A szellemi tulajdon védelme
 

Dr. Szántay Csaba - Jedlik Ányos-díjas, 2016

A A A    Nyomtatható verzió

Jedlik Ányos díj

Dr. Szántay Csaba (1928-2016), vegyészmérnök, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja.

Szántay Csaba Salgótarjánban született 1928-ban, de iskoláit már Budapesten járta ki. 1946-ban érettségizett a Szent Imre Főgimnáziumban, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen kitűnő minősítésű vegyészmérnöki diplomát szerzett 1950-ben.

Ugyanebben az évben az egyetemen Zemplén Géza majd Beke Dénes munkatársa lett. Kandidátusi értekezését 1956-ban védte meg "Opiánsavból kiinduló szintézisek" című disszertációja alapján. Az évek során született tudományos közleményeinek száma több mint 300.

Oktatási tevékenységének tapasztalatai alapján született meg az "Elméleti szerves kémia" című, utóbb öt kiadást megért könyve. Beke professzor halála után vette át a tanszéken folyó alkaloidkémiai kutatások irányítását. 1965-ben az "Ipekakuana alkaloidok szintézise" tárgyú értekezésének megvédésével nyerte el a kémiai tudományok doktora címet. 1976-ban nevezték ki egyetemi tanárrá a BME-re, ahol korábban, 1965-től címzetes docens is volt. a Magyar Tudományos Akadémia 1970-ben levelező, 1982-ben levelező rendes tagjává fogadta. 1970-76 között az MTA Kémiai Tudományok Osztályának elnökhelyettese volt.

Szántay professzor 1975-ben Állami Díjban, 1993-ban Szent-Györgyi Albert-díjban, 1999-ben Széchenyi-díjban, 2001-ben Richter Gedeon kitüntetésben, 2003-ban Tudományért Nagydíjban részesült. Számos országban végzett hosszabb-rövidebb ideig kutatómunkát, amelyek közül 1965-66-ban, a New York-i Állami Egyetemen nyújtott tevékenysége volt számára leginkább meghatározó kutatói pályájának fejlődése szempontjából. Ezekben az években öt tudományos közleménye jelent meg mértékadó amerikai folyóiratokban.

A hazai gyógyszeriparral való kapcsolatai eredményeként született meg a Cavinton és a Fluconazol termékek totálszintézise. A cavinton forgalma - az originális magyar készítmények között egyedülállóan - az évtized elejére meghaladta az egymilliárd dollárt.

Szántay professzor munkatársaival megoldotta a taxol molekula előállítását, amely bizonyos rákfajták esetében igen hatékony gyógyszernek bizonyult hazánkban is elterjedt tiszafenyő leveléből. Ez a hatóanyag korábban csak egy kaliforniai fafaj kérgéből volt kinyerhető.

A díjazott fél évszázadon keresztül oktatta a vegyészmérnök-hallgatókat, professor emeritusként pedig két tárgyat adott elő: elméleti szerves kémiát, illetve a természetes szerves vegyületek szintézisét.

Szintetikus munkáiért és a magyar-japán kapcsolatok ápolásában elért meghatározó munkájáért elnyerte a japán Kametani Díjat. 2011-ben - többek között a Nobel-díjas Oláh György ajánlására - Gábor Dénes Életműdíjjal ismerték el termékeny, iparilag alkalmazott kutatói-fejlesztői, tudományos munkásságát, és a több mint 250 szabadalomban testet öltött feltalálói tevékenységét.

Szántay professzor úr alapító elnöke volt a Magyar Feltalálók Egyesületének, haláláig szem előtt tartotta és képviselte a hazai feltaláló társadalom érdekeit, melyeknek minden fórumon hangot adott.