Kempelen Farkast a 18. század egyik legjelentősebb magyar tudósa és feltalálójaként ismerjük. Igazi polihisztor volt: szünet nélkül ontotta terveit. Találmányai (beszélőgép, sakkozógép, gőzgép) messze megelőzték korukat, a sakkozógép már a saját korában is világhírnévre tett szert.
Mérnöki munkái között szerepelt a budai vár vízellátásának megoldása, a Várszínház megtervezése, a pozsonyi hajóhíd terve, a schönbrunni szökőkútrendszer, nyomtatógépet készített vakok számára.
A rendkívül sokoldalú magyar feltaláló, mérnök, építész, tudós szerteágazó érdeklődésével és közösségért végzett tevékenységével is kiemelkedett a tudósok és gondolkodók közül.
______________________________________
Wolfgangus Franciscus de Paula von Kempelen néven 1734. január 23-án Pozsonyban látta meg a napvilágot. Filozófiát, jogot tanult, a rézmetszést gyakorolta, de a matematika és a fizika is érdekelte. Tanulmányait Pozsonyban, Győrben, Bécsben és Rómában végezte. Beszélt németül, magyarul, franciául, latinul, olaszul és angolul, megszerezte kora természettudományos, nyelvészeti és technikai könyveit. 21 évesen fogalmazó volt Bécsben, 23 évesen udvari kancellár lett, ezután Mária Terézia és II. József tanácsosa.
1804. március 26-án, 70 évesen hunyt el Bécsben.
Források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kempelen_Farkas
https://kepmas.hu/hu/kempelen-farkas-magyar-feltalalo-elete-sakkozo-torok-beszelogep-gozgep-budai-varszinhaz
Kép forrása:
https://kepmas.hu/hu/kempelen-farkas-magyar-feltalalo-elete-sakkozo-torok-beszelogep-gozgep-budai-varszinhaz
RSS
