A történet főhőse az elegáns francia névvel rendelkező feltaláló, George de Mestral, akinek találmányával szemben neve jóval kevéssé örvend ismertségnek. Lausanne közelében született 1907-ben, Saint-Saphorin-sur-Morges kastélyában. Ilyen hangzatos háttér akár történelmi gyökerű érdekességeket is takarhat, és nem is csalódunk. Bár így a tépőzártól látszólag most egy időre jó messzire elkalandozunk, de magyar vonatkozásai miatt gondoljuk úgy: megvan rá a jogalap…
- François-Louis de Pesme de Saint-Saphorin (1668-1737)
dunai flottilla-kapitány, Savoyai Jenő barátja
Öt generációval a feltaláló születése előtt a birtok a felmenői ág de Pesme családjáé volt, és 1668-ban ennek leghíresebb tagja, François-Louis szintén a birtok-központ akkori épületében látta meg a napvilágot. A szomszédos Franche-Comté-ből beházasodott és áttelepült család a berni igazgatásban semmilyen közhivatalra nem számíthatott, ezért az ifjú vérmérsékletéhez is illő katonai pálya természetes választásnak bizonyult. A korabeli viszonyok között a karrier lehetőségét számos hugenotta gyökerű vagy egyéb okok miatt az abszolutizmus udvarral és a koronával összetűzésbe került francia nemesi családfiakhoz hasonlóan a Habsburg császári szolgálatban állók sorai között találjuk meg: 1692-ben a frissen megalakult, a törökök kiűzésének 1683 óta zajló folyamatában aktívan részt vevő dunai flottilla kapitánya lesz. A történelemben a földközi-tengeri „katolikus-kalózcsapatokként” elhíresült törökellenes hajóhad maradványainak francia tagjaiból verbuválódott dunai flottilla eredményesen vett részt Belgrád ostromában (1693), a péterváradi csatában (1694), küzdötte végig a Tisza dunai torkolatából felhajózva a katasztrofálisan végződő tiszai hadjáratot (1695-96). Kisebb szerepet játszottak Savoyai Jenő zentai diadalában is (1697), amely éppen a Tiszán átkelt török sereg teljes megsemmisítésével tette a magyar történelmi területek visszahódítását szinte teljessé. A fővezérrel való találkozás azonban fontos volt: az 1699-es béke és az 1702-es ráckevei kastélyépítkezés idején számtalanszor hajókázott együtt a Dunán a két francia származású császári főtiszt.
1703-tól a harcok súlypontja átkerült a nyugat-európai hadszíntérre, a dunai flotta is feloszlott. De Pesme katonai pályafutásának vége és diplomáciai karrierjének kezdete az 1713-as utrechti békével olyan formában történt meg, hogy a békekonferencián megszerezte Anglia felhatalmazását annak bécsi nagyköveti képviseletére. Hat éven át, egészen 1722-ig töltötte be ezt a fontos diplomáciai posztot az éles franciaellenesség jegyében. Angol diplomáciai megbízatása után tért haza Saint-Saphorin-be, ahol haláláig, 1737-ig a kastély átépítésével és gazdálkodással foglalkozott.
Egyetlen leányát, Judith-Louise-t az egyik szomszédos birtokos család sarja, a de Mestral família tagja vette el. A pár ükunokájaként született 1907-ben a kastély falai között a feltaláló - George de Mestral.
- George de Mestral (1907-1990)
mérnök és feltaláló, a tépőzár szabadalmának bejelentője
George édesapja már polgári foglalkozást kitanulva, agrármérnökként vezette a családi gazdaságot fia születésekor. A műszaki érdeklődésű ifjú elektromérnökként végzett a lausanne-i École Polytechnique-on 1930-ban és mérnökként dolgozott egy közeli gépgyár alkalmazásában. 1941 eseményei arról tanúskodnak, hogy az arisztokratikus hagyományokhoz köthető társasági szokásoknak hódolva meglepően modern eredményekre is juthatunk, feltéve, ha felvállaljuk a kevésbé elegáns feladatokat is. Az alpesi vadászatról visszatérve a kandalló előtti vadászeb-csutakolás, a bogáncstalanítás nehézségei vezették ugyanis arra a leendő feltalálót, hogy mikroszkóp alatt is szemügyre vegye a természet ezen alkotásának szerkezetét. Ez az esti vizsgálódás vezetett tíz esztendei, svájci alaposságú előkészületek után az 1951. október 22-én tett CH295638. számú szabadalmi dokumentum megszületéséhez, amely a tépőzár találmányának alapbejelentése.
A találmányt a Dispositif d’accrochage (magyarul körülbelül „Összekapcsoló elem”-nek fordítható) cím alatt tett jelentette be, amely hamarosan a szabadalmi dokumentumon is látható cégnév, azaz a VELCRO formában terjedt el a nyugati világban a tépőzár megnevezéseként, amelyet egyébként a „velour” és a „crochet” francia kifejezések, azaz a „szövet” és a „horog” szóösszevonásából alkotta meg a feltaláló. Ez az elnevezés található meg az amerikai feltalálók „Hall of fame”-jébe (dicsőségcsarnokába) is bekerült George de Mestral neve mellett. A svájci alapbejelentést ugyanis továbbiak is követték az amerikai (US2717437), francia, belga és holland társai (FR1064360; BE514797; NL79380) mellett.
Mestral idős korában humorosan így foglalta össze vezető- és élettapasztalatait: ha ifjú kollégátok két hét szabadságot kér, mert szeretne elmenni egy vadászatra, mondjatok neki igent…
A tépőzár lassú, de biztos áttörését a textiliparban a gyors, könnyű, egyszerű és megbízható szerkezet, a széleskörű szabadidős és a hiper-modernség érzetét keltő űripari alkalmazás segítette.
Feltalálók, figyelem! Máig megoldatlan feladat a hangtalan tépőzár kidolgozása (pld. katonai alkalmazás), illetve a filcrétegek válogatás nélküli „koszgyűjtésének” megfékezése.
Végh László
Források:
Georges de Mestral életrajzi adatai, fényképe:
http://en.wikipedia.org/wiki/Georges_de_Mestral
http://fr.wikipedia.org/wiki/George_de_Mestral#L.27id.C3.A9e_du_Velcro
Thomas Stephens (swissinfo): How a Swiss invention hooked the world. 2007.január 4. (Letöltve: 2013. 10.15.)
http://www.swissinfo.ch/eng/archive/How_a_Swiss_invention_hooked_the_world.html?cid=5653568
Louis de Pesmes életrajzi adatai és a festmény, továbbá kapcsolata Savoyai Jenővel
http://fr.wikipedia.org/wiki/Fran%C3%A7ois-Louis_de_Pesmes_de_Saint-Saphorin
http://hu.wikipedia.org/wiki/Savoyai_Jen%C5%91
http://de.wikipedia.org/wiki/Eugen_von_Savoyen
Les sociétés Velcro honlapja: L' Entreprise › L'Historique. 1941: Le début (Letöltve: 2013.10.16.)
http://www.velcro.fr/index.php?id=6
National Inventors Hall of Fame honlapja / Velcro / Patent 2,717,437/ Inducted 1999 (Letöltve: 2013.11.12.)
http://www.invent.org/Hall_Of_Fame/37.html
A szabadalmi dokumentumok és ábrák a közzétételi példányokból (Letöltve: 2013.10.17.)
www.espacenet.com