Irinyi János nevét főként a foszforos biztonsági gyufa feltalálójaként ismerik. E jelentős találmánya mellett komoly eredményeket ért el a kémia újszerű szemléletének terjesztésében.
Kémiai tanulmányait a bécsi műegyetemen végezte, később hohenheimi gazdasági főiskolára járt. A zajtalanul gyúló gyufát 1836-ban találta fel. Abban az időben még nem volt magyar szabadalmi törvény, osztrák szabadalmat viszont nem akart kérni a találmányára, ezért eladta a gyártási jogot Rómer Istvánnak.
Irinyi részt vállalt a reformkor iparfejlesztési mozgalomban. 1848-ban Kossuth Lajos az állami gyárak főfelügyelőjévé nevezte ki, 1849-ben pedig a Kossuth-kormány a nagyváradi lőporgyár és ágyúöntöde vezetésével bízta meg, emiatt a szabadságharc bukása után börtönbe került.
A mezőgazdasági gép- és vegytan területén szintén említésre méltó tevékenységet fejtett ki, először alkalmazta a vetést, szántást és boronálást együttesen végző gépszerelvényt, és eredményesen kísérletezett talajjavítási módszerekkel. A szabadságharc bukása annyira megtörte, hogy a börtönből való kiszabadulása után már semmit nem publikált.
Irinyi János munkásságáról olvasható további források
RSS
