzoló a saját elképzelése szerint jelenít meg egy képet) és a szerző még él vagy kevesebb mint 70 éve halott, akkor a grafika védelem alatt áll, és szükséges az átdolgozáshoz a szerző engedélyét kérni. Nincsen arra nézve általános szabály, hogy mennyi módosítás szükséges ahhoz, hogy az átdolgozott mű (így például az Ön által készíteni tervezett grafika) önálló szerzői műnek minősüljön, ez a művektől függ és egyedileg ítélhető meg. Az általános szabály szerint az új mű (azaz az Ön grafikája) akkor tekinthető az Ön saját művének, ha egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik, továbbá a mintaként használt – és más már létező – műtől megkülönböztethető és egyedileg beazonosítható. Amennyiben az Ön így elkészített grafikájából a minta bármilyen formában felismerhető, az átdolgozásnak minősül mindenképp. Az átdolgozás az Ön műve lesz, azonban elkészítéséhez az eredeti szerző előzetes engedélye szükséges. Abban az esetben, ha az Ön művéből a mintaként használt semmilyen formában sem ismerhető fel, műve új egyedi alkotásnak minősül, amelynek megalkotása során a minta inspirációként szolgált.
A grafika fellelésének helye, tehát az, hogy Ön az internetről le tudja tölteni, irreleváns a védelem szempontjából. A szerzői jogi szabályok szerint az internetre csak a szerző vagy más a szerző kifejezett engedélyével tehet fel védett tartalmat, azonban nem biztos, hogy minden tartalom jogszerűen került fel, mert az internetre feltöltött tartalom több forrásból is származhat. Továbbá fontos azt is kiemelni, hogy attól, hogy valami elérhető az interneten és akár le is tölthető, nem jelenti, hogy felhasználásához a szerző hozzájárult.
Felhívom szíves figyelmét arra, hogy a honlapról letölthető tartalmak felhasználása engedély nélkül kizárólag magáncélra (pl. otthon kitenni falra, asztali háttérnek betenni számítógépen) lehetséges, másolat is csak akkor készíthető róluk, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.[[1]] Az átdolgozás kapcsán mindenképpen szükséges az eredeti grafika szerzőjének felkeresése a jogszerű felhasználás érdekében. Javasolt a letöltés helyén keresni a feltöltőt, vagy bármi egyéb utalást arra nézve, hogy ki készítette a grafikát.
Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére: http://kerdoiv.sztnh.gov.hu/szerzői-iparjogvédelmi_jogi-lajstrom.
[[1]] Itt érdemes megjegyezni, hogy az egyedi rajzok, grafikák feltöltésére specializálódott oldalak (mint pl. a deviantart.com) felhasználási szerződésükben, amit a felhasználó a belépéssel elfogad, rögzítik azt is, hogy a feltöltött tartalomért vagy annak felhasználásáért ők nem felelnek, továbbá a feltöltött tartalom a feltöltő szerzői jogi védelem alatt álló műve.
Üdvözlettel,
dr. Timár Adrienn
szerzői jogi ügyintéző
(2015.11.12)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Címzett!
Egy történetet írok, melyet valószínűleg közzé fogok tenni. A történet egy mások által kitalált világban játszódik, és a felhasznált szereplők egy része is mások által kitalált. Ez esetben, ha valamilyen módon bevételem származik a történet közzétételéből, milyen jogdíj kötelezettségeim vannak?
Konrétan egy példán keresztül. A Gyűrűk Ura világán belül mondjuk egy mellékszálról lenne szó. Mondjuk az orkok történetéről. Az eredeti mű keveset ír róluk, így a történet nagy része saját találmány, mely bizonyos pontokon kapcsolódik az eredeti történethez. A műben a szereplők egy része saját találmány egy másik részük az eredetiből vett, de új eseményekben szerepelnek. Az egyik főszereplő szintén az eredetiből vett, de az eredeti műben csak keveset szerepel.
Ez esetben valamilyen megosztott szerzői jogom van? Jogdíj fizetése gondolom felmerül, ha bevételem származik belőle. Mik az erre vonatkozó szabályok? Hol tudok utánanézni a nemzetközi gyakorlatnak erre az esetre vonatkozóan?
Segítségüket előre is köszönöm!
(2015.11.09) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben a közzétenni tervezett történetében felhasznált, más művekből ismert szereplők felhasználása kapcsán felmerülő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Alábbi válaszaim a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf.
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi vagy nem anyagi formában történő bármely felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. Mindez azt jelenti, hogy amennyiben a felhasználás során – így például az Ön történetéből – egyértelműen azonosítható a forrásmű (pl. A Gyűrűk Ura) valamely része (ami lehet egy szereplője jellegzetes megjelenési formájában és jellemével vagy a cselekmény egy szála), akkor a felhasználás engedélyköteles attól függetlenül, hogy Önnek a közzétételből vagy a történetből bármilyen más módon származik-e anyagi bevétele. Valószínűleg önmagában egy szereplő átvétele nem fog a mű azonosítható részének minősülni, de ez a műtől és a szereplő műben betöltött szerepétől függ, és persze attól, hogy Ön a művében a szereplőt milyen mértékig kívánja átvenni (így pl. csak külső jegyeiben, vagy jellemét, teljes megformálását és környezetét is). Azonban itt hívnám fel figyelmét arra, hogy Tolkien sajátos, a végsőkig kidolgozott fantázia világot teremtett, amelynek nem csak a Gyűrűk Ura trilógia a része, így egy ehhez a világhoz
kapcsolódó – így például a Gyűrűk Urában szereplő orkokról szóló – történet, amely nem pusztán egy konkrét szereplőt vesz át az eredeti műből, feltehetően a mű azonosítható részének felhasználását jelentené és így valószínűsíthetően engedély köteles felhasználás lenne.
Az Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése értelmében továbbá a szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának joga. Ez a rendelkezés külön a mű szereplőit védi és engedélykötelessé teszi kereskedelmi hasznosításukat. Amennyiben például kiadná történetét könyvben és az kereskedelmi forgalomba kerülne, akkor ezt megelőzően engedélyt kellene kérnie a benne szereplő, más szerzőktől átvett figurák felhasználására. Ebben az esetben teljesen mindegy milyen mértékig veszi át a szereplőt, amennyiben az egyértelműen felismerhető és egy átlagos olvasó a forrásműhöz kapcsolná. Így például egy varázsló leírása önmagában nem kapcsolható A Gyűrűk Urához és így nem minősül átvettnek, ugyanakkor egy öreg, hosszú ősz hajú, hegyes süveget viselő, derűs varázsló, aki nagy bottal közlekedik már bizonyosan ehhez a konkrét műhöz köthető és így felhasználása engedélyköteles.
Az Ön által tervezett felhasználás alapvetően kétféleképpen minősülhet. Az első esetben, amikor a mű azonosítható részéről van szó, akkor annak felhasználása más környezetben, átdolgozásnak fog minősülni. A második esetben a jellegzetes, eredeti alak kereskedelmi hasznosítása egy önálló jog, az ún. merchandising jog. A két felhasználás egyezik abban, hogy egyik sem esik a közös jogkezelés körébe, így közvetlenül a szerző kifejezett, írásbeli engedélyére van szüksége, amit természetesen jogdíjfizetés ellenében ad meg általában.
Fontos azonban azt is kiemelni, hogy önmagában egy fantázia lény használata, amely egy kategóriát jelöl (mint például varázsló, sellő, tünde) nem engedélyköteles természetesen és így jogdíjfizetési kötelezettséggel sem jár. Az Ön által említett orkok mint szereplők minősülhetnek a fantázia lények egy típusának, amennyiben önmagukban, a Tolkien-i környezetükből kiemelve és teljesen más körülmények közé helyezve kerülnek megjelenítésre. Az ork internetes források alapján egy mitikus lény, amely több műben is felhasználásra került, többnyire gonosz és a név maga a római mitológiából ered (Plutonak, az alvilág istenének a holtak földjén használt neve volt), tehát önmagában egy ilyen nevű fantázia teremtmény használata nem kötődik a Gyűrűk Urához. A fenti Gandalf példát alapul véve, használata akkor lesz jogszerű engedély nélkül, ha a megjelenítés alapján átlagos olvasó nem azonosítja a Gyűrűk Ura történetében szereplőkkel.
A szerzői jogi védelem az Szjt. 31.§-ának (1) bekezdése alapján a szerző életében és a halálától számított 70 éven át áll fenn, tehát például J.R.R. Tolkien (†1973.09.02.) esetében 2044. január 1-ig. A védelmi idő Európa más országaiban is egyezik. Figyelemmel arra, hogy a szerző meghalt, engedélyt – amennyiben az erre vonatkozó jogokat nem ruházta át másra – örököse adhat, aki internetes források szerint a fia, a jelenleg 90 éves Christopher Tolkien.
Érdeklődött továbbá az Önt megillető jogokról. Amennyiben műve megfelel az egyéniség, eredetiség kritériumának, akkor szerzői jogi védelem illeti megalkotásától. Azon részei a műnek, amelyeket a szerző engedélyével más műből (pl. Gyűrűk Ura) vett át, az Ön műve részét fogják ugyan képezni, de azon részek tekintetében továbbra is az eredeti szerző minősül majd jogosultnak, az ahhoz kapcsolódó jogdíjak és a felhasználás engedélyezése őt illeti továbbra is. A szerzői jog nem osztott, a saját műve tekintetében Ön lesz a jogosult, míg a felhasznált alkotás és annak részei tekintetében az eredeti mű szerzője, amelyből átvett. Ha a mű részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői jog együttesen és - kétség esetén - egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat.
Nemzetközi gyakorlatról sajnos ezen a területen nem igazán beszélhetünk, nem mondható gyakorinak más művek részleteinek átvétele saját műbe, főként az engedélyhez kötöttség és a jogdíjfizetési kötelezettség okán. A legismertebb ilyen átvevő mű talán Tom Stoppard Rosencrantz és Guildenstern halott című darabja, amely azonban Shakespeare drámájának két szereplőjét vette át, ami azért sem jelenthetett problémát, mert Shakespeare művei nem álltak már szerzői jogi védelem alatt.
Összefoglalva megállapítható, hogy az Ön által tervezett felhasználás (maguknak a szereplőknek a leírt módon a történetbe foglalása) a szerző engedélyéhez kötött és szükséges a szerző megkeresése az engedély megszerzése végett. Természetesen, ha csak saját felhasználásra írja a történetet ez nem jelent problémát, de amennyiben közzé kívánja tenni, akkor a jogosult felléphet jogosulatlan felhasználás miatt, ha nem kér előzetesen engedélyt. Szeretném továbbá felhívni a figyelmét, hogy amennyiben a szerző külföldi, akkor adott esetben az érintett ország szerzői joga lesz alkalmazandó, amely némileg eltérhet a fent leírt magyar szabályoktól, de az engedélyhez kötöttség átdolgozás esetében bizonyosan megjelenik.
Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére: http://kerdoiv.sztnh.gov.hu/szerzői-iparjogvédelmi_jogi-lajstrom.
Üdvözlettel,
dr. Timár Adrienn
szerzői jogi ügyintéző
(2015.11.11)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Az alábbi kérdéssel kapcsolatosan szeretném kérni szíves tájékoztatásukat. Van egy jól működő pici kis manufaktúrának ahol egyedi felső ruházatokkal foglalkozunk. Célunk a magyar design népszerűsítése, és hogy felhívjuk a figyelmet azokra az értékekre melyek valóban világszerte nálunk magyaroknál érvényesek igazán. A kérdésem az lenne, hogy megjelenhetne -e egy híres költőnk egy mondatos idézete egy póló felületén, melyet természetesen piacra is dobnánk ha elkészült! Köszönöm a választ! Üdvözlettel, F.
(2015.09.28) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk elektronikus megkeresését, amelyben versből vett idézet felhasználásának feltételei felől érdeklődik.
Mindenek előtt jelezzük, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH jogi tanácsadást nem végezhet. Jelezzük továbbá, hogy az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető. "
A fentieket előre bocsátva jelezzük, hogy az alábbi válaszunk a levélben feltett kérdésére a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapul.
Az Szjt. 16. § (1) bekezdése értelmében a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
Egyrészről szeretnénk felhívni figyelmét arra, hogy a szerzői művek a szerző életében és halála után 70 évig élveznek szerzői jogi védelmet. Ebből adódóan, ha olyan híres költőt választanának, aki több mint 70 éve meghalt, így például Petőfi Sándort (†1849.07.31.) vagy József Attilát (†1937.12.03.), akkor már nincsen szükség semmilyen engedélyre, ezek a művek a közkincs részeként szabadon felhasználhatóak.
Amennyiben olyan szerzőt választanak, aki esetében a védelmi idő még nem telt le, akkor is elképzelhető a külön engedély nélküli felhasználás az Ön által említett esetben. Az Szjt. alapján néhány kivételes esetben lehetőség van a művek felhasználására a szerző engedélye és díjfizetési kötelezettség nélkül is (úgynevezett szabad felhasználási esetek). A levelében leírt idézet felhasználásával összefüggésben felmerül az Szjt. 34. §-ának (1) bekezdése szerinti idézésre vonatkozó szabályok alkalmazhatósága.
A törvény értelmében a mű részletét – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.
Mindezek alapján tehát a szabad idézés feltétele egyrészt, hogy az kizárólag a mű egy adott részletére vonatkozhat, teljes mű átvételére az idézésre vonatkozó szabályok nem jogosítanak. További lényeges előírás, hogy a szabad idézéshez minden esetben szükséges, hogy maga az idézetet átvevő alkotás is önálló egyéni, eredeti jelleggel rendelkező, szerzői jog által védett alkotás legyen, amelyben az idézés keretében átvett műrészlet kizárólag legfeljebb valamilyen kiegészítő (pl. az átvevő mű eredeti mondanivalóját alátámasztó, megerősítő) szerepet tölthet be.
A szabad idézéshez mindig szükséges valamilyen jogszerű idézési cél, amely „lehet a tartalom magyarázata, kritikus hivatkozás, saját álláspont alátámasztása, mű mottója, önálló variáció kiinduló pontja, tiszteletadás stb.” (Complex Nagykommentár a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényhez, szerkesztő: Gyertyánfy Péter), amely feltétel a megkeresésben foglaltak alapján valószínűleg teljesül.
Mindezek alapján az említett felhasználás vélhetően nem kötött a szerző engedélyéhez vagy díjfizetéshez, mert amennyiben a védelmi idő letelt, a művek szabadon felhasználhatóak, amennyiben pedig a védelem még fennáll, a tervezett felhasználás beilleszthető az idézés, mint szabad felhasználás körébe.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html.
Üdvözlettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2015.11.10)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH csapata!
Két online ügyfélszolgálattal(céggel) már lassan 2 éve van ügyem, egészségügyi sérelmek is értek, érnek miattuk.
Kérdésem:
Tervezek nagyon egyéni elektronikus levelet írni Nekik,hogy rendezhessem velük amennyire csak lehet a gondokat. Ezért az egyedi levelet leszeretném védeni,hogy "Minden jog fenntartva és a levél végén a coppy jel lenne. Erre magánszemélyként van e lehetőségem? Ha igen,de ha az érintettek mégis bárhol fölhasználják a levelemet, mit tehetek?
Üdvözlettel: Imre
(2015.10.16) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk megkeresését, amelyben az iránt érdeklődik, hogy egy „egyéni elektronikus levél” milyen módon részesülhet szerzői jogi védelemben. Alábbi válaszaink a levélben feltett kérdésére a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak.
Elöljáróban jelezzük, hogy az Ön által említett © jel feltüntetése a művön arra utal, hogy a szerző szerint a mű szerzői jogi védelem alatt áll. Elhelyezése bármely szerzői művön csupán tájékoztatásra szolgál, nem keletkeztet szerzői jogi védelmet, mivel a szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva (Magyarországon: 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról ) automatikusan keletkezik. A szerző azért helyezi el e jelet a művön, hogy felhívja a figyelmet arra: ki a jogosult, azaz kitől kell engedélyt kérnie a felhasználónak az adott mű felhasználásához. E jelzés feltüntetésének elmaradása semmilyen hátrányos jogkövetkezménnyel nem jár.
A fentieket előre bocsátva röviden tájékoztatjuk a szerzői jogi védelem keletkezésének feltételeiről. A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése]. Szerzői jogi védelemnek nem lehet tárgya azonban ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet [Szjt. 1. § (6) bekezdése].
A szerzői jogi védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől [Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése], és automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, tehát nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése]. A szerzőt pedig az Szjt. 12.§ (1) bekezdése alapján megilleti a névfeltüntetés joga, azaz, hogy művén szerzőként feltüntessék; a szerzőt ezen joga a mű részletének átvétele esetén is megilleti.
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
A szerző, akinek a szerzői jogi védelem alatt álló művét engedélye nélkül felhasználják (és a felhasználás nem tartozik a szabad felhasználás körébe), a jogsértővel szemben különösen az Szjt. 94. §-ának (1) bekezdésében felsorolt alábbi polgári jogi igényeket támaszthatja:
o követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
o követelheti a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől – főleg, amennyiben a jogsértés folyamatos vagy ismétlődő jellegű. Ez az igény azzal szemben is támasztható, akinek a
szolgáltatásait a jogsértés elkövetéséhez igénybe vették.
o követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról. Ez az igény azzal szemben is
támasztható, aki kereskedelmi mértékben nyújtott szolgáltatást a jogsértés elkövetéséhez vagy kereskedelmi mértékben vette igénybe a jogsértéssel érintett szolgáltatásokat.
o követelheti, hogy a jogsértő – nyilatkozattal vagy más megfelelő módon – adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak, amennyiben a szerzőnek fontos érdeke fűződik ahhoz
hogy a jogsértésről a közönség is tudomást szerezzen;
o követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás (vagyis a jogsértésből származó bevételek és költségek közötti különbözet, továbbá az a jogdíj, amelyet a felhasználónak ki kellett volna fizetnie a jogosult részére) visszatérítését;
o követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel előállított dolgok lefoglalását, meghatározott személynek
történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését;
A polgári jogi felelősség szabályai szerint továbbá kártérítést követelhet (Szjt. 94.§ (2) bek.).
Annak érdekében, hogy az esetleges jogsértésekkel kapcsolatos fellépését megkönnyítse, figyelmébe ajánljuk az önkéntes műnyilvántartásba vétel lehetőségét. Hivatalunk e szolgáltatás keretében tanúsítványt állít ki a nyilvántartásba vételről, mely tanúsítvány azonban sem szerzői jogi, sem a szellemi alkotásra vonatkozó más jogi védelmet nem keletkeztet. A kiállított közokirat viszont bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy a sajátjaként nyilvántartásba vett szerzői mű a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti tartalommal létezett. A bizonyítási teher megfordításával mindez a szerző számára megkönnyíti szerzői mivoltának bizonyítását.
Az önkéntes műnyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a Hivatal által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani - amelyhez mellékelni kell a műpéldányt-, személyes ügyintézés esetén a Hivatal Ügyfélszolgálatán. A kérelemért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összege: 5000 forint.
Az önkéntes műnyilvántartásról bővebben az alábbi linken olvashat: http://www.sztnh.gov.hu/szerzoijog/onkentes/index.html.
Tehát az Ön esetében irreleváns? lényegtelen, hogy milyen formátumú a levél (elektronikus tartalom is lehet) és az is, hogy magánszemély. Tekintettel arra, hogy feltett kérdésében egészségügyi ügyfélszolgálatot és sérelmeket említ, felhívjuk a figyelmét, hogy az ügyiratok ki vannak zárva a szerzői jogi védelemből az Szjt. 1.§ (4) bekezdése alapján, így ha hivatalosan panasszal él, illetve hatósági vagy bírósági eljárást indító levélről van szó, a levél nem áll szerzői jogi védelem alatt.
Bízunk benne, hogy tájékoztatásunk a segítségére lesz szerzői jogi kérdése kapcsán .
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2015.11.10)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Az lenne a kérdésem önök felé, hogy hogyan kell egy könyvnek a fordítását levédetni?Fordítottam egy könyvet, a jogot még nem kaptam meg a kiadótól a magyar nyelvű forgalmazásra,de még mielőtt ez megtörténne szeretném levédetni a fordításomat, hogy más ne adhassa ki.
Válaszukat,tájékoztatásukat előre is köszönöm!
Üdvözlettel:
Sipos Eszter
(2015.11.05) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Sipos Eszter!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amelyben az iránt érdeklődik, mi a módja annak, hogy az Ön által készített fordítás jogi védelem alá kerüljön.
Mindenekelőtt szeretnénk tájékoztatni, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, amiből következik, hogy a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet. Állásfoglalásunk kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, és az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Tájékoztatjuk, hogy az alábbi válasz a levélben feltett kérdésre a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapul.
A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdései]. A szerzői jogi védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől [Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése], és automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, tehát nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése]. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt 31. §-ának (1) bekezdése.
E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt. Ugyancsak kizárólagos joga van a szerzőnek a mű átdolgozására is, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Az Szjt. külön rendelkezik arról, hogy átdolgozás a mű fordítása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt. 29. §]. Az így létrejövő mű ugyanígy szerzői jogi védelemben részesülhet, mint a fordítás alapját képező mű, annyi megszorítással, hogy a fordítás felhasználásának engedélye addig terjedhet, ameddig arra a fordítás alapját képező mű jogosultja engedélyt adott. Tehát egy fordító akkor adhatja ki a könyvet, ha beszerezte a könyvkiadás jogát az eredeti mű szerzőjétől.
A fentieket összegezve az Ön által készített fordítás kizárólag az Ön engedélyével adható ki.
Amennyiben a fordítás alapját képező mű (eredeti mű) szerzői jogi védelem alatt áll, a kiadáshoz az eredeti mű szerzőjének a hozzájárulása is szükséges.
Végezetül felhívjuk a figyelmét, hogy a szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik. Az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket, amiben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Hivatalánál (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html ).
Még egyszer hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2015.11.10)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Énekes vagyok és egy saját projektemhez keresgéltem nevet és találtam is egyet.
Viszont ez a név Sindarin nyelven íródott, ez a nyelv pedig John Ronald Reuel Tolkien - angol író tollából született.
A kérdésem az, hogy elnevezhető-e a zenekari projektem ezzel a névvel mindenféle jogi probléma nélkül, vagy sem?
Von-e maga után valamiféle jogdíjat, vagy büntetést, ha használom ezt a nevet?
Előre is köszönöm válaszukat.
Üdv:
Horváth Martina
(2015.10.16) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben egy Sindarin nyelven íródott név felhasználásával kapcsolatban érdeklődik.
Az érdeklődésével kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH jogi tanácsadást nem végezhet. Az alábbi tájékoztatás az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
A fentieket előre bocsátva jelezzük, hogy a válaszunk a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapul, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf.
Áttérve a kérdésére elöljáróban jelezzük, hogy az érdeklődése alapján nem egyértelmű, hogy a felhasználni kívánt név Tolkien valamelyik irodalmi művében szereplő alak neve, esetleg egy név, amit Ön fordított le Sindarin nyelvre, vagy valami másról van szó, ezért általánosságban az alábbiakra hívjuk fel a figyelmét.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem hatálya alá tartozhatnak. Az Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése szerint a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
Tekintve, hogy John Ronald Reuel Tolkien 1973. szeptember 2-án halálozott el, a művei jelenleg szerzői jogi védelem alatt állnak.
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is [Szjt. 16. §-ának (1) és (3) bekezdése].
Amennyiben a nevet Ön fordította le Sindarin nyelvre, a név felhasználása vélhetően nem sért szerzői jogokat, feltéve, hogy a Tolkien által alkotott Sindarin szókészletből felhasznált szó, illetve szavak nem rendelkeznek a szerzői jogi védelemhez szükséges egyéni-eredeti jelleggel. Ennek kérdése mindig esetenként, a konkrét körülmények alapján dönthető el.
Amennyiben a nevet Ön fordította le Sindarin nyelvre, a név felhasználása vélhetően nem sért szerzői jogokat, feltéve, hogy a Tolkien által alkotott Sindarin szókészletből felhasznált szó, illetve szavak nem rendelkeznek a szerzői jogi védelemhez szükséges egyéni-eredeti jelleggel. Ennek kérdése mindig esetenként, a konkrét körülmények alapján dönthető el.
Felhívjuk szíves figyelmét továbbá, hogy a szóban forgó név akár védjegyoltalom alatt is állhat. Érvényes védjegyoltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://oami.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2015.10.28)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH csapata!
Érdeklődni szeretnék , hogy nem ütköznek-e valamely jogszabályba a következők.
Mozifilmből , és egy játékprogram internetes videójából , számítógéppel kivágni képeket (PNG) , utána egy játékfejlesztő cégnek átadni megmutatni , hogy a táj ami tervezek , hasonló formájú , alakú , színű , jellegű , mint a kivágott képek. Például : A mezőn zöld a fű , a közepén pedig egy barna színű kisebb ház áll , aminek kettő ajtaja , és három ablaka van. A kivágott képen csak egy ajtaja van a háznak , és egy ablaka , ezen kívül pedig még sok különbség is van a tervezett táj és a kivágott kép között. Tehát a kivágott képek , kizárólag egyfajta segítségül szolgálnának a táj ismertetésében.
Előre is köszönöm válaszukat!
(2015.10.01) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Tóth Péter!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben film, filmművészeti alkotás részletének szoftverfejlesztés során történő felhasználásának lehetséges módjairól érdeklődött.
Felhívom a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető. Alábbi válaszaim a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf
Elöljáróban fontos megállapítanunk, hogy mit is részesít oltalomban a szerzői jog. Szerzői jogi védelem illeti az irodalom, kultúra, tudomány körébe tartozó minden olyan alkotást, minőségi, mennyiségi, esztétikai jellemzőitől függetlenül, amely a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jelleggel bír [Szjt. 1. § (1)-(3) bekezdések]. A törvény nem részesít védelemben ötletet, elvet, eljárást, vagy matematikai műveletet [Szjt. 1. § (6) bek.]. Az önálló védelem alapja tehát az egyéni, eredeti jelleg, mely alapján az alkotás létrehozóját, a szerzőt maradéktalanul megilletik az alkotás kapcsán a személyhez fűződő (pl.: név feltűntetésének joga), valamint a vagyoni, felhasználási jogok, például a többszörözés joga (Szjt. 4. §, 10. – 29. §).
A teljes alkotásnak, vagy annak egy részletének felhasználása főszabály szerint a szerző engedélyével lehetséges. Az engedély megadását a törvény írásbeli formához, felhasználói szerződéshez köti. (Szjt. 42. – 55. §)
Meghatározott feltételek mellett a törvény lehetővé teszi az alkotások felhasználását külön engedély nélkül. Az úgynevezett szabad felhasználás körébe tartozó felhasználási módok kapcsán az általános feltételeken túl [például hogy e szabályokat nem lehet kiterjesztően értelmezni – Szjt. 33. § (3) bek.] a törvény meghatározza az egyes felhasználási módok mértékét és feltételeit is. A szóban forgó felhasználási mód – egy film részletének illusztrációs célú felhasználása – feltehetően az idézés kategóriájába tartozhat, melynek feltétele, hogy az átvevő műben – például a prezentációban – a felhasználási cél által indokolt arányos terjedelmű legyen, és feltüntessék az „idézet” mellett a forrást és a szerzőt [Szjt 34. § (1) bek.]. Amennyiben ezek a feltételek teljesülnek, a felhasználás a szerző külön engedélye nélkül, szabadon megtörténhet.
Fontos utalni az előzőeken túlmenően arra, hogy az alkotás, például film részletének felhasználása más jellegű, műfajú származékos műben átdolgozásnak is minősülhet (Szjt. 29. §), amely különösen azért engedélyköteles felhasználási mód, mert alkalmas lehet a szerző személyhez fűződő jogainak, különösen pedig jó hírének befolyásolására (Szjt 13. §). Átdolgozásról van szó abban az esetben is, ha adott mű alapulvételével, annak megváltoztatásával történik az új, egyéni eredeti jellegű alkotás létrejötte. Ebben az esetben az új (átdolgozott mű) felhasználáshoz az eredeti mű szerzőjének engedélyére is szükség van. Ha azonban a változtatás olyan mértékű, hogy az eredeti mű csupán inspirációnak tekinthető és az új műben az lényegében emiatt nem is fedezhető fel, akkor az eset akként is minősíthető, hogy átdolgozásra, engedélyköteles szerzői jogi felhasználásra nem is került sor.
Az idézésen túlmutató részlet vagy a mű egészének elhanyagolható módon megváltoztatott formában történő felhasználása többszörözésnek (Szjt. 18. §), vagyis engedélyköteles felhasználásnak minősül.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanácsadás, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések, egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos, illetve jogi képviselő feladata. A Magyar Ügyvédi Kamara honlapján (http://www.magyarugyvedikamara.hu) szakterületek szerint is tud a szerzői jogban járatos szakembert keresni.
Üdvözlettel,
Szerzői Jogi Főosztály
(2015.10.08)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hölgyem/Uram,
Magyarországra vonatkozólag szeretnénk egy Minions terméket forgalomba hozni és az ezzek kapcsolatos jogdíj ügyében elérhetöséget találni,de sajnos eddig ez nem sikerült.
Ezügyben esetleg önöktől kaphatunk bármiféle segítséget?
Egy telefonszámot vagy e-mail címet keresünk,de eddig sikertelenül.
Elöre is köszönöm
Köszönettel: Csapo Csaba
(2015.09.21) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Alábbi megkeresésre, amelyben Minions termék forgalomba hozatalával kapcsolatosan jogdíj ügyében az elérhetőségek felől érdeklődik, a következőkről tájékoztatjuk.
Az egyéni, eredeti jellegű filmalkotások, illetőleg az azokban szereplő jellegzetes és eredeti alakok (mesefigurák) a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alatt állnak. (Az Szjt. szövege a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf oldalon érhető el.)
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására [pl. átdolgozásra is (Szjt. 17. § f) pont)] és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt. A szerzőt a fentieken felül megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak (mint például a Minions, magyarul Minyonok) kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is [az ilyen másodlagos felhasználás az ún. merchandising, Szjt. 16. §-ának (1) és (3) bekezdése].
Figyelemmel arra, hogy a merchandising jogok esetében nincsen közös jogkezelés, ezért a felhasználás engedélyezéséhez szükséges a jogosult felkutatása. Ennek érdekében megkereshető esetleg az InterCom Nemzetközi Kulturális Szolgáltató Zrt. (http://www.intercom.hu/?page=23), amely felhasználói jogok engedélyezésével ugyan nem foglalkozik, de külföldi filmek jogtulajdonosairól vélhetően tud felvilágosítást adni, illetőleg érdemes lehet a tv sorozatok producereinél érdeklődni a jogtulajdonosok felől. (Interneten végzett gyorskeresés szerint a film magyarországi forgalmazója az UIP-Duna Film. A szóban forgó Minions-ok vagyoni jogaival feltehetően a filmet gyártó Universal Pictures vagy az Illumination Entertainment rendelkezik.)
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szóban forgó jellegzetes alakok (mesefigurák) a szerzői jogi védelmen felül akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak.
Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A szerzői joggal ellentétben, ezek az oltalmak nyilvántartásba vételhez kötöttek, így akár Ön is ellenőrizheti, hogy a felhasználni kívánt figurák védelem alatt állnak-e, és ha igen ki az adott oltalom jogosultja. Magyarországra kiterjedő védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalmakra történő keresésre lehetőség van az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU ) és az eSearchplus (https://oami.europa.eu/eSearch/#advanced/trademarks ) adatbázisokban.
[Jogszabályi háttér: 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról (12. §), valamint a 2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról (16.§); a nyilvántartás elérhetősége: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU]
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2015.09.23)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Tájékoztatást szeretnék Önöktől azzal kapcsolatban,hogy egy munkáltató által szabadalmaztatott és védjegyzett terméket tulajdonképpen továbbfejlesztettem egy már létező eljárással.Így egy magasabb hozzáadott értékkel bír.Mivel nem lehet a már létező eljárással a már szabadalmaztatott terméket szabadalmi oltalom alá helyezni.
A létező védjegyet kiegészíteném a létező eljárással kapcsolatos felirattal.
Így az új termék jogosult-e új védjegy bejelentésre?Vagy valamilyen egyéb védelem illeti meg.Gondolok itt szerzői,üzleti titok,stb.
Válaszukat megköszönve!
Tisztelettel!
(2015.09.15) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Az alábbi megkeresésben oltalom alatt álló műszaki megoldás továbbfejlesztett változatának, illetőleg az ahhoz kapcsolódó védjegynek a védelméről érdeklődik.
Miután a rövid ismertetés alapján meglehetősen sokrétűnek tűnik a felvetődött ügy, válaszunkban a kérdés alapvető szellemitulajdon-védelmi vonatkozásairól tájékoztatjuk.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 1- §-a alapján a szabadalommal szemben támasztott alapvető elvárás, hogy a szabadalmaztatni kívánt műszaki megoldás világviszonylatban új legyen, feltalálói tevékenységen alapuljon (azaz a világon bárhol, bármilyen módon nyilvánosságra jutott
megoldásokhoz – ún. technika állásához – képest szakember számára ne legyen nyilvánvaló), és iparilag alkalmazható – azaz az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható vagy felhasználható – legyen.
Ha a továbbfejlesztett változat oltalomképes, és azt szabadalmaztatják, függő szabadalom keletkezik, amelynek hasznosításához az eredeti (gátló) szabadalom jogosultjának engedélye szükséges, és kikényszeríthető (Szt. 32. §).
Amennyiben a továbbfejlesztés eredményeképpen adódó megoldás nem felel meg a fenti követelményeknek, a megoldásra szabadalmi oltalom nem szerezhető.
Az Szt. 35. §-a alapján szabadalombitorlást követ el, aki a szabadalmi oltalom alatt álló találmányt jogtalanul hasznosítja.
Abban az esetben, ha a továbbfejlesztett változatban megvalósul a szabadalom (technikailag annak valamennyi főigényponti jellemzője), a továbbfejlesztett változat hasznosítása a szabadalomba ütközik. Ebben az esetben a továbbfejlesztett változat hasznosítása a szabadalom jogosultjának engedélye nélkül jogsértő.
Amennyiben a továbbfejlesztett változatban nem valósul meg a szabadalom (a továbbfejlesztett megoldás nem valósítja meg a szabadalom valamennyi lényegi jellemzőjét), a továbbfejlesztett változat hasznosításához a szabadalmas engedélye nem szükséges.
A védjegyeket érintő kérdésével kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a védjegy nem védi a terméket, amellyel kapcsolatban használják, csupán azt biztosítja, hogy más – jogszerűen – nem használhat azonos, vagy hasonló termékekkel kapcsolatban a védjeggyel megegyező, vagy azzal összetéveszthető megjelölést.
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 12. §-a értelmében a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára.
A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ
a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy
c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy
megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét [Vt. 12. §-ának (1) és (2) bekezdése].
Védjegybitorlást követ el, aki a 12. §-ban foglalt rendelkezések megsértésével a védjegyet jogosulatlanul használja.
Ha tehát az említett védjegy megkülönböztető elemei a jelzett kiegészítéssel ellátott védjegyen is felismerhetők, az eredeti védjegy jogosultja vélhetően felléphet a kiegészített megjelölés védjegyként történő lajstromozása, valamint használata ellen is.
Egy új ismeret know-how-ként is jogi védelem alatt állhat az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:47. §-a alapján, de jeleznünk kell, hogy a védelem addig áll fenn, amíg az ismeret más számára jogszerűen nem hozzáférhető (titok), illetőleg nem sérti a know-how-t az, aki a jogszerűen hozzáférhető információk alapján maga jut el az ismerethez.
A jogi védelem ebben az esetben a fentiektől eltérően minden alakszerűség nélkül, automatikusan keletkezik.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de felhívjuk a figyelmét, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos magyarországi képviselők névjegyzéke a Magyar
Szabadalmi Ügyvivői Kamara (http://www.szabadalmikamara.hu/) honlapján található.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2015.09.18)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH,
Az alábbi kérdéssel kapcsolatosan szeretném kérni szíves tájékoztatásukat.
Különböző gyártók által létrehozott termékek felhasználásával egy új terméket hoznék létre. A termékek alkatészként kerülnének felhasználásra. A munkálataim során gyártási munkálatokra nem kerülne sor.
Elég sarkosítva pl. egy fiat motorral és egy nissan karosszériával új autót dobnék a piacra, amelyet saját néven értékesítenék. Milyen kötelezettségeim vannak az adott gyártók felé? Milyen jogi kritériumnak szükséges megfelelnem.
Előre is köszönöm válaszukat!
(2015.09.10) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Kiss Imre Zalán!
Köszönettel vettük az alábbi megkeresést, amellyel kapcsolatban felhívjuk figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik.
(Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
Bármely kereskedelmi forgalomban kapható terméknek része lehet olyan műszaki megoldás, amely szabadalmi, vagy használatiminta-oltalom alatt áll; emellett a termék külső megjelenését, vagy annak valamely részletét formatervezésiminta-oltalom is védheti. A terméken szerepelhetnek továbbá olyan megkülönböztető megjelölések, amelyek védjegyoltalom alatt állhatnak. (Az említett oltalmi formák összefoglaló neve iparjogvédelmi oltalom.) Mindenekelőtt tehát azt szükséges megállapítani, hogy a termék, vagy valamelyik része iparjogvédelmi oltalom alatt áll-e.
A Magyarország területén hatályos iparjogvédelmi oltalmak az alábbi elektronikus adatbázisokban kutathatók:
E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#
eSearch plus (https://oami.europa.eu/eSearch/
A kutatáshoz az SZTNH Frecskay János Szakkönyvtárának munkatársai igény esetén segítséget nyújtanak. A Szakkönyvtár elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/konyvtar.html.
Amennyiben a termék vagy annak része, illetve a rajta látható jelölések nem állnak iparjogvédelmi oltalom alatt, a termék forgalmazása iparjogvédelmi jogszabály alapján nem korlátozható.
Ha a termék vagy annak része, illetve a rajta látható jelölés iparjogvédelmi oltalom alatt áll, a hasznosítás (behozatal, kivitel, értékesítés, stb.) főszabály szerint kizárólag az oltalom jogosultjának engedélye mellett jogszerű.
A jogkimerülés elve alapján ugyanakkor nem szükséges az eredeti jogtulajdonos hozzájárulása a termék forgalmazásához, ha a terméket a jogtulajdonos, vagy az ő kifejezett hozzájárulásával (tipikusan szerződés alapján) másvalaki már forgalomba hozta az Európai Gazdasági Térségben. Jogvita esetén a bíróság jár el, és e körülmények fennállását Önnek mint forgalmazónak kell bizonyítania. Ha a jogkimerülés mégsem következett be, nem bizonyítható, vagy esetleg kiderül, hogy a termék hamis, az iparjogvédelmi oltalmak bitorlásának és a hamis termék forgalomba hozatalának valamennyi büntető és polgári jogi következménye alkalmazandóvá válik. Ezért már a beszerzés során célszerű a forgalmazótól beszerezni a megfelelő igazolásokat.
Végül fontos kiemelni, hogy a jogkimerülés nem alkalmazható, ha a jogtulajdonosnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze; védjegyoltalom esetén különösen akkor, ha a védjeggyel ellátott áru állagát, állapotát megváltoztatták, illetve károsították.
A jogkimerülésről bővebben lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 20. §-át; a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (Fmtv.) 18. §-át; valamint a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 16. §-ának (1)-(2) bekezdéseit.
A fentieket összefoglalva elmondható, hogy iparjogvédelmi oltalom alatt álló termék, vagy annak része forgalmazásához a jogtulajdonos engedélye szükséges – bizonyos kivételektől eltekintve. A kivételek alkalmazhatósága a forgalmazás konkrét körülményeitől függ, erre tekintettel célszerű a jogosulttal egyeztetni.
Bár a jogterületek az SZTNH hatáskörén kívül esnek, jelezzük, hogy más jogvédelem alatt álló termékének, vagy ilyen termék részének a jogtulajdonos engedélye nélkül saját név alatt történő forgalmazása a fentiek mellett versenyjogi, és fogyasztóvédelmi problémákat is felvethet.
A szakszerű jogi ügyvitel érdekében célszerű lehet emellett hivatásos képviselő – ügyvéd, vagy szabadalmi ügyvivő – megbízása is. A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara (http://www.szabadalmikamara.hu/), illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján (http://www.magyarugyvedikamara.hu/) érhető el.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőség: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html).
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2015.09.15)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Muzeológusként, múzeumpedagógusként készítettem egy vázlatot egy történeti (tematikus), nyilvános, kültéri játszótérre. Szellemi tulajdonomnak tekintem. Az a kérdésem, mi a teendőm, hogy megkerülésemmel ne lehessen megvalósítani.
Köszönöm válaszukat.
(2015.09.09) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Zászkaliczky Zsuzsanna!
Az alábbi megkeresésre, amelyben kültéri játszótér jogi védelmének lehetőségei iránt érdeklődik, a következő - szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos - általános támpontokat adjuk.
Amennyiben a játszótér elemeihez valamilyen új, és feltalálói tevékenységen alapuló műszaki megoldás (találmány) kapcsolódik, az eszköz védelmére a szabadalom, a szabadalom műszaki színvonalát el nem érő szerkezeti megoldás esetén a használatiminta-oltalom jöhet szóba.
A játszótéren felállítani kívánt eszközök külső megjelenése – amennyiben ez a megjelenés új és egyéni jellegű az eszköz(ök) alakjából, rajzolatából, mintázatából stb. adódóan, a formatervezésiminta-oltalom jöhet szóba.
A játszótér jellegzetes elemeinek azonosítására, más termékektől és szolgáltatásoktól való megkülönböztetésére szolgáló megjelölés (név, logó, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölés) védjegyoltalommal védhető. A védjegyoltalom magát a játszóteret, illetve annak elrendezését vagy az ott felállított eszközöket nem védi, "csupán" a fogyasztók tájékozódására szolgál azzal, hogy segíti a játszótér elemeinek azonosítását, illetve más termékektől és/vagy szolgáltatásoktól történő megkülönböztetését.
A fenti oltalmi formák esetében a jogi védelem külön kérelemre, hatósági eljárás eredményeképpen születik. Az egyes eljárások részleteiről, díjairól honlapunkon ( www.sztnh.gov.hu) részletes tájékoztatókat talál.
Az irodalom, a tudomány és a művészet egyéni, eredeti jellegű alkotásai (pl. grafikai, ipari tervezőművészeti alkotások, amelyek egy termék alakjában, mintázatában ölthetnek testet, vagy műszaki létesítmény terve, ami adott esetben egy játszótér kialakítása is lehet) a szerzői jogi védelem hatálya alá tartozhatnak.
A megformálatlan tartalom nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így: ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem részesülhet védelemben.
A szerzői jogi védelem - a korábban tárgyalt oltalmi formáktól eltérően - a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és meghatározott ideig fennáll anélkül, hogy a jogvédelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.
Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html ).
Még egyszer hangsúlyozni kívánjuk, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe.
Az említett külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó szellemi alkotásokat, amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és közkinccsé még nem váltak, a törvény a Polgári Törvénykönyv ide kapcsolódó rendelkezése szerint védi.
Ez a védelem a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - mivel nem igényel semmilyen alakszerűséget, regisztrációt - a törvény erejénél fogva illeti meg a jogosultat. Ezekben az esetben alapvető követelmény az ismeret titokban tartása, aminek érdekében célszerű érdemi lépéseket tenni, például ajánlatos a partnerekkel szerződésben megállapodni a bizalmas kezelésről, adott esetben titoktartási nyilatkozatot aláíratni a tárgyalópartnerével.
Reméljük, hogy a fentiek a segítségére lesznek abban, hogy a megoldása védelmére a megfelelő jogi eszközt kiválassza.
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak. (A képviselet ellátására jogosult szabadalmi ügyvivők, illetve az ügyvédek elérhetősége a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ található),
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2015.09.10)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Cím!
Az a kérdésem, hogy HR módszert/modellt le lehet védetni?
Köszönettel,
Dorkó Orsolya
(2015.09.03) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Alábbi érdeklődésre, amelyben HR módszer, illetőleg modell jogi védelmének lehetősége felől érdeklődik, a következő - szellemitulajdon jogokkal kapcsolatos - általános támpontokat adjuk.
A szellemi tulajdon védelemét világszerte jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.
Az iparjogvédelem körében a különféle megoldásokhoz különböző oltalmi formák kapcsolódnak az alábbiak szerint.
Az új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható - műszaki jellemzőkkel leírható - megoldások jogi védelmére a szabadalmi oltalom jöhet szóba. A szabadalmazható találmány műszaki színvonalát el nem érő, új és feltalálói lépésen alapuló szerkezeti megoldások esetében a használatiminta-oltalom lehet a megfelelő oltalmi forma.
A termékek külső jellegzetessége - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok - védelmére, amennyiben a minta új és egyéni jelleggel rendelkezik, a formatervezésiminta-oltalom az alkalmas oltalmi forma.
A szolgáltatásokat/termékeket más szolgáltatásoktól/termékektől megkülönböztető megjelölések (név, logó, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölés) védjegyoltalommal védhetők, de hangsúlyoznunk kell, hogy a védjegy nem védi azt a terméket vagy szolgáltatást, amellyel kapcsolatban használják, csupán arra szolgál, hogy a fogyasztók azonosíthassák, illetve más hasonló szolgáltatásoktól/termékektől megkülönböztethessék azt.
A fenti oltalmi formák esetében a jogi védelem külön kérelemre, hatósági eljárás eredményeképpen keletkezik.
Az Ön által említett módszer vonatkozásában a fenti oltalmi formák közül vélhetően csak a védjegyoltalom jöhet szóba.
A védjegyoltalom alapján a védjegy jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki gazdasági tevékenység körében használ a védjeggyel azonos vagy azzal összetéveszthető megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal/szolgáltatásokkal azonos, vagy azokhoz hasonló áruk illetve szolgáltatások vonatkozásában. Védjegyoltalomban azok a megjelölések részesülhetnek, amelyek grafikailag ábrázolhatók, megkülönböztetésre alkalmasak, valamint a lajstromozásukkal szemben nem állnak fenn kizáró okok.
A védjegy magyarországi lajstromozása iránti igényt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott kérelemmel lehet elindítani. Az, hogy egy védjegy bejelentési kérelemben szereplő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e, a lajstromozási eljárás - törvény által (a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény) előírt - vizsgálata során dől el.
A lajstromozási eljárás menete áttekinthető a: http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalon található tájékoztatóban.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései szerint a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat (pl. a módszer szakirodalmi formába öntött leírása) védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1)]. (Megjegyzendő, hogy az Szjt. 1. § (6) bekezdése alapján ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer ...nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.)
A szerzői jogi védelem – az iparjogvédelemtől eltérően - a mű létrejöttével, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és meghatározott ideig fennáll anélkül, hogy a jogvédelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket. Ezért egy későbbi jogvita esetére javasolható a mű letétbe helyezése közjegyzőnél vagy az illetékes közös jogkezelő szervezetnél, illetve önkéntes műnyilvántartásba vetethető a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál ugyanebből a célból. (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html ). A mű önkéntes műnyilvántartásba vételével kapcsolatban felhívjuk szíves figyelmét, hogy az eljárás semmiféle jogi védelmet nem keletkeztet, csak egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe, ami egy későbbi jogvita során felhasználható.
Megemlítjük még, hogy az adott módszer know-how-ként is állhat jogi oltalom alatt - az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:47. §-a alapján - mindaddig amíg nyilvánosságra nem jut.
Reméljük, hogy a fentiek a segítségére lesznek annak eldöntésében, hogy az Ön által jelzett módszer védhető-e jogi úton, és ha igen, milyen jogi védelem jöhet szóba.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata (a hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ).
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2015.09.10)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal,
X a szakdolgozata alapján odaad egy szoftvert Z-nek, hogy Y tudományos cikke alapján Z továbbfejlessze azt. Én fizetek X-nek és Z-nek, de nem tudom mit kell velük aláíratnom ahhoz, hogy utána mindenki védve legyen. Köszönöm válaszukat!
(2015.09.02) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Ecsenyi Áron!
Az alábbi megkeresésére, amelyben tudományos cikkben foglaltak alkalmazásával létrehozott új szellemi termék felhasználási feltételei iránt érdeklődött, a következőkről tájékoztatjuk.
Az Szjt. értelmében védelemben részesülnek az irodalmi, tudományos, művészeti alkotások, minőségi, esztétikai, terjedelmi jellemzőiktől függetlenül, azok egyéni, eredeti jellege alapján [Szjt. 1. § (1), (3) bekezdések]. A törvény példálózó felsorolásában külön is említi a védett műtípusok között a szakirodalmi, tudományos műveket, és a számítógép programokat is [Szjt. 1. § (2) bekezdés, a), c) pontok].
Fontos hangsúlyozni, hogy a szerzői jogi védelem létrejötte nem függ semmilyen nyilvántartásba vételétől, a védelem megszerzésére irányuló bármely eljárástól, hanem a mű létrejöttével a törvény erejénél fogva keletkezik. A szerzőt is műve létrejöttétől illetik meg a szerzői jogok – a személyhez fűződő és a vagyoni jogok összessége – így a felhasználás, például a nyilvánosságra hozatal, vagy terjesztés joga (Szjt. 9. §-a).
A szerző személyhez fűződő joga egyebek mellett, hogy nevét alkotásán vagy teljesítményével összefüggésben még az eredeti mű átdolgozásán is feltüntessék (Szjt. 12. §). E mellett a szerző kizárólagos joga műve felhasználásának, így például többszörözésének (Szjt. 18. §) vagy átdolgozásának engedélyezése is (Szjt. 29. §).
A fentiekre figyelemmel a megkereséssel kapcsolatban – a részletek ismerete hiányában – csupán lehetséges következtetésekkel és tanácsokkal tudunk szolgálni.
Amennyiben „Z” fejlesztése révén az „X” által előállított eredeti szoftver műhöz képest új, egyéni eredeti jellegű mű jön létre, akkor az eredeti mű átdolgozásról beszélhetünk, ha pedig a változtatás (fejlesztés) nem éri el ezt a mértéket, akkor „X” művének „Z” általi többszörözéséről beszélhetünk. Mindkét felhasználás esetében a szoftver eredeti előállítójától („X”-től) szükséges engedélyt kérnie az azt továbbfejlesztő felhasználónak (a megkeresésben említett „Z”-nek). Az engedély megadására az Szjt. írásba foglalt szerződési formát ír elő, amelyért az engedélyezőt (az eredeti szerzőt, vagy a vagyoni jogok egyéb tulajdonosát) főszabály szerint díjazás illeti meg (Szjt. 42. §).
Az Szjt. 4. §-ának (2) bekezdése alapján szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van. E rendelkezés azt jelenti, hogy az átdolgozott mű (vagyis a továbbfejlesztett szoftver) felhasználásához mind az eredeti mű szerzőjének, mind pedig az azt átdolgozó szerzőnek az engedélye szükséges.
Az így továbbfejlesztett szoftver harmadik fél által történő felhasználására – a már említett módon – szintén felhasználási szerződés formájában adhat(nak) engedélyt annak szerzője/i.
Ha a fejlesztés során nem történt átdolgozás, akkor elegendő „X”-től engedélyt kérni a „Z” által továbbfejlesztett mű felhasználására is, hiszen „Z” nem hozott létre szerzői jogi értelemben vett új művet. (Ettől függetlenül „Z” munkája fejében igényt tarthat díjazásra, de szerzői jogi felhasználási szerződést nem szükséges vele kötni a mű felhasználására). Amennyiben a fejlesztés révén új mű jött létre (vagyis átdolgozás történt) akkor „X”-től és „Z”-től is szükséges engedély megszerzése a fejlesztett mű jogszerű felhasználáshoz.
A felhasználási szerződésben, az ilyenkor szokásos elemek mellett (pl. felek megnevezése, a felhasználás módja, időbeli és térbeli terjedelme, korlátai, a felhasználás kizárólagossága, vagy átruházhatóságának joga, a felhasználási díj mértéke) a megkeresésben leírt esetben fontos kitérni arra is, hogy az engedélyező fél(felek) maradéktalanul rendelkezik/nek a felhasználás módja szerinti engedély megadásához szükséges jogokkal. További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de különös tekintettel a jelen ügy bonyolultságára javasoljuk, hogy részletes tanácsadás, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása céljából (beadványok, szerződések, egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) forduljon hivatásos jogi szakértőhöz (e célból javasoljuk a Magyar Ügyvédi Kamara honlapját igénybe venni: http://www.magyarugyvedikamara.hu).
Üdvözlettel,
Szerzői Jogi Főosztály
(2015.09.09)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Jogdíj fizetés és engedély nélkül felhasználható egy más által szerzett / illetve előadott zenemű, szinpadi előadáshoz?
(2015.09.02) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Az alábbi megkeresésére, amelyben az iránt érdeklődik, hogy valamely zeneműnek más által, színpadi előadásban történő felhasználása jogdíj, illetőleg engedélyköteles-e, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) alapján a következőkről tájékoztatjuk.
Szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat – köztük a zeneműveket [Szjt. 1. §-ának (2) bekezdés e) pontja] - védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése].
A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző) [Szjt. 4. §. (1) bekezdése]. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bekezdése]. Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása (vagy fordítása) is, ha annak egyéni, eredeti jellege van [Szjt. 4. §. (2) bekezdése].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt [Szjt. 16].
Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a zenemű felhasználása engedélyköteles tevékenység, amelynek fejében a szerzőt a bevétellel arányos díjazás illeti meg. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanácsadás, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések, egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos, illetve jogi képviselő feladata. A Magyar Ügyvédi Kamara honlapján (http://www.magyarugyvedikamara.hu) szakterületek szerint is tud a szerzői jogban járatos szakembert keresni.
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2015.09.07)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH csapata!
Érdeklődni szeretnék, hogy van-e lehetőség idézetek szabad felhasználására (szerző megjelölésével), amennyiben ajándéktárgyakon szeretném megjeleníteni azokat kereskedelmi forgalomban.
Válaszukat előre is köszönöm!
(2015.08.17) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben idézetek ajándéktárgyakon történő felhasználása kapcsán felmerülő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.
Felhívom a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető. Alábbi válaszaim a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf.
Elöljáróban engedje meg, hogy röviden tájékoztassam a szerzői jogi védelem keletkezésének feltételeiről. A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1) és (3) bekezdései], így többek között a grafikai alkotásokat is [„rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve” – Szjt. 1. § (2) h)]. A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok - a személyhez fűződő és a vagyoni jogok – összessége. [Szjt. 9. § (1)]
Az Szjt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint védelemben részesülnek az irodalmi, tudományos és művészi alkotások. Ennek feltétele, hogy az alkotás egyéni, eredeti jelleggel rendelkezzen. Amennyiben a megkeresésben foglalt idézet filmből vagy más műből származik, a Szjt. 34. §-ának (1) bekezdése alapján a mondatot az idézés szabályai szerint szabadon fel lehet használni. Ennek során a mű részletét (vagyis a filmben/más műben elhangzott mondatot) az átvevő mű jellege és a cél által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven, a forrás valamint a forrásban megjelölt szerző megnevezésével bárki szabadon idézheti. [Szjt. 34. § (1)] Ennek megfelelően tehát az idézni kívánt mondatot fel lehet tüntetni az ajándéktárgyakon a szerző megjelölése mellett.
Amennyiben viszont a mondat nem egy mű részlete, hanem maga is önálló mű (pl. olyan aranyköpés, amely egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik) és nem járt le a védelmi ideje [a Szjt. 31.§-nak (1) bekezdése alapján a védelmi idő a szerző életében és halálától számított 70 éven át tart] a mondat ajándéktárgyon való elhelyezése és annak forgalmazása a mű többszörözésének és terjesztésének minősül. Ezek a szerző vagy a szerzői jog jogosultjának engedélyéhez kötött felhasználási módok, amelyekre engedély főszabályszerűen felhasználási szerződéssel szerezhető. [Szjt. 16.§ (1)] Felhasználási szerződést a szerzővel, vagy a szerző halála után a szerzői jogi jogosultnak minősülő örökössel kell kötni. Felhívom a figyelmét, hogy a fordítás szerzői jogi szempontból átdolgozásnak minősül, így amennyiben a mondatot magyarra fordítva kívánja felhasználni, arra külön engedélyt kell kérnie a jogosultaktól. Ha azonban a mondat nem minősül önálló műnek, csupán ötletnek, a Szjt. 1.§-ának (5) bekezdése alapján az nem tartozik a szerzői jog védelme alá, ezért teljesen és szabadon felhasználható.
Figyelemmel arra, hogy a fentiek alapján az Ön által tervezett felhasználás szerzői jogi megítélése nagyban függhet a konkrét körülményektől, indokolt lehet az ügyben szerzői jogban jártas tanácsadó megkeresése. A Magyar Ügyvédi Kamara weboldalának (http://www.magyarugyvedikamara.hu) adatbázisában szakterületek szerint is tud szakembert keresni.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanácsadás, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések, egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos, illetve jogi képviselő feladata. A Magyar Ügyvédi Kamara honlapján (http://www.magyarugyvedikamara.hu) szakterületek szerint is tud a szerzői jogban járatos szakembert keresni.
Üdvözlettel,
Szerzői Jogi Főosztály
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2015.09.04)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Boldog napokat kívánok!
Tisztelt Hivatal!
Versíró ember vagyok és sok versemet megzenésítették. Úgy határoztam, hogy a megzenésített versekből egy válogatás kötetet adok ki. A kötetben helyet kapnak a versek mellett, a dalok kottája is. Magukat a dalokat egy a könyvhőz kapcsolódó honlapon lehet majd meghallgatni, ahol csupán linkek lesznek a szerzők által az internetre feltöltött dalokhoz. Egyébként valamennyi dalt bejeoentjük az Artistjusnál.
A kérdésem nem ezekkel a dalokkal kapcsolatos. Felmerült bennem, hogy a kötetben meg kellene jelentetnem azokat a dalokat is, amelyekhez szöveget írtam. Ezek külföldi slágerek. Szeretném ha ezek is kottával lehetnének jelen a kötetben. Ehhez mit kell tenni? Hogyan lehet a jogokat megszerezni?
Üdvözlettel: Komáromi János
(2015.08.11) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Komáromi János!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben a megzenésített verseiből tervezett verseskötetben megjelentetni tervezett dalokkal kapcsolatban felmerülő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Alábbi válaszaim a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf.
Elöljáróban engedje meg, hogy röviden tájékoztassam a szerzői jogi védelem keletkezésének feltételeiről. A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1) és (3) bekezdései]. Ennek megfelelően védelem illeti a zeneművet, szöveggel vagy anélkül [Szjt. 1. § (2) bekezdés e) pontja] is, amennyiben az egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik. Ennek megfelelően azok a dalok, amelyekhez Ön írt szöveget, és ezáltal az azokat megjelenítő kották önállóan is szerzői jogi védelem alatt állnak, függetlenül az Ön szövegeken fennálló szerzői jogától.
Az Szjt. 16.§ (1) bekezdése alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A kották lemásolása és megjelentetése a kötetben a szerzői jog alapján többszörözésnek [Szjt.18.§] és terjesztésnek [Szjt. 23.§ (1) bekezdése] minősül, amely felhasználások engedélyezése főszabályként a szerző kizárólagos joga. Többszörözés a mű rögzítése bármilyen anyagi hordozón és a rögzítésről másolat készítése, ide tartozik a kotta lemásolása bármely eszközzel (kézi másolás, fénymásolás, lenyomat stb.) és érzékelhető megjelenítése bármilyen felületen. Terjesztés a mű eredeti vagy többszörözött példányainak nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy forgalomba hozatalra való felkínálással. Ez azt jelenti, hogy a kották tervezett felhasználásához – mind a sokszorosításhoz, mind a kötet kereskedelmi forgalomba hozatalához – a szerző kifejezett engedélye szükséges. Amennyiben a szerzőhöz közvetlen elérhetőség nem ismert, akkor célszerű az adott zeneszámot kiadó zenei kiadó vállalat vagy az albumon feltüntetett producer felkeresése, mert ők többnyire folyamatos kapcsolatot tartanak a szerzőkkel.
A más internetes oldalon szabadon hozzáférhető dalokra mutató kattintható linkek szolgáltatása szerzői jogilag nem minősül felhasználásnak az Európai Bíróság C-466/12. számú ügyben hozott ítélete alapján. Felhívjuk viszont a figyelmét arra, hogy célszerű a szerző által jogszerűen a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tett tartalomra mutató linkeket beilleszteni, tekintettel arra, hogy a bíróság is jogszerűen feltett tartalom esetében hozta a fenti ítéletet, és egy másik ügy jelenleg folyik, amely a szerzői jog megsértésével elhelyezett tartalomra mutató linkek jogi helyzetét vizsgálja. Tehát amennyiben a szerző által vagy engedélyével jogszerűen feltett, más internetes oldalon szabadon hozzáférhető dalokra mutató linkeket helyez el a kötethez kapcsolódó weboldalon, az nem kötött engedélyhez.
A fentiekre tekintettel javasoljuk, hogy a kották többszörözéséhez és terjesztéséhez szükséges engedély megszerzése érdekében keresse meg a konkrét dalok szerzőjét/ szerzőit.
Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére: http://kerdoiv.sztnh.gov.hu/szerzői-iparjogvédelmi_jogi-lajstrom.
Üdvözlettel,
dr. Timár Adrienn
szerzői jogi ügyintéző
(2015.09.01)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Írtam egy mesét melyet,feltennék az internetre, a közösségi oldalamon, mások szórakoztatására, véleményeztetésére. Esetlegesen pályázaton is szívesen bemutatnám.Hogyan tudom magam bebiztosítani, az eltulajdonítása kapcsán? Olvastam az Önkéntes műnyilvántartásról.Kérdésem, hogy Közjegyző elvégzi-e az önkéntes münyílvántartást, és mennyibe kerül?
Várom szíves válaszát.
Üdvözlettel: Szabó Marianna
(2015.08.23) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Alábbi érdeklődésére, amelyben az Ön által írt mese jogi védelmével kapcsolatosan kér tájékoztatást a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll meghatározott ideig anélkül, hogy a jogvédelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jog az egyéni, eredeti jelleggel megformált tartalmat védi.
(szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény / a továbbiakban: Szjt., / http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf)
Az Szjt. 4. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta.
A törvény 94/B. §-ának (1) bekezdése azonban vélelmet is felállít a szerzőség mellett, így „az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét ilyenként a művön a szokásos módon feltüntették” , (ilyen pl. a név feltüntetése pubikálás esetén).
Az Szjt. 94/B. §-ának további bekezdései meghatározzák a vélelem további sorrendjét. Így ellenkező bizonyításig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét a művön feltüntették; ennek hiányában azt, aki a művet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (a továbbiakban: Hivatal) vezetett közhiteles önkéntes műnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal igazolja; ennek hiányában a közös jogkezelő szervezetek által vezetett adatbázisban szereplő személyt; ennek hiányában pedig azt, aki a művet először nyilvánosságra hozta.
Közjegyzőnél is letétbe helyezhető a mű, de ez a lehetőség a fentiek alapján a szerzőségi vélelem fennállása szempontjából az önkéntes műnyilvántartásba vétel és a közös jogkezelőknél történt nyilvántartásba vétel mögött áll.
Vita esetén arról, hogy az alkotás szerzői műnek tekinthető-e, és a szerzői jogi védelem kit illet, a döntés a bíróság hatáskörébe tartozik.
A bizonyítás során a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet letétbe helyezi közjegyzőnél, vagy nyilvántartásba veteti az illetékes közös jogkezelő szervezetnél, vagy önkéntes műnyilvántartásba veteti Hivatalunknál.
A mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg hogy azt a szerző a magáénak elismerte.
A Szellemi tulajdon Nemzeti Hivatalánál történő önkéntes műnyilvántartásba vétellel kapcsolatos részletek, illetve a letölthető kérelem és a kitöltési útmutató a honlapunkon a http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat/onkentes-munyilvantartas oldalról elindulva elérhetők. Az eljárás igazgatási szolgáltatási díja: 5000 forint.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2015.09.01)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Keramikus vagyok. Folyamatos tárgyalkotó munkám eredményeképpen új termék született.
"Suttogógömb" nevet kapta a tárgysorozat.
A sorozat minden egyes darabja más és más, de mégis a a forma és a köré alkotott koncepció, a funkció és a dizájn egybe fogja
ezt a tárgysorozatot. Egyedi alkotás született, piacképes, új termék.
Az egészet (magát a tárgyat és hozzá a koncepciót és dizájnt ) az Amanita Műhely Kft. dolgozta ki, és hozta létre.
Kérdésem az lenne, hogy hogyan tudom megvédeni a Suttogógömböket attól, hogy másolják őket, hogy mások is gyárthassák őket,azzal a koncepcióval és ötlettel, dizájnnal, amit mi magunk köré építettünk?
A Suttogógömbről több itt olvasható:
http://stilblog.hu/2015/01/05/suttogo-gombok/#.VbYTUbUpqnB
http://www.hellodesign.hu/project-blog/whispering-spheres-by-keramiart
Köszönettel várom válaszukat.
Károlyi Ildikó
Kertes Gábor
Amanita Műhely Kft.
ügyvezetők
(2015.07.27) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Alábbi érdeklődésére, amelyben új termékek dizájnjának, illetve a hozzájuk kapcsolódó koncepció, ötlet jogi védelmének lehetőségeiről érdeklődik, a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.
A szellemi tulajdon védelemét alapvetően két jogintézmény, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.
Ötlet önmagában jellemzően nem helyezhető jogi védelem alá, illetve nem áll jogi védelem alatt, de az ötleten alapuló vagy az azt megvalósító tényleges alkotás/megoldás jogi védelmére már lehetőség nyílhat az alábbiak szerint.
Az iparjogvédelem területén a különféle megoldásokhoz különböző oltalmi formák kapcsolódnak:
- a műszaki jellemzőkkel leírható megoldások esetén, amelyek újak, feltalálói tevékenységen alapulnak és iparilag alkalmazhatók, a szabadalmi oltalom, a szabadalmazható találmány műszaki színvonalát el nem érő, új és feltalálói lépésen alapuló szerkezeti megoldások esetében a használatiminta-oltalom,
- a termékek külső jellegzetességének - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok - védelmére, amennyiben a minta új és egyéni jelleggel rendelkezik, a formatervezésiminta-oltalom jöhet szóba.
- a szolgáltatásokhoz, illetve árukhoz kapcsolódó - azok azonosítását, a gazdasági tevékenység körében más hasonló szolgáltatásoktól/termékektől való megkülönböztetését segítő - megjelölés (név pl. Suttogógömb; ábra; egyéb grafikai elem) oltalmát a védjegyoltalom biztosítja.
A jogi védelem ezekben az esetekben külön kérelemre, hatósági eljárás eredményeképpen születik.
A fentiek közül az Ön által vázolt esetre vonatkoztatva a formatervezésiminta-oltalom, illetve a védjegyoltalom lehetőségén lehet elgondolkodni.
A védjeggyel kapcsolatosan fontos megjegyezni, hogy az nem magát a szolgáltatást, illetve árut védi, amivel kapcsolatban használják, "csupán" segít a fogyasztóknak abban, hogy a szolgáltatást/árut, valamint a szolgáltatót/gyártót ezáltal azonosítsák. Vagyis a védjegy az adott megjelölés használata tekintetében biztosít kizárólagos jogot a jogosultnak, nem a szolgáltatások/áruk tekintetében.
Szíves figyelmébe ajánljuk, hogy honlapunkon ( www.sztnh.gov.hu ) a kapcsolódó, részletes információkat (iparjogvédelmi eljárások feltételei, az eljárások menete, díjak, törvényi hátterek, stb.) eléri.
(Tájékoztató a védjegyekről: http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy ; tájékoztató a formatervezésiminta-oltalomról: http://www.sztnh.gov.hu/hu/dizajn)
A művészeti, irodalmi és tudományos alkotások (pl. a gömbök mint iparművészeti alkotások, vagy a kapcsolódó koncepció szakirodalmi műbe foglalt leírása) a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozhatnak, amennyiben egyéni eredeti jelleggel rendelkeznek. Az egyéni, eredeti jelleg meghatározásánál lényeges a megformált tartalom. A megformálatlan tartalom nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így: ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem részesülhet védelemben.
A szerzői jogi védelem - az iparjogvédelem területére eső oltalmi formáktól eltérően - a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és fennáll meghatározott ideig anélkül, hogy a jogvédelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket. Ezért egy későbbi jogvita esetére javasolható a mű letétbe helyezése közjegyzőnél vagy az illetékes közös jogkezelő szervezetnél, illetve önkéntes műnyilvántartásba vetethető a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál ugyanebből a célból. (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html ). A mű önkéntes műnyilvántartásba vételével kapcsolatban felhívjuk szíves figyelmét, hogy az eljárás semmiféle jogi védelmet nem keletkeztet, csak egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe, ami egy későbbi jogvita során felhasználható.
Megemlítendő még, hogy a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó titkos, de gazdasági értékkel bíró ismereteket a Polgári Törvénykönyv szabályozza /Ptk. 2:47. § [Az üzleti titokhoz való jog. Know-how (védett ismeret)].
Ez a védelem a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - mivel nem igényel semmilyen alakszerűséget, regisztrációt - a törvény erejénél fogva illeti meg a jogosultat. Ezekben az esetekben alapvető követelmény az ismeret titokban tartása, aminek érdekében célszerű érdemi lépéseket tenni, például ajánlatos a partnerekkel szerződésben megállapodni a bizalmas kezelésről, illetve a tárgyalások megkezdése előtt kikötni, hogy az információt milyen céllal és feltételekkel adja át.
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőség: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat ( http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat )
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2015.08.11)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözlöm!
Az lenne a kérdésem, hogy egy étteremben mesefigurát rajzolni a krétatáblára (minion, Donald kacsa, Miki egér, stb.) jogdíj köteles -e?
(2015.07.28) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, melyben mesefigurákról készített krétarajz étteremben való megjelenítése kapcsán felmerülő jogdíjigény vonatkozásában írt. Kérdéséhez kapcsolódóan arról tájékoztatjuk, hogy a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., melynek internetes elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/szjt-4.pdf) 1.§-a értelmében mind a filmalkotások, mind az abban szereplő mesefigurák (mint jellegzetes és egyéni alakok) szerzői jogi védelem alatt állnak, amennyiben azok egyéni-eredeti jelleggel rendelkeznek (azaz az alkotói egyéniség közvetlen nyomait viselik és nem mástól átvettek). A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bekezdése].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására [pl. átdolgozásra is (Szjt. 17. § f) pont)] és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt. A szerzőt a fentieken felül megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak (mint például az Ön által említett Minyonok, vagy Miki egér) kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is [az ilyen másodlagos felhasználás az ún. merchandising, Szjt. 16. §-ának (1) és (3) bekezdése].
A Szerzői Jogi Szakértő Testület (SzJSzT) egy hasonló eset kapcsán született állásfoglalása értelmében egy eredeti rajzfilm figurák lerajzolása, még változó környezetben vagy gesztusokkal is az eredeti figura egyszerű rajzmásolatának tekinthető (SzJSzT. 30/2005. számú szakvéleménye, melynek teljes szövegét az alábbi linken találja: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/SZJSZT_szakvelemenyek_pdf/szjszt_szakv_2005_030.pdf). Amennyiben tehát egy rajzfilmfigurát étterme táblájára lerajzol, úgy az szerzői jogi szempontból - az eredeti karakternek az étterem hirdető felületén történő, lényegi elemeiben változatlan formában való megjelenítését - többszörözést (Szjt. 18.§) és akár átdolgozást is megvalósít. Tekintettel továbbá arra, hogy a rajzfilmfigurák ilyen módon való megjelenítése közvetett módon reklám célját is szolgálja, az kereskedelmi hasznosításnak minősülhet, így a fent említett merchandising fogalma alá eső tevékenységet is megvalósítja. Ezek engedélyköteles tevékenységek, melynek ellenértékeként főszabályként jogdíjat kell fizetni.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szóban forgó jellegzetes alakok (mesefigurák) a szerzői jogi védelmen felül akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű. A szerzői joggal ellentétben azonban ezek az oltalmak nyilvántartásba vételhez kötöttek, így akár Ön is ellenőrizheti, hogy a felhasználni kívánt figurák védelem alatt állnak-e az E-kutatás és az eSearchplus adatbázisokban.
[Jogszabályi háttér: 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról (12. §), valamint a 2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról (16.§); a nyilvántartás elérhetősége: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU]
Ha tehát maga a jellegzetes elem védjegy- illetve formatervezésiminta oltalom alatt is áll, annak engedély nélküli felhasználása védjegy- és formatervezési minta jogokat is sérthet.
Figyelemmel arra, hogy a merchandising jogok esetében nincsen közös jogkezelés, ezért a felhasználás engedélyezéséhez szükséges a jogosult felkutatása. Ennek érdekében megkereshető esetleg az InterCom Nemzetközi Kulturális Szolgáltató Zrt. (http://www.intercom.hu/?page=23), amely felhasználói jogok engedélyezésével ugyan nem foglalkozik, de külföldi filmek jogtulajdonosairól vélhetően tud felvilágosítást adni, illetőleg érdemes lehet a tv sorozatok producereinél érdeklődni a jogtulajdonosok felől. (Az Ön által említett Minyonok vagyoni jogaival feltehetően a filmet gyártó Universal Pictures vagy az Illumination Entertainment rendelkezik.) Amennyiben a Disney által életre keltett rajzfimfigurát kívánja felhasználni, tudomásunk szerint azok másodlagos kereskedelmi jogaival (merchandising) a Disney Enterprises Inc. rendelkezik. Az információink alapján a Disney Enterprises Inc. magyarországi disztribútora a Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft. (elérhetőségei:1068 Budapest, Dózsa György út 84/a; tel.: +36 1 555-1200).
Üdvözlettel:
Szerzői Jogi Főosztály
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2015.08.11)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Cím!
Egy rendezvény népszerűsítése klasszikus rajzfilmfigurákkal (Malacka, Mici Mackó, stb) sért-e valamilyen szellemi tulajdonhoz kapcsolódó jogokat? És ha igen, milyen jogkövetkezményekkel jár?
(2015.07.27) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Alábbi megkeresésére, amelyben arról érdeklődik, hogy valamely rendezvény klasszikus rajzfilmfigurákkal történő népszerűsítése ütközik-e jogi akadályba, a következőkre hívjuk föl szíves figyelmét.
Az egyéni, eredeti jellegű grafikai alkotások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem hatálya alá tartozhatnak.
(Az Szjt. hatűlyos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf internetes oldalon elérhető.)
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt. A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is [Szjt. 16. §-ának (1) és (3) bekezdése]
Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a klasszikus rajzfilmfigurákkal történő népszerűsítés (reklám jellegű kereskedelmi hasznosítás) engedélyköteles tevékenység, amelynek fejében a szerzőt a bevétellel arányos díjazás illeti meg. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető.
Jogkövetkezményekre vonatkozó kérdésére tájékoztatjuk, hogy a jogainak megsértése esetén a szerző a jogsértővel szemben - az eset körülményeihez képest - az Szjt. 94. §-ának (1) bekezdésében felsorolt alábbi polgári jogi igényeket támaszthatja:
- követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
- követelheti a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
- követelheti, hogy a jogsértő - nyilatkozattal vagy más megfelelő módon - adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
- követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti - kapcsolatokról;
- követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;
- követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel előállított dolgok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését;
- a polgári jogi felelősség szabályai szerint továbbá kártérítést, valamint személyhez fűződő joga megsértése esetén a szerző a polgári jog általános szabályai szerint sérelemdíjat is követelhet [Szjt. 94.§ (2) bek.].
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szóban forgó grafikai alkotások akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás ( http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU# ) és az eSearchplus ( https://oami.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók.
Az előzőeket összefoglalva a szerzői jogok megsértése megvalósul, ha a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes mesefigurát mintázó, illetve a figura képével ellátott terméket hozzák kereskedelmi forgalomba a jogosult engedélye nélkül. Ha maga a figura védjegy- illetve formatervezésiminta-oltalom alatt is áll a hasznosítás védjegy- és formatervezési minta jogokat is sérthet.
Információink szerint a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft.-t a magyarországi disztribútora a Disney Enterprises Inc-nek, amely - többek között - a Micimackó és társai karakterek jogtulajdonosa.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőség: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2015.08.06)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözlöm!
Szeretnék érdeklődni, hogy a Disney illetve más mozis mesehősök szerepeltetése céglogóban engedélyköteles-e?
Köszönöm szépen
Éva
(2015.07.31) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Az alábbi megkeresésre, amelyben az iránt érdeklődik, hogy a Disney, illetőleg más mozi mesehősök gazdasági tevékenység körében (esetében céglogóban) történő felhasználása engedélyköteles-e, a következőkről tájékoztatjuk.
Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a grafikai alkotásokat - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1.§ (1) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem alá tartozhatnak.
(Az Szjt. szövege a: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf internetes oldalon elérhető)
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének (pl. a műben szereplő jellegzetes és eredeti alaknak) anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt.
Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a mesefigurák jellegzetes és eredeti alakjainak a cég logójában történő felhasználása engedélyköteles tevékenység, amelynek fejében a szerzőt a bevétellel arányos díjazás illeti meg. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szóban forgó grafikai alkotások akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplusz (https://oami.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók.
Az előzőeket összefoglalva a szerzői jogok megsértése megvalósul, ha a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes mesehősöket a cég a gazdasági tevékenység körében használt logójában szerepelteti a jogosult engedélye nélkül. Ha maga a figura védjegy- illetve formatervezésiminta-oltalom alatt is áll, a hasznosítás védjegy- és formatervezési minta jogokat is sérthet.
Az információink szerint a Disney Enterprises, Inc. magyarországi disztribútora a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft. (a Kft. elérhetőségei: Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a., Tel.: +36 1 555-1200), egyéb mesehősök vonatkozásában az InterCom Nemzetközi Kulturális Szolgáltató Zrt. (http://www.intercom.hu/?page=23) adhat felvilágosítást, amely felhasználói jogok engedélyezésével ugyan nem foglalkozik, de külföldi filmek jogtulajdonosairól vélhetően tud felvilágosítást adni. Egyéb esetekben esetleg a producerek adhatnak informácót a jogtulajdonosokat illetően.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyozni kívánjuk, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt) alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők jegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu érhető el.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
(2015.08.06)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal,
A kérdésem a következő:
Fotósként gyermek és családfotókat készítek. Sokszor keresnek meg olyan igényekkel, hogy a jelenleg sláger (moziban játszott filmek) mesefiguráival fotózzam le a gyermekeket (pl Minyonok). Sokszor csak egy plüss vagy szivacs figurával kérik. Ha ezeket a képeket megosztják a kedves megrendelők, vagy én magam reklám céljából megosztom a honlapomon, kell e szerzői jogdíjat fizetnem, és ha igen, hol tudom ezt megtenni, bejelenteni. (leginkább amerikai rajzfilm figurákról van szó).
köszönettel,
H.Dóra
(2015.07.30) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Hegedűs Dóra!
Alábbi megkeresésre, amelyben ismert mesefigurák gyermek- és családfotókon való feltüntetésének, valamint e fotók további felhasználásának szerzői jogi jogdíjfizetési vonatkozása iránt érdeklődött, a következőkről tájékoztatjuk.
Az egyéni, eredeti jellegű filmalkotások, illetőleg az azokban szereplő jellegzetes és eredeti alakok (mesefigurák) a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alatt állnak. (Az Szjt. szövege a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf oldalon érhető el.)
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására [pl. átdolgozásra is (Szjt. 17. § f) pont)] és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt. A szerzőt a fentieken felül megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak (mint például a Minyonok) kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is [az ilyen másodlagos felhasználás az ún. merchandising, Szjt. 16. §-ának (1) és (3) bekezdése].
Tekintettel arra, hogy a fotók további megosztása az Ön által leírtak szerint reklám célját is szolgálja, az kereskedelmi hasznosításnak minősülhet, így a fent említett merchandising fogalma alá eső tevékenységet is megvalósítja, amennyiben a mesefigurák jellegzetesek (azaz az alkotói egyéniség közvetlen nyomait viselik) és eredetiek (azaz nem mástól átvettek). Mivel az Ön által említett mesefigurák egyértelműen bárki számára felismerhetőek a készített fotó alapján, és azokat egy átlagos szemlélő a filmhez, mint forráshoz társítja, így azok minden valószínűséggel e követelményeknek megfelelnek.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szóban forgó jellegzetes alakok (mesefigurák) a szerzői jogi védelmen felül akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű. A szerzői joggal ellentétben azonban ezek az oltalmak nyilvántartásba vételhez kötöttek, így akár Ön is ellenőrizheti, hogy a felhasználni kívánt figurák védelem alatt állnak-e az E-kutatás és az eSearchplus adatbázisokban.
[Jogszabályi háttér: 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról (12. §), valamint a 2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról (16.§); a nyilvántartás elérhetősége: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU]
A szerzői jogok megsértése megvalósulhat úgy is, ha a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes elemeket tartalmazó képeket a jogosult engedélye nélkül tesznek a nyilvánosság számára hozzáférhetővé (pl. reklám céljából honlapon osztják meg), hiszen e tevékenység is minősülhet kereskedelmi hasznosításnak Ha maga a jellegzetes elem védjegy- illetve formatervezésiminta oltalom alatt is áll, a hasznosítás védjegy- és formatervezési minta jogokat is sérthet.
Figyelemmel arra, hogy a merchandising jogok esetében nincsen közös jogkezelés, ezért a felhasználás engedélyezéséhez szükséges a jogosult felkutatása. Ennek érdekében megkereshető esetleg az InterCom Nemzetközi Kulturális Szolgáltató Zrt. (http://www.intercom.hu/?page=23), amely felhasználói jogok engedélyezésével ugyan nem foglalkozik, de külföldi filmek jogtulajdonosairól vélhetően tud felvilágosítást adni, illetőleg érdemes lehet a tv sorozatok producereinél érdeklődni a jogtulajdonosok felől. (Az Ön által említett Minyonok vagyoni jogaival feltehetően a filmet gyártó Universal Pictures vagy az Illumination Entertainment rendelkezik.) Amennyiben a Disney által életre keltett rajzfimfigurát kívánja felhasználni, tudomásunk szerint azok másodlagos kereskedelmi jogaival (merchandising) a Disney Enterprises Inc. rendelkezik. Az információink alapján a Disney Enterprises Inc. magyarországi disztribútora a Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft. (elérhetőségei:1068 Budapest, Dózsa György út 84/a; tel.: +36 1 555-1200).
Üdvözlettel:
Szerzői Jogi Főosztály
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2015.08.05)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH csapata!
Korábbi kérdésemre kapott válaszukat megköszönve, újabb kérdés merült fel bennem.
Nyelvkönyvben adott nyelvű szöveget (rövidebb cikkeket) milyen módon lehet közölni? Gondolok itt arra, hogy újságokból, magazinokból, internetes híroldalakból, wikipediából - forrás feltüntetése mellett - számos hasonló esettel találkozok különböző tankönyvekben. Ez a szerző engedélye nélkül lehetséges? Valamint a nyelvi érettségi feladatlapokon is számtalan cikk van átemelve. Az ott közölt forrásokból én is szabadon felhasználhatok szövegeket?
Tisztelettel: DT
(2015.07.23) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben a tankönyvekben, nyelvi érettségi feladatlapokon megjelenő szövegek kapcsán felmerülő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.
Felhívom a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető. Alábbi válaszaim a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf.
Elöljáróban engedje meg, hogy röviden tájékoztassam a szerzői jogi védelem keletkezésének feltételeiről. A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1) és (3)]. Ilyennek minősülnek különösen az irodalmi művek [Szjt. 1. § (2) a)], így a kérdésében megemlített cikkek is. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. [Szjt. 2. § (3)] A jogvédelem a cikk megalkotóját, azaz a szerzőt illeti. [Szjt. 4.§ (1)]. Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jogi jogosultnak kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi vagy nem anyagi formában történő bármely felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére ún. felhasználási szerződés formájában.
A szerző jogállásán esetenként egynél több személy osztozhat. Ilyen eset például: mikor a cikket több személy írta meg; avagy mikor a cikk megírása a munkavállaló munkakörébe tartozó feladat, ilyenkor a lapkiadó/munkáltató az, aki a felhasználásra engedélyt adhat, az Szjt. 30. §-ának értelmében. Ha olyan cikkíró munkájának felhasználásáról van szó, aki elhunyt, ám haláláig maga engedélyezte a felhasználásokat, jóhiszeműen, elvárható gondossággal meg kell kísérelni örökösének felkutatását, mint hogy a szerző vagyoni jogai örökölhetőek, az örökös dönthet a felhasználás engedélyezése kapcsán. [Szjt. 9. § (4)]
Az Szjt. engedélyköteles felhasználások kivételeiként szabályozza a szabad felhasználás esetköreit. Szabad felhasználás esetében díjtalanul és a szerző engedélye nélkül használhatóak fel a már nyilvánosságra hozott művek. [Szjt. 33. §] Ilyennek minősül az idézés, és az annál nagyobb terjedelmet átfogó átvétel is. [Szjt. 34.§ (1)-(2)] Fontos azonban megjegyezni, hogy a példaként említett „internetes híroldalak” cikkeinek magvát jelentő tények nem élveznek szerzői jogi védelmet, sem pedig maguk a cikk alapjául szolgáló napi hírek, így azok jogszerűen felhasználhatóak engedély és díjfizetés nélkül. [Szjt. 2.§ (5)]
Értelmezésünk szerint az Ön kérdése a tankönyv-kiadásra, ezen belül cikkek átvételére vonatkozott. Ebből kiindulva a vonatkozó szabad felhasználás törvényi feltételei a következők: iskolai oktatási cél, indokolt terjedelem, a forrás és a szerző pontos megnevezése, valamint hogy mindez jövedelemszerzés, illetve –fokozás célját közvetve sem szolgálja. [Szjt. 34.§ (2)] Az iskolai oktatás célját szolgálja a felhasználás, ha az az óvodai nevelésben, az általános iskolai, középiskolai, szakmunkásképző iskolai, szakiskolai oktatásban, az alapfokú művészetoktatásban vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőfokú oktatásban a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelelően valósul meg. [Szjt. 33. § (4)] Tekintettel arra, hogy a könyvkiadás (tankönyvkiadás) jellemzően jövedelemszerzésre irányul, a jövedelemszerzés hiánya, mint feltétel az Ön esetében kizárhatja a szabad felhasználás ezen esetének alkalmazását.
A másik kiemelendő szabad felhasználási mód mind a saját tanulmány megírása, mind tankönyvek kiadása tekintetében az idézés. Az idézni kívánt mű egy bizonyos részletét annak forrása és szerzője megjelölésével bárki idézheti, felhasználási engedély és díjfizetés nélkül. Ugyanakkor fontos az arányosság, célszerűség és az eredeti szöveghez való hűség. Az arányossági feltétel a szöveg eredeti hossza esetében eltérő lehet. Így a hosszú cikkekből pár hasáb idézése is jogszerű lehet, ám a pár soros művekből azonban néhány mondat felhasználása – még a forrás és szerző megjelölésével – is jogszerűtlen lehet az engedélykérés, illetve díjfizetés hiányában. [Szjt. 34.§ (1)] Az idézés és átvétel terjedelmének, illetve határának megállapítása esetenként, egyénileg dönthető el.
A fentiek összegzéseként megállapítható, hogy amennyiben nem áll fenn az iskolai oktatási célzat, az üzletszerűség hiánya, s a cél által indokolt átvételi terjedelem, a cikkek, illetve részleteiknek átvétele nem eshet a szabad felhasználás törvényi kivétele alá. Az idézés keretében azonban az alapul fekvő cikk, szöveg terjedelméhez viszonyítva néhány mondat felhasználása a forrás, illetve a szerző megjelölése mellett megengedett. Utóbbi esetben a szerzőtől – jogutódjától – nem szükséges felhasználási engedélyt kérni, ezért cserébe díjat fizetni. Annak eldöntése, hogy az idézni kívánt szöveg terjedelme az eredetihez hogyan aránylik, vagyis hogy az idézés az adott esetben jogszerű-e, esetről esetre eldöntendő kérdés. Következésképp az idézés és az átvétel elhatárolása, és ezen keresztül a szabad felhasználás fennállta esetről esetre állapítható meg.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanácsadás, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések, egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos, illetve jogi képviselő feladata. A Magyar Ügyvédi Kamara honlapján (http://www.magyarugyvedikamara.hu) szakterületek szerint is tud a szerzői jogban járatos szakembert keresni.
Üdvözlettel,
Szerzői Jogi Főosztály
(2015.07.31)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Vettem egy eredeti fogyasztó gépet, márkája: "Hypoxi Trainer".
Ez egy nagy értékű, speciális vákuumkamrás gép, testkezelő szalonokba gyártották, folyamatos üzemre (interneten megnézhető, Hypoxi szóra keresve). Ilyen csak az Ausztriai Hypoxi cégtől származhat. A gépen több helyen feltüntették az emblémát, feliratok is vannak rajta, EREDETI gép. Van használati utasítás, stb.
A kérdésem az: ha ezt a gépet használom a testkezelő szalonban és a szalon tevékenységének 80%-a ennek a gépnek a használatára alapul, akkor a HYPOXI szót megemlíthetem-e a szórólapon, a weblapomon, szóban a telefonban, a szolgáltatást bemutató domain-névben?
Nem a gépet árulom, hanem a géppel végezhető testmozgást, aminek pontos beazonosítására véleményem szerint elengedhetetlen a Hypoxi kifejezés használata.
Viszont nem szeretnék jogi vitába keveredni senkivel, ezért kérdezem meg Önöket.
Várom válaszukat,
köszönettel:
Gacsa Tamás
(2015.07.21) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Gacsa Tamás!
Az alábbi megkeresésére, amelyben az iránt érdeklődik, hogy a kereskedelmi forgalomban vásárolt speciális gép nevét (HYPOXI) felhasználhatja-e a géppel végzett szolgáltatás promotálására (szórólapon, weblapján, telefonon keresztül, vagy a szolgáltatást bemutató domain névben), mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok alapján egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást.
Ezért az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a kérdés szellemitulajdon-védelmi, illetve magyarországi vonatkozásaira korlátozódik (az SZTNH feladat- és hatáskörével kapcsolatban lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G. §-át, a hatályos szöveg elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
A fentieket előre bocsátva a következőkről tájékoztatjuk.
Amennyiben a terméken látható megjelölés - adott esetben az említett "Hypoxi" felirat - Magyarország területén védjegyoltalom alatt áll olyan áruk és szolgáltatások vonatkozásában, amelyek az említett gépet/ az Ön által nyújtott szolgáltatásokat érintik, a megjelölés használata a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 12. §-ának (2) bekezdése alapján főszabályként a védjegyjogosult engedélyével jogszerű.
(Vt. 12. § (1) A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára.
(2) A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ
a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy
c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.)
A Vt. 16. §-ában rögzített jogkimerülés elve alapján ugyanakkor nem szükséges az eredeti védjegyjogosult hozzájárulása a védjegy használatához a termékkel kapcsolatban, ha a terméket a védjegyjogosult, vagy az ő kifejezett hozzájárulásával másvalaki már forgalomba hozta az Európai Gazdasági Térségben.
(Vt. 16. § (1) A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ő hozott forgalomba, vagy amelyeket kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba az Európai Gazdasági Térségben.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha a védjegyjogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze, különösen akkor, ha az áru állagát, állapotát megváltoztatták, illetve károsították.)
A jogkimerüléssel kapcsolatos jogvita esetén a bíróság jár el, és a jogkimerülés elvének alkalmazásához szükséges körülmények fennállását a védjegy használójának – tehát nem a védjegyjogosultnak – kell bizonyítania.
Az előzőeket összegezve ha Ön az eredeti védjegyjogosult által, vagy az ő kifejezett hozzájárulásával az Európai Gazdasági Térség területén forgalomba hozott termékkel rendelkezik, a géppel nyújtott szolgáltatások reklámozása során a gépen szereplő nevet használhatja. Jogvita esetén azonban Önnek kell bizonyítania, hogy az érintett megjelöléssel ellátott terméket a védjegyjogosult vagy más az ő kifejezett hozzájárulásával hozta forgalomba az Európai Gazdasági Térségben.
Fel kell hívnunk a figyelmét, hogy a jogkimerülés ugyanakkor nem értelmezhető olyan tágan, hogy kiterjedjen a védjegyoltalom alatt álló megjelölés használatára saját domain névként.
A védjegy jogosultja a védjegyoltalom alapján a védjeggyel azonos, vagy ahhoz az összetéveszthetőségig hasonló megjelölés domain névként történő regisztrálásával szemben a Vt. 12. §-a alapján felléphet.
Végezetül tájékoztatjuk, hogy a Magyarország területén hatályos védjegyek az E-kutatás adatbázisban (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU), illetve az eSearch Plus adatbázisban (https://oami.europa.eu/eSearch/) kutathatók.
A kutatáshoz az SZTNH Frecskay János Szakkönyvtárának munkatársai igény esetén segítséget nyújtanak. A Szakkönyvtár elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/konyvtar.html.
További, a védjegyeket érintő kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html ), de jelezzük, hogy , szakvélemény és tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/; http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érheti el.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2015.07.27)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH csapata!
Ha valaki birtokol egy jelmondatot pl: "helyrehozzuk elrontott szakálát" Akkor ezzel a tevékenységi kört is lefogta. Tehát nem hirdethetem magam hogy: "kijavítom a rosszul vágott szakáladat"? Illetve írhatok cikket a szépségipari oldalamon a rosszul vágott szakál helyrehozásáról? Sajnos kaptam egy fenyegetést ezzel kapcsolatban, önök szerint megállja a helyét?
(2015.07.21) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Horváth Benjamin!
Az alábbi érdeklődésére, amelyben az iránt érdeklődik, hogy egy más által használt jelmondathoz hasonló megfogalmazás használata saját hirdetésben, tájékoztató anyagokon jogsértő-e, mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok alapján egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű (az SZTNH feladat- és hatáskörével kapcsolatban lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G. §-át, a hatályos szöveg elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
Egy jelmondat gazdasági tevékenység körében történő használata iparjogvédelmi és szerzői jogokat sérthet.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján a szerzői jog az egyéni, eredeti jelleggel megformált irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi. A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva jön létre, és áll fenn meghatározott ideig. Ha valaki gazdasági tevékenysége kapcsán - reklám célból, tájékoztató anyagban vagy más módon - szerzői jogi védelem alatt álló jelmondatot (pl. szerzői jogi védelem alatt álló műből kivett jellegzetes szövegrészletet, mű címét, stb.) használ, ezzel a szerző jogait sértheti. A szerzői jog jogosultja a jogai védelmében a jogsértővel szemben bírósági úton felléphet.
Az iparjogvédelmi jogok – a szerzői jogoktól eltérően – kérelemre induló hatósági eljárás eredményeképpen, lajstromozással keletkeznek. Az oltalom (jogi védelem) fennállása és terjedelme ellenőrizhető a releváns adatbázisokban. Egy jelmondat esetében az iparjogvédelmi oltalmi formák közül a védjegyoltalom merül fel mint lehetséges akadályozó jog, tekintettel arra, hogy a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 1. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a jelmondat védjegyoltalomban részesíthető megjelölésnek minősül. A Magyarország területén hatályos védjegyek az E-kutatás adatbázisban (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU), illetve a TMview adatbázisban (https://www.tmdn.org/tmview/welcome.html?lang=hu) kutathatók.
A Vt. 12. §-a értelmében a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ
a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy
c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.
(A Vt. hatályos változata elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/hu/jogforras/1997_XI_Vt.pdf internetes oldalon.)
Az előzőeket összegezve egy szolgáltatáshoz fűződő jelmondat gazdasági tevékenység körében való használata önmagában – védjegykénti lajstromozás nélkül – nem ad jogalapot arra, hogy az azzal megegyező, vagy ahhoz hasonló megjelölés használatával szemben fellépjenek. Ugyanakkor amennyiben ezt a jelmondatot védjegyként lajstromozzák, már érvényesíthetők a védjegyoltalomból eredő Vt. 12. §-a szerinti jogok.
Végezetül jelezni szeretnénk, hogy nem minden megjelölés lajstromozható védjegyként. Az SZTNH a lajstromozási eljárás során vizsgálja, hogy a megjelöléssel szemben nem állnak-e fenn a Vt. 2-3. §-ai szerinti feltétlen, vagy a Vt. 4-6. §-aiban meghatározott viszonylagos kizáró okok. Kizáró okok fennállása esetén az SZTNH a bejelentést részben (csak az érintett áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában), vagy teljes terjedelemben elutasítja.
További, a védjegyeket érintő kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html ).
Tekintettel arra, hogy az alábbi rövid üzenete alapján az ügyben már felszólítást kapott, felhívjuk szíves figyelmét, hogy szakvélemény és tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/; http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érheti el.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2015.07.24)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Mi gyermekeknek takarókat varrunk takarókat, párnákat, ilyesmiket, a minták rajta mesefigurák, olyan kérdésem lenne ezzel kapcsolatban, hogy van e olyan lista illetve tudnának e olyan listát válaszként küldeni, amiben szerepelnek a mesefigurák magyarországi képviselete, illetve magyar mesefigurák felhasználása esetén kihez kell fordulni engedélyért.
Előre is köszönöm válaszukat!
(2015.07.21) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Az alábbi megkeresésre, amelyben mesefigurák gazdasági tevékenység körében történő felhasználásával kapcsolatosan érdeklődik, a következőkről tájékoztatjuk.
Az egyéni, eredeti jellegű grafikai alkotások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) 1. § (1) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem alá tartozhatnak.
(Az Szjt. szövege a: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf internetes oldalon elérhető).
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. E miatt nem létezik olyan nyilvántartás, amely a szerzői jogi védelem alatt álló műveket összességében tartalmazná, azaz amelyben kutatva a szerzői jogok fennállása tekintetében biztos képet kaphatna. Mindazonáltal a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) munkatársai összegyűjtöttek számos olyan nyilvántartást, amelyek szerzői művek, illetve szerzők vonatkozó adatait tartalmazzák, ezeknek az adatbázisoknak az elérhetőségét a http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/szerzoi-jogi-foosztaly/mivel-fordulhat-hozzank/kutatasi-adatbazis internetes oldalon tették hozzáférhetővé a nyilvánosság számára.
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.], a védelmi idő elteltével a mű szabadon felhasználható.
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is [Szjt. 16. §-ának (1) és (3) bekezdése]
Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a mesefigurák jellegzetes és eredeti alakjait mintázó, illetve a mesefigurák képével ellátott tárgyak forgalomba hozatala (kereskedelmi hasznosítása) engedélyköteles tevékenység, amelynek fejében a szerzőt a bevétellel arányos díjazás illeti meg. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szóban forgó grafikai alkotások akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak.
A Magyarország területén érvényes jogok kutatására az E-Kutatás ( http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU ) és az eSearchplus ( https://oami.europa.eu/eSearch/adatbázisok ) adatbázisok javasolhatók, amelyekben a nemzeti, nemzetközi (E-Kutatatás) és közösségi (eSearchplus) védjegy bejelentések, illetve a lajstromozott védjegyek és formatervezési minták kutathatók. Az egyes ügyeknél megtalálhatók a jogosultak, illetőleg - amennyiben vannak - azok képviselői is.
Összefoglalva, a szerzői jogok megsértése megvalósul, ha a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes mesefigurát mintázó, illetve a figura képével ellátott terméket hozzák kereskedelmi forgalomba a jogosult engedélye nélkül. Ha maga a figura védjegy-, illetve formatervezésiminta-oltalom alatt is áll, a hasznosítás védjegy- és formatervezési minta jogokat is sérthet.
A jogszerű használat érdekében, a jogosultak/képviselők feltárásához segítséget nyújthatnak a fent megadott adatbázisok.
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőség: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat ( http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat )
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2015.07.24)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Jó napot kívánok.
Egy könyvet írok a Facebook oldalamra.
Ezt el lehet "lopni" és ha "ellopják" mit von maga után?
Hogyan tudom levédeni/levédetni esetleg.
Előre is köszönöm a választ.
Viszont látásra.
(2015.07.19) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Az alábbi megkeresésre, amelyben egy Facebook-oldalon megjelentetendő könyv védelmével kapcsolatosan érdeklődik, a következőkre hívjuk fel szíves figyelmét.
A szerzői jogi védelem hatálya alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-ának (1) és (3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
Néhány kivételes esettől eltekintve a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. Az Szjt. 12. §-ának (1) bekezdése értelmében továbbá a szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen - a közlemény terjedelmétől és jellegétől függően - szerzőként feltüntessék. E jog alapján a szerző felléphet abban az esetben, ha másvalaki úgynevezett plágiumot követne el, vagyis nem a valódi szerzőt, hanem saját magát tüntetné fel szerzőként a művel kapcsolatban.
A szerzői jogok megsértése miatti vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni többek között a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket is. Az Szjt. 4. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta. Azonban a törvény 94/B. §-ának (1) bekezdése vélelmet is felállít a szerzőség mellett, így „az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét ilyenként a művön a szokásos módon feltüntették.” Az Szjt. 94/B. §-ának (3), (4) és (5) bekezdése meghatározza a vélelem további sorrendjét.
Így ellenkező bizonyításig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét a művön feltüntették; ennek hiányában azt, aki a művet az SZTNH-nál önkéntes műnyilvántartásba vetette, és ezt közokirattal igazolja, ennek hiányában azt, aki ezt közös jogkezelő szervezet által a közös jogkezelés alá tartozó művekről fenntartott adatbázis alapján kiállított teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja. A fentiekre tekintettel egy későbbi jogvita esetére javasolható a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (a továbbiakban: SzTNH). (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html ).
A mű önkéntes műnyilvántartásba vételével kapcsolatban felhívjuk szíves figyelmét, hogy az eljárás semmiféle jogi védelmet nem keletkeztet, csak egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe, ami egy későbbi jogvita során felhasználható.
A szerző (a jogosult) bíróság előtt zajló polgári peres eljárásban különösen az Szjt. 94.§ (1) bekezdésében felsorolt alábbi polgári jogi igényeket támaszthatja a jogsértővel szemben:
· követelheti a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől – főleg, amennyiben a jogsértés folyamatos vagy ismétlődő jellegű. Ez az igény azzal szemben is támasztható, akinek a szolgáltatásait a jogsértés elkövetéséhez igénybe vették;
· követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról. Ez az igény azzal szemben is támasztható, aki kereskedelmi mértékben nyújtott szolgáltatást a jogsértés elkövetéséhez vagy kereskedelmi mértékben vette igénybe a jogsértéssel érintett szolgáltatásokat;
· követelheti, hogy a jogsértő – nyilatkozattal vagy más megfelelő módon – adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak, amennyiben a szerzőnek fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy a jogsértésről a közönség is tudomást szerezzen;
· követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás (vagyis a jogsértésből származó bevételek és költségek közötti különbözet, továbbá a jogdíj, amelyet a felhasználónak ki kellett volna fizetnie a jogosult részére) visszatérítését;
· követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel előállított dolgok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését;
· a polgári jogi felelősség szabályai szerint továbbá kártérítést követelhet (Szjt. 94.§ (2) bekezdés).
Jogvita esetén mindenképpen javasolt konzultálni a szerzői jog területén jártas ügyvéddel. A Magyar Ügyvédi Kamara weboldalán található adatbázisban ( http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ) lehetőség van szakterületek szerint szakembert keresni.
Végezetül felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy mivel a művének közzététele a megkeresése alapján a Facebook felületén történne, annak felhasználására a Facebook feltételei is irányadóak lehetnek. Erre tekintettel javasoljuk e szabályzatok vonatkozó részeinek alapos áttanulmányozását is a közzétételt megelőzően.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2015.07.21)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH csapata!
2 darab egyedi mesefigurát terveztem meg amiket a nyilvánosságra hozataluk előtt szeretnék levédeni. Természetesen egyedi nevek tartoznak a karakterekhez. Előre is köszönöm a választ! :)
(2015.07.15) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Alábbi, egyedileg tervezett mesefigurák védelmével kapcsolatos kérdésére a következőkről tájékoztatjuk.
Az egyéni, eredeti jellegű grafikai alkotások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. § (1) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak (az Szjt. szövege a: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf internetes oldalon elérhető).
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll meghatározott ideig anélkül, hogy a jogvédelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jog az egyéni, eredeti jelleggel megformált tartalmat védi. Az Szjt. 4. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta.
Az Szjt. 16. § (1) bekezdése szerint a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. Megjegyzendő, hogy az Szjt. 16. § (2) bekezdése értelmében a szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is.
Vita esetén arról, hogy az alkotás szerzői műnek tekinthető-e, és a szerzői jogi védelem kit illet, a döntés a bíróság hatáskörébe tartozik.
A bizonyítás során a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet letétbe helyezi közjegyzőnél, vagy nyilvántartásba veteti az illetékes közös jogkezelő szervezetnél, vagy önkéntes műnyilvántartásba veteti Hivatalunknál.
A mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg hogy azt a szerző a magáénak elismerte. Az önkéntes műnyilvántartásba vétellel kapcsolatos részleteket megtalálja honlapunkon a: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat/onkentes-munyilvantartas oldalról elindulva.
Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben a mesefigurák új és egyéni jellegű esztétikai megjelenéssel rendelkeznek, akkor azok formatervezésiminta-oltalomban részesülhetnek, valamint megjegyezzük, hogy a gazdasági tevékenység körében a termékek azonosítására használt megjelölések (pl. név, ábra, sík-vagy térbeli alakzat, stb.) védjegyoltalommal védhetők. Az oltalom ezekben az esetekben külön kérelemre, hatósági vizsgálat eredményeképpen keletkezik.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2015.07.21)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH,
Sütiket, tortákat gyártunk, és ehhez szeretnénk megvenni a Disney-től a jogokat. Adjanak tanácsot hol kezdjek, vagy kihez forduljak?
Üdvözlettel:
O-Nagy Endre
(2015.07.15) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Alábbi megkeresésre, amelyben Disney figurák gazdasági tevékenység körében történő felhasználásával kapcsolatosan érdeklődik, a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. Az Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése szerint a szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is. Az Szjt. 16. §-ának (4) bekezdése alapján a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek - eltérő megállapodás hiányában - a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia.
Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti mesefigurák alakjának képével ellátott tárgyak (ide értve például a süteményeket, tortákat vagy más cukrásztermékeket is) forgalomba hozatalához (a figurák kereskedelmi hasznosításához) a szerző előzetes engedélye szükséges.
Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól.
A mesefigura szerzői jogi jogosultjainak felderítését célszerű a kiadott filmen feltüntetett alkotók felkeresésével kezdeni, ők szolgálhatnak bővebb információval arról, hogy konkrétan ki alkotta meg/kik alkották meg a figurát, és egymás között miként állapodtak meg a kereskedelmi felhasználások engedélyezésének jogairól.
A Walt Disney figurák esetében figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, amely tudomásunk szerint minden fajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
Felhívjuk a figyelmét, hogy a szóban forgó grafikai alkotások akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2015.07.21)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH csapata!
Nyelvtankönyvet szándékozok írni. Kérdésem, hogy ha a könyv címe más címmel / termékkel egyáltalán nem összetvészthető, egyedi szókapcsolat lesz,akkor (magán)kiadás esetén milyen jog illet meg engem a szókapcsolattal kapcsolatban? Ezt már későbbiekben más nem használhatja, illetve ilyen nevű weboldalt nem üzemeltethet? Vagy ez csak szabadalmaztatés esetén valósul meg?
Köszönettel,
DT
(2015.07.09) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Az alábbi, könyv címével kapcsolatos jogokra vonatkozó érdeklődésére a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., internetes elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, amennyiben azok egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek.
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva fennáll meghatározott ideig (a szerző életében és halálától számított hetven éven át [Szjt. 31. § (1)]) anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. [Szjt. 16. § (1)].
A szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is. [Szjt. 16.§ (2)].
Vita esetén arról, hogy a mű ténylegesen szerzői jogi védelem alatt áll-e, a szerzői jogi védelem kit illet, illetve történt-e jogsértés, a döntés a bíróság hatáskörébe tartozik.
Kérdésével kapcsolatban felmerülhet még a védjegyoltalom, mint a jogi védelem eszköze. A védjegy a gazdasági életben a különféle szolgáltatások és/vagy termékek azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére szolgáló - árujelzőként használt - megjelölések védelmére szolgál.
A védjegyek lajstromozását a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (továbbiakban: SZTNH) a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.; http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1997_XI_Vt.pdf) alapján végzi.
Védjegyoltalomban azok a megjelölések (nevek, jelmondatok, szlogenek, ábrák, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölések) részesülhetnek, amelyek megkülönböztetésre alkalmasak, valamint a lajstromozásukkal szemben nem állnak fenn feltétlen, vagy viszonylagos kizáró okok (pl. más szerző szerzői joga kiterjed a megjelölésre, a megjelölést más nevére már lajstromozták, a megjelölést más korábbtól fogva gazdasági tevékenysége körében - akár lajstromozás nélkül - használta......) [Vt. 2-6. §]. Amennyiben a mű címe megfelel az említett feltételeknek, védjegyoltalommal védhető.
A védjegy bejelentésben meg kell adni az ún. árujegyzéket, amelyben a Nizzai Osztályozás (http://classifications.mszh.hu/nice/index.htm ) szerint nevesíteni kell azokat az árukat, illetve szolgáltatásokat, amelyekkel kapcsolatban a védjegyet használni kívánják.
A védjegy bejelentéssel kapcsolatos további részletek a http://www.sztnh.gov.hu/hu/mit-jelent/mi-a-vedjegy és a http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/novenyfajta-oltalom/nemzeti-bejelentes/urlapok-dijak oldalon találhatók.
A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ
- a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
- olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt..[Vt. 12. §-ának (1) bekezdése].
Hangsúlyozva, hogy jogi tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén állunk szíves rendelkezésére.
(A hivatásos képviselet ellátására jogosult szakemberek névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ található.)
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2015.07.14)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Tanácsadó!
Az lenne a kérdésünk, hogy mi mint viszonteladók forgalmazunk több márka termékeit (eredetit, nem hamisítványt!!!), de nem a hivatalos magyar képviselettől vásárolunk. Ők le szeretnék vetetni a márka logókat az oldalainkról arra hivatkozva, hogy nem tőlük vásárolunk akkor hamis terméket árulunk. Tudtommal ha egy márkát én árulok, akkor a reklámozás miatt a weboldalunkon használhatom a logokat. Bitorlásnak számít ebben a formában vagy nem?
(2015.07.06) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük az alábbi megkeresést, amellyel kapcsolatban felhívjuk figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik.
(Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény /továbbiakban. Szt., 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
Bármely forgalmazni kívánt terméknek része lehet olyan műszaki megoldás, amely szabadalmi, vagy használatiminta-oltalom alatt áll; emellett a termék külső megjelenését, vagy annak valamely részletét formatervezésiminta-oltalom is védheti. A terméken szerepelhetnek továbbá olyan megkülönböztető megjelölések, amelyek védjegyoltalom alatt állhatnak. (Az említett oltalmi formák összefoglaló neve iparjogvédelmi oltalom.) Mindenekelőtt tehát azt szükséges megállapítani, hogy a termék, vagy valamelyik része iparjogvédelmi oltalom alatt áll-e.
A Magyarország területén hatályos iparjogvédelmi oltalmak az alábbi elektronikus adatbázisokban kutathatók:
E-kutatás ( http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU# )
eSearch plus ( https://oami.europa.eu/eSearch/ )
A kutatáshoz az SZTNH Frecskay János Szakkönyvtárának (http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/frecskay-janos-szakkonyvtar) munkatársai igény esetén segítséget nyújtanak.
Amennyiben a termék vagy annak része, illetve a rajta látható jelölések nem állnak iparjogvédelmi oltalom alatt, a termék forgalmazása iparjogvédelmi jogszabály alapján nem korlátozható.
Ha a termék vagy annak része, illetve a rajta látható jelölés iparjogvédelmi oltalom alatt áll, a hasznosítás (behozatal, kivitel, értékesítés, stb.) főszabály szerint kizárólag az oltalom jogosultjának engedélye mellett jogszerű. Védjegyek esetében a hasznosítás fogalma - a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (továbbiakban: Vt.) 12. § (3) bek. e) pontja értelmében - kiterjed a megjelölés reklámozásban történő használatára is.
A jogkimerülés elve alapján ugyanakkor nem szükséges az eredeti jogtulajdonos hozzájárulása a termék forgalmazásához, ha a terméket a jogtulajdonos, vagy az ő kifejezett hozzájárulásával (tipikusan szerződés alapján) másvalaki már forgalomba hozta az Európai Gazdasági Térségben.
Jogvita esetén a bíróság jár el, és e körülmények fennállását Önnek mint forgalmazónak kell bizonyítania. Ha a jogkimerülés mégsem következett be, nem bizonyítható, vagy esetleg kiderül, hogy a termék hamis, az iparjogvédelmi oltalmak bitorlásának és a hamis termék forgalomba hozatalának valamennyi büntető és polgári jogi következménye alkalmazandóvá válik. Ezért már a beszerzés során célszerű a forgalmazótól beszerezni a megfelelő igazolásokat.
Végül fontos kiemelni, hogy a jogkimerülés nem alkalmazható, ha a jogtulajdonosnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze; védjegyoltalom esetén különösen akkor, ha a védjeggyel ellátott áru állagát, állapotát megváltoztatták, illetve károsították.
A jogkimerülésről bővebben lásd az Szt. 20. §-át; a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (Fmtv.) 18. §-át; valamint a (Vt.) 16. §-ának (1)-(2) bekezdéseit.
A fentieket összefoglalva elmondható, hogy iparjogvédelmi oltalom alatt álló termék forgalmazásához a jogtulajdonos engedélye szükséges – bizonyos kivételektől eltekintve. A kivételek alkalmazhatósága a forgalmazás konkrét körülményeitől függ, erre tekintettel célszerű a jogosulttal egyeztetni. A szakszerű jogi ügyvitel érdekében célszerű lehet emellett hivatásos képviselő – ügyvéd, vagy szabadalmi ügyvivő – megbízása is. A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara ( http://www.szabadalmikamara.hu/ ), illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján ( http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ) érhető el.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőség: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat ).
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2015.07.14)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Érdeklődnék, hogy rendezvény nevét, és magát a rendezvényt, hogy lehet levédetni, hogy ilyen jelleggel,névvel más máshol ne tudjon hasonlót rendezni?
(2015.07.10) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Alábbi, rendezvény nevének, és magának a rendezvénynek a jogi védelmére vonatkozó kérdésére a következőkről tájékoztatjuk.
Egy rendezvény nevének a védelmére a védjegyoltalom a megfelelő oltalmi forma. Fontos kiemelni, hogy a védjegy nem védi azt az árut vagy szolgáltatást, amellyel kapcsolatban használják, feladata az, hogy a fogyasztók azonosíthassák, illetve más hasonló szolgáltatásoktól/áruktól megkülönböztethessék azt.
Védjegyoltalomban azok a grafikailag ábrázolható megjelölések (név, ábra, egyéb grafikai elem) részesülhetnek, amelyek megkülönböztetésre alkalmasak, valamint a lajstromozásukkal szemben nem állnak fenn feltétlen kizáró (pl. általánosan használják az áru/szolgáltatás megjelölésére), vagy viszonylagos kizáró okok (pl. más javára azonos vagy azzal összetéveszthetőségig hasonló védjegy már oltalmat nyert).
A védjegy hazai lajstromozása iránti igényt a Hivatalunkhoz benyújtott kérelemmel lehet elindítani.
Az, hogy a kérelemben szereplő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e, a lajstromozási eljárás - törvény által (1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról) előírt - vizsgálata során dől el. A lajstromozási eljárás lépéseit, részleteit, a kapcsolódó díjakat áttekintheti a: http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalunkról elindulva.
A rendezvény felépítésével, lebonyolításával, struktúrájával összefüggésben megemlítjük, hogy a rendezvény esetlegesen írásba foglalt "forgatókönyve" kapcsán szóba jöhet a szerzői jogi védelem.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései alapján a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. Az egyéni, eredeti jelleg meghatározásánál lényeges a megformált tartalom. A megformálatlan tartalom nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így: ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem részesülhet védelemben.
A védelem az alkotás létrejöttével automatikusan, a törvény erejénél fogva keletkezik.
Vita esetén arról, hogy az alkotás szerzői jogi védelem hatálya alá tartozik-e, illetőleg a szerzői jogi védelem kit illet, a döntés a bíróság hatáskörébe tartozik.
A bizonyítás során a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti Hivatalunknál.
A mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, "csupán" bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg, hogy azt a szerző a magáénak elismerte (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat/onkentes-munyilvantartas ).
A rendezvényhez kapcsolódó titkos, de gazdasági értékkel bíró szervezési ismereteket a Polgári Törvénykönyv szabályozza /Ptk. 2:47. § [Az üzleti titokhoz való jog. Know-how (védett ismeret)].
Ez a védelem a szerzői jogi védelemhez hasonlóan, mivel nem igényel semmilyen alakszerűséget, regisztrációt, a törvény erejénél fogva illeti meg a jogosultat. Ezzel kapcsolatban alapvető követelmény az ismeret titokban tartása, aminek érdekében célszerű érdemi lépéseket tenni, például ajánlatos a partnerekkel szerződésben megállapodni a bizalmas kezelésről.
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén Ügyfélszolgálatunk munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
(A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ).
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2015.07.14)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH csapata!
USA családi vállalkozás US Patent No: **** számmal rendelkezik divatékszer vonatkozásában. Az USA feltatáló/terjesztő vállalkozás elzárkózik a k-európai terjesztés elől, kereskedelmi kapcsolat velük így nem folytatható. Amennyiben mi az USA jogosult tudomása nélkül legyártjuk és itthon/ térségben értékesítjük a termékeket elkövetünk-e jogszabálysértést.
Válaszukat előre is megköszönve:
Gábor
(2015.07.07) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresést, amellyel kapcsolatban felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és az SZTNH jogállásából fakadóan a kérdés magyarországi vonatkozásaira korlátozódik.
(Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
A fentieket előre bocsátva azzal kapcsolatban, hogy az Amerikai Egyesült Államokban szabadalmazott divatékszer magyarországi gyártásával illetve forgalmazásával jogsértést valósít-e meg, a következőkről tájékoztatjuk.
Az Amerikai Egyesült Államokban érvényes szabadalom oltalma nem terjed ki Magyarország területére, az oltalmat világszerte jellemzően országonként kell megszerezni.
Egy ékszer esetében a jogi védelemre több oltalmi forma is szóba jöhet, így a szabdalom mellett a használatiminta-oltalom és a formatervezésiminta-oltalom is.
A Magyarország területén érvényes oltalom a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal), illetve az illetékes nemzetközi szervezetekhez benyújtott bejelentéssel szerezhető.
Az előzőek alapján mindenek előtt célszerű tájékozódni, hogy az adott ékszer Magyarország területén oltalom alatt áll-e. A Magyarország területén érvényes szabadalmak, használati- és a formatervezési minták az E-kutatás adatbázisban (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU), illetve egyéb releváns adatbázisokban ellenőrizhetők.
Igény esetén a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárának munkatársai - nyitva tartási időben (http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/frecskay-janos-szakkonyvtar) segítséget nyújtanak az adatbázisokban való tájékozódáshoz.
Amennyiben az ékszer egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik, attól függetlenül, hogy a fenti oltalmi formák valamelyike védi-e, szerzői jogi védelem alatt is állhat.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/szjt-4.pdf ) alapján szerzői jogi védelem alá tartoznak az egyéni, eredeti jelleggel rendelkező irodalmi, tudományos és művészeti alkotások.
Olyan műre, amely először külföldön került nyilvánosságra, az Szjt-ben meghatározott védelem csak akkor terjed ki, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a szerzőt nemzetközi egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti [Szjt. 2. §-a].
A szerzői jogi védelem a művet annak létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illeti meg anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék [Szjt. 9.§ (1) bek.]. A mű a szerző életében, és a halálát követő 70 évben áll szerzői jogi védelem alatt [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére, mely felhasználásra engedély eltérő törvényi rendelkezés hiányában felhasználási szerződéssel szerezhető [16. § (1) bek.]. A szerző kizárólagos joga az is, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon [Szjt. 29. § ].
A szerzői jogokat illetően - Magyarország vonatkozásában - a http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/szerzoi-jogi-foosztaly/mivel-fordulhat-hozzank/kutatasi-adatbazis internetes oldalon található link gyűjtemény segítségére lehet a tájékozódásban.
További általános kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata (a hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ).
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2015.07.13)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
tisztelt hivatal.gyermek ruha gyartassal foglalkozam.disnye raizos ruhat szeretnek gyartani.ehhez hogy tudok engedelyt szerezni
(2015.07.01) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Az alábbi megkeresésre, amelyben Disney mesefigurák gazdasági tevékenység körében történő felhasználásával kapcsolatosan érdeklődik, a következőkről tájékoztatjuk.
Az egyéni, eredeti jellegű grafikai alkotások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban Szjt.) 1. § (1) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem alá tartozhatnak.
(Az Szjt. szövege a: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf internetes oldalon elérhető)
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt. A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is [Szjt. 16. §-ának (1) és (3) bekezdése].
Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a mesefigurák jellegzetes és eredeti alakjainak (figuráinak) képével ellátott tárgyak forgalomba hozatala (kereskedelmi hasznosítása) engedélyköteles tevékenység, amelynek fejében a szerzőt a bevétellel arányos díjazás illeti meg. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető.
Felhívjuk a figyelmét, hogy a szóban forgó grafikai alkotások akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Walt Disney figurák esetében figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, amely tudomásunk szerint minden fajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2015.07.07)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Címzett!
Búvárbázisunkon üzemeltetünk egy képernyőt amin régebbi merülések videóit vetítjük kedvcsinálóként. A kisebb közönség részére szeretnénk egy-két rövid bejátszást walt disney mesékből (pl. némó nyomában).
Kell ez miatt engedélyt kérnünk illetve bárhol bejelentenünk?
Semmi képen nem a teljes film anyag kerülne képernyőre csak pár perces részlet(ek).
Köszönettel:
András
(2015.06.19) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.
Filmalkotások nyilvános helyen történő vetítése nyilvános előadást valósít meg, ami a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt., elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/szjt-4.pdf ) értelmében engedélyköteles.
Szjt. 24. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy művét nyilvánosan előadja, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Előadás a mű érzékelhetővé tétele jelenlévők számára.
(2) Előadás különösen......
b) a mű érzékelhetővé tétele bármilyen műszaki eszközzel vagy módszerrel, így például a filmalkotás vetítése, a közönséghez közvetített vagy (műpéldányon) terjesztett mű hangszóróval való megszólaltatása, illetve képernyőn való megjelenítése.
(3) Nyilvános az előadás, ha az a nyilvánosság számára hozzáférhető helyen vagy bármely más helyen történik, ahol a felhasználó családján és annak társasági, ismerősi körén kívüli személyek gyűlnek vagy gyűlhetnek össze.
Filmalkotások nyilvános előadással történő felhasználására a FILMJUS Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete adhat nyilvános és egységes díjszabás alapján engedélyt, a felhasználás után jelenleg a 2015. évben érvényes díjszabásuk alapján jogdíjat kell fizetni. A díjszabás szövege a következő linken érhető el: http://kjk.sztnh.gov.hu/sites/default/files/fj-nyea15.pdf. A fizetendő jogdíj mértéke elsősorban a felhasználás jellegének, terjedelmének függvénye. Javasoljuk, hogy az engedéllyel kapcsolatos kérdésekkel forduljon hozzájuk, az elérhetőségüket, és az engedéllyel kapcsolatos további részleteket megtalálja a szervezet honlapján, a http://www.filmjus.hu/ internetes oldalon.
Az Szt. 29. §-a alapján a szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon.
Átdolgozásnak minősül a filmalkotás átdolgozása és minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre.
Ezért amennyiben a filmrészleteket nem egyszerűen levetítik, hanem átdolgozzák (pl. vetítés előtt szerkesztik), a felhasználáshoz az engedélyt már nem a FILMJUS-tól, hanem a szerzőtől (producertől) kell beszerezni.
Elképzelhető, hogy a nyilvános előadás az idézés, az Szjt. 34. § (1) bekezdése szerinti szabad felhasználás esetkörébe tartozhat, feltéve, ha az a „mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével” történik. Szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. További feltétele a szabad felhasználásnak, hogy az nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására [Szjt. 33. § (2) bek.]. Így például esetünkben filmalkotás részletének nyilvános vetítésének terjedelme nem érheti el a FILMJUS közös jogkezelő által engedélyezett és díjszabással érintett filmrészletek nyilvános előadásának szokásos legrövidebb terjedelmét.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2015.06.29)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Válaszoló!
Az lenne a kérdésem, hogy mi az irányadó gyakorlat a többes szám, szóköz és nagybetű-kisbetű kapcsán. Tehát ha én levédek egy szóösszetételt, pl: Kis Gyökér (ez csak a példa kedvéért), akkor nem használhatja más a kis gyökér, kisgyökér és kisgyökerek kifejezéseket ugye?
Köszönettel,
István
(2015.05.15) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Uram!
Szóösszetétel levédésével kapcsolatos kérdésére a következőkre hívjuk föl szíves figyelmét.
Amennyiben az adott szóösszetételt gazdasági tevékenység körében szeretné megjelölésként kizárólagosan használni, annak védelmére a jog által biztosított eszköz a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) értelmében a védjegy. (A Vt. hatályos változatának elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1997_XI_Vt.pdf).
Védjegyoltalomban azok a megjelölések (nevek, szóösszetételek, szlogenek, ábrák, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölések) részesülhetnek, amelyek megkülönböztetésre alkalmasak, valamint a lajstromozásukkal szemben nem állnak fenn további feltétlen kizáró okok [Vt. 2. és 3. §], vagy viszonylagos kizáró okok, amilyen pl. ha más javára a megjelöléssel azonos vagy ahhoz az összetéveszthetőségig hasonló megjelölés védjegyként már oltalmat nyert [Vt. 4-6. §].
A védjegy magyarországi lajstromozása iránti igényt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott kérelemmel lehet elindítani. A kérdés, hogy a kérelemben szereplő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e, a lajstromozási eljárás, azaz a megjelölés Vt. által előírt vizsgálata során dől el.
A védjegyoltalom alapján a jogosult felléphet azzal szemben, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel; illetve olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt [Vt. 12. § (1)-(2) bekezdés].
Szíves figyelmébe ajánljuk, hogy a védjegyeljárásokra vonatkozó Módszertani Útmutató (http://www.sztnh.gov.hu/vedjegy/vedj_modszertan/vedjegy_modszertan.pdf) II. fejezetében, a viszonylagos kizáró okokat tárgyaló részben (a 104. oldaltól kezdődően) példákkal alátámasztott támpontokat talál az összetéveszthetőség vizsgálatának szempontjait illetően.
A Módszertani Útmutató hivatkozott részéből kiolvasható, hogy a felvetett kérdések megítélése számtalan tény és körülmény együttes figyelembevételével történik, így azokra általánosságban nem adható válasz.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat ),
de jeleznünk kell, hogy jogi tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata.
Üdvözlettel:
Szellemi tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2015.06.17)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH csapata!
Abban szeretném a segítségét kérni, hogy digitális képek esetében, felhasználási szerződés esetében mi az a szokásos időtartam, amit a 1999. évi. LXXVI. tv. a 43.§ (4) bekezdésében említ?
Illetve lenne egy olyan kérdésem, hogy egy felhasználási szerződésben az alábbi kitétel szerepel: A képeket tilos árusítani, kölcsönözni, tovább licenszelni és másokkal megosztani. A képek kizárólagolyan céllal adhatók tovább harmadik személynek, hogy a Kéeket tartalmazó terméket legyártsák vagy megjelenítsék és csak abban az esetben, ha harmadik személy betartja a szerződésben foglaltakat. A képek segítségével készített munka végfelhasználója kizárólag a Felhasználó lehet. Ebből engem az érdekelne, hogy a "végfelhasználója kizárólag a Felhasználó lehet" kitételben mit kell pontosan a végfelhasználó alatt érteni?
Előre is köszönöm válaszukat!
Üdv, PLK
(2015.06.11) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyet egy digitális fotók felhasználására vonatkozó szerződés egyes kitételeinek értelmezése végett küldött.
Az alábbi válaszok a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf.
Elöljáróban engedje meg, hogy röviden tájékoztassuk a szerzői jogi védelem keletkezésének feltételeiről. A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1) és (3) bekezdései]. Ennek megfelelően védelem illeti a fotóművészeti alkotásokat [Szjt. 1. § (2) bekezdés i) pontja] is, amennyiben az egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik. Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi vagy nem anyagi formában történő bármely felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A szerző a mű felhasználását főszabályként felhasználási szerződésben engedélyezheti [Szjt. 16.§ (1) bekezdés], melyben a felhasználás pontos tartalmát meghatározhatja (így akár a mű további felhasználásának lehetőségeit engedélyezheti vagy azokat megtilthatja). Amennyiben a felhasználó e felhasználási szerződésben meghatározott engedély határát túllépi, azaz olyan módon rendelkezik a szerzői művel, amire a felhasználási szerződés nem ad kimondottan engedélyt vagy kifejezetten megtilt, úgy jogsértést követ el [Szjt. 16.§ (6) bekezdés].
A levelében feltett kérdésekre rátérve tájékoztatjuk, hogy a jelenlegi szerzői jogi szabályozás lehetőséget ad arra, hogy a felhasználási szerződésben mind határozott, mind határozatlan időre adható felhasználási jog. A Szjt. kérdéses, 43.§ (4) bekezdése egy olyan háttérszabályt fogalmaz meg, mely alapvetően arra az esetre ad eligazítást, amennyiben a felhasználási szerződésben nem kötötték ki a felek konkrétan a felhasználás időtartamát. Ez esetben a bíróság – amikor vita esetében meg kell határozniuk az Szjt. alapján hiányosan kötött szerződéssel megszerzett felhasználási jog időtartamát – szakértőt rendel, aki meghatározza, hogy az adott felhasználási mód tekintetében a szerződéses gyakorlat alapján mennyi a felhasználási szerződések szokásos időtartama. A szokásos időtartam meghatározása a fentiek alapján tehát szakértői kérdés.
A második kérdése kapcsán a megkeresésében hivatkozott felhasználási szerződésből idézett kitétel – az ott rendelkezésre bocsátott információk alapján – akként értelmezhető, hogy a szóban forgó digitális képek további, a szerződésben kijelölt felhasználási módtól eltérő, vagy azt meghaladó felhasználását (árusítását, kölcsönzését, „tovább licenszelését” és másokkal megosztását) a szerzői jogi jogosult nem engedélyezi. A leírtak alapján szűk körben - kizárólag azon célból, hogy azon felhasználásával termékeket gyártsanak, a szerződésben foglaltaknak e harmadik személy általi betartása esetén - lehetséges azokat harmadik személy rendelkezésére bocsátani. Egyébként a képek felhasználásával elkészített termék felhasználója is – a szerződésben meghatározott engedély tartalmához igazodóan - csak a képpel a szerződés alapján rendelkezni jogosult lehet. A felhasználási szerződés Ön által leírt részlete alapján ez feltehetőleg azt jelenti, hogy a felhasználó az így elkészült terméket valószínűsíthetően saját célra készíttetheti és a szerződésben engedélyezett körben rendelkezhet vele, valamint a fentebb tiltott jogokat a termékre nézve sem gyakorolhatja (ő a végfelhasználó).
Felhívnánk ugyanakkor figyelmét arra, hogy egy felhasználási szerződés tartalmát az abban foglalt összes rendelkezés együttes értelmezése adja, így a fenti válaszok kizárólag az Ön által idézett részletek ismeretében születtek.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Üdvözlettel,
Szerzői Jogi Főosztály
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2015.06.17)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH,
A kérdésem a következő:
Hajcsatot, hajráfot szeretnénk készíteni gyerekek részére. Ha a felhasznált szalagok mintája Disney, Pixar stb. által kitalált mesefigura, és én az összeállítás után szeretném ezt értékesíteni, van - e valamilyen kötelezettségem, jogdíjat kell - e fizetnem?
Illetve, ha Kínából szeretném az alapanyagot rendelni, akkor hogy tudom bizonyítani, hogy az jogtiszta termék vagy sem?
Továbbá nem tudom elképzelni, hogy azok a kereskedők, akik bárminemű védett mesefigurás dolgot árulnak, mind utánajár, és megfizeti a jogdíjat annak rendje - módja szerint. Milyen szankciók várhatók ennek elmulasztása esetén, illetve ki és hogyan ellenőrzi ennek a jogdíj megfizetésnek meglétét.
Előre is köszönöm szépen a válaszukat!
Tisztelettel,
Kovács István
(2015.06.10) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
A fenti megkeresésre, amelyben "Disney, illetőleg Pixar mesefigurák" gazdasági tevékenység körében történő felhasználásával kapcsolatosan érdeklődik, a következőkről tájékoztatjuk.
Az egyéni, eredeti jellegű grafikai alkotások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. § (1) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem alá tartozhatnak.
(Az Szjt. szövege a: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf internetes oldalon elérhető)
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt. A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is [Szjt. 16. §-ának (1) és (3) bekezdése]
Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a mesefigurák jellegzetes és eredeti alakjainak (figuráinak) képével ellátott tárgyak forgalomba hozatala (kereskedelmi hasznosítása) engedélyköteles tevékenység, amelynek fejében a szerzőt a bevétellel arányos díjazás illeti meg. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető.
Arra a kérdésére vonatkozóan, hogy milyen szankciók várhatók egy esetleges jogsértés esetén, tájékoztatjuk, hogy a szerző (a jogosult) bíróság előtt zajló polgári peres eljárásban különösen az Szjt. 94.§ (1) bekezdésében felsorolt alábbi polgári jogi igényeket támaszthatja a jogsértővel szemben:
· követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
· követelheti a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől – főleg, amennyiben a jogsértés folyamatos vagy ismétlődő jellegű. Ez az igény azzal szemben is támasztható, akinek a szolgáltatásait a jogsértés elkövetéséhez igénybe vették;
· követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról. Ez az igény azzal szemben is támasztható, aki kereskedelmi mértékben nyújtott szolgáltatást a jogsértés elkövetéséhez vagy kereskedelmi mértékben vette igénybe a jogsértéssel érintett szolgáltatásokat;
· követelheti, hogy a jogsértő – nyilatkozattal vagy más megfelelő módon – adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak, amennyiben a szerzőnek fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy a jogsértésről a közönség is tudomást szerezzen;
· követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás (vagyis a jogsértésből származó bevételek és költségek közötti különbözet, továbbá az a jogdíj, amelyet a felhasználónak ki kellett volna fizetnie a jogosult részére) visszatérítését;
· követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel előállított dolgok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését;
· a polgári jogi felelősség szabályai szerint továbbá kártérítést követelhet (Szjt. 94.§ (2) bekezdés).
Felhívjuk a figyelmét, hogy a szóban forgó grafikai alkotások akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Walt Disney figurák esetében figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, amely tudomásunk szerint minden fajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2015.06.15)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZNTH csapat!
Homokkép készítéséhez szeretnék sablonokat készíteni fóliából. Ezeken javarészt ismert mesefigurák szerepelnének, disney, és egyéb tv sorozatokban láthatóak. Ez esetben gondolom szükségem van engedélyre, de ez akkor is érvényes ha módosítok az adott grafikán? Teszek hozzá átrajzolom stb.
Választ előre is köszönöm.
Balázs
(2015.06.07) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Uram!
Alábbi megkeresésre, amelyben az iránt érdeklődik, hogy ismert mesefigurák gazdasági tevékenység körében történő felhasználása esetén mi a teendője, ha jogszerűen szeretne eljárni, a következőkről tájékoztatjuk.
Az egyéni, eredeti jellegű filmalkotások, illetőleg az azokban szereplő jellegzetes és eredeti alakok (mesefigurák) a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartozhatnak. (Az Szjt. szövege a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf internetes oldalon elérhető.)
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására [pl. átdolgozásra is (Szjt. 17. § f) pont)] és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt. A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is [Szjt. 16. §-ának (1) és (3) bekezdése].
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szóban forgó jellegzetes alakok akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
(jogszabályi háttér: 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról : 12. §. ; 2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról : 16. §.)
Az előzőeket összefoglalva a szerzői jogok megsértése megvalósul, ha a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes elemeket mintázó, illetve ezek képével ellátott terméket hozzák kereskedelmi forgalomba a jogosult engedélye nélkül. Ha maga a jellegzetes elem védjegy- illetve formatervezésiminta-oltalom alatt is áll, a hasznosítás védjegy- és formatervezési minta jogokat is sérthet.
Tudomásunk szerint a Disney rajzfilmfigurák másodlagos kereskedelmi jogaival (merchandising) a Disney Enterprises Inc. rendelkezik. Az információink alapján a Disney Enterprises Inc. magyarországi disztribútora a Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
További filmek vonatkozásában megkereshető esetleg az InterCom Nemzetközi Kulturális Szolgáltató Zrt. ( http://www.intercom.hu/?page=23 ), amely felhasználói jogok engedélyezésével ugyan nem foglalkozik, de külföldi filmek jogtulajdonosairól vélhetően tud felvilágosítást adni, illetőleg érdemes lehet a tv sorozatok producereinél érdeklődni a jogtulajdonosok felől.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás és az eSearchplus adatbázisokban kutathatók.
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőség: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2015.06.10)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Egyetemünk oklevél borító gyártását rendelte meg. A borító belső oldalára az egyetem nevét és logóját valamint a rektori láncot ábrázoló lenyomat került.
A grafikai tervezést a borítót gyártó cég végezte el.
Szeretném megkérdezni kit illet meg az elkészült file mely alapján a nyomtatás kivitelezhető.
(2015.06.02) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben az egyetem által rendelt oklevél borítón megjelenő grafikai tervezőmunka kapcsán felmerülő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Alábbi válaszaim a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf.
Elöljáróban engedje meg, hogy röviden tájékoztassam a szerzői jogi védelem keletkezésének feltételeiről. A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1) és (3) bekezdései]. Ennek megfelelően védelem illeti a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotást és annak tervét [Szjt. 1. § (2) bekezdés h) pontja] is, amennyiben az egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik, így az Ön által említett grafikát is.
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi vagy nem anyagi formában történő bármely felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. Ebből következően az általános szabályok szerint a grafika szerzője az, aki a fájl (vagy az abban foglalt grafika) felhasználását engedélyezheti. A szerző a mű felhasználását ún. felhasználási szerződésben engedélyezheti, de előfordulhat, hogy a grafikai tervezésre kötött vállalkozási szerződésben lettek kikötve a felhasználással kapcsolatos részletek. E rendelkezések adhatnak eligazítást abban a tekintetben, hogy ki jogosult a mű (fájl) további felhasználására. Amennyiben a szerző kizárólagos felhasználási jogot engedett a megrendelő részére, akkor ebben az esetben kizárólag a megrendelő jogosult a mű (fájl) további felhasználására.
A fentiek összegzéseként megállapítható, hogy a szerzői jog általános szabályai szerint a grafika szerzője a felhasználásra jogosult, azonban szerződésben kiköthető kizárólagos felhasználás a megrendelő részére, és ebben az esetben a megrendelőt, jelen esetben az egyetemet illeti a fájl felhasználásának joga. Mindezek alapján elsődlegesen a felek közötti szerződés tartalma tekintendő irányadónak, ebből adódóan mindenre kiterjedő tájékoztatást jelen ügyben sajnos nem áll módunkban adni.
Üdvözlettel:
Szerzői Jogi Főosztály
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2015.06.08)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZNTH csapat!
Egy eddig nem létező fesztivált és versenyt szeretnénk létrehozni és a nevét levédetni. Mi a levédetés folyamata, és vajon mennyi a költsége?
Köszönettel: Simon Erzsébet
(2015.05.26) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Simon Erzsébet!
Az alábbi érdeklődésére engedje meg, hogy a következőkről tájékoztassuk.
Egy rendezvény nevének a védelmére a védjegy a megfelelő oltalmi forma. A védjegyek lajstromozását a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) rendelkezései alapján végzi (a Vt. elérhetősége:http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1997_XI_Vt.pdf).
A fentieket előre bocsátva a védjeggyel kapcsolatban a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
Egy megjelölés (név, szó, szóösszetétel, logó, ..stb) védjegyként való lajstromozását a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott kérelemmel lehet elindítani. Egy kérelemben egy megjelölés lajstromozása igényelhető.
A nemzeti védjegy bejelentési kérelem a kitöltési útmutatóval a http://www.sztnh.gov.hu/urlapok_dijak/urlapok/bejelentesi_urlapok/vedjegy.html internetes oldalon tölthető le. A kitöltött kérelmet egy példányban kell benyújtani. Amennyiben az ügyben képviselő jár el, az írásba foglalt képviseleti meghatalmazást mellékelni kell.
A védjegy bejelentésben a Nizzai Osztályozás szerint nevesíteni kell azokat az árukat, illetve szolgáltatásokat, amelyekkel kapcsolatban a védjegyet használni kívánja. A részletes Nizzai Osztályozást a következő oldalról érheti el: http://classifications.mszh.hu/nice/index.htm.
A bejelentési díj a Nizzai Osztályozás szerint igényelt osztályok számától függ. Három áruosztályig: 74 800 Ft, háromnál több osztály esetén a negyedik és minden további osztály után további 32 000 Ft.
