A magyar nehézipar egyik úttörője, feltaláló, aki munkásságával nagymértékben hozzájárult a hazai gépgyártás fejlődéséhez. Legfontosabb szabadalma a kéregöntésű vasúti kerékhez kapcsolódik, de emellett kiugró teljesítményt ért el a vasúti kereszteződési csúcsbetétek és a gabonaipari őrlőhengerek gyártása terén is.
Svájcban született, majd több országban tanulta az öntőmesterséget. 1841-ben érkezett Pestre, ahol 1844-ben már önálló vasöntödét alapított. A gyárban eleinte lakossági termékeket állítottak elő, később tértek át a vasúti kerekek, hídszerkezetek és más ipari termékek gyártására.
A John Burn által 1812-ben feltalált kéregöntés technológiáját jelentősen tovább fejlesztve, 1856-ban szabadalmi oltalmat kapott az antimonmasszát alkalmazó eljárására, amely "minden öntöttvas tárgy egész felületét, avagy annak csak egy tetszőleges helyét acélkeménnyé teszi".
Ganz Ábrahám közel 60 vasúti társaságnak szállította a termékeit. Különböző gyártmányaival több világkiállításon nyert díjat, munkássága elismeréseként 1863-ban Pest díszpolgárává választották. Európai hírű gyárában, ahol 1867. november 23-án ünnepelték a százezredik kéregöntésű kerék gyártását, a kiegyezés évében közel 400 dolgozót foglalkoztatott. Az ünnepségen a gyár valamennyi dolgozóját és családtagjait vendégül látó Ganz Ábrahám néhány nappal később tragikus körülmények között elhunyt.
A szerény öntödéből a későbbiek során a Ganz nevét viselő jelentős vállalatcsoport nőtt ki. A ma Öntödei Múzeumként működő öntödében 1964-ig folyt a termelés, ahol a leállítás után megőrizték a kéregöntöde berendezését.
Ganz Ábrahám életéről és munkásságáról további információk: