1940. augusztus 21-én született Budapesten. 1960-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának matematika–fizika szakán. Miután megszerezte diplomáját, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetébe került. Jelenleg is itt dolgozik. 1967 és 1970 között levelező aspiráns volt Moszkvában, Iszrail Mojszejevics Gelfandnál. Az 1980-as évektől különböző amerikai egyetemeken vendégkutató, vendégprofesszor, 1990 óta a Rutgers Egyetem számítógép-tudományi tanszékének egyetemi tanára. 1970-ben védte meg Moszkvában a matematikai tudomány kandidátusi, majd Budapesten akadémiai doktori értekezését. 1982-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1987-ben rendes tagjává, 2010-ben pedig az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia hazai tagjává választották. A többi között elnyerte a Pólya-díjat, az MTA Matematikai Díját, az Akadémiai Díjat, a Leroy P. Steele-díjat, valamint a Rolf Schock-díjat. 2012-ben Széchenyi-díjat kapott, és még ugyan ebben az évben V. Harald norvég királytól átvehette a matematika Nobel-díjának számító Abel-díjat (erről honlapunkon is beszámoltunk).
A díj-bizottság honlapján Ragni Piene professzor Szemerédi Endre munkásságát méltatva kiemelte, hogy kimagasló eredményeket ért el a számelmélet, a kombinatorika és az elméleti számítógép-tudomány területén egyaránt. A matematikus társadalom 1975-ben figyelt fel a magyar tudósra, amikor Szemerédi bizonyította Erdős Pál és Turán Pál sejtését. Eszerint minden pozitív felső sűrűségű sorozat tartalmaz tetszőlegesen hosszú számtani sorozatot, azaz ha egy kellően sok elemet tartalmazó számhalmazból választunk ki egy kisebb halmazt, abban találunk olyan elemeket, amelyek számtani sorozatot alkotnak.
– Szemerédi Endre bizonyítása a kombinatorika mestermunkája, amelynek azonnal felismerték kivételes fontosságát. A bizonyítás legfontosabb eleme, amelyet Szemerédi-féle regularitási lemmaként ismerünk, a nagy gráfok osztályozását jelenti. A megalkotása óta eltelt idő alatt a regularitási lemma a gráfelmélet és az elméleti számítógép-tudomány legfőbb eszközévé vált. Szemerédi Endre matematikai gondolkodása jól példázza a magyarok rendkívüli problémamegoldó-képességét. Elméleti munkássága paradigmaváltást jelentett a matematikában – indokolta döntésüket Ragni Piene professzor, az Abel-díj bizottság elnöke.
Szemerédi Endre a díjátadáskor mondott beszédében, az ünnepi alkalomból adott interjúiban gyakran megemlítette, szerinte „a matematika szépsége abban rejlik, hogy sok kutató erőfeszítése és együttműködése révén születnek hihetetlen eredmények”. Megemlékezett a tragikusan fiatalon elhunyt norvég matematikusról, Niels Henrik Abelről, a díj névadójáról. Szemerédi felelevenítette szokatlan pályafutását is, hiszen eredetileg orvosnak készült, majd egy év után abbahagyta tanulmányait és két évig gyári munkásként dolgozott. Mint mondta, sokat köszönhet Turán Pálnak és Erdős Pálnak, ahogy Klaus F. Roth brit matematikusnak is.
Szemerédi Endre kiemelte, hogy az Abel-díj az egész diszkrét matematika és elméleti számítógép-tudomány elismerését is jelenti. „A diszkrét matematika és elméleti számítógép-tudomány óriási fejlődésen ment keresztül az elmúlt harminc évben. Eredményei főleg a komputerek általános elterjedésének köszönhetően meghatározzák mindennapjainkat. Életünk elképzelhetetlen az internet nélkül, ahogy a mai orvoslás az olyan képalkotó eljárások nélkül, mint a komputeres tomográfia vagy a mágneses rezonancia.”
Végül – kedves, szerény, a humort és az iróniát sem nélkülöző egyéniségének érzékeltetésére – álljon itt egy interjúrészlet:
„– Több interjújában is kiemelte, hogy mennyire fontos az Ön számára a család, az Abel-díj bejelentésekor pedig külön megköszönte feleségének a támogatást.
– Igen, imádom a feleségemet. Szellemes, néha kicsit szatirikus, és a vicceknek általában én vagyok a célpontja. Öt gyerekünk is követi a példáját. Nem is értem, hogy egy olyan, viszonylag érdektelen témából, mint én, hogyan tudnak ennyi mindent kihozni...”
Szemerédi Endre munkásságának részletes (angol nyelvű) ismertetése itt található.
Forrás: MTA
RSS