A bejelentési díjat a bejelentési naptól számított 2 hónapon belül kell megfizetni az ügyszám és a rendeltetés (M1500...) feltüntetésével. Jelezzük, hogy a kérelem beérkezését követő egy hónap elteltével a Hivatal értesítésben tájékoztatja a bejelentőt (képviselet esetén a meghatalmazottat) az ügyszámról, az elismert bejelentési napról és a fizetendő díj összegéről, ha azt addig még nem fizették meg.
A bejelentés benyújtását megelőzően célszerű ellenőrizni, hogy a lajstromoztatni kívánt megjelölés - figyelemmel az áruosztályokra - nem áll-e lajstromozás / oltalom alatt.
A Hivatal honlapjáról elérhető E-Kutatás ( http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU ), illetve eSearch plus adatbázisban (https://oami.europa.eu/eSearch/) bárki ingyenesen tájékozódhat a hazai vonatkozású védjegy bejelentések és védjegyek között.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2015.05.28)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH csapat!
Egy vállalkozást szeretnék elindítani, ami működését tekintve nem újdonság, sőt nagyon elterjedt.
Házhoz kiszállva végeznénk javításokat, karbantartást.
Azonban ezzel a tevékenységgel, tudomásom szerint senki sem foglalkozik, pedig nagy kereslet lenne rá.
Félek, ha elkezdem, mások több tőkével, jobb kapcsolatokkal kiszorítanának a piacról.
Létezik e valamilyen levédési forma erre az esetre, és ha igen, hová forduljak, és mik a költségei?
Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelettel: Bergendy Zsolt
2015.05.26.
(2015.05.26) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Bergendy Zsolt!
Köszönettel vettük az alábbi megkeresést, amellyel kapcsolatban felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés általános szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik.
(Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
Napjainkban világszerte jellemzően az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja a szellemi alkotások védelmét.
Az iparjogvédelmen belül az eltérő jellegű megoldások védelmére különféle oltalmi formák alakultak ki.
A műszaki megoldások szabadalommal illetve használati mintaoltalommal védhetők. Kérdéséhez kapcsolódóan jelezzük, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 1. § (2) bekezdés c) pontja értelmében "Nem minősül az (1) bekezdés szerinti találmánynak különösen ....az üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás."
Egy tárgy alakja, formája, külső jellegzetessége a formatervezési mintaoltalom hatálya alá tartozik.
Egy gazdasági tevékenység körében használt megkülönböztető megjelölés védelmére a védjegyoltalom jöhet szóba.
Az említett üzleti módszer vonatkozásában a fenti oltalmi formák közül vélhetően csak a védjegyoltalom jöhet szóba, mellyel kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatjuk.
Amennyiben valaki egy megjelölést (ábrát, nevet, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölést) gazdasági tevékenység során adott szolgáltatások és/vagy áruk azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére, a fogyasztók tájékozódásának előmozdítására szeretne kizárólagos joggal használni, a megjelölés védelmére a védjegyoltalom az alkalmas oltalmi forma.
A védjegy nem védi azt az árut vagy szolgáltatást, ebben az esetben a turisztikai szolgáltatást, amellyel kapcsolatban használják, "csupán" arra szolgál, hogy a fogyasztók azonosíthassák, illetve más hasonló szolgáltatásoktól megkülönböztethessék.
A védjegyoltalom alapján a védjegy jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki gazdasági tevékenység körében használ a védjeggyel azonos vagy azzal összetéveszthető megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal/szolgáltatásokkal azonos, vagy azokhoz hasonló áruk illetve szolgáltatások vonatkozásában.
Védjegyoltalomban azok a megjelölések részesülhetnek, amelyek grafikailag ábrázolhatók, megkülönböztetésre alkalmasak, valamint a lajstromozásukkal szemben nem állnak fenn kizáró okok.
A védjegy magyarországi lajstromozása iránti igényt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (továbbiakban: Hivatal) benyújtott kérelemmel lehet elindítani. Az, hogy egy védjegy bejelentési kérelemben szereplő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e, a lajstromozási eljárás - törvény által (a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény) előírt - vizsgálata során dől el.
A lajstromozási eljárás menete a: http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalon található tájékoztatóból ismerhető meg.
A szerzői jogi védelem hatálya alá a művészeti, irodalmi és tudományos alkotások tartoznak. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján [Szjt. 1. § (3) bek.] a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illeti meg anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék [Szjt. 9.§ (1) bek.]. A törvény a megformálatlan tartalmat kizárja a szerzői jogi védelemből, amikor kimondja: ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem részesülhet védelemben. Egy szolgáltatás tartalmi elemei, szervezése, menete tehát vélhetően nem sorolható a szerzői jog alapján védelemben részesíthető művek körébe, így az említett üzleti módszer védelmére a szerzői jog valószínűleg nem alkalmas.
A fenti külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó szellemi alkotások is élvezhetnek jogi védelmet.
A szolgáltatáshoz kapcsolódó titkos, de gazdasági értékkel bíró szervezési ismereteket védelmét a Polgári Törvénykönyv szabályozza /Ptk. 2:47. § [Az üzleti titokhoz való jog. Know-how (védett ismeret)].
Ez a védelem a szerzői jogi védelemhez hasonlóan, mivel nem igényel semmilyen alakszerűséget, regisztrációt, a törvény erejénél fogva illeti meg a jogosultat. Ezzel kapcsolatban alapvető követelmény az ismeret titokban tartása, aminek érdekében célszerű érdemi lépéseket tenni, például ajánlatos a partnerekkel szerződésben megállapodni a bizalmas kezelésről.
Reméljük, hogy a fentiek a segítségére lesznek annak eldöntésében, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a védelemre.
Kiemelve, hogy szakvélemény, tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak személyesen és telefonon is.
(A professzionális képviselet ellátására jogosult szakemberek névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu érhető el.)
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2015.05.28)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH csapat!
Szeretném megkérdezni, hogy számítógépen szerzet zene után a jogok ugyan úgy érvényesek mint ha kézzel foghatóbb zenei eszközökön lenne meg a zenei mű? Amennyiben igen ezt nekem kinek kell jeleznem ha leszeretném védetni a zeneszámot, és milyen feladatok társulnak még hozzá? Ezen felül ha több illető is részt vett a zenemű előállításában ez menyiben változik meg folyamatilag?
(Utolsó kérdésem egy régebbi zenéhez kapcsolódna, sajnos alkotói nézeteltérések vannak jelen, mégpedig ez esetemben a másik személy nem hajlandó elismerni a munkásságom az adott témában és így csak magáénak vallja a zenénket, de ő sem védette le a számot, viszont mind a kettőnknek meg van a zene teljes egészében a gépünkön. Ez által magam is levédhetem egyedül? Illetve ha nem miként védhetem meg magam is a közös művet?)
Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelettel: Krisztián Dániel.
2015.05.14
(2015.05.14) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Dániel Krisztián!
Az alábbi érdeklődésére engedje meg, hogy röviden tájékoztassuk a szerzői jogi védelem vonatkozó rendelkezéseiről.
Elöljáróban engedje meg, hogy röviden tájékoztassuk a szerzői jogi védelem keletkezésének feltételeiről.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/szjt-4.pdf) rendelkezései alapján – függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - szerzői jogi védelem alá tartoznak az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, így többek között a zeneművek is [„zenemű, szöveggel vagy anélkül” – Szjt. 1. § (2) e)].
A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján [Szjt. 1. § (3) bek.] a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illeti meg anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék [Szjt. 9.§ (1) bek.].
A mű a szerző életében, és a halálát követő 70 évben áll szerzői jogi védelem alatt [Szjt. 31. § (1) bek.].
Az előzőeket összegezve nincs sem szükség, sem mód a szerzői művek jogi védelem alá helyezésre, a jogi védelem automatikusan fennáll, amennyiben a mű megfelel a fenti követelményeknek. A szerzői jogok fennállása az előzőek értelmében független attól, hogy a mű milyen hordozón hozzáférhető, illetve, hogy azt nyilvánosságra hozták-e.
Az utolsó kérdésével kapcsolatban a közösen alkotott művekre vonatkozó szabályozás lehet az irányadó az alábbiak szerint.
Több szerző közös művére, ha annak részei nem használhatók fel önállóan (pl. a zenei művet egymást inspirálva együtt alkották meg), a szerzői jog együttesen és - kétség esetén - egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat; a szerzői jog megsértése ellen azonban bármelyik szerzőtárs önállóan is felléphet.
Ha a közös mű részei önállóan is felhasználhatók (összekapcsolt művek, pl. a zenét és a szöveget más más alkotta meg), a saját rész tekintetében a szerzői jogok önállóan gyakorolhatók. Az összekapcsolt művekből álló, együtt alkotott közös mű valamely részének más művel való összekapcsolásához az eredeti közös mű valamennyi szerzőjének hozzájárulása szükséges [Szjt. 5. § (1) és (2) bek.].
Tájékoztatjuk, hogy a szerzőséggel kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírósági útra tartozik.
Jogvita esetén a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket és körülményeket, ezért egy későbbi jogvita esetére előnyös lehet, ha a művet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál önkéntes műnyilvántartásba vetetik. Az önkéntes műnyilvántartásba vételről további információ a http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html internetes oldalon található.
A mű önkéntes műnyilvántartásba vételével kapcsolatban hangsúlyozzuk, hogy az eljárás semmiféle jogi védelmet nem keletkeztet, csak egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe, ami egy későbbi jogvita során felhasználható.
Tekintettel arra, hogy a megkeresésében felvetett kérdések nem tekinthetők egyszerű megítélésűnek és a konkrét körülmények ismerete elengedhetetlen az aggálytalan megoldásukhoz, ezért javasoljuk, hogy a jogi lépések megtételét megelőzően feltétlenül keressen meg egy a szerzői jog területén járatos ügyvédet. A Magyar Ügyvédi Kamara weboldalának (http://www.magyarugyvedikamara.hu/) adatbázisában szakterületek szerint is tud szakembert keresni.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2015.05.22)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Most kezdek Disney és Hello Kitty gyerekruhákat árulni,internetes formában-webshop és facebook csoporton belül.A kérdésem az lenne,hogy szükséges-e számomra bármiféle engedély ehhez a tevékenységhez?Természetesen a vállalkozási engedélyen megvan.A gyártók,akiktől vásárolom a ruhákat szerződésben állnak a Disney-vel,tőlük kapják a mintákat és tudomásom szerint Ők fizetik a jogdíjakat is.Ez után Nekem,mint kiskereskedőnek kell még jogdíjat fizetnem,vagy engedélyt kérnem a gyermekruházati termékek árusításához?Ha igen,hová kell fordulnom ezek megszerzéséhez?
Előre is köszönöm a segítséget!
Tisztelettel:Szilvia
(2015.05.11) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Alábbi megkeresésére, amelyben kereskedelmi forgalomban vásárolt, jellegzetes rajzfilm figurákkal díszített gyermekruházati termékek továbbforgalmazásával kapcsolatosan érdeklődik, a kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkotzásait illetően a következőkről tájékoztatjuk.
Az egyéni, eredeti jellegű művek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem alá tartozhatnak. (Az Szjt. szövege a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf internetes oldalon elérhető.)
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például a Disney rajzfilmekben – mint szerzői jog által védett filmalkotásokban – megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek (pl. gyermekruhák) kereskedelmi hasznosítása (így pl. értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység, ezért e tekintetben mindenképpen javasolt a jogtulajdonossal való előzetes kapcsolatfelvétel a forgalmazás megkezdését megelőzően. (E felhasználás engedélyezésére vonatkozó joga a jogtulajdonosnak akkor sem szűnik meg, ha erre korábban más felhasználó részére ugyanazon termékkel összefüggésben már engedélyt adott.)
Felhívjuk szíves figyelmét továbbá, hogy a szóban forgó grafikai alkotások akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak, illetve a termékeken más jogosult védjegyei is láthatók lehetnek. Érvényes formatervezési minta-, illetve védjegyoltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://oami.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók.
A kereskedelmi forgalomban akár külföldön, akár belföldön vásárolt - védjegy-, vagy formatervezési mintaoltalom alatt álló, illetve ilyen elemeket tartalmazó - cikkek továbbforgalmazásához nem szükséges az eredeti jogtulajdonos hozzájárulása, ha a terméket a jogtulajdonos, vagy az ő kifejezett hozzájárulásával (pl. az engedélye alapján) másvalaki hozta az Európai Gazdasági Térségben forgalomba [a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 18. §-a; a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 16. §-ának (1)-(2) bekezdése].
Ugyanakkor fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a jogok kimerülésére csak akkor lehet hivatkozni, ha az érintett áru ténylegesen a jogtulajdonos által, vagy az ő kifejezett hozzájárulásával került forgalomba az EGT-ben. Gazdasági tevékenysége kapcsán Ön mint forgalmazó a fenti körülmények igazolására kényszerülhet. A forgalmazással kapcsolatos ügyekben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint az illetékes bíróságok járnak el, és az eljáró hatóság jogosult dönteni abban a kérdésben, hogy a bemutatott bizonyítékok - például számlák - a fenti tényeket megfelelően alátámasztják-e. Ha utóbb kiderül, hogy a termék hamis, a hatóságok lefoglalhatják. Ezért már a vásárlás során célszerű bebiztosítani magát, és a forgalmazótól/gyártótól beszerezni az igazolásokat.
Fontos kiemelni továbbá, hogy a Vt. 16. §-ának (2) bekezdése szerint a fenti szabály nem alkalmazható, ha a védjegyjogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze, különösen akkor, ha az áru állagát, állapotát megváltoztatták, illetve károsították. Hasonló szabályokat tartalmaz a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK rendelet 13. cikke a Magyarország területére is kiterjedő hatályú védelem alatt álló közösségi védjegyek tekintetében is. A védjegyhasználathoz szükséges engedély szükségessége tehát a fenti esetben is a forgalmazás konkrét körülményeitől függhet, amelyre tekintettel ebből a szempontból is célszerű a jogosulttal egyeztetni.
A fentieket összefoglalva tehát elmondható, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló művekben szereplő jellegzetes és eredeti alakok kereskedelmi hasznosításához a jogtulajdonos engedélyére van szükség, míg a szerzői jogi védelemtől függetlenül esetlegesen fennálló védjegy- vagy formatervezési mintaoltalom kapcsán a fent részletezett feltételek teljesülése esetén a védjegy- vagy mintaoltalom jogosultja külön engedélyének beszerzésére nincs szükség a forgalmazáshoz.
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőség: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2015.05.14)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Szeretnénk rendezni egy retro számítógép kiállítást, a kiállított gépeken régi dos 6.22-es operációs rendszer futna, amit már nem árusítanak sehol sem,nincs forgalomban, sem hivatalos terjesztés alatt, illetve régi dos-os játékok futnának a gépeken, amiket szintén nem lehetséges már megvásárolni, pl. a kiadó cég megszünt. Megsértenénk e ezzel bármilyen szerzői jogot?
(2015.05.06) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala online felületén beküldött megkeresését, amelyben szoftverekkel összefüggő szerzői jogi kérdések felől érdeklődött. Válaszaink a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf. Felhívom a figyelmét, hogy a kérdésének jogi megítélése nagyban függ a konkrét eset összes körülményeitől, éppen ezért az alábbiakban csak általánosságban tudunk tájékoztatást nyújtani.
Elöljáróban engedje meg, hogy röviden tájékoztassam a szerzői jogi védelem keletkezésének feltételeiről. A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat illeti, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1) és (3)]. Ennek megfelelően védelem illeti a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtáját, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is [Szjt. 1. § (2) c)], amennyiben az egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik. Mind az operációs rendszerek, mind a számítógépes játékok szerzői jogi védelem alatt álló szoftvereknek tekinthetőek. Felhívom a figyelmét, hogy az jelen esetben nem bír jelentőséggel, hogy a szoftvercégek már mgszűntek-e, vagy kereskedelmi forgalomban kapható-e még a szoftver, ugyanis a szerzői jogi védelem a (természetes személy) szerző életében és a halálától számított hetven éven át illeti meg a művet [Szjt. 31. § (1)].
A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok [az Szjt. 9. §-ának (2) bekezdése alapján biztosított személyhez fűződő és a vagyoni jogok] összessége, melyek közül a szerző főszabály szerint a vagyoni jogait (így a mű nyilvános előadásának jogát) csak a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel engedheti át másnak. Erre az Szjt. szoftverek esetén lehetőséget biztosít [Szjt. 58. § (3)]. A szoftvereknek egy nyilvános kiállításon történő bemutatása a szoftvermű, vagy az annak részét képező grafikai és animációs elemek nyilvános előadásának minősül, amely felhasználásra engedély a szerzővel, vagy a szerzői jog jogosultjával kötött felhasználási szerződéssel szerezhető. Ennek megfelelően tehát a kiállítás jogszerűsége érdekében Önnek engedélyt kell kérnie a szerzőtől, vagy a szerzői jogi jogosulttól (pl. Microsoft, Oracle) felhasználási szerződés keretei között.
Felhívom a figyelmét, hogy a felhasználási szerződések megkötése érdekében érdemes lehet felkeresnie egy szerzői jogban járatos ügyvédet. A Magyar Ügyvédi Kamara weboldalának (http://www.magyarugyvedikamara.hu) adatbázisában szakterületek szerint is tud szakembert keresni. Bízom benne, hogy tájékoztatásunkat hasznosnak találta.
Üdvözlettel:
Szerzői Jogi Főosztály
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2015.05.11)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Vásároltunk egy szolgáltatást mely egy nyílt forráskódú programot használ. Az eladó nem tájékoztatott minket, hogy ez nem a saját szellemi terméke. Amikor ezt nehezményeztük azt a választ kaptuk, hogy ennyi pénzért nem kaphatunk mást. Lehetséges ilyesmi? Véleményem szerint a tájékoztatás akkor is elvárható, de én nehezményezem a mások szellemi tulajdonának sajátként történő értékesítését akkor is ha az nyílt forráskódú.
Köszönöm válaszuk.
Tisztelettel
Honárkay Róbert
(2015.05.01) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Honárkay Róbert!
Köszönettel fogadtuk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala online felületén beküldött megkeresését, amelyben nyílt forráskódú szoftverrel összefüggő szerzői jogi kérdések felől érdeklődött. Válaszaink a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf. Felhívom a figyelmét, hogy a kérdésének jogi megítélése nagyban függ az Ön és az eladó között megkötött konkrét szerződés szövegétől, valamint az eset összes körülményeitől, éppen ezért az alábbiakban csak általánosságban tudunk tájékoztatást nyújtani.
Elöljáróban engedje meg, hogy röviden tájékoztassam a szerzői jogi védelem keletkezésének feltételeiről. A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat illeti, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1) és (3) bekezdései]. Ennek megfelelően védelem illeti a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtáját, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is [Szjt. 1. § (2) c)], amennyiben az egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik. Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok [az Szjt. 9. §-ának (2) bekezdése alapján biztosított személyhez fűződő és a vagyoni jogok] összessége, melyek közül a szerző főszabály szerint a vagyoni jogait (így a mű többszörözésének, terjesztésének engedélyezésére való jogát) csak a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel engedheti át másnak. Erre az Szjt. szoftverek esetén lehetőséget biztosít [Szjt. 58. § (3)].
A szoftvert alkalmazó szolgáltatás értékesítésére vonatkozó szerződés a fentieknek megfelelően tehát a szoftvermű tekintetében felhasználási vagy jogátruházási jellegű lehet. Az ilyen szerződésekben meg kell határozni a felhasználás feltételeit (amelyekre a szoftver dokumentációja irányadó lehet), és ahhoz kapcsolódóan a szerzői jogokat érintő rendelkezéseket is. Ilyen rendelkezések hiányában az Szjt. szoftverekre vonatkozó részletszabályokat tartalmazó 58-60. §-ai, vagy az Szjt. felhasználási szerződésekre vonatkozó általános rendelkezései [Szjt. 42-55. §] lehetnek irányadóak. Felhívom a figyelmét, hogy a felhasználási szerződések nem minden esetben kizárólagosak, hanem csak kifejezett kikötés esetén. Az Szjt. 43. §-ának (1) bekezdése erről a következőképpen fogalmaz: „A felhasználási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot. Kizárólagos felhasználási engedély alapján csak a jogszerző használhatja fel a művet, a szerző további felhasználási engedélyt nem adhat, és maga is csak akkor marad jogosult a mű felhasználására, ha ezt a szerződésben kikötötték.”
Felhívom a figyelmét arra, hogy sem a felhasználási, sem a jogátruházási szerződéseknek nem szükséges eleme, hogy az „eladó” a mű szerzője legyen, ugyanis az eladó szerezhette jogszerűen a felhasználási, vagy a tulajdonjogot is. A kérdés eldöntése érdekében tehát fontos megvizsgálni, hogy az eladónak volt-e joga a szoftvert „továbbértékesíteni”, vagy sem. Ennek eldöntése érdekében szükséges megvizsgálni a nyílt forráskódú szoftver licencét, amelyben annak eredeti szerzője feltehetőleg meghatározta, hogy másnak csak az alkotása saját célra történő használatát engedi, vagy annak haszonszerzési célú kereskedelmi hasznosítását is. Amennyiben a kereskedelmi hasznosítás is szabadon végezhető volt, úgy az eladó jogszerűen használta fel a szoftvert. Mindemellett fontos megjegyezni, hogy a szoftver eredeti szerzőjét a vagyoni jogok mellet személyhez fűződő jogok is megilletik, így ezek között a nevének feltüntetéséhez való jog is [Szjt. 12. §]. Ennek megfelelően tehát a szoftveren az eladónak feltehetőleg jeleznie kellett volna az eredeti szerző nevét, melyből egyértelművé válhatott volna az Ön számára, hogy a szoftver szerzője nem maga az eladó volt. Felhívom a figyelmét, hogy míg a szerzői jogok megsértése miatt a szoftver eredeti szerzője (vagy a szerzői jogi jogosult) léphet fel, Önnek polgári jogi, kötelmi jogi alapon, hibás teljesítés miatt lehet lehetősége fellépni. Fentiek alapján ismételten jelezni kívánom, hogy a kérdésének megválaszolása érdekében elengedhetetlen a konkrét szerződés vizsgálata.
Felhívom a figyelmét, hogy a kérdésére adandó válasz összetettsége miatt érdemes lehet felkeresnie egy szerzői jogban járatos ügyvédet. A Magyar Ügyvédi Kamara weboldalának (http://www.magyarugyvedikamara.hu) adatbázisában szakterületek szerint is tud szakembert keresni. Engedje meg továbbá, hogy felhívjam a figyelmét az SZTNH mellett működő Szerzői Jogi Szakértői Testületre, amely az 156/1999. (XI.3.) Kormányrendelet 1. §-ának (3) bekezdése alapján megbízásra szakvéleményt ad a felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben (bővebben: http://www.sztnh.gov.hu/szerzoijog/szjszt/)
Bízom benne, hogy tájékoztatásunkat hasznosnak találta.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2015.05.11)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt! Sztnh!
Nekem a facebookon volt egy oldalam amit el loptak az a személy át nevezte más névre és nem adja vissza az oldalt!
Szeretném vissza szerezni az oldalam mi a teendőm?
Milyen büntetést kaphat az a személy aki el lopta az oldalt?
Köszönettel: P Viki
(2015.04.05) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala online felületén beküldött megkeresését, amelyben egy Facebook-oldallal összefüggő szerzői jogi kérdések felől érdeklődött. Válaszaink a magyar jogszabályokon, így szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezésein, valamint a magyar joggyakorlaton alapulnak.
Elöljáróban tájékoztatom, hogy a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése]. Az Szjt. 1. §-ának (6) bekezdése alapján valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek. Mindemellett a hatályos magyar jogszabályok alapján egy felhasználó által szerkesztett oldal esetlegesen gyűjteményes műként élvezhet szerzői jogi védelmet. Gyűjteményes műnek tekinthető az összeállítás, és ez által szerzői jogi védelemben részesül, „ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű (gyűjteményes mű). A védelem a gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben.” [Szjt. 7. § (1)] Gyűjteményes művek esetében a szerzői jog a szerkesztőt illeti.
A szerzői jogok megsértéséből fakadó, polgári perben érvényesíthető igények körét az Szjt. 94. §-ának (1) bekezdése jelöli meg. E törvényhely szerint jogainak megsértése esetén a szerző a jogsértővel szemben - az eset körülményeihez képest - a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a jogsértő - nyilatkozattal vagy más megfelelő módon - adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
d) követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról;
e) követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;
f) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel előállott dolgok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését.
Emellett az Szjt. 94. §-ának (2) bekezdése szerint a szerzői jog megsértése esetén a szerző a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet. Az e törvényben szabályozott személyhez fűződő joga megsértése esetén a szerző a polgári jog általános szabályai szerint sérelemdíjat is követelhet.
Polgári jogi igényének érvényesítésére a bíróság előtt van lehetősége. A pert a Pp. 23. § -ának (1) bekezdés c) pontja alapján a törvényszék előtt indíthatja meg. Az esetleges jogérvényesítés érdekében érdemes lehet felkeresnie egy szerzői joggal foglalkozó ügyvédet. A Magyar Ügyvédi Kamara weboldalának (http://www.magyarugyvedikamara.hu) adatbázisában szakterületek szerint is tud szakembert keresni.
Fentieken túlmenően azonban javaslom, hogy a problémájának megoldása érdekében elsősorban forduljon közvetlenül a Facebook-ot üzemeltető Facebook Inc-hez, amely feltehetően sokkal célravezetőbb és költségkímélőbb út, mint a szerzői jogi jogérvényesítés. Módja van arra, hogy a jogsértőnek tekintett oldalt jelentse a Facebook fent nevezett üzemeltetője felé, amely saját belső szabályzatai alapján vélhetően eljár majd a kérdésben. A jogsértést követő esetleges speciális szankciók szintén a közösségi oldalbelső szabályzatainak függvényei.
Bízom benne, hogy tájékoztatásunkat hasznosnak találta.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2015.04.21)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hozzáèrtő!
Abban szeretnèm a segìtségét kérni,hogy jól tudom-e, hogy nem kell az esetünkben jogdíjat fizetni.
Grimm mesehősöket felhasználva írunk egy mesedarabot a kis gyerek csoportomnak. Mivel a szerző már több, mint 70 éve nincs közöttünk, így nem kell jogdíjat fizetnünk. Így van?
De lenne egy másik kérdésem is a későbbiekre vonatkozóan.
Ha olyan mesehős szerepelne egy saját mesedarabunkban, akinek a kitalálója még él, de a darabban csak a hős szerepel, olyan esetben hogyan kell rizetni a jogdíjat? Gondolok itt pl. Arielre, Aladdinra és hasonlókra.
Válaszát tisztelettel köszönöm: F.T. Gabriella
Kimaradt a kérdéseimből:
Ha a megírt mese forgatókönyvét szeretnénk levédetni, kihez forduljunk és mennyibe kerül egy ilyen jogdíj kérése?
Köszönöm előre is a választ.
Üdvözlettel:Gabriella
(2015.04.17) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Asszonyom!
Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik.
(Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).
Az alábbi megkeresésben ismert mesehősök saját műben történő felhasználásának szerzői jogi vonatkozásai iránt érdeklődik. A válaszunk a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt., elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf ) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.
A szerzői jogi védelem az ún. védelmi időn belül illeti meg a szerzői műveket, amely a szerző életében, és a halálát követő 70 évig tart [Szjt. 30. §-a]. Ha a védelmi idő már letelt, a mű szabadon felhasználható [Szjt. 31. §-ának (1) bekezdése].
Mivel a Grimm fivérek több, mint 150 éve nem élnek, csak megerősíteni tudjuk, hogy az általuk kreált mesealakok szabadon felhasználhatók.
Amennyiben a mese, amelynek hősét fel kívánják használni még szerzői jogi védelem alatt áll, a következő a helyzet.
A szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mű minden olyan megváltoztatása, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre, például a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása stb. [Szjt. 29. §-a].
Az átdolgozás során létrejött mű – az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - szerzői jogi védelem alatt áll, amennyiben annak egyéni, eredeti jellege van [Szjt. 4. §-ának (2) bekezdése].
A védelmi idő fennállása alatt mindenképp az eredeti mű szerzőjének engedélye kell az átdolgozáshoz. Az engedélyezés főszabályként díjazás ellenében történik.
Egy korábbi szerzői alkotás ötleteinek, gondolatainak csupán ihletként való felhasználása nem minősül átdolgozásnak, sem szerzői jogi felhasználásnak, mivel az ötlet nem rendelkezik olyan egyéni, eredeti jelleggel, ami a szerzői jogi védelmet megalapozná.
Az ihlet és az átdolgozás közti határvonalat csak esetenként lehet megállapítani, ezért a második kérdésére általánosságban nem adható válasz, erre vonatkozóan az Szjt. sem tartalmaz általános iránymutatást.
A mű tartalmának, mondanivalójának újra felhasználása nem minősül átdolgozásnak, de egyes fordulatok azonban már jogi védelem alatt állhatnak.
Végezetül a forgatókönyv jogi védelmére vonatkozó kérdésével kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttével, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és meghatározott ideig fennáll anélkül, hogy a jogvédelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.
Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet (jelen esetben a forgatókönyvet) önkéntes műnyilvántartásba veteti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html).
Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe.
További kérdések esetén Ügyfélszolgálatunk munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2015.04.21)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Aziránt érdeklődnék hogy általános (szellemi) fogalom / fogalmak levédésére is - pl. ami egy bizonyos szellemi érdeklődés vagy beállítottság felé irányul - és az ahhoz / azokhoz kapcsolódó szavakra illetve szóösszetételekre van-e lehetőség és ha igen hogyan milyen úton lehet megtenni .
Köszönettel !
(2015.04.10) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Mivel az alábbi érdeklődéséből nem derül ki, hogy milyen céllal kívánja az „általános (szellemi) fogalom/fogalmak levédését”, engedje meg, hogy az alábbiakban néhány, a szellemitulajdon-védelemmel kapcsolatos alapvető tényre hívjuk fel a figyelmét.
A szellemi tulajdon védelemét világszerte jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.
Az iparjogvédelem körében a különféle megoldásokhoz különböző oltalmi formák kapcsolódnak az alábbiak szerint.
Az új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható - műszaki jellemzőkkel leírható - megoldások jogi védelmére a szabadalmi oltalom jöhet szóba. A szabadalmazható találmány műszaki színvonalát el nem érő, új és feltalálói lépésen alapuló szerkezeti megoldások esetében a használatiminta-oltalom lehet a megfelelő oltalmi forma.
A termékek külső jellegzetessége - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok - védelmére, amennyiben a minta új és egyéni jelleggel rendelkezik, a formatervezésiminta-oltalom jelenthet oltalmat.
A gazdasági tevékenység körében használt megjelölések (nevek, logók, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölések) védjegyoltalommal védhetők. A védjegyoltalom alapján a védjegy jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki gazdasági tevékenység körében használ a védjeggyel azonos vagy azzal összetéveszthető megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal/szolgáltatásokkal azonos, vagy azokhoz hasonló áruk illetve szolgáltatások vonatkozásában.
Az előzőeket összegezve, szavak, szóösszetételek védelmére a fenti oltalmi formák közül legfeljebb a védjegyoltalom jöhet szóba. Ugyanakkor engedje meg, hogy a védjegyekkel kapcsolatban két lényeges tényre hívjuk fel a figyelmét.
Az egyik, hogy a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (továbbiakban: Vt.) 2. §-a értelmében ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha nem alkalmas a megkülönböztetésre, pl. ha kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, rendeltetése, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak.
A másik, hogy ha a védjegyjogosult a lajstromozástól számított öt éven belül nem kezdte meg belföldön a védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplő árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, ezen a jogalapon bárki kezdeményezheti a védjegyoltalom megszűnésének megállapítását.
Amennyiben tehát a jelzett szavakat, szóösszetételeket nem az említett céllal kívánja jogilag védeni, ez az oltalmi forma nem javasolható.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései szerint a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése]. A szerzői jogi védelem – az iparjogvédelemtől eltérően - a mű létrejöttével, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és meghatározott ideig fennáll anélkül, hogy a jogvédelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
Az Szjt. 1. §-ának (6) bekezdése alapján ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer ....nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.
Az előzőek alapján kétséges, hogy általánosan használt fogalmak önmagukban szerzői jogi védelem hatálya alá tartoznának.
Valamely szakterülethez kapcsolódó általános fogalmak összessége ugyanakkor "gyűjteményes műként" szerzői jogi védelem alatt állhat, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű. A védelem a gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben [Szjt. 7. §-ának (1) bekezdése].
Végezetül jelezzük, hogy a szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.
Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html).
Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe.
Végezetül felhívjuk szíves figyelmét, hogy jogi tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata (a hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ).
További kérdések esetén Ügyfélszolgálatunk munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2015.04.16)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SzTNH!
Az lenne a kérdésem hogy van a tuladjdonomban pár darab polgárvédelmi plakát még a 70-es 80-as évekből. Ezeket a plakátokat szeretném sokszorosítani és kereskedelmi forgalomba hozni. Kit kellene meg keresnem az esetleges szerzői jogok miatt??
Válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel.
Hollós Gergely
(2015.03.30) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Hollós Gergely!
Az alábbi megkeresésre, amelyben a 70-es, 80-as évekből származó polgárvédelmi plakátok kereskedelmi forgalomban történő hasznosításának feltételei iránt érdeklődik, a következőkről tájékoztatjuk.
Az egyéni, eredeti jellegű grafikai alkotások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. § (1) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem alá tartozhatnak.
(Az Szjt. hatályos szövege a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf internetes oldalon elérhető)
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt. [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése]
Az előzőek alapján amennyiben az említett plakátok egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek - figyelembe véve a nyilvánosságra jutás Ön által jelzett időpontját - jelenleg még szerzői jogi védelem alatt állnak.
Ha a védelmi idő még nem telt le, a jogszerű felhasználásához főszabályként a szerzői jogi jogosult (szerző, örökös, munkáltató) engedélye szükséges.
A szóban forgó - nyilvánosságra jutott – plakátok esetében minden további, azaz ún. másodlagos felhasználás ugyanakkor a közös jogkezelés körébe tartozik, így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől kell kérni (elérhetősége: http://www.hungart.org/kapcsolat.php), amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html ), de jeleznünk kell, hogy jogi tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata.
Üdvözlettel:
Szellemi tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2015.04.14)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt cím!
Általam alapított XY Színházi Egyesület szellemi terméket jelent -e? Amennyiben az egyesület beleolvad egy másik szervezetbe viszont marad az általam alapított név és célok kérhetek-e ezért jogdíjat és milyen százalékban?
(2015.04.07) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Lóránt Krisztina!
Köszönettel fogadtuk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala online felületén beküldött megkeresését, amelyben színházi egyesület nevével összefüggő szerzői jogi kérdések felől érdeklődött. Válaszaink a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezésein alapulnak.
Elöljáróban tájékoztatom, hogy a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése]. Az Szjt. 1. §-ának (6) bekezdése alapján valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek. Ennek megfelelően a hatályos szabályok alapján egy egyesület neve nem élvezhet szerzői jogi védelmet.
Felhívom a figyelmét, hogy az egyesület neve a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) 3:6. §-ában foglaltak szerint védelemben részesül, a név viselésének joga azt a jogi személyt illeti meg, amelyik a nyilvántartásba vételre vonatkozó kérelmét elsőként nyújtotta be. Ugyanígy védelmet élvezhet az egyesület tevékenységével kapcsolatosan az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (védett ismeret), ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra. (Ptk. 2:47. §)
Felhívom a figyelmét, hogy a kérdésére adandó válasz a szerzői joghoz nem kapcsolódó elemeket is tartalmaz, érdemes lehet felkeresnie egy civil szervezetek jogával foglalkozó ügyvédet. A Magyar Ügyvédi Kamara weboldalának (http://www.magyarugyvedikamara.hu) adatbázisában szakterületek szerint is tud szakembert keresni.
Bízom benne, hogy tájékoztatásunkat hasznosnak találta.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2015.04.14)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Érdeklődnék,hogy ha magamnak szeretnék készíteni mesehősről figurát, mondjuk bábot, ahhoz is kell engedély ( jelenleg a Hello Kittyre gondolok)? Elolvastam már itt a törvényeket,tehát értem a 70 évet,stb. Ha kell engedély,hogyan lehet kérni? Vagy kinek adnak,ez mitől függ? Kell fizetni érte?
Üdvözlettel: D. Veronika
(2015.04.04) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Asszonyom!
Köszönettel fogadtuk elektronikus úton érkezett megkeresését, amelyben az iránt érdeklődik, hogy ha saját célra kíván felhasználni egy jogvédelem alatt álló figurát, kitől kell engedélyt kérnie.
Kérdésére a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt., internetes elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) alapján a következőkről tájékoztatjuk.
Elöljáróban arról szeretném tájékoztatni, hogy az Szjt. 1.§ (1) és (3) bekezdései alapján szerzői jogi védelem alatt álló (egyéni-eredeti jellegű) művek esetében – azSzjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján - a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
Az Szjt. alapján néhány kivételes esetben lehetőség van a művek felhasználására a szerző engedélye és díjfizetési kötelezettség nélkül is (ezek az ún. szabad felhasználási esetek). Például: az Ön által leírt esetben az Szjt. 35.§ (1) bekezdése szerint ún. magáncélú másolás keretében természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére.
Az Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése alapján azonban a szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga (azaz a merchandising joga) is. A merchandising lényege szerint az annak alapjául szolgáló jogosultságok – jelen esetben a szereplők karaktere - az eredeti felhasználásuktól eltérő értelmet nyerve másodlagos felhasználásra kerülnek. Ez jelentheti a figurák név vagy forma szerinti feltüntetését bármely terméken, így pl. ruhadarabon vagy bábfigurán is. E szabályra való tekintettel, amennyiben az Ön által készített bábu kereskedelmi forgalomba kerül (vagy bármilyen más, jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját akár közvetve szolgálóhasználatára kerül sor), úgy e tevékenység az Szt. 16.§ (3) bekezdésére tekintettel engedélyköteles.
A fentiekre tekintettel jogvédelem alatt álló mesealak másának elkészítése bábfigura formájában, amennyiben kizárólag saját célra történik, nem valósít meg jogsértést. Amennyiben viszont a felhasználás nem tartozik a szabad felhasználás körébe, a szerző, akinek a szerzői jogi védelem alatt álló művét engedélye nélkül felhasználják, a jogsértővel szemben felléphet [melynek keretében különösen az Szjt. 94. §-ának (1) bekezdésében felsorolt polgári jogi igényeket támaszthatja].
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyozni kívánjuk, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt) alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők jegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu érhető el.
Az SZTNH Ügyfélszolgálatának elérhetősége http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html.
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2015.04.14)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Abban kérném a segítségüket, hogy egy készülő könyv esetén történelmi személyek, írók, költők (pl. Kossuth, Petőfi, Ady, stb.) portréi felhasználhatóak-e szabadon. Ha nem akkor ezen festmények és fényképfelvételek vonatkozásában kitől kell a szükséges engedélyt beszerezni.
Köszönettel!
(2015.04.01) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Haraszti Gábor!
Az alábbi megkeresésére, amelyben az iránt érdeklődik, hogy történelmi személyek képmásai milyen feltételekkel használhatók fel egy készülő könyvben, a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., a törvény hatályos szövegének az elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, beleértve a képző és fotóművészeti alkotásokat is. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése].
Festmények esetében az egyéni, eredeti jelleg szinte mindig fennáll, fotók esetében ez kevésbé nyilvánvaló. Fotóknál a szerzői jogi védelemhez szükséges egyéni-eredeti jelleg adódhat többek között a fotós által elkapott pillanat sajátosságából (jellegzetes mozdulat, gesztus), vagy a felvételhez választott beállításból, de ugyanez vonatkozik valamely vizuális (képzőművészeti, iparművészeti) alkotás reprodukciós célú fotójára is. A fentiek alapján egy fotó felhasználása esetében – függetlenül attól, hogy a szerzői jogi védelem egyéb módon fel van-e rajta tüntetve, minden esetben abból célszerű kiindulni, hogy az szerzői jogi védelem alatt áll.
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése]. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben, ha pedig a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].
Amennyiben a védelmi idő letelt, a portré felhasználásához már nem kell engedélyt kérni.
Amennyiben a védelmi idő még nem telt le, a jogszerű felhasználásához főszabályként a szerzői jogi jogosult (szerző, örökös, munkáltató) engedélye szükséges.
Már nyilvánosságra jutott fotók és reprodukciók esetében minden további, ún. másodlagos felhasználás (pl. könyvben való felhasználás illusztráció céljából) ugyanakkor a közös jogkezelés körébe tartozik, így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől kell kérni (elérhetősége: http://www.hungart.org/kapcsolat.php), amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőség: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html).
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2015.04.09)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Hálásan köszönöm az előző kérdésemre a részletes és teljes egészében hasznos választ! Az említett kérdésemen felül ismét szeretnék Önökhöz fordulni. Érdeklődni szeretnék a TETRIS, a MARIO, a Space Invaders és a Rubik kocka jogdíjai kapcsán. Tudni szeretném, hogy milyen úton-módon tudom őket elérni, hogy a kérdés ügyében tájékozódhassak. Válaszukat előre is köszönöm!
(2015.04.01) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.
A kérdése kapcsán a kiindulási pont mindegyik esetben a név lehet. Amennyiben az alábbi nevek védjegyoltalom alatt állnak (a gazdasági tevékenység körében használt megjelölések védelmére a védjegyoltalom a megfelelő oltalmi forma), a védjegy adatbázisokban tájékozódva a jogtulajdonosok személye megállapítható.
A Magyarország területén érvényes védjegyek az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#), illetve az eSearch plus (https://oami.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók. A kutatáshoz az SZTNH Frecskay János Szakkönyvtárának munkatársai igény esetén segítséget nyújtanak. A Szakkönyvtár elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/konyvtar.html.
Ha az alábbi megjelölések védjegyoltalom alatt állnak, a használatuk az előzőek alapján a jogosult engedélyéhez kötött. Az engedélyért fizetendő u.n. licenciadíj összegét a jogosult szabadon határozhatja meg.
Amennyiben az alábbi érdeklődése nem a nevekre, hanem az azok alatt közismertté vált alkotásokra vonatkozik, a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
Az alábbi nevek alatt közismertté vált művekkel (szoftver, jellegzetes alak, figura, stb.) kapcsolatban első sorban a szerzői jogi védelem merül fel, amely azonban nem regisztrált jog, így nem áll rendelkezésre adatbázis, amelyben a jogosultak kutathatók lennének. Gyakran a védjegyjogosult a jogosultja a név alatt közismertté vált műnek, így - amennyiben alább ezen művek jogtulajdonosai iránt érdeklődik - első lépésként mindenképpen célszerű felvenni a kapcsolatot a védjegyjogosulttal - ha van ilyen.
Amennyiben ez nem vezet eredményre, érdemes tájékozódni az interneten, ahol többnyire utolérhető valamilyen információ a közismert művekről, ami alapján továbbléphet.
A szerzői művek jogosultjainak felkutatásában a segítségére lehet még az SZTNH munkatársai által összeállított címlistából, telefonszámból és elektronikus linkgyűjteményből álló kutatási adatbázis (http://www.sztnh.gov.hu/szerzoijog/kutatasi_adatbazis.html ).
A nevek alatt közismertté vált alkotások adott esetben formatervezésiminta-oltalom alatt is állhatnak, ezek szintén az E-kutatás, illetve az eSearch plus adatbázisban kutathatók.
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőség: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html ).
A hivatásos képviselők elérhetősége:Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara ( http://www.szabadalmikamara.hu / ), illetve Magyar Ügyvédi Kamara ( http://www.magyarugyvedikamara.hu/).
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2015.04.07)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Üdvözlöm!
Kérdésem a következő: szeretnék egy egyéni vállalkozást létrehozni, angliai és németországi outletekből szeretnék behozni gyerekruhákat és azt értékesíteni webshopban, természetesen mindent hivatalosan szeretnék csinálni, éppen ezért merült fel bennem a következő kérdés is. Ezek között van, ami Disney, Hasbro egyéb figurás, ezekre milyen szabályozás vonatkozik ebben az esetben? A kinti forgalmazó (EU tagállam) cégek már megfizették a jogdíjat, de mivel én megvásárolom tőlük a termékeket továbbértékesítés céljára, ebben az esetben mi a teendőm. Nagyon sok facebook értékesítős csoportban látom ezeket vagy hasonló termékeket, de tudomásom szerint csak a adót fizetik ki utána egyebet nem. Ha belföldi beszerzésűek ugyanezek a ruhák, egyéb termékek, akkor mi a teendő? Kérném szépen ebben a segítségét! Köszönöm!
(2015.03.24) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Az alábbi megkeresésére, amelyben külföldön vásárolt, jellegzetes rajzfilm figurákkal díszített ruházati termékek továbbforgalmazásával kapcsolatosan érdeklődik, a kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásait illetően a következőkről tájékoztatjuk.
Az egyéni, eredeti jellegű művek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem alá tartozhatnak. (Az Szjt. szövege a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf internetes oldalon elérhető.)
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például a Disney rajzfilmekben – mint szerzői jog által védett filmalkotásokban – megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek (pl. plüss figurák, játék babák, ruhaneműk stb.) kereskedelmi hasznosítása (így pl. előállítása és értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység, ezért e tekintetben mindenképpen javasoljuk a jogtulajdonossal való előzetes kapcsolatfelvételt a forgalmazás megkezdését megelőzően. (E felhasználás engedélyezésére vonatkozó joga a jogtulajdonosnak akkor sem szűnik meg, ha erre korábban más felhasználó részére ugyanazon termékkel összefüggésben már engedélyt adott.)
Felhívjuk szíves figyelmét továbbá, hogy a szóban forgó grafikai alkotások akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak, illetve a termékeken más jogosult védjegyei is láthatók lehetnek. Érvényes formatervezési minta-, illetve védjegyoltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://oami.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók.
A kereskedelmi forgalomban akár külföldön, akár belföldön vásárolt - védjegy-, vagy formatervezési mintaoltalom alatt álló, illetve ilyen elemeket tartalmazó - cikkek továbbforgalmazásához nem szükséges az eredeti jogtulajdonos hozzájárulása, ha a terméket a jogtulajdonos, vagy az ő kifejezett hozzájárulásával (pl. az engedélye alapján) másvalaki hozta az Európai Gazdasági Térségben forgalomba [a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 18. §-a; a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 16. §-ának (1)-(2) bekezdése].
Ugyanakkor fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a jogok kimerülésére csak akkor lehet hivatkozni, ha az érintett áru ténylegesen a jogtulajdonos által, vagy az ő kifejezett hozzájárulásával került forgalomba az EGT-ben. Gazdasági tevékenysége kapcsán Ön mint forgalmazó a fenti körülmények igazolására kényszerülhet. A forgalmazással kapcsolatos ügyekben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint az illetékes bíróságok járnak el, és az eljáró hatóság jogosult dönteni abban a kérdésben, hogy a bemutatott bizonyítékok - például számlák - a fenti tényeket megfelelően alátámasztják-e. Ha utóbb kiderül, hogy a termék hamis, a hatóságok lefoglalhatják. Ezért már a vásárlás során célszerű bebiztosítani magát, és a forgalmazótól beszerezni az igazolásokat.
Fontos kiemelni továbbá, hogy a Vt. 16. §-ának (2) bekezdése szerint a fenti szabály nem alkalmazható, ha a védjegyjogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze, különösen akkor, ha az áru állagát, állapotát megváltoztatták, illetve károsították. Hasonló szabályokat tartalmaz a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK rendelet 13. cikke a Magyarország területére is kiterjedő hatályú védelem alatt álló közösségi védjegyek tekintetében is. A védjegyhasználathoz szükséges engedély szükségessége tehát a fenti esetben is a forgalmazás konkrét körülményeitől függhet, amelyre tekintettel ebből a szempontból is célszerű a jogosulttal egyeztetni.
A fentieket összefoglalva tehát elmondható, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló művekben szereplő jellegzetes és eredeti alakok kereskedelmi hasznosításához a jogtulajdonos engedélyére van szükség, míg a szerzői jogi védelemtől függetlenül esetlegesen fennálló védjegy- vagy formatervezési mintaoltalom kapcsán a fent részletezett feltételek teljesülése esetén a védjegy- vagy mintaoltalom jogosultja külön engedélyének beszerzésére nincs szükség a forgalmazáshoz.
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőség: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2015.04.01)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SzTNH! A kérdésem az lenne, ha nem sokszorosításra szeretnénk nyomtatni Angry Birds képeket egy ponyvára, viszont kb 10m2 felületen felhasználnánk egy gyermek fejlesztő központban dekorációnak, akkor hova kell fordulnom engedély miatt? Kell-e hozzá engedély? Köszönöm segítségüket. Email cím érdekelne v. telefon első sorban. Köszönöm.
(2015.03.25) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Szűcs Nikolett!
Az fenti megkeresésre, amelyben az iránt érdeklődik, hogy "Angry Birds képek" egyetlen példányban történő felhasználása vajon engedélyköteles-e, a következőkről tájékoztatjuk.
Az egyéni, eredeti jellegű grafikai alkotások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. § (1) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem alá tartozhatnak.
(Az Szjt. szövege a: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf internetes oldalon elérhető)
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt. A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is [Szjt. 16. §-ának (1) és (3) bekezdése]
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szóban forgó grafikai alkotások akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplusz (https://oami.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók.
Az előzőeket összefoglalva a szerzői jogok megsértése megvalósul, ha a szerzői jogi védelem alatt álló grafikai ábrát akár egyetlen példányban felhasználják.
A szerzői jogok nem regisztrált jogok, így nem rendelkezünk nyilvántartással a szerzői jogok jogosultjairól. Ugyanakkor a 1034096 regisztrációs számú Angry Birds nemzetközi védjegy jogtulajdonosa a Rovio Entertainment Ltd; FI-02150 Espoo Keilaranta 17 C (FI).
Javasoljuk, hogy a felhasználási engedély ügyében vegyék fel a kapcsolatot a fenti külföldi gazdasági társasággal.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
Üdvözlettel:
Szellemi tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2015.03.30)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Ha én mondjuk olyan terméket szeretnék készíteni, amelye Star Wars karakterek (a lefagyasztott Han Solo, Darth Vader, rohamosztagos sisak) alapján szeretnék elkészíteni, milyen szellemi tulajdonnal és jogdíjjal kapcsolatos kérdések merülhetnek fel és milyen intézkedéseket kell ezzel kapcsolatban megtennem?
(2015.03.21) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Az alábbi megkeresésre, amelyben az iránt érdeklődik, hogy a Star Wars karakterek, jellegzetes elemek gazdasági tevékenység körében történő felhasználása esetén mi a teendője, ha jogszerűen szeretne eljárni, a következőkről tájékoztatjuk.
Az egyéni, eredeti jellegű filmalkotások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem alá tartozhatnak. (Az Szjt. szövege a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf internetes oldalon elérhető.)
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt. A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is [Szjt. 16. §-ának (1) és (3) bekezdése]
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szóban forgó jellegzetes alakok akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://oami.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók.
Az előzőeket összefoglalva a szerzői jogok megsértése megvalósul, ha a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes elemeket mintázó, illetve ezek képével ellátott terméket hozzák kereskedelmi forgalomba a jogosult engedélye nélkül. Ha maga a jellegzetes elem védjegy- illetve formatervezésiminta-oltalom alatt is áll, a hasznosítás védjegy- és formatervezési minta jogokat is sérthet.
A tudomásunk szerint a Star Wars filmek jellegzetes elemeinek másodlagos kereskedelmi jogaival (merchandising) a Disney Enterprises Inc. rendelkezik. Az információink alapján a Disney Enterprises Inc. magyarországi disztribútora a Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőség: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2015.03.25)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Több témakörben szeretnék érdeklődni.
1.Rendezvényszervezéssel foglalkozom évek óta.Saját rendezvénysorozatot szeretnénk elindítani és nem tudom hol lehet a név után járni ill. a rendezvény nevét és tartalmát miként és hogyan,valamint milyen költségekkel lehet levédetni?
2.Társkereső weboldalakat is üzemeltetek,melyek tartalmát is levédetném,ezen belüli rendezvényeket,későbbi ötleteimet,munkámat.Adatvédelmi nyilvántartásba vételi határozatot már megkaptam.Domain nevek,valamint maga a honlap a cégem tulajdonában van.Miként lehet megvédenem az esetleges ötlet lopástól illetve milyen költségekkel jár ?
Válaszukat előre is köszönöm!
(2015.03.19) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Az alábbi megkeresésre engedje meg, hogy a következőkről tájékoztassuk.
Egy rendezvény nevének, illetve logójának a védelmére a védjegy a megfelelő oltalmi forma.
A védjegyek lajstromozását a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) alapján végzi (a Vt. elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1997_XI_Vt.pdf).
A védjegy lajstromozási eljárást az SZTNH-hoz benyújtott kérelemmel lehet elindítani. Egy kérelemben egy megjelölés lajstromozása igényelhető. A nemzeti védjegy-bejelentési kérelem a kitöltési útmutatóval a http://www.sztnh.gov.hu/urlapok_dijak/urlapok/bejelentesi_urlapok/vedjegy.html internetes oldalon tölthető le.
A védjegy bejelentésben a Nizzai Osztályozás szerint nevesíteni kell azokat az árukat, illetve szolgáltatásokat, amelyekkel kapcsolatban a védjegyet használni kívánja. (A Nizzai Osztályozás elérhetősége: http://classifications.mszh.hu/nice/index.htm) A bejelentési díj három Nizzai Osztályozás szerinti áruosztály után 74 800 Ft, és a negyedik és minden további áruosztály után további 32 000 Ft. A bejelentési díjat az elismert bejelentési naptól számított 2 hónapon belül kell megfizetni az ügyszám feltüntetésével (díjak: http://www.sztnh.gov.hu/vedjegy/vedjegy_dij.pdf ).
A bejelentés benyújtását megelőzően célszerű ellenőrizni, hogy a lajstromoztatni kívánt megjelölés - figyelemmel az áruosztályokra - nem áll-e lajstromozás / oltalom alatt. A Hivatal honlapjáról elérhető E-Kutatás ( http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU ) és eSearcplus (https://oami.europa.eu/eSearch/) adatbázisokban bárki ingyenesen tájékozódhat a hazai vonatkozású védjegy bejelentések és védjegyek között.
Egy rendezvény programjának jogi védelmére a szellemitulajdon-védelem az alábbiak alapján vélhetően nem alkalmas.
A védjegy nem védi azt a terméket vagy szolgáltatást, amellyel kapcsolatban használják, csupán arra szolgál, hogy a fogyasztók azonosíthassák, illetve más hasonló szolgáltatásoktól megkülönböztethessék a szolgáltatást, jelen esetben a rendezvényt, illetőleg az ahhoz kapcsolt termékeket.
Az egyéni, eredeti jelleggel rendelkező művészeti, irodalmi és tudományos alkotások a szerzői jogi védelem hatálya alá tartoznak. A szerzői jog az egyéni, eredeti alkotások kifejezési módját védi, ez a védelem azonban nem terjed ki a benne foglalt megformálatlan tartalomra, cselekményre, alapelvre, gondolatra. A rendezvény programját ismertető egyéni, eredeti jellegű írásmű - mint irodalmi alkotás - az előzőek alapján szerzői jogi védelem alatt állhat, fontos azonban hangsúlyozni, hogy a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) 1. §-ának (6) bekezdése alapján a rendezvény mögött álló ötlet, elv, elgondolás, eljárás nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így a program rendszere sem lehet.
Egy rendezvény programja know-how-ként is jogi védelem alatt állhat az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:47. §-a alapján, amennyiben a program üzleti titokként való kezelésére mód van. Félő azonban, hogy a program az első megvalósítás alkalmával elkerülhetetlenül nyilvánosságra jut, ami miatt a jogi védelem, a Ptk. eme rendelkezése alapján, a továbbiakban nem áll fenn.
A társkereső weboldalakat illetően jelezzük, egy weboldalnak különféle, a szerzői jog hatálya alá tartozó tartalmai lehetnek.
Az internetes felületet képező honlap design-ja, az egyes oldalak felépítése, grafikai megjelenése, a weboldal formátuma, az azon elhelyezett feliratok és képek elrendezése, a színvilága, stb., amennyiben olyan összbenyomást kelt, amely eléri az egyéni, eredeti jellegű grafikai szerzői mű szintjét, szerzői jogi védelemben részesülhet, mint az Szjt. 1. § (2) bekezdés h) pontja alá tartozó képzőművészeti alkotás. A weboldal tartalmát képező szövegek megfogalmazása is rendelkezhet egyéni, eredeti jelleggel, és ez által [mint az Szjt. 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti irodalmi mű] szerzői jogi védelem alatt állhat. Elmondható továbbá az is, hogy a honlap alapját jelentő szoftver [mint az Szjt. 1. § (2) bekezdés c) pontja alá tartozó számítógépi programalkotás] is szerzői jogi védelemben részesülhet.
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban további kérdések merülnek fel, az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak.
Végezetül felhívjuk a figyelmét, hogy jogi tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos magyarországi képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara (http://www.szabadalmikamara.hu/), illetve a Magyar Ügyvédi Kamara (http://www.magyarugyvedikamara.hu) honlapján található.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2015.03.23)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Jónapot kívánok, szeretnék arra választ kapni, hogy a disney figurák megjelenítése, megépítése installációként és annak bemutatása közönség előtt engedélyezett-e. Kereskedelmi jövedelem nem származik belőle. Köszönöm.
(2015.03.13) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Az alábbi megkeresésre, amelyben az iránt érdeklődik, hogy a Disney figurák megjelenítése, megépítése installációként és annak bemutatása közönség előtt engedélyköteles-e, a következőkről tájékoztatjuk.
Az egyéni, eredeti jellegű grafikai alkotások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem hatálya alá tartozhatnak.
(Az Szjt. hatályos szövege a: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf internetes oldalon elérhető.)
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bekezdés.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].
Az Szjt. 17. §-a alapján a mű felhasználásának minősül különösen a többszörözés (18-19. §), a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként (26-27. §), az átdolgozás (29. §), a kiállítás (69. §).
Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a Disney figurák megjelenítése, megépítése installációként és annak bemutatása közönség előtt a mű felhasználásának minősül, s mint ilyen - függetlenül attól, hogy ez jövedelemszerzés célját szolgálja-e - engedélyköteles tevékenység.
Az információink szerint a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t a magyarországi disztribútora a Disney Enterprises, Inc-nek.
A Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőség: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html ) A hivatásos képviselet ellátására jogosult személyek/irodák jegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján érhető el ( http://www.szabadalmikamara.hu/, http://www.magyarugyvedikamara.hu/).
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2015.03.18)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Dekoráció készítéssel foglalkozom megnéztem az e-nyilvántartást és nem találtam meg benne a következőket Nils Holgerssol,Vuk,Kisvakond! Mivel nem szeretnék több büntetést ezért inkább kérdezem meg hogy mivel ezek nem szerepelnek ebben a nagy adatbázisban akkor ezek nem jogvédettek tehát nyilvánosan árulhatom őket? Köszönettel Kitti
(2015.03.08) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Az alábbi megkeresésében ismert mesefigurák gazdasági tevékenység körében történő felhasználásával kapcsolatban érdeklődik. Az említett mesefigurák közismert grafikai ábrázolásaival kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.
Az említett mesefigurák egyéni, eredeti jellegű grafikai ábrázolásai a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem alá tartozhatnak.
(Az Szjt. szövege a: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf internetes oldalon elérhető.)
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. E miatt nem létezik olyan nyilvántartás, amely a szerzői jogi védelem alatt álló műveket összességében tartalmazná, azaz amelyben kutatva a szerzői jogok fennállása tekintetében biztos képet kaphatna. Mindazonáltal a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) munkatársai összegyűjtöttek számos olyan nyilvántartást, amelyek szerzői művek, illetve szerzők vonatkozó adatait tartalmazzák, és ezeknek az adatbázisoknak az elérhetőségét a http://www.sztnh.gov.hu/szerzoijog/kutatasi_adatbazis.html internetes oldalon tették hozzáférhetővé a nyilvánosság számára.
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.], a védelmi idő elteltével a mű szabadon felhasználható. Az előzőek alapján az Ön által jelzett mesefigurák jelenleg vélhetően szerzői jogi védelem alatt állnak.
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt. A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is [Szjt. 16. §-ának (1) és (3) bekezdése]
Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a mesefigurák jellegzetes és eredeti alakjait mintázó, illetve a mesefigurák képével ellátott tárgyak forgalomba hozatala (kereskedelmi hasznosítása) engedélyköteles tevékenység, amelynek fejében a szerzőt a bevétellel arányos díjazás illeti meg. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szóban forgó grafikai alkotások akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak.
Az E-Nyilvántartás adatbázis / http://epub.hpo.hu/e-nyilvantartas / a Hivatalhoz benyújtott nemzeti iparjogvédelmi bejelentésekről és a Hivatal által lefolytatott iparjogvédelmi engedélyezési eljárások során megadott oltalmakról elektronikusan vezetett közhiteles lajstrom. Ennél, valamint a keresőfelület kialakításánál fogva ez az adatbázis a Magyarország területén érvényes jogok kutatására nem kifejezetten alkalmas. Erre a célra az E-Kutatás / http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU / és az eSearchplus / https://oami.europa.eu/eSearch/ / adatbázisok javasolhatók, amelyekben a nemzeti, nemzetközi és közösségi védjegy bejelentések, illetve a lajstromozott védjegyek és formatervezési minták kutathatók.
Az előzőek alapján ha a keresett mesefigurák ezekben az adatbázisokban nem szerepelnek csak annyit jelent, hogy védjegy, illetve formatervezési minta-oltalmat nem kértek rájuk, de ettől függetlenül szerzői jogi védelem alatt állhatnak.
A fentieket összefoglalva a szerzői jogok megsértése megvalósul, ha a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes mesefigurát mintázó, illetve a figura képével ellátott terméket hozzák kereskedelmi forgalomba a jogosult engedélye nélkül. Ha maga a figura védjegy-, illetve formatervezésiminta-oltalom alatt is áll, a hasznosítás védjegy- és formatervezési minta jogokat is sérthet.
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőség: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.
(2015.03.11)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Cím!
Egy olyan honlapot üzemeltetek, melyen a vendégek részére feliratkozási lehetőséget biztosítok egy hírlevél sorozatra. A hírlevél sorozat részeként egy speciális,úgynevezett motivációs csoportot szeretnék létrehozni.
A motivációs csoport szintén egy hírlevél sorozat, melyre a vendégek tudnak regisztrálni. A motivációs sorozatot ajándékként kapják a regisztráltak, azaz semmiféle anyagi költsége nem lesz a vendégek felé!
A sorozatban minden nap egy-egy e-mail kerül megküldésre. Az e-mailekben híres emberek szólásai, mondásai, idézetei szerepelnének, ilyen pl:
1.Az emberek gyakran mondják, hogy a motiváció nem tart sokáig. Nos a fürdés sem… Ezért kell naponta megmártózni benne!
Zig Ziglar
2.Mindent lehet, csak akarni kell; de aki semmit se akar, annak minden lehetetlen!
Per Olof Ekström
3.Vesd le magadról a "nem megy" és a "gyenge vagyok" káprázatát. És merj erős lenni! Tudd, hogy minden szenvedés és kudarc és vesztés: megpróbáltatás. Azért van, hogy magadhoz térjél. És önmagadból meríts csodálatos erőt.
Müller Péter
4.Ne várj, a legjobb alkalom soha nem fog elérkezni. Kezdj hozzá ott, ahol éppen most vagy, és használj bármilyen eszközt, ami csak a kezedbe kerül, hiszen a legjobb szerszámokat útközben úgyis meg fogod találni.
Napoleon Hill
stb.
A levelekben az idézetek után saját értelmezéseimet is leírnám az idézetekről.
A sorozat 365 napig tartana.
A fő kérdésem az, hogy mik a feltételei annak, hogy ezeket az idézeteket én használjam legálisan, szerzői jogot nem sértve?
(2015.03.03) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Uram!
Az alábbi érdeklődése alapján arra szeretne választ kapni, hogy idézeteket milyen feltételekkel használhat egy honlapon jogszerűen. Erre a kérdésére egy korábbi, 2015.02.23-án kelt levelünkben általánosságban már választ adtunk, ezért a teljesség kedvéért engedelmével a levél releváns részét idézzük:
"A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdései]. A szerzői jogi védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől [Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése], és automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, tehát nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése]. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt 31. §-ának (1) bekezdése.
Amennyiben tehát vannak olyan eredeti művek (pl. könyv, film, nyilvánosan tartott beszéd, stb.) amelyekben az említett idézetek szerepelnek, és a fentiek alapján azok szerzői jogi védelem alatt állnak (egyéni, eredeti jellegűek és védelmi idejük még nem járt le), a felhasználásuk a szerző engedélyéhez kötött.
Felhasználásnak számít a műből történő idézés is, ám ez mégsem engedély- és jogdíjköteles, ugyanis az idézés a szabad felhasználás körébe tartozik. A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges [Szjt. 33. §-a (1) bekezdése]. Az Szjt. szerint a mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti [Szjt 34. §-a (1) bekezdés].
Amennyiben viszont az idézni kívánt mondat nem egy mű részlete, hanem maga is önálló műnek minősül (egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik) és nem járt le a védelmi ideje, annak továbbítása a mű nyilvánossághoz közvetítésének minősül. Ezek a szerző vagy a szerzői jog jogosultjának engedélyéhez kötött felhasználási módok, amelyekre engedély főszabályszerűen felhasználási szerződéssel szerezhető. [Szjt. 16.§ (1)] Felhasználási szerződést a szerzővel, vagy a szerző halála után a szerzői jogi jogosultnak minősülő örökössel kell kötni. Felhívom a figyelmét, hogy a fordítás szerzői jogi szempontból átdolgozásnak minősül, így amennyiben a mondatot magyarra fordítva kívánja felhasználni, arra külön engedélyt kell kérnie a fordítótól.
Ha azonban az idézni kívánt mondat nem minősül önálló műnek, csupán ötletnek, a Szjt. 1.§-ának (5) bekezdése alapján az nem tartozik a szerzői jog védelme alá, ezért teljesen és szabadon felhasználható."
Az alábbi idézeteket egyenként kell megvizsgálni a fenti szempontok szerint, és ennek alapján dönthető el, hogy az idézet szabadon felhasználható, illetve felhasználása engedélyhez kötött-e.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-a értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki. Ennek megfelelően az SZTNH szerzői művek jogállásával, illetve felhasználásával kapcsolatban jogi tanácsadást nem végezhet.
A fentiek eldöntése, illetve a kapcsolódó ügyletek bonyolítása (szerzők felkutatása, szerződések elkészítése, képviselet az illetékes szervek előtt..) szakjogász feladata.
A hivatásos jogi képviselet ellátására jogosult személyek névjegyzéke a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.
További kérdések esetén az ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2015.03.11)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Szeretnék segítséget kérni önnőktől! Gyerekszoba fali dekorációkat szeretnék hivatalosan legálisan interneten árusítani ebbe bele tartozik a micimackó,minnie mouse,és további Disney mesehős! Hogyan kezdjek hozzá? Kit kell keresnem? Mi a teendőm? Várom megtisztelő válaszukat!
(2015.03.04) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Az alábbi megkeresésre, amelyben az iránt érdeklődik, hogy a Disney mesehősök gazdasági tevékenység körében történő felhasználása esetén mi a teendője, ha jogszerűen szeretne eljárni, a következőkről tájékoztatjuk.
Az egyéni, eredeti jellegű grafikai alkotások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem alá tartozhatnak.
(Az Szjt. szövege a: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf internetes oldalon elérhető.)
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt. A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is [Szjt. 16. §-ának (1) és (3) bekezdése]
Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a mesefigurák jellegzetes és eredeti alakjait mintázó, illetve a mesefigurák képével ellátott tárgyak forgalomba hozatala (kereskedelmi hasznosítása) engedélyköteles tevékenység, amelynek fejében a szerzőt a bevétellel arányos díjazás illeti meg. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szóban forgó grafikai alkotások akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://oami.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók.
Az előzőeket összefoglalva a szerzői jogok megsértése megvalósul, ha a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes mesefigurát mintázó, illetve a figura képével ellátott terméket hozzák kereskedelmi forgalomba a jogosult engedélye nélkül. Ha maga a figura védjegy- illetve formatervezésiminta-oltalom alatt is áll a hasznosítás védjegy- és formatervezési minta jogokat is sérthet.
Az információink szerint a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t a magyarországi disztribútora a Disney Enterprises, Inc-nek.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
Ha telefonon nem sikerül elérni a szerveztet, javasoljuk, hogy próbálkozzanak személyesen vagy postai úton.
Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőség: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2015.03.10)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Mi a teendom, ha felfedeztem, hogy egy fotomat, amely alatt vilagosan olvashato, hogy "Minden jog fenntartva", kb. kettucat weboldal hasznalja, engedelyem, tudtom, a nevem feltuntetese illetve fizetes nelkul?
Elore is koszonom, G. Andrea
(2015.02.26) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt G. Andrea!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben fényképei mások általi, engedélye nélkül történő felhasználásával kapcsolatban felmerülő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.
Elöljáróban engedje meg, hogy röviden tájékoztassam a szerzői jogi védelem keletkezésének feltételeiről. A szerzői jogi védelem a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése alapján az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat illeti meg (Az Szjt. szövege elérhető: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf.) A védelemhez az szükséges, hogy az alkotás a szerző szellemi tevékenységéből fakadó, egyéni, eredeti jelleggel rendelkezzen [Szjt. 1. § (3)] és a védelmi idő (amely az Szjt. 31. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerző életében és a halálát követő hetven évig tart, eddig részesül védelemben a mű) még ne járjon le. A szerzői jog azt illeti meg, aki a művet megalkotta [Szjt. 4. § (1)], illetve a szerzői jogi jogosultat (például a közös jogkezelő szervezetet, örököst). Ebből következően, amennyiben az Ön által készített fényképek rendelkeznek egyéni, eredeti jelleggel, azok fotóművészeti alkotásoknak minősülnek, így szerzői jogi védelem alatt állnak.
A szerzői jog egyaránt magában foglal személyhez fűződő és vagyoni jogosultságokat. A személyhez fűződő jogok között szerepel a név feltüntetéséhez való jog. Ez alapján a szerzőt megilleti a jog, hogy a művén és a művére vonatkozó közleményen – a közlemény jellegétől és terjedelmétől függően – szerzőként feltüntessék. A szerző követelheti, hogy e minőségét senki ne vonja kétségbe. [Szjt. 12. § (1) és (4)]. A szerzőnek emellett kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi vagy nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16. § (1)].
Amennyiben tehát a fotók felhasználói a weboldalakon nem tüntették fel az Ön – mint szerző – nevét, felmerülhet, hogy jogsértést követtek el. Ez a jog ugyanis – mivel nem átruházható és lemondani sem lehet róla – minden esetben megilleti a szerzőt, még ha a művét az úgynevezett szabad felhasználás keretén belül használták is fel. Fotóknak interneten történő közzététele nyilvánossághoz közvetítést valósít meg, amely felhasználási engedély hiányában jogsértő lehet.
Felhívom a figyelmét arra, hogy Magyarországon az alkotásokhoz kapcsolódó egyes szerzői vagyoni jogosultságokat – így az egyes felhasználások engedélyezésének jogát – közös jogkezelő szervezetek gyakorolják. A fotóművészeti alkotások tekintetében a nyilvánossághoz közvetítés (a honlapon történő közzététel) engedélyezését és a jogdíjak beszedését illetve kifizetését a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület (a továbbiakban: HUNGART) végzi (elérhetőségük: http://www.hungart.org/). Javaslom jelen ügyben a HUNGART felkeresését, akiktől hozzájuthat az Önt a felhasználásokért illető jogdíjakhoz.
Abban az esetben, hogyha a HUNGART felé az Szjt. 87. §-ának (3) bekezdésében szabályozott nyilatkozatot tesz, amelyben tiltakozik a szerzői jogainak közös jogkezelésben történő kezelése alól, Ön személyesen érvényesítheti a jogait és léphet fel az esetleges jogsértés ellen. Felhívom a figyelmét, hogy ilyen nyilatkozatot csak az adott naptári évet követő évvel kezdődő hatállyal lehet tenni.
Amennyiben saját maga érvényesíti a szerzői jogait, azok megsértéséből fakadó igényeinek érvényesítésére több, peres és peren kívüli eljárás áll rendelkezésére, amelyeket az alábbiakban mutatunk be.
Egyeztető testület eljárása, értesítési-eltávolítási eljárás:
Felhívom a figyelmét arra, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mellett működő Szerzői Jogi Szakértő Testület (a továbbiakban: SzJSzT) egyeztető eljárásának igénybevételére is lehetőség van, az Szjt. 102-105 §-ai alapján. Az egyeztető testület eljárására a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény II. fejezetében foglalt eljárási rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Elkertv.) 13. §-a által szabályozott értesítési - eltávolítási eljárás keretében lehetőség van a jogsértő internetes tartalmak eltávolítására rövid időn belül, a közvetítő szolgáltatók segítségének igénybevételével. Az eljárás lényege az, hogy a közvetítő szolgáltató akkor mentesül a jogsértésért való felelősség alól, hogyha a jogosulttól kapott értesítést követően eltávolítja a jogsértőnek vélt tartalmat, ellenkező esetben ő maga is felel a jogsértésért.
Polgári peres igényérvényesítés:
A szerzői jogok megsértéséből fakadó, polgári perben érvényesíthető igények körét az Szjt. 94. §-ának (1) bekezdése jelöli meg. E törvényhely szerint jogainak megsértése esetén a szerző a jogsértővel szemben - az eset körülményeihez képest - a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a jogsértő - nyilatkozattal vagy más megfelelő módon - adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
d) követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról;
e) követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;
f) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel előállott dolgok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését.
Emellett az Szjt. 94. §-ának (2) bekezdése szerint a szerzői jog megsértése esetén a szerző a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet. Az e törvényben szabályozott személyhez fűződő joga megsértése esetén a szerző a polgári jog általános szabályai szerint sérelemdíjat is követelhet.
Polgári jogi igényének érvényesítésére a bíróság előtt van lehetősége. A pert a Pp. 23. § -ának (1) bekezdés c) pontja alapján a törvényszék előtt indíthatja meg.
Büntetőjogi igényérvényesítés:
Tekintettel arra, hogy az Ön által jelzett körülmény felveti a Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) alkalmazásának lehetőségét is, ezért a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 36. §-ának (2) bekezdése c) pontja alapján módja van a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz is fordulni a sérelmes magatartás miatt.
A Btk. büntetni rendeli a bitorlást és a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését. Bitorlást az követ el a Btk. 384. §-ának (1) bekezdés a) pontja szerint, aki más szellemi alkotását a sajátjaként tünteti fel és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz. A Btk. 385. §-ának (1) bekezdése értelmében, aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Figyelemmel arra, hogy a fentiek alapján az Ön által meghatározott felhasználás szerzői jogi megítélése nagyban függhet a konkrét körülményektől, indokolt lehet az ügyben szerzői jogban jártas tanácsadó megkeresése. A Magyar Ügyvédi Kamara weboldalának (http://www.magyarugyvedikamara.hu) adatbázisában szakterületek szerint is tud szakembert keresni.
Bízunk benne, hogy tájékoztatásunkat hasznosnak találta.
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2015.03.09)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Honlapot készítünk. Egy általunk gyártott termék közvetve felhasználásra kerül egy világszinten ismert, nagy kozmetikai cég termékének dekorálásánál. A mi termékünk meghatározó szerepet játszik a nagy kozmetikai cég termékének a kinézetben. A termék már régóta kapható, tehát nem egy új, bevezetés előtt álló termékről van szó.
A kérdésem, hogy a nagy kozmetikai cég termékéről készült fotótak felhasználhatjuk-e a honlapunkon, mint referencia? Lehet-e ennek negatív jogi következménye?
(2015.02.26) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Címzett!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben más személy által készített fényképek saját honlapon történő elhelyezésével kapcsolatban felmerülő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése védelemben részesíti az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat, így a fotóművészeti alkotásokat is [Szjt. 1. § (2)], nevezetesen tehát feltehetőleg azokat is, amelyek a termékekről készültek. A védelem feltétele, hogy az alkotás rendelkezzen a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jelleggel [Szjt. 1. § (3)]. Amennyiben tehát a kozmetikai termékekről készült fotók rendelkeznek egyéni, eredeti jelleggel, azok szerzőit, illetve a szerzői jog jogosultjait illeti meg a szerzői jog. Ez utóbbi személy lehet a szerző halálát követően az örökös, vagy ha a fényképeket a fotós munkaviszonyból folyó kötelessége keretein belül készítette el, az Szjt. 30. §-ának (1) bekezdése értelmében a vagyoni jogok tekintetében: a munkáltató (pl. reklámügynökség).
A szerző, illetve a szerzői jog jogosultjának vagyoni jogaival kapcsolatban az Szjt. 16. § -ának (1) bekezdése leszögezi, hogy a szerzői jogi védelem alapján e személyeknek kizárólagos joguk van arra, hogy a mű egészét vagy valamely azonosítható részét anyagi és nem anyagi formában bármilyen módon felhasználjanak és minden egyes felhasználást engedélyezzenek. Mivel az Ön által tervezett felhasználás nyilvánossághoz közvetítésnek minősül [Szjt. 16. § (8)], ehhez engedélyt kell kérni a szerzőtől vagy a szerzői jog jogosultjától.
A fenti, szerzői jogi szempontból adott válaszban foglaltak természetesen akkor irányadóak, ha a fényképfelvételt más személy készítette el. A termékekről készült fényképek engedély nélküli felhasználása ugyanígy aggályos lehet abból a szempontból is, hogy a termékek maguk pl. formatervezési mintaoltalom által védettek lehetnek, és megjelölésük védjegyjogi oltalom alatt is állhat. Figyelemmel arra, hogy a fentiek alapján az Ön által tervezett felhasználás esetlegesen felvethet versenyjogi, iparjogvédelmi, illetve kötelmi jogi kérdéseket is, amelyek a konkrétumok ismerete hiányában aggálytalanul nem válaszolhatók meg, így javasoljuk, hogy keressen fel jogi tanácsadót. A Magyar Ügyvédi Kamara weboldalának (http://www.magyarugyvedikamara.hu/) adatbázisában szakterület szerint is tud szakembert keresni.
Bízunk benne, hogy tájékoztatásunkat hasznosnak találta.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2015.03.04)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Egy több éve kidolgozott és működő neveléstechnikai módszer egészének levédését szeretnénk megvalósítani. A használt fogalmakat, technikákat, eljárásokat, képeket stb. Hol célszerű kezdeni a folyamatot, milyen dokumentációt igényel, milyen költsége van?
Köszönettel: Lakos László
(2015.02.16) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Lakos László!
Alábbi érdeklődésre, amelyben egy nevelési módszer védelme iránt érdeklődik, a következő - szellemitulajdon jogokkal kapcsolatos - általános támpontokat adjuk.
A szellemi tulajdon védelemét világszerte jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.
Az iparjogvédelem körében a különféle megoldásokhoz különböző oltalmi formák kapcsolódnak az alábbiak szerint.
Az új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható - műszaki jellemzőkkel leírható - megoldások jogi védelmére a szabadalmi oltalom jöhet szóba.
A szabadalmazható találmány műszaki színvonalát el nem érő, új és feltalálói lépésen alapuló szerkezeti megoldások esetében a használatiminta-oltalom lehet a megfelelő oltalmi forma.
A termékek külső jellegzetessége - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok - védelmére, amennyiben a minta új és egyéni jelleggel rendelkezik, a formatervezésiminta-oltalom az alkalmas oltalmi forma.
Egy szolgáltatást – pl. nevelési módszert - más szolgáltatásoktól megkülönböztető megjelölés (név, logó, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölés) védjegyoltalommal védhető, de hangsúlyoznunk kell, hogy a védjegy nem védi azt a terméket vagy szolgáltatást, amellyel kapcsolatban használják, csupán arra szolgál, hogy a fogyasztók azonosíthassák, illetve más hasonló szolgáltatásoktól megkülönböztethessék azt.
A fenti oltalmi formák esetében a jogi védelem külön kérelemre, hatósági eljárás eredményeképpen keletkezik.
Az előzőeket összegezve egy nevelési módszer, illetve a módszer keretében használt fogalmak, technikák, eljárások, képek védelmére a fenti oltalmi formák vélhetően nem alkalmasak, esetleg a módszer "neve" védhető védjegyoltalommal.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései szerint a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1)]. A szerzői jogi védelem – az iparjogvédelemtől eltérően - a mű létrejöttével, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és meghatározott ideig fennáll anélkül, hogy a jogvédelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
Az Szjt. 1. § (6) bekezdése alapján ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer ....nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így vélhetően maga a neveléstechnikai módszer sem.
Az előzőek alapján a módszerrel kapcsolatos szöveges és grafikai anyagok, képek - amennyiben egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek- szerzői jogi védelem alatt állhatnak, maga a módszer azonban nem.
Ugyanakkor a neveléstechnikai eljárást bemutató írásmű széles körű publikációja alkalmas lehet arra, hogy a nagyközönség megismerje a technikát, és nemzetközi szinten is a szerző nevéhez kapcsolja.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.
Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet (jelen esetben a fotókat, és a kapcsolódó grafikai és szöveges anyagokat) önkéntes műnyilvántartásba veteti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html).
Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe.
Meg kell említenünk, hogy egy nevelési módszer know-how-ként jogi oltalom alatt állhat az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:47. §-a alapján, de a nyilvánosságra jutásával a jogi védelem már nem áll fenn.
Végezetül felhívjuk szíves figyelmét, hogy jogi tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata (a hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ).
További kérdések esetén Ügyfélszolgálatunk munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2015.02.26)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Szeretém megkérdezni, hogy egy termék összetételének levédetése esetén mi a teendő?
Köszönettel: dnka
(2015.02.18) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amelyben az iránt érdeklődik, hogy egy termék összetétele hogyan védhető jogi úton.
Mindenekelőtt tájékoztatjuk, hogy egy termék összetételére a jelenlegi jogi szabályozás mellett a szabadalmi oltalom jöhet szóba.
Amennyiben az összetételre oltalmat kíván szerezni Magyarországon, a bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához kell benyújtani.
A bejelentésnek
- kérelmet,
- szabadalmi leírást igénypontokkal,
- kivonatot, és
- a szükséghez képest egyéb mellékelteket (pl. képviselet esetén képviseleti meghatalmazást, ha a bejelentő nem a feltaláló, jogutódlási iratot, stb.) kell tartalmaznia.
A mellékleteket a szabadalmi bejelentés..………részletes alaki szabályairól szóló 20/2002. (XII. 12.) IM rendeletnek megfelelően kell elkészíteni ( http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/20_2002_IM_szabbejel.pdf ).
A szabadalmi bejelentés benyújtását követő 2 hónapon belül meg kell fizetni a bejelentési és kutatási díjat. Az eljárás során idővel további díjak esedékesek, ezekről a
http://www.sztnh.gov.hu/szabadalom/nemzeti_ut/szab_dijtabla.pdf internetes oldalon tájékozódhat.
Az oltalmat világszerte jellemzően országonként kell megszerezni, és a külföldi bejelenéseket meghatározott időn belül el kell indítani. Ezért - amennyiben külföldön is szeretne szabadalmat szerezni a találmányára - erre már a magyarországi bejelentés benyújtásakor célszerű figyelemmel lenni.
További, a belföldi és külföldi oltalom megszerzésére irányuló általános kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyozni kívánjuk, hogy tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes hatóságok előtt) alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ érhető el.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2015.02.25)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Érdeklődnék, hogy kész forgatókönyvet milyen intézménynél, milyen feltételekkel lehet levédetni.
Köszönettel,
K. Péter
(2015.01.30) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Uram!
Alábbi érdeklődésére a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. Egy forgatókönyv ennek megfelelően vélhetően a szerzői jog hatálya alá tartozik.
Az alábbi tájékoztatás a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényen alapul (Szjt., elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf ).
A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján [Szjt. 1. § (1) és (3) bek.] a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illeti meg [Szjt. 9.§ (1) bek.] anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől [Szjt. 1. § (3) bek.].
Az Szjt. 4. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta. Azonban a törvény 94/B. §-ának (1) bekezdése vélelmet is felállít a szerzőség mellett, így „az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét ilyenként a művön a szokásos módon feltüntették.” Az Szjt. 94/B. §-ának (3), (4) és (5) bekezdése meghatározza a vélelem további sorrendjét. Így ellenkező bizonyításig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét a művön feltüntették; ennek hiányában azt, aki a művet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál önkéntes műnyilvántartásba vetette, és ezt közokirattal igazolja; ennek hiányában a közös jogkezelő szervezetek által vezetett adatbázisban szereplő személyt; ennek hiányában pedig azt, aki a művet először nyilvánosságra hozta.
Vita esetén arról, hogy az alkotás szerzői műnek tekinthető-e, és a szerzői jogi védelem kit illet, a döntés a bíróság hatáskörébe tartozik.
Az előzőek alapján a bizonyítás során a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet nyilvántartásba veteti az illetékes közös jogkezelő szervezetnél, vagy önkéntes műnyilvántartásba veteti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (részletek a http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html oldalon).
A Fentiekkel összhangban fontos kiemelni, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg hogy azt a szerző a magáénak elismerte.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2015.02.18)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hölgyem/Uram!
Levédettem egy terméket. A kérdésem lenne a bejelentés napjától lehet gyártatni?
(2015.02.01) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Az alábbi - elég szűkszavú - kérdésére engedje meg, hogy a következőkről tájékoztassuk.
Amennyiben szabadalmi, védjegy, használati minta vagy formatervezési minta bejelentést nyújtott be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (SZTNH), a következő a helyzet a gyártással kapcsolatban.
Ha a gyártás egy zárt üzemi területen folyik, amíg a termék piacra nem kerül, a gyártás révén a megoldás vélhetően nem kerül nyilvánosságra. Ha a piacra került termékből a megoldás lényege nyilvánvaló, vagy az más módon - jogszerűen - bárki számára hozzáférhetővé válik, a megoldás is nyilvánosságra jutottnak számít.
Az SZTNH a bejelentés benyújtását követően egy értesítést küld, amelyben szerepel, hogy melyik napot ismeri el, mint bejelentési napot. Az oltalmazhatósági feltételeknek (újdonság, feltalálói tevékenység, egyéni jelleg, ...stb.) ezen a napon kell, hogy a bejelentés megfeleljen, illetőleg a későbbiekben keletkező oltalom minden esetben az elismert bejelentési napra visszaható hatállyal keletkezik.
Az előzőek alapján az elismert bejelentési napot követő nyilvánosságra jutás nem vehető figyelembe az oltalmazhatósági feltételek vizsgálata során, de jeleznünk kell, hogy ha a bejelentés hiányosan, pontatlanul, tévesen került bejelentésre, egy korai nyilvánosságra jutás a későbbiekben akár az oltalom megszerzését is meghiúsíthatja. Amennyiben a bejelentést szakember készítette, és iparjogvédelmi szempontból helytálló, a korai nyilvánosságra jutás nem jelent problémát. Jelezzük, hogy ezen a területen a szabadalmi ügyvivő az a személy, aki kompetens szakembernek tekinthető.
Az előzőeket összegezve - ha a bejelentés megfelelően körültekintő - nem probléma, sőt célszerű is, hogy a hasznosítás a bejelentés benyújtását követően azonnal meginduljon. Az engedélyezési eljárás esetenként 3-4 évet is igénybe vesz, nem volna szerencsés, ha a hasznosítással ennyit kéne várni, de ismételten hangsúlyoznunk kell, hogy ha a bejelentés nem megfelelő, a korai nyilvánosságra jutás kockázatot hordozhat magában.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de felhívjuk a figyelmét, hogy szakvélemény, tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ éri el.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2015.02.18)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Cégünk egy német vállalat magyarországi leányvállalata. Egyre több olyan oldalt találunk az interneten amely felrakja a logonkat, van amelyik úgy tünteti fel mint forgalmazott termék van amelyik még ennyit sem ír oda. Ezen cégek többsége nem közvetlen partnerünk. Érdeklődni szeretnék, hogy az ilyen logo megjelenítés előtt nem kellene e ezeknek a weboldalaknak a mi engedélyünket kérni a logo használatához.
Válaszukat előre is köszönöm,
HR
(2015.02.11) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk érdeklődését, mellyel kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.
A logó egy cég, gazdasági szereplő egyedi, felismerhető, azonosításra szolgáló árujelzője, amely a köznyelvben gyakran a márka, védjegy szinonimájaként jelenik meg.
Általánosságban elmondható, hogy az egyes cégek logójuk, emblémájuk használatát sok esetben belső szabályzatban rögzítik, amelyek elsősorban a gazdasági célú felhasználás kereteit tartalmazzák. Ezen árujelzők gyakran védjegyoltalom alatt is állnak, ilyen esetben irányadóak - Magyarországon - a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) rendelkezései.
A Vt. 12. §-ának (1) bekezdése szerint a védjegyjogosultnak a védjegyoltalom alapján kizárólagos joga van a védjegy használatára. A Vt. 12. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontjai fejtik ki részletesen, hogy a védjegyjogosult mely tevékenységekkel szemben jogosult fellépni a kizárólagos oltalom alapján. Ezek közé sorolható az árujelző gazdasági tevékenység keretében történő használata.
A jogszabály a védjegyhasználat megtiltására jogosítja fel tehát a védjegyjogosultat, aki a gazdasági tevékenység keretében történő használattal szemben léphet fel.
Amennyiben a gazdasági tevékenység körében használt megjelölés nem áll védjegyoltalom alatt, védjegyjogi alapon nem tiltható meg az adott megjelölés (logó) használata.
Fentiek mellett felhívjuk szíves figyelmét, hogy a logó - mint egyéni, eredeti jellegű művészeti alkotás (grafikai alkotás) - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. § (1) bekezdése értelmében állhat szerzői jogi védelem alatt (is). A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
A szerző, akinek a szerzői jogi védelem alatt álló művét engedélye nélkül felhasználják (és a felhasználás nem tartozik a szabad felhasználás körébe), a jogsértővel szemben különösen az Szjt. 94. §-ának (1) bekezdésében felsorolt polgári jogi igényeket támaszthatja.
Összegezve, amennyiben a logó védjegyoltalom alatt áll, a hasznosítás csak a jogosult engedélye mellett -, szerzői jog alatt álló alkotás felhasználása kizárólag a szerző engedélyével jogszerű.
Amennyiben a logó használata a fenti jogszabályokba ütközik, a jogsértővel szemben fel lehet lépni. A jogvita rendezése bírósági útra tartozik.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A képviselet ellátására jogosult szabadalmi ügyvivők, illetve ügyvédek névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ található).
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2015.02.12)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Szeretném megkérdezni Önöktől, hogy saját blogomon (oldalamon) külföldi oldalakról lefordított, esetleg rövidített cikket közölhetek-e úgy, hogy minden esetben szerepel a magyar cikk alatt, hogy az eredeti írás milyen linken található?
Használhatok-e fényképet illusztrációnak úgy, hogy szintén jelzem, honnan származik (pontos linkkel).
Én úgy látom, az oldalak döntő többsége így vesz át innen-onnan híreket, cikkeket, de azt szeretném tudni, mi a jogilag helyes eljárás.
Válaszukat előre is köszönöm,
Üdvözlettel
Sz.R.
(2015.01.27) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk megkeresését, amelyben külföldi weboldalakon megjelent cikkek, illetve azok fordításának, rövidítésének, továbbá máshonnan átvett fotóknak saját honlapon történő közzétételével kapcsolatban érdeklődött.
Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a szöveges cikkek – mint irodalmi művek – a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-ának (2) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem alatt állhatnak, amennyiben azok egyéni-eredeti jelleggel [Szjt. 1. § (3) bek.] rendelkeznek. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy az Szjt. 1. §-ának (5) bekezdése szerint nem terjed ki a védelem a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tényekre vagy napi hírekre (ettől függetlenül természetesen az adott tény vagy napi hír alapján egyéni-eredeti formában megfogalmazott cikk szerzői jogi védelem alatt áll). Az interneten vagy más forrásokból fellelhető egyéni-eredeti jellegű fotók – mint fotóművészeti alkotások – szintén szerzői jogi védelem alatt állhatnak. Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében – főszabály szerint – a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A szerző kizárólagos joga kiterjed különösen a mű többszörözésére (Szjt. 18. §), valamint online hozzáférhetővé tételére [Szjt. 26. § (8) bek.] is. A külföldi cikkek magyar nyelvre történő lefordítása pedig átdolgozásnak minősülhet az Szjt. 29. §-a szerint, amelynek engedélyezése ugyancsak a szerző kizárólagos joga. A cikkek lerövidítésével kapcsolatban – a konkrét körülményektől függően – szintén felmerülhet az Szjt. 29. §-a szerinti átdolgozás esete, amennyiben a lerövidítéssel az eredeti műből származó új mű jön létre, továbbá ebben az esetben megvalósulhat akár a műnek az Szjt. 13. §-a szerinti, a mű egységének védelmét sértő megváltoztatása is. A mű felhasználására főszabály szerint írásbeli felhasználási szerződéssel lehet engedélyt szerezni.
Az Szjt. néhány kivételes esetben lehetővé teszi a művek felhasználását a szerző engedélye és felhasználási díjfizetési kötelezettség nélkül is (úgynevezett szabad felhasználási esetek). Az Szjt. 36. §-ának (2) bekezdése szerint napi eseményekhez kapcsolódó, időszerű gazdasági vagy politikai témákról megjelentetett cikkek a sajtóban szabadon többszörözhetők, nyilvánossághoz közvetíthetők, ideértve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételt is (online felhasználás). Ilyen felhasználás esetén a forrást a szerző nevével és az adott sajtókiadvány címével együtt kell feltüntetni (önmagában az URL tehát nem elegendő). Lényeges azonban, hogy ez a lehetőség csak akkor alkalmazható, ha a szerző nem tett ilyen felhasználást megtiltó nyilatkozatot. Ennek leellenőrzése érdekében mindig indokolt megvizsgálni, hogy szerepel-e ilyen nyilatkozat például a cikk alatt, vagy a cikket tartalmazó kiadványon, illetve honlapon külön menüpont alatt (pl. Felhasználási feltételek, Impresszum). Megjegyezzük, hogy a teljes külföldi cikk fordításához – mint átdolgozáshoz – vagy a mű egységét érintő lerövidítéséhez a fenti szabad felhasználási esettől függetlenül külön engedélyt kell kérni a szerzőtől (a felhasználást tiltó nyilatkozat hiányában is). Természetesen, amennyiben kizárólag az adott cikk alapját képező tény vagy napi hír átvételére kerül sor, ehhez a fentebb írtak alapján nem szükséges engedélyt kérni.
Amennyiben az átvétel nem a teljes műre, hanem annak csak egy részére vonatkozik, esetleg alkalmazható lehet az Szjt. 34. §-ának (1) bekezdése szerinti idézés is, mint szabad felhasználási eset. E szabály szerint a mű részletét, az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetivel megegyező módon, a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti. Lényeges, hogy az idézés csak abban az esetben jogszerű, ha az átvevő mű önmagában is rendelkezik egyéni-eredeti jelleggel, és az idézés célja az, hogy a saját mondanivalót alátámassza, vagy ahhoz egyéb módon tartalmilag kapcsolódjon. Fontos továbbá, hogy az átvett műrészlet terjedelme ne haladja meg az indokolt mértéket (ennek megítélése ugyancsak a konkrét körülményektől függhet). Képzőművészeti és fotóművészeti alkotásokból az idézés szabályai alapján sem lehet részleteket átvenni. [Szjt. 67. § (5) bek.] A fotóművészeti alkotásnak a cikk illusztrációja céljából történő átvételéhez és a weboldalon történő felhasználásához ugyancsak szükséges a jogosult engedélye.
Figyelemmel arra, hogy a fentiek alapján az Ön által tervezett felhasználás szerzői jogi megítélése nagyban függhet a konkrét körülményektől, indokoltnak tartjuk az ügyben szerzői jogban jártas jogi tanácsadó megkeresését. A Magyar Ügyvédi Kamara weboldalának (http://www.magyarugyvedikamara.hu/) adatbázisában szakterületek szerint is tud szakembert keresni.
Bízunk benne, hogy tájékoztatásunkat hasznosnak találta.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2015.02.06)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Érdeklődnék, hogyha mondjuk a Kis herceget vagy a Piroska és farkast szeretném elkészíteni ujjbáboknak, akkor ahhoz milyen utat kéne vévgigjárnom az elejétől a végéig, hogy kereskedelmi forgalomba kerülhessenek.Milyen engedélyeknek kell megfelelni? Mennyibe kerül kb. ezekre a jogdíj? Honnan tudom, hogy mire kell jogdíjat fizetni és, hogy mennyit?
Előre is köszönöm válaszukat!
(2015.01.30) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Címzett!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben mesékben szereplő figurák ujjbábként történő elkészítésével és kereskedelmi forgalmazásával kapcsolatban felmerülő szerzői jogi kérdésekkel kapcsolatban érdeklődött.
A szerzői jogról szóló 1999.évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a (2) bekezdésének a) pontja védelemben részesíti az irodalmi műveket, így a meséket is, feltéve, hogy azok rendelkeznek a védelemhez szükséges egyéni, eredeti jelleggel és a védelmi idejük nem járt le.
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi vagy nem anyagi formában történő bármely felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. Az Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése értelmében a szerzőt (szerzői jogi jogosultat) megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének a joga is, vagyis az ujjbábok kereskedelmi forgalomban történő terjesztéséhez engedélyre van szükség. Ez a szabály – törvény eltérő rendelkezésének hiányában - azt jelenti, hogy a felhasználásra engedélyt kell szerezni a szerzőtől vagy a szerzői jogi jogosulttól, felhasználási szerződéssel.
Az Szjt. 31.§-ának (1) bekezdése alapján a szerzői jogok a szerző életében és a halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben. A hetven éves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, míg közös művek esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani. Ha a szerző személyét nem lehet megállapítani, a hetven év a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számítandó.
Ha az adott irodalmi mű tekintetében a szerzők halálától számított hetven éves védelmi idő lejárt, a mű közkinccsé vált és szabadon felhasználható, azaz a felhasználásához nem kell engedélyt kérni. Amennyiben viszont a védelmi idő még nem járt le, a szerzőtől vagy a szerző azon örökösétől kell engedélyt kérni, aki a felhasználásokat engedélyezni jogosult.
Felhívjuk továbbá a figyelmét, hogy ha a bábok elkészítéséhez nem közvetlenül a mese szövege, hanem az ahhoz készített illusztráció vagy például az abból készült rajzfilm szolgál alapul, mivel ezek az alkotások is önálló, védelem alatt álló műnek minősülnek az egyéni-eredeti jelleg követelményének teljesülése esetén, ezek szerzőit, szerzői jog jogosultját is meg kell keresni az engedély megadása érdekében a védelmi időn belül.
A Grimm testvérek 1863-ban illetve 1859-ben hunytak el, így műveik tekintetében a védelmi idő lejárt. Saint Exupéry 1944-ben hunyt el, ezért a magyar szerzői jog szerint alkotásai közkinccsé váltak.
Figyelemmel arra, hogy a fentiek alapján az Ön által tervezett felhasználás megítélése nagyban függhet a konkrét körülményektől, indokoltnak tartjuk az ügyben szerzői jogban jártas jogi tanácsadó megkeresését. A Magyar Ügyvédi Kamara weboldalának (http://www.magyarugyvedikamara.hu/) adatbázisában szakterület szerint is tud szakembert keresni. Amennyiben a termékeket nemzetközi piacra szánja, arra is tekintettel kell lennie, hogy más államokban a magyar jogtól eltérő szerzői jogi szabályozás lehet hatályban.
Bízunk benne, hogy tájékoztatásunkat hasznosnak találta.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2015.02.06)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH Munkatárs!
Én kézi (mikromotoros) üveggravírozással foglalkozom. Külföldi művészektől lestem el a technikákat, amivel dolgozom, mert itthon nem nagyon ismerik ezeket. Hazánkban kevés információ lelhető fel erről.
Pont ezért döntötem úgy, hogy írok egy kis kézikönyvet a gravírozásról. Nem vagyok tisztában a jogokkal, kérném a segítségüket:
- Szeretnék egy fejezetet, ahol a kinti művészek weboldalainak linkjét tűzöm be, ill. név szerint megemlíteném őket. Ehhez kell az engedélyük?
- A tartalom nem saját ötlet, hiszen magát a technikát, trükköket írom le, csak összefoglalom a saját szavaimmal, hogy másoknak ne kelljen annyi időt rászánni a kutatómunkára, mint nekem:)) Ettől még ez a saját 'termékem' lesz?
- Képeket szinte mind a saját eszközeimet lefotózva mutatom be, ill. a munkákat, de van pár kép, amik más technikákhoz lennének mintafotók. Ezeket feltüntethetem úgy, hogy megjelölöm a weboldal nevét, és kiírom, hogy nem saját alkoztás?
Elnézést a sok kérdésért, de ha már megjelenik, szeretném szépen, jogtisztán kiadatni:)
Válaszukat előre is nagyon köszönöm.
Üdvözlettel:
Antal Beatrix
(2015.01.30) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Antal Beatrix!
Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy az Ön által írni tervezett kézikönyv– mint irodalmi mű – a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-ának (2) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem alatt állhat, amennyiben az egyéni-eredeti jelleggel [Szjt. 1. § (3) bek.] rendelkezik. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy az Szjt. 1. §-ának (6) bekezdése szerint nem terjed ki a védelem valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, a szerzői jog ugyanis a megjelenítési formát védi (szöveget, festményt, stb.), és nem azt a konkrét információt, melyet a forma hordoz. Ennél fogva a mástól „ellesett” gravírozási technológia leírása nem engedélyköteles, az elkészült irodalmi mű (kézikönyv) viszont a saját szellemi terméke lesz, amennyiben a szövegnek egyéni, eredeti jellege van. A weboldalak, valamint a művészek bemutatásának szerzői jogi akadálya nincs, amennyiben a szövegből egyértelműen kiderül, hogy mely weboldal melyik művészhez tartozik.
Az Szjt. 1. §-a (2) bekezdésének f) pontja értelmében szerzői jogi védelem alatt állnak a fotóművészeti alkotások, így az Ön által illusztrációként felhasználni kívánt fényképek is. Amennyiben a felhasználni kívánt fényképeket Ön készíti, a szerzői jogi jogosult Ön, tehát nem engedélyköteles a felhasználás. Az interneten vagy más forrásokból fellelhető egyéni-eredeti jellegű fotók – mint fotóművészeti alkotások – szintén szerzői jogi védelem alatt állhatnak. Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében – főszabály szerint – a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére.
A más szerző által készített, már nyilvánosságra hozott fényképek ún. másodlagos felhasználásával [így a már az interneten megjelent fényképek könyvben való megjelentetésével (többszörözés és terjesztés – Szjt. 18-23/A. §-ok)] összefüggésben, bizonyos esetekben az engedélyt már nem a szerző, hanem helyette az őt képviselő közös jogkezelő szervezet adja meg. A megkeresésében említett fényképek felhasználására a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület adhat nyilvános és egységes díjszabás alapján engedélyt, a felhasználás után a 2015. évben érvényes díjszabásuk alapján jogdíjat kell fizetnie. A díjszabás szövege a következő linkre kattintva érhető el: http://kjk.sztnh.gov.hu/sites/default/files/hungart15.pdf. A fizetendő jogdíj mértéke elsősorban a felhasználás jellegének, terjedelmének függvénye. Javasoljuk, hogy az engedély kérésének részletei kapcsán forduljon hozzájuk, az elérhetőségüket itt találja: http://www.hungart.org/kapcsolat.php. Felhívjuk azonban a figyelmét, hogy az engedélykérés és a jogdíj befizetése mellett is szükséges a fényképek szerzőjének és forrásának megjelölése.
Figyelemmel arra, hogy a fentiek alapján az Ön által tervezett felhasználás szerzői jogi megítélése nagyban függhet a konkrét körülményektől, indokolt lehet az ügyben szerzői jogban jártas jogi tanácsadó megkeresése. A Magyar Ügyvédi Kamara weboldalának (http://www.magyarugyvedikamara.hu/) adatbázisában szakterületek szerint is tud szakembert keresni.
Bízunk benne, hogy tájékoztatásunkat hasznosnak találta.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2015.02.06)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Érdeklődni szeretnék, hogy mi abban az esetben a teendő, ha a Facebookon valaki jogtalanul használja a logómat, elnevezésemet, cégnevemet?
Köszönettel:
L.János
(2015.02.03) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Uram!
Köszönettel fogadtuk szíves érdeklődését, mellyel kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról rendelkező 1997. évi XI. törvény (Vt.) 12. §-ának (1) bekezdése alapján a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára.
(2) A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ
a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt;
Amennyiben a gazdasági tevékenység körében használt megjelölés nem áll védjegyoltalom alatt, védjegyjogi alapon nem tiltható meg az adott megjelölés (név, logó) használata.
A logóval kapcsolatban felhívjuk szíves figyelmét, hogy az egyéni, eredeti jellegű művészeti alkotások - beleértve a grafikai alkotásokat - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. § (1) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem alatt állhatnak. (Az Szjt. szövege a: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf internetes oldalon elérhető.)
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. A szerző, akinek a szerzői jogi védelem alatt álló művét engedélye nélkül felhasználják (és a felhasználás nem tartozik a szabad felhasználás körébe), a jogsértővel szemben különösen az Szjt. 94. §-ának (1) bekezdésében felsorolt polgári jogi igényeket támaszthatja. Amennyiben a logó használata szerzői jogokat sért, a jogvita rendezése bírósági útra tartozik.
A gazdasági tevékenység körében használt megjelöléssel kapcsolatban jelezzük, hogy a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 2. §-a alapján tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a megrendelők, vevők, igénybevevők és felhasználók (a továbbiakban együtt: üzletfelek), illetve a versenytársak törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően - folytatni.
Amennyiben egy név, illetve a logó használat a fenti jogszabályba ütközik, a jogsértővel szemben az említett jogszabály alapján fel lehet lépni.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A képviselet ellátására jogosult szabadalmi ügyvivők illetve ügyvédek névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ található).
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2015.02.05)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Ezúton szeretnék érdeklődni, hogy cégünk egy teljesen egyedi fesztiválsorozatot szeretne létrehozni. Amelyeknek egyedi szimbólumai vannak, ehhez kapcsolhatók a programok és termékek. Fontos, hogy a szimbólumok, programok, kapcsolt termékek, tervezett logók egyediek.
A projekt megvalósiitásához szükségünk van támogatókra, befektetőkre, szponzorokra. Szeretnénk levédeni a szimbolumokat, és esetlegesen a program rendszerét. Ez megoldható?
Felmerülhet, hogy valamelyik támogató megkerülve minket, hasonló projektbe kezd. Megoldható a levédés? Milyen iirányba induljunk el?
Köszönettel,
K. Péter
(2015.01.30) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Uram!
Az alábbi érdeklődésére engedje meg, hogy a következőkről tájékoztassuk.
Egy rendezvény nevének, illetve logójának a védelmére a védjegy a megfelelő oltalmi forma.
A védjegyek lajstromozását a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) alapján végzi
(a Vt. elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1997_XI_Vt.pdf).
A védjegy lajstromozási eljárást az SZTNH-hoz benyújtott kérelemmel lehet elindítani. Egy kérelemben egy megjelölés lajstromozása igényelhető. A nemzeti védjegy-bejelentési kérelem a kitöltési útmutatóval a http://www.sztnh.gov.hu/urlapok_dijak/urlapok/bejelentesi_urlapok/vedjegy.html internetes oldalon tölthető le.
A védjegy bejelentésben a Nizzai Osztályozás szerint nevesíteni kell azokat az árukat, illetve szolgáltatásokat, amelyekkel kapcsolatban a védjegyet használni kívánja. (A Nizzai Osztályozás elérhetősége: http://classifications.mszh.hu/nice/index.htm).
A bejelentési díjat az elismert bejelentési naptól számított 2 hónapon belül kell megfizetni az ügyszám feltüntetésével (díjak: http://www.sztnh.gov.hu/vedjegy/vedjegy_dij.pdf ).
A bejelentés benyújtását megelőzően célszerű ellenőrizni, hogy a lajstromoztatni kívánt megjelölés - figyelemmel az áruosztályokra - nem áll-e lajstromozás / oltalom alatt. A Hivatal honlapjáról elérhető E-Kutatás ( http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU ) és eSearcplus (https://oami.europa.eu/eSearch/) adatbázisokban bárki ingyenesen tájékozódhat a hazai vonatkozású védjegy bejelentések és védjegyek között.
Egy rendezvény programjának jogi védelmére a szellemitulajdon-védelem az alábbiak alapján vélhetően nem alkalmas.
A védjegy nem védi azt a terméket vagy szolgáltatást, amellyel kapcsolatban használják, csupán arra szolgál, hogy a fogyasztók azonosíthassák, illetve más hasonló szolgáltatásoktól megkülönböztethessék a szolgáltatást, jelen esetben a rendezvényt, illetőleg az ahhoz kapcsolt termékeket.
Az egyéni, eredeti jelleggel rendelkező művészeti, irodalmi és tudományos alkotások a szerzői jogi védelem hatálya alá tartoznak. A szerzői jog az egyéni, eredeti alkotások kifejezési módját védi, ez a védelem azonban nem terjed ki a benne foglalt megformálatlan tartalomra, cselekményre, alapelvre, gondolatra.
A rendezvény programját ismertető egyéni, eredeti jellegű írásmű - mint irodalmi alkotás - az előzőek alapján szerzői jogi védelem alatt állhat, fontos azonban hangsúlyozni, hogy a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) 1. § (6) bekezdése alapján a rendezvény mögött álló ötlet, elv, elgondolás, eljárás nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így a program rendszere sem lehet.
Egy rendezvény programja know-how-ként is jogi védelem alatt állhat az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:47. §-a alapján, amennyiben a program üzleti titokként való kezelésére mód van. Félő azonban, hogy a program az első megvalósítás alkalmával elkerülhetetlenül nyilvánosságra jut, ami miatt a jogi védelem, a Ptk. eme rendelkezése alapján, a továbbiakban nem áll fenn.
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban további kérdések merülnek fel, az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak.
Végezetül felhívjuk a figyelmét, hogy jogi tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos magyarországi képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara (http://www.szabadalmikamara.hu/), illetve a Magyar Ügyvédi Kamara (http://www.magyarugyvedikamara.hu) honlapján található.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2015.02.03)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Érdeklődnék, hogy egyedi ajándéktárgyak készítésével foglalkozunk? Ha valaki Disney mintájú terméket szeretne, de nem szerepel rajta a logo, akkor kell-e valakinek bejelenteni vagy fizetni utána? Vagy csak akkor kell fizetni jogdíjat, ha szerepel rajta a Disney logo és pl a Violetta felirat?
Ugyanez lehet, hogy magyar mesefigurákkal kapcsolatban is felmerülne...
Már próbáltam elérni a Disney Mo. Kft.-t a budapesti telefonszámon, de sajnos azt senki nem veszi fel...
(2015.01.27) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Az alábbi megkeresésre, amelyben az iránt érdeklődik, hogy a Disney mesehősök, vagy más mesefigurák gazdasági tevékenység körében történő felhasználása engedélyköteles-e, a következőkről tájékoztatjuk.
Az egyéni, eredeti jellegű grafikai alkotások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. § (1) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem alá tartozhatnak.
(Az Szjt. szövege a: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf internetes oldalon elérhető)
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt. A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is [Szjt. 16. §-ának (1) és (3) bekezdése]
Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a mesefigurák jellegzetes és eredeti alakjait mintázó, illetve a mesefigurák képével ellátott tárgyak forgalomba hozatala (kereskedelmi hasznosítása) engedélyköteles tevékenység, amelynek fejében a szerzőt a bevétellel arányos díjazás illeti meg. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szóban forgó grafikai alkotások akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplusz (https://oami.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók.
Az előzőeket összefoglalva a szerzői jogok megsértése megvalósul, ha a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes mesefigurát mintázó, illetve a figura képével ellátott terméket hozzák kereskedelmi forgalomba a jogosult engedélye nélkül. Ha maga a figura védjegy- illetve formatervezésiminta-oltalom alatt is áll, illetve a figurán olyan felirat és/vagy logó szerepel, amit védjegyként lajstromoztak, a hasznosítás védjegy- és formatervezési minta jogokat is sérthet.
Az információink szerint a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t a magyarországi disztribútora a Disney Enterprises, Inc-nek.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
Ha telefonon nem sikerül elérni a szerveztet, javasoljuk, hogy próbálkozzanak személyesen vagy postai úton.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2015.01.29)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZNTH!
Fotókat készítettem egy tanfolyamon csoporttársaimról, engedélyeztük, hogy a tanfolyamvezető saját weboldalán megjelenítse őket. Rólam is készült fotó, ami szintén felkerült erre a weboldalra. Most egy ismeretlen weboldalon találkoztam a rólam készült portréimmal, illetve, a fentebb említett, általam készült fotók némelyikével. Ezeket más, saját vállalkozása népszerűsítésére használja fel. Semmilyen megkeresés, engedélykérés, hozzájárulás nem történt. Mik a lehetőségeim?
Köszönettel várom válaszukat!
(2015.01.20) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Címzett!
Köszönettel fogadtuk a grafikai mű szerzői jogi megítélése kapcsán beküldött megkeresését. Feltett kérdéseire adott válaszaink a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezésein alapulnak.
Az Ön kérdése alapvetően két jogi aspektusból vizsgálandó, szerzői jogi, illetve személyiségi jogvédelmi szempontokból.
Először is a szerzői jogi szempontot vizsgálom. Elöljáróban engedje meg, hogy röviden tájékoztassam a szerzői jogi védelem keletkezésének feltételeiről. A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1) és (3) bekezdései], így többek között a grafikai alkotásokat is [„fotóművészeti alkotás” – Szjt. 1. § (2) i)]. A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok - a személyhez fűződő és a vagyoni jogok – összessége. [Szjt. 9. § (1)]
A művek első, nyilvánosságra kerülést is megvalósító felhasználása főszabályként mindig a szerzői jogosult engedélyével történhet.
A vizuális művek (mint pl. a fotóművészeti alkotások) ún. másodlagos felhasználásaival összefüggésben bizonyos esetekben az engedélyt már nem a szerző (tehát nem Ön), hanem helyette az őt képviselő közös jogkezelő szervezet adja meg. Ez a helyzet az úgy nevezett nyilvánossághoz közvetítés [Szjt. 26. § (8) bek.], azaz az internetes felhasználás esetén is. A megkeresésében említett portrék felhasználására a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület (a továbbiakban: HUNGART) adhat nyilvános és egységes díjszabás alapján és jogdíjfizetés ellenében engedélyt. Javasoljuk, hogy az Önt a felhasználásért cserébe megillető szerzői jogdíjhoz való hozzájutás érdekében keresse meg a HUNGART-ot, az elérhetőségeiket itt találja: http://www.hungart.org/.
A fentiek alapján amennyiben a tanfolyamvezetőnek engedélyt adott az Ön által készített portrék honlapon történő elhelyezésére, s ezzel az engedéllyel élve a tanfolyamvezető honlapján azokat nyilvánosságra hozta (oda ezeket kitette) akkor felmerülhet, hogy az ettől eltérő honlapon történő közlés a nélkül is jogszerű lehet, hogy erre Ön közvetlenül engedélyt adott volna. Elképzelhető ugyanis, hogy az újabb felhasználó erre a HUNGART-tól kért engedélyt. E körülmény ellenőrzése céljából javasoljuk, hogy forduljon a HUNGART-hoz. Amennyiben kiderül, hogy a felhasználás engedély nélkül történt, akkor a jogsértés miatti fellépés mikéntjéről is módja van a HUNGART-tal egyeztetni.
Tájékoztatom továbbá, hogy amennyiben nem kívánja, hogy a továbbiakban jogait közös jogkezelés keretében a HUNGART érvényesítse, hanem azokat a jövőben közvetlenül kívánja gyakorolni, akkor az érintett közös jogkezelő szervezethez intézett írásbeli nyilatkozatában előzetesen tiltakozhat művei vagy kapcsolódó jogi teljesítményei felhasználásának közös jogkezelés körében történő engedélyezése ellen az Szjt. 87. § (3) bek. alapján, és ez esetben a művei felhasználásának engedélyezését és az ezek után járó jogdíjigényének érvényesítését is személyesen kell elvégeznie. Nyilatkozata alapján legkorábban a következő naptári évtől, azaz 2016-től kezdődően lenne lehetősége a közvetlen joggyakorlásra. Mindezek mellett felhívom a figyelmét, hogy a név feltüntetéséhez való jog a közös jogkezelés körében való engedélyezés esetében is megilleti Önt, így bármely weblapon fel kell tüntetni az Ön, mint szerző nevét, ahol a mű megjelenik [Szjt. 12. §], amennyiben ez elmarad, ezt személyesen is követelheti a felhasználótól (a honlap üzemeltetője) függetlenül attól, hogy kilép-e a közös jogkezelés alól, vagy sem.
A személyiségi jogvédelmi szempontú vizsgálat a Ptk. vonatkozó rendelkezései alapján végezhető el. A Ptk. 2:48. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint: „Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.” Ez alól csak abban az esetben ad felmentést a törvény, hogyha tömegfelvétel készült (pl. valamilyen rendezvényen), vagy pedig az érintett nyilvános közéleti szereplései során készült a felvétel. A fentiek alapján tehát nagy valószínűséggel megállapítható, hogy jogellenesen jár el az, aki az érintettek hozzájárulása nélkül használja fel a honlapján a portréikat. A Ptk. 2:51. §-ának (1) bekezdése szerint a személyiségi jogok megsértése esetén követelhető a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása, a jogsértés abbahagyása és a jogsértő eltiltása a további jogsértéstől, megfelelő elégtétel adása és ennek a jogsértő költségén történő megfelelő nyilvánosság biztosítása, a sérelmes helyzet megszüntetése, a jogsértést megelőző állapot helyreállítása és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítése vagy jogsértő mivoltától való megfosztása, a jogsértéssel elért vagyoni előny jogosult javára való átengedése a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint. Úgyszintén sérelemdíj is kérhető a nem vagyoni sérelmek megtérítése érdekében [Ptk. 2:52. §] Fontos, hogy a Ptk. 2:54. §-ának (1) bekezdése szerint a személyiségi jogokat személyesen lehet érvényesíteni, így minden egyes fénykép esetében csak az léphet fel a jogszerűtlen felhasználás ellen, aki azon szerepel.
A fentiek alapján tehát felmerül, hogy a megkeresésében jelzett felhasználás mind szerzői jogi, mind pedig személyiségi jogi alapon jogszerűtlen volt, és lehetősége van a jogsértés elleni fellépésre. Tekintettel azonban arra, hogy a konkrét körülmények ismerete elengedhetetlen a jogsértés aggálytalan megállapításához, ezért javasoljuk, hogy a jogi lépések megtételét megelőzően feltétlenül keressen meg egy a szerzői jog területén járatos ügyvédet. A Magyar Ügyvédi Kamara weboldalának (http://www.magyarugyvedikamara.hu/) adatbázisában szakterületek szerint is tud szakembert keresni.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2015.01.28)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Érdeklődöm, hogyha egy művészeti színházban egy előadáson belül eltáncolom a saját magam alkotta tánckoreográfiát és ezt egy tévé csatorna rögzíti, majd műsorára tűzi és többszöri ismétléssel levetíti:
- milyen szerzői jogok illetnek meg
- megillet-e jogdíj?
Tisztelettel:
Fehér Edina
(2015.01.15) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Fehér Edina!
Köszönettel fogadtuk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala online felületén beküldött négy darab megkeresését, amelyekben saját módszer levédésével, illetve tánckoreográfia, és táncelőadás különböző felhasználási módjaival összefüggő szerzői jogi kérdések felől érdeklődött. Kérdéseire az alábbiakban válaszolunk megkereséseinek beküldési sorrendjében. Válaszaink a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezésein alapulnak.
Első megkeresésében saját módszer levédésének lehetőségeivel kapcsolatban érdeklődött. Ezzel kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy az Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése alapján a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg, míg a (6) bekezdés egyértelműen kimondja, hogy valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek. Mindezek alapján első kérdése tekintetében elmondható, hogy önmagában egy módszer szerzői jogi védelemben nem részesülhet. (Megjegyezzük, hogy ettől függetlenül a módszert leíró szöveg – mint irodalmi vagy szakirodalmi mű – egyéni-eredeti jellegéből fakadóan állhat szerzői jogi védelem alatt, azonban a szerzői jogi védelem ebben az esetben sem a szövegben bemutatott módszerre, illetve annak hasznosítására vonatkozik, hanem kizárólag a formába öntött szöveg felhasználásával összefüggésben biztosít jogokat a szerző számára). A fentiek természetesen nem zárják ki, hogy az adott módszer – a vonatkozó jogszabályi feltételek fennállása esetén – esetlegesen valamilyen iparjogvédelmi oltalmi forma (pl. szabadalom) alá vonható, ennek eldöntésére azonban az adott módszer lényegének pontos vizsgálatára van szükség.
Második, harmadik, valamint negyedik megkeresése egy Ön által alkotott tánckoreográfia levédésével, és a rögzített táncelőadás különböző felhasználási módjaival kapcsolatos kérdésekre vonatkozott. Mindenekelőtt tájékoztatjuk, hogy az Szjt. 1. §-ának (1) bekezdése általánosan rögzíti, hogy a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat, míg a (2) bekezdés a szerzői jogi védelem alá eső műtípusok példálózó felsorolását tartalmazza, amelynek d) pontjában a táncjáték is szerepel. Ahogy arra fentebb utaltunk, a szerzői jogi védelem akkor illeti meg az adott alkotást, ha az egyéni-eredeti jelleggel rendelkezik. A szerzői jogi védelem mindazonáltal nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől [Szjt. 1. § (3) bekezdés], és a szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok – a személyhez fűződő és a vagyoni jogok – összessége [Szjt. 9. § (1) bekezdés], tehát a szerzői jogi védelem keletkezéséhez nyilvántartásba vétel vagy más jogi aktus, „levédetés” nem szükséges. Az Szjt. 16. §-a értelmében főszabály szerint a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére, így különösen a mű többszörözésére (Szjt. 18. §), terjesztésére (Szjt. 23. §) vagy nyilvánossághoz közvetítésére (Szjt. 26-28. §), azon belül is különösen a mű sugárzására, valamint ezzel összefüggésben a mű ismételt sugárzását lehetővé tevő rögzítésére [Szjt. 26. § (6) bekezdés]. Az Szjt. 16. §-ának (4) bekezdése szerint, ha a törvény másképp nem rendelkezik, a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek - eltérő megállapodás hiányában - a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia.
Figyelemmel arra, hogy a levelében írtak szerint az érintett tánckoreográfia felhasználására az Ön saját táncművészi előadásával kerülne sor, fontos megjegyezni, hogy a tánckoreográfián (mint szerzői jog alá tartozó művön) kívül az annak előadásával létrejövő előadóművészi teljesítményhez is kapcsolódhatnak az Szjt. szerinti, úgynevezett előadóművészi szomszédos jogok. Az Szjt. 73. §-ának (1) bekezdése alapján főszabály szerint az előadóművész hozzájárulása szükséges különösen ahhoz, hogy rögzítetlen előadását rögzítsék, rögzítetlen előadását sugározzák vagy más módon a nyilvánossághoz közvetítsék, továbbá, hogy rögzített előadását többszörözzék, terjesszék vagy vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg (online hozzáférhetővé tétel).
A fent írtakkal kapcsolatban megjegyezzük, hogy az Szjt. szabályrendszerében egyes szerzői vagy szomszédos jogi vagyoni jogok gyakorlása úgynevezett közös jogkezelés, és nem egyéni (a szerző vagy előadóművész általi közvetlen) jogosítás útján történik. Így pl. az Szjt. 28. §-a szerint a szerző azon kizárólagos jogát, hogy a rádió- vagy televízió-szervezet, illetve a saját műsort a nyilvánossághoz vezeték útján vagy másként közvetítő műsorában sugárzott, illetve közvetített művének sugárzással, vezeték útján vagy egyéb módon - az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával - a nyilvánossághoz történő egyidejű, változatlan és csonkítatlan továbbközvetítésére engedélyt adjon, csak közös jogkezelés útján gyakorolhatja. Az előadóművészi jogok tekintetében pl. az előadás ismételt sugárzás céljára készült rögzítése, valamint az egyidejű, változatlan és csonkítatlan továbbközvetítésért járó díjigény [Szjt. 28. § (4) bekezdés] érvényesítése tekintetében rendelkezik az Szjt. közös jogkezelésről.
A fentiek előrebocsátását követően a leveleiben foglalt felhasználási esetekkel kapcsolatban a következő válaszok adhatók. A tánckoreográfia – mint szerzői mű – televíziós sugárzásának engedélyezésére a szerző jogosult. Hasonlóan a szerző hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy ismételt sugárzás céljából az adott közvetítő szervezet a művet rögzítse. Ez utóbbi felhasználással kapcsolatban utalunk az Szjt. 35. §-ának (7) bekezdésére is, amely alapján a saját műsorának sugárzásához jogszerűen felhasználható műről a rádió- vagy televízió-szervezet által saját eszközeivel készített ideiglenes rögzítéshez nem szükséges engedélyt kérni a szerzőtől, és a szerzőt az ilyen ideiglenes rögzítésért díjazás sem illeti meg (a sugárzáshoz ettől függetlenül engedély kell). A sugárzott mű változatlan továbbközvetítésének engedélyezését és az ezért a szerzőt megillető díj beszedését mindazonáltal közös jogkezelő szervezet (Magyarországon az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület) végzi. A tánckoreográfia – mint szerzői mű – kereskedelmi forgalomba kerülő DVD-n történő rögzítése, és a felvétel többszörözése, terjesztése szintén a szerző kizárólagos engedélyezési jogához kötött. Ezzel kapcsolatban azonban figyelemmel kell lenni az Szjt. 23. §-ának (5) bekezdése szerinti jogkimerülés szabályára, ami azt jelenti, hogy ha a műpéldányt a jogosult vagy az ő kifejezett hozzájárulásával másvalaki az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozta, a terjesztés joga az így forgalomba hozott műpéldány tekintetében - a bérbeadás, a haszonkölcsönbe adás és a behozatal joga kivételével - a továbbiakban nem gyakorolható. Amennyiben az Ön által alkotott koreográfia egy színházi darab része is egyben, akkor szerzői jogi értelemben közös műről is beszélhetünk. Amennyiben a közös mű részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői jog együttesen és - kétség esetén - egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat [Szjt. 5. § (1) bekezdés], ha pedig a közös mű részei önállóan is felhasználhatók (összekapcsolt művek), a saját rész tekintetében a szerzői jogok önállóan gyakorolhatók. Az összekapcsolt művekből álló, együtt alkotott közös mű valamely részének más művel való összekapcsolásához az eredeti közös mű valamennyi szerzőjének hozzájárulása szükséges. [Szjt. 5. § (2) bekezdés]. Erre tekintettel a színdarab tekintetében a konkrét körülményektől függhet a joggyakorlás módja.
Az előadóművészi teljesítmény felhasználása kapcsán elmondható, hogy a rögzítetlen (élő) táncelőadás televíziós sugárzására az előadóművész jogosult engedélyt adni, míg az ismételt sugárzás céljából történő (nem csupán ideiglenes) rögzítésével kapcsolatos joggyakorlás közös jogkezelő szervezet (Magyarországon az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület) útján történik. Az előadás kereskedelmi forgalomba kerülő DVD-n történő rögzítésére és az így rögzített előadás terjesztésére szintén az előadóművész adhat engedélyt.
A fentiekből is látszik, hogy a kérdéseire adható válaszok nagyban függnek a konkrét körülményektől, és azok az Szjt. számos rendelkezését érinthetik, mindenképpen indokoltnak tartjuk a szerzői jogban jártas jogi képviselő megkeresését is. Továbbá figyelemmel arra, hogy a felhasználások egy része közös jogkezelés körébe eshet, javasoljuk a kérdéseivel, és művének, illetve előadóművészi teljesítményének felhasználásával összefüggésben az érintett közös jogkezelő szervezeteket is felkeresni (Artisjus, EJI).
Bízom benne, hogy tájékoztatásunkat hasznosnak találta.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2015.01.28)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Az lenne a kérdésem, hogy állatnevet le lehet-e védetni? Ha pl. adok egy különleges nevet a kutyámnak, levédethetem-e, hogy más ne használja? Illetve levédethetem-e a róla készült fotókat, hogy azokat az engedélyem nélkül más ne használhassa fel?
A válaszukat és segítségüket előre is köszönöm.
(2015.01.20) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Az alábbi megkeresésére, amelyben az iránt érdeklődik, hogy a kutyájának a neve, illetve a kutyájáról készített fotó jogilag hogyan védhető, engedje meg, hogy a következőkről tájékoztassuk.
Egy kutya nevének a jogi védelmére az alábbiak szerint nincs mód.
Egy kereskedelmi név védelmére a jog által biztosított eszköz a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) értelmében a védjegy. (A Vt. elérhetősége:http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1997_XI_Vt.pdf).
A védjegyoltalom célja a gazdasági tevékenység körében használt megjelölések, az árujelzők védelme. A védjegyoltalom alapján a jogosult felléphet azzal szemben, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használja a nevet, de a név gazdasági tevékenység körén kívül eső felhasználása nem sért védjegyjogot.
A név gazdasági tevékenység körében való használata az adott esetben vélhetően nem merül fel, mi több, a fentiek értelmében a védjegyoltalom alapján nem tiltható el senki attól, hogy a saját kutyájának egy védjegyoltalom alatt álló nevet adjon.
A kutyáról készült fotók jogi védelmével kapcsolatban az alábbiakra hívjuk fel a figyelmét.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) értelmében szerzői jogi védelem alá tartozik az irodalom, a tudomány, a művészet minden alkotása - ilyen alkotásnak minősül a fotóművészeti alkotás is. A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármely felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére.
A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől, és automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve. Ennek megfelelően tehát az Ön által a kutyájáról készített fényképek minősülhetnek szerzői műveknek, melyek szerzője Ön. Levédetni ezeket nem szükséges és nem is lehetséges, mert a szerzői jogi szabályozás révén megalkotásuktól kezdve védettek.
Főszabályként a fényképek első felhasználása mindig a szerzői jogi jogosult (szerző, örökös, munkáltató) engedélyével történhet. Minden további, azaz ún. másodlagos felhasználás (pl. interneten megjelentetés, poszterek, naptárak készítése) a közös jogkezelés körébe tartozik, így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől kell kérni, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől (HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület, elérhetősége: http://www.hungart.org/kapcsolat.php), amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra. A HUNGART szedi be tehát a felhasználások után járó jogdíjat és fizeti ki azt a szerzőnek, azaz Önnek.
Ha a maga készítette kutya fotókat már nyilvánosságra hozta, a fényképek HUNGART általi jogosítása ellen az Szjt. 87. §-ának (3) bekezdése alapján tett nyilatkozattal tiltakozhat, ám csak a következő naptári évvel - azaz legkorábban 2016-tal – kezdődő hatállyal. Ha így tesz, a következő évtől személy szerint Ön döntheti el, hogy engedélyezi-e a fotói más általi felhasználását, vagy sem. Ha a fotókat nem Ön készítette, a felhasználást csak a fénykép készítője (szerzője) akadályozhatja meg – az előbbiekben kifejtettek szerint.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti hivatala
Ügyfélszolgálat
(2015.01.28)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Domain regisztráció közben visszadobták az általam választott domain nevet(neveket).
Indoklásként a következőt kaptam: "Mű címe, névhasználat igazolása szükséges."
A következő domain-ekről van szó:
aszürkeötvenárnyalata.hu
aszurkeotvenarnyalata.hu
fiftyshadesofgrey.hu
Ezek a domain nevek valóban megegyeznek E. L.James A szürke ötven árnyalata vagy Fifty shades of grey című világhírű könyvével, illetve annak címével.
Ezeket a domain neveket egy webshophoz szeretném használni, amely fehérneműt árul(nem könyvet).
Lehetséges az, hogy azért nem használhatok egy termék forgalmazásához egy domain nevet, akár magyarul vagy angolul, mert valaki korábban írt ilyen szóösszetételű címmel egy könyvet?
(2015.01.10) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Címzett!
Köszönettel fogadtuk megkeresését, amelyben egy irodalmi mű címének domain névként történő használatával kapcsolatban érdeklődött.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 16. §-ának (2) bekezdése értelmében a szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is. Egy sajátos könyvcímnek valamely weboldal domain neveként történő használata mindezek alapján a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött.
Megjegyezzük továbbá, hogy a Hivatal weboldalán keresztül elérhető és nyilvánosan hozzáférhető védjegyadatbázisban (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU) lefolytatott kutatás alapján a „FIFTY SHADES OF GREY” kifejezés Magyarországra is kiterjedő hatályú közösségi védjegyoltalom alatt is áll számos áru- és szolgáltatástípus (köztük fehérnemű áruk) tekintetében, így a kifejezés domain névként történő használata a jogosult engedélye nélkül a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 12. §-ában foglalt jogok sérelmét is jelentheti.
A fent hivatkozott jogi előírásokra is tekintettel a magyarországi .hu domain nevek regisztrációjára vonatkozó, a Magyarországi Internet Szolgáltatók Tanácsa Tudományos Egyesülete által megalkotott Domainregisztrációs Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) 2.2.1 pontja kifejezetten rögzíti, hogy a domain-igénylő a lehető legnagyobb gondossággal tartozik eljárni abban a tekintetben, hogy az általa választott domain név, annak igénylése, illetve annak használata más személy vagy szervezet jogait (pl. névkizárólagossághoz fűződő jogát, személyiséghez fűződő jogát, kegyeleti jogát, szellemi tulajdonhoz fűződő jogát stb.) ne sértse. A Szabályzat szerint a domain-igénylőtől elvárható, hogy a domain név megválasztása előtt ellenőrizze a cégjegyzéket, illetve a védjegy adatbázist. A Szabályzat 2.2.2 pontja értelmében nem választható és használható különösen olyan domain név, amely használatára nézve gyaníthatóan jogellenes.
Bízom benne, hogy tájékoztatásomat hasznosnak találta.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2015.01.16)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Külföldi szerző magyarországi hivatalos könyvkiadója vagyok. A szerző könyvei mind-mind hivatalosan védettek, © jellel ellátottak, magát a módszert is az egész világon bejegyezték, ® R logoval ellátva. Sajnos a magyarra lefordított könyveket elkezdték lemásolni, beszkennelni, a Facebookon feltölteni.Szeretném Önöktől elkérni a hivatalosan, ma Magyarországon a szerzői jog védelmét alátámasztó tv.rendeletet, mire hivatkozhatok, mi van ma ezzel kapcsolatosan hatályban. z interneten és a FC oldalakat üzemeltető csoportokat szeretnénk felszólítani. Természetesen jogi tanácsadást is majd igénybe fogok venni - ha esetleg szerzői jog védelmében jártas jogi szakembert ajánlanak, azt megköszönöm.
Most először a hatályos rendelkezésekre vagyok kíváncsi.
Köszönöm a segítségüket,
Antal Judit
(2015.01.09) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Cím!
Köszönettel fogadtuk megkeresését, amelyben fordítással kapcsolatos kérdésekről érdeklődött.
Elöljáróban utalunk arra, hogy a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (2) bekezdése értelmében 1. § bekezdése értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, illetve publicisztikai művek). A szerzői jogi védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől, ugyanakkor a védelem csak az olyan alkotásokat illeti meg, amelyek a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek (vagyis a lehetséges többféle kifejezési módok közül a szerző egyéni módon választja ki valamelyiket, továbbá a mű nem csupán valamely már meglévő alkotás szolgai másolata). Lényeges továbbá, hogy a szerzői jogi védelem a fenti feltételek teljesülése esetén automatikusan keletkezik, nem függ semmilyen nyilvántartásba vételtől vagy más hatósági eljárástól. Ezek alapján a © jel feltüntetése nem keletkeztet jogvédelmet. Ez a szokás csak a miatt alakult ki, hogy a mű kiadója, illetve szerzője könnyebben azonosítható legyen a felhasználási engedély beszerzése érdekében. (Az ® jel védjegyjogi oltalmat jelöl, ami egy, a szerzői jogtól független másik oltalmi forma, az áruk és a szolgáltatások megjelölésének (név, logó) piaci forgalomban való jogvédelmét célozza.)
Magyarországon a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezései az irányadóak a szerzői művek jogosulatlan felhasználása, azaz szerzői jogi jogsértés esetén is, a jogszabály szövege itt érhető el: http://sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf. Az Szjt. 9.§-ának (1) bekezdése alapján szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a személyhez fűződő és a vagyoni jogok összessége. Ezek közül a személyhez fűződő jogokra, így a mű nyilvánosságra hozatalának jogára (Szjt. 10-11. §), a szerző nevének feltüntetésére [Szjt. 12.§ (1) bek.] és a mű egységének védelmére (Szjt. 13.§) a mű felhasználásakor minden esetben figyelemmel kell lenni. Ennél fogva a szövegek internetes megjelentetése [szakkifejezéssel az Szjt. 26. §-ának (8) bekezdése szerinti nyilvánossághoz közvetítése] engedély híján feltehetőleg jogosulatlan felhasználásnak minősül.
Az Szjt. 4. §-ának (2) bekezdése szerint szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van. Az egyéni-eredeti jellegű fordítás tehát szintén szerzői jogi védelem alatt áll, amelynek jogosultja a fordítást készítő személy. Így tehát a magyarra fordított művek jogosulatlan felhasználás esetén mind az eredeti szerző, mind a fordító, valamint a felhasználási szerződés alapján a kiadó is felléphetnek.
Amennyiben jogsértés történik, a szerző, a fordító, vagy a kiadó (azaz a jogosultak) bíróság előtt zajló polgári peres eljárásban különösen az Szjt. 94.§ (1) bekezdésében felsorolt alábbi polgári jogi igényeket támaszthatja a jogsértővel szemben:
•követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
•követelheti a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől – főleg, amennyiben a jogsértés folyamatos vagy ismétlődő jellegű. Ez az igény azzal szemben is támasztható, akinek a szolgáltatásait a jogsértés elkövetéséhez igénybe vették;
•követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról. Ez az igény azzal szemben is támasztható, aki kereskedelmi mértékben nyújtott szolgáltatást a jogsértés elkövetéséhez vagy kereskedelmi mértékben vette igénybe a jogsértéssel érintett szolgáltatásokat;
•követelheti, hogy a jogsértő – nyilatkozattal vagy más megfelelő módon – adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak, amennyiben a szerzőnek fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy a jogsértésről a közönség is tudomást szerezzen;
•követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás (vagyis a jogsértésből származó bevételek és költségek közötti különbözet, továbbá az a jogdíj, amelyet a felhasználónak ki kellett volna fizetnie a jogosult részére) visszatérítését;
•követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel előállított dolgok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését;
•a polgári jogi felelősség szabályai szerint továbbá kártérítést követelhet (Szjt. 94.§ (2) bekezdés).
Kifejezetten az internetes jogsértő felhasználásokra specializált jogérvényesítési lehetőséget szabályoz az elektronikus kereskedelemről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Elkertv.). Ennek lényege, hogy az internetes szolgáltató csak akkor tehető felelőssé az oldalán harmadik személy által közzétett jogsértő tartalommal okozott jogsértésért, ha nem veti alá magát a szintén az Elkertv. 13. §-ában szabályozott értesítési-eltávolítási (notice and takedown) eljárásnak. Az értesítési-eltávolítási eljárás során, amint a szolgáltatót a jogosult teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt értesítésével arról értesíti, hogy az általa üzemeltetett weblapon jogsértő tartalmat helyeztek el, köteles azt eltávolítani. Amennyiben nem távolítja el a tartalmat, jogsértés esetén ő maga is felelőssé válik, annak ellenére is, hogy nem ő helyezte el a jogsértő tartalmat, hanem csak tárolta azt. Az eljárás megindításához - habár nem kötelező, de – célszerű a jogterületen járatos ügyvéd segítségét igénybe venni.
A fentieken túl szerzői jogsértés esetén feljelentés tehető és büntetőjogi szankciók is alkalmazhatók a jogsértővel szemben. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) alábbi tényállásai lehetnek irányadóak: bitorlás (Btk. 384.§), illetőleg szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk.385.§). Ezen tényállásokat az alábbi linken érheti el:
http://www.complex.hu/kzldat/t1200100.htm/t1200100_30.htm#kagy399.
Szerzői jogi területen járatos ügyvéd megbízása érdekében kérem, hogy keresse fel a Magyar Ügyvédi Kamara weboldalát (http://www.magyarugyvedikamara.hu/), amelynek adatbázisában szakterületek szerint is tud keresni.
Bízom benne, hogy tájékoztatásomat hasznosnak találta.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2015.01.13)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH fórum!
Az NFH irányított Önökhöz.
Egy 4.000 Ft értékű könyvről lenne szó, amely olvashatatlan minőségű fordításban jelent meg. Erre vonatkozóan van-e lehetőség panaszt benyújtani, kártalanítást kérni a kiadótól vagy a forgalmazótól? A kapcsolatot már felvettem a kiadóval is, és a könyváruházzal is, de nem hajlandók felelősséget vállalni, a könyv (egy évvel ezelőtti jelzésem ellenére) továbbra is a polcokon van. Olyannyira, hogy idén másodszor is megkaptam karácsonyra! Számla híján nem tudok visszatérítést kérni. Ez hagyján. De továbbra is árulják az olvashatatlan fordításban megjelent művet, másokat is becsapva, megkárosítva.
Véleményem nem szubjektív, mert nem az irodalmi mű minőségére vonatkozik, hanem a fordítás stílusára. Ez teljesen objektív dolog. A könyv egész egyszserűen olvashatatlan, magyarán az „termék” használhatatlan. Természetesen levonom a konzekvenciákat, és sem a kiadó, sem a könyváruház termékeit többször nem fogom vásárolni, de bosszant, hogy immár 8.000 Ft értékben áll a polcomon ez a használhatatlan silány áru, ami nem is olcsó és ők csak a vállukat vonogatják.
Ilyenkor kit lehet felelősségre vonni? Védi a vásárlót bármilyen törvény ilyen fogyasztókárosítás esetén?
Üdvözlettel:
RB
(2015.01.09) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Asszonyom!
Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) feladat- és hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-a alapján a szellemi tulajdonnal kapcsolatos hatósági és kormányzati feladatokra terjed ki.
Az Ön által jelzett probléma - egy kereskedelmi forgalomban vásárolt termék minőségével kapcsolatos kifogás – az előzőek értelmében kívül esik az SZTNH hatáskörén, azonban leveléből az is kiderül, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság irányította Hivatalukhoz.
A felmerült probléma esetleges szerzői jogi vonatkozása miatt a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) alapján az alábbiakról tudjuk tájékoztatni.
Az Szjt. értelmében szerzői jogi védelem alatt állnak az irodalmi művek, amelyek a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. [Szjt. 1. § (1) és (2) bek.].
A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző). Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van [Szjt. 4. § (1) és (2) bek.].
Fontos kiemelni, hogy a szerzői jogi védelmet ugyan nem érinti a fordítás minősége, azonban sértheti az eredeti mű szerzőjének személyhez fűződő jogait. Az Szjt. 13. §-a szerint a szerző személyhez fűződő jogát sérti a művének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása, vagy a mű más olyan megváltoztatása vagy a művel kapcsolatos más olyan visszaélés, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes.
Mindezek alapján azt tudjuk javasolni, hogy a fordításra vonatkozó észrevételeiről tájékoztassa az eredeti mű szerzőjét és kiadóját, akik – amennyiben szükségesnek ítélik – meg tudják tenni a szerzői jogi törvény, vagy más jogszabályok által biztosított lépéseket.
További, a szellemi tulajdont érintő kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak. Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html.
Tisztelettel:
Szellemi tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyélszolgálat
(2015.01.12)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Tanácsadóként dolgozom, és többször előfordult, hogy az általam az előzetes megbeszéléseken prezentált gondolatot, ötletet, nevet a cég anélkül használná fel, hogy végül szerződés születne belőle. Ezt hogyan tudom megakadályozni, illetve bizonyos esetekben le tudom-e védetni pl. a nevet, grafikát, üzleti modellt?
Előre is köszönöm válaszukat és boldog új évet kívánok.
Üdvözlettel
Hujber Gabriella
(2015.01.01) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Cím!
Köszönettel fogadtuk elektronikus megkeresését, mellyel kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.
A kiindulópont, hogy a szellemitulajdon-védelem rendszerében elvont ötletek, elvek, működési módszerek és üzleti modellek védelmére főszabály szerint nincs lehetőség.
Egy üzleti tárgyaláson, vagy szakmai konferencián elhangzott ismeretek szerzői jogi oltalomban részesülhetnek tudományos műként, amennyiben a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellegük van - ekkor hatósági eljárás lefolytatására ("levédésre") nincs szükség, a védelem a mű megalkotásával automatikusan keletkezik (lásd a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1. §-át). Vitás esetben a védelem fennállásának megítélése bírói útra tartozik.
A másik lehetőség (a kérdésében leírtak alapján ez tűnik járhatóbb útnak) az előzetes megbeszéléseken előadott ismereteket üzleti titokként, vagy know-how-ként kezelni, és bizalmas kezelésükről titoktartási megállapodást kötni a másik féllel.
Hangsúlyozzuk ugyanakkor, hogy bizonyos törvényi feltételeknek ekkor is fenn kell állni (bővebben lásd a Polgári törvénykönyv 2:47. §-át):
- üzleti titoknak csak olyan információ minősülhet, amely nem közismert, vagy nem könnyen hozzáférhető;
- a know-how (rögzített, vagyoni értékű műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret) védelmét pedig kizárja, ha a jogosulttól függetlenül fejlesztik ki, vagy ha jogszerűen igénybevett szolgáltatás vizsgálata útján jutnak hozzá.
Mindemellett érdemes lehet a tanácsadói szolgáltatást nyújtó vállalkozás vagy szervezet nevére és arculati elemeire (logó, jelmondat, stb) védjegyoltalmat szerezni. Az SZTNH-hoz Magyarország területén érvényes nemzeti védjegy megszerzésére irányuló bejelentés, valamint nemzetközi védjegybejelentés is benyújtható.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Jogi és Nemzetközi Főosztály
(2015.01.12)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Fejlesztő mérnök vagyok egy robot gyártó cégben. Nyolc szabadalmam lenne, amiket a cég sajátjának tekint. Idén még a buszbérletemhez sem járulnak hozzá. Szeretném hivatalos úton is levédeni a programokat, amiket írtam. Hol kezdhetném?
Köszönettel,
(2015.01.03) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Uram!
Az alábbi rövid üzenetével kapcsolatban engedje meg, hogy a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt., http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf ) 1. § (1) bekezdése alapján szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén. A (2) bekezdés szerint azonban nem minősül az (1) bekezdés szerinti találmánynak különösen c) a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a számítógépi program;
A (3) bekezdés annyiban pontosít, hogy a (2) bekezdésben felsoroltak szabadalmazhatósága csak annyiban kizárt, amennyiben a szabadalmat rájuk kizárólag e minőségükben igénylik.
Az előzőek alapján tehát a számítógépi program önmagában nem szabadalom tárgya, de amennyiben egy új, és feltalálói tevékenységen alapuló találmányhoz kapcsolódik, lehetőség van a találmány szabadalommal való védelmére, és a program a találmány részeként kerülhet oltalom alá.
Amennyiben az alábbi üzenetben jelzett "programok" az előzőek alapján szabadalmi bejelentés tárgyát képezhetik, a következőket szeretnénk jelezni.
A szabadalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg [Szt. 8. § (1) bek.]. Ha a találmány szolgálati találmánynak minősül, és a találmányra a munkáltató igényt tart, a szabadalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti meg [Szt. 9. § (1) bek., Szt. 10. § (1) bek.]. A szolgálati találmány értékesítése esetén a feltalálót találmányi díj illeti meg [Szt. 13. § (1) bek.].
A munkaviszonyban létrehozott találmányokkal - szolgálati és alkalmazotti találmány - kapcsolatban a feltaláló és a munkáltató jogait és kötelezettségeit az Szt. 11-13 §-ai szabályozzák, a szolgálati jelleggel kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik.
Ha a találmányai a fentiek alapján szabadalomképesek lehetnek, és a szolgálati jelleg nem áll fenn, Ön, mint feltaláló jogosult a szabadalmi bejelentést benyújtani.
Elöljáróban jelezzük, hogy a szabadalmi oltalmat világszerte jellemzően országonként kell igényelni, és csak ott lesz szabadalma (kizárólagos joga a találmánya hasznosítására), ahol azt igényelte, és az oltalmat az illetékes hatóság meg is adta. Léteznek nemzetközi egyezmények, amelyek a több országban való jogszerzést támogatják valamilyen módon. Amennyiben külföldön is szeretne oltalmat szerezni, kérjük forduljon az Ügyfélszolgálat munkatársaihoz, akik részletes tájékoztatást adnak ezzel kapcsolatban személyesen és telefonon is.
Amennyiben Magyarországon kíván oltalmat szerezni, a szabadalmi bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához kell benyújtani.
A szabadalmi bejelentésnek bejelentési kérelmet, szabadalmi leírást igényponttal, kivonatot, továbbá - a szükséghez képest - rajzot és egyéb mellékletet kell tartalmaznia. A szabadalmi bejelentést a szabadalmi bejelentés, ........ részletes alaki szabályairól szóló 20/2002. (XII. 12.) IM rendeletben (http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/20_2002_IM_szabbejel.pdf) meghatározott követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.
A szabadalmi bejelentés benyújtásával, az engedélyezési eljárás menetével és a fizetendő díjakkal kapcsolatban talál információkat az alábbi internetes oldalakon:
http://www.sztnh.gov.hu/szabadalom/nemzeti_ut/
http://www.sztnh.gov.hu/szabadalom/nemzeti_ut/szab_tajek.html
http://www.sztnh.gov.hu/szabadalom/nemzeti_ut/szab_dijtabla.pdf.
Végezetül felhívjuk szíves figyelmét, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján (ttp://www.szabadalmikamara.hu/ , http://www.magyarugyvedikamara.hu/) éri el.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html.
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2015.01.08)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Tudományos publikációmhoz (könyvhöz, kb. 150 pld. lesz papírformátumú, viszont online módon is hozzáférhető lesz) a 17. századi erdélyi témához szívesen tennék be néhány képet máig fennmaradt várakról, templomokról, olyan képeket, melyek a neten ugyanarról készültek, és számtalan helyről elérhetők (mások is lopták). Mi a teendőm? Kitől kell, kell-e engedélyt kérnem?
Csorba Dávid
(2014.12.23) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Címzett!
Köszönettel fogadtuk megkeresését, amelyben fotók tudományos publikációban tervezett felhasználásának szerzői jogi megítélése iránt érdeklődött. Válaszaim a megkeresésben feltett kérdésére a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt., melynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) rendelkezésein alapulnak.
Elöljáróban tájékoztatom, hogy az Szjt. 1.§ (2) bekezdése szerint szerzői jogi védelem alá tartozik az irodalom, a tudomány, a művészet minden alkotása - ilyen alkotásnak minősül a fotóművészeti alkotás [Szjt. 1.§ (2) bekezdése i.) pontja] is. A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármely felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16.§ (1) bekezdése]. A mű felhasználásának minősül különösen a mű átdolgozása [Szjt. 17.§-ának f.) pontja].
Főszabályként szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése]. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől [Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése], és a védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése]. A szerzői jogok az ún. védelmi időn belül, azaz a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben, ha pedig a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].
Fotók esetében a szerzői jogi védelemhez szükséges egyéni-eredeti jelleg meghatározható többek között a fotós által elkapott pillanat sajátosságában (jellegzetes mozdulat, gesztus), vagy a felvételhez választott beállításban. Ez persze leginkább portréképek esetén valósulhat meg, de ugyanez vonatkozik valamely vizuális (képzőművészeti, iparművészeti) alkotás reprodukciós célú fotózására is, melynek köszönhetően elsősorban éppen a térben ábrázolt alkotások (így például épületek) leképezése esetén lehet szabad mozgástere a fotóművésznek.
A fentiek alapján egy internetről letöltött fénykép felhasználása esetében – függetlenül attól, hogy például meg van-e jelölve vízjellel, vagy szerzői jogi védelem egyéb módon fel van-e rajta tüntetve, vagy akár attól, hogy az interneten jogsértő módon válik hozzáférhetővé – minden esetben abból kell kiindulni, hogy az szerzői jogi védelem alatt áll.
Főszabályként a fényképek első felhasználása mindig a szerzői jogosult (szerző, örökös, munkáltató) engedélyével történhet. Minden további, azaz ún. másodlagos felhasználást a szerzők közös jogkezelésbe vontak, így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől kell kérni, hanem közös jogkezelő szervezetüktől (HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület, elérhetősége: http://www.hungart.org/kapcsolat.php), amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt. A fizetendő jogdíj mértéke elsősorban a felhasználás jellegének, terjedelmének függvénye.
A HUNGART közreműködésével történő jogosítások tekintetében érvényes díjszabások összegéről az alábbi linken tájékozódhat: http://kjk.sztnh.gov.hu/sites/default/files/hungart.pdf.
Az Ön által az internetről letöltött fotók saját műben történő felhasználása másodlagos felhasználásnak minősül – a korábbiaknak megfelelően tehát mind az ismert, mind az ismeretlen fotós által készített alkotások felhasználása előtt a HUNGART-hoz kell fordulnia. (Ugyanezt kell tennie az esetben is, amennyiben külföldi művész műalkotásának internetről letöltött fotóját kívánja felhasználni.)
A fentieken túl, az Szjt. 9. § (1) bekezdése alapján a szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti különösen a személyhez fűződő és a vagyoni jogok – összessége. Ezek közül a személyhez fűződő jogokra, így a mű nyilvánosságra hozatalának joga (Szjt. 10-11.§), a szerző nevének feltüntetése [Szjt. 12.§(1) bekezdés] és a mű egységének védelme (Szjt. 13.§), a mű felhasználásakor minden esetben figyelemmel kell lenni. Ennél fogva a fotók felhasználása során – a forrás megjelölésén felül - a fotós nevének feltüntetése elengedhetetlen.
Engedje meg, hogy ezzel kapcsolatban megjegyezzem az Szjt. 68. §-ának (1) bekezdése által biztosított szabad felhasználási esetet: a szabadban, nyilvános helyen, állandó jelleggel felállított képzőművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás látképe a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül elkészíthető és felhasználható. Ez alapján a szóban forgó nevezetes épületek lefényképezésével önmaga válhat a fényképek alkotójává, illetve mást megbízhat e munka elvégzésére, és a felhasználást vele szerződés keretében engedélyeztetheti.
Remélem, segítségére tudtunk lenni.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2015.01.06)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Céges weboldalunk tartalmát egyre több újonnan alakuló konkurencia ellopja. Még a szövegen is lusták módosítani. Attól tartunk, hogy előbb-utóbb a logónk, vagy az oldalunk stílusa is "veszélybe kerül". Nem beszélve az oldal mindenkori megnyitásakor felcsendülő rádióreklámról. Szeretnénk hivatalos úton levédeni, amit csak lehet, hogy a farvizünkön evezőket kiiktathassuk!
Mik a lehetőségeink?
Köszönettel,
Huszár Péter
(2014.12.12) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Huszár Péter!
Köszönettel fogadtuk elektronikus úton érkezett megkeresését, amelyben egy weboldal lehetséges jogi védelme iránt érdeklődik.
Egy weblap tartalmának jogi védelmére első sorban a szerzői jog jöhet szóba. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt., internetes elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) alapján a következőkről tájékoztatjuk.
A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése]. Szerzői jogi védelemnek nem lehet tárgya azonban ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet (Szjt. 1. § (6) bekezdése). A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, tehát nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].
Az előzőek értelmében egy weboldalnak különféle, a szerzői jog hatálya alá tartozó tartalmai lehetnek.
Az internetes felületet képező honlap design-ja, az egyes oldalak felépítése, grafikai megjelenése, a weboldal formátuma, az azon elhelyezett feliratok és képek elrendezése, a színvilága, stb., amennyiben olyan összbenyomást kelt, amely eléri az egyéni, eredeti jellegű grafikai szerzői mű szintjét, szerzői jogi védelemben részesülhet, mint az Szjt. 1. § (2) bekezdés h) pontja alá tartozó képzőművészeti alkotás. A weboldal tartalmát képező szövegek megfogalmazása is rendelkezhet egyéni, eredeti jelleggel, és ezáltal [mint az Szjt. 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti irodalmi mű] szerzői jogi védelem alatt állhat. Elmondható továbbá az is, hogy a honlap alapját jelentő szoftver [mint az Szjt. 1. § (2) bekezdés c) pontja alá tartozó számítógépi programalkotás] is szerzői jogi védelemben részesülhet.
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
A kérdésével kapcsolatban felmerülhet még a védjegyoltalom, mint a jogi védelem lehetséges eszköze, amely a gazdasági életben a különféle szolgáltatások és/vagy termékek megkülönböztetésére szolgáló - árujelzőként használt - megjelölések oltalmára szolgál.
A védjegyek lajstromozását a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (továbbiakban: SZTNH) a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény alapján végzi
(Vt.; http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1997_XI_Vt.pdf).
Védjegyoltalomban azok a megjelölések (nevek, jelmondatok, szlogenek, szignálok, ábrák (logók), egyéb grafikailag ábrázolható megjelölések) részesülhetnek, amelyek megkülönböztetésre alkalmasak, valamint a lajstromozásukkal szemben nem állnak fenn feltétlen, vagy viszonylagos kizáró okok a Vt. 2-6. §-a szerint.
A védjegyoltalom alapján a védjegy jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használja a megjelölést az árujegyzékben szereplő árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban.
A védjegyoltalom a szerzői jogtól eltérően külön kérelemre, hatósági eljárás eredményeképpen keletkezik. Amennyiben védjegyoltalmat kíván szerezni, javasoljuk, hogy keresse meg az SZTNH Ügyfélszolgálatát, ahol munkatársaink részletes tájékoztatást adnak a tárgyban.
Hangsúlyozva, hogy jogi tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések, okiratok szerkesztése; képviselet ellátása bíróságok és hatóságok előtt) alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén állunk szíves rendelkezésére.
(A hivatásos képviselet ellátására jogosult szakemberek névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ található.)
Üdvözlettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2014.12.19)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt hivatali munkatársak!
1.Könyvember mottóként idézném Fr.Villon
"A haláltánc-ballada" c. művének egy versszakát - Faludy György átköltésében.
2. Idézném továbbá Donizetti "A csengő" c. vígoperája XIV.Jelenetének egy részletét Blum Tamás fordításában.
Milyen feltételek, engedélyek, díjtételek mellett tehetem ezt?
Tisztelettel: dr.M.J.
(2014.12.01) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Cím!
Köszönettel fogadtuk elektronikus megkeresését, amelyben irodalmi műből vett idézet, illetve egy vígoperából vett részlet felhasználásának feltételei felől érdeklődik.
Mindenek előtt jelezzük, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH jogi tanácsadást nem végezhet.
A fentieket előre bocsátva jelezzük, hogy az alábbi válaszunk a levélben feltett kérdésére a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapul.
Az Szjt. 16. § (1) bekezdése értelmében a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
Ugyanakkor az Szjt. alapján néhány kivételes esetben lehetőség van a művek felhasználására a szerző engedélye és díjfizetési kötelezettség nélkül is (úgynevezett szabad felhasználási esetek). A levelében leírt idézet, illetve a vígoperából vett részlet felhasználásával összefüggésben felmerül az Szjt. 34. §-ának (1) bekezdése szerinti idézésre vonatkozó szabályok alkalmazhatósága.
A törvény értelmében a mű részletét – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.
Mindezek alapján tehát a szabad idézés feltétele egyrészt, hogy az kizárólag a mű egy adott részletére vonatkozhat, teljes mű átvételére az idézésre vonatkozó szabályok nem jogosítanak. További lényeges előírás, hogy a szabad idézéshez minden esetben szükséges, hogy maga az idézetet átvevő alkotás is önálló egyéni, eredeti jelleggel rendelkező, szerzői jog által védett alkotás legyen, amelyben az idézés keretében átvett műrészlet kizárólag legfeljebb valamilyen kiegészítő (pl. az átvevő mű eredeti mondanivalóját alátámasztó, megerősítő) szerepet tölthet be.
A szabad idézéshez mindig szükséges valamilyen jogszerű idézési cél, amely „lehet a tartalom magyarázata, kritikus hivatkozás, saját álláspont alátámasztása, mű mottója, önálló variáció kiinduló pontja, tiszteletadás stb.” (Complex Nagykommentár a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényhez, szerkesztő: Gyertyánfy Péter), amely feltétel a megkeresésben foglaltak alapján valószínűleg teljesül.
Mindezek alapján az említett idézés vélhetően szabad felhasználásnak minősül.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html.
Végezetül jelezzük, hogy az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető. "
Üdvözlettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2014.12.16)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
A kutatótársam, egy harmadik féllel együttműködésben, egy nemrégiben megjelent könyvben, bizonyíthatóan az én kutatási eredményeimet is használta, az én tudtom nélkül. Jogi útra szeretném terelni az ügyet, mit tanácsolnak?
Tisztelettel,
T. István
(2014.11.15) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Cím!
Köszönettel fogadtuk megkeresését, melyben a kutatási eredmények felhasználásával kapcsolatosan érdeklődött.
A kérdése kapcsán tájékoztatjuk, hogy a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (6) bekezdése alapján valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek. Ennek megfelelően a hatályos szabályok alapján a kutatási eredmények sem élvezhetnek védelmet. Ahhoz, hogy a védelem létrejöhessen, szükséges az eredmények tárgyiasult formában történő megjelenése, mely akár az eredmények szöveges elemzésében, értelmezésében ölthet testet. Ebben az esetben is többletkövetelmény az, hogy a szöveges elemzés egyéni, eredeti módon kerüljön megfogalmazásra. Az Szjt. 1. §-ának (3) bekezdés alapján ugyanis a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.
A szerzői művek felhasználására és a felhasználás engedélyezésére kizárólag a szerző vagy az általa erre engedélyt szerzett (természetes vagy jogi) személy jogosult. A felhasználásra engedély főszabály szerint felhasználási szerződéssel szerezhető. [Szjt. 16. § (1)] Az engedély nélküli felhasználás jogsértést valósít meg, amely ellen igénybe vehető a polgári peres út az Szjt. XIII. fejezetében meghatározottak szerint, de akár büntető eljárás is indítható a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXXVII. fejezetében szabályozott valamely tényállásszerű cselekmény elkövetése esetén.
Mindezek mellett jelezzük, hogy – bizonyos feltételek megvalósulása esetén – lehetséges, hogy a kutatási eredmények know-how-nak (védett ismeret) minősülnek, és mint ilyenek, jogi védelem alatt állnak. A know-how védelméhez való jogot a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:47. §-ának (2) bekezdése szabályozza. A know-how oltalom alapján történő jogérvényesítéshez javaslom, hogy keressen fel egy, az ezen a jogterületen járatos ügyvédet.
Amennyiben a fenti követelményeknek megfelelő szerzői művet hoz létre, akkor az bármilyen (bejelentési, levédetési, vagy egyéb) aktus teljesítésétől függetlenül, a törvény erejénél fogva élvez védelmet. Amennyiben szerzősége bizonyítását (vagyis annak igazolását, hogy az adott művet Ön alkotta meg) a későbbiekben meg kívánja könnyíteni, akkor figyelmébe ajánljuk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által vezetett önkéntes műnyilvántartást.
A szerzői jogról szóló törvény teljes szövegét itt találja: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf ; az önkéntes műnyilvántartásról itt olvashat bővebben: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html ; a Polgári Törvénykönyv teljes szövegét pedig itt találja: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300005.TV
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2014.12.16)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Cím!
Üvegpohárra gravírozási eljárással Disney mesehősöket készítenék, értékesítés, haszonszerzés céljából.
Kell e licenc engedélyt kérnem a Disney-től erre?
Köszönöm
Tamás
(2014.11.26) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Az alábbi megkeresésre, amelyben az iránt érdeklődik, hogy "Disney mesehősök" gazdasági tevékenység körében történő felhasználása engedélyköteles-e, a következőkről tájékoztatjuk.
Az egyéni, eredeti jellegű grafikai alkotások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. § (1) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem alá tartozhatnak.
(Az Szjt. szövege a: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf internetes oldalon elérhető)
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt. A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is [Szjt. 16. §-ának (1) és (3) bekezdése]
Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a mesefigurák jellegzetes és eredeti alakjainak (figuráinak) képével ellátott tárgyak forgalomba hozatala (kereskedelmi hasznosítása) engedélyköteles tevékenység, amelynek fejében a szerzőt a bevétellel arányos díjazás illeti meg. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető.
Felhívjuk a figyelmét, hogy a szóban forgó grafikai alkotások akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Walt Disney figurák esetében figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, amely tudomásunk szerint minden fajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2014.12.03)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Cím!
A gyerekek szobájának falára megfestettünk egy Disney mesefigurákat tartalmazó képet. Ezt utána lefényképeztük és felraktuk a Facebook oldalunkra.
Ezzel sértettünk valamilyen tulajdonosi jogot vagy szerzői jogot?
Válaszukat előre is köszönöm.
Üdv:
Tóni
(2014.11.22) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel fogadtuk elektronikus úton érkezett megkeresését, amelyben egy Önök által megfestett mesefigura megfestésének szerzői jogi vonatkozásával kapcsolatban érdeklődik.
Az érdeklődésére a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt., internetes elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) alapján a következőkről tájékoztatjuk.
Az Szjt. alapján néhány kivételes esetben lehetőség van a művek felhasználására a szerző engedélye és díjfizetési kötelezettség nélkül is (úgynevezett szabad felhasználási esetek). Például: magáncélú másolat esetén a természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére.
(Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. A szerző, akinek a szerzői jogi védelem alatt álló művét engedélye nélkül felhasználják (és a felhasználás nem tartozik a szabad felhasználás körébe), a jogsértővel szemben különösen az Szjt. 94. §-ának (1) bekezdésében felsorolt polgári jogi igényeket támaszthatja.)
A Facebook-ra történő kitétel már túlmegy a magáncélú másolás körén, s nyilvánossághoz közvetítést valósít meg [Szjt. 26. § (8) bek.], melyhez azonban már a mű jogosultjának engedélyét kell kérni. E vonatkozásban azonban a törvény nem ad lehetőséget az engedély nélküli felhasználásra.
A fentiekre tekintettel a saját lakásuk szobájában megfestett mesefilm figura nem valósíthat meg jogsértést, azonban a Facebook oldalra feltett fénykép már ezt megvalósíthatja.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyozni kívánjuk, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt) alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők jegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu érhető el.
Az SZTNH Ügyfélszolgálatának elérhetősége http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html.
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2014.11.26)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Sztv!
A kérdésem a következő lenne.
Ismert gyermek verseket (pl:József Attila-Altató...)nyomtatnánk ruhákra.Kell e jogdíjat fizetni vagy bármi féle bejelentési,engedélyeztetési kötelezetséggel járna e?Ha ez irányba kell lépéseket tennünk,akkor azt a válalkozás elindítása elött kell e megtennünk?
A következő kérdésem,a saját mesék és mesefigurák levédetéséhez mi a teendő?
Válaszukat előre is köszönjük!
Üdv.: K.Mariann
(2014.11.04) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Cím!
Köszönjük megkeresését, amelyben gyermekversek szabad felhasználása felől, illetőleg saját mesék és mesefigurák levédetésével kapcsolatosan érdeklődik.
Az ismert gyermek versek felhasználásával kapcsolatosan a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései alapján a következőkről tájékoztatjuk.
Az Szjt. 1. §-a szerint szerzői jogi védelem alá tartozik az irodalom (pl. versek), a tudomány, a művészet minden egyéni, eredeti jellegű alkotása.
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármely felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16.§ (1) bekezdése]. Ezen felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállása alatt. Az Szjt. 31. §-a értelmében a szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben.
A védelmi idő lejárta után a művek közkincsnek minősülnek, és szabadon felhasználhatók, így József Attila versei - tekintve, hogy a költő 1937-ben halt meg - már engedély nélkül felhasználhatók.
Felhívjuk szíves figyelmét azonban arra, hogy az Szjt. 14. §-ának (2) bekezdése alapján a védelmi idő eltelte után a szerző emlékének megsértése címén az érintett közös jogkezelő szervezet vagy szerzői érdek-képviseleti szervezet is felléphet olyan magatartás miatt, amely a védelmi időn belül sértené a szerző jogát arra, hogy a művén vagy a művére vonatkozó közleményen szerzőként feltüntessék. Erre tekintettel a felhasználással összefüggésben a szerző nevét a védelmi idő leteltét követően is fel kell tüntetni.
Amennyiben olyan idézetet kíván a ruhákra nyomtatni, amely esetében a védelmi idő még nem telt le, a felhasználás a szerző, illetve a jogutódjának a hozzájárulásával jogszerű. Az engedélyt mindenképpen a felhasználás megkezdése előtt célszerű megszerezni.
Saját mesék és mesefigurák levédetésére vonatkozóan tájékoztatjuk, hogy azok alapvetően szintén a szerzői jogi védelem hatálya alá tartozhatnak [Szjt. 1.§ (2) bekezdés a), h)pontjai szerint].
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll meghatározott ideig anélkül, hogy a jogvédelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik. Jogvita esetén a művel kapcsolatos tényeket és körülményeket - adott esetben évekkel a mű létrejöttét követően - a bíróság előtt kell igazolni. Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet letétbe helyezi közjegyzőnél vagy az illetékes közös jogkezelő szervezetnél, illetve önkéntes műnyilvántartásba veteti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SZTNH).
Hangsúlyozzuk, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, "csupán" bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg, hogy azt a szerző a magáénak elismerte (további részletek az önkéntes műnyilvántartásról: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html).
Grafikai alkotások esetében a szerzői jogi védelmen túl esetenként felmerülhet a formatervezésiminta-oltalom, illetve a védjegyoltalom lehetősége is.
A formatervezésiminta-oltalom a termékek külső jellegzetességének - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok - védelmére szolgáló oltalmi forma.
A védjegy az árukhoz, illetve szolgáltatásokhoz kapcsolódó - azok azonosítását, egymástól való megkülönböztetését segítő - megjelölés (név, ábra, egyéb grafikai elem) oltalmát biztosítja, így az adott megjelölés használata tekintetében biztosít kizárólagos jogot a jogosultnak az árujegyzékben szereplő áruk és szolgáltatások vonatkozásában.
Az utóbbi két oltalmi forma esetében a jogi védelem külön kérelemre, hatósági eljárás eredményeképpen születik.
További kérdések esetén javasoljuk, hogy keresse meg az SZTNH Ügyfélszolgálatát személyesen vagy telefonon ( http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html), de jelezzük, hogy szakvélemény, tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu érhető el.
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2014.11.10)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Műanyag termékek gyártásával és forgalmazásával foglalkozom.
Megterveztünk egy használati tárgyat,amit a magyar piacon nem találni,tehát vélhetően nem gyártja senki.De a neten kutakodva rábukkantam egy hasonló kinézetű termékre amit egy francia cég hozott forgalomba.Természetesen rendeltem Tőlük.A felhasználási terület és a működési elv megegyezik a miénkkel és rá van írva:"WORLDWIDE PATENT".
A kérdésem magától értetődik:akkor én nem gyárthatok hasonlót sem a magyar piacra?
Hol tudok ennek utánni járni?
Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelettel
Péter
(2014.11.03) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Cím!
Az alábbi érdeklődésére engedje meg, hogy a következőkről tájékoztassuk.
Az adott esetben a termék jogi védelmére szóba jövő oltalmi formák a szabadalom, a használatiminta-oltalom, illetve – mivel a rövid üzenetében szerepel, hogy a francia cég "hasonló kinézetű" terméket gyárt - a formatervezésiminta-oltalom.
Az új, feltalálói tevékenységen alapul és iparilag alkalmazható - műszaki jellemzőkkel leírható - megoldások jogi védelmére a szabadalmi oltalom jöhet szóba. A szabadalmazható találmány műszaki színvonalát el nem érő, új és feltalálói lépésen alapuló szerkezeti megoldások esetében a használatiminta-oltalom lehet a megfelelő oltalmi forma. A termékek külső jellegzetessége - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok - védelmére, amennyiben a minta új és egyéni jelleggel rendelkezik, a formatervezésiminta-oltalom az alkalmas oltalmi forma.
A Magyarország területén hatályos oltalmak a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) honlapján (http://www.sztnh.gov.hu/nevvaltas.html?url=) elérhető E-kutatás adatbázisban (internetes elérhetősége: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) ellenőrizhetők.
Ugyanakkor jeleznünk kell, hogy Magyarország területén érvényes oltalom nemzetközi egyezmények keretében az illetékes nemzetközi szervezetekhez benyújtott bejelentésekkel is kezdeményezhető/szerezhető, amelyekről nemzetközi adatbázisokból tájékozódhat. Ilyen adatbázis szabadalmi területen többek között az Európai Szabadalmi Hivatal espacenet adatbázisa (http://worldwide.espacenet.com/advancedSearch?locale=en_EP ), amely több mint 80 millió szabadalmi dokumentumot tartalmaz a világ minden részéről, vagy formatervezési minták esetében a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal által engedélyezett formatervezési mintákat tartalmazó eSearch plus adatbázis (https://oami.europa.eu/eSearch/ ).
Az említett nemzeti és nemzetközi adatbázisokban bárki végezhet kutatást ingyenesen. Amennyiben ehhez támogatásra van szüksége, nyitva tartási időben a Frecskay János Szakkönyvtár (elérhetősége és nyitvatartási rendje: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/konyvtar.html.) munkatársai rendelkezésére állnak, illetve egyes szabadalmi irodák, a Hipavilon Kft. és más iparjogvédelemmel foglalkozó szervezetek térítés ellenében nyújtanak szabadalmi kutatási szolgáltatásokat.
Az oltalom terjedelme, azaz hogy a termék mely része, részlete áll oltalom alatt, csak az oltalmi kört meghatározó dokumentumok alapján dönthető el.
Mindezek alapján a tény, hogy a termékre rá van írva, hogy "WORLDWIDE PATENT" még nem bizonyítja, hogy a termék oltalom alatt áll, és kérdés, hogy ha ténylegesen oltalom alatt áll, az oltalom a termék mely részére/részletére, illetve mely országokra terjed ki.
Ezért az adott esetben mindenekelőtt tájékozódni kéne a releváns adatbázisokban, hogy az adott termék oltalom alatt áll-e. Ha az adatbázisokban nem található a jogvédelemre vonatkozó információ, az érintett céggel tisztázható, hogy milyen jellegű oltalommal védett a termék, illetve, hogy egyáltalán jogvédelem alatt áll-e.
További általános kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyozni kívánjuk, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt) alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők jegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu érhető el.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2014.11.10)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Érdeklődni szeretnék, hogy a Gerincjóga kifejezés védjegy oltalom alatt áll vagy ez a kifejezés szabadon használható?
Köszönöm válaszát előre is: Gyimesi Krisztina
(2014.10.25) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Gyimesi Krisztina!
Köszönettel fogadtuk elektronikus úton érkezett megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban Hivatal) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja alapján nyújtott dokumentációs és tájékoztató szolgáltatás keretében jogi tanácsadást nem végezhet, ez alapvetően hivatásos képviselők feladata.
A fentieket előre bocsátva a következőkről tájékoztatjuk.
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.; internetes elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1997_XI_Vt.pdf ) 1. § (1) bekezdése alapján védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól.
Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha nem alkalmas a megkülönböztetésre, különösen, ha kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, .... feltüntetésére használhatnak, vagy pedig amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve az üzleti kapcsolatokban állandóan és szokásosan alkalmaznak [Vt. 2. § (2) bek.].
A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára [Vt. 12. § (1) bek.].
Az előzőeket összegezve a megkülönböztető képességgel nem rendelkező megjelölésekre védjegyoltalom, így kizárólagos használati jog sem szerezhető, ami alapján a jogosult mást eltilthatna a megjelölés használatától.
Mivel nem említi, hogy a „gerincjóga” megjelölést milyen árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban kívánja használni, felhívjuk a figyelmét, hogy a megkülönböztető képesség megítélése mindig az árujegyzékre figyelemmel történik. Ez azt jelenti, hogy csak azon áruk/szolgáltatások vonatkozásában kizárt a lajstromozás, amelyek vonatkozásában a megkülönböztető képesség nem áll fenn.
(A leíró szavak önmagukban nem állhatnak oltalom alatt, megkülönböztető jelleggel rendelkező megjelölés elemét azonban képezhetik. Ilyen esetben sem tiltható meg azonban a védjegyoltalom alapján a leíró szóelem különálló használata.)
A kérdéséhez kapcsolódóan jelezzük, hogy a Hivatal az M0803727 ügyszámon benyújtott. „gerincjóga” megjelölés lajstromozását a Nizzai Osztályozás szerinti 41. osztályban a „Nevelés; szakmai képzés; szórakoztatás; sport- és kulturális tevékenység” szolgáltatások vonatkozásában a megkülönböztető képesség hiányában elutasította.
Végezetül tájékoztatjuk, hogy a Magyarország területén hatályos védjegy bejelentések és lajstromozott védjegyek adatai ingyenesen hozzáférhetők a Hivatal a honlapján (www.sztnh.gov.hu) elérhető e-kutatás adatbázisában (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#).
A hivatásos képviselet ellátására jogosult személyek névjegyzéke / irodák elérhetősége a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara ( http://www.szabadalmikamara.hu/ ), illetve a Magyar Ügyvédi Kamara (http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ) honlapján található.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2014.11.06)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Alkalmazott tervezőgrafikusként felhasználhatom a cégemnek készült munkáimat a portfóliómban, hogyha semmilyen anyagi hasznom nem származik belőle, és sok esetben meg sem valósultak a projektek? Vagy valóban a kft. szellemi tulajdonát "lopom el" ezzel?
Előre is köszönöm,
K.Kata
(2014.10.18) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Címzett!
Köszönettel fogadtuk a grafikai mű szerzői jogi megítélése kapcsán beküldött megkeresését. Feltett kérdéseire adott válaszaink a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak.
Elöljáróban engedje meg, hogy röviden tájékoztassam a szerzői jogi védelem keletkezésének feltételeiről. A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1) és (3) bekezdései], így többek között a grafikai alkotásokat is [„rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve” – Szjt. 1. § (2) h)]. A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok - a személyhez fűződő és a vagyoni jogok – összessége. [Szjt. 9. § (1)]
A tervezőgrafikusként „cége” számára alkotott grafikai művek (ahogyan Ön jelzi) feltehetően munkaviszonyban alkotott műveknek minősülnek, melyek esetében a szerzői vagyoni jogok a munkáltatót illetik meg [Szjt. 30. § (1)]. (Az elhatárolás alapja az, hogy a munkaviszonyból folyó kötelességei közé tartozott-e a művek elkészítése, vagy sem. Amennyiben igen, munkaviszonyban alkotott művekről van szó.)
A műveinek a portfóliójában való felhasználása (a felhasználás konkrét módjától függően) megvalósíthat mind többszörözést [Szjt. 18-22. §], mind nyilvánossághoz közvetítést [Szjt. 26. § (8)], mind pedig átdolgozást [Szjt. 29. §]. Tekintettel arra, hogy a mű felhasználásának, és a felhasználás engedélyezésének joga munkaviszonyban alkotott művek esetében ellenkező kikötés híján kizárólag a munkáltatót illetik meg, Önnek szerzőként is engedélyt kell kérnie a munkáltatótól a portfólióban való felhasználásra. Ez az irányadó abban az esetben is, ha jövedelemszerzés, vagy fokozás célját közvetve sem szolgálná a felhasználás.
Felhasználási engedélyt Önnek tehát a munkáltató adhat, felhasználási szerződés keretében, még abban az esetben is, ha a felhasználni kívánt művet Ön alkotta. A felhasználási szerződéseket minden esetben írásba kell foglalni, azokban szükséges meghatározni a felhasználás módját, mértékét (pl. terület, időtartam), esetleges kizárólagosságát, valamint a felhasználás ellenértékét. A felhasználási szerződésekre vonatkozó részletes szabályokat az Szjt. 42-55. §-ai tartalmazzák. Az Szjt. szövege (s ezen belül annak 42-55. §-ai) az alábbi linkre kattintva érhető el: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf.
Mindezek mellett felhívom a figyelmét, hogy a személyhez fűződő jogok – és e körben a név feltüntetéséhez való jog – a munkaviszonyban alkotott művek esetében is megilleti Önt. Így amennyiben a konkrét művet nem is mutathatja be pl. a portfóliójaként használt weblapján, a műveket felsorolhatja leírással és a megjelenés helyével együtt önmagát szerzőként feltüntetve, sőt, a weblapon elhelyezhet olyan linket, amelyen az eredeti művet tartalmazó weboldal megtalálható (így pl. a munkáltatója honlapjának linkjét). Fontos szabály azonban, hogy csak olyan linket helyezhet el, amely mások számára egyébként is hozzáférhető (és nem pl. jelszóval védett) oldalra vezet.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2014.10.31)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Cím!
Abban szeretnék Önöktől segítséget kérni, hogy ha egy szobrocskák készítésével foglalkozó kis vállalkozás a vevői igények minél szélesebb kielégítése érdekében szeretne a Grimm testvérek egyik meséjében lévő mesefigurákról (pl. Brémai muzsikusok)terméket előállítani, akkor ehhez kapcsolódnak-e szerzői, vagy szellemi tulajdonjogok, figyelemmel, hogy a tervezett szobrok csak egy szöveges mese alapján saját fantázia alapján kreált adaptációk lennének, természetesen azzal, hogy elnevezésükhöz a mű eredeti címét szeretnénk adni. Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel: L. Noémi
(2014.10.08) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Cím!
Köszönettel fogadtuk megkeresését, amelyben a Grimm testvérek műveiben szereplő mesefigurák (pl. Brémai muzsikusok) felhasználásával elkészített termékek jogi helyzete felől érdeklődik.
Válaszunk a levélben feltett kérdésekre a jelenleg Magyarország területén hatályos szerzői jogi törvény, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak.
Tájékoztatjuk, hogy a szerzői jogi védelem keletkezésének nem feltétele semmilyen regisztráció, a védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, az nincs bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bek.]. A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) bek.]. A mű a szerző életében, és a halálát követő 70 évben áll szerzői jogi védelem alatt [Szjt. 31. § (1 bek.].
Tekintve, hogy a Grimm fivérek 1859-ban, illetve 1863-ban elhunytak, a műveik (és az ezekben szereplő jellegzetes és eredeti alak) már nem állnak szerzői jogi védelem alatt.
A Grimm meséknek számos kiadása látott napvilágot az idők során, és számos adaptációjuk (rajzfilm, bábfilm, animációs film stb.) született. Ezek az átdolgozás során létrejött, tehát származékos művek a fentiek alapján jelenleg is szerzői jogi védelem alatt állhatnak, jogosultjuk az átdolgozott mű (rajzfilm, bábfilm, animációs film stb.) szerzője (a filmelőállító gyakorolja a szerzői jogokat). Amennyiben a szobrocskák más alkotásból (rajzfilm, bábfilm, könyv illusztráció, stb.) átvett, illetve más alkotásban szereplő figurák alapján lennének elkészítve (átdolgozva), akkor ezeknek mind az elkészítése (átdolgozása), mind a kereskedelmi hasznosítása engedélyköteles tevékenység (engedélyt pedig feltehetően a filmelőállítótól kellene kérni). (A szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon [Szjt. 29. § ]. A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is. [Szjt. 16. §-ának (3) bek.]) A felhasználási feltételeket a felek egymás közötti megegyezés alapján, szabadon állapíthatják meg és felhasználási szerződésben rögzítik.
Amennyiben viszont - ahogyan írja - a szobrok saját szellemi alkotó munka eredményeképpen jöttek létre, az engedély nélküli átdolgozásuk és kereskedelmi hasznosításuk a védelmi idő lejárta miatt vélhetően már nem sért szerzői jogokat. Felhívom azonban a figyelmét, hogy az Szjt. 12. §-ában szabályozott névfeltüntetés joga a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon a védelmi időn túl is megilleti a szerzőt [Szjt. 14. §-ának (2) bek.]. E körben a névfeltüntetést megkívánó felhasználási módok nincsenek konkrétan meghatározva, ám pl. a könyvként megjelent műveknél ez egyértelműen szükséges. Amennyiben van rá mód és ez a szakmában szokásos, szükséges a névfeltüntetés a szobrok esetében is.
Ugyanakkor jeleznünk kell, hogy a gyakorlatban mind a nevekre (műcímekre), mind a figurális elemek védelmére iparjogvédelmi oltalmi formákat is szoktak alkalmazni, és az áruforgalomban feltételezhetően jól használható mesefigurákat és ezek elnevezését, vagy a mű címét esetenként védjegyoltalommal, illetve formatervezésiminta-oltalommal is védik, függetlenül attól, hogy azok szerzői jogi védelem alatt is állnak. A védjegyoltalom, illetve formatervezésiminta-oltalom tekintetében szíves figyelmébe ajánljuk az SZTNH ingyenesen elérhető E-kutatás adatbázisát (elérhető: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU), ahol az Ön által felhasználni kívánt figurák és ezek használni tervezett elnevezése vonatkozásában ellenőrizni tudja, hogy fennáll-e az oltalom, valamint tájékozódhat az oltalom terjedelmét, jogosultját illetően.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2014.10.28)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Szeretnék érdeklődni, hogy egy egyedi zenei verseny konkrét feltételeink (kik indulhatnak, milyen feltételekkel, milyen kategóriákban stb.) leírását valami úton-módon le lehet-e védetni? Bele tartozik-e ez az önálló szellemi termék fogalmába, szellemi tulajdonként lehet-e tekinteni?
Több hasonló rendezvényünk is van, amelyek rendezési elveit valamifajta oltalom alá szeretnék helyezni.
Köszönettel
Sassné dr. Berényi Eszter
(2014.10.20) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Sassné dr. Berényi Eszter!
Az alábbi érdeklődésre, amelyben egy zenei rendezvény konkrét feltételeinek a jogi védelme iránt érdeklődik engedje meg, hogy a következőkről tájékoztassuk.
A szellemi tulajdon védelemét világszerte jellemzően az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.
Az iparjogvédelem körében a különféle megoldásokhoz különböző oltalmi formák kapcsolódnak az alábbiak szerint.
Az új, feltalálói tevékenységen alapul és iparilag alkalmazható - műszaki jellemzőkkel leírható - megoldások jogi védelmére a szabadalmi oltalom jöhet szóba.
A szabadalmazható találmány műszaki színvonalát el nem érő, új és feltalálói lépésen alapuló szerkezeti megoldások esetében a használatiminta-oltalom lehet a megfelelő oltalmi forma.
A termékek külső jellegzetessége - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok - védelmére, amennyiben a minta új és egyéni jelleggel rendelkezik, a formatervezésiminta-oltalom az alkalmas oltalmi forma.
Egy szolgáltatást – pl. zenei versenyt - más szolgáltatásoktól megkülönböztető megjelölés (név, logó, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölés) védjegyoltalommal védhető, de hangsúlyoznunk kell, hogy a védjegy nem védi azt a terméket vagy szolgáltatást, amellyel kapcsolatban használják, csupán arra szolgál, hogy a fogyasztók azonosíthassák, illetve más hasonló rendezvényektől megkülönböztethessék a szolgáltatást, jelen esetben a zenei versenyt.
(A fenti oltalmi formák esetében a jogi védelem külön kérelemre, hatósági eljárás eredményeképpen születik. Az egyes oltalmi formákkal kapcsolatos bejelentési kérelmeket, illetve az egyes eljárások leírását áttekintheti a: http://www.sztnh.gov.hu/kiadv/ingy_magy/bejelentesi_urlapok.html oldalunkról elindulva).
Egy zenei verseny konkrét feltételeinek a védelmére a fenti oltalmi formák vélhetően nem alkalmasak.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései szerint a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1)]. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttével, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és meghatározott ideig fennáll anélkül, hogy a jogvédelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
Egy szolgáltatás konkrét feltételeit ismertető írásmű – amennyiben megfelel az említett követelményeknek – szerzői jogi védelem alatt állhat, fontos azonban hangsúlyozni, hogy az Szjt. 1. § (6) bekezdése alapján a szolgáltatás mögött álló ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.
Mindezek alapján – még akkor is, ha a zenei rendezvény írásban rögzített, egyéni-eredeti jelleggel rendelkező ismertetése szerzői jogi védelem alatt áll – a verseny feltételei, illetve a feltételek mögött álló elgondolás, elv, eljárás nem áll szerzői jogi védelem alatt, és ezek hasznosításától, felhasználásától mást eltiltani szerzői jogi oltalom alapján nem lehet. Ahogy azt az SZJSZT több szakvéleményében is rögzíti (ld. pl. SZJSZT-06/09/1.), a szerzői jog az egyéni, eredeti alkotások kifejezési módját védi, ez a védelem azonban nem terjed ki a benne foglalt tartalomra, cselekményre, alapelvre, gondolatra.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.
Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet letétbe helyezi közjegyzőnél vagy az illetékes közös jogkezelő szervezetnél, illetve önkéntes műnyilvántartásba veteti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html ).
Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe.
Itt jegyezzük meg, hogy egy zenei verseny feltételei know-how-ként jogi oltalom alatt állhatnak az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:47. §-a alapján, ugyanakkor a versenykiírás során a feltételek vélhetően elkerülhetetlenül nyilvánosságra jutnak, így a verseny feltételek jogi védelmére ez a mód vélhetően nem alkalmas.
Végezetül felhívjuk a figyelmét, hogy jogi tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata (a hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ).
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
Üdvözlettel:
Szellemi tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2014.10.27)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Érdeklődni szeretnék, hogy egy általam tervezett és rajzolt grafikai ábrát miként lehet levédeni, hogy más ne használhassa semmilyen formában.
Válaszukat előre is köszönöm,
Nagy Norbert
(2014.10.20) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Nagy Norbert!
Az alábbi érdeklődésére engedje meg, hogy a következőkről tájékoztassuk.
Függetlenül attól, hogy a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/2001_XLVIII_Fmtv.pdf ) megnevezi-e, szerzői jogi védelem alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, beleértve a rajzokat és grafikai műveket. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva fennáll meghatározott ideig anélkül, hogy a jogvédelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
Az Szjt. értelmében a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. Az Szjt. 31. § (1) bekezdése alapján a szerzői művek a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben.
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése szerint a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt (Szjt.16. § (1)).
Az Szjt. 16. §-ának (4) bekezdése alapján a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek - eltérő megállapodás hiányában - a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. A felhasználási szerződések általános szabályait az Szjt. 42 - 55. §-ai írják le.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik. Jogvita esetén a művel kapcsolatos tényeket és körülményeket - adott esetben évekkel a mű létrejöttét követően - a bíróság előtt kell igazolni. Ebben lehet a szerző segítségére, ha a mű létrejöttét követően a művet letétbe helyezi közjegyzőnél vagy az illetékes közös jogkezelő szervezetnél, illetve önkéntes műnyilvántartásba veteti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SZTNH).
Hangsúlyozzuk, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, "csupán" bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg, hogy azt a szerző a magáénak elismerte (további részletek az önkéntes műnyilvántartásról: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html).
Grafikai alkotás esetében a szerzői jogi védelmen túl esetenként felmerülhet a formatervezésiminta-oltalom, illetve a védjegyoltalom.
A formatervezésiminta-oltalom a termékek külső jellegzetességének - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok - védelmére szolgáló oltalmi forma.
A védjegy az árukhoz, illetve szolgáltatásokhoz kapcsolódó - azok azonosítását, egymástól való megkülönböztetését segítő - megjelölés (név, ábra, egyéb grafikai elem) oltalmát biztosítja. A védjegy az adott megjelölés használata tekintetében biztosít kizárólagos jogot a jogosultnak az árujegyzékben szereplő áruk és szolgáltatások vonatkozásában.
Amennyiben e két oltalmi forma bármelyike releváns az adott esetben, illetve további szerzői jogi kérdések esetén javasoljuk, hogy keresse meg az SZTNH Ügyfélszolgálatát személyesen vagy telefonon (az Ügyfélszolgálatát elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html), de jelezzük, hogy szakvélemény, tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu érhető el.
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2014.10.27)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Érdeklődni szeretnék arról,hogy egy okostelefon alkalmazást lehet-e védetni?Ez egy kereső alkalmazás lenne,ami egyedi Magyarországon.Szellemi tulajdonnak számít-e?Kihez forduljak ilyen esetben?
Válaszukat köszönöm,
Ádám
(2014.10.12) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Címzett!
Okostelefon alkalmazás (kereső alkalmazás) a megoldás tartalma szempontjából szabadalmi oltalommal lehet védhető. Az 1995. évi XXXIII. törvény (Szabadalmi törvény) értelmében azonban kifejezetten számítógépi program, amennyiben kizárólag e minőségében igényelnének rá oltalmat, ki van zárva az oltalom szerzésből. Az információ megjelenítés (egy okostelefon alkalmazás esetében erről lehet szó leginkább), kizárólag e minőségében, szintén ki van zárva az oltalomszerzésből.
Lásd a Szabadalmi törvényt:
1. § (1) Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén.
(2) Nem minősül az (1) bekezdés szerinti találmánynak különösen
a) a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer;
b) az esztétikai alkotás;
c) a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a számítógépi program;
d) az információk megjelenítése.
(3) A (2) bekezdésben felsoroltak szabadalmazhatósága csak annyiban kizárt, amennyiben a szabadalmat rájuk kizárólag e minőségükben igénylik.
A szűkszavú kérdésfeltevésből, miszerint csak Magyarországon egyedi kereső okostelefon alkalmazásról lenne szó, ha meg is felelne valahogy a műszaki tartalommal bírásnak az alkalmazás (tehát nem csak kizárólag számítógépes program, vagy információ megjelenítés a tartalma), akkor is kérdéses lehetne a világ szinten vizsgálandó újdonság és feltalálói tevékenység kritériumainak való megfelelés. Mivel a kérdésből úgy tűnik, hogy az adott kereső alkalmazás más országban létezik, így lehet, hogy nem felel meg az újdonság és feltalálói tevékenység kritériumainak és nem szabadalmazható.
A fentiek ellenére viszont elképzelhető olyan okostelefon alkalmazás, mely szabadalom képes lehet, de annak az alkalmazásnak valamilyen természettudományos/műszaki elméleten, berendezésen kell alapulnia, mely egy nem várt hatást eredményez és természetesen világviszonylatban újnak kell számítania. Az ilyen esetben viszont nem kizárólag alkalmazásról beszélhetünk, hanem sokkal inkább eljárásról.
A pontosabb válasz érdekében érdemes felkeresni a Hivatal ügyfélszolgálatát és ott pontosan elmondani az elképzelés mibenlétét.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szabadalmi Főosztály
(2014.10.20)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt hivatal!
Nemzetközi vállalkozás indításában gondolkodom Magyarországon. Márkás, új ruházatok forgalmazásáról lenne szó. Extrém sportok kedvelői találnának maguknak itt ruhákat. Kérdésem a következő: az alant felsorolt ruhamárkák forgalmazását tervezem outlet szinten (azaz minden akciós lenne), ütközne-e valamilyen oltalomba, jogszabályba esetleg van-e kizárólagos forgalmazója az alábbi márkáknak Magyarországon:
Vans, Etnies, DC, Billabong, Nikita, Eleven, Volcom, Bench, Analog, Nitro, Roxy, Quicksilver, Neff, Burton, Zero, Carhartt, Globe, Adio, Bizo, Independent, Horsefeathers, Dakine, Emerikca, És, Supra, etc...
esetleg kiegészítésre kerülne általánosabb sportmárkákkal, mint pld: Oneill, Puma, Adidas, Nike, Reebok, Fila...
Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelettel Rádin Milán, Kiskunhalas
(2014.10.06) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Rádin Úr!
Márkás, új ruházatok forgalmazásához kapcsolódó azon kérdésére, hogy a forgalmazás ütközne-e valamilyen oltalomba, jogszabályba, illetőleg, hogy a felsorolt márkáknak van-e kizárólagos forgalmazója Magyarországon a következőkre hívjuk föl szíves figyelmét.
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt., http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1997_XI_Vt.pdf) 12. §-ának (1) bekezdése szerint a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A védjegyoltalom tartalmával kapcsolatban a Vt. 12. §-ának (2) és (3) bekezdéseinek a rendelkezései, a védjegybitorlással kapcsolatban a Vt. 27. §-ának rendelkezései az irányadók.
Védjegybitorlás esetén a bitorlóval szemben polgári jogi és büntetőjogi szankciók alkalmazhatók, bitorlás esetén a védjegyjogosult – külön jogszabály rendelkezései szerint – követelheti a vámhatóság intézkedését a bitorlással érintett vámáruk forgalomba kerülésének megakadályozására.
A védjegybitorlás megítélésekor – különösen az import termékek esetén – arra kell figyelemmel lenni, hogy az importált termékek kapcsán az ún. „jogkimerülés” megállapítható-e? A jogkimerülés szabályait a Vt. 16. §-ának (1) és (2) bekezdései tartalmazzák. E rendelkezések szerint, a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ő hozott forgalomba, vagy amelyeket kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba az Európai Gazdasági Térségben. Az idézett rendelkezés nem alkalmazható, ha a védjegyjogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze, különösen akkor, ha az áru állagát, állapotát megváltoztatták, illetve károsították.
Amennyiben bizonytalan abban, hogy a felsorolt védjegyekkel ellátott termékeket jogszerűen forgalmazhatja-e Magyarországon javasolandó, hogy a felmerült kérdések tisztázása érdekében keresse meg a védjegyjogosultakat, illetve ezek képviselőit.
A védjegyjogosultak és képviselőik elérhetőségeit, címét a Hivatal honlapján található, ingyenes E-kutatás ( http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU ) adatbázis használatával megtalálhatja.
Kiemelve, hogy szakvélemény, tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén a Hivatal Ügyfélszolgálata ( http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html ) személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére áll.
(A hivatásos képviselet ellátására jogosult szakemberek névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu érhető el.)
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2014.10.10)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Egy új márkanév alatt több szellemi alkotást (grafikát) szeretnénk levédetni, európai szinten, nem csak hazánkban. 6 db figurális grafika lenne, nekik nevük is van, tehát a hozzájuk tartozó névvel együtt védenénk + a márkanevet is. Szeretnék érdeklődni, hogy ennek milyen költségvonzata van, és hol, mely cégnél lehet ezt kezdeményezni?
(2014.10.08) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Hölgyem!
Az alábbi érdeklődésére engedje meg, hogy a következőkről tájékoztassuk.
Az áruk és szolgáltatások megjelölésére, más áruktól és szolgáltatásoktól való megkülönböztetésre alkalmas megjelölés (szó, szóösszetétel, jelmondat, betű, szám, ábra, kép;, sík- vagy térbeli alakzat, ezek bármilyen kombinációja stb.,) védjegyoltalommal védhető.
Az ipari és kézműipari termékek egészének vagy részének megjelenése - amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei, különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei eredményeznek - formatervezésiminta-oltalom tárgyát képezheti.
A fenti oltalmi formák esetében a jogi védelem külön kérelemre, - védjegyek esetében a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény, formatervezési minták esetében a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény szabályozása szerint - hatósági eljárás eredményeképpen születik.
A védjegy lajstromozási eljárás részleteit, a kapcsolódó díjakat áttekintheti a http://www.sztnh.gov.hu/vedjegy/vedj_tajekoztato.html internetes oldalon, a formatervezési minta engedélyezési eljárás menetéről, a bejelentéshez kapcsolódó alaki előírásokról, a kapcsolódó díjakról a http://www.sztnh.gov.hu/formaterv/nemzeti_ut/ oldalról elindulva talál információt.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal) benyújtott bejelentéssel Magyarország területén érvényes oltalom szerezhető valamennyi oltalmi formában. Külföldön jellemzően országonként lehet oltalmat szerezni, de léteznek olyan nemzetközi egyezmények, amelyekkel az EU területére kiterjedő hatályú védjegy-, illetve formatervezésiminta-oltalom szerezhető.
A fentieken túl felhívjuk a figyelmét, hogy a művészeti, irodalmi és tudományos alkotások a szerzői jogi védelem hatálya alá tartoznak. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) értelmében a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva fennáll meghatározott ideig anélkül, hogy a jogvédelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik. Jogvita esetén a művel kapcsolatos tényeket és körülményeket - adott esetben évekkel a mű létrejöttét követően - a bíróság előtt kell igazolni. Ebben lehet a szerző segítségére, ha a mű létrejöttét követően a művet letétbe helyezi közjegyzőnél vagy az illetékes közös jogkezelő szervezetnél, illetve önkéntes műnyilvántartásba veteti a Hivatalnál (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html).
Márkanevek, nevek és grafikai alkotások védelmére az említett jogi védelmi formák jöhetnek szóba. Reméljük, hogy a fentiek a segítségére lesznek annak eldöntésében, hogy milyen jogi védelem a legmegfelelőbb az adott esetben.
További kérdések esetén javasoljuk, hogy keresse meg a Hivatal Ügyfélszolgálatát személyesen vagy telefonon (az Ügyfélszolgálatát elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html), de jelezzük, hogy szakvélemény, tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu érhető el.
Tisztelettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2014.10.10)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Induló weboldalunkon szeretnénk egy ingyenesen letölthető tanulmányt közzétenni, melyben a céglogó, arculat kialakításával, tervezésével kapcsolatos tudnivalókat gyűjtöttük össze. Ennek részeként bemutatnánk néhány példát közismert cégek logóiból, kizárólag szemléltetésként. A kérdésem az lenne, hogy szükséges-e ehhez a nemzetközi cégek engedélye.
Előre is köszönöm válaszukat!
Annamária
(2014.09.01) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Ügyfelünk!
A 2014. szeptember 1. napján feltett kérdésével kapcsolatban a következőkről tájékoztatom.
A logó egy cég, gazdasági szereplő egyedi, felismerhető, azonosításra szolgáló árujelzője, amely a köznyelvben gyakran a márka, védjegy szinonimájaként jelenik meg.
Általánosságban elmondható, hogy az egyes cégek logójuk, emblémájuk használatát sok esetben belső szabályzatban rögzítik, amelyek elsősorban a gazdasági célú felhasználás kereteit tartalmazzák. Ezen árujelzők gyakran védjegyoltalom alatt is állnak, ilyen esetben irányadóak a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) rendelkezései.
A Vt. 12. §-ának (1) bekezdése szerint a védjegyjogosultnak a védjegyoltalom alapján kizárólagos joga van a védjegy használatára. A Vt. 12. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontjai fejtik ki részletesen, hogy a védjegyjogosult mely tevékenységekkel szemben jogosult fellépni a kizárólagos oltalom alapján. Ezek közé sorolható az árujelző gazdasági tevékenység keretében történő használata.
A jogszabály a védjegyhasználat megtiltására jogosítja fel tehát a védjegyjogosultat, aki a gazdasági tevékenység keretében történő használattal szemben léphet fel. Fontos kiemelni, hogy nem kizárólag visszterhes szolgáltatás minősülhet gazdasági tevékenységnek, annak bizonyos esetekben az ingyenesen letölthető tájékoztatók is részét képezhetik.
Ezért amennyiben társaságuk más cégek emblémáját, logóját kívánja az ingyenesen letölthető, mások számára hozzáférhető tájékoztatóban használni, mindenképpen célszerű az érintett vállalkozások hozzájárulásának beszerzése. Különös tekintettel arra, hogy a példaként felhasznált emblémák, logók gyakran jó hírű védjegyek is. Ezekben az esetekben a jogsértés akkor is bekövetkezhet, ha a megjelölés használata a jó hírű védjegy árujegyzékébe tartozó árukkal, szolgáltatásokkal nem azonos, vagy nem hasonló termék- vagy szolgáltatási körben valósul meg.
Üdvözlettel:
Dr. Hegedűs Viktória
osztályvezető
Nemzeti Védjegy Osztály
(2014.09.04)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTHN!
Internetes hírportált szeretnék indítani. A saját cikkek mellett szeretnék átvenni írásokat más hírportálokról is. Az átvett cikkeket természetesen a szerző nevének feltüntetésével és a forrás megnevezésével közölném. Ebben az eseteben is szükség van ehhez az ő külön engedélyükre?
Szeretnék továbbá minden cikkhez fényképet is közölni, ezek nagyobb részét valamelyik internetes böngészőben keresem meg és töltöm fel. Az innen letöltött, majd az oldalamra feltöltött fotókat is meg kell hivatkozni? S abban az esetben, ha a fényképet valószínűleg nem az az oldal készítette, ahonnan átveszem? (Pl. cikket írok az ukrán válságról, erről rengeteg fénykép található különböző honlapokon. A valóságban viszont csak néhány fotós van jelen a helyszínen, így az ő képeik vannak fent olyan oldalakon is, akiknek nincs helyszíni tudósítójuk.)
Előre is köszönöm megtisztelő válaszukat!
Péter
(2014.08.16) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Uram!
Köszönettel fogadtuk az internetes hírportál indításával összefüggésben felmerült szerzői jogi kérdései kapcsán beküldött megkeresését. Feltett kérdéseire adott válaszaink a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak.
Mindenekelőtt fontos megjegyezni, hogy az Szjt. 1. §-ának (5) bekezdése alapján a szerzői jogi védelem nem terjed ki a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tényekre vagy napi hírekre. Ez a szabály ugyanakkor kizárólag az egyes cikkek alapjául szolgáló tényekre, eseményekre vonatkozik, maguk a cikkek – amennyiben azok megfogalmazása egyéni-eredeti jelleget mutat – szerzői jogi védelem alatt állnak, így azok felhasználása főszabály szerint a szerző hozzájárulásához kötött.
Az Szjt. néhány kivételes esetben lehetővé teszi a szerzői jog által védett művek engedélykérési, illetve díjfizetési kötelezettség nélküli felhasználását (szabad felhasználás). A megkeresésben foglalt felhasználás tekintetében elsősorban az Szjt. 36. §-ának (2) bekezdésében szabályozott szabad felhasználási eset jöhet szóba, amely szerint „napi eseményekhez kapcsolódó, időszerű gazdasági vagy politikai témákról megjelentetett cikkek vagy e témákról sugárzott művek a sajtóban szabadon többszörözhetők, nyilvánossághoz közvetíthetők - ideértve a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételt [26. § (8) bek.] (internet) is -, feltéve, hogy a szerző nem tett az ilyen felhasználást megtiltó nyilatkozatot. Ilyen felhasználás esetén a forrást - a szerző nevével együtt - fel kell tüntetni.” A vonatkozó médiajogi szabályozás szerint: „Sajtótermék: a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a sajtótermék tekintetében. Gazdasági szolgáltatás az önálló, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett szolgáltatás.” [2010. évi CIV. törvény 1. § 6. pont] Amennyiben tehát az indítani tervezett hírportál a mindenkor hatályos médiajogi szabályozás szerint sajtóterméknek minősül, és az eredeti cikk szerzője (illetve a kiadó) nem tett a felhasználást megtiltó nyilatkozatot (pl. a sajtótermék impresszumában vagy online szolgáltatás esetén a felhasználási feltételek között), akkor az adott cikk a forrás pontos feltüntetésével együtt szabadon átvehető.
Az interneten fellelhető fényképeket is főszabály szerint védi a szerzői jog, így azok felhasználása is alapvetően engedélyhez kötött. Az interneten közzétett sajtófotók esetén jellemzően a kép forrásaként megjelölt adott hírügynökség/szolgáltató által alkalmazott felhasználási feltételeket lehet kiindulási alapnak tekinteni, így pl. az MTI-től az MTI Felhasználási feltételeiben meghatározottak szerint vehetőek át szabadon fotók (ld. http://www.mti.hu/mti/Inform.aspx?ty=cont). Megjegyezzük továbbá, hogy a képző-, ipar- és fotóművészeti alkotások internetes környezetben történő másodlagos felhasználásának, a nyilvánosság számára lehívásra (“on demand”) hozzáférhetővé tételének engedélyezését önkéntes közös jogkezelés keretében Magyarországon a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület végzi az általa meghatározott mindenkori díjszabásban rögzített feltételek és jogdíjak mellett (http://kjk.sztnh.gov.hu/sites/default/files/hungart.pdf), amennyiben az adott szerző nem tett a közös jogkezelés ellen tiltakozó nyilatkozatot a HUNGART felé.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2014.09.01)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Licenc termékeket szeretnék árúlni interneten és piaci arusitáson!Szeretnêm megkêrdezni hogy tudok ehez engedélyt kérni.
Hello Kitty Minnie stb ruha és cipő termékről lenne szó!
Németorszagból vásárólnám a tetmékrket!
Előre is köszönöm valaszukat!
Melinda
(2014.08.12) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Asszonyom!
Előrebocsátva, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet, használattal kapcsolatos állásfoglalást nem adhat, kérdésére vonatkozóan a következőkről tájékoztatjuk.
A rajzolás, illetőleg festés a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény ( http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf / továbbiakban: Szjt.) 1. § (1) bek. h) pontja értelmében szerzői jogi védelem alá tartozik.
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. Az Szjt. 31. § (1) bekezdése alapján a szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben.
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése szerint a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére.
E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt (Szjt.16. § (1)).
A felhasználási szerződések általános szabályait az Szjt. 42.§ - 55. § írják le.
Jelezzük továbbá, hogy a szóban forgó grafikákkal, illetve nevekkel kapcsolatosan a védjegyoltalom is szóba jöhet.
A védjegy, mint árujelző - a gazdasági tevékenység során - az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére, a fogyasztók tájékozódásának előmozdítására szolgáló kizárólagos jogi oltalom.
A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1997_XI_Vt.pdf) értelmében a lajstromozott védjegy jogosultjának kizárólagos joga van a védjegy használatára az árujegyzékében feltüntetett termékek, illetve szolgáltatások vonatkozásában. Ennek alapján bárkivel szemben felléphet, aki az engedélye nélkül gazdasági tevékenysége körében használja a védjeggyel azonos, vagy azzal összetéveszthető megjelölést.
A szerzői jog alatt álló alkotások felhasználása kizárólag a szerző engedélyével - , védjegy esetében a hasznosítás csak a jogosult engedélye mellett jogszerű.
Fentiek értelmében célszerű a szerző/jogosult megkeresése.
Az Ő kilétüknek a feltárásában
· védjegyek vonatkozásában segítségére lehet hazai vonatkozásban a honlapunkon elérhető E-Kutatás adatbázis (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU), amely tartalmazza a - nemzeti, a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi, illetve a közösségi - lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket.
· szerzői jog vonatkozásában, a felhasználási engedélyek megszerzéséhez szíves figyelmébe ajánljuk
- a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft.-t, amely tudomásunk szerint minden fajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik. (Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a., Tel.: (1) 555-1200, www.disney.com ),
- a Plus Licens ügynökséget, amely animációs, és mesealakok engedélyezésével, jogosultak képviseletével foglalkozó ügynökség (E-mail: http://www.pluslicens.se/index.php/site/characters/),
Kiemelve, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek (szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt) lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu éri el.
Üdvözlettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2014.08.15)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH,
Érdeklődnék, hogy jogdíj-köteles-e Liszt Ferenc Faust szimfóniákának használata táncelőadásban? Mi a gyakorlat, ha az egész művet, illetve csak részleteket használnánk.
köszönettel,
EL
(2014.08.04) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Eredics Lilla!
Köszönettel fogadtuk elektronikus úton érkezett megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a szerzői joggal összefüggésben a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/H.§ (4) bekezdése szerinti feladatokat látja és láthatja el, ennek megfelelően szerzői jogi vitás kérdésekben állást nem foglalhat, tanácsot nem adhat.
A fentieket előre bocsátva a megkeresésével kapcsolatban - amelyben az iránt érdeklődik, hogy Liszt Ferenc Faust szimfóniája milyen feltételekkel használható fel egy táncelőadásban - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt., internetes elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) alapján a következőkről tájékoztatjuk.
Az Szjt. 24. §-ának (1) bekezdése szerint a szerző kizárólagos joga, hogy művét nyilvánosan előadja, és hogy erre másnak engedélyt adjon. (Előadás a mű érzékelhetővé tétele jelenlévők számára.) Nyilvánosnak akkor tekinthető az előadás, ha az a nyilvánosság számára hozzáférhető helyen vagy bármely más helyen történik, ahol a felhasználó családján és annak társasági, ismerősi körén kívüli személyek gyűlnek vagy gyűlhetnek össze.
E rendelkezés alapján a szerző, Liszt Ferenc engedélyét kell kérni műve nyilvános előadásához, mely a táncelőadással összefüggésben valósulna meg. Az Szjt. 31. § (1) bekezdése értelmében ugyanakkor a szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben. Liszt Ferenc 1886-ban hunyt el, így a művei már nem állnak szerzői jogi védelem alatt, a művek felhasználásáért ezért nem kell a szerzőtől engedélyt kérni.
Felhívjuk a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy az Szjt. 77. § (1) bekezdése szerint kereskedelmi célból kiadott hangfelvételnek vagy arról készült másolatnak a sugárzásáért és bármilyen más módon történő nyilvánossághoz közvetítéséért a szerzői jogi védelem alatt álló művek felhasználásáért fizetendő díjon felül a felhasználónak további díjat kell fizetnie, amely - a jogosultak közötti eltérő megállapodás hiányában - fele-fele arányban illeti meg a hangfelvétel előállítóját és az előadóművészt. Az Szt. 84. § (1) c) pontja szerint a hangfelvételben rögzített előadások a hangfelvétel első forgalomba hozatalát követő év első napjától számított hetven évig állnak jogvédelem alatt.
A rendelkezés szerint a 77. § (1) bekezdésében említett más nyilvánossághoz közvetítésnek kell tekinteni a kereskedelmi célból forgalomba hozott hangfelvétel bármely eszközzel vagy módszerrel történő érzékelhetővé tételét, például hangszórón való megszólaltatását is [24. § (2) bek. b) pont].
Amennyiben tehát a táncjáték alatt az említett zenei mű közönséghez történő továbbítása nem élő előadás formájában, hanem olyan, kereskedelmi célból kiadott hangfelvételnek vagy arról készült másolatnak a felhasználásával történik, amelynek a forgalomba hozatalát követő év első napjától 70 év még nem telt el, a hangfelvétel előállítóját és az előadóművészt a fentiek szerint díjazás illeti meg.
A kérdésével összefüggésben utalunk arra is, hogy bizonyos esetekben a fő szabálytól eltérően valamely mű előadásához nem szükséges a szerző vagy az előadóművész, hangfelvétel előállítójának engedélye. Ezen eseteket az Szjt. 38. §-ának (1) bekezdése tartalmazza. E szerint ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és a közreműködők sem részesülnek díjazásban, a művek előadhatók a következő esetekben:
a) színpadi mű esetében műkedvelő művészeti csoportok előadásán, kiadott szöveg vagy jogosan használt kézirat alapján, feltéve, hogy ez nem ütközik nemzetközi szerződésbe,
b) iskolai oktatás céljára és iskolai ünnepélyeken,
c) szociális és időskori gondozás keretében,
d)
e) vallási közösségek vallásos szertartásain és vallásos ünnepségein,
f) magánhasználatra, valamint alkalomszerűen tartott zártkörű összejövetelen.
(1a) Ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, a művek előadhatók nemzeti ünnepeken tartott ünnepségeken.
Amennyiben tehát a kérdéses táncelőadásra ezen esetek valamelyikében kerül sor, akkor a szimfóniák előadásához (hangszórón való lejátszásához) nem szükséges engedélyt kérni vagy díjat fizetni.
A Hivatal Ügyfélszolgálata további általános kérdések esetén szíves rendelkezésére áll, de jeleznünk kell, hogy tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (szerződések szerkesztése; képviselet ellátása ) alapvetően szakjogász feladata. A hivatásos képviselet ellátására jogosult személyek névjegyzése a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján (http://www.magyarugyvedikamara.hu) érhető el.
Tisztelettel:
Huszár Enikő
osztályvezető
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
Tel.: +36 1 474-5854
Fax: +36 1 474-5534
e-mail: eniko.huszar@hipo.gov.hu
(2014.08.07)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Cím!
Kérem szíves tájékoztatását arra vonatkozóan, hogy cukrászdaként, mesefigurás tortákat, azaz marcipánból megformázott ismert film alakokat (pl: Hello Kitty, Thomas a gőzmozdony stb.) forgalmazhatok-e szabadon?
Válaszát előre is köszönöm!
F.
(2014.05.28) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Címzett!
Köszönettel fogadtuk a mesefigurák cukrász termékeken történő felhasználásának szerzői jogi megítélése kapcsán beküldött megkeresését. Feltett kérdéseire adott válaszaink a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak.
Az Szjt. 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. Az Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése szerint a szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is. Az Szjt. 16. §-ának (4) bekezdése alapján a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek - eltérő megállapodás hiányában - a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia.
Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik tehát, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló mesékben szereplő jellegzetes és eredeti mesefigurák alakjának képével ellátott tárgyak (ide értve például a tortákat vagy más cukrásztermékeket is) forgalomba hozatalához (a figurák kereskedelmi hasznosításához) a szerző előzetes engedélye szükséges. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól. A mesefigura szerzői jogi jogosultjainak felderítését célszerű a kiadott filmen feltüntetett alkotók felkeresésével kezdeni, ők szolgálhatnak bővebb információval arról, hogy konkrétan ki alkotta meg/kik alkották meg a figurát, és egymás között miként állapodtak meg a kereskedelmi felhasználások engedélyezésének jogairól.
Megjegyezzük, hogy a gyakorlatban a figurális elemek felhasználására iparjogvédelmi oltalmi formákat is szoktak alkalmazni, és a szerzői jog jogosultjai az áruforgalomban feltételezhetően jól használható mesefigurákat, képregény-figurákat, filmhősök neveit, filmcímeket általában bejelentik védjegyoltalomra is, függetlenül attól, hogy azokat a szerzői jogi védelem is megilletheti. A védjegyoltalom tekintetében szíves figyelmébe ajánlom az SZTNH adatbázisát (elérhető: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU), ahol az Ön által felhasználni kívánt figurák vonatkozásában ellenőrizni tudja, hogy fennáll-e a védjegyoltalom, valamint az oltalom terjedelmét, jogosultját.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2014.06.16)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH! Ismert magyar rajzfilmek figuráit szeretném felhasználni falfestés, falmatricázás céljából, illetve pólókra nyomtatva. Ha ezeket értékesíteni szeretném, minden egyes figura alkotóját fel kell keresnem a hozzájárulásáért? Esetleg jogdíjat kell fizetni minden egyes figura után? Köszönöm válaszukat!
(2014.05.14) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Címzett!
Köszönettel fogadtuk a rajzfilmfigurák matricákon, pólókon, illetve falfestéssel összefüggésben történő felhasználásának szerzői jogi megítélése kapcsán beküldött megkeresését. Feltett kérdéseire adott válaszaink a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak.
Az Szjt. 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. Az Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése szerint a szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is. Az Szjt. 16. §-ának (4) bekezdése alapján a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek - eltérő megállapodás hiányában - a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia.
Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik tehát, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló mesékben, rajzfilmekben szereplő jellegzetes és eredeti figurák alakjának képével ellátott tárgyak (ide értve például a falmatricákat, pólókat is) forgalomba hozatalához, vagy a figurák más kereskedelmi hasznosításához (pl. falfestési szolgáltatás keretében történő felhasználásához) a szerző előzetes engedélye szükséges. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól, és a felhasználásért arányos díjazás illeti meg a szerzőt. A mesefigura szerzői jogi jogosultjainak felderítését célszerű a kiadott filmen feltüntetett alkotók felkeresésével kezdeni, ők szolgálhatnak bővebb információval arról, hogy konkrétan ki alkotta meg/kik alkották meg a figurát, és egymás között miként állapodtak meg a kereskedelmi felhasználások engedélyezésének jogairól.
Megjegyezzük, hogy a gyakorlatban a figurális elemek felhasználására iparjogvédelmi oltalmi formákat is szoktak alkalmazni, és a szerzői jog jogosultjai az áruforgalomban feltételezhetően jól használható mesefigurákat, képregény-figurákat, filmhősök neveit, filmcímeket általában bejelentik védjegyoltalomra is, függetlenül attól, hogy azokat a szerzői jogi védelem is megilletheti. A védjegyoltalom tekintetében szíves figyelmébe ajánlom az SZTNH adatbázisát (elérhető: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU), ahol az Ön által felhasználni kívánt figurák vonatkozásában ellenőrizni tudja, hogy fennáll-e a védjegyoltalom, valamint az oltalom terjedelmét, jogosultját.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2014.06.16)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Szeretnék választ kapni Önöktől.
Én még tavaly készítettem egy megtakarítási project tervet,amit elküldtem online a munkáltatómnak.Nem munkaköri kötelességem az ilyen feladatok elvégzése.
A tervről nincsen szerzői jogi tanúsítvány kiállítva.
Érdeklődnék,hogy ebben az esetben megillet-e a szerző jogi védelem.Mivel tanúsítvány nem készült és így, nincs felhasználási szerződés sem.
Jogosult vagyok-e díjazásra akkor,ha felhasználják a tervben foglaltakat vagy esetlegesen nem használják fel.
Tehát konkrétan van-e valami vagyoni jogom ebben az esetben.
Várom válaszukat!
Üdvözlettel!
(2014.06.10) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Címzett!
Köszönettel fogadtuk a projektterv szerzői jogi megítélése kapcsán beküldött megkeresését. Feltett kérdéseire adott válaszaink a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak.
Elöljáróban engedje meg, hogy röviden tájékoztassuk a szerzői jogi védelem keletkezésének feltételeiről. A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1) és (3) bekezdései], ám valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek [Szjt. 1. § (6) bekezdése]. A védelem az alkotást a mű keletkezésétől fogva automatikusan megilleti, az nincs regisztrációhoz vagy bejelentéshez kötve.
A projektterv önmagában, mint írásmű tehát akkor lehet szerzői jogi védelem tárgya, amennyiben az megfelel az egyéni-eredeti jelleg követelményének, ebben az esetben ugyanis a terv szakirodalmi műnek minősülhet. Felhívjuk a figyelmét azonban arra, hogyha szakirodalmi műnek tekinthető a terv, a szerzői jogi oltalom nem az abban foglaltakat védi (hogyan lehet hatékonyan egy adott projektet megvalósítani), hanem csak magát a megfogalmazott szöveget. Így a tervben bemutatott projekt megvalósítható felhasználási engedély nélkül is.
Magának a szövegnek a használatához feltehetőleg felhasználási engedély szükséges, ugyanis amennyiben nem tartozott a munkaköri kötelességei közé az ilyen tervek megalkotása, a szöveg nem tekinthető munkaviszonyban alkotott műnek. Felhasználási engedélyt a szerző, tehát Ön adhat, felhasználási szerződés keretében. A felhasználási szerződéseket minden esetben írásba kell foglalni, azokban meg szokás határozni a felhasználás módját, mértékét (pl. földrajzi terület, időtartam), esetleges kizárólagosságát, valamint ellenértékét. A felhasználási szerződésekre vonatkozó részletes szabályokat az Szjt. 42-55. §-ai tartalmazzák. Az Szjt. szövege (s ezen belül annak 42-55. §-ai) az alábbi linkre kattintva érhető el: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2014.06.11)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Hogy lehetséges, hogy a következő linken található cikk és idézete alapján
http://index.hu/tech/2014/05/09/az_amazon_szabadalmaztatta_a_feher_hatter_elott_fotozast/
"Az Amazon szabadalma a következő:
- A tárgy homogén, fehér háttér előtt szerepel
- Állványon vagy asztalon kiemelt téma
- Aktív megvilágítás a tárgy mögötti háttérre
- Aktív megvilágítás szemből a tárgyra
- Ezenkívül rögzít pár technikai adatot is, mint a lámpák dőlésszöge, a fényképezőgép beállításai és a fotózáshoz használt objektív tulajdonságai.
A fotózás menete pedig pontosan (!) így néz ki:
- Hátsó lámpák bekapcsolása
- Első lámpák bekapcsolása
- Tárgy elhelyezése a tárgyfotós asztalon
- Képkészítés"
Amerikában egy cégnek a találmányával az ottani törvények szerint nem szükségesek megfelelni a magyarban megtalálható feltételnek, miszerint "Új a találmány, ha még sehol a világon nem került nyilvánosságra"?
Válaszukat előre is köszönöm.
(2014.05.25) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Cím!
Az USA szabadalmi törvénye értelmében (a szabadalom benyújtási dátuma (2011. november 9.) szerint) (35 U.S.C. 102 (a), (b)(pre-AIA)) egy személy szabadalomra jogosult kivéve, ha
(a) a találmány mások által ismert vagy használatban volt ebben az országban (USA), vagy szabadalmaztatott vagy nyomtatott kiadványban leírták ebben (USA) vagy egy idegen országban a kérelmező találmánya előtt vagy
(b) a találmányt szabadalmazták vagy nyilvános kiadványban leírták ebben (USA) vagy egy idegen országban, vagy a nyilvános használatban van vagy eladó ebben az országban (USA), az USA-ban beadott szabadalmi kérelmet megelőző több mint egy éve.
A törvényben további feltételek is találhatók, de a fentiek értelmében a bejelentés előtti nyilvános használat esetén szabadalmat egyértelműen nem lehet szerezni.
A szabadalom igénypontjai alapján valóban úgy tűnik, hogy az ügy elbírálója kizárólag szabadalmi dokumentumok kutatására koncentrált és ez esetben egy hasonló dokumentumot talált (US 2003/0206735 A1 számú szabadalmi bejelentés), valamint sajnálatos módon nem vett figyelembe más forrásokon található információt (pld. internet, könyvtári fotós folyóiratok, könyvek, stb). Az ügy menetét az ahhoz kapcsolódó dokumentumokkal együtt megtekintheti a következő linken a RECAPTCHA karakterek bevitele után a 13/292359 bejelentési szám beírásával az Image file wrapper tab-ra kattintva (a kiválasztott dokumentum vagy dokumentumok megjelölésével (pipa) és jobbra fent a PDF gombra kattintással letölthető pdf-ben):
http://portal.uspto.gov/pair/PublicPair
A jogosulatlanul szabadalommal rendelkező szabadalmas ellen az USA-ban is létezik a magyar megsemmisítési eljáráshoz hasonló eljárás (Post Grant Review, 35 U.S.C. 321-329), melyről itt található bővebb információ:
http://www.uspto.gov/aia_implementation/faqs_post_grant_review.jsp
Megjegyzendő, hogy a 25. igénypont nem a fotózásnak a cikkben említett sorrendjét írja le, hanem azt, hogy a módszer ezeket a tevékenységeket tartalmazza, az igénypont a sorrendet nem említi.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szabadalmi Főosztály
(2014.05.27)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Zenei jellegű fesztivált és versenyt szerveztünk, melyen az eddig elfogadott gyakorlattól eltérő módon soroltuk részvételi kategóriákba a versenyzőket. Szeretném megkérdezni, hogy a módszertan, ahogy kategóriákat képeztünk, ez levédhető-e valami módon?
(2014.05.19) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Cím!
Köszönettel fogadtuk elektronikus levélben történt megkeresését, amelyben egy zenei jellegű fesztivált és verseny sorsolási módszertanát érintő szerzői jogi kérdések iránt érdeklődött. Alábbi válaszaim a levélben feltett kérdésére a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak.
Tájékoztatom, hogy a szerzői jogi védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől [Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése], és automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, tehát nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése]. Ennek megfelelően a védelemhez nem kell „levédetnie” a művét, ugyanis az oltalom a törvény erejénél fogva automatikusan megilleti a műveket.
A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése]. Szerzői jogi védelemnek nem lehet tárgya azonban ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet (Szjt. 1. § (6) bekezdése). Így pl. a sorsolási módszert önmagában nem illeti szerzői jogi védelem, de a módszert részletesen leíró szakirodalmi alkotás már lehet oltalom tárgya, feltéve, hogy egyéni eredeti jelleggel bír.
Bízom benne, hogy tájékoztatásom hasznos volt az Ön számára.
Tisztelettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2014.05.22)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH, írtam egy könyvet, mely most e-bookként van a honlapomon. Szeretném eladni ennek a kéziratát. Az a kérdésem, hogy hova forduljak ez ügyben, és egyszeri díjat, vagy %-os szerzői jogdíjat kérjek, vagy esetleg mind a kettőt? Mik az eladásnak a jogi feltételei?
(2014.04.22) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Cím!
Köszönettel fogadtuk elektronikus levélben történt megkeresését, amelyben egy Ön által írt könyv kiadásával kapcsolatos szerzői jogi kérdések felől érdeklődött.
Alábbi válaszaim a levélben feltett kérdésére a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.
Elöljáróban utalunk arra, hogy a Szjt. 1. § bekezdése értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, illetve publicisztikai művek). A szerzői jogi védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől, ugyanakkor a védelem csak az olyan alkotásokat illeti meg, amelyek a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek (vagyis a lehetséges többféle kifejezési módok közül a szerző egyéni módon választja ki valamelyiket, továbbá a mű nem csupán valamely már meglévő alkotás szolgai másolata). Lényeges továbbá, hogy a szerzői jogi védelem a fenti feltételek teljesülése esetén automatikusan keletkezik, nem függ semmilyen nyilvántartásba vételtől vagy más hatósági eljárástól.
A szerzőt a művel kapcsolatban az Szjt. alapján egyrészt személyhez fűződő jogok (pl. nyilvánosságra hozatal joga, név feltüntetésének joga), másrészt pedig szerzői vagyoni jogok (a mű egészének vagy valamely azonosítható részének bármilyen felhasználására – pl. többszörözés, terjesztés, átdolgozás stb. – és ennek engedélyezésére vonatkozó kizárólagos jog) illetik meg. A mű kereskedelmi hasznosítása (pl. kiadás útján történő forgalomba hozatala) elsősorban a szerzői vagyoni jogokat érinti, azon belül is a felhasználástól függően különösen a többszörözés, illetve terjesztés jogát, e-book forgalmazása esetén pedig a nyilvánossághoz közvetítés jogát is.
Az Szjt. 16. § (1) bekezdése alapján a törvény eltérő rendelkezése hiányában a mű bármilyen felhasználására engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. Irodalmi művek esetén jellemzően a mű kereskedelmi forgalmazását az ezzel a tevékenységgel üzletszerűen foglalkozó kiadók végzik a szerzőkkel kötött megállapodások és engedélyek alapján, tehát amennyiben Ön nem saját maga szeretné a művét forgalomba hozni, célszerű lehet olyan kiadót keresnie, amely vállalja a mű kiadását. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a szerzői személyhez fűződő és vagyoni jogok – a vagyoni jogok esetén néhány szűk kivételtől eltekintve – nem ruházhatóak át [Szjt. 9. § (2) bekezdés], így amennyiben a mű kéziratának kiadására és terjesztésére Ön szerződést kötne egy kiadóval, az valójában nem a művének – mint szellemi alkotásnak – az „eladását” jelentené (ezt nem is tehetné meg az Szjt. alapján), hanem a műve meghatározott körben történő felhasználásának engedélyezését a kiadó részére felhasználási, illetve kiadói szerződés keretében.
Az Szjt. V. fejezete rendelkezik a felhasználási szerződésekre (és azon belül is a kiadói szerződésekre) vonatkozó részletes szabályokról. Ezen szabályok értelmében a felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni [42. § (1) bekezdés]. A felhasználási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. A felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha a törvény vagy más jogszabály az eltérést nem tiltja [42. § (2) bekezdés]. Fontos, a szerző számára garanciális szabály, hogy ha a felhasználási szerződés tartalma nem állapítható meg egyértelműen, a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni [42. § (3) bekezdés]. Lényeges továbbá az is, hogy a felhasználási szerződés érvényességéhez főszabály szerint a szerződés írásba foglalása szükséges [45. § (1) bekezdés]. Mindezek alapján tehát a feleknek a törvényi keretek között viszonylag nagy szabadsága van a felhasználási szerződések tartalmának meghatározásában, így például lehetőség van a felhasználási jogot földrajzi terület, továbbá a felhasználás időtartama, módja vagy mértéke tekintetében korlátozni. Jogszabály vagy a szerződés eltérő rendelkezése hiányában a felhasználási engedély Magyarország területére terjed ki és időtartama a szerződés tárgyát képező műhöz hasonló művek felhasználására kötött szerződések szokásos időtartamához igazodik [43. § (4) bekezdés]. Ha a szerződés nem jelöli meg azokat a felhasználási módokat, amelyekre az engedély vonatkozik, illetve nem határozza meg a felhasználás megengedett mértékét, az engedély a szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási módra és mértékre korlátozódik [43. § (5) bekezdés]. A kiadói szerződésekkel kapcsolatban az Szjt. speciális szabályokat is megállapít (56. és 57. §-ok). Ezek közül szerzői szempontból talán a leglényegesebb, hogy a szerződés alapján gyakorolható kiadási jog kizárólagos (szemben az általános felhasználási szerződésekkel, amelyek esetén csak kifejezett kikötés esetén szerez a felhasználó kizárólagos jogokat). Kizárólagos felhasználási engedély alapján csak a jogszerző használhatja fel a művet, a szerző további felhasználási engedélyt nem adhat, és maga is csak akkor marad jogosult a mű felhasználására, ha ezt a szerződésben kikötötték. Mindezek alapján tehát, ha Ön a saját weboldalán keresztül a könyv e-book változatát továbbra is elérhetővé kívánja tenni, akkor erről a kiadói szerződésben külön rendelkezni szükséges.
A felhasználás engedélyezéséért a szerzőt főszabály szerint díjazás illeti meg, amelynek – eltérő megállapodás hiányában – a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le [16. § (1) bekezdés, ld. még pl. 42. § (1) bekezdés és 56. § (1) bekezdés]. Ebből is látszik, hogy a felek a díjazás formájában (bevételhez igazodó %-os mérték vagy egyszeri átalányjellegű díjfizetés, vagy akár ezek kombinációja) is alapvetően szabadon állapodhatnak meg a szerzői jog és polgári jog alapelveinek tiszteletben tartása mellett. Ennek eldöntése elsősorban tehát üzleti, és nem jogi kérdés, így ezzel kapcsolatban javaslatot sem tudunk adni (megjegyezzük ugyanakkor, hogy könyvkiadás esetén jellemzően az eladásokból történő százalékos részesedés a jellemző, és ez védi talán a legjobban a szerző érdekeit). A díjazással kapcsolatban végül utalnánk az Szjt. úgynevezett „bestseller paragrafusára” is (Szjt. 48. §), amely szerint a polgári jog általános szabályai szerint a bíróság akkor is módosíthatja a felhasználási szerződést, ha az a szerzőnek a felhasználás eredményéből való arányos részesedéshez fűződő lényeges jogos érdekét azért sérti, mert a mű felhasználása iránti igénynek a szerződéskötést követően bekövetkezett jelentős növekedése miatt feltűnően naggyá válik a felek szolgáltatásai közötti értékkülönbség.
Figyelemmel arra, hogy a kiadók általában a saját maguk által készített szerződésmintákat használják a szerzőkkel történő megállapodás során, a szerzők érdekeinek védelme szempontjából mindenképpen indokolt aláírás előtt – lehetőség szerint szerzői jogban jártas – ügyvéddel is átnézetni az adott szerződést.
Tájékoztatom, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére: http://kerdoiv.sztnh.gov.hu/szerzői-iparjogvédelmi_jogi-lajstrom.
Bízunk benne, hogy tájékoztatásunk hasznos volt az Ön számára.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2014.04.30)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Arról szeretnék érdeklődni, hogy kell-e valamilyen jogi eljárás ahhoz, hogy a saját verseim, később igazolhatóan a szellemi tulajdonomat képezzék? Le kell védetnem őket? Köszönöm válaszukat!
(2014.04.14) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Cím!
Versek jogi védelmével kapcsolatos érdeklődésére a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) 1. §-a (2) bekezdése alapján szerzői jogi védelem alá tartozik (függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e) az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása - ide értve a verseket, mint irodalmi műveket is.
A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján [Szjt. 1. § (1) és (3) bek.] a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illeti meg [Szjt. 9.§ (1)] bek. anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől [Szjt. 1. § (3) bek.]. Figyelemmel arra, hogy a szerzői műveket a szerzői jog meghatározott ideig védi, az alkotás az úgynevezett védelmi időben (Szjt. 31.§) - azaz a szerző életében és halálát követő hetven éven át - részesül védelemben.
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [16. § (1)].
Vita esetén arról, hogy az alkotás szerzői műnek tekinthető-e, és a szerzői jogi védelem kit illet, a döntés a bíróság hatáskörébe tartozik.
A bizonyítás során a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet letétbe helyezi közjegyzőnél, vagy nyilvántartásba veteti az illetékes közös jogkezelő szervezetnél, vagy önkéntes műnyilvántartásba veteti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál. A mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, "csupán" bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg hogy azt a szerző a magáénak elismerte. (Az önkéntes műnyilvántartásba vétellel kapcsolatban további információk találhatók a http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html internetes oldalon.)
A szerzőség kérdésében az Szjt. 94/B. §-ában foglaltak az irányadók:
"(1) Az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét ilyenként a művön a szokásos módon feltüntették.
(2) Ha az (1) bekezdés nem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, aki a művet sajátjaként a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál önkéntes műnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal igazolja. A mű nyilvántartásba vételéért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(3) Ha a (2) bekezdés sem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, aki ezt közös jogkezelő szervezet által a közös jogkezelés alá tartozó művekről, szomszédos jogi teljesítményekről, illetve jogosultakról fenntartott adatbázis [88. § (1) bek. f) 2. pont] alapján kiállított teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja. Ilyen magánokiratot a közös jogkezelő szervezet önként vállalt szolgáltatásként - alapszabályával összhangban - saját tagja számára, a tag kérésére állíthat ki.
(4) Ha a (3) bekezdés sem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, aki a művet először hozta nyilvánosságra."
További kérdések esetén Ügyfélszolgálatunk munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2014.04.17)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Nyelvoktatással szeretnék foglalkozni egy már meglévő ötlet/elképzelés alapján - csak más nyelven. Oktatási módszert lehet levédetni? Hol lehet megtudni, hogy a módszer védve van-e, illetve ha én más tartalmakkal más nyelven végzem, az jogilag problémás-e? Köszönöm válaszukat!
(2014.04.02) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Cím!
Köszönettel vettük az alábbi megkeresését, amelyben az iránt érdeklődik, hogy egy már meglévő ötlet / elképzelés alapján végzett nyelvoktatási módszert más nyelven jogvédelem alá lehet-e helyezni, illetve hol lehet tájékozódni, hogy a módszer maga jogvédelem alatt áll-e.
A kérdésében nem tér ki az ötlet jellegére, kidolgozottságának mértékére, ezért a válaszunkban a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
Általánosságban elmondható, hogy ötlet / elképzelés önmagában nem lehet tárgya szellemitulajdon-védelemnek, de az ötleten alapuló formába öntött alkotás, vagy az azt megvalósító megoldás már jogi védelem alatt állhat, jogilag védhető.
Amennyiben az oktatási módszerhez valamilyen műszaki megoldás (fizikai eszköz, eljárás) került kidolgozásra, amely megfelelt az újdonság, a feltalálói tevékenység / lépés, valamint az iparilag alkalmazhatóság követelményének, elképzelhető, hogy azt szabadalom védi, illetőleg az eszköz maga használatiminta-oltalom, egyéni jellegű külső kialakítása formatervezésiminta-oltalom alatt állhat.
Ezek az „oltalmi formák” különböző adatbázisokban kutathatók. A Magyarországon érvényes jogok vonatkozásában a legfontosabb információforrás az E-kutatás adatbázis (http://enyv-app:8380/e-kutatas/#), amelyben bárki ingyenesen tájékozódhat. Szükség esetén a Frecskay János Szakkönyvtár (elérhetőség, nyitva tartás: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/konyvtar.html) munkatársai a kutatás elvégzéséhez, helyben támogatást nyújtanak.
Az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások jogi védelmét a szerzői jog biztosítja.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) értelmében a védelem tárgykörébe - függetlenül attól, hogy a törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása beletartozhat, amennyiben az eredetiség jegyeit hordozza magán. A szerzői jog az egyéni, eredeti jelleggel megformált tartalmat védi, ugyanakkor ötlet, elgondolás, eljárás nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.
Az Szjt. alapján a szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és meghatározott ideig fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
Amennyiben a nyelvoktatás során olyan anyagokat kíván felhasználni, amelyek esetében a szerzői jogi védelem a fentiek szerint fennállhat, a felhasználás a szerző engedélyéhez kötött.
Tekintve, hogy a szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik, nincs olyan egységes adatbázis, amelyben a jogokról, illetve a jogtulajdonosokról tájékozódni lehetne. A figyelmébe ajánljuk ugyanakkor a http://www.sztnh.gov.hu/szerzoijog/kutatasi_adatbazis.html internetes oldalon található linkeket, amelyek különböző, szerzői jogi vonatkozású adatbázisokra mutatnak.
További kérdések esetén az ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
Üdvözlettel:
Szellemi tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2014.04.07)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Olyan kérdéssel fordulnék a tisztelt Hivatal felé, hogy védjegyoltalom tárgyában végzést kaptam a hivataltól, melyben aggályosnak tartják az általam levédetni kívánt megjelölést, ezért nyilatkozattételre hívnak fel. Segítséget kérnék abban, hogy pontosan ez a nyilatkozat mit tartalmazzon, esetleg a megjelölés módosítására van e ilyenkor lehetőség?
Válaszukat előre is köszönöm!
(2014.03.13) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Ügyfelünk!
Kérdésére válaszolva az alábbiakról tájékoztatom.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a védjegy lajstromozása iránti eljárásban a védjegybejelentés alaki és érdemi átfogó vizsgálatát követően dönt a bejelentett megjelölés oltalomképességéről. Az eljárásra a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései irányadók.
A hivatkozott jogszabályok értelmében a Hivatal a védjegyeljárások során írásban, a kapcsolattartás törvényben meghatározott eszközeinek igénybevételével kommunikál az ügyfelekkel. Mindazonáltal a Hivatal ügyintézői az ügyfélfogadási időn belül személyesen és telefonon is az ügyfelek rendelkezésére állnak annak érdekében, hogy törvényben kapott felhatalmazásuk keretei között szakmai hozzáértésükkel elősegítsék az ügyféli jogok gyakorlását. A hatékony és gyors tájékoztatás érdekében a konkrét ügyekben felmerülő kérdésekkel közvetlenül az adott ügyben intézkedésre jogosult, a Hivatal által kibocsátott felhíváson megjelölt ügyintézőhöz célszerű fordulni.
A Hivatal által kibocsátott felhívásban foglalt kötelezettségek teljesítése ugyanakkor az ügyfelet terheli, a nyilatkozat elkészítését a Hivatal kizárólag a vonatkozó joggyakorlatra, valamint a releváns jogszabályi rendelkezések helyes értelmezésére vonatkozó tájékoztatásával segítheti elő.
Felhívom a figyelmét arra, hogy a védjegyeljárásokkal kapcsolatos további részletes információkat talál a Hivatal vonatkozó Módszertani Útmutatójában, amely a Hivatal honlapjáról érhető el ( http://www.sztnh.gov.hu/vedjegy/vedj_modszertan/vedjegy_modszertan.pdf ).
Amennyiben általános jellegű, konkrét ügyhöz nem kötődő kérdése merül fel, a Hivatal Ügyfélszolgálata készséggel áll rendelkezésére.
Üdvözlettel:
Dr. Hegedűs Viktória
osztályvezető
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Nemzeti Védjegy Osztály
(2014.03.19)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Cím,
élelmiszer csomagolásán szeretnénk használni Kodály, Liszt és Bartók portréját és nevét. Kérem, segítsenek, mi ennek a módja? Köszönettel, Mária
(2014.03.04) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Mária!
Kérdésére válaszunkat az alábbiak szerint foglaljuk össze.
Az Ön által említett termékeken feltüntetni kívánt zeneszerzői portrék felhasználásához azok alkotóinak engedélye szükséges.
Az egyszer már nyilvánosságra hozott képző-, ipar- és fotóművészeti alkotás további, változatlan felhasználására engedélyt nem a szerzők, vagy az örököseik, hanem az alkotókat képviselő közös jogkezelő szervezete, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület jogosult adni.
Javasoljuk, hogy a díj és a felhasználás egyéb feltételeinek tisztázása érdekében a HUNGART-hoz fordulni szíveskedjenek.
(Honlapjuk: www.hungart.org)
Megjegyezzük, hogy a zeneszerzők (Kodály, Liszt és Bartók) esetében a képmásuk és a nevük használata jó hírnevet sérthet, ebben az esetben pedig a hozzátartozók, örökösök bírósághoz fordulhatnak a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 85. § (3) bekezdése alapján. Ennek elkerülése érdekében, habár nem kötelező, de mégis célszerű megkeresni az elhunyt zeneszerzők hozzátartozóit, örököseit az engedélyek beszerzése érdekében.
Tisztelettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2014.03.07)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Kérdésem,hogy Disney figurákkal szerettnék gyerekgarniturát festeni(kis asztal,szék),milyen engedélyek szükségesek hozzá?
Honnan induljak el?Mi a menete?
Köszönöm:Ági
(2014.02.25) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Asszonyom,
a feltett kérdése a szellemi tulajdonvédelem két konkrét területét, a szerzői jogot és a védjegyjogot is érinti, mivel a megkeresésében hivatkozott rajzfilmfigurák szerzői jogi védelem és védjegyoltalom alatt is állhatnak.
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 12. §-ának (1) bekezdése szerint a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. Abban az esetben, ha a bútorokon olyan árujelzőt tüntet fel, ami védjegyoltalom alatt áll és mindezt gazdasági tevékenysége körében végzi, a védjegyoltalomból fakadó jogokat sérthet meg. A jogsértés elkerülése érdekében célszerű ellenőrizni, hogy az adott árujelző oltalom alatt áll-e. A védjegykutatást a Magyarországon hatályos védjegyek adatbázisában gyorsan, könnyen és díjmentesen elvégezheti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: SZTNH) honlapján elérhető E-kutatás alkalmazásban:
http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU
A feltárt korábbi védjegyek adatai az SZTNH honlapján elérhető elektronikus védjegylajstromban, ahová az E-kutatás alkalmazás átirányítja a felhasználót. Fontos kitérni arra, hogy a védjegy oltalmát alapvetően két dolog határozza meg, a megjelölés és az árujegyzék. Ez utóbbi azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak a felsorolása, amelyekre nézve a megjelölés tekintetében kizárólagos használati jogot biztosít a védjegy.
Ha a védjegykutatás során korábbi védjegyre bukkan, célszerű megkeresni a védjegy jogosultját és az engedélyét kérni a védjegy használatához.
A gyakorlatban a figurális elemek felhasználására a fent írtak szerint általában a védjegy oltalmi formát szokták alkalmazni, de az áruforgalomban feltételezhetően jól használható mesefigurákat a szerzői jogi védelem is megilletheti.
Tájékoztatom, hogy a szerzői jogi védelem keletkezésének nem feltétele semmilyen regisztráció, a védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs bejegyzéshez kötve [a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) Szjt. 9. §-ának (1) bek.].
Az Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése szerint a szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is. Az Szjt. 16. §-ának (4) bekezdése alapján a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek - eltérő megállapodás hiányában - a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia.
Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik tehát, hogy a mesefigurák jellegzetes és eredeti alakjainak (figuráinak) képével ellátott tárgyak forgalomba hozatala (kereskedelmi hasznosítása) engedélyköteles tevékenység, amelynek fejében a szerzőt bevétellel arányos díjazás illeti meg. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető.
A mesefigura szerzői jogi jogosultjainak felderítését célszerű a kiadott filmen feltüntetett alkotók felkeresésével kezdeni, ők szolgálhatnak bővebb információval arról, hogy konkrétan ki alkotta meg/kik alkották meg a figurát és egymás között miként állapodtak meg a kereskedelmi felhasználások engedélyezésének jogairól. A jogdíj összegében – a fenti szabályokkal összhangban – egyénileg kell a szerzőkkel megállapodni.
Szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdéseivel kapcsolatban a továbbiakban is készséggel állunk rendelkezésére.
Tisztelettel,
Védjegy és Mintaoltalmi Főosztály,
Szerzői Jogi Főosztály
(2014.03.04)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH.
Szeretném megkérdezni,hogy egy filmötletet hogyan lehet levédetni
(2014.02.27) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Uram!
Köszönettel fogadtuk elektronikus úton érkezett megkeresését, amelyben arról érdeklődik, hogy egy film ötlet jogi védelmére milyen lehetőség áll rendelkezésre. Az alábbi válasz a levélben feltett kérdésre a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapul.
A Szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.
Az előzőek értelmében egy film ötletet ismertető írásmű (szinopszis) szerzői jogi védelem alatt állhat, amennyiben egyéni, eredeti jellegű, de az alkotói mozgástér, a kifejtettség határozhatja meg azt estenként, hogy a szinopszis ténylegesen szerzői jogi védelem alatt áll-e.
A szinopszis szerzői jogi védelme kapcsán a Szerzői Jogi Szakértő Testület (a továbbiakban: SzJSzT) 32/2010-es számú szakvéleményében az alábbi megállapítást tette: (..) A leírások, szinopszisok célja alapvetően egy műsorötlet összefoglalása (…), illetve a lebonyolításhoz szükséges részletesebb utasítások, illetve játékszabályok megadása (…). Az Szjt. 1. § (6) bekezdése kifejezetten kizárja a szerzői jogi védelem köréből az ötletet, illetve az eljárást.
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva fennáll meghatározott ideig anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármely felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A mű felhasználásának minősül különösen a mű átdolgozása, amikor is az eredeti műből származó más mű jön létre. Az Szjt. szerint ugyanakkor más szerző művének átdolgozása is állhat - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - szerzői jogi védelem alatt, amennyiben az így létrejött műnek szintén egyéni, eredeti jellege van.
Az esetleges jogsértésekkel kapcsolatos fellépés megkönnyítésére a figyelmébe ajánljuk a mű önkéntes műnyilvántartásba vételének lehetőségét. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) kérelemre tanúsítványt állít ki a mű nyilvántartásba vételéről, amely bár önmagában sem szerzői jogi, sem a szellemi alkotásra vonatkozó más jogi védelmet nem keletkeztet, bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy a sajátjaként nyilvántartásba vett szerzői mű a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti tartalommal létezett. Mindez a szerző, illetve a kapcsolódó jogok jogosultja számára megkönnyíti szerzői (vagyis jogosulti) mivoltának bizonyítását. A mű önkéntes műnyilvántartásba vételére irányuló kérelmet a Hivatal által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani, személyes ügyintézés esetén a Hivatal Ügyfélszolgálatán. Felhívjuk a figyelmét, hogy a kérelemért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összege 5000 forint, amely azonban kizárólag helyben, az Ügyfélszolgálaton fizethető meg.
Az Szjt. 94/B. §-ának (2) bekezdésében foglalt megdönthető vélelem szerint ellenkező bizonyításig azt kell szerzőnek tekinteni, aki a művet sajátjaként a Hivatalnál önkéntes műnyilvántartásba vette és ezt közokirattal igazolja. Az önkéntes műnyilvántartásról bővebben az alábbi linken olvashat: http://www.sztnh.gov.hu/szerzoijog/onkentes/index.html .
A Hivatal Ügyfélszolgálata további kérdések esetén szíves rendelkezésére áll, de jeleznünk kell, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések, okiratok szerkesztése; képviselet ellátása bíróságok és hatóságok előtt) alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján (http://www.szabadalmikamara.hu/), illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján (http://www.magyarugyvedikamara.hu) érhető el.
Végezetül szíves figyelmébe ajánljuk, hogy szerzői jogi jogvitás ügyben felmerülő, a szerzői vagyoni jog gyakorlásával kapcsolatos szakkérdésekben peren kívül is kérhető szakvélemény az SzJSzT-től, amelynek eljárásával kapcsolatos információ elérhető a Hivatal honlapján, az alábbi linken: http://sztnh.gov.hu/testuletek/szjszt/.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal
Ügyfélszolgálat
(2014.03.04)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH, Szerzői Jogi Főosztály!Érdeklődnék, hogy miként kezdjek hozzá az álatalam kitalált rendezvénysorozat nevének illetve logójának levédéséhez. Az előttem feltett kérdéstől eltérve csak a nevet és a logót szeretném levédeni.
Kerestem már az interneten rengeteget de ezt a nevet nem találtam sehol sem.
Szeretném ha részletesen tájékoztatnának, hogy miként tudnám sajátommá tenni a nevet illetve a logót amely a névhez tartozik.
Várom mihamarabbi válaszukat.
További szép napot és jó munkát kívánok.
(2014.02.20) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Uram!
Köszönettel vettük a rendezvénysorozat nevének, illetve logójának védelmére vonatkozó megkeresését, amellyel kapcsolatban - az Ön által is jelzett korábbi válaszunkat - a következőkkel egészítjük ki.
• Védjegyek keresésével kapcsolatban a következőkre hívjuk föl szíves figyelmét.
Arról tájékozódni, hogy adott név, logó (szó, ábra vagy egyéb grafikailag ábrázolható megjelölés) Magyarország vonatkozásában védjegyoltalom alatt áll-e, valamint azt, hogy mely árukkal és/vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban igényeltek rá oltalmat, a következők szerint tud:
- a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (továbbiakban: Hivatal) honlapjáról elérhető E-Kutatás iparjogvédelmi adatbázisban ( http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU ) önállóan kereshet a hazai vonatkozású védjegyek között. Az adatbázis tartalmazza a - nemzeti, Magyarországra kiterjesztett nemzetközi, illetve közösségi - lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket;
- igénybe veheti a helyben nyújtott "Expressz védjegyszűrés" térítéses szolgáltatásunkat (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/express_vedjegy.html), illetőleg a Hivatal által alapított Hipavilon Kft. védjegy szolgáltatásait ( http://www.hipavilon.hu/amit-kinalunk/szolgaltatasaink ).
Nemzetközi kitekintésre - a számos adatbázis közül - figyelmébe ajánljuk a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal által üzemeltetett Tmview védjegy adatbázist (https://www.tmdn.org/tmview/welcome ), amelyben egyetlen felületen, egyszerre kutatható számos ország, valamint az ún. nemzetközi (Madridi rendszer keretében indított védjegyek) és a közösségi védjegyek adathalmaza.
Fontos tudni, hogy mind az adatbázis(ok)ban talált, mind a térítéses szolgáltatások keretében feltárt adatok tájékoztató jellegűek. Hiteles adatokat - az azonosítószám(ok) alapján - a közhitelű nyilvántartásokból kaphat.
• Védjegyoltalom megszerzésével kapcsolatosan tájékoztatjuk, hogy a védjegy magyarországi lajstromozása iránti igényt a Hivatalhoz benyújtott kérelemmel lehet elindítani. A bejelentési kérelmet a védjegybejelentések részletes alaki szabályaira vonatkozó 16/2004. (IV.27.) IM rendelet http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/16_2004_IM_vedjegyalaki.pdf alapján kell elkészíteni.
A kérelem ( http://www.sztnh.gov.hu/urlapok_dijak/urlapok/bejelentesi_urlapok/vedjegy.html ) benyújtható:
- személyesen vagy kézbesítő útján: Budapest, V. ker., Garibaldi u. 2. (személyes átvétel: hétfő-csütörtök: 9.00-13.00 óráig, péntek: 9.00-11.00 óráig / automata érkeztető készüléken keresztül: minden nap 0-24 óráig); vagy postai úton: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala; 1374 Budapest 5., Pf. 552 ; vagy faxon a 474 5534-es számon, vagy
- elektronikus úton kizárólag a: https://ugyintezes.hpo.hu/eBej2/app oldalon megadott módon. (Hivatalunk e-mail-ben nem fogad beadványokat.)
Az, hogy a kérelemben szereplő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e, a lajstromozási eljárás - törvény által (1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1997_XI_Vt.pdf ) előírt - vizsgálata során dől el.
Az eljárás részleteit áttekintheti a http://www.sztnh.gov.hu/vedjegy/vedj_tajekoztato.html oldalon.
Külföldi védjegyoltalom megszerzésére a következők szerint van lehetőség:
- országonként, nemzeti úton tett védjegybejelentésekkel, vagy
- nemzetközi megállapodások alapján. Ilyen nemzetközi megállapodás alapján nyújtható be:
• közösségi védjegy bejelentés Belső Piaci Harmonizációs Hivatalhoz, amely az egész EU területére kiterjedő http://oami.europa.eu/ows/rw/pages/index.en.do, valamint
• nemzetközi védjegy bejelentés a Szellemi Tulajdon Világszervezetéhez (Madridi rendszer keretében indított védjegy), amely a bejelentésben megjelölt, a bejelentő által kiválasztott tagországok területére kiterjedő hatályú védjegyoltalom megszerzésére ad lehetőséget http://www.wipo.int/trademarks/en/ . (A nemzetközi rendszer tagországai: http://www.wipo.int/madrid/en/members/ ).
Kiemelve, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek (képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt; beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése) lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
A hivatásos képviselők listáját a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu éri el.
Üdvözlettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2014.02.25)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Az a kérdésem,hogy a verseim,amelyek intenetes újságban jelennek meg,automatikus védelemben részesülnek-e,ha nem,mit kell tennem,hogy más ne használhassa fel őket?
(2014.01.08) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Címzett!
Köszönettel fogadtuk a megkeresését, amelyben az iránt érdeklődik, mit kell tennie, hogy a versei jogi védelemben részesüljenek. A kérdésével kapcsolatban a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt., elérhetőség: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf ) rendelkezései alapján engedje meg, hogy a következőkről tájékoztassam.
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll meghatározott ideig anélkül, hogy a jogvédelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék [Szjt. 9. §-ának (1) bek.]. A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) bek.]; a szerzői jog az egyéni, eredeti jelleggel megformált tartalmat védi.
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16. §-ának (1) bek.].
Vita esetén arról, hogy a mű ténylegesen szerzői jogi védelem alatt áll-e, illetve a szerzői jogi védelem kit illet, a döntés a bíróság hatáskörébe tartozik.
A bizonyítás során a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet letétbe helyezi közjegyzőnél, vagy nyilvántartásba veteti az illetékes közös jogkezelő szervezetnél, vagy önkéntes műnyilvántartásba veteti a Hivatalnál
(részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html ).
Hangsúlyoznunk kell, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg hogy azt a szerző a magáénak elismerte.
Hangsúlyozva, hogy jogi tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, a továbbiakban is készséggel állunk rendelkezésére.
(A hivatásos képviselet ellátására jogosult személyek névjegyzéke a következő internetes címeken elérhető: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara:http://www.szabadalmikamara.hu/, Magyar Ügyvédi Kamara:http://www.magyarugyvedikamara.hu/ .)
Üdvözlettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2014.02.21)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
T.Címzett!
Érdeklődnék magyar mesefigurák hol vannak levédetve?
Köszönöm
(2014.02.08) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Cím!
Köszönettel fogadtuk megkeresését, amelyben magyar mesefigurák „levédetési helye” felől érdeklődött.
Válaszaim a levélben feltett kérdésekre a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak.
Tájékoztatom, hogy a szerzői jogi védelem keletkezésének nem feltétele semmilyen regisztráció, a védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bek.]. A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) bek.].
Az Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése szerint a szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is.
Az Szjt. magyarázata szerint a „jellegzetes” és az „eredeti” azt jelenti, hogy a műnek minősített alaknak eredetinek (nem mástól átvettnek) és sajátosnak (az alkotói egyéniség közvetlen nyomait viselőnek) kell lennie. A „kereskedelmi hasznosítás” pedig az eredeti, fő felhasználáson kívüli másodlagos, főleg reklám jellegű hasznosítás. Ez jelentheti az alakok, szereplők forma szerinti feltüntetését bármilyen hordozón, terméken, például ruhadarabon. [A Szerzői Jogi Törvény Magyarázata, szerk.: dr. Gyertyánfy Péter, Complex Kiadó Jogi és Tartalomszolgáltató Kft. Budapest, 2006, 105. oldal.]
Az Szjt. 16. §-ának (4) bekezdése alapján a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek - eltérő megállapodás hiányában - a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia.
Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik tehát, hogy a mesefigurák jellegzetes és eredeti alakjainak (figuráinak) képével ellátott tárgyak forgalomba hozatala (kereskedelmi hasznosítása) engedélyköteles tevékenység, amelynek fejében a szerzőt bevétellel arányos díjazás illeti meg. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető.
Mesefilmek esetén a mesefigura szerzőjének minősülhet többek között a rajzfilm alapjául szolgáló irodalmi mű szerzője, a báb- és díszlettervező és a grafikus is. A mesefigura szerzői jogi jogosultjainak felderítését célszerű a kiadott filmen feltüntetett alkotók felkeresésével kezdeni, ők szolgálhatnak bővebb információval arról, hogy konkrétan ki alkotta meg/kik alkották meg a figurát és egymás között miként állapodtak meg a kereskedelmi felhasználások engedélyezésének jogairól. A jogdíj összegében – a fenti szabályokkal összhangban – egyénileg kell a szerzőkkel megállapodni.
Mivel a szerzői jog nem áruforgalmi intézmény, a gyakorlatban a figurális elemek felhasználására iparjogvédelmi oltalmi formákat is szoktak alkalmazni és a szerzői jog jogosultjai az áruforgalomban feltételezhetően jól használható mesefigurákat, képregény-figurákat, filmhősök neveit, filmcímeket általában bejelentik védjegyoltalomra, függetlenül attól, hogy azokat a szerzői jogi védelem is megilletheti.
A védjegyoltalom tekintetében szíves figyelmébe ajánlom az SZTNH adatbázisát (elérhető: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU), ahol az Ön által felhasználni kívánt figurák vonatkozásában ellenőrizni tudja, hogy fennáll-e a védjegyoltalom, valamint az oltalom terjedelmét, jogosultját.
Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére: http://kerdoiv.sztnh.gov.hu/szerzői-iparjogvédelmi_jogi-lajstrom.
Szerzői jogi kérdéseivel kapcsolatban a továbbiakban is készséggel állunk rendelkezésére.
Tisztelettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2014.02.21)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH, Szerzői Jogi Főosztály!
Bogács Község Önkormányzata kitalált egy rendezvényt, aminek a neve és a tematikája, tartalma egyedi, jól megkülönböztethető minden más települési rendezvénytől. Ez a "Falusi Kamra Mustra". Az lenne a kérdésünk, hogy ezt le tudjuk-e védetni, hogy csak mi használhassuk a nevet és ebben a tárgykörben csak mi tarthassuk ilyen jellegű rendezvényt, a régi falusi kamrák bemutatását. (A sajátunkon kívül több település, akiket meghívunk hozzák el, rendezik be és mutatják meg nálunk a nagyközönségnek régi, településükre jellemző falusi kamrájukat.) Ebben az évben 3. alkalommal rendeztük meg, sokan jönnek ide csak ezért az ország minden részéről és szeretnénk, ha az elnevezés és a tartalma egyértelműen csak a bogácsi önkormányzat által szervezett rendezvényt jelentené.
Köszönettel:
Bogács Község Önkormányzata részéről a Bogácsi Turisztikai és Szolgáltató Nonprofit Kft. munkatársa
Hegyi Anna
(2014.02.04) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Köszönettel vettük az alábbi levelét, amelyben az iránt érdeklődik, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre egy rendezvény védelmére, amelynek a neve és a tematikája, tartalma egyedi, jól megkülönböztethető minden más települési rendezvénytől.
A kérdés, amellyel megkereste a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát (a továbbiakban: Hivatal) meglehetősen összetett, ezért engedje meg, hogy az alábbiakban néhány, a szellemitulajdon-védelemmel kapcsolatos alapvető információval segítsük annak eldöntésében, hogy milyen jogi védelem jöhet szóba az Ön által vázolt megoldás esetében, illetve mi a jogi védelem keletkezésének módja.
Napjainkban világszerte jellemzően az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja a szellemi alkotások védelmét.
Az iparjogvédelmen belül az eltérő jellegű megoldások védelmére különféle oltalmi formák alakultak ki.
A műszaki megoldások szabadalommal illetve használati mintaoltalommal védhetők. Kérdéséhez kapcsolódóan jelezzük, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 1. § (2) bekezdés c) pontja értelmében "Nem minősül az (1) bekezdés szerinti találmánynak különösen ....az üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás."
Egy tárgy alakja, formája, külső jellegzetessége a formatervezési mintaoltalom hatálya alá tartozik.
Egy gazdasági tevékenység körében használt megkülönböztető megjelölés védelmére - amilyen az említett Falusi Kamra Mustra megjelölés is - a védjegyoltalom jöhet szóba.
Az említett rendezvény védelmére a fenti oltalmi formák közül vélhetően csak a védjegyoltalom jöhet szóba, mellyel kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatjuk.
Amennyiben valaki egy megjelölést (ábrát, nevet, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölést) gazdasági tevékenység során adott szolgáltatások és/vagy áruk azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére, a fogyasztók tájékozódásának előmozdítására szeretne kizárólagos joggal használni, a megjelölés védelmére a védjegyoltalom az alkalmas oltalmi forma.
A védjegy nem védi azt az árut vagy szolgáltatást, ebben az esetben a fesztivál tematikáját vagy tartalmát, amellyel kapcsolatban használják.
A védjegyoltalom alapján a védjegy jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki gazdasági tevékenység körében használ a védjeggyel azonos vagy azzal összetéveszthető megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal/szolgáltatásokkal azonos, vagy azokhoz hasonló áruk illetve szolgáltatások vonatkozásában.
Védjegyoltalomban azok a megjelölések részesülhetnek, amelyek grafikailag ábrázolhatók, megkülönböztetésre alkalmasak, valamint a lajstromozásukkal szemben nem állnak fenn kizáró okok.
A Falusi Kamra Mustra megjelöléssel kapcsolatban felhívjuk a figyelmet
a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt., http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1997_XI_Vt.pdf ) 2. § (2) bekezdés a) pontjára, amely értelmében ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha nem alkalmas a megkülönböztetésre, különösen, ha kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, ...., rendeltetése, ........ illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak, vagy pedig amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve az üzleti kapcsolatokban állandóan és szokásosan alkalmaznak. A 2. § (3) bekezdése alapján a (2) bekezdés a) pontja alapján a megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha használata révén - akár az elsőbbség időpontja előtt, akár azt követően - megszerezte a megkülönböztető képességet.
A védjegy magyarországi lajstromozása iránti igényt a Hivatalhoz benyújtott kérelemmel lehet elindítani.
A védjegybejelentésben - a Nizzai Osztályozás szerint (http://sztnh.gov.hu/adatbazisok/nizzai_osztalyozas.html ) - nevesíteni kell azokat az árukat, illetve szolgáltatásokat, amelyekkel kapcsolatban a védjegyet használni kívánják.
Az eljárási díj a Nizzai Osztályozás szerint igényelt osztályok számától függ: három áruosztályig: 74 800 Ft; a negyedik és minden további áruosztály után osztályonként: 32 000 Ft.
A lajstromozási eljárás menete a: http://www.sztnh.gov.hu/vedjegy/vedj_tajekoztato.html oldalon található tájékoztatóból ismerhető meg.
A szerzői jogi védelem hatálya alá a művészeti, irodalmi és tudományos alkotások tartoznak. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A törvény a megformálatlan tartalmat kizárja a szerzői jogi védelemből, amikor kimondja: ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem részesülhet védelemben. Egy rendezvény tartalmi elemei, szervezése, menete tehát vélhetően nem sorolható a szerzői jog alapján védelemben részesíthető művek körébe, ugyanakkor magát a rendezvényt részletesen ismertető írásmű, lényegében a rendezvény "forgatókönyve" - mint szakirodalmi mű - szerzői jogi védelem alatt állhat.
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva fennáll meghatározott ideig anélkül, hogy a jogvédelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik. Jogvita esetén a művel kapcsolatos tényeket és körülményeket - adott esetben évekkel a mű létrejöttét követően - a bíróság előtt kell igazolni. Ebben lehet a szerző segítségére, ha a mű létrejöttét követően a művet letétbe helyezi közjegyzőnél vagy az illetékes közös jogkezelő szervezetnél, illetve önkéntes műnyilvántartásba veteti a Hivatalnál (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html ).
Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe.
A fenti külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó szellemi alkotások is jogvédelmet élvezhetnek a Ptk. 86. §-a alapján. A Ptk. 86. §-a alapján a személyeket védelem illeti meg a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik (know-how) tekintetében is, amennyiben azok széles körben felhasználhatók, és közkinccsé még nem váltak. Egy módszer - amennyiben megfelel az említett feltételeknek - ebbe a körbe tartozik, és - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - bármiféle nyilvántartásba vétel nélkül élvez védelmet. Ugyanakkor fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy egy évek óta megrendezésre kerülő fesztivál tematikája, tartalma vélhetően nem tartozik ebbe a körbe.
Reméljük, hogy a fentiek a segítségére lesznek annak eldöntésében, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a védelemre. Kiemelve, hogy szakvélemény, tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén a Hivatal Ügyfélszolgálata szíves rendelkezésükre áll személyesen és telefonon is.
(A professzionális képviselet ellátására jogosult szakemberek névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu érhető el.)
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2014.02.10)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Cím!
Az alábbi probléma megoldásához kérném tájékoztatásukat.
Tavaly nyáron készítettem egy e-mailben küldhető hírlevél tervet, amely tartalmazott egy grafikai elemet is, amely önmagában is megállja a helyét reklám célú felhasználásra.
A megrendelővel megállapodtunk az elvégzendő munka díjazásáról, amelyben vállaltam a hírlevél elkészítését, valamint azok kiküldését.
Év vége felé az ügyfél az utolsó lépést nem tette meg (nem vásárolta meg a hírlevélküldő szoftver korlátozás nélküli használatát lehetővé tevő licencet), így a végső kiküldési folyamatot nem lehetett elvégezni.
A hírlevél grafikai eleme szeptemberben felkerült a legismertebb közösségi portálra (az ügyfél oldalára), ami akkor ésszerű lépés volt.
Az oldalnak 1120 közvetlen követője van, így feltételezhetjük, hogy ennyi felhasználóhoz eljutott a reklám.
Közben az ügyfél - engedjék meg a kifejezést - "felszívódott", érdemben nem tudtam vele felvenni a kapcsolatot. Nem válaszolt sem levélre, sem telefonra, hogy egyeztessük, mikor tudjuk a munkát folytatni, vagyis megvette-e már a programot.
Miután próbálkozásaim sikertelenek voltak, megírtam neki, hogy a munka elvégzésre került, a végső, egyetlen gombnyomást igénylő feladatot önhibámon kívül nem tudom elvégezni, a számlát kiállítom, és elküldöm. Ezt több alkalommal sem vette át.
A számla melléklete egyéb instrukciókat is tartalmazott, ha mégis megvenné a programot, és kiküldené a levelet.
Ebben megírtam, hogy a hírlevél grafikai eleme saját szellemi tulajdonom, annak semmilyen felhasználását nem engedélyezem a számla kiegyenlítéséig. A pénzügyi rendezés után bárhogy rendelkezhet vele.
Sajnos nem tudom, hogy a közösségi portálon kívül, hol és hányszor kerülhetett felhasználásra.
Ez a fajta szellemi tulajdon hová tartozik? Kihez tudok fordulni?
Üdvözlettel:
Kövesi Zoltán
(2014.01.31) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Kövesi Úr!
A „szellemitulajdon.hu” portál útján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (a továbbiakban: SZTNH) 2014. január 31-én érkezett elektronikus megkeresése kapcsán szeretném tájékoztatni, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki. Ebből az következik, hogy az SZTNH konkrét ügyre vonatkozó jogi tanácsadást nem adhat.
Levele szerint Ön ügyfele megrendelésére készített egy grafikai elemet is tartalmazó hírlevél tervet, ám annak kiküldésére az ügyfél hibájából mégsem került sor, továbbá a munkadíjat tartalmazó számla sem került kiegyenlítésre. Mindezek ellenére az ügyfél az Ön által tervezett grafikai elemet az Ön engedélye nélkül használja. Leveléből nem derül ki számunkra, hogy Ön és ügyfele kötöttek-e írásban szerződést az Ön által készített grafikai elem felhasználása vonatkozásában, így az sem, hogy az esetleges szerződésnek mi volt a tartalma. Ennek megfelelően jelen tájékoztatónkban foglaltak abban az esetben tekinthetők irányadónak, ha az Önök által esetlegesen megkötött szerződés eltérő rendelkezéseket nem tartalmaz.
Az említett grafikai elem – erre irányuló iparjogvédelmi oltalom hiányában, illetőleg azzal párhuzamosan is – a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) szerint szerzői jogi oltalom alatt állhat.
A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. Ez a védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől és automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs tehát regisztrációhoz, bejegyzéshez kötve. Lehetőség van azonban a műnek az SZTNH által vezetett önkéntes műnyilvántartásba vételére, amely a szerző számára jogvita esetén megkönnyíti a szerzői jogi jogosultság fennállásának bizonyítását [Szjt. 94/B. § (2) bek.].
A szerzői jog azt illeti meg, aki a művet megalkotta. Eszerint tehát az említett grafikai elem tekintetében Önt szerzői jogi oltalom illetheti meg, amennyiben azt Ön alkotta meg és az egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik.
A szerzőt (életében, továbbá halálától számított 70 éven át) a mű létrejöttétől kezdve megilletik a szerzői jogok – a személyhez fűződő és a vagyoni jogok – összessége. Személyhez fűződő jog például annak eldöntése, hogy a szerző a művét nyilvánosságra hozza-e vagy sem, a nevét a művével kapcsolatban fel kívánja-e tüntetni vagy sem, továbbá a szerzőnek e körben joga van a mű egységének védelmére is. A vagyoni jogok közt említhetjük a mű felhasználásának, valamint a felhasználás engedélyezésének jogát. A mű felhasználásának minősül különösen az alkotás többszörözésnek vagy átdolgozásának joga, a mű terjesztésének, nyilvánossághoz közvetítésének, kiállításának joga.
Önnek, mint szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. A felhasználási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. Ha a felhasználási szerződés tartalma nem állapítható meg egyértelműen, a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. A felhasználási engedély korlátozható valamely területre, időtartamra, felhasználási módra és a felhasználás meghatározott mértékére.
Így az Ön által létrehozott alkotás csak az Ön engedélyével, hozzájárulásával használható fel akként, hogy arra Önnel kell felhasználási szerződést kötni. Ha az Szjt. másképp nem rendelkezik, a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek – eltérő megállapodás hiányában – a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le. A felhasználási szerződést – ha az Szjt. eltérően nem rendelkezik – írásba kell foglalni.
A szerző személyéhez fűződő jogait (a mű nyilvánosságra hozatalának joga, a szerző nevének feltüntetése, a mű integritásának védelme) maga érvényesítheti, azokról lemondani nem lehet. Így amennyiben azokat valaki megsérti, valószínűsíthetően megállapítható a szerzői jogi jogsértés.
Amennyiben a felhasználó elmulasztja a szerzői jog jogosultjának engedélyét kérni a szerzői jogi alkotás felhasználásához, vagy a felhasználási szerződésben kapott jogosultságait túllépve használja a művet, akkor jogsértést követ el. A szerző, akinek a szerzői jogi védelem alatt álló művét engedélye nélkül felhasználják (és a felhasználás nem tartozik a szabad felhasználás körébe), a jogsértővel szemben polgári peres úton felléphet. Az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket és polgári jogi jogkövetkezményeket, igényeket az Szjt. 94. § - 94/B. §-ai tartalmazzák (ilyen pl. a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása, a jogsértő eltiltása további jogsértésektől, elégtétel adása a jogsértő részéről, adatszolgáltatás a jogsértésről, a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítése, a sérelmes helyzet megszüntetése és az eredeti állapot helyreállítása, továbbá kártérítés követelése).
Vagyoni hátrányt okozó szerzői jogsértés esetén a polgári perindítás mellett vagy helyett Ön, mint sértett feljelentést tehet és annak megalapozottsága esetén a büntetőbíróság büntetőjogi szankciókat is alkalmazhat a jogsértővel szemben [pl. amennyiben valaki idegen művet sajátként tüntet fel (plágium) vagy egyéb módon megsérti az Szjt. alapján fennálló szerzői jogait]. Ilyen esetekben a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) bitorlásra (Btk. 384. §), valamint a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 385. §) tényállásai lehetnek irányadóak.
Felhívom a figyelmét arra, hogy a fentiekben vázolt szerzői jogi oltalom fennállásához és annak érvényesítéséhez Önnek kell azt bizonyítania, hogy a kérdéses alkotásnak Ön a szerzője. Ennek hiányában eredményesen nem hivatkozhat mással szemben szerzői joga fennállására vagy annak sérelmére, illetve nem lesz képes jogi úton érvényesíteni a szerzői jogi jogsértés esetére meghatározott büntető vagy polgári jogi jogkövetkezményeket.
Amennyiben levelem alapján úgy ítéli meg, hogy érdekeit jogi úton érvényesíti, úgy javaslom, hogy keressen fel ez ügyben egy, a szellemi tulajdon-védelem területén jártas ügyvédet vagy szabadalmi ügyvivőt további tanácsadás és képviselet céljából. Reméljük, válaszunk hozzájárul szellemi tulajdonjogaival kapcsolatos tájékozódásához.
Üdvözlettel:
Üdvözlettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Jogi és Nemzetközi Főosztály
(2014.02.10)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt cím
Az lenne a kérdésem, hogy egy szellemi termékemet szeretném egy társsal együtt megvalósítani és közös szellemi tulajdonról szóló szerződést szeretnénk írni, akkor milyen fontos tartalmakat kell megírni ebbe a szerződésbe?
(2014.02.04) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Uram!
Felhívjuk figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki. Ebből az következik, hogy az SZTNH konkrét ügyre vonatkozó jogi tanácsadást nem adhat.
A „szellemitulajdon.hu” portál útján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (a továbbiakban: SZTNH) 2014. február 4-én érkezett elektronikus megkeresésére az alábbi tájékoztatást nyújtjuk.
Kérdése arra vonatkozott, hogy egy „közös szellemi tulajdonról” szóló szerződésben milyen rendelkezéseket szükséges szerepeltetni. Megkereséséből sajnos nem derül ki számunkra, hogy a megkötni kívánt szerződés milyen szellemitulajdon-jogi oltalmi formára vonatkozik, illetve az sem, hogy pontosan mit kívánnak szabályozni a szerződésben. Azt feltételezve, hogy a szerzőtársak/feltalálótársak egymás közötti viszonyt kívánják rendezni a szerződésben, jelen levelünkben ismertetjük a közös oltalmak főbb jellemzőit.
A szellemitulajdon-jogokat megkülönböztetjük aszerint, hogy a jogi oltalom keletkezéséhez szükséges van-e hatósági eljárásra (lajstromozott jogok) vagy az oltalom a mű keletkezésével automatikusan, hatósági regisztrációs eljárás nélkül jön létre (lajstromozatlan jogok). A lajstromozott jogok tipikusan az iparjogvédelmi jogok, mint a szabadalom, növényfajta oltalom, formatervezésiminta-oltalom, használatiminta-oltalom, védjegy, mikroelektronikai félvezetők topográfiájának oltalma. Az említett oltalmi formák tekintetében az oltalom megszerzése érdekében az SZTNH-hoz bejelentési kérelmet kell benyújtani. Az oltalmat – az oltalmi feltételek teljesülése esetén – hatósági aktus, a lajstromozás keletkezteti.
A szerzői jogi védelmet az alkotásnak az egyéni, eredeti jellege alapozza meg, vagyis az, hogy ne legyen más mű szolgai másolata. A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik, az oltalomszerzéshez nincsen szükség hatósági eljárásra. A szerzői jog két fő területre osztható fel, egyrészt a szűkebb értelemben vett szerzői jogra (például irodalmi mű, szoftver, zenemű, képzőművészeti alkotás), valamint az úgynevezett kapcsolódó jogokra, így a szomszédos jogokra (pl. előadóművészek, hangfelvétel előállítók, filmelőállítók jogai), valamint a sui generis adatbázisokhoz kapcsolódó jogokra.
A közös szellemitulajdon-jogi oltalmakra vonatkozó szabályokat az egyes szellemitulajdon-jogokra vonatkozó törvények, valamint háttérjogszabályként a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) tartalmazza.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 5. §-a értelmében több szerző közös művére, ha annak részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői jog együttesen és - kétség esetén - egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat; a szerzői jog megsértése ellen azonban bármelyik szerzőtárs önállóan is felléphet. Ha a közös mű részei önállóan is felhasználhatók (összekapcsolt művek), a saját rész tekintetében a szerzői jogok önállóan gyakorolhatók. Az összekapcsolt művekből álló, együtt alkotott közös mű valamely részének más művel való összekapcsolásához az eredeti közös mű valamennyi szerzőjének hozzájárulása szükséges.
A közös szabadalmi igényről és a közös szabadalomról a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény rendelkezik. Ennek a törvénynek a rendelkezéseit kell alkalmazni közös növényfajta oltalom, formatervezésiminta-oltalom, használatiminta-oltalom és topográfia kapcsán is.
Főszabályként a szabadalom a feltalálót vagy az ő jogutódját illeti meg. Amíg jogerős bírósági ítélet vagy hatósági határozat mást nem állapít meg, azt kell igényjogosultnak tekinteni, aki a találmányt korábbi elsőbbséggel jelentette be. Ha a találmányt többen, de egymástól függetlenül alkották meg, a szabadalom az a feltalálót vagy jogutódját illeti meg, aki a találmányt korábbi elsőbbséggel jelentette be – feltéve, hogy e korábbi elsőbbségű bejelentést közzéteszik, vagy annak tárgyára szabadalmat adnak. Ha többen közösen alkották a találmányt, a szabadalom a feltalálókat, illetve jogutódjaikat közösen illeti meg. A feltalálók szerzőségi részarányát - a szabadalmi bejelentésben eredetileg megadott ellenkező megjelölés hiányában - egyenlőnek kell tekinteni. Ha a szabadalomnak több szabadalmasa van, saját hányadával bármelyik szabadalmastárs rendelkezhet, de részesedési hányadára a többi szabadalmastársat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg. Bármelyik szabadalmastárs egyedül is hasznosíthatja a találmányt, azonban köteles társainak megfelelő díjat fizetni részesedési hányaduk arányában. Ugyancsak önállóan felléphet bármelyik szabadalmastárs a szabadalom fenntartása és védelme érdekében. Hasznosítási engedélyt harmadik személynek csak közösen adhatnak a szabadalmastársak. Ha egyik szabadalmastárs az oltalomról lemond, hányadára a többi társ joga részesedésük arányában kiterjed. A szabadalommal kapcsolatos költségek a szabadalmastársakat egymás közötti viszonyukban részesedési hányaduk arányában terhelik.
