A Duna vizét kutató konzorcium tagjai a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, a Fővárosi Vízművek Zrt., a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Miskolci Egyetem kutatócsapata.
A szakemberek egy éven át kéthetente vettek mintát a Dunából, a felszín alatti vizekből, a kutakból, a technológiai pontokból és az elosztóhálózatból. A legkülönbözőbb hidrológiai és klimatikus viszonyok között figyelték, hogyan viselkedik a rendszer akkor, amikor például nagyon kevés a víz a Dunában, vagy éppen különböző szennyezések érik.
A vízminőséget kémiai és biológiai szempontból egyaránt vizsgálták. A kémiai anyagokat hagyományos szennyezőkre és az új típusú szennyezőkre lehet bontani. A hagyományos szennyezők régóta ismertek, nagyobb a múltjuk, a kutatottságuk (ezek például a foszfor- és nitrogénformák, vagy a nehézfémek). Az új típusú szennyezők kialakulása, megjelenése nem nagy múltra tekint vissza, ezekről még kevesebbet lehet tudni, ilyenek például a gyógyszermaradványok vagy a mikroműanyagok. (Utóbbiak vizsgálatára nem tért ki a kutatás.)
A Duna vizét vizsgáló kutatás során 41 különböző szerves mikroszennyező anyagot elemeztek, amelyek között megtalálhatók pl. vérnyomáscsökkentők, gyulladáscsökkentők, kontrasztanyagok, peszticidek, stb. Bár a 41 molekulából 31 megtalálható a Dunában is, szerencsére csak nagyon kis koncentrációban vannak jelen a vízben, népegészségügyi kockázatot nem jelentenek (az egészségi határérték alatt messze alacsonyabb mennyiségben fordulnak elő).
A vizsgálatok során megnyugtató eredmények születtek, vannak a Dunában veszélyes anyagok, de jelenleg nem okoznak problémát az ivóvízben.
Forrás:
https://hun-ren.hu/hirek/kiderult-meg-sokaig-biztosan-jo-csapvize-lesz-a-budapestieknek
Kép forrása:
https://www.haldorado.hu/vizek/bacs-kiskun-c2/viz/duna-folyam-paks-e279