Millenniumi Díj
A szakmai önképzés és egyesületi élet iránti igény hívta életre 1867-ben a magyar mérnökök első egyesületét, amely egészen a második világháború végéig szolgálta a hazai mérnöktársadalom szakmai fejlődését, de igazából klasszikus értelemben vett érdekvédelmet nem folytatott.
A mérnöki hivatás szakosodása 1878-ban indította arra Haász József újvidéki királyi mérnököt, hogy mérnöki kamara létrehozását kezdeményezze, azonban még csaknem 45 évnek kellett eltelnie addig, míg végre a magyar országgyűlés elfogadta „A mérnöki rendtartásról” szóló törvényt. Hogy idáig eljuthatott a magyar mérnökség ügye, abban meghatározó szerepe volt Zielinski Szilárdnak, a hazai vasbetonépítés úttörőjének. A megfelelő politikai háttértámogatást a parlamenti képviselő, jeles műegyetemi professzor, Herrmann Miksa jelentette. Az így megalakult kamarának, melynek Zielinski, majd Hermann lett az elnöke, 1924 januárjában már több mint 3500 tagja volt.
2003 szeptemberében előzetes egyeztetések után 11 ország, köztük Magyarország képviselői megalapították a Mérnöki Kamarák Európai Tanácsát. Az MMK megnövekedett feladatait a 2001-ben elnökké választott Kováts Gábor vezetésével fokozatosan romló körülmények között próbálta megoldani. A köztestület 2009-ben ünnepelte 20 éves jubileumát, ugyanebben az évben a tisztújító küldöttgyűlés Barsiné Pataky Etelkát választotta a Magyar Mérnöki Kamara elnökévé.
Legnagyobb hazai műszaki értelmiségi szervezetünk elnöksége négy pilléren alapuló programot fogalmazott meg, melyben kiemelt célkitűzésként szerepel a kamara aktív részvétele az EU-s források felhasználásához kapcsolódó döntéshozatali rendszerben; a mérnöki kis- és középvállalkozói lét feltételeinek, versenyképességének javításában; a tudásmenedzsment fejlesztésében és a hiányzó „szakmai műhelyek” megteremtése érdekében.
RSS