Ha többen közösen kérik a megjelölés lajstromozását, a védjegyoltalmat közösen szerzik meg. Több igényjogosult esetén - ellenkező megjelölés hiányában - a védjegyoltalmi igény részarányát egyenlőnek kell tekinteni. A közös védjegyoltalomra és a közös védjegyoltalmi igényre vonatkozó szabályokat a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 21. §-a tartalmazza.
Ha a védjegyoltalomnak több jogosultja van, saját hányadával bármelyik jogosult rendelkezhet. A védjegyoltalom jogosultjának részesedési hányadára a többi jogosultat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg. A védjegyet bármelyik jogosult egyedül is használhatja, köteles azonban társainak, részesedési hányaduk arányában, megfelelő díjat fizetni. A közös védjegyoltalom jogosultjai a védjegy használatára harmadik személy részére csak közösen adhatnak engedélyt. A hozzájárulást a polgári jog általános szabályai szerint a bíróság ítélete pótolhatja. Ha az egyik jogosult a védjegyoltalomról lemond, hányadára a többi jogosult joga részesedésük arányában kiterjed. A védjegyoltalom megújítása, érvényesítése és védelme érdekében bármelyik jogosult önállóan is felléphet. Eljárási cselekményei - az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve - arra a védjegyjogosultra is kihatnak, aki valamely határidőt, határnapot vagy cselekményt elmulasztott, feltéve, hogy mulasztását utóbb nem pótolta. Ha a közös védjegyoltalom jogosultjainak eljárási cselekményei egymástól eltérnek, azokat az eljárás egyéb adatait is figyelembe véve kell elbírálni. A közös védjegyoltalommal kapcsolatos költségek a jogosultakat egymás közötti viszonyukban részesedési hányaduk arányában terhelik. Ha a védjegyjogosultak egyike a rá eső költségeket felhívás ellenére sem fizeti meg, a költségeket viselő jogosult a mulasztó hányadának átruházását igényelheti.
Reméljük, válaszunk hozzájárul szellemi tulajdonjogaival kapcsolatos tájékozódásához.
Amennyiben úgy dönt, hogy a kérdéses szellemi termék vonatkozásában az igényjogosultsági arányok rendezése érdekében üzlettársával szerződést köt, javaslom, hogy keressen fel ez ügyben egy, a szellemi tulajdon-védelem területén jártas ügyvédet vagy szabadalmi ügyvivőt további tanácsadás és a szerződés elkészítése céljából.
Üdvözlettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Jogi és Nemzetközi Főosztály
(2014.02.10)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Cím!
Kérdésem, hogy ha egy színház színre állít egy darabot, akkor az így létrejövő színpadi előadás tekinthető-e a színház által létrehozott, a színház tulajdonában álló szerzői jogvédelemben részesülő alkotásnak? Filmgyártásnál a filmelőállító is szerzői jogvédelemben részesül, igaz-e ugyanez a színházra, a színházban létrejött előadásokra? Köszönettel:
M.I.
(2014.01.29) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Címzett!
Köszönettel vettük megkeresését, amelyben egy színpadi előadást érintő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött. Alábbi válaszaim a levélben feltett kérdésekre a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak.
Szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat – köztük a színműveket [Szjt. 1. §-ának (1) bekezdés d) pontja] - védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése].
Noha az Szjt. 66.§ (1) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy a szerző megfilmesítési szerződés alapján átruházza az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére való jogot, a színpadi művek esetében az Szjt-ben nincsen ezzel analóg szabályozás, azaz ez esetben a szerzői jogok nem ruházhatók át. Elképzelhető ugyanakkor, hogy a színház ún. kizárólagos felhasználási engedélyt kap a szerzői jogi jogosultaktól, így rendelkezhet a színpadi mű felhasználásáról, de a szerzői jogok ilyen esetben sem szállnak rá át.
Ami az egyes jogosultakat illeti, a színpadi előadással összefüggésben szerzői joga lehet például a színdarab írójának, a rendezőnek, a darabhoz írott zene szerzőjének, de védelem alatt állhatnak a jelmez és díszlettervezők is. A művek színpadra állításával összefüggésben számos, ún. szomszédos jogi teljesítmény is felmerül, amelyek szintén jogi oltalmat élvezhetnek (e vonatkozásban példaként hozhatók fel a színi előadásban részt vevő előadóművészek, illetve a színpadi produkcióban közreműködő zenei előadóművészek is). A szerzői joggal szomszédos jogok részletes szabályozása tekintetében az Szjt. XI. fejezete irányadó, amelyet az alábbi linken talál: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf.
A szomszédos jogi jogosultságokra nézve lehetséges jogátruházás, amely esetben a színház megszerezheti a jogosult vagyoni jogait, melyek vonatkozásában a későbbiekben rendelkezhet is.
A művek színpadra állítása kapcsán felmerülő rendezői tevékenység szerzői jogi vizsgálatát a Szerzői Jogi Szakértő Testület 2012/03-as szakvéleményében elemezte.
(Elérhetősége:http://www.sztnh.gov.hu/testuletek/szjszt/SZJSZT_szakvelemenyek/2012/PDF/szjszt_szakv_2012_03.pdf .)
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Hivatal hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, így a Hivatal Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet.
Bízom benne ugyanakkor, hogy tájékoztatásunkkal tudtunk szerzői jogi kérdése kapcsán segíteni.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2014.02.04)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Cím!
Egy online szolgáltatás ötletét szeretném levédetni.Hova fordulhatok ezzel?
(2014.01.30) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Címzett!
Köszönettel fogadtuk megkeresését, melyben egy online szolgáltatás ötlete levédetésének mikéntje kapcsán érdeklődött.
A kérdése kapcsán tájékoztatjuk, hogy a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (6) bekezdése alapján valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek. Ennek megfelelően a hatályos szabályok alapján sajnos az online szolgáltatás puszta ötlete sem élvezhet védelmet. Ahhoz, hogy a védelem létrejöhessen, szükséges annak tárgyiasult formában történő megjelenése, mely akár egy leírt ötlettervben, vagy a koncepció megvalósításában ölthet testet, de ebben az esetben is többletkövetelmény, hogy ez egyéni eredeti módon kerüljön megfogalmazásra vagy kialakításra.
Az Szjt. 1. § (3) bekezdés alapján ugyanis a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.
Amennyiben a fenti követelményeknek megfelelő művet hoz létre, akkor az bármilyen (bejelentési, levédetési, vagy egyéb) aktus teljesítésétől függetlenül, a törvény erejénél fogva élvez védelmet. Amennyiben szerzősége bizonyítását (vagyis annak igazolását, hogy az adott művet Ön alkotta meg) a későbbiekben meg kívánja könnyíteni, akkor figyelmébe ajánljuk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által vezetett önkéntes műnyilvántartást.
A szerzői jogról szóló törvény teljes szövegét itt találja: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf; az önkéntes műnyilvántartásról pedig itt olvashat bővebben: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2014.02.04)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Tanácsadó! Kérdésem, hogy szerzői jog fogalmába beletartozik-e, egy folyóirat főszerkesztőjének, szerkesztőjének szerkesztői feladatokért fizetett juttatás. Önálló szellemi alkotói tevékenységnek minősíthető-e? Köthető rá felhasználási szerződés, melyben csak a vagyoni (szerzői) jogra tekintettel kap díjazást?
Egyszerűbben az újságszerkesztés szerzői jog-e? Válaszukat előre is köszönöm: Kiss Ildikó
(2014.01.28) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Címzett!
Köszönettel fogadtuk a folyóirat szerkesztés szerzői jogi megítélése kapcsán beküldött megkeresését. Feltett kérdéseire adott válaszaink a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak.
Elöljáróban engedje meg, hogy röviden tájékoztassam a szerzői jogi védelem keletkezésének feltételeiről. A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1) és (3) bekezdései].
A szerkesztési munka önmagában szintén lehet szerzői jogi védelem tárgya, amennyiben az megfelel az egyéni-eredeti jelleg követelményének. Az Szjt. az ún. gyűjteményes művekre vonatkozó szabályozását alapul véve [7.§] tehát, amennyiben egy folyóirat tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű, azt szerzői jogi védelem illeti meg - függetlenül attól, hogy annak részei, összetevői nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben -, amely annak egészére a szerkesztőt (mint szerzőt) illeti meg. Ezen szerzői jog ugyanakkor nem érinti a folyóiratban található egyes cikkek szerzőinek önálló jogát.
A szerző kizárólagos joga a művének felhasználására nézve engedélyt adni, amely főszabályként felhasználási szerződéssel történik és fejében a szerzőt díjazás illeti meg [Szjt. 16.§ (1) és (4) bekezdése].
E helyütt szeretném felhívni figyelmét ugyanakkor arra, hogy az újságszerkesztés során megvalósuló szerkesztői tevékenység tekintetében felmerül, hogy az a szerkesztő munkaköréből adódó feladat. Az Szjt. 30. §-ában foglaltak alapján pedig, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége - eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, s ő köthet felhasználási szerződést e művek harmadik személyek általi felhasználásának engedélyezésére. Ebben az esetben a szerkesztő munkavégzése során általa létrehozott, és esetlegesen szerzői jogi oltalmat élvező művek után az anyagi ellentételezést a szerkesztő munkabére biztosítja. Az Szjt. szövege (s ezen belül annak 30. §-a) az alábbi linkre kattintva érhető el: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf].
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2014.02.04)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy ha szobadekorációt (pl. falvédőt)eladási céllal varrnék úgy, hogy ismert mesefigurák (külföldi és belföldi egyaránt) kerülnének rá, akkor mi a teendőm, hogy ezzel senki jogait ne sértsem, kihez kell fordulnom az ügyben, hogy mindez hivatalosan történjen?
Köszönettel várom válaszukat.
(2013.11.09) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Cím!
A honlapon feltett kérdésére az alábbi válasz adható.
Annak megállapításához, hogy mesefigurák tárgyait képezik-e más szellemi tulajdonának, pontosan ismerni kellene a tényleges figurákat, valamint azt, hogy falvédő értékesítése alatt olyan intenzitású tevékenységet ért, ami gazdasági tevékenységnek minősül.
Absztrakt módon azonban már most is feltételezhető, hogy olyan figurákról van szó, amelyek szerzői műnek minősülnek, ezért a megalkotásuk pillanatától szerzői jogi védelemben részesülnek. Az ilyen műalkotások feltüntetése olyan termékeken, amelyeket gazdasági tevékenység körében kíván hasznosítani, jogszerűen csak a szerzői jog tulajdonosának engedélyével valósulhat meg. A szerzői jog védelme alatt álló műalkotásoknak nincsen teljes körű és kutatható adatbázisa, azonban a művek alkotóinak neve gyakran a műalkotást hordozó eszközön fel van tüntetve.
Mindezeken túl, a figurák tárgyai lehetnek védjegy vagy formatervezésiminta-oltalomnak, ezért a jogosultak tulajdonjogának megsértésének elkerülése céljából itt is szükséges használati engedélyt kérni. Annak feltárása érdekében, hogy megállapítsák a védjegy vagy mintaoltalom tulajdonosát, remekül hasznosítható a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának honlapján ingyenes elérhető E-kutatás alkalmazás az alábbi linken.
http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU
Amennyiben úgy ítéli meg, hogy a kutatás az érintett szakterület osztályozási nomenklatúrájának részletes ismerete nélkül komoly nehézséget okozna, akkor ajánlom figyelmébe az SZTNH-val szorosan együttműködő Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség Nonprofit Kft. professzionális kutatási szolgáltatásait, amelyeket az Ügynökség önköltségi térítés ellenében végez el.
http://www.hipavilon.hu/
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2013.11.18)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Németországban szeretnénk nagyrészt magyar élelmiszeripari termékeket - első körben webáruházon keresztül - forgalmazni két márkanévvel és egy - közel azonos - védjeggyel melyet minden terméken feltüntetnénk.
Hol lehet utánanézni annak, hogy ez a két név illetve logo oltalom alatt áll-e.
Mi a költsége és a folyamata a bejegyzésnek?
Üdvözlettel
Tillmann Ildikó
(2013.10.04) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Tillmann Ildikó!
Köszönettel vettük a megkeresését, amellyel kapcsolatban engedje meg, hogy a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
A márka a marketing, a reklám területén használatos fogalom, ahol a "termék tulajdonságokhoz kapcsolt asszociációk összessége" is kötődik egy adott megjelöléshez.
A gazdasági tevékenység körében használt megjelölések (nevek, ábrák, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölések valamint ezek kombinációi) jogi védelmére alkalmas oltalmi forma a védjegyoltalom.
A rövid üzenete alapján két szó megjelölést valamint egy ábrát kíván használni üzleti tevékenység körében Németországban. Amennyiben ezeket a megjelöléseket kizárólagos joggal kívánja használni az ország területén, Németországban érvényes védjegyoltalmat kell szereznie.
Erre három úton nyílik lehetősége.
1) Nemzeti védjegyoltalmat szerezhet a megjelölésekre közvetlenül a Német Szabadalmi és Védjegy Hivatalhoz benyújtott bejelentéssel. A Német Szabadalmi és Védjegy Hivatal által lajstromozott védjegyek oltalma Németország területén hatályos. A védjegylajstromozással kapcsolatos információk (engedélyezési eljárás menete, formanyomtatványok, díjak, stb.) a http://www.dpma.de/english/trade_marks/procedures/index.html oldalról elérhetők.
2) Közösségi védjegy oltalmat szerezhet a megjelölésekre a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalhoz (BPHH) benyújtott bejelentéssel. A közösségi védjegy olyan védjegy, amelynek oltalma az Európai Unió minden tagállamában egységesen fennáll.
A közösségi védjegyek lajstromozással kapcsolatos információk (engedélyezési eljárás menete, formanyomtatványok, díjak, stb.) a http://oami.europa.eu/ows/rw/pages/CTM/legalReferences/legalReferences.en.do internetes oldalról elérhetők.
A közösségi védjegy bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (SZTNH) is be lehet nyújtani. Az SZTNH 10 700 Ft továbbítási díj ellenében továbbítja a bejelentési kérelmet a BPHH-hoz, de a továbbiakban a bejelentőnek közvetlenül a BPHH-val kell a kapcsolatot tartania.
3) Amennyiben Magyarországon azonos tárgyú védjegye / folyamatban lévő védjegy bejelentése van, nemzetközi védjegy bejelentéssel kiterjesztheti az oltalmat Németország területére. A nemzetközi védjegyek lajstromozását a Szellemi Tulajdon Világszervezet Genfi Nemzetközi Irodája végzi. A nemzetközi védjegyek lajstromozásával kapcsolatos információk (engedélyezési eljárás menete, formanyomtatványok, díjak, stb.) a http://www.wipo.int/madrid/en/ internetes oldalról elérhetők.
A nemzetközi védjegy bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (SZTNH) kell benyújtani. Az SZTNH 10 700 Ft továbbítási díj ellenében továbbítja a bejelentési kérelmet a Nemzetközi Irodához.
A védjegy bejelentési kérelemben mindhárom esetben meg kell adni az árujegyzéket, azaz azokat az árukat, illetve szolgáltatásokat, amelyekkel kapcsolatban a védjegyet használni kívánják.
Az árujegyzékben az árukat és a szolgáltatásokat be kell sorolni a Nizzai Megállapodás szerinti áruosztályokba. A bejelentési díj mindhárom esetben függvénye annak, hogy az árujegyzék hány áruosztályra terjed ki.
Arra vonatkozóan, hogy egy megjelölés Németország területén védjegyoltalom alatt áll-e, a következő ingyenesen elérhető elsődleges adatbázisokban szerezhető információ:
a Német Szabadalmi és Védjegy Hivatal védjegy adatbázisában (https://register.dpma.de/DPMAregister/marke/einsteiger ),
a CTM-online adatbázisban (http://oami.europa.eu/CTMOnline/RequestManager/en_SearchBasic) a közösségi, és a
Romarin adatbázisban (http://www.wipo.int/romarin) a Németország területén érvényes nemzetközi védjegyek és védjegy bejelentések között lehet tájékozódni.
A Tmview adatbázisban (http://www.tmview.europa.eu/tmview/welcome.html) - mint másodlagos adatforrásban - a fenti három adathalmaz egyetlen felületen, egyszerre kutatható.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Üdvözlettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2013.10.10)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Még az 1990' években a Szerzői jogvédő Irodába vitt ötletemet egy borítékban kaptam meg ezt fotókban mellékeltem megtekintésre.
Az ötlet egy reklámozási lehetőséget takar amely, a "fogvájó"és "szívószál" csomagolásán biztosít reklámozási formációt.
Érdeklődni szeretnék hogy, mekkora védelmet kap ez a fajta "Műpéldány" a borítékban elhelyezett dokumentáció?
Ugyan is a napokban találtam egy olyan céget aki, fogvájó csomagolásán reklámoz.
(2013.07.23) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Uram!
A levelében említett Szerzői Jogvédő Hivatal az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület (ARTISJUS) elődje, mely utóbbi mind a mai napig önkéntes műjegyzéket vezet az ott elhelyezett szerzői művekről (a műjegyzéket az alábbi link mentén érheti el: http://www.artisjus.hu/egyeb_tevekenyseg/onkentes_mujegyzek/?main_menu[main_menu][item]=57).
Az Ön által műjegyzékbe felvetetett szemléltető képre, fényképre vagy ábrára vonatkozóan a szerzői védelem fennállása szakértői kérdés, és perben eljáró bíróság állapíthatja meg.
A korábban hatályos szerzői jogi törvény értelmében, és a jelenleg hatályos szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1. §-ának (6) bekezdése alapján sem lehet egy ötlet a szerzői jogi védelem tárgya. A szerzői jogi védelem kritériuma, hogy a mű tudományos vagy művészeti alkotás, és közvetlenül alkotótól származó, önálló (egyéni, eredeti jellegű), az alkotó személyi jegyeit magán viselő szellemi teljesítmény legyen.
Az önkéntes műjegyzékbe vétellel kapcsolatosan pedig fontos tudni – és ez az ARTISJUS honlapján is szerepel –, hogy a műjegyzékbe vétel szerzői jogokat nem keletkeztet, tekintettel arra, hogy a szerzői műveket minden külön nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül is védi a szerzői jogi törvény [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése], amennyiben azok megfelelnek a szerzői mű kritériumainak.
A műjegyzékbe történő felvétel tehát nem keletkeztet szerzői jogot, csupán a nyilvántartásba vétel tényéről ad igazolást, amely teljes bizonyító erővel igazolja, hogy a kérelmező által a sajátjaként nyilvántartásba vett szerzői alkotás az igazolás kiállításának napján az igazoláshoz hozzáfűzött példány szerinti tartalommal létezett. Ennek azonban csak abban az esetben van jelentősége, ha a művek alkotójával kapcsolatosan a szerzőség elismerésével kapcsolatban jogvita merülne fel.
Üdvözlettel:
SZTNH
(2013.07.26)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Kérdésemet a 3 dimenziós térben, virtuális világokban használatos avatárokkal kapcsolatban szeretném feltenni, melyek a felhasználók személyét reprezentálják.
3 dimenziós objektumok, többek között ezen avatárok készítésével foglalkozom.
Az egyik ilyen online alapú világban, az általam készített 3 dimenziós avatárokról, melyek az én fantáziám szülöttjei,- másképp általam kitalált fiktív személyek, szereplők-, számomra ismeretlen személyek, beleegyezésem nélkül másolatokat készítettek.
Ezen másolatokról pornográf képeket és videóanyagok előállításához használták fel, majd publikáltak azokat népszerű képmegosztó és videómegosztó oldalakon.
Szándékaim szerint, ezen karaktereket értékesíteni kívántam volna, melyeket a képek és videó elkészülte után, már nem nem látom etikusnak.
A másolatokról készült trágár, lejárató jellegű képeken, az általam kitalált és használt, értékesíteni kívánt egyedi, egyéni személyiséggel rendelkező szereplők, karakterek egyértelműen felismerhetőek.
A kérdéseim a következő:
-Amennyiben ezen karaktereken, kriminalisztikai szempontból azonosíthatósági jegynek minősülő fiziológiai sajátosságokat, testmagasság, vállszélesség, fejméret, nyakhossz, száj formája-szélessége, arccsont, szem, szemüreg, szemvonal, orrhossz, ornyereg, állkapocsív stb-stb. (tehát a szoros értelembe vett test és arc formáját) én alakítottam ki saját kézzel, saját elgondolásom szerint, úgy azok egyedinek, azonosíthatónak mondhatók-e?
(a meztelen figurák, négy alkotó elemből állnak, ezek a /1/ test formája(saját mű), /2/ hajviselet, /3/ retinaminta, /4/ bőrfelület. Ezek közül a test formáját magam készítettem, a további 3 elemet, az interneten kapható több tízezer alkotó elem közül választottam ki, webshopokban vásároltam meg, a szereplők egyedivé tételéhez. Kérdésem arra irányul, ezen összeállítás, a saját elsődleges testalkat-művel együtt, szellemi tulajdonnal minősül-e? )
-Ezen vizuális művek, jogilag hova sorolhatók be?
(3 dimenziós rajz? Rajzoláshoz hasonló módon készült mű? Mesefigura? Rajzfilm szereplő? Esetleg jelmezterv?)
-Milyen szerzői és alkotói jogokkal rendelkezem, ezen 3 dimenzióban létrehozott szereplők esetén?
(Térjenek ki kérem arra is, hogy amennyiben az egyik karaktert-figurát, saját magam online-reprezentációjára használom -mint a további szellemi termékek megalkotója, online identitásként-, annak a figurának a lemásolása-felhasználása, sérte és ha igen, milyen személyi vagy alkotói jogokat.)
Illusztráció gyanánt, csatoltam 4 képet. A képeken az eredeti mű és a másolat feliratozásán, illetve egymás mellé illesztésén túl, az intim részek kitakarása történt. Más változtatás nem esett rajtuk.
http://postimg.org/gallery/6cc13xvy/
Fáradságukat előre is köszönöm! Válaszukat várom!
(2013.07.19) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Címzett!
Köszönettel fogadtuk az Ön által készített, ún. három dimenziós avatárok kapcsán beküldött megkeresését. Feltett kérdéseire adott válaszaink a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt., amelynek szövege az alábbi linkre kattintva elérhető: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf ) rendelkezésein alapulnak.
Elöljáróban engedje meg, hogy röviden tájékoztassam a szerzői jogi védelem keletkezésének feltételeiről. A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdései].
A szerzői jog fennállásának szempontjából ugyanakkor nem elsősorban az alkotások műfaji besorolása a leglényegesebb kérdés, az Szjt. 1. §-ának (2) bekezdése ugyanis csak egy példálózó jellegű felsorolást ad az egyes műfajok tekintetében [amelyek közül az idézett bekezdés h) pontja szerinti rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotáshoz áll a legközelebb az Ön megkeresésében szereplő mű, mint grafika]. A szerzői jogi védelem fennállását az határozza meg, hogy az alkotás rendelkezik-e a fent említett egyéni-eredeti jelleggel. Ennek eldöntése azonban szerzői jogi szakkérdés, amelyre az SzTNH hatásköre nem terjed ki. Szíves figyelmébe ajánljuk ugyanakkor, hogy a hasonló ügyekben felmerülő szakkérdésekben a Szerzői Jogi Szakértő Testülettől (a továbbiakban: Testület) kérhető szakvélemény, amelynek eljárásával kapcsolatos további információ a http://www.sztnh.gov.hu/testuletek/szjszt/ oldalon érhető el. További kutatás céljából szíves figyelmébe ajánljuk a Testület korábbi szakvéleményeit tartalmazó nyilvános, bárki által hozzáférhető adatbázist (linkje: http://www.sztnh.gov.hu/testuletek/szjszt/kereses.html) is, amelyben téma szerint rá tud Ön is keresni egyes kérdésekre.
Amennyiben a fentiek alapján műve szerzői jogi védelem alatt áll, Önt mint szerzőt egyrészről megilletik az Szjt. II. fejezetében szabályozott személyhez fűződő jogok [a mű nyilvánosságra hozatalához (Szjt. 10-11.§), a szerző nevének feltüntetéséhez (Szjt. 12.§) és a mű egységének védelméhez (Szjt. 13.§) való jog], amelyek egyébként másra nem is szállhatnak át, nem ruházhatók át és érvényesen nem is lehet róluk lemondani [az Szjt. 9.§ (2) bekezdése alapján].
Az Ön által felvázolt esetben a mű egységének védelméhez való jog jelentőséget kaphat, annak alapján ugyanis a szerző felléphet művének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása, vagy a mű más olyan megváltoztatása vagy a művel kapcsolatos más olyan visszaélés ellen, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes.
Másrészről megilletik a szerzőt ún. vagyoni jogok [úgy mint például a többszörözés joga (Szjt. 18-22.§), terjesztés joga (Szjt. 23-23/A.§), a mű átdolgozásának joga (Szjt. 29.§) vagy a mű kiállításának joga (Szjt. 69.§)], amelyek lehetővé teszik a felhasználás másnak történő engedélyezését, illetőleg a jogosulatlan felhasználóval szembeni fellépést.
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
Ez azt jelenti, hogy a mű felhasználásához a szerző engedélyét szükséges kérni. A felhasználási engedélyekkel kapcsolatban az Szjt. V. fejezetében foglalt szabályozás irányadó.
A szerzői jogok megsértésével kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírósági útra tartozik, a szerzői jogok megsértőivel szemben pedig az Szjt. 94. §-ában foglalt jogi igények támaszthatók (így a szerzői jog jogosultja követelheti például a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, adatszolgáltatást, elégtétel adását, a gazdagodás visszatérítését, a sérelmes helyzet megszüntetését és a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, valamint kártérítés megfizetését).
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2013.07.22)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
A lányom készített egy hecker támadás elleni programot. Szeretné mielőbb eladni. Érdekel, hogy ezt hogy lehet megtenni. Milyen feltételek kellenek: engedély, cd- re írás, pénz stb. Nincs informatikus végzettsége, de profi programot készített, melyet egy amerikai cég tesztel. Szeretné a lányom saját maga forgalmazni.
(2013.07.16) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Hölgyem!
A számítógépes programok a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény hatálya alá tartoznak. A szerzői jog - a személyhez fűződő és a vagyoni jogok összessége - a mű létrejöttétől illeti meg a szerzőt, azaz azt, aki a művet megalkotta. A szerző a személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, illetve azokról nem mondhat le, de a vagyoni jogok bizonyos esetekben és feltételekkel átruházhatók, illetve átszállhatnak más személyre. A szerzőt a felhasználásra adott engedélyért díjazás illeti meg, amelyek a felek közötti eltérő megállapodás hiányában a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. A díjazásra és felhasználásra vonatkozó részletes megállapodás a felek tárgyalásainak eredményeképpen alakul ki, ahol bármelyik felet megfelelő képzettséggel rendelkező segítő (pl. ügyvéd) is képviselheti.
Amennyiben a szerző az általa alkotott művet maga szeretné hasznosítani, azt az adott tevékenységnek és a körülményeinek is megfelelő gazdasági társaság keretében vagy egyéni vállalkozóként teheti meg. Ennek a kérdésnek az eldöntéséhez a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala segítséget adni nem tud, de egyéb testületek (pl. a kereskedelmi és iparkamara területileg illetékes szervezete) vagy egyesületek (pl. szerzői joggal kapcsolatosan tanácsot adó és védelmet biztosító egyesületek) bizonyára minden segítséget megadnak az Önök részére.
Üdvözlettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2013.07.17)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTH!
Honlapunkon létrehoztunk és folyamatosan szerepeltetünk egy egyéni elnevezést, ami egy speciális, jól megkülönböztető elnevezése a tevékenységünknek. Mintegy 10 éve használjuk és az ügyfeleink már jól ismerik, ezért gondoltam, hogy védjegyként bejegyeztetem, de most vettem észre, hogy a tavalyi évben a .hu elnevezését bejegyezte egy magánszemély. Természetesen tudom bizonyítani hogy mi találtuk ki az elnevezést és használjuk mintegy 10 éve. Lehetséges-e valamilyen módon megszereznünk rá a védjegyet? (Az illetőt felhívtam telefonon, de azonnal elzárkózott a domain átadásától, így jogi utat fontolgatok)
Hogyan tudom megvédeni ezen szellemi tulajdonomat?
Üdvözlettel: Gáspár György
(2013.07.02) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Uram,
a megkeresésében feltárt tényállás alapján valószínűsíthető, hogy a korábbi, 10 éven át fennálló, háborítatlan és lajstromozás nélkül történt megjelöléshasználata megfelelő biztonságot nyújt a védjegybejelentéséhez. Mindezek ellenére ajánlott a megjelölésre nézve védjegykutatást végezni, hiszen ha védjegybejelentés tesz, azzal szemben nem csak a Magyarországon érvényes korábbi nemzeti és nemzetközi védjegyek jelenthetnek veszélyt, amelyekkel a gazdasági tevékenysége körében eddig egyébként is találkoznia kellett volna, hanem az Európai Unió területén oltalmat élvező ún. közösségi védjegyek is, amelyeknél előfordulhat, hogy a védjeggyel ellátott termék ténylegesen nem jelenik meg a hazai piacon.
A domain névvel szembeni fellépés tekintetében a lajstromozott védjegy kétségkívül előnyöket jelent, ezért a védjegybejelentés megtétele javasolt. A feltett kérdés a védjegyoltalomból fakadó jogok érvényesítésével kapcsolatos (védjegybitorlás), amire nézve az SZTNH-nak nincsen hatásköre. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 95. §-ának (1) bekezdése értelmében kizárólagos hatáskörrel és illetékességgel a Fővárosi Törvényszék rendelkezik. Az eljárás speciális jellege miatt megfontolásra érdemes az iparjogvédelem területén jártas hivatásos képviselő - ügyvéd vagy szabadalmi ügyvivő - bevonása.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Védjegy- és Mintaoltalmi Főosztály
(2013.07.04)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZNTH!
Két kérdésem van.
Az első:
Az interneten fent lévő olyan fotók, amelyeket a fotók tulajdonosa helyezett el a saját oldalán, felhasználhatóak-e olyan módon, hogy megadjuk a kép forrásának a linkjét? Ez kétféle lehetőséget jelent: vagy a kép van beillesztve és megadva linkként, vagy csak a link szerepel beillesztve.
A második:
Van-e lehetőség arra, hogy valamilyen módon megtudjuk, hogy ki a tulajdonosa a régi újságokban fellelhető fotóknak (pl. Labdarúgás)
Természetesen megkérdezhetjük azt akiről gondoljuk, hogy a jogok birtokosa, de nem tudjuk ellenőrizni, hogy a válaszuk helytálló-e.
Üdvözlettel: Komáromi János
(2013.05.03) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Uram!
Köszönettel megkaptuk megkeresését, amelyben interneten megtalálható, illetve régi újságokban megjelent fotók felhasználásához kapcsolódó szerzői jogi szabályok felől érdeklődött.
Elöljáróban tájékoztatni szeretném, hogy az Szjt. 1.§ (2) bekezdése szerint szerzői jogi védelem alá tartozik az irodalom, a tudomány, a művészet minden alkotása - ilyen alkotásnak minősül a fotóművészeti alkotás [Szjt. 1.§ (2) bekezdése i.) pontja] is. A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármely felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16.§ (1) bekezdése].
Főszabályként a fotók első felhasználása mindig a szerzői jogi jogosult (szerző, örökös, munkáltató) engedélyével történhet. Minden további, azaz másodlagos felhasználást – így például az Ön által említett eseteket is - a szerzők közös jogkezelésbe vontak, tehát engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől kell kérni, hanem közös jogkezelő szervezetüktől (HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület, elérhetősége: http://www.hungart.org/kapcsolat.php), amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt. A fizetendő jogdíj mértéke elsősorban a felhasználás jellegének, terjedelmének függvénye. A HUNGART közreműködésével történő jogosítások tekintetében érvényes díjszabások összegéről az alábbi linken tájékozódhat: http://kjk.sztnh.gov.hu/sites/default/files/hungart_dijszabas_2013.pdf.
Tehát az Ön által az internetről letöltött fotók saját honlapon történő megjelenítése esetén nem elegendő a forrás linkjét hivatkozásként megjelölni, ezt meg kell előznie az engedélyezésnek.
A régi újságokban megjelent fotók esetében a fentiek szintén irányadók – itt azonban érdemes figyelemmel lenni arra is, hogy amennyiben a felhasználni kívánt fotóművészeti alkotás tekintetében lejárt az ún. védelmi idő [ez az Szjt. 31.§ (1) bekezdése alapján a szerző halálától, illetve ismeretlen szerző esetében a nyilvánosságra hozataltól számított 70 évet jelenti], akkor az szabadon felhasználható, tehát a szerzői jogi jogosult engedélyét sem szükséges kérnie.
A fentieken túlmenően engedje meg, hogy tájékoztassam az ún. linkek (internetes hivatkozások) alkalmazásának szerzői jogi megítéléséről is.
Az ún. felszíni link használata (amely a rákattintás esetén a látogatót közvetlenül egy másik honlap főoldalára vezeti el) nem engedélyköteles formája a hivatkozásnak. Erre általánosságban az idézésre vonatkozó szabályozás irányadó, amely szerint a mű részlete felhasználható egy adott műben, amennyiben a felhasználás célhoz kötött (tehát az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelmű), az eredeti szöveghez hű az idézés és meg van jelölve a forrás, valamint az ott megjelölt szerző neve [Szjt. 34. § (1) bekezdés].
Amennyiben belső linket kíván használni (amikor a látogatót a kattintás nem egy másik honlap főoldalára, hanem egy belső, a másik honlap főoldalán túlmutató belső oldalra vezeti) vagy beágyazott linket helyez el (amely esetben az elhelyezett tartalomhoz tartozó hivatkozás automatikusan egy másik tartalomszolgáltató honlapját nyitja meg anélkül, hogy a látogató ezt észrevehetné), úgy a felhasználáshoz engedélyt kell beszerezni.
Amennyiben a fentiekhez a felhasználó elmulasztja a szerzői jog jogosultjának engedélyét kérni, akkor jogsértést követ el.
Üdvözlettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2013.06.24)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Egy Európai Unió által támogatott projekt keretében létrehoztunk egy családi szerepeket támogató mesedobozt. A doboz mesekönyvet, ehhez kapcsolódóan az egyes témakörök feldolgozását segítő foglalkoztató könyvet, recepteket, ujjbábokat, játszószőnyeget tartalmaz. Szeretnénk a mesedoboz teljes tartalmát levédeni. Hogyan tudjuk ezt megtenni, vagy hogyan érdemes? A komplex dobozra kérni jogvédelmet vagy külön az egyes tartalmi elemekre? A doboz a projektcsapat saját ötleteit, írásait (mese, foglalkoztató könyv) tartalmazza.
Előre is köszönöm a segítségüket.
Üdvözlettel:
Gurály Edina
(2013.05.16) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Gurály Edina!
Az alábbi kérdései a szellemitulajdon-védelem több területét is érintik, amelyek részletes ismertetése túlmutat egy ilyen jellegű tájékoztatás adta lehetőségeken, ezért engedje meg, hogy az alábbiakban néhány alapvető tényről tájékoztassuk az érintett jogintézményekkel kapcsolatban a kérdései alapján.
A szellemi tulajdon védelemét alapvetően két jogintézmény, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.
Az iparjogvédelem területén a különféle megoldásokhoz különböző oltalmi formák kapcsolódnak:
- a műszaki jellemzőkkel leírható megoldások védelmére, amennyiben a megoldás új, feltalálói tevékenységen alapul és iparilag alkalmazható, a szabadalmi oltalom jöhet szóba;
- a szabadalmazható találmány műszaki színvonalát el nem érő, új és feltalálói lépésen alapuló szerkezeti megoldások védelmére a használatiminta-oltalom;
- a termékek külső jellegzetessége - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok - védelmére, amennyiben a minta új és egyéni jelleggel rendelkezik, a formatervezésiminta-oltalom az alkalmas oltalmi forma.
Az árukhoz, illetve szolgáltatásokhoz kapcsolódó megjelölések (nevek, ábrák, egyéb grafikai elemek) oltalmát a védjegy oltalom biztosítja, de fel kell hívnunk a figyelmet, hogy a védjegy nem védi azt az árut vagy szolgáltatást, amellyel kapcsolatban használják, csupán arra szolgál, hogy a fogyasztók az árukat/szolgáltatásokat illetve gyártókat/szolgáltatókat azonosíthassák, egymástól megkülönböztethessék.
A fenti oltalmi formák esetében a jogi védelem külön kérelemre, hatósági eljárás eredményeképpen születik. (Az egyes oltalmi formákkal kapcsolatos bejelentési kérelmeket, illetve az egyes eljárások leírását áttekintheti a http://www.sztnh.gov.hu/kiadv/ingy_magy/bejelentesi_urlapok.html oldalunkról elindulva).
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az iparjogvédelem bármelyik területére eső bejelentés előtt mindenképpen tanácsos tájékozódni a tárgykörébe eső nyilvánosságra jutott megoldásokat illetően. Erre az Interneten számos iparjogvédelmi adatbázis áll rendelkezésre, a hazai vonatkozású jogok az "E-kutatás" iparjogvédelmi adatbázisban (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU) kutathatók.
A kutatásra a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárában (Cím: Budapest, V. ker. Akadémia u. 21., Nyitva tartás: hétfő, kedd, csütörtök: 9-13; szerda: 10-18; péntek: 9-11 óra között) személyesen is lehetőség nyílik, ahol a kollégák segítsége igénybe vehető.
A művészeti, irodalmi és tudományos alkotások - beleértve a számítógépi programalkotást, a szoftvereket - a szerzői jogi védelem hatálya alá tartoznak. A szerzői jogi védelem - a korábban tárgyalt oltalmi formáktól eltérően - a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva fennáll meghatározott ideig anélkül, hogy a jogvédelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. Ugyanakkor jeleznünk kell, hogy valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket. Ezért egy későbbi jogvita esetére javasolható a mű letétbe helyezése közjegyzőnél vagy az illetékes közös jogkezelő szervezetnél, illetve önkéntes műnyilvántartásba vetethető a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál ugyanebből a célból. (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html).
A mű önkéntes műnyilvántartásba vételével kapcsolatban felhívjuk szíves figyelmét, hogy az eljárás semmiféle jogi védelmet nem keletkeztet, csak egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe, ami egy későbbi jogvita során felhasználható.
Az említett külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó szellemi alkotásokat, amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és közkinccsé még nem váltak, a törvény a Polgári Törvénykönyv ide kapcsolódó rendelkezése szerint védi. Ez a védelem a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - mivel nem igényel semmilyen alakszerűséget, regisztrációt - a törvény erejénél fogva illeti meg a jogosultat.
Reméljük, hogy a fentiek segítik Önt annak eldöntésében, hogy az említett alkotás esetében milyen jogi védelem jöhet szóba. A fentiekkel kapcsolatos további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai telefonon és személyesen is szíves rendelkezésére állnak.
Elérhetőségünk:
Budapest, V. ker. Akadémia u. 21.;
Nyitva tartás: hétfő, kedd, csütörtök: 9-13; szerda: 10-18 (nyári nyitvatartási időben 13-16); péntek: 9-11 óra között;
Nyitvatartási idő alatt ingyenesen elérhető telefonunk: 06 80 345678.
Végezetül felhívjuk szíves figyelmét, hogy az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt; stb.) lebonyolítása, szakvélemény, tanács adása alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu éri el.
Üdvözlettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2013.05.21)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Közel fél éve kezdtem el egy blogot, melyben egy ismert receptkönyvet az elejétől a végéig végig sütök egy project keretében. Ez egy év alatt több mint 460 sütemény elkészítését foglalja magában. Hatalmas olvasóköröm lett és egyre több felkérést is kapok az ötletemmel kapcsolatban. A süteményeket saját fotóimmal illusztrálom valamint minden recepthez leírom a saját tapasztalataimat. Abban szeretnék tájékoztatást kérni, hogy szeretném levédetni magát az öletetemet és a blogot, hogy a későbbiekben ilyen project más neve alatt ne futhasson. Milyen módon tehetném ezt meg? A szerzői jog mely kategóriája alatt lehetne értelmezni a blogom és az ötletet?
Köszönettel:
Mónika
(2013.05.11) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Hölgyem!
Köszönettel fogadtuk megkeresését, melyben egy receptkönyv alapján készített blog ötletének szerzői jogi megítélése iránt érdeklődött.
Elöljáróban engedje meg, hogy röviden tájékoztassam a szerzői jogi védelem keletkezésének feltételeiről. A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdései]. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.
Az Szjt. 1. §-ának (6) bekezdése kiveszi azonban a szerzői jogi védelem alól az ötletek, elvek, elgondolások, eljárások, működési módszerek vagy matematikai műveletek körét – ennek megfelelően az ötlete, hogy blogot készít egy receptgyűjtemény alapján, önmagában még nem tartozik szerzői jogi védelem alá.
A tapasztalatait leíró saját bejegyzései azonban – amennyiben eleget tesznek az egyéni-eredeti jelleg követelményének – szerzői jogi védelem alatt állnak, ugyanígy az egyéni-eredeti jellegű, az Ön által a blogra készített fényképek is [az Szjt. 1.§ (2) bekezdése i) pontjának megfelelően].
A védelem az alkotás - mint jogi tény - létrejöttével automatikusan, törvény erejénél fogva keletkezik. Ez azt jelenti, hogy a védelemnek semmilyen formális követelmény teljesítése, így például nyilvántartásba vétel sem feltétele.
Üdvözlettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2013.05.16)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Közel fél éve üzemeltetek egy baba-mama honlapot, mely non-profit tevékenységet végez jelenleg. Egy megállapodás keretében egy hasonló tevékenységet képviselő oldallal szeretnénk megegyezni, melynek a gyermek aloldala most indul és az eddigi oldalam tartalmait, valamint a jövőbeni felvázolt ötleteket és terveket teljes mértékben beépítenénk a másik oldal neve alá- valamint ott folytatnám a továbbiakban a tevékenységemet, oda kerülnének fel a további tartalmak és a jelenleg általam üzemeltetett oldal megszűnne. Az együttműködésben szeretném kikötni, hogy az idáig felépített tartalmak és a már felvázolt tervek-ötletek-javaslatok a közös oldalon való megvalósítása az én szellemi tulajdonomat képezzék- és amennyiben a későbbiekben szétválásra kerülne a sor- akkor minden általam bevitt tartalom és ötlet- megvalósítás a továbbiakban is hozzám tartozzon, és egy az egyben vihessem magammal-vagy ennek hiányában komoly jogdíj megtérítésére lehessek jogosult.
Kérdésem, hogy a szerződésben milyen pontokban és pontosan hogyan lehet ezt kikötni, mert ennek hiányában nem célom az együttműködés- mivel az oldal tartalmát és minden teendőt a jövőben én látok majd el- ezért jogosultságot szeretnék kapni érte.
Köszönettel: kicsinyuszi
(2013.04.29) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő!
Elöljáróban engedje meg, hogy röviden tájékoztassuk a szerzői jogi védelem keletkezésének feltételeiről. A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése]. Ugyanezen § (2) bekezdése szerint, szerzői jogi védelem alá tartozik – függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e – az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása.[1]
A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől és automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs tehát regisztrációhoz, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. § (1) bek.]. Lehetőség van azonban a mű Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: SZTNH) által vezetett önkéntes műnyilvántartásba vételére, amely a szerző számára könnyíti meg a szerzői jogi jogosultság fennállásának bizonyítását [Szjt. 94/B. § (2)[2] bek.].
A levelében említett tervek, ötletek, javaslatok tekintetében szükséges rámutatnom, hogy nem lehet tárgya szerzői jogi védelemnek az ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet (Szjt. 1. § (6) bekezdése).[3] Egyes ötletek, javaslatok önmagukban nem, csak a konkrét megvalósulási formájukban élvezhetnek szerzői jogi védelmet, feltéve, hogy egyéni eredeti jelleggel rendelkeznek.[4]
Az Ön által alkotott honlap tekintetében egyéni, eredeti jelleggel rendelkező alkotások lehetnek: a holnaptartalom tekintetében egyes szöveges leírások, képek (illusztrációk), zeneművek, a honlap mint gyűjteményes mű[5] (elsősorban egyéni jellegű felépítés, elrendezés esetén), valamint az alapul szolgáló szoftver. Adott esetben a honlapon elérhető, jelentős ráfordítással létrejött adatbázisok tekintetében is adatbázis előállítói jogokkal rendelkezhet.
A honlap egyes tartalmainak esetleges védelme nem függ a más részeken fennálló védelemtől, így pl. a honlapon található irodalmi művek önállóan is védelemben részesülhetnek függetlenül attól, hogy a honlap gyűjteményes mű-e vagy a működtető szoftver oltalom alatt áll-e. A „baba-mama” honlap design-ja, az egyes oldalak felépítése, grafikai megjelenése, a weboldal mérete, formátuma, az azon elhelyezett feliratok és képek elrendezése, a színvilága stb., amennyiben olyan összbenyomást kelt, amely eléri az egyéni, eredeti jellegű grafikai szerzői mű szintjét, szerzői jogi védelemben részesülhet, mint az Szjt. 1. §-a (2) bekezdésének h) pontja alá tartozó képzőművészeti alkotás.
A szoftverre vonatkozó részletszabályokat az Szjt. 58-60. §-ai tartalmazzák, kiemelve azt, hogy az Szjt. fent idézett 1. §-a (6) bekezdésében foglalt rendelkezést alkalmazni kell a szoftver csatlakozó felületének alapját képező ötletre, elvre, elgondolásra, eljárásra, működési módszerre vagy matematikai műveletre is, tehát az kizárt a szerzői jogi védelemből.
A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok - a személyhez fűződő és a vagyoni jogok - összessége. [Szjt. 9. § (1) bek.]
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.[6] [Szjt. 16. § (1) bek.]
Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek - eltérő megállapodás hiányában - a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le. [Szjt. 16. § (5) bek.] A felhasználási szerződést - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - írásba kell foglalni. [Szjt. 45. § (1) bek.] A felhasználási szerződésben célszerű meghatározni a szerző és a felhasználó személyét, a művet/műveket, azt, hogy milyen felhasználásra ad engedélyt a szerző (területi és időbeli hatály, felhasználási mód, felhasználás mértéke), az ellenszolgáltatás (jogdíj) mértékét stb.
Az SZTNH hatáskör hiányában, tájékoztatása keretében nem adhat egyes szerződéses rendelkezések vonatkozásában tanácsot, ezért javasoljuk a szellemi tulajdon területén jártas jogi képviselő meghatalmazását.
A tájékoztatáskérés nem részletezte, hogy a jövőbeli alkotó együttműködést milyen jogviszonyban (pl. megbízás, munkaviszony) tervezi, ezért megemlítjük, hogy a munkaviszonyban létrehozott művek esetén a munkavállaló jogutódjaként a munkáltató a mű átadással az egyes alkotások vagyoni jogait megszerzi, feltéve, hogy a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból származó kötelessége.[7]
Amennyiben a szerződéses jogviszonyukat megbízás formájában határozzák meg, általános joggyakorlat szerint a megbízási díj – a felek eltérő rendelkezésének hiányában – magában foglalja a szellemi alkotások felhasználásának anyagi ellentételezését.
Ha a szerződés nem jelöli meg azokat a felhasználási módokat, amelyekre az engedély vonatkozik, illetve nem határozza meg a felhasználás megengedett mértékét, az engedély a szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási módra és mértékre korlátozódik. [Szjt. 43. § (5) bek.]
_____________________________
[1]„Ilyen alkotásnak minősül a
a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű,
[…]
c) számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver), akár forráskódban, akár tárgykódban, vagy bármely más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is.
[…]
e) a zenemű, szöveggel vagy anélkül,
[…]
h) a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve,
[…]
i) a fotóművészeti alkotás,
[…]
p) a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis.” [Szjt. 1. § (2) bek.]
[2]Az Szjt. 94/B. §-ának (1) bekezdése alapján ugyanis az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét ilyenként a művön a szokásos módon feltüntették. Ha az (1) bekezdés nem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, aki a művet sajátjaként az SZTNH-nál önkéntes műnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal igazolja. A mű nyilvántartásba vételéről kiállított tanúsítvány jogi védelmet nem keletkeztet, de bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy a kérelmező által a sajátjaként nyilvántartásba vett szerzői mű a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti tartalommal létezett. Az önkéntes műnyilvántartás részletes szabályairól az SZTNH honlapján a következő linken tájékozódhat ( http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html)
[3]Amennyiben alkotásait az Szjt. alapján védelem nem illeti meg, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szellemi alkotásokra vonatkozó egyes rendelkezéseit lehet alkalmazni. A törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről a külön jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak. [Ptk. 86. § (3) bek.] A személyeket védelem illeti meg a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében is. [Ptk. 86. § (4) bek.]
[4]Az egyéni, eredetiség (és ezáltal a szerzői jogi védelem fennállásának) feltétele, hogy a mű ne legyen más művének szolgai másolata és a kifejezésmódban legyen alkotói mozgástér, amivel a szerző az alkotás során élt. A védelem fennállásának megállapítása esetről esetre lehetséges.
[5]Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjtemény, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű (gyűjteményes mű). A védelem a gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben.
A gyűjteményes mű egészére a szerzői jog a szerkesztőt illeti, ez azonban nem érinti a gyűjteménybe felvett egyes művek szerzőinek és kapcsolódó jogi teljesítmények jogosultjainak önálló jogait.
A gyűjteményes mű szerzői jogi védelme nem terjed ki a gyűjteményes mű tartalmi elemeire. (Szjt. 7. §)
[6]Szükséges rámutatnom, hogy a weboldal tartalmát képező képek, zeneművek honlapon történő jogszerű felhasználásához a szerzőtől, illetve az érintett közös jogkezelő szervezettől felhasználási engedélyt kell szerezni.
[7]Szjt. 30. § (1) bek.
Üdvözlettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2013.05.07)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH csapat!
Barátnőm üvegfestést szeretne beindítani, de nem tudja, hogy sportcsapatok emblémáival ellátott üvegárut értékesíthet-e? Milyen engedély kell hozzá és azt hol lehet beszerezni? Válaszukat előre is nagyon köszönöm:
Takács Zoltánné
(2013.05.01) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Asszonyom!
Az alábbi kérdése a szellemitulajdon-védelem két konkrét területét, a védjegyjogot és a szerzői jogot is érinti, mivel a megkeresésében hivatkozott emblémák védjegyoltalom és szerzői jogi védelem alatt is állhatnak.
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 12. §-ának (1) bekezdése szerint a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. Ennek alapján a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki az engedélye nélkül gazdasági tevékenysége körében használ a védjeggyel azonos, vagy azzal összetéveszthető megjelölést az árujegyzékében feltüntetett, vagy azokhoz hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában.
Abban az esetben, ha az üvegtárgyakon olyan emblémát jelenít meg, amely védjegyoltalom alatt áll, és mindezt gazdasági tevékenysége körében végzi, az védjegyoltalomból fakadó jogokat sérthet meg.
A jogsértés elkerülése érdekében célszerű ellenőrizni, hogy az adott embléma védjegyoltalom alatt áll-e. A Magyarország területén hatályos védjegy bejelentések és lajstromozott védjegyek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ingyenes E-KUTATÁS adatbázisában ( http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU ) ellenőrizhetők. Amennyiben a kutatás eredményeképpen úgy találja, hogy az adott embléma az említett üveg áruk vonatkozásában védjegyoltalom alatt áll, célszerű megkeresni a védjegy jogosultját és az engedélyét kérni a védjegy használatához.
Amennyiben az adott embléma egyéni, eredeti jellegű alkotás, szerzői jogi védelem alatt állhat.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései alapján - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése]. Ilyen alkotásnak minősül az Szjt. 1. §-a (2) bekezdésének h) pontja alapján a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve.
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
A sportcsapatok - egyéni, eredeti jelleggel rendelkező - emblémáival ellátott tárgyak forgalomba hozatala, kereskedelmi hasznosítása az előzőek alapján a szerző engedélyéhez kötött.
Végezetül felhívjuk a figyelmét, hogy az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt; stb.), illetőleg szakvélemény, tanács adása alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu érhető el.
Üdvözlettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2013.05.06)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH csapata !
Önálló grafomotoros és egyéb funkciók fejlesztését elősegítő saját módszerem készülök kiadni. A kérdés az, hogy szerzői jogvédelem alá helyeztetésre van-e szükség, és ha igen, hogyan kell megtennem? Gondolok itt az önmagamnak levélként feladott kéziratra.... Mit tehetek, mert tennem kell valamit, hiszen a szellemei tőkét is elviszik, és kisebb nagyobb átírásokkal adják ki, saját nevükön. Kérem, segítsenek abban, hogy teljesen védetté tudjam tenni.Természetesen nem kívánom a 16 év munkáját alakítgatni, korszerűsíteni, mert arra a célra, amire kidolgoztam, csak a jelenlegi formájában képes. Köszönöm segítségüket ! Tisztelettel: Kakuk Márta
(2013.04.25) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Hölgyem!
Köszönjük megküldött megkeresését, amelyben a szerzői jogi védelem keletkezésének szabályai felől érdeklődött. Alábbi válaszunk a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapul.
Szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése]. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől [Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése].
Az Szjt. 1. §-ának (6) bekezdése alapján a szerzői jogi védelem nem terjed ki ugyanakkor az ötletek, elvek, elgondolások, eljárások, működési módszerek vagy matematikai műveletek körére. Erre való figyelemmel az Ön által kidolgozott módszernek a leírt változata [azaz nem önmagában a módszer, hanem mint például szakirodalmi mű, publikáció stb.] áll az Szjt. 1. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján szerzői jogi védelem alatt – feltéve, hogy azt írásba foglalják és az írásos mű egyéni, eredeti jelleget hordoz.
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].
Lehetőség van azonban a mű SzTNH által vezetett önkéntes műnyilvántartásba vételére, amely a szerző, illetve a kapcsolódó jogok jogosultja számára könnyíti meg a szerzői jogi jogosultság fennállásának bizonyítását. A nyilvántartásba vételtől a szerzői jogi védelem azonban nem függ. A műnyilvántartásba vétel bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg hogy azt a szerző a magáénak elismerte.
Az önkéntes műnyilvántartással kapcsolatban további információkat a http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html oldalon találhat.
Az Szjt. 94/B. §-a értelmében ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét ilyenként a művön a szokásos módon feltüntették. Ha ez a szabály nem alkalmazható, akkor az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, aki a művet sajátjaként a SzTNH-nál önkéntes műnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal igazolja. Amennyiben ez a rendelkezés sem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, aki ezt közös jogkezelő szervezet által a közös jogkezelés alá tartozó művekről, szomszédos jogi teljesítményekről, illetve jogosultakról fenntartott adatbázis alapján kiállított teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja. Ilyen magánokiratot a közös jogkezelő szervezet - alapszabályával összhangban - saját tagja számára, a tag kérésére állíthat ki. Abban az esetben, ha az előzőekben írott egyik eset sem áll fenn, akkor a törvény alapján azt kell a mű szerzőjének tekinteni az ellenkező bizonyításáig, aki a művet először hozta nyilvánosságra.
Az SzTNH általi műnyilvántartásába vétel és az ez alapján kiállított közokirat – mivel a jogszabályban foglalt lépcsőzetes rendszerben előrébb foglal helyet a jogkezelők adatbázisa szerint kiadott magánokiratnál – a szerzőség igazolása esetén prioritást élvez. Bár egy polgári perben (perenkívüli eljárásban) az Ön levelében írt levélküldeménykénti feladás [figyelemmel a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 3. §-ának (5) bekezdésére] ugyancsak bizonyító erővel rendelkezhet, az Szjt.-ben írt, a szerzőre vonatkozó fent részletezett vélelmet nem alapozza meg.
Az önkéntes műnyilvántartással kapcsolatban kollégáink az ügyfélfogadási időben készséggel állnak az Ön rendelkezésére.
Üdvözlettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2013.04.26)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz:
A minap került a kezembe egy nagyon érdekes könyv, ami szorosan kapcsolódik a szakmámhoz rajztanár lévén.
A könyv egy olyan rajzoktatási módszert ír le, amellyel lényegesen gyorsabban és könnyebben tudom a diákjaimat megtanítani rajzolni.
Legjobb tudomásom szerint ezt a könyv alapján meg is tehetem, amennyiben nem kérek érte pénzt.
Kérdésem az lenne, hogy a könyvből és az abban leírt módszerből, az abban leírt technikákat felhasználva (részben vagy egészben) összeállíthatok e egy tanfolyamot, amit hivatalos keretek között anyagi ellenszolgáltatás fejében tanítok?
Továbbá kérdésem az is, hogy az összeállított tanfolyamnak adhatom e azt a címet, ami a módszert leíró könyv címe?
Kell e ehhez a könyv megírójának vagyis a módszer összeállítójának, esetleg még a magyar nyelvre fordítójának engedélyét kérnem?
Előre is köszönöm gyors válaszukat!
Tisztelettel:
T. Varga István
(2013.04.24) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt T. Varga István Úr!
A 2013. április 24-én kelt megkeresésében feltett kérdésekre a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az alábbi tájékoztatást adja.
Szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése]. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől [Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése], és a védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].
Az Szjt. 1. §-ának (6) bekezdése alapján valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek. Az oltalom alól kizárt ötlet, elgondolás működési módszer tekintetében az Szjt. kommentár[1] a következőkre mutat rá:
„Ugyanazt az ötletet több műben is fel lehet használni, egy matematikai példatár megoldási módszerére nem élvez szerzői jogi monopóliumot a példatár szerkesztője.
[…]
A korszakalkotó tudományos elgondolást tartalmazó és bizonyító közlemény szerzői jogi védelme nem terjed ki a benne közölt tudományos tétel monopolizálhatóságára. A szerzői jog nem tiltja, hogy bárki megismételje a közleményben leírt bizonyítást.
[…]
Ez nem jelenti azt, hogy a szerződési szabadság ne terjedne ki arra, hogy a szerzői jogi védelem alkotásszintjét el nem érő eredmények/teljesítmények hasznosítására ne lehetne akár kizárólagos hasznosítási jogot tartalmazó szerződést is kötni. Ennek jogi alapja lehet például a Ptk. 86. § (3) bekezdés, egyéb nem nevesített szellemi alkotás vagy a (4) bekezdés, hiszen az új ötlet, ha eljut egy megoldásig, lehet vagyoni értékű ismeret. Emellett vannak olyan felhasználási módok, illetve műfajták, amelyek esetében a kereskedelmi szokások alapján az ötlet is - jogszerűen - tárgya ügyleteknek (például: reklámötlet, filmötlet). Ez azonban nem jelenti azt, hogy az így kötött „ötlet/ismeret-hasznosítási” szerződés közvetett tárgya szerzői mű lenne. „
A szerzői jogi védelemnek nem tárgya tehát egy könyvben körülírt oktatási módszer, de annak felhasználása a megalkotójának engedélyéhez kötött lehet, a Ptk. 86. §-ának (3) és (4) bekezdésében és 87. §-ában írtak szerint. A szakirodalmi könyvben rögzített technikák (részben vagy egészben történő) felhasználására – amennyiben a szellemi alkotáshoz fűződő jog megállapítható – a fent írtak szintén irányadók. Az engedélykérés kötelezettsége tekintetében nincs jelentősége annak, hogy az oktatásból (tanfolyamból) származik-e bevétel, vagy a felhasználás közvetve közvetlenül a jövedelemfokozás célját szolgálja-e.
A mű címe vonatkozásában azonban a védelem az Szjt. alapján is fennállhat, a sajátos műcímek ugyanis szerzői jogi védelemben részesülhetnek. A könyv címének felhasználása, amennyiben az egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik (mely tény megállapítása esetről esetre lehetséges és szakértői kérdés) az Szjt. alapján a szerző vagyoni jogát érinti . Az ilyen cím felhasználása a szerző előzetesen, írásban adott felhasználási engedélye révén történhet meg jogszerűen. A mű sajátos címének felhasználására vonatkozóan az irodalmi mű szerzőjének és a fordítónak engedélye is szükséges (feltéve, hogy az alapul vett műcím és a fordításként alkotott műcím is egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik.
__________________________________
[1]A szerzői jogi törvény magyarázata, szerk. Gyertyánfy Péter, Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató. Kft., Budapest, 2006, 33. o.
Üdvözlettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2013.04.26)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Nem tudom, lehetséges-e levédetni egy sport tárgykörébe tartozó ötletemet valamilyen formában. A szabadalom-vedjegy.hu honlapján az áll: „Nem minősül szabadalmazható találmánynak különösen a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer, az esztétikai alkotás, a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás[…]” Márpedig leginkább ehhez közelítene talán. Ill. találtam ennél konkrétabbat is, ami ennél fogva még inkább lehangoló: 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról: „[…]Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya szerzői jogi védelemnek.” Azt tervezem, hogy ötletemmel megkeresnék olyan cégeket, melyek meg tudnák valósítani, és eladnám nekik. Ha azonban nem illet semmi részesedés, nincs mit eladnom. Ötletem egy adott sportágban egy olyan ligának a létrehozása, melyben a résztvevők mindenféle szabályváltozás nélkül mérkőznének egymással, ám mégis egyedi feltételek mellett. Nyilván nem fogom pontosan leírni, miről van szó, de gondolkoztam, milyen létező példát hozhatnék párhuzamként. Amennyire tudom, az amerikaifutballban néhány évvel ezelőttig a világon sehol nem létezett női bajnokság, ám ha létezett is, nyilvánvaló újítás, és ebben rejlik televíziós vonzereje, hogy az USÁ-ban kitalálták, hogy fehérneműben versengjenek a hölgyek. Hasonlóan egyedinek gondolom azt az ötletet, mely a mai paralimpia alapja volt, hogy létező sportágakban fogyatékos sportolók is hivatalosan összemérhetnék tudásukat. Talán a 24 órás sakkverseny is egy példa lehet: itt a résztvevők 24 órán keresztül egyfolytában vívják a partikat, tehát bár egy-egy sakkversenyt
világszerte ezerféle módon ki lehet írni, itt mégis olyan egyedi dologgal kell megküzdeni a versenyzőknek, amivel normál esetben nem. Bár éppenséggel speciálisan ilyen liga nem működik, ám ha működne, akkor mondhatni ez is hasonló dolog lenne. Nos, az én ötletem ugyanilyen röviden leírható lenne, sőt, talán rövidebben, akár három szóban. Ezért nem gondolnám, hogy könyvet írjak belőle. Akkor nyilván vonatkozna rá az irodalmi szabadalom. Ám ha nincs más olyan forma, ami alapján bárkitől bármilyen fizetséget kérhetnék szellemi részvétel címén, akkor természetesen írok egy értekezést, de ez esetben sem világos számomra, hogy ez igazolna-e bármilyen részvételt az említett ügyben, vagy csupán azt jelenti, hogy ha más írna egy ugyanilyen értekezést, akkor felléphetnék ellene. Ez esetben bármiféle levédetés egy üres dolog lenne számomra. Remélem, értik a problémámat. Figyelmüket köszönve, tisztelettel:
K.J.
(2013.04.09) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Kőhalmi János!
Köszönettel fogadtuk megkeresését, melyben egy adott sportágban létrehozni kívánt ligára vonatkozó ötlet szerzői jogi megítélése iránt érdeklődött. Alábbi válaszaim a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak.
Elöljáróban engedje meg, hogy röviden tájékoztassam a szerzői jogi védelem keletkezésének feltételeiről. A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdései]. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől és a védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs tehát regisztrációhoz, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].
Ahogyan arra Ön is rámutatott megkeresésében, az Szjt. 1. §-ának (6) bekezdése valóban kiveszi a szerzői jogi védelem alól az ötletek, elvek, elgondolások, eljárások, működési módszerek vagy matematikai műveletek körét. Erre való figyelemmel az Ön ötlete önmagában valószínűsíthetően nem tartozik szerzői jogi védelem alá.
Nem kizárt viszont, hogy amennyiben az ötletét vagy módszerét leírja [mint szakirodalmi mű, publikáció stb.], akkor az így keletkezett mű az Szjt. 1. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján szerzői jogi védelem alatt áll – feltéve, hogy az írásos mű egyéni, eredeti jelleget hordoz (amely szerzői jogi kérdés egyébként szakkérdés és megítélése jogvitában bírósági útra tartozik), amelynek többszörözése, előadása, nyilvánossághoz közvetítése a szerző engedélyéhez kötött. De ebben az esetben sem maga az ötlet vagy módszer lesz szerzői jogi védelem tárgya, hanem a mű, amiben azt Ön leírta.
A fentiek alapján tehát amennyiben a megkeresésében említett ötlet nem valósul meg olyan formában, hogy az elérje a szerzői jogi védelemhez szükséges egyéni eredeti jelleget, abban az esetben a szerzői jogi oltalom kizárt, mely esetben az Szjt. alapján nem, legfeljebb a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szellemi alkotásokra vonatkozó egyes rendelkezéseit lehet alkalmazni. A Ptk. védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről a külön jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak [Ptk. 86. § (3) bekezdése]. Akinek szellemi alkotáshoz fűződő jogát megsértik - a külön jogszabályban meghatározott védelmen kívül - a személyhez fűződő jogok megsértése esetén irányadó polgári jogi igényeket támaszthatja. A külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó szellemi alkotásokat és a személyek vagyoni értékű gazdasági, műszaki, szervezési ismereteit és tapasztalatait érintő védelem körében a jogosult azt is követelheti, hogy az eredményeit elsajátító vagy felhasználó személy részeltesse őt az elért vagyoni eredményben [Ptk. 87. § (1)-(2) bekezdése].
Üdvözlettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2013.04.12)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Cím,
Interaktív mesekönyvek készítésével tervezünk foglalkozni, melyeket online alkalmazás áruházakon keresztül kívánunk forgalmazni díjmentesen, illetve freemium megoldással (mely annyit jelent, hogy a mese rövidített verziója díjmentesen letölthető, a teljes verzió viszont díjköteles). Kérdésem, hogy a klasszikus mesék szabadon történő felhasználása ez esetben biztosított-e. Például felhasználható-e mesecímként a Piroska és a farkas vagy a Hamupipőke, lehet-e átírással a mese szövege az eredeti tartalomhoz hasonló, kell-e hivatkozni Andersen-re vagy a Grimm testvérekre?
Válaszukat előzetesen is köszönöm.
(2013.03.20) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Címzett!
Köszönjük megküldött megkeresését, amelyben mesék szabad felhasználása felől érdeklődött. Alábbi válaszunk a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapul.
Az Szjt. 1. §-ának (2) bekezdése szerint szerzői jogi védelem alá tartozik az irodalom, a tudomány, a művészet minden alkotása. A szerzői jogi védelem az alkotást egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg [Szjt. 1. § (3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármely felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16.§ (1) bekezdése]. A mű felhasználásának minősül különösen a mű átdolgozása [Szjt. 17.§-ának f.) pontja], tehát a mű minden olyan megváltoztatása, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre.
A fenti felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő (a szerző halálát követő év első napjától számított 70 év) fennállása alatt.
A védelmi idő lejárta után a művek közkincsnek minősülnek, így azok szabadon felhasználhatók, azaz Ön a meséket a szerző vagy jogutódja engedélye nélkül átdolgozhatja.
Fel szeretném azonban hívni figyelmét arra, hogy az Szjt. 14. §-ának (2) bekezdése alapján a védelmi idő eltelte után a szerző emlékének megsértése címén az érintett közös jogkezelő szervezet vagy szerzői érdek-képviseleti szervezet is felléphet olyan magatartás miatt, amely a védelmi időn belül sértené a szerző jogát arra, hogy a művén vagy a művére vonatkozó közleményen szerzőként feltüntessék.
Az Szjt. 16. § (2) bekezdése szerint a szerző engedélye szükséges nem csupán a műnek magának, de a mű sajátos címének felhasználásához is, azaz önmagában egy cím is lehet szerzői jog tárgya. Mivel azonban az egyéni-eredeti jelleg, mint a szerzői jogi védelem feltétele a címek esetében is követelmény, ezért csak a sajátos cím állhat szerzői jogi védelem alatt.
Az Szjt. 4. §-ának (2) bekezdése szerint szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak önmagában is egyéni, eredeti jellege van, amely alapján az Ön által készített ’mese-átírás’ is szerzői jogi védelem alatt állhat.
Üdvözlettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2013.03.26)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Egy formaterv ötlet apropójaként kérnék segítséget. A SZTNH honlapján már sok hasznos infót olvastam az ügymenetről, mégis volna néhány kérdésem, hogy célzottan és eredményesen tudjak saját ügyemben eljárni.
Szeretnék választ kapni az alább leírtakra.
Az általam kitalált formaterv ötletet szeretném mielőbb lajstromba vetetni, de még mielőtt ezt megtenném, fontos és alapvető szempontom, hogy a formatervem önmagában is beadható lenne, mégis ragaszkodnék ahhoz, hogy a formatervemen belül is legyen egy másik formaterv, ami mintegy "alkatrésze" és részét képezi az eredeti ötletnek. Ráadásul kettő ilyen is van, ami kombinálható az eredeti ötlettel.
A kérdésem az lenne, hogy az eredeti formatervhez egy oltalom igénylésen belül beadható-e a két további formaterv? Ezekre is kérhetőek az oltalmak és az alaki kikötést szem előtt tartva egy grafikai tervben ábrákkal szemléltetve ezeket is elfogadják-e? Példának okáért egy A4-es lapra megrajzolva?
Fontos kérdés még az is, hogy a formaterv megnevezésében már feltűnhet-e az a védjegy, amelyet a formaterv oltalommal párhuzamosan, védjegyoltalom alá akarnék vonatatni?
Remélem érthetően fogalmaztam, szíves válaszukat előre is köszönöm!
Üdvözlettel
Kozma Zoltán
(2013.03.18) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Kozma Zoltán Úr!
A 2013. március 18-án kelt megkeresésében feltett kérdésekre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az alábbi tájékoztatást adja.
A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 38. §-ának (1) bekezdése értelmében egy bejelentésben több minta oltalmát is lehet kérni, ha a minták szerinti termékek a nemzetközi osztályozás azonos osztályába tartoznak, vagy a mintákat a termék díszítésének közös külső jellegzetessége kapcsolja össze. Nagy valószínűséggel az ön által említett esetben, azaz ha az egyik minta szerinti termék része a másik minta szerinti terméknek, a fenti feltételeknek legalább az egyike teljesül. Ebben az esetben semmi akadálya nincs annak, hogy egy formatervezésiminta-oltalmi bejelentésben kérjen oltalmat a kérdésében szereplő három mintára. Arra azonban tekintettel kell lenni, hogy az így megszerzett oltalmak egymástól függetlenül állnak fent és szűnhetnek meg, az azokból eredő jogok is külön-külön érvényesíthetőek. Ezzel összhangban a formatervezésiminta-oltalmi bejelentésben is egymástól elkülönülten kell a mintákat ábrázolni. A formatervezésiminta-oltalmi bejelentések részletes alaki szabályairól szóló 19/2001. (XI. 29.) IM rendelet (továbbiakban R.) 4.§-a (2) bekezdésének f) pontja előírja, hogy egy ábrán csak egy minta egy nézete szerepelhet, továbbá a b) pont értelmében az ábrán nem tűnhetnek fel a mintához nem tartozó tárgyak, azok ugyanis zavarnák a minta egyértelmű beazonosíthatóságát.
