A telefonközpont és a telefonhírmondó feltalálója, Edison munkatársa, akinek a nevéhez korszakalkotó szabadalmak és műszaki újdonságok fűződnek.
Iskoláit Bécsben végezte, majd apja halála után, 1877-ben Amerikába utazott, hogy Edisonnal tárgyaljon a telefonközponttal kapcsolatos elgondolásáról. Edison szerint: „Puskás Tivadar volt az első ember a világon, aki a telefonközpont ötletét felvetette”. Puskás néhány éven át Edison mellett dolgozott, majd ügyeinek európai képviselője lett.
Puskás 1887-ben kidolgozta a telefonközpontok fejlődésében fontos szerepet vivő multiplex kapcsolószekrények elvét. 1878-ban Bostonban, 1879-ben Párizsban létesítette az első európai telefonközpontot. Két évvel később már előfizetőket gyűjtött a budapesti telefonközpont számára. Baross Gábor miniszter 1887-ben államosította a budapesti távbeszélő hálózatot.
A rendkívüli tehetséggel megáldott feltaláló legismertebb találmányát 1892-ben jegyeztette be az Osztrák-Magyar Monarchia szabadalmi hivatalában„Új eljárás telefonújság szervezetére és berendezésére" címmel. A rádió előfutárának tekinthető Telefonhírmondót 1893-ban Budapesten helyezték üzembe. A vezetékes hír- és műsorközlő berendezés még a két világháború között is működött.
Puskás Tivadar 1881 nyarán a Párizsi Világkiállításon valósította meg az első „helyszíni közvetítést” az opera és a vásár telefontermei között; ez volt a világon az első térhatású hangátvitel. Testvére, Puskás Ferenc 1882. február 4-én Budapesten szervezte meg az első élő közvetítést: ekkor a Vigadóban tartott újságíróbál résztvevői hallgathatták meg a Nemzeti Színház előadását. A hatás leírhatatlan volt.
A Puskás Tivadar munkáját önfeláldozó módon segítő öccse, Ferenc a megfeszített munka következtében 36 éves korában lehunyt. A rendkívüli teljesítménnyel járó erőfeszítések Puskás Tivadar egészségét is felőrölték; ő 48 évesen távozott az élők sorából.
Puskás Tivadar életéről és munkáságáról további információk találhatók