Magyar kutatók is részt vettek annak az egyedülálló, összeurópai tanulmánynak az elkészítésében, ami kimutatta, hogy Európa erdői akár évi 309 megatonna szén-dioxidot is meg tudnának kötni, ha hagynánk azokat visszavadulni.
A Nature-höz tartozó, rangos Communications Earth & Environment folyóiratban publikált tanulmány szerzői 27 ország közel 8 ezer területén több mint 288 ezer fát vizsgáltak meg, s a kapott adatokból kiszámították a föld feletti, a föld alatti és a holt biomasszában tárolt szénmennyiségeket.
Így erdőtípusonként és ökológiai zónánként is külön referenciaértékekhez jutottak, amelyek alapján látható például, hogy az északi területek havasi nyíresei kötik meg a legkevesebb, a balkáni jegenyefenyves-lucos bükkösök pedig a legtöbb széndioxidot.
Ezen adatok segítségével sikerült azt is kiszámolni, hogy a kontinens erdői akár évi 309 megatonna szén-dioxid megkötésére is képesek lehetnének 150 éven keresztül, ha ezeket az erdőket nem használnánk tovább, hagynánk azokat növekedni és visszavadulni.
A magyar kutatók Horváth Ferenc vezetésével a kontinentális zónára vonatkozó adatok összegyűjtésében végeztek nagyon fontos munkát: az alföldi területek 130-170 éves állományaitól kezdve a már említett Kékes 160-200 éves fáin át egészen a kárpátaljai hatalmas kocsányos tölgyesekig közel 600 mintavételi területet mértek fel. A cikk fontos megállapítása, hogy a 60 centiméternél vastagabb törzsű fák hatványozottan több szenet tárolnak, mint kisebb társaik, miközben az erdőgazdálkodók gyakorlata az, hogy már az ennél vékonyabb állományokat rendszerint kivágják. – olvashatjuk a HUN-REN weboldalán.
Forrás:
https://hun-ren.hu/hirek/magyar-kutatok-szamitasai-is-igazoljak-hogy-a-100-evesnel-idosebb-fak-a-korabban-gondoltnal
Kép forrása:
https://wwf.panda.org/es/?270315/Europes-last-remaining-primeval-forest-faces-World-Heritage-in-Danger-listing
RSS