Ennek megfelelően a bejelentésben oltalmazni kívánt mintákat nem szabályszerű az ön által megfogalmazott módon, azaz összesen egy közös ábrán ábrázolni. A mintákat külön-külön, egymástól jól elkülöníthetően, legalább mintánként egy ábrán kell bemutatni és az ábrákat a R. 4.§-ának (6) pontjában meghatározott formátumú ábraszámmal kell ellátni. Szükség esetén egy mintát több nézetből is lehet ábrázolni. Az ábrázolások közül több is elhelyezhető egy A4-es lapon a fentiekben ismertetett előírások betartása mellett.
A minta szerinti termék megnevezésére vonatkozó formai követelményeket a R. 3. §-a tartalmazza, amelynek értelmében a minta szerinti termék megnevezését - lehetőség szerint - a nemzetközi osztályozásban szereplő elnevezés használatával kell megadni. A minta szerinti termék megnevezésének az osztályozásban szereplő elnevezéstől való eltérés esetén, vagy ilyen elnevezés hiányában is ki kell fejeznie a termék rendeltetését, illetőleg az állhat a termék más, közismert nevéből is. A védjegy alapvető sajátossága a megkülönböztető képesség, ami pont ellentétes a minta szerinti termék megnevezésének közismertségére, illetve leíró jellegére vonatkozó előírásokkal. Ezért a minta szerinti termék megnevezésében nem célszerű védjegyet, illetve védjegyoltalomban részesíthető szót, szóösszetételt szerepeltetni.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Védjegy- és Mintaoltalmi Főosztály
(2013.03.25)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Hivatal!
Pólók festésével és díszdobozok készítésével foglalkozom. Már több "vevő jelölt" kérdezte, hogy nem vállalnék-e Disney rajzfilmfigurák szereplőinek, Bartos Erika könyveiben lévő szereplőknek, együttesek nevét (pl. AKELA, FAKMETAL) vagy énekeseknek (pl. Hannan Montana) a képével ellátott pólók vagy ajándéktárgyak készítését. Én eddig nemet mondtam, mert nem tudtam, hogy lehet-e ilyeneket készíteni. Azt gondolom, hogy a NIKE, a Replay vagy ezek a márkanevek nyilván nem szerepelhetnek kézzel készített pólókon vagy ajándékdobozon. Az a kérdésem, ráfesthetem-e engedély nélkül ezeket a mintákat vagy sem. Ha nem akkor mi a módja annak, hogy megtehessem.
Gyors válaszukat köszönöm szépen!
Üdvözlettel:
Soproni Mária
(2013.03.14) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Asszonyom!
A feltett kérdése a szellemitulajdon-védelem két konkrét területét, a szerzői jogot és a védjegyjogot is érinti, mivel a megkeresésében hivatkozott rajzfilmfigurák szerzői jogi védelem és védjegyoltalom alatt is állhatnak.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései alapján - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése]. Ilyen alkotásnak minősül az Szjt. 1. §-a (2) bekezdésének h) pontja alapján a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve.
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
A mesefigurák jellegzetes és eredeti alakjainak (figuráinak) képével ellátott tárgyak forgalomba hozatala, kereskedelmi hasznosítása engedélyköteles tevékenység. A szerzőt az engedélye (merchandising jog) ellenértékeként díjazás illeti meg. A szerzői jogok felhasználására vonatkozóan a szerzővel előzetesen írásbeli felhasználási szerződést kell kötni.
Az eredeti (nem mástól átvett) és sajátos (az alkotói egyéniség közvetlen nyomait viselő) mesefigurák jellegzetességeinek megváltoztatása nem érinti az engedélykérési kötelezettséget, hiszen a merchandising jog nem elsősorban a mű egyéni-eredeti megjelenési formájához, hanem magához a jellegzetes karakterhez kötődő jogosultság.
Amennyiben a fentiekhez a felhasználó elmulasztja a szerzői jog jogosultjának engedélyét kérni, akkor jogsértést követ el.
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 12. §-ának (1) bekezdése szerint a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. Abban az esetben, ha a pólókon olyan árujelzőt tüntet fel, ami védjegyoltalom alatt áll és mindezt gazdasági tevékenysége körében végzi, a védjegyoltalomból fakadó jogokat sérthet meg. A jogsértés elkerülése érdekében célszerű ellenőrizni, hogy az adott árujelző oltalom alatt áll-e. A védjegykutatást a Magyarországon hatályos védjegyek adatbázisában gyorsan, könnyen és díjmentesen elvégezheti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: SZTNH) honlapján elérhető E-kutatás alkalmazásban:
http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU
A feltárt korábbi védjegyek adatai az SZTNH honlapján elérhető elektronikus védjegylajstromban, ahová az E-kutatás alkalmazás átirányítja a felhasználót. Fontos kitérni arra, hogy a védjegy oltalmát alapvetően két dolog határozza meg, a megjelölés és az árujegyzék. Ez utóbbi azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak a felsorolása, amelyekre nézve a megjelölés tekintetében kizárólagos használati jogot biztosít a védjegy.
Ha a védjegykutatás során korábbi védjegyre bukkan, célszerű megkeresni a védjegy jogosultját és az engedélyét kérni a védjegy használatához.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2013.03.18)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Mint író szerződést kötöttem egy kiadóval. Mivel a könyv magas ára miatt az eladás gyakorlatilag nulla, ezért a szerződésben foglaltak szerint javasoltam a szerződés közös megegyezéssel történő felmondását. Azóta a kiadó megszakította velem a kapcsolatot egyetlen e-mailemre sem válaszol. Mit tehetek? Köszönettel!
(2013.03.12) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Práger Zsolt!
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (a továbbiakban: SzTNH) 2013. március 12-én érkezett elektronikus levelében foglaltakra, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései alapján az alábbiakat válaszolom.
Levelében írtakból sajnos nem állapítható meg, hogy a kiadóval kötött szerződése tekintetében az Szjt. kiadói szerződésekre vonatkozó rendelkezései[1] (Szjt 56-57. §-ai) alkalmazhatók-e. A tájékoztatáskérésben foglaltak szerint Ön a szerződés alapján javasolta annak „közös megegyezéssel történő felmondását”.
A megkötött szerződés ismeretének és az SzTNH erre vonatkozó hatáskörének hiányában nem áll módunkban állást foglalni a létrejött kötelmi jogviszony kapcsán az Ön rendelkezésére álló lehetőségekről (így a szerződés lehetséges felbontásáról, kétoldalú megszüntetéséről, módosításáról, elállásról, szerződésszegés miatti jogkövetkezményekről, etc.) ezért e helyt csupán általános tájékoztatásra szorítkozunk.
Engedje meg, hogy röviden ismertessem a levelében feltett kérdésre irányadó jogszabályi rendelkezéseket.
Az Szjt. 51. §-a értelmében:
(1) A szerző felmondhatja a kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződést, ha
a) a felhasználó nem kezdi meg a mű felhasználását a szerződésben meghatározott vagy - ennek hiányában - az adott helyzetben általában elvárható időn belül; vagy
b) a felhasználó a szerződéssel megszerzett jogait nyilvánvalóan a szerződés céljának megvalósítására alkalmatlan módon vagy nem rendeltetésszerűen gyakorolja.
(2) Ha a felhasználási szerződést határozatlan vagy öt évnél hosszabb időtartamra kötötték, a szerző az (1) bekezdésben szabályozott felmondási jogát csak a szerződés megkötésétől számított két év eltelte után gyakorolhatja[2].
(3) A felmondás jogát a szerző csak azt követően gyakorolhatja, hogy a teljesítésre a felhasználónak megfelelő határidőt szabott és az eredménytelenül telt el.
(4) Az (1) bekezdésben szabályozott felmondási jogáról a szerző előzetesen nem mondhat le; gyakorlását szerződéssel csak a szerződéskötést vagy - ha ez a későbbi - a mű átadását követő legfeljebb ötéves időtartamra lehet kizárni.
(5) Felmondás helyett a szerző - a felhasználásért fizetendő díj arányos csökkentése mellett - megszüntetheti az engedély kizárólagosságát.
Levelében foglaltak alapján Ön a kiadó által meghatározott fogyasztói árat kifogásolta. Ez az Ön által nem kielégítőnek tekintett felhasználás olyan körülmény, amelyhez a fent hivatkozott felmondási jogcímek közül az Szjt. 51. §-a (1) bekezdése a) pontjának első fordulatához állhat a legközelebb, amelyhez a Nagykommentár[3] az alábbi értelmezést fűzi: „Ha a felhasználó a szerződéssel megszerzett kizárólagos jogait akár jól, akár hiányosan meghatározott felhasználási módok tekintetében a szerződés céljának nem megfelelően gyakorolja, ez szerződésszegésnek tekintendő, és a szerzőt felmondási jog illeti meg. A felmondási jogot az köti össze a szerződés tartalmának bírói értelmezés útján való meghatározásával, hogy azokat a felhasználási módokat, amelyre a megszerzett jogok vonatkoznak, kétség esetén szintén csak a szerződés céljának alapulvételével lehet meghatározni.„
Rá kívánok mutatni, hogy a szerződésszegés, szerződés megszűnése vonatkozásában, az Szjt. 3. §-ára tekintettel – adott esetben – a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) egyes rendelkezései (pl. Ptk. XXV-XXVI. fejezetei] is alkalmazandók.
Végül jelzem, hogy állásfoglalásom az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Kérem tájékoztatásom szíves elfogadását.
_________________________________________________________________________________________________________
[1]Többek között: „Kiadói szerződés alapján a szerző köteles a művet a kiadó rendelkezésére bocsátani, a kiadó pedig jogosult azt kiadni, valamint forgalomba hozni és köteles a szerzőnek díjat fizetni.”[Szjt. 56. § (1) bek.]
[2]Az adott szerződésre vonatkozó konkrét információ hiányában itt szükséges megemlítenem, hogy ha a felhasználási szerződést jövőben megalkotandó művekre úgy kötik meg, hogy a jövőbeli műveket csak fajtájuk vagy jellegük szerint jelölik meg, a szerződés megkötésétől számított öt év elteltével és azt követően újabb öt-öt év elteltével bármelyik fél hat hónapra felmondhatja a szerződést [Szjt. 52. § (1) bek].
[3]A szerzői jogi törvény magyarázata, szerk: Gyertyánfy Péter, CompLex kiadó, Budapest, 2006.,
(2013.03.18)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Sok helyen árulnak az interneten olyan kézi készítésű ágytakarókat, gyerekholmikat amire különböző technikákkal mesefigurákat tesznek (varrnak, hímeznek stb.). Ezek a figurák gondolom jogvédelem alatt állnak (pl.: Disney vagy Bartos Erika figurái). Hogy lehetséges hogy mégis annyian használják? Nem von maga után büntetést? Vagy ha már egy kicsi változtatás van rajta, használható?
Köszönettel!
(2013.02.21) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Címzett!
Köszönettel fogadtuk elektronikus levélben történt megkeresését, amelyben mesefigurák takarókon, gyermekruhaneműkön, tárgyakon való felhasználásának szerzői jogi kérdései felől érdeklődött. Alábbi válaszom a levélben feltett kérdésekre a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapul.
Bevezetésképpen tájékoztatni szeretném arról, hogy - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése]. Ilyen alkotásnak minősül az Szjt. 1. §-a (2) bekezdésének h) pontja alapján a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve.
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
A mesefigurák jellegzetes és eredeti alakjainak (figuráinak) képével ellátott tárgyak forgalomba hozatala, kereskedelmi hasznosítása engedélyköteles tevékenység. A szerzőt az engedélye (merchandising jog) ellenértékeként díjazás illeti meg. A szerzői jogok felhasználására vonatkozóan a szerzővel előzetesen írásbeli felhasználási szerződést kell kötni.
Az eredeti (nem mástól átvett) és sajátos (az alkotói egyéniség közvetlen nyomait viselő) mesefigurák jellegzetességeinek megváltoztatása nem érinti az engedélykérési kötelezettséget, hiszen a merchandising jog nem elsősorban a mű egyéni-eredeti megjelenési formájához, hanem magához a jellegzetes karakterhez kötődő jogosultság.
Amennyiben a fentiekhez a felhasználó elmulasztja a szerzői jog jogosultjának engedélyét kérni, akkor jogsértést követ el.
A szerző, akinek a szerzői jogi védelem alatt álló művét engedélye nélkül felhasználják (és a felhasználás nem tartozik a szabad felhasználás körébe), a jogsértővel szemben polgári jogvitát kezdeményezhet. Az egyes jogérvényesítési lehetőségek tekintetében az Szjt. az 94. §- 94/B. §-ai adnak útmutatást, amelyekről az alábbi linken tájékozódhat: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf.
A szerzői jogi jogosult különösen az Szjt. 94. §-ának (1) bekezdésében felsorolt polgári jogi igényeket támaszthatja a jogsértővel szemben, így követelheti például a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, adatszolgáltatást, elégtétel adását, a gazdagodás visszatérítését, a sérelmes helyzet megszüntetését és a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, valamint kártérítés megfizetését.
A fentieken túl szerzői jogsértés esetén feljelentés tehető és büntetőjogi szankciók is alkalmazhatók a jogsértővel szemben. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) alábbi tényállásai lehetnek irányadóak: bitorlás (Btk. 329.§), illetőleg szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk.329/A.§).
Ezen tényállásokat az alábbi linken elérheti: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1978_IV_tv_Btk_kivonatos1.pdf.
Előfordulhat továbbá, hogy a mesefigurák – a szerzői jogi védelmen felül – védjegyoltalom alatt is állnak. A védjegyoltalom alá eső mesefigurák üzleti célból történő felhasználása szintén engedélyköteles tevékenység – a védjegy jogosulatlan felhasználója védjegybitorlást követ el (a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 27. §-ának (1) bekezdése szerint), illetőleg a Btk. 329/D. §-a által szabályozott iparjogvédelmi jogok megsértése tényállást valósítja meg, amennyiben valaki a jogosult védjegyoltalomból eredő jogát az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével megsérti, és ezzel vagyoni hátrányt okoz.
Védjegyoltalom fennállása, terjedelme és a védjegy jogosultak tekintetében az SZTNH által vezetett nyilvános adatbázisban tájékozódhat, az alábbi linken: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU.
Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2013.02.27)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Hol lehet jogi segítségek kérni? Egy debreceni Kft. grafikusi álláspályázatot hirdetett. Fiam, pályázott, és többféle grafikai munkát készítettek vele.Majd többszöri megkeresésre, az állás betöltésével kapcsolatosan azt az információt kaptuk, hogy nincs elegendő grafikai munka, hogy egy teljes állást be tudjanak tölteni! Tehát az állást nem töltik be!! 4 pályázóval csinálták, ugyanezt! Kb. két hétig dolgozott gyermekem, különféle grafikai munkákat készítettek vele, majd külföldi kiállításra vitték...
Mit tehetünk, ilyen esetben, hiszen egy nem kívánt állást hírdetnek meg, majd bekérni a munkákat, és a fizetés elmarad.
Köszönettel
(2013.02.17) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Asszonyom!
Sajnos, jogi segítséget a mi hivatalunk nem nyújthat, de jogász kollégáim igyekeztek utána járni, mit lehet tenni az Ön által leírt ügyben.
Az alábbiakban többféle lehetőséget is olvashat.
***
Végigkutattam a különböző felügyeleteket és hatóságokat, de sajnos, ez a probléma egyikükhöz sem tartozik (még a munkaügyi felügyelethez sem, pedig ott egyes, a munkaviszony létesítése előtt felmerült kérdéseket is tudnak vizsgálni).
Amilyen lehetőségei vannak a kérdezőnek:
- elsősorban egy ingyenes jogsegély-iroda (pl. http://www.jogpontplusz.hu/Index.aspx?MN=JogsegelyszolgalatTeruletei&LN=Hungarian), ahol tanácsot adnak, esetleg okiratot is szerkesztenek,
- ennek egy másik formája a "nép ügyvédje", ez szintén van Debrecenben is (http://www.jogiforum.hu/kozerdeku/403),
- bíróságokon van panasznap, a Debreceni Munkaügyi Bíróságon és a Debreceni Városi Bíróságon is (mindkettő elérhetősége: http://www.jogiforum.hu/kozerdeku/115), itt akár keresetet is fel tudnak venni, ha akarja,
- esetleg ügyvédhez fordulhat, de amíg az előző lehetőségek ingyenesek, ez általában nem ingyenes.
Mint látszik, alapvetően polgári pert lehet indítani (esetleg büntetőeljárásban feljelentést tenni, ha nem is volt szándéka a cégnek alkalmazni őket), de lehetséges, hogy már egy jól megszerkesztett beadvány hatására is fizet a cég.
Ami a kérdés szerzői jogi vonatkozásait illeti, a Hivatal ebben nem tud segíteni, ezt az igényét szintén bíróságon érvényesítheti.
Fontos kérdés: a Kft. kötött-e ún. felhasználási szerződést? Ha igen, akkor erre hivatkozással (mint jogcímmel), illetve általánosságban kártérítés címén is kérhet segítséget.
Üdvözlettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2013.02.19)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Mit tehetnek a törvényes örökösök, ha a szerző darabját - mely egyben ősbemutató is
- megkérdezésük és beleegyezésük nélkül játssza a szináz?
(2013.02.12) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Nagy Szilárd!
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-ának (1) és (3) bekezdései szerint a szerzői jogi védelem a törvény erejénél fogva keletkezik azon irodalmi, tudományos és művészeti művek esetében, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogok (a személyhez fűződő és vagyoni jogok összessége) a mű létrejöttének pillanatától – a törvény erejénél fogva – illetik meg a szerzőt [Szjt. 9. § (1) bek.].
Tájékoztatás-kérésében ön egy darab ősbemutatójáról és a mű örökösök megkérdezése és beleegyezése nélküli nyilvános előadásáról tett említést. Ez jelentheti egyrészről azt, hogy a szerzői mű egy irodalmi alkotás (pl.dráma) és korábban nem lett nyilvánosságra hozva, másrészről azt, hogy az irodalmi művet a szerző (vagy örökösei) már nyilvánosságra hozta(ák), de az nem lett korábban színpadon előadva. Mindezekre tekintettel szükséges röviden ismertetni az egyes szerzői személyhez fűződő és vagyoni jogokat.
Az Szjt. 10. §-ának (1) bekezdése alapján a szerző határoz arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e.
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. [Szjt. 16. § (1) bek.]
A szerző kizárólagos joga, hogy művét nyilvánosan előadja, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Előadás a mű érzékelhetővé tétele jelenlévők számára. Előadás különösen a mű előadása közönség jelenlétében személyes előadóművészi teljesítménnyel, így például a színpadi előadás, a hangverseny, a szavalóest, a felolvasás („élő előadás”). [ Szjt. 24. § (1) bek és (2) bek. a) pont]
A szerző vagyoni jogai között nevesíti az Szjt. a mű átdolgozásának jogát [Szjt. 29. §], amelynek értelmében a szerző kizárólagos joga kiterjed arra, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre.
Az átdolgozás jogával áll szoros összefüggésben a szerzőt megillető ún. mű integritásához fűződő jog, amely az alkotót megillető személyhez fűződő jognak minősül. Ennek alapján a szerző személyhez fűződő jogát sérti művének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása vagy más olyan megváltoztatása vagy megcsorbítása, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes. [Szjt. 13. §].
Mindezek azt jelentik, hogy adott mű nyilvánosságra hozatala és/vagy megváltoztatása (színpadra vitele) a szerző előzetes engedélye nélkül jogsértést valósíthat meg.
A szerzői jog megsértése esetén a szerző (örököse, adott esetben a felhasználó[1]) polgári nemperes és peres eljárást indíthat, valamint büntetőeljárást kezdeményezhet. A jogérvényesítés egyes eszközei tekintetében – hatáskör hiányában – részletes tájékoztatást nem áll módunkban adni, de rá kívánunk mutatni, hogy tájékoztatás-kérésében említett cselekmény megvalósíthatja a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének büntetőjogi tényállását [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 329/A. §], egy emiatt induló büntetőeljárásban a sértett a terhelttel szemben polgári jogi igényt terjeszthet elő. A teljesség igénye nélkül említjük meg, hogy (az Szjt. 94-94/A. §-ai alapján) a jogsértés megállapítása, a jogsértő magatartás abbahagyása, a jövőbeli jogsértő magatartástól való eltiltás, elégtétel adása, adatszolgáltatás, valamint kártérítés megfizetése (gazdagodás visszatérítése) iránt polgári peres eljárás indítható.
________________________________________
[1] A szerző halála után az e törvényben szabályozott személyhez fűződő jog megsértése miatt a védelmi időn (31. §) belül az léphet fel, akit a szerző irodalmi, tudományos vagy művészi hagyatékának gondozásával megbízott - ilyennek hiányában pedig vagy ha a megbízott nem intézkedik, az, aki a szerzői vagyoni jogokat öröklési jogcímen megszerezte. A szerző meghatározott személyhez fűződő jogainak védelmében a felhasználó is felléphet, ha ahhoz a szerző a felhasználási szerződésben kifejezetten hozzájárult. [Szjt. 14. § (1) bek., 15. §]
Üdvözlettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2013.02.14)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
A napokban inspirációt kaptam egy saját írásos mű elkészítéséhez.
A problémám/kérdésem abból ered, hogy a "mű" két főszereplőjét bizonyos tulajdonságaikban egy már létező(habár nem írásos) mű két szereplőjéről szeretném mintázni. Nem vagyok benne biztos, hogy olyasmit leszek képes alkotni amit aztán megpróbálok kiadatni, de ha igen, akkor hogyan állapíthatom meg, hogy mennyi hasonlóságot mutathatnak karaktereim a létező karakterekkel anélkül, hogy azzal másolásvédelmi,szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogokat sértenék?
(2013.01.21) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Kutsera Richárd!
Köszönjük a más szerzői művében szereplő karakterének saját művében történő felhasználásával kapcsolatban beküldött megkeresését. Alábbi válaszom a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapul.
Az Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése alapján a szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga (azaz a merchandising joga) is. A merchandising lényege szerint az annak alapjául szolgáló jogosultságok – jelen esetben a szereplők karaktere - az eredeti felhasználásuktól eltérő értelmet nyerve másodlagos felhasználásra kerülnek. Ez a másodlagos felhasználás lehet akár a jellegzetes alaknak más műben történő szerepeltetése is. A „jellegzetes” és az „eredeti” jelzők a fentiek esetében azt jelenti, hogy a műnek minősített alaknak eredetinek (nem mástól átvettnek) és sajátosnak (az alkotói egyéniség közvetlen nyomait viselőnek) kell lennie. [A Szerzői Jogi Törvény Magyarázata, szerk.: dr. Gyertyánfy Péter, Complex Kiadó Jogi és Tartalomszolgáltató Kft. Budapest, 2006, 105. oldal]
Az Szjt.16. §-ának (4) bekezdése alapján a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek - eltérő megállapodás hiányában - a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia.
Természetesen előfordulhat olyan eset is, amikor egy jellegzetes alak már korábban vagy más formában jelen volt a köztudatban, vagy esetleg bármely nemzet mondavilágában, mint azon megjelenési formája, amely alapján elhíresült. Ebben az esetben nem beszélhetünk jellegzetes és eredeti alakról, így nem szükséges engedélyt sem kérni más műben való szerepeltetése esetén. [Egy példával alátámasztva: az ogre szó emberevő félóriást jelent az észak-európai mitológiában, illetőleg a skandináv országokban megegyeznek a trollok alakjával (forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Ogre ), mégis az emberek nagy része a Shrek című animációs film főszereplőjével azonosítja csak.]
Üdvözlettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2013.01.23)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH
Szeretném megkérdezni , hogy diesney mintás szövettel lehet e butort kárpitozni továbbértékesítés céljából.
Köszönettel
T.S.
(2013.01.15) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Tóth Sándor!
Kérdésének megválaszolásához szükséges annak pontos meghatározása, hogy az érintett árun milyen ábrás elemek, és adott esetben milyen szóelemek jelennek meg. Ezek birtokában célszerű védjegykutatást végezni annak feltárása érdekében, hogy az érintett árujelzőkre nézve fennáll-e védjegyoltalom, vagy sem. A védjegykutatást elvégezhető a hivatal honlapján elérhető és ingyenes E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU) alkalmazással, vagy a térítéses szolgáltatások útján.
A kutatási jelentés alapján megállapítható, hogy az árun szereplő megjelöléshez képest azonos, vagy az összetéveszthetőségig hasonló védjegyoltalom fennáll-e Magyarország tekintetében, és ha igen, akkor az kinek a tulajdonában áll. Ilyen esetben célszerű megkeresni a védjegyjogosultat és a védjegy használatának engedélyét kérni, mert az engedélye nélkül történő használat az oltalomból fakadó jogok megsértését jelenti, ami bitorlási pert, de akár büntetőjogi felelősségre vonást is eredményezhet.
A leveléből nem ismerhetők meg részletek arra vonatkozóan, hogy pontosan mit ért "disney" minta alatt, azonban szeretnénk felhívni a szíves figyelmét arra, hogy a disney-figurák Magyarországon is széles körű szerzői jogi védelmet és védjegyoltalmat élveznek.
Amennyiben az ügy részleteinek birtokában úgy ítéli meg, hogy a felmerült kérdések megítélése iparjogvédelmi szakértelmet igényel, akkor javasoljuk a területen jártas hivatásos képviselő - ügyvéd vagy szabadalmi ügyvivő - közreműködésének az igénybe vételét.
Tisztelettel:
Védjegy- és Mintaoltalmi Főosztály
(2013.01.16)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Írtam egy könyvet két nyelven, ami annyit tesz, hogy magam készítettem el a könyvet és annak fordítását is. Kiadathatom a kettőt párhuzamosan egy magyar és egy külföldi kiadónál? Mivel mindkettő az én szellemi tulajdonom, talán van erre lehetőség.
Előre is köszönöm a választ,
Lancz Edina
(2013.01.13) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Lancz Edina!
Köszönjük a szerzői műveinek hazai és külföldi kiadásával kapcsolatban beküldött megkeresését. Alábbi válaszom a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapul.
Elöljáróban tájékoztatni szeretném, hogy a szerzőnek kizárólagos joga van többek között a mű átdolgozására, amely kiterjed a mű lefordítására is [Szjt. 29.§-a ]. Az így létrejövő mű ugyanúgy szerzői jogi védelemben részesül, mint a fordítás alapját képező mű. Mivel a mű fordítását saját maga készítette el, így szerzőként mindkét szóban forgó mű felett Ön rendelkezhet.
A kiadói szerződés tartalmát azonban indokolt akként megkötnie, hogy az idegen nyelvű fordítás tekintetében a külföldi kiadóval való szerződéskötés lehetőségét kifejezetten fenntartsa magának. A kiadóval kötött szerződés alapján a kiadónak ugyanis fő szabály szerint kizárólagos kiadási joga van a mű tekintetében [Szjt. 56.§ (2)-ának bekezdése].
Üdvözlettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2013.01.15)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Azzal kapcsolatosan keresem Önöket,hogy én 2005-ben szabadalmi bejelentést tettem.Ezt a bejelentést másfél év múlva közzétették.A díjakat az első 3 évben rendesen fizettem,de a végleges szabadalom megadása előtt az anyagi helyzetem miatt a díjat nem fizettem be és így az ideiglenes szabadalom megszűnt.
De viszont előtte még a védett időszakban felvettem a kapcsolatot egy céggel.Problémán abból fakad,hogy a cég a találmányommal megegyező terméket árul és ezzel konkrét bevétele keletkezik és saját innovációjaként tünteti fel a terméket.
Igaz,hogy a találmány nyilvánosságra jutott és a védelem hiánya miatt nincs konkrét tulajdonjogom.De tudtommal a találmánnyal személyhez fűződő jog keletkezik és ez védelem hiányában is korlátlanul érvényesíthető.Hiszen a szabadalmi bejelentés bizonyítja,hogy az én szellemi innovációm és nem a gyártó cégé.
A szabadalmi törvény szerint nem léphetek fel ,hiszen nincs védelem,de a kérdésem arra vonatkozik tulajdonképpen,hogy a szellemi alkotások vonatkozásában megillet-e engem a személyhez fűződő jogsértés miatt a kártérítés polgár jogi igények szerint.
Erre vonatkozó konkrét tájékoztatást szeretnék kapni.
Válaszukat megköszönve!
Tisztelettel:Zombori József
(2012.12.19) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Zombori József!
A vázolt esetben a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) - oltalmi igény, illetve oltalom hiányában - nem alkalmazható. Sem a feltaláló Szt. szerinti speciális személyhez fűződő jogai, sem a találmánybitorlás nem jöhetnek szóba; az ezekre vonatkozó rendelkezéseket annak akkor lehetne alkalmazni, ha harmadik személyek bejelentéssel élnének ugyanarra a találmányra nézve, a kérdés szerinti ügyben azonban nem erről van szó.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény sem tűnik alkalmazhatónak, hiszen itt nem szerzői mű jogosulatlan felhasználásáról van szó - "csupán" a találmányi gondolatot vették át, ez azonban nem szerzői jogi kérdéseket vet fel.
Az, hogy a vállalkozás az oltalom alatt nem álló találmányt hasznosítja, szellemi tulajdoni szempontból tehát nem támadható. Még a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 86. § (3) bekezdésében foglalt általános kiegészítő szellemitulajdon-védelmi klauzula vagy a 86. § (4) bekezdés know-how-ra vonatkozó rendelkezése sem segíthet, hiszen a találmány a közzététellel (és az ideiglenes oltalom megszűnésével) közkinccsé vált. Ugyanebből a megfontolásból az üzleti titokra vonatkozó polgári jogi és versenyjogi rendelkezésekre sem lehet hivatkozni.
Tény azonban, hogy ha a hasznosító vállalkozás a találmányt "a saját innovációjaként tünteti fel" (noha ennek módja nyilván sokat számít az eset megítélésekor, a "konkrét bevétel" pedig önmagában a hasznosításból származóan nem releváns, legfeljebb ha amiatt keletkezik többlethaszon, mert saját fejlesztésnek tüntetik fel, de ezt semmi nem támasztja alá), a valódi feltaláló személyhez fűződő jogai sérülnek. A helyzet annyiban sajátos, hogy csupán a Ptk. 75. §-ában foglalt generálklauzulára lehet hivatkozni, az egyes nevesített (de nem kimerítően felsorolt) személyhez fűződő jogok egyike sem olvasható ugyanis rá egy az egyben a vázolt helyzetre. Ettől függetlenül a Ptk. 84. §-ában foglalt igények a személyhez fűződő jogok megsértőjével szemben érvényesíthetőek.
Ide tartozik a kártérítési igény is, ehhez azonban a jogsértő felróhatóságának is fenn kell állnia, a károsultnak pedig bizonyítania kell tudnia, hogy a jogsértésből milyen kára származott. Ezek hiányában csak az ún. objektív jogkövetkezmények alkalmazásának lehet helye [Ptk. 84. § (1) bekezdés].
Üdvözlettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Jogi és Nemzetközi Főosztály
(2012.12.20)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Kérem a tájékoztatásukat a következő kérdésben. Elvégeztem természetgyógyászati iskolát, ahol sokféle alternatív módszerrel ismerkedtem meg. Ezeket a mai napig használom is, hogy segítsek. Kérdésem az, hogy ha ezeket a módszereket szeretném megtanítani is, akkor kell-e valamilyen engedélyt kérni az iskolától, természetesen feltüntetve a származási adatokat (az iskola nevét stb.), vagy ezeket szabadon fel lehet használni? Esetleg hol lehet utánanézni annak, hogy védett módszerek-e ezek? Válaszukat előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Szépe Viktor
(2012.10.24) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Szépe Viktor!
Köszönjük az alternatív gyógyászati módszerek felhasználása tárgyában beküldött megkeresését.
Az Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése alapján szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.
Az Szjt. 1. §-ának (6) bekezdése alapján a szerzői jogi védelem nem terjed ki az ötletek, elvek, elgondolások, eljárások, működési módszerek vagy matematikai műveletek körére. Erre való figyelemmel az Ön által elsajátított módszer valószínűsíthetően nem tartozik szerzői jogi védelem alá.
Nem kizárt ugyanakkor, hogy a módszernek létezik szerzői jogi védelem alatt álló leírt változata [mint szakirodalmi mű, az Szjt. 1. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján – feltéve, hogy azt írásba foglalják és az írásos mű egyéni, eredeti jelleget hordoz], amelynek többszörözése, előadása, nyilvánossághoz közvetítése a szerző engedélyéhez kötött. Ezen szerzői jogi kérdés megítélése – kétség esetén – kizárólag bírósági hatáskörbe tartozik.
A szerzői jogi védelemhez kapcsolódóan a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal az alábbi adatbázisokat vezeti:
A Hivatal az Szjt. 94/B. §-ának (2) bekezdése alapján ún. önkéntes műnyilvántartást vezet. Az önkéntes műnyilvántartásba vétel, és az arról kiállított tanúsítvány nem keletkeztet jogvédelmet, csupán bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy a kérelmező által a sajátjaként nyilvántartásba vett szerzői mű a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti tartalommal létezett.
Az Szjt. 57/A. §-ának (1) bekezdése alapján a Hivatal – a felhasználás módjához és mértékéhez igazodó díj megállapítása mellett – felhasználási engedélyt ad kérelemre annak, aki a felhasználási szerződés megkötése érdekében a szerző felkutatására az érintett műtípus és a felhasználási mód figyelembevételével megtette az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket, és a szerző felkutatása nem járt eredménnyel. Az árva mű egyes felhasználásainak engedélyezésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 100/2009. (V. 8.) Korm. rendelet 8. §-ának (1) bekezdése alapján az árva művek felhasználására vonatkozóan kiadott engedélyekről az Hivatal bárki által megtekinthető, elektronikus úton hozzáférhető hatósági nyilvántartást vezet.
Ezen adatbázisok a Hivatal honlapján, az alábbi link alatt elektronikusan hozzáférhetőek: http://sztnh.gov.hu/adatbazisok/.
Arra való figyelemmel, hogy az Ön által felhasználni tervezett alternatív gyógyászati módszerek elnevezésére nézve esetlegesen védjegyoltalom állhat fenn, felhívnánk további szíves figyelmét a Hivatal védjegy adatbázisára is (linkje:http://epub.hpo.hu/e-nyilvantartas/?lang=HU).
A védjegyoltalom jogosultjának kizárólagos joga van arra, hogy a védjegyet használja a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban, illetve használatára másnak engedélyt (licenciát) adjon –, vagyis amennyiben egy védjegyoltalomban részesülő elnevezésű módszert kíván azonos név alatt felhasználni, a védjegy vagy megjelölés használatához engedélyt kell kérnie annak jogosultjától.
A megkeresésében szereplő alternatív gyógyászati módok felhasználására ugyanakkor további szakmai-etikai szabályok is vonatkozhatnak, amelyek tisztázása azonban túlmutat a vázolt eset szerzői jogi megítélésén – így Hivatalunk ezek tekintetében nem tud tájékoztatást nyújtani.
Üdvözlettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2012.10.25)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH!
Kérem szíves tájékoztatásukat az alábbi kérdésben: Vállalkozásfejlesztési tanácsadóként és szakértőként számos kisebb-nagyobb (1-500 oldal) gazdasági tárgyú munka, dokumentum,"mű" szerzője vagyok. Tevékenységemet vállalkozóként, saját vállalkozásom tagjaként végzem. A konkrét esetben -ami egyébként egy jellemző eset- ügyfelünk cégünket bízta meg olyan feladat végzésével,melynek során, a feladatvégzés eredményének konkrét, jól meghatározható, írásban dokumentált, elkülöníthető része (pénzügyi terv, üzleti terv) egyedi, egyszeri szellemi termék, csak részére értékes és használható, az én saját szakértői munkám.
A vita az ügyféllel szemben merült fel. Kérem, válaszukat arra vonatkozóan, hogy ilyen jellegű, szellemi munka eredményeképpen létre hozott dokumentumok ("művek") jogi védelem alatt állnak-e? Ha igen, mely jogszabályok vonatkoznak rá? (Milyen "kategóriába" sorolhatóak?) A cégemet és személy szerint engem milyen jogok illetnek meg a felhasználással kapcsolatosan? (Megjegyzés: az ügyfél jelenleg használja az elkészített dokumentumokat, azok által gazdasági előnyökhöz kíván jutni, de fizetni nem kíván, illetve vitatja azt, hogy jogunk (személy szerint/cégemnek) lenne rendelkezni az elkészített anyag fölött.)
Várom gyors szakmai tájékoztatásukat. Tisztelettel: Béres Ágnes
(2012.09.14) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Béres Ágnes!
Köszönjük pénzügyi és üzleti tervek felhasználása tárgyában beküldött megkeresését.
Szakértői vélemény, biztonsági elemzés, illetve jelentés, továbbá az Ön által említett pénzügyi és üzleti tervek mind a tényanyag felkutatása és prezentálása, mind az írásba foglalás terén kellően széles alkotói mozgásteret biztosít ahhoz, hogy a szerzői jogi védelem megállapítható legyen – szakirodalmi műként. [Szjt. 1. § (2) a) és (3) bekezdés] Az Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése értelmében a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. A védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs tehát regisztrációhoz, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése]. Az alkotás akkor „egyéni”, ha „az adott körülmények között lehetőség van többféle kifejezési módra, s ezek közül a szerző egyéni módon valósítja meg azok egyikét vagy másikát,” és akkor „eredeti,” ha „az nem csupán valamely már meglevő alkotás szolgai másolata.” [Szerzői Jogi Szakértő Testület, a továbbiakban: SZJSZT (38/03. szakvéleménye)]
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése szerint a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A szakirodalmi művek esetében a magáncélú másolásra tekintettel fennálló reprográfiai díjigény kivételével minden felhasználás engedélyezése a szerző kizárólagos joga, azokat egyénileg érvényesítheti.
Szükséges ugyanakkor megjegyzi, hogy bármilyen költséges is egy szakirodalmi műben található tények, következtetések felkutatása és megjelenítése, ezek – mint puszta információk – nem állnak szerzői jogi védelem alatt. A szakirodalmi művek esetében ez a helyzet igen gyakran előáll, tipikusan költséges kutatások eredményeit bemutató tanulmányok esetén. A szerzői jog azonban mindig a tartalom, az információ egyéni-eredeti kifejtését oltalmazza, és nem magát az információt. Az információ engedély vagy hivatkozás nélküli átvételét tehát a szerzői jog eszközeivel nem lehet szankcionálni – ezt a szakmai etika mellett legfeljebb egyes sajátos szakmai szabályok tehetnék meg.
Ha szolgai másolás történne, és egy vállalkozó által elkészített elemzést egy másik vállalkozó az adott vállalat tekintetében a megalapozó kutató-elemző munka elvégzése nélkül felhasználna (pl. átdolgozna), valószínűleg nem lenne képes arra, hogy önmagában a tényeket, következtetéseket emelje át, a kifejtés gondolatszövedékének átvétele nélkül. A gyakorlatban sok esetben a szolgai másolások elleni fellépéshez a szerzői jog a szakirodalmi mű védelme útján segítséget nyújt. (SZJSZT 15/07/1.)
Ha a felek között létrejött a szerzői mű felhasználása tárgyában a megállapodás, de az elszámolás kapcsán viták adódtak, az nem jelenti szükségszerűen, hogy a szerzői jogsértés megállapításának van helye.
A Legfelsőbb Bíróság egy iránymutató döntésében (BDT2006. 1468) egy a jövőben megalkotandó mű elkészítésére vonatkozó szerződés kapcsán megállapította, hogy „vélelem szól amellett, hogy az átadott szerzői művet a megrendelő felhasználhatja, a megállapodás így egyúttal felhasználási szerződés. Vélelem szól ezért amellett is, hogy a szerződésben kikötött díj a felhasználás ellenértékét (a szerzői jogdíjat) is magában foglalja”. Ennek ellenkezőjét tehát a szerzőnek kell bizonyítania, valamint, hogy a vállalkozói (megbízói) díj a felhasználással kapcsolatosan felmerült szerzői jogdíj összegét nem foglalta magában.
A szerzői jogon túl a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) kiterjeszti a védelmet egyéb nem nevesített szellemi alkotásokra is.
A törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről a külön jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak. [Ptk. 86. § (3) bek.] A személyeket védelem illeti meg a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében is. A védelmi idő kezdetét és tartamát jogszabály határozza meg. [Ptk. 86. § (4) bek.]
A vagyoni értékű gazdasági, műszaki, szervezési ismeretek és tapasztalatok védelmét a Ptk. 86. § (4) bekezdése (know-how) biztosítja. Az 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 4. § (1) bekezdése értelmében a személyeket a megkezdett, vagy tervbe vett hasznosítás esetén a közkinccsé válásig illeti meg a védelem. A jogi szabályozás alapeleme, hogy vagyoni értékű ismeretről legyen szó.
A külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó szellemi alkotásokat és a személyek vagyoni értékű gazdasági, műszaki, szervezési ismereteit és tapasztalatait érintő védelem körében a jogosult azt is követelheti, hogy az eredményeit elsajátító vagy felhasználó személy részeltesse őt az elért vagyoni eredményben. [Ptk. 87. § (2) bek.]
A Legfelsőbb Bíróság BH1992. 391. sz. határozata alapján megemlíthető, hogy a külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó, vagyoni értékű műszaki szellemi alkotást érintő védelem körében a jogosult akkor követelheti a felhasználótól az elért vagyoni eredményből való részeltetést, ha a megoldás társadalmilag széles körben felhasználható és még nem vált közkinccsé.
A Ptk. 86. §-ának (4) bekezdésén alapuló elmélet és gyakorlat szerint a know-how jogosultját alapvetően gazdasági, műszaki, szervezési ismeret és tapasztalat, a gyakorlatban felhasználható, korlátozottan hozzáférhető, oltalom addig illeti meg, amíg közkinccsé nem válik, másra átruházható, átadható, vagyis forgalomképes. Értékét a korlátozottan hozzáférhetősége adja, tudása másokkal szemben előnyt jelent. Az ismeret lehet titkos, de lehet, hogy nem az, csak az ismeretek speciális szempontok szerinti csoportosítása olyan mennyiségű munkaráfordítást igényel, amely miatt a felhasználni kívánó számára előnyösebb a kész ismeret megszerzése, mint a saját kutatásban való előállítás. Ilyen összefüggésben értéke - a használótól függően - változhat, relatív.
A Legfelsőbb Bíróság BH1992.257. számú határozata szerint létezhet know-how vagy tanulmány, vagy olyan tanulmány, melynek know-how-nak minősülő eleme is van. Ennek eldöntése azonban a szerzői jogon túlmutat.
A gazdasági tevékenység körében az említetteken túl szerepe lehet a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. LVII. évi törvénynek, amelynek II. fejezete rendelkezik a tisztességtelen verseny tilalmáról, valamint az üzleti titoknak: személyhez fűződő jogokat sért, aki a levéltitkot megsérti, továbbá aki a magántitok vagy üzleti titok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél. Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult - ide nem értve a magyar államot - jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. [Ptk. 81. § (1)-(2)]
Mindezek megítélése azonban túlmutat a megkeresésében vázolt eset szerzői jogi megítélésén.
Üdvözlettel,
SZTNH
(2012.09.21)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZTNH !
Azt szeretném kérdezni , hogy vannak divatterveim és hogy ezeket online letudom e védetni és ha igen akkor hol, és hogy, ennek a folyamatnak van e anyagi vonzata?
Válaszukat előre is köszönöm.
(2012.09.10) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Szaniszló Gábor!
Az Ön által felvetett kérdésekkel kapcsolatban két különböző jogi kategóriára szeretném felhívni a figyelmét.
Az Ön által említett divattervek kapcsán felmerülő egyik jogi kategória a formatervezési mintaoltalom.
A formatervezési mintaoltalom tárgya az ipari és kézműipari termékek egészének vagy részének megjelenése lehet, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei - eredményeznek.
A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 1. §-a értelmében az oltalom feltétele az újdonság valamint az egyéni jelleg:
- új a minta, ha azzal azonos minta nem jutott nyilvánosságra az elsőbbség időpontját megelőzően.
- a mintának egyéni jellege van, ha az elsőbbség időpontja előtt nyilvánosságra jutott bármely mintához képest a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tesz.
A mintaoltalom alapján a mintaoltalom jogosultjának kizárólagos joga van a minta hasznosítására (2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról - 16. § )
A formatervezési mintaoltalommal kapcsolatos részletes információkat az alábbi oldalon találhat: http://www.sztnh.gov.hu/formaterv/forma_tajek.html
A nemzeti oltalom lajstromozása iránti igényt formatervezési minta esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott kérelemmel lehet elindítani. Az oltalom keletkezése az engedélyezési vizsgálat eredményétől függ.
A kérelem a következők szerint nyújtható be:
1. hagyományosan:
- személyesen vagy kézbesítő útján: Budapest, Garibaldi u. 2.; hétfő-csütörtök: 9.00-13.00 óráig, péntek: 9.00-11.00 óráig; vagy
- postai úton: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala; 1374 Budapest 5., Pf. 552 ; vagy
2. elektronikus úton kizárólag a: https://ugyintezes.hpo.hu/eBej2/app oldalon megadott módon.
Hivatalunk e-mail-ben nem fogad beadványokat.
A formatervezési mintaoltalmi eljárásra vonatkozó aktuális díjtáblázatot az alábbi oldalon érheti el: http://www.sztnh.gov.hu/formaterv/forma_dij.pdf
Abban az esetben, amennyiben a divattervei megfelelnek a törvényes követelményeknek, akkor a Hivatal az alkotását Magyarország területére kiterjedő hatályú formatervezési mintaoltalomban fogja részesíteni. Emellett lehetősége van arra is, hogy más országok területére kiterjedő hatályú formatervezési mintaoltalmat igényeljen. A nemzetközi, illetve az európai jogszerzés részleteivel a http://www.sztnh.gov.hu/formaterv/nemzetkozi/ és a http://www.sztnh.gov.hu/formaterv/eu_ut/ internetes oldalon ismerkedhet meg.
Amennyiben a divattervei az eredetiség jegyeit hordozzák magukon, művei a szerzői jog hatálya alá is tartozhatnak.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében a szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és meghatározott ideig fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
A szerzői jog az egyéni, eredeti jelleggel megformált tartalmat védi. A védelem tárgykörébe - függetlenül attól, hogy a törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása beletartozhat, amennyiben az eredetiség jegyeit hordozza magán. Fontos kiemelni, hogy ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.
Vita esetén arról, hogy az alkotás szerzői műnek tekinthető-e, és a szerzői jogi védelem kit illet, a döntés a bíróság hatáskörébe tartozik.
A bizonyítás során a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet letétbe helyezi közjegyzőnél, vagy nyilvántartásba veteti az illetékes közös jogkezelő szervezetnél, illetve lehetősége van a mű önkéntes műnyilvántartásba vetetésére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál.
Az önkéntes műnyilvántartással kapcsolatban az alábbi helyen találhat részletes információkat: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html .
A kérelemért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összege: 5000 forint. A díjat készpénzben vagy bankkártyával, POS-terminál útján adott fizetési rendelkezéssel helyben kell megfizetni a SZTNH Ügyfélszolgálatán. (Az önkéntes műnyilvántartásba vétel iránti kérelmet naponta legkésőbb az ügyfélfogadási idő vége előtt 1 órával fogadnak az eljárás időigénye miatt.)
Felhívom a szíves figyelmét, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet. A műnyilvántartásba vétel bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg hogy azt a szerző a magáénak elismerte.
A Magyarországon hatályos formatervezési mintákra, valamint az önkéntes műnyilvántartásba vett szerzői jogi alkotásokra vonatkozó részletes információk megtalálhatók a Hivatal honlapjáról elérhető E-Kutatás adatbázisban (www.epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU).
Reményeim szerint válaszommal a segítségére lehettem. A fent említett oltalmi formákkal és az egyes eljárásokkal kapcsolatban további részletes felvilágosítást kaphat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának honlapján, illetve a Hivatal Ügyfélszolgálatán.
Üdvözlettel:
dr. Siklós Kata
osztályvezető helyettes
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálati Osztály
(2012.09.12)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZNTH!
Nekem egy olyan kérdésem lenne, hogy írtam egy regényt, és attól tartok, nehogy valaki illetéktelen kezébe kerüljön, még a kiadás előtt és azzal állhasson elő, hogy az ő szellemi terméke (e-mailben küldtem el, az egyik ismerősömnek, de valamilyen program hozzáfért az e-mailjeihez). Elég, ha a nyers kéziratot letétbe helyezem egy ügyvédnél? Akkor már bizonyított tény, hogy én írtam? A második kérdésem az volna, hogy Amerikában is ki akarom adatni, ott külön le kell védessem, s ha igen, kinél kell erre való kérelmemet bejelenteni?
Nagyon szépen köszönöm kedves válaszukat!
(2012.08.19) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Kedves Asszonyom!
Magyarországon a szerzői jogi törvény például egy regényt a mű keletkezésétől fogva védelemben részesít amennyiben az egyéni eredeti alkotás. Ettől kezdve a szerző az, aki jogosult rendelkezni vele, azaz eldöntheti, hogy nyilvánosságra hozza-e a művet, feltünteti-e rajta az igazi nevét, illetve azt is, hogy kér-e a felhasználásáért pénzt másoktól vagy sem. Magyarországon nincs olyan regiszter amelybe a műveket be kell jelenteni, hiszen sok száz mű születik nap mint nap, és nemzetközi egyezmények a legkisebb akadályt sem szeretnék a szerző elé gördíteni, gátolva ezzel kreativitásukat.
Azonban van arra lehetőség, hogy a Hivatal által vezetett önkéntes műnyilvántartásba vetesse művét. Ez azt bizonyítja, hogy azon a napon, amikor bent járt nálunk, és a Hivatal pecsétjével lezárta a művet tartalmazó borítékot, már kész volt a mű. Továbbá egy esetleges bírósági eljárásnál nem Önnek, hanem a másik félnek kell bizonyítania, hogy ő a mű szerzője. Ennek részleteiről itt olvashat: http://sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html
Ezzel szemben az Amerikai Egyesült Államokban 1976-tól kezdve bizonyos jogokat csak művek regisztrálását követően lehet maradéktalanul érvényesíteni. Az amerikai műbejelentésről itt találhat további információt: http://www.copyright.gov/
Az önkéntes műnyilvántartással kapcsolatban kollégáink az ügyfélfogadási időben készséggel állnak az Ön rendelkezésére.
Üdvözlettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2012.08.21)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Cím!
Több társammal létrehoztunk egy repülés- és helytörténeti kiállítást Taszáron. A kiállítás ezt megelőzően, más - más helyszíneken már létezett, de merőben más kivitelben. A jelen változat csak a tárgyak egy részében, és a tárlók, paravánok tekintetében azonos. A tárgyak egy részének tulajdonosa a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum,(de ők semmit nem tettek a létrejöttéért), a többi saját gyűjtés. Az ingatlan, ahol a kiállítás megtekinthető, a helyi Önkormányzat tulajdona. Az építéshez elkerülhetetlen költségeket, és a jelenlegi fenntartás költségeit - nem munkadíjat! - is innen biztosították. Saját időnk rovására, bel- és külföldi látogatók megelégedésére már harmadik éve mutattuk be a gyűjteményt minden ellenszolgáltatás nélkül.
Az, hogy az összeállítást ki gondolta ki, kik kivitelezték, egyértelmű. Ennek ellenére a hely tulajdonosa mondvacsinált indokok alapján korlátozott bennünket az ahhoz való hozzáférésben. A kiállítást a hozzájárulásunk nélkül egyesületi kezelésbe adta, a jelenlegi kezelő azt már megbontotta, és belépő díjért mutogatja. Távolabbi cél a végleges megszüntetés. Szerzői jogainkra hivatkozva ezt szándékoznánk megakadályozni, ám ilyen jogok létezését esetünkben kétségbe vonják. Hivatkozásul a helyi sajtóban nemrég megjelent cikk internetes változata:
http://www.sonline.hu/somogy/kozelet/kitiltottak-a-nyugdijas-katonakat-a-taszari-repulomuzeumbol-443996
Figyelemre méltóak a hozzászólások.
Jelenleg a vita eldöntésére peres eljárást kezdeményeztünk. Bizonyítanunk kell, hogy a létrehozott gyűjtemény egyáltalán, mint mű létezik. Bizonyítanunk, mitől eredeti és egyedi, és miként viseli magán a "lenyomatunkat".
Nem kívánom, hogy a tárgyban állást foglaljanak, tekintettel a per folyására. De okulásul közreadnám minden eddigi és leendő érintettnek. Szívesen venném pár szavas magán -szakvéleményüket: helyesen tettünk-e? A körülírtak ellenére minősülhetünk-e szerzőnek, következésképpen érvényesíthetjük-e az ehhez fűződő személyes - és nem anyagi - jogainkat?
Véleményük a per folyására nem lesz hatással.
Tisztelettel: Tarlósi József. (Pertársam, az általam képviselt Kontsagh Sándor nevében is, aki tervezője és kivitelezője volt az eddigi változatoknak csakúgy, mint a mostani kiállításnak.)
(2012.06.02) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Tarlósi József úr!
Köszönettel fogadtuk elektronikus levélben történt megkeresését, amelyben kiállítás szerzői jogi kérdései felől érdeklődött. Válaszaim a levélben feltett kérdésekre a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak.
Elöljáróban engedje meg, hogy röviden tájékoztassam a szerzői jogi védelem keletkezésének feltételeiről. A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) bekezdése].
Az Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése értelmében, a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől és a védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs tehát regisztrációhoz, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése]. Az Szjt. 7. §-a alapján szerzői jogi védelemben részesül a gyűjtemény, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű (gyűjteményes mű). A védelem a gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben. A gyűjteményes mű egészére a szerzői jog a szerkesztőt illeti, ez azonban nem érinti a gyűjteménybe felvett egyes művek szerzőinek és kapcsolódó jogi teljesítmények jogosultjainak önálló jogait. A gyűjteményes mű szerzői jogi védelme nem terjed ki a gyűjteményes mű tartalmi elemeire.
Összességében tehát egy kiállítás, mint gyűjteményes mű szerzői jogi védelmet élvezhet, függetlenül attól, hogy a benne lévő elemek (tárgyak) védelemben részesülnek-e. Az egyes kiállított tárgyak állhatnak szerzői jogi védelem alatt is, ez esetben a szerzőtől nyilvánvalóan engedélyt kellett szerezni a kiállításhoz, amely hozzájárulás alapesetben nem terjed ki – a kiállításba történő felvétel, kiállítás kivételével – a lehetséges egyéb felhasználási módokra (pl. a mű képeslapon történő ábrázolása). Ezen lehetséges szerzők jogaitól elkülönül a gyűjteményes mű szerkesztőjének az Szjt. szerinti vagyoni és személyhez fűződő joga. A szerzői minőség fennállásának megállapításához ugyanakkor elengedhetetlen a mű (a gyűjtemény összeállításának) egyéni eredeti jellegének vizsgálata.
Körültekintő – valamennyi lényeges körülményt értékelő – vizsgálat szükséges az alkotók meghatározása érdekében is. Eltérő megállapítást eredményezhet egy munkaviszonyban, vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott mű, mint egy megbízás alapján, vagy anélkül megalkotott mű. Csak utalni kívánok arra, hogy az Szjt. 30. §-ában írt feltételek teljesülése esetén a munkaviszonyban alkotott műnél a szerző jogutódjává a munkáltató válhat, míg egy megbízási díj fizetése esetén főszabály szerint a megbízási díj egyben a felhasználás szerzői jogdíjának is tekinthető.
Szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. Ilyen felhasználásnak minősül a mű átdolgozása is, illetve hogy a szerző erre másnak engedélyt adjon. A szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre. [Szjt. 29. §. ,16. § (1)]
A szerző személyhez fűződő jogát sérti művének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása vagy más olyan megváltoztatása vagy megcsorbítása, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes. (Szjt. 13. § )
A kiállításnak – a levelében említett megbontása – adott esetben a mű átdolgozásának minősülhet és/vagy a szerző személyhez fűződő jogát sértheti. Ennek megállapítását, az egyedi körülmények figyelembevételével az ügyben eljáró bíróságtól lehet kérni.
A levelében és a benne megadott linken hozzáférhető cikk tartalma szerint a tárgybeli kiállításhoz kapcsolódóan több – nem feltétlenül szerzői jogosult – érintett is van (a vagyonkezelő egyesület, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, az önkormányzat), amely személyek jogállását, a kiállításhoz kapcsolódó jogait leveléből megállapítani nem volt lehetséges.
Hatáskör hiányában és a folyamatban lévő perre tekintettel a Hivatalnak nem áll módjában szakvéleményt adni, vagy azt megállapítani, hogy a szerzői jogi védelem az adott mű tekintetében fennáll-e, illetve, hogy a jogérvényesítés érdekében tett lépésük (perindítás) helyes volt-e.
Kérem tájékoztatásom szíves elfogadását.
Tisztelettel,
dr. Tarr Péter
osztályvezető-helyettes
Szerzői Jogi Főosztály
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2012.06.04)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Egy teszt, szűrőkérdőív , eljárás szerzői jogának biztosítása hogyan történhet ?
(2012.05.11) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Cím!
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) 1. §-ának (6) bekezdése szerint valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek. Az Szjt. rendelkezéseiből kifolyólag tehát az eljárás nem részesülhet szerzői jogi védelemben, mindazonáltal szakirodalmi műként szerzői jogi védelmet élvezhet, feltéve hogy azt írásba foglalják és az írásos mű egyéni, eredeti jelleget hordoz. Az egyéni, eredeti jelleg azt jelenti, hogy a szóban forgó műnek közvetlenül alkotójától származó, önálló, az alkotó személyi jegyeit magán viselő szellemi teljesítménynek kell lennie.
A kérdőív és teszt esetén gyűjteményes műről beszélhetünk. Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjtemény, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű (gyűjteményes mű). A védelem a gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben [Szjt. 9. § -ának (1) bekezdése]. A gyűjteményes mű tehát olyan mű, amelynél az egyéni, eredeti jelleget nem a gyűjteménybe felvett anyagok, hanem azok összeválogatása, elrendezése, szerkesztése hordozza. Ha a védelem feltételei fennállnak, a gyűjteményt akkor is védi a szerzői jog, ha a gyűjtemény összetevői, részei nem alkalmasak szerzői jogi védelemre. Az Szjt. 7. §-ának (2) bekezdése szerint a gyűjteményes mű egészére a szerzői jog a szerkesztőt illeti, ez azonban nem érinti a gyűjteménybe felvett egyes művek szerzőinek és szomszédos jogi teljesítmények jogosultjainak önálló jogait.
A szerzői jogi védelmet maga a szerzői mű létrejötte automatikusan keletkezteti, annak semmiféle formális követelmény (hatósági bejelentés, nyilvántartásba vétel vagy ahhoz kapcsolódó díjfizetés) teljesítése nem feltétele.
A szerzői jogi védelem kritériuma tehát a kérdőív és a tesztsor esetén az, hogy azok kérdéseinek összeválogatása egyéni, eredeti módon történjen. Amennyiben az egyéni, eredeti jelleg a fentiek szerint megállapítható, a védelem a kérdőív, tesztsor végleges összeállításakor létrejön, a védelem keletkezése nem függ hatósági bejelentéstől, sem nyilvántartásba vételtől, azonban a szerzői jogi jogosultság fennállásának könnyebb bizonyítása érdekében lehetőség van a mű Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által vezetett önkéntes műnyilvántartásba vételére. A mű önkéntes műnyilvántartásba vételéhez szükséges kérelmet, valamint kérelem benyújtásának részletes szabályaira vonatkozó tájékoztatást az alábbi link mentén érheti el: http://www.sztnh.gov.hu/kerdesek/gyik/onkentes.html.
Üdvözlettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2012.05.11)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZNTH!
Az a kérdésem, hogyha németországban szeretnék egy nyilvános Non-profit (nincs belépő) előadáson (kb. 40.000 néző előtt) magyar dokumentum filmekből összevágott filmet egy kb. 40 perces művészeti bemutatáshoz használni, aztán esetleg még interneten feltölteni, akkor ez 'szabad felhasználás'-ként számít? Nem lesz semmi profitunk a film készítés- vagy előadásából. Vagy itt a német jogok érvényesek, és a Németek felé kéne fordulnom ezzel a kérdéssel?
Előre is köszönettel várom válaszukat.
(2012.05.02) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Cím!
Köszönettel fogadtuk elektronikus levélben történt megkeresését, amelyben dokumentumfilmek németországi felhasználása felől érdeklődött.
Mindenekelőtt szeretnénk tájékoztatni, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki. Ebből az következik, hogy a Hivatal Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet.
A levelében foglalt kérdés megválaszolása során az irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény (BUE) (kihirdette az 1975. évi 4. törvényerejű rendelet) valamint a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló 864/2007/EK rendeletből ( Róma II. ) szükséges kiindulni.
E mind hazánk, mind pedig Németország számára irányadó rendelkezéseket tartalmazó dokumentumok alapján annak megítélése során, hogy a szabad felhasználás esetkörébe (pl. idézés) tartozik-e az Ön által Németországban végezni célzott felhasználás, a német jogot szükséges alkalmazni.
Németországban történő film nyilvános előadásához és internetes felhasználásához javasoljuk, hogy tájékoztatás-kérése végett a következőket keresse meg:
- a dokumentumfilmek forgalmazóit, illetve előállítóit,
- a FilmJUS Egyesületet http://www.filmjus.hu
- a dokumentumfilmek jellegétől függően a Magyar Nemzeti Digitális Archívumot
http://www.filmarchive.hu/elerhetoseg/index.php
- továbbá a német filmes közös jogkezelő szervezeteket:
• GWFF (Gesellschaft zur Wahrnehmung von Film- und Fernsehrechten mbH) http://www.gwff.de
• VFF (Verwertungsgesellschaft der Film- und Fernsehproduzenten mbH) http://www.vffvg.de
• VG Bild-Kunst (Verwertungsgesellschaft Bild-Kunst) http://www.bildkunst.de/html/index_e.html
Őszintén bízunk abban, hogy kérdése vonatkozásában tájékoztatásunk kellő segítséget nyújtott.
Üdvözlettel,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2012.05.07)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt Cím!
Egy ismerősöm egyedi, művészi tervezésű használati tárgyakat készít, azokat árusítja is. Szeretném megkérdezni, milyen jogi védelem alatt állnak ezek az egyedi alkotások. Mit tehet az alkotó, hogy az ötleteit megvédje, amennyiben azok még nem kerültek megvalósításra? És azután? A leendő vevővel történő tárgyalások során milyen szerződést, nyilatkozatot célszerű aláíratni annak érdekében, hogy a tárgyalásokon megszülető egyedi ötleteit ne használhassa fel a vevő saját maga, esetleg visszamondva a megrendelést.
Segítségüket előre is köszönöm
(2011.09.03) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Érdeklődő Mária!
Köszönjük kérdéseit. A könnyebb áttekinthetőség érdekében az egyes kérdésekre külön-külön válaszolunk.
1) „Egy ismerősöm egyedi, művészi tervezésű használati tárgyakat készít, azokat árusítja is. Szeretném megkérdezni, milyen jogi védelem alatt állnak ezek az egyedi alkotások.”
A művészeti (pl. iparművészeti alkotások és azok tervei), valamint az irodalmi és tudományos alkotások a szerzői jogi védelem hatálya alá tartoznak. A szerzői jogi védelem az egyéni, eredeti jelleg alapján illeti meg az alkotásokat, és a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és áll fenn meghatározott ideig anélkül, hogy a jogvédelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
A szerzői jogi vitás kérdések többnyire a mű létrejöttét követően merülnek fel, a rendezésük bírói útra tartozik. Jogvita esetén a mű keletkezésével kapcsolatos tényeket és körülményeket bíróság előtt kell bizonyítani, ami esetenként nehézségeket okoz. A bizonyításban a szerző segítségére lehet, ha a művét – önkéntesen – előzetesen letétbe helyezte (közjegyzőnél vagy az illetékes közös jogkezelő szervezetnél), vagy műnyilvántartásba vetette. Ezen eljárások célja annak a ténynek a hiteles tanúsítása, hogy az adott mű a nyilvántartásba vétel időpontjában a nyilvántartásba vétel szerinti tartalommal és formában létezett – ezzel elősegíti az alkotó szerzői mivoltának és a mű azonosíthatóságának a bizonyítását.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SzTNH) működő önkéntes műnyilvántartásról részletes tájékoztatást talál a hivatal honlapján. (http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html)
Az Ön által említett használati tárgyakra vonatkozhat az iparjogvédelem egyik fajtája, a formatervezésiminta-oltalom is.
A formatervezésiminta-oltalom tárgya az ipari és kézműipari termékek egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei – különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei eredményeznek.
Az oltalom feltétele az újdonság, valamint az egyéni jelleg:
• új a minta, ha azzal azonos minta nem jutott nyilvánosságra az elsőbbség időpontját megelőzően;
• a mintának egyéni jellege van, ha az elsőbbség időpontja előtt nyilvánosságra jutott bármely mintához képest a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tesz.
A nemzeti formatervezési mintaoltalom lajstromozása iránti igényt az SzTNH-hoz benyújtott kérelemmel lehet elindítani. Az oltalom keletkezése az engedélyezési vizsgálat eredményétől függ. A formatervezésiminta-oltalom engedélyezési eljárás menetéről, a kapcsolódó díjakról, a bejelentés alaki feltételeiről részletes tájékoztatást talál a hivatal honlapján. (http://www.sztnh.gov.hu/formaterv/forma_tajek.html)
2) „Mit tehet az alkotó, hogy az ötleteit megvédje, amennyiben azok még nem kerültek megvalósításra? És azután?”
Ötlet önmagában nem, csak az ötleten alapuló tényleges megoldás helyezhető jogvédelem alá, illetve áll jogvédelem alatt automatikusan pl. a szerzői jogvédelem területére eső megoldások esetén. Az „azután” az ötlet lejegyzése, megformázása stb. lehet, erre az 1. pontban leírtak érvényesek.
3) „A leendő vevővel történő tárgyalások során milyen szerződést, nyilatkozatot célszerű aláíratni annak érdekében, hogy a tárgyalásokon megszülető egyedi ötleteit ne használhassa fel a vevő saját maga, esetleg visszamondva a megrendelést.”
A szerzői jogi, illetve az iparjogvédelmi jogszabályok hatálya alá nem tartozó szellemi alkotásokat –, amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és közkinccsé még nem váltak – a törvény a Polgári Törvénykönyv ide kapcsolódó rendelkezése szerint védi. Ez a védelem a szerzői jogi védelemhez hasonlóan – mivel nem igényel semmilyen alakszerűséget, regisztrációt – a törvény erejénél fogva illeti meg a jogosultat. Ezekben az esetben alapvető követelmény az ismeret titokban tartása, aminek érdekében célszerű érdemi lépéseket tenni, például ajánlatos a partnerekkel szerződésben megállapodni a bizalmas kezelésről, adott esetben titoktartási nyilatkozatot aláíratni a tárgyalópartnerekkel.
Reméljük, hogy a fentiek segítenek az Ön ismerőse alkotásainak hatékony jogi védelmében.
További részletes információkat talál a honlapunkon (www.sztnh.gov.hu).
Az iparjogvédelem területére eső bejelentésekkel, eljárásokkal, valamint az önkéntes műnyilvántartásba vétellel kapcsolatosan ügyfélszolgálatunkon állunk szíves rendelkezésére.
Szeretnénk felhívni szíves figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, amelyből következik, hogy a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet, valamint hogy válaszunk az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás célját szolgálja, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető."
Felhívjuk ugyanakkor szíves figyelmét arra is, hogy az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek
• képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt;
• beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése;
• szakvélemény, tanács adása stb.
alapvetően hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők listáját a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján (http://www.szabadalmikamara.hu/), illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján (http://www.magyarugyvedikamara.hu/)találja meg.
Remélem, kielégítő választ adtunk kérdésére. Kérem, tiszteljen meg további kérdéseivel.
Dr. Tószegi Zsuzsanna
honlap-főszerkesztő
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2011.09.05)
<< A válasz elrejtése |
|
Kérdés:
Tisztelt SZNTH!
Kérdésem, hogy a Kodály-módszer áll-e valamilyen szabadalmi vagy szerzőijogi védelem alatt?
Előre is köszönettel várom válaszukat,
Légrády Péter
(2011.05.19) |
<< A válasz elrejtése
Az SZTNH válasza:
Tisztelt Légrády Péter!
Köszönettel fogadtuk e-mailben történt megkeresését, melyben a Kodály módszer szerzői jogi védelme felől érdeklődött. Válaszaim a levélben feltett kérdésekre a 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról (a továbbiakban: Szjt.) és a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) rendelkezésein alapulnak.
Mindenekelőtt szeretném tájékoztatni, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: SzTNH) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki. Ebből az következik, hogy az SzTNH jogi tanácsadást nem végezhet.
Az Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése alapján szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. Rá kívánok mutatni, hogy a szerzői jogi védelem nem igényel külön hatósági eljárást, az Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése alapján ugyanis a szerzőt a mű létrejöttétől kezdve illetik meg a szerzői jogok (a személyhez fűződő és a vagyoni jogok összessége).
A levelében említett módszer valószínűsíthetően nem tartozik a törvény védelme alá, mivel az egyéni, eredeti jelleggel rendelkező önálló mű szintjét el nem érő alkotás (ötlet, elv, elgondolás, eljárás működési módszer, stb.) nem részesül szerzői jogi védelemben [Szjt. 1. §-ának (6) bekezdése]. Nem kizárt ugyanakkor, hogy a módszernek létezik szerzői jogi védelem alatt álló leírt változata [szakirodalmi mű Szjt. 1. §-a (2) bekezdésének a) pontja], amelynek többszörözése, előadása, nyilvánossághoz közvetítése a szerző engedélyéhez kötött. Tájékoztatom, hogy e szerzői jogi kérdés megítélése – kétség esetén – kizárólag bírósági hatáskörbe tartozik.
Tájékoztatom, hogy a megkeresésében írt módszerre vonatkozóan sem az árva művek felhasználására vonatkozóan kiadott engedélyekről vezetett adatbázis, sem az önkéntes műnyilvántartás nem tartalmaz adatot.
Végül jelzem, hogy állásfoglalásom az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Üdvözlettel,
Dr. Sarkady Ildikó
igazgató
Szerzői Jogi Főosztály
(2011.05.25)
<< A válasz elrejtése |
|
|
|
RSS